Az Ipoly-hidakról írt legutóbbi írásomban leközöltem, hogy a Helemba és Ipolydamásd között megépítésre váró Ipoly-híd ügye megtorpanhat, hiszen a szlovák kormány egymást követő két kormányülésén sem hagyta jóvá, majd levette napirendjéről a híd 2012-ben megkötött kormányközi megállapodásának módosítását.

Annak ellenére, hogy a műszaki paraméterek módosítását a szlovákiai oldal kérte. Majd megtört a jég, a kormány két hete mégis áldását adta a hídról szóló kormányközi megállapodás módosítására. Tegnap pedig megtörtént a kisebb csoda, a két kormány miniszterei hivatalosan jelentették be Ipolydamásdon, hogy a Helemba és Ipolydamásd közötti Ipoly híd megépül. Ha minden jól megy - főleg a közbeszerzés - akkor építését jövőre elkezdik, 2020-ra pedig a híd felépül. Ezzel az évtizednyi várakozást, lobbizást, a kifejtett temérdek háttérmunkát követően eredeti szándékunk a megvalósulás közelébe ért. Innen már nincs visszaút. Csakis előre, Helembáról Ipolydamásdra, valamint Ipolydamásdról Helembára, az Ipolyon át.

Mi pedig ösztönözzük majd, hogy a két társberuházó, a magyarországi NIF Zrt,, valamint Nyitra Megye Önkormányzata ne torpanjon meg, erőteljesen a híd megépítésének útján haladjon. Különösen Nyitra megye, hiszen a megépítésre váró híd környékét, a Párkányi körzetet képviseljük a megyei önkormányzatban.     

Végül leszögezhetem, hogy az Ipoly innenső oldalán, az általam 2008-ban benyújtott beruházási szándék végre valahára, tizenkét évvel később megvalósulhat. Bízva az égiekben, minél többen fogjuk ezt óhajtani, annál valószínűbb a híd mihamarabbi megépítése.           

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

    Hétfőn tartotta meg második képviselő-testületi ülését a Nyitra Megyei Önkormányzat. A képviselő-testület eldöntötte a kultúra, a sport és a műemlékek megóvására szánt idei támogatásokat polgári társulások, helyi önkormányzatok és közületek számára a következő, arányos területi leosztásban: a Komáromi járásban kultúrára 142 ezer, sportra 134 ezer euró jut, az Érsekújvári körzetben kultúrára 145 ezer, sportra 137 ezer euró jut, a Párkányi körzetben kultúrára 49 ezer, sportra 47 ezer euró jut, a Lévai járásban kultúrára 155 ezer euró, sportra 147 ezer euró jut, a Vágsellyei járásban kultúrára 72 ezer euró, sportra 69 ezer euró jut. Gratulálunk az eredményes pályázóknak, az anyagi támogatás tartalmas, sikeres, eredményes felhasználását kívánjuk számukra! Viszonzásul, az adott választási körzet megyei képviselői szívesen eleget tesznek a megye által támogatott rendezvényekre való meghívásnak. Ugyanis a régiókban, a településeken zajló események, a mindennapi sikerek és gondok megismerése, fontos feladatkörük.   

   A műemlékek megóvásának támogatására a megyei önkormányzat idén is elfogadta anyagi keretét, jóváhagyta a benyújtott pályázatokra szánt összegeket. A teljesség igénye nélkül a következő pályázatok is megyei támogatásban részesülnek: Érsekújvárban a Mária Terézia Laktanya bejárati kapujának felújítása, Kolonyban a R.Kat. templom felújítása, az Apponyi Vár várfalának állagmegőrzése, az Apponyi Kastély falainak felújítása, Ipolyságon a városháza (egykori megyeháza) épületének felújítása, Bélán a R.Kat templom belső festésének, freskóinak felújítása, Komáromban a Szt.András Templom felújítása, Komárom városának a Komáromi Erőd felújítására, Ógyallán a R.Kat. templom felújítása, Nagycétényben a R.Kat. templom felújítása, Csúzon a R.Kat templom felújítása. Reméljük, a megyei támogatás hozzásegíti a sikeres pályázókat célkitűzésük megvalósításához.   

   Komoly, de sikeres küzdelmet vívtunk azért, hogy Nyitra megye hozzájáruljon a komáromi Marianum Egyházi Iskolaközpont étkezdéjének oktatási hálózatba sorolásához, valamint a lévai Czeglédi Péter Református Gimnázium kollégiumának oktatási hálózatba sorolásához. Az oktatási hálózatot az oktatási minisztérium vezeti, ám a besoroláshoz nélkülözhetetlen az illetékes megye hozzájárulása. Hosszú küzdelem után, mindkét kérvényhez a megye hozzájárult.   

    Az újszülöttek és a gyermekek korai beavatkozásának központjait tavaly Nyitra megyében létrehoztuk Kálazon és Manyán. Tegnapi döntésünkkel pedig Nyitra városában és Léván hoztunk létre hasonló szociális-egészségügyi központot. Kérdésemre, kérésemre a megyei hivatal illetékesei elkötelezték magukat arra, hogy 2018 folyamán ugyanilyen központ létesül a Komáromi járásban, a Párkányi körzetben valamint a Vágsellyei járásban.     

    A kultúra, sport és a műemlékek támogatása esetén 2015-ben elértük, hogy az ilyen jellegű támogatások területileg kiegyensúlyozottan legyenek megítélve a megye északi valamint déli régióiból érkezett pályázatok esetében egyaránt. 2015-től hasonló területi kiegyensúlyozottságot értünk el a megyei közutak burkolat-felújításánál. Hellyel-közzel a megyei beruházások, valamint az Európai Unió költségvetéséből finanszírozott beruházások esetében is elértük a területi kiegyensúlyozottságot. Olyan terület maradt kiegyensúlyozottság nélkül, amely viszonylag szűk körben volt korábban előtárgyalva, a megyei testület pedig általában áldását adta a megyei intézmények infrastruktúrája (középiskolák, szociális intézmények, egészségügyi intézmények, kulturális intézmények – színházak, múzeumok, képtárak, könyvtárak) javítására, karbantartására, felújítására – ami nem minősül beruházásnak. A tegnapi határozati javaslatomat, módosításomat is elfogadta a megyei képviselő-testület, amely az ilyen jellegű – esetenként százezres összegeket elérő – beavatkozások esetén is területi kiegyensúlyozottság legyen az északi és a déli megyei intézmények között. Vagyis szűnjön meg a hátrányos megkülönböztetés. Innentől arra lesz csupán szükség, hogy a megye déli régióiban működő megyei fenntartású intézmények vezetői az eddigieknél sokkal bátrabban forduljanak segítségért az intézményük infrastruktrúrájának javítása, felújítása és karbantartása címén, mint korábban. Forduljanak a megyei hivatalhoz s ezzel párhuzamosan kérjük, forduljanak az MKP megyei képviselőihez. Az előző megyei képviselő-testületi ülésről megírt tudósításomban leírtam a megválasztott megyei képviselőink nevét és szakbizottságokba való besorolását.           

                                                                               Farkas Iván, Nyitra megye képviselő, az MKP frakcióvezetője

2008-ban javasoltam a Nyitra Megyei Önkormányzatnak, hogy a magyarországi Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) partnereként vállalja három új határátkelő – köztük 2 új Ipoly-híd – megépítését az Ipoly alsó folyásán. A javaslatom elfogadását követően a partnerek benyújtották közös pályázataikat, amelyeket Brüsszel 10 millió euróval támogatta meg. 2008-ban javasoltam a Nyitra Megyei Önkormányzatnak, hogy a magyarországi Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) partnereként vállalja három új határátkelő – köztük 2 új Ipoly-híd – megépítését az Ipoly alsó folyásán. A javaslatom elfogadását követően a partnerek benyújtották közös pályázataikat, amelyeket Brüsszel 10 millió euróval támogatta meg. 

2009-ben, parlamenti képviselőként nem indultam a megyei választásokon, ami utólag kiderült, nagy hiba volt. Ugyanis a 3. választási időszakban Nyitra megye vezetése a három beruházást hosszabb küzdelmet követően, 2012-ben megbuktatta. Miközben a magyarországi oldalon elkészült a Helemba és Ipolydamásd közötti Ipoly-híd teljes tervdokumentációja, a beruházó megkapta az építkezési engedélyt.  Érsek Árpád, a pozsonyi közlekedési tárca államtitkára javaslatára Pozsony éppen akkor ratifikálta a Helemba és Ipolydamásd közötti, valamint az Ipolypásztó és Vámosmikola közötti Ipoly-hidak kormányközi megállapodását.      

Majd 2014-ben, a 4. megyei választási időszak elején, újfent megyei képviselőként leültünk Nyitra megye elnökével, Milan Belicával és megállapodtunk abban, hogy a korábbi három beruházás közül az egyiket felvállaljuk. Elfogadta, hogy legyen az a Helemba és Ipolydamásd közötti híd. Ám két feltételt szabott a beruházás megkezdéséhez: műszaki teherbírása legyen a korábbinál jóval alacsonyabb, ezzel a híd megépítése olcsóbb lesz. Időközben az érintett településen, Helembán is lezajlott a népszavazás a híd ügyében. A szavazáson jelen levők többsége megszavazta a hidat, ám azzal a kitétellel, hogy a közlekedési táblákkal megjelölt terhelhetősége legfeljebb 3,5 tonna legyen. Vagyis a szlovákiai oldalon megszabott feltételek okozták a híd korábbi tervdokumentációjának és hatósági, építkezési engedélyének érvénytelenítését és új tervdokumentáció, valamint új hatósági eljárás megkezdését.      

2014-ben Magyarország és Szlovákia kormányfői Szadán megállapodtak abban a 8 határmetszési pontban a 2012-ben kormányközi megállapodásban rögzített 90 határmetszési pontból, amelyek megépítését a 2014 és 2020 közötti uniós programozási időszakban kellene megvalósítani. Örülök annak, hogy időközben Nyitra megyében a folyamatokat olyannyira felgyorsítottuk, hogy a 2017. novemberi határidőig a „szadai listáról” elsőként a Helemba és Ipolydamásd közötti híd megvalósításának pályázatát nyújtották be a partnerek, Nyitra megye és a NIF Zrt. az Interreg irányító hatósága elé. Sőt mi több, a szadai listáról a mai napig ez az egyetlen benyújtott pályázat, noha az uniós programozási időszak 61 százaléka eltelt.     

Időközben a partnerek megállapodtak abban, hogy a tervdokumentáció felújítása és a hatósági engedélyek beszerzése közben módosítani kell a 2012-ben megkötött kormányközi megállapodást Magyarország és Szlovákia között, a helembai Ipoly-híd ügyében. Tudtuk, hogy ez hosszú folyamat lesz, ám senki sem gondolt arra, hogy a folyamatba „homokszemek” kerülnek. Történt ugyanis, hogy a szlovák kormány utóbbi két ülésén, a közlekedési tárca vezetője által benyújtott kormányközi megállapodás szövegét a szlovák kormány nem fogadta el, visszaadta átdolgozásra. Mi lehetett az oka? Netán Érsek Árpád közlekedési tárcavezető nem tudta kellőképpen megindokolni azt, hogy minden változás, minden módosítás a szlovák fél kérésére történt? Vagy más oka van az elutasításnak és újfent visszazökkenünk oda, ahová 2012-ben jutottunk? Akkor Nyitra megye vezetése, most pedig a kormány akasztja meg a helembai Ipoly-híd megépítését?     

Reméljük, nem. Reméljük, hogy „áthidalható” műszaki, technikai oka van az átmeneti elutasításnak és harmadik nekifutásra a kormány elfogadja a közlekedési tárcavezető, Érsek Árpád javaslatát, a kormányközi megállapodás szövegét. Hisszük, nem hónapokba vagy évekbe fog telni, míg ez megtörténik. Máskülönben a híd kivitelezése újra jelentősen elhúzódik vagy megbukik, az pedig senkinek sem válik hasznára.                    

                                                               Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke       

A megyei frakcióvezető kötelessége, hogy tájékoztassa választóit, kihez, kikhez fordulhatnak bizalommal, amennyiben Nyitra megyét vagy a megye hatáskörében levő intézményeket érintő kérdése, javaslata vagy ügyintézése lesz a jövőben. Legyen Ön polgártársunk vagy a megye által fenntartott intézmény vezetője ill. dolgozója.A megyei frakcióvezető kötelessége, hogy tájékoztassa választóit, kihez, kikhez fordulhatnak bizalommal, amennyiben Nyitra megyét vagy a megye hatáskörében levő intézményeket érintő kérdése, javaslata vagy ügyintézése lesz a jövőben. Legyen Ön polgártársunk vagy akár valamelyik megye által fenntartott intézmény vezetője ill. dolgozója.

A Magyar Közösség Pártja képviselő-csoportjának frakcióvezetője Farkas Iván a Párkányi választási körzetből, frakcióvezető-helyettese Becse Norbert a Komáromi járásból.

Nyitra Megye Önkormányzatának alelnöke Csenger Tibor a Lévai járásból, akit az MKP színeiben választottak meg a megye alelnökévé. Nyitra megye déli régióinak, déli járásainak fejlesztéséért és a megye területén élő nemzeti kisebbségekért felel majd a jövőben.

A Nyitra Megyei Tanácsban, az MKP színeiben hárman képviseljük a megye déli járásait: Farkas Iván frakcióvezető, Becse Norbert frakcióvezető-helyettes valamint Gyarmati Tihamér a Komáromi járásból.
Két szakbizottsági elnöke van az MKP-nak a Nyitra Megyei Önkormányzatban:Dr.Viola Miklós (KM járás) az egészségügyi bizottság elnöke, Orosz Örs (KM járás) pedig az idegenforgalom és a határon átnyúló kapcsolatok bizottságának elnöke.

Amennyiben egy adott szakterület ügyeiben kíván az MKP megválasztott megyei képviselőivel találkozni, megvitatni javaslatát vagy gondját, kérjük keresse fel Nyitra megye déli járásainak MKP színeiben megválasztott megyei képviselőit, akik az alábbi szakbizottságokban tevékenykednek:

közlekedési bizottság: Horváth Árpád (KM), Csenger Tibor (LV),

régiófejlesztési bizottság: Farkas Iván (PÁ), Horváth Árpád (KM),

oktatási bizottság: Szigeti László (PÁ), Becse Norbert (KM),

kultúrbizottság: Bolya Szabolcs (PÁ), Orosz Örs (KM),

egészségügyi bizottság: Dr.Viola Miklós (KM-elnök), Bolya Szabolcs (PÁ), 

szociális bizottság: Kőrösi Ildikó (VS), Dr.Viola Miklós (KM),

idegenforgalmi bizottság: Orosz Örs (KM - elnök), Szigeti László (PÁ),  

költségvetési és pénzügyi bizottság:  Kőrösi Ildikó, Földes Csaba (KM), 

vagyonjogi bizottság: Gyarmati Tihamér (KM), Kőrösi Ildikó (VS),

ellenőrzési bizottság: Földes Csaba (KM)

Forduljanak hozzánk bizalommal!

                                                                             Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

Nyitra megyében is alelnöke lesz az MKP-nak. Középre tagozódva, konstruktív ellenzékként fontos pozíciókat szereztünk. Az MKP nem lesz a smeres koalíció tagja, viszont minden pozitív változást támogatni fog, cserében pedig tenni tudunk Nyitra megye déli régióiért, a magyarlakta járásokért.Nyitra megyében is alelnöke lesz az MKP-nak. Középre tagozódva, konstruktív ellenzékként fontos pozíciókat szereztünk. Az MKP nem lesz a smeres koalíció tagja, viszont minden pozitív változást támogatni fog, cserében pedig tenni tudunk Nyitra megye déli régióiért, a magyarlakta járásokért.Mivel egyesek – legfőképpen a választásokon leszerepelt konkurens párt emberei – árulást emlegetnek, öntsünk végre tiszta vizet a pohárba. 

Nézzük, milyen lehetőségek közül választhattunk: 

1. összeállunk a Smerrel. Koalícióban lettünk volna – nemcsak velük, hanem Nyitra . megye elnökével és az általa felügyelt megyei hivatallal is, ám saját elveinkkel mentünk volna szembe.

2. koalíció a jobboldallal és a függetlenekkel. A széthúzó csoport miatt nem lett volna reális, a függetlenek mindentől és mindenkitől függetlenek, ráadásul 5 év háborúskodást hozott volna Nyitra megye elnökével, Milan Belicával.

3. nem kötünk koalíciót az egyik féllel sem, viszont nem leszünk mindent elutasító ellenzék sem. Ami megfelel választóinknak és a megye érdekeinek – különösen a megye déli régióiban – azt támogatjuk.

Számunkra egyedül a harmadik út volt járható, ami egyben azt jelenti, hogy 12 év  után ismét lehetőségünk lesz a déli járásokba befektetéseket hozni, beruházásokat megvalósítani. Megértem, hogy a szlovák jobboldali kollégák nem elégedettek, ám ők is tudják: a függetlenekkel együtt nem lehetett tartós, akár 5 évre szóló, összetartó többségi koalíciót létrehozni. Ráadásul a megyei renszer alapvetően különbözik az országostól: nem a (regionális) parlament választja meg a megyefőnököt. Milan Belica 2022-ig megyeelnök lesz, őt nem lehet megkerülni, sem leváltani. Vagyis egy minimális jobboldali-független akadozó többséggel csak egy öt éves folytonos  háborúzást tudtunk volna folytatni, eredmények nélkül.

A mi választóink viszont nem erre szavaztak, hanem arra, hogy a déli járásokban is épüljenek utak, fejlődjön az egészségügy, legyen elég pénz iskoláinkra és kultúránkra. Mi ezt értjük, elfogadjuk.  És elérjük úgy, hogy közben nemet mondunk a koalíciós csábításnak.

                                                                                 Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

Hétfőn tartotta meg első képviselő-testületi ülését a Nyitra Megyei Önkormányzat. A Magyar Közösség Pártja 11 tagú képviselő-csoportja elfoglalta középső, centrista pozícióját az 54 tagú megyei képviselő-testületben. Nem lépünk koalícióba sem a bal oldali tömörüléssel, sem a jobboldali tömörüléssel. Választóink, Nyitra megye déli járásaiban élők érdekében és Nyitra megye déli régiói érdekében kívánjuk meghozni a döntéseinket. Hétfőn tartotta meg első képviselő-testületi ülését a Nyitra Megyei Önkormányzat. A Magyar Közösség Pártja 11 tagú képviselő-csoportja elfoglalta középső, centrista pozícióját az 54 tagú megyei képviselő-testületben. Nem lépünk koalícióba sem a bal oldali tömörüléssel, sem a jobboldali tömörüléssel. A választóink, Nyitra megye déli járásaiban élők érdekében és Nyitra megye déli régiói érdekében kívánjuk meghozni a döntéseinket.    

Lássuk előbb az előzményeket. Az elmúlt hónapokban 4 körben tanácskoztunk az egyes képviselő-csoportokkal valamint a függetlenek képviselőivel. 2 ízben tárgyaltunk Nyitra megye elnökével. A tanácskozások számunkra két fontos tanulsággal szolgáltak: a 10, majd később 11 tagú jobb oldali koalíciót 5 párt alkotja. Álláspontjaik korántsem egységesek, komoly széthúzást tapasztaltunk náluk számos fontos, a megye jövőjét meghatározó kérdésben. A másik tanulság, amely a tárgyalásokból leszűrhető volt, hogy egyik képviselőcsoport sem támogatja a megyei képviselőtestület tárgyalási rendjének módosítását, a függetlenként megválasztott képviselők számára az önálló frakció létrehozásának lehetőségét. Az igazsághoz hozzátartozik: 2017.december 4-én a három oldalú koalíciós tárgyaláson a függetlenek számára felkínáltuk: lépjenek be az MKP képviselő-csoportjába, ám ők ezt elutasították. Mindezen tények figyelembe vételével nehezen képzelhető el a minimális többséget képező (28 képviselő az 54-ből) esetleges jobb oldali koalíció (MKP – jobb oldali koalíció – függetlenek) hosszú távú, akár 5 évre szóló szoros, stratégiai együttműködése, amely ráadásul a megye elnöke és az általa felügyelt megyei hivatal ellenzéke lenne. Ez a konstrukció kísértetiesen hasonlítana az 1. választási időszakban megtapasztaltakra. Oda pedig nem szeretnénk visszatérni. Ám a tanácskozások folyamán elértük, hogy a középen álló és ellenzéki képviselő-csoportok 12 év után első ízben kaphattak megyei alelnököt és a 10 megyei szakbizottság közül négy bizottság élére javasolhattak elnököt. Természetesen, a választási eredmények alapján a legerősebb középen álló vagy ellenzéki tömörülésként megtettük javaslatunkat az alelnöki tisztségre és két bizottság, az egészségügyi bizottság valamint az idegenforgalmi és a határon átnyúló együttműködések bizottsága elnökének tisztségére. 

Az előzmények felvázolását követően, visszatérve az 1.megyei képviselő-testületi ülésre: négy megyei alelnököt választott a képviselő-testület, amely kizárólag a megye elnökének javaslatára dönthet a megyei alelnökökről. Kezdeményezésünkre, a megye elnökének javaslatára a testület a megye alelnökévé választotta meg Csenger Tibort, az MKP megyei képviselőjét, aki a megye déli régiója fejlesztéséért és a megye területén élő nemzeti kisebbségekért felel majd. A javaslat az MKP-n belüli pozitív diszkrimináció megnyilvánulása, hiszen Csenger Tibor a Lévai járás egyedüli MKP-s megyei képviselője és a nagy járás tetemes számú magyar ajkú lakosságát képviseli, zömében a zselízi és az ipolysági kistérségekből. Az MKP berkeiben a Komáromi járás 4 fontos megyei tisztséghez jutott: 2 képviselője lett megválasztva a Nyitra Megyei Tanácsba, valamint a két megyei szakmai bizottság élére is az MKP frakciója a Komáromi járás megyei képviselőjét javasolta: Dr.Viola Miklóst, akit az egészségügyi bizottság elnökévé választott meg a Nyitra megyei képviselő-testület, Orosz Örst pedig az idegenforgalom és a határon átnyúló együttműködés szakmai bizottság elnökévé.

A megyei tanácsnak összesen 13 tagja lesz. A megye elnökén kívül 12 megyei képviselő alkotja: 3 az MKP frakciójából,  3 a Smer, 3 a jobb oldali koalíció, 2 az SNS, egy pedig a Most-Híd képviselőjeként tevékenykedik majd a megyei tanácsban. A megyei tanácsban az MKP frakcióját Farkas Iván frakcióvezető, Becse Norbert frakcióvezető-helyettes és Gyarmati Tihamér képviseli.      

Az első képviselő-testületi ülés vitájában számos esetben felmerült a megyei képviselő-testület tárgyalási rendje módosításának igénye. Határozat nem , de elvi megállapodás született arról, hogy a megye elnökének kezdeményezésére lássunk hozzá a házszabály módosításához, ám azt kellő szaktudással kell majd előkészíteni. Elkerülhetetlen az új körülményekhez való átszabása, hiszen korábban soha nem látott, 15 független képviselőt választottak meg a megyei képviselő-testület tagjává.

Mindent egybevetve: 2005 és 2015 között a Nyitra Megyei Önkormányzatban az MKP képviselő-csoportja méltatlan, megtűrt pozícióban tevékenykedett. 2015-ben alapvető változás állt be, nem formális, de szoros együttműködés alakult ki az MKP frakciója, a megye elnöke és legerősebb képviselőcsoportja között. Most, az 5.választási időszak elején középre határoztuk meg őnmagunkat, nem lépünk koalícióba senkivel sem, ám szoros együttműködést kívánunk létrehozni a megye elnökével és a megyei hivatallal, hogy az előző évekhez mérten még több eredményt tudjuk felmutatni, még több beruházást tudjunk megvalósítani Nyitra megye déli járásaiban. Ennek előfeltétele megvan, hiszen az 1. megyei testületi ülésen korábban nem látott megyei pozíciókat  foglalhattunk el. 

 Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

Elégedetten nyugtáztam, együtt a párkányi régió polgáraival, hogy július 1. után is megmarad Párkányban az orvosi ügyelet. Az egészségügyi tárca hamarosan kiírja azt a pályázatot, amelynek győztese a második félévtől üzemeltetheti az orvosi készültséget Párkányban. Az egészségügyi miniszter erről szóló válaszlevele még nem érkezett meg, ám az újsághírek a kedvező döntéséről szólnak. Megelégedetten nyugtáztam, együtt a párkányi régió polgáraival, hogy július 1. után is megmarad Párkányban az orvosi ügyelet. Az egészségügyi tárca hamarosan kiírja azt a pályázatot, amelynek győztese a második félévtől üzemeltetheti az orvosi készültséget Párkányban. Az egészségügyi miniszter erről szóló válaszlevele még nem érkezett meg, ám az újsághírek a kedvező döntéséről szólnak.

Az eredmény a fontos, nem az, hogy ki mit tett érte. Köszönöm szépen a párkányi régió polgármestereinek és megyei képviselőinek támogatását, amellyel közösen hívtuk fel a figyelmet a régióra leselkedő veszélyre, az orvosi ügyelet lehetséges megszűnésére. Közös kiállással kértük az egészségügyi minisztert, hogy a Tőketerebesi járás mellett az Érsekújvári járásban is tegyen kivételt, mindkét járás sajátos földrajzi elhelyezkedése, kiterjedése végett. Volt értelme kiállásunknak, volt értelme a közös cselekedetnek. A többi pedig a parlamenti képviselőkön múlt. Sikerült nekik az i betűre feltenni a pontot. Köszönet érte.
       

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője 

A pozsonyi törvényhozás a minap jóváhagyta a jövő évi állami költségvetést. A 2018-as államháztartás sarokszámai a következők: 4,2 százalékos gazdasági növekedést vár a nemzeti bank, ezzel a GDP jövőre elérheti a 86,3 milliárd eurót. Az államadósság ennek 49,9 százaléka lesz, az infláció 1,9 százalékos.      

Első ránézésre szembeötlik: a jóváhagyott 2018-as állami költségvetés mindkét oldalán 1,5 milliárdos csökkenés mutatkozik az ideihez képest, ami igencsak szokatlan, ritkán látott jelenség! A bevételi oldalon 13,98 milliárd euró szerepel, a kiadási oldalon 15,96 milliárd euró. Ebből adódik, hogy az államháztartás hiányát a kormány jövőre a GDP 0,83 százalékában határozta meg. Le kell szögezni, hogy csökken ugyan az államadósság – jövőre 43 milliárdos lesz - ám ezzel együtt mérséklődik az államháztartás hiánya csökkentésének üteme. Hiszen a 2016-os állami költségvetés elfogadásakor 2018-ra már kiegyenlített, hiány nélküli államháztartást terveztek. Igaz, akkor még egyetlen párt kormányzott, ám a kormányfőt és a pénzügyminisztert ugyanígy hívták. A koalíció létrejötte tehát mérséklő hatással van az államháztartás hiánya csökkentésének ütemére.

A 2018-as állami költségvetés nyertese egyértelműen a szociális és munkaügyi tárca valamint a védelmi tárca. Az utóbbi a NATO-val szembeni kötelezettség-vállalás következménye, míg az előbbi jelenti a büdzsé legnagyobb ellentmondását. Ugyanis 2017 a munkanélküliség aránya jelentős lefaragásának tükrében telik el, az év végére Szlovákia történetében az arány soha nem látott mélységeket ostromol. Ennek ésszerű következménye kellene, hogy legyen a költségvetés szociális és munkaügyi fejezetének lefaragása. Ehelyett a legnagyobb ütemben, 189 millióval megnő. Igaz, jövőre az éjszakai műszakban és a hét végén, ünnepnapokon dolgozók jelentős bérkiegészítésre számíthatnak – ami igazságos és végre megszületett - ám a többlet a munkáltatókat terheli, nem az államháztartást. Abszolút értékben a belügyi tárca költhet jövőre a legtöbbet, 2,4 milliárd eurót.

Az egészségügyi fejezet végül jóval a GDP 4 százaléka alatt maradt, noha az SNS el szerette volna érni a tárca jövő évi költségvetésének látványos megnövelését a hazai össztermék 4 százalékára. Itt jegyezzük meg, hogy 2005-ben, Dzurinda II. kormányának idején - amelyben részt vett az MKP is - az egészségügyi tárca GDP-arányos költségvetése elérte a hazai össztermék 5 százalékát. Hol vannak azok az idők? Ma már köztudott, hogy júliustól az egészségügyi készültség lerövidül 22 óráig és a déli járásokban annak hálózata jelentősen megritkul. Kiszivárgott az a hír is, hogy hasonló megnyirbálást terveznek az gyorsmentők hálózatában (RLP, RZP) is, itt is járásonként egy-egy gyorsmentő-állomást terveznek. Ami még az orvosi készültségnél is drasztikusabb beavatkozás a fennálló hálózatba, hiszen a legsúlyosabb esetekről van szó. Egyáltalán nem mindegy, hogy a gyorsmentő a nánai infarktushoz Párkányból fog kiszállni vagy Érsekújvárból, hogy aztán visszaszállítsa az élet-halál között lebegő pácienst az érsekújvári kórházba. Legjobb esetben a páciens az infarktust követően másfél órával kerülhet a sürgősségi műtőasztalra. Egyáltalán lesz még értelme? A meglevő hálózatok ennyire drasztikus ritkítása a déli járásokban súlyos szakmai mulasztás, ésszerűtlen és embertelen beavatkozás.     

Következzenek a költségvetés váratlan meglepetései. A pénzügyminisztérium önmagán spórol, költségvetése az ideihez képest lecsökken 119 millió euróval. Meglepő a környezetvédelmi tárca költségvetésének jelentős lecsökkenése majd 300 millióval, ám ettől még meglepőbb a közlekedési tárca költségvetésének lecsökkenése majdnem 1 milliárddal, ami azt eredményezi, hogy jövőre az ideinek csupán enyhén több, mint a fele áll majd rendelkezésére!  Ezek után felettébb meglepő, hogy a Most-Híd elégedett a jóváhagyott állami költségvetéssel. Legalábbis a sajtóban ez volt olvasható. Érdekes, különös!

Az oktatásügy költségvetése is lecsökken 70 millióval, ám ezzel egy időben 5 százalékkal megnövelik a kisebbségi nyelven oktató intézmények normatíváját, ami azt jelenti, hogy a magyar tanítási nyelvű oktatási intézményekben a diákok után járó fejpénz megnő az alap normatíva 113 százalékára. A kisebbségi kulturális alap költségvetése majdnem duplájára nő, jövőre 8 milliós költségvetéssel fog tevékenykedni, ebből 4 millió jut a  magyar kultúrára.  Ám mit jelent ez a két hídas tárca fent leírt majdnem 1,27 milliárdos költségvetés-csökkenésével szemben??? 

Végül jöjjenek a jóváhagyott jövő évi költségvetés kockázatai. A várt gazdasági növekedés a gépkocsigyárak előrejelzésein alapul, ám kockázati tényezőnek tekinthető adat, hiszen jövőre gondok merülhetnek fel az adók és a járulékok befizetési fegyelmének csökkenése miatt. További kockázat lehet az állami kórházak gazdálkodásának hiánya a sokadik tartozásleírás ellenére, valamint általánosan az egészségügyi fejezet szűkre szabott költségvetése. Kockázatos lehet továbbá az ún. szociális csomag hatása az államháztartásra.  Mindent egybevetve: eléggé valószínűnek látszik az, hogy az államháztartás hiánya az eltervezetthez képest az év végéig megnő, ami a kiadási oldalon okozhat meglepetést, az egyes tételek váratlan szűkítését. 

                                                                                                        Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Az MKP Országos Tanácsa javaslatomra szombaton elfogadta az alábbi határozatot:Az MKP Országos Tanácsa javaslatomra szombaton elfogadta az alábbi határozatot:

Az MKP Országos Tanácsa megbízza Csáky Pált, az Európai Parlament képviselőjét, hogy az SzK Földművelési Minisztériuma döntésével kapcsolatban - amely a Leader társulások országos hálózatába sorolt helyi akciócsoportok tekintetében országosan kiegyensúlyozatlan,  a négy déli megye alsó, déli térfelét érő kirekesztő, hátrányosan megkülönböztető és diszkriminatív döntés – kritikusan szólaljon fel az Európai Parlament plenáris ülésén, panaszunkat juttassa el az Európai Bizottság vidékfejlesztésért felelős biztosához, valamint az Európai Bizottság DG Regio vezérigazgatósága e témakörben illetékes vezetőihez és kezdeményezze a diszkriminatív döntés felülbírálását, elérve a területileg kiegyensúlyozott döntés meghozatalát. E témakörben megtett aktivitásairól számoljon be a sajtóban, valamint az MKP médiafelületein. 

                                                                                                        Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

    Az Európai Unióban a Leader társulások, a helyi akciócsoportok (HACs)  képviselik a vidékfejlesztés és a területfejlesztés egyik leghatékonyabb formáját, eszközét. 2016-ban, a parlamenti választás hetében döntöttek az SzK Földművelési Minisztériumában - amely akkor egyszínű volt, a Smer irányítása alatt – arról, hogy mely helyi akciócsoportok, kistérségi társulások jutnak a Leader országos hálózatába. A parlamenti választást követő hétfőn jelentették be a régióink számára lesújtó eredményt. Az Európai Unióban a Leader társulások, a helyi akciócsoportok (HACs)  képviselik a vidékfejlesztés és a területfejlesztés egyik leghatékonyabb formáját, eszközét. 2016-ban, a parlamenti választás hetében döntöttek az SzK Földművelési Minisztériumában - amely akkor egyszínű volt, a Smer irányítása alatt – arról, hogy mely helyi akciócsoportok, kistérségi társulások jutnak a Leader országos hálózatába. A parlamenti választást követő hétfőn jelentették be a régióink számára lesújtó eredményt. 

      Akkor a Nyitrai kerület déli feléből csupán egyetlen  HACs jutott a Leader országos hálózatába, mégpedig az Udvard és Környéke HACs. A Nyitrai kerület északi részéből az összes, azaz nyolc HACs jutott az országos hálózatba, egyetlen egy kivételével. Az országos hálózatba jutó HACsok - együttműködő települések, vállalkozók és civilek -  euromilliókhoz jutnak vidékfejlesztésre, amely forrásokat kisebb-nagyobb projektek és fejlesztések fedezésére hasznosíthatnak.  Azt hitték akkor az érintettek, hogy ez a diszkrimináció már nem múlható felül, ezt már nem lehet überelni. Dehogynem!  Naivak voltak a vájtfülű szakmabeliek.      Ugyanis a 2016. márciusában meghozott diszkriminatív döntést számos szakmai érdekszervezet Brüsszelben megtámadta, köztük a Szlovákiai Falvak és Városok Szövetsége. Az akkori döntést időközben megszüntették. Az új döntésre várva, a Nyitrai kerület déli részében tevékenykedő nyolc HACs öt HACs-ba tömörült, hogy nagyobb eséllyel pályázza meg a Leader országos hálózatába kerülést. Ez is hasztalan volt, szinte felesleges. Ugyanis a minap az SzK Földművelési Minisztériumában – amely immár az SNS felügyelete alá tartozik, de van a Most-Híd színeit képviselő államtitkára, vagyis politikai társfelelőse -  a panaszokat és Brüsszel közbenjárását követően meghozták új döntésüket, amely bizony a korábbi diszkriminációt is übereli. Nem is akárhogyan!

      Ezúttal a Nyitrai kerület déli térfeléről egyetlen egy HACs sem jutott a Leader országos hálózatába. A további három déli megyét illetően is hasonló döntés született, egy-két HACs kivételével  Bizonyára itt délen, hozzá nem értő, pocsék szakemberek dolgoznak, akik jottányit sem értenek a stratégiák megszerkesztéséhez, kidolgozásához! Gondolják a minisztériumban.....Mi pedig mást gondolunk: égbekiáltó hátrányos területi megkülönböztetés, diszkrimináció tanúi vagyunk újra.  Nem először és reméljük, hogy utoljára. A Nyitrai kerület mellékelt térképén - amelyen az egyes HACsok, vagyis kistérségek más-más színnel vannak megjelölve - a vastag fekete vonallal behatárolt, déli részből egyetlen egy HACs sem jutott a Leader országos hálózatába. A kerület északi részéből mindegyik, egyetlen egy kivételével. Az SzK Földművelési Minisztériuma döntésének következtében. Meddig hagyjuk ezt az égbekiáltó igazságtalanságot?      

    Tudják az egészben mi az érdekes? A megyei választások hetében még délen is a tapasztalt, komoly szakmai tevékenységet felmutató HACsok vezetőit nem hivatalosan arról biztosították, hogy biztos befutók. Láss csodát, a mellékelt térképen megtekinthetjük, mi történt a megyei választásokat követő hétfőn........Megvárták tehát a megyei választások eredményét. Az érdekeltek pedig joggal kérdezhetik: a politikai eredménytelenségre vajon miért kell döbbenetes szakmai döntéssel válaszolni?

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Néhány témára szeretnék rávilágítani, amelyek a választási kampányban rezonáltak az elmúlt hetekben a Komáromi járásban. Kétségkívül, hihetetlenül fontos volna az Izsa és Komárom határában levő, időnként roppantul forgalmas kereszteződés helyén megépíteni a körforgalmat. Ám annak hozadékát nem szabad túlbecsülni, az sem mindenható. Bizonyíték erre az érsekújvári körforgalom, a Nyitra-parti közúti híd szomszédságában. Na de ki építse meg? Természetesen állami hatáskör, a pozsonyi közlekedési tárca feladata. Hiszen két első osztályú út, az I/63 sz. és az I/64 sz. út kereszteződésében kellene megépíteni a körforgalmat. Ha ma építenék meg, akkor is késő lenne. Na de eddig miért nem épült meg? A kérdés címzettjei a közlekedési miniszter és komáromi társai a kormányzó pártból.

A választási kampány idején vita tárgyát képezte az is, vajon ki a felelős a komáromi Duna-híd megépülését követő roppantul fontos beruházás, a várost elkerülő út megépítéséért, valamint a Vág-híd felújításáért? Újfent állami hatáskör, tehát a pozsonyi közlekedési tárca. Hiszen a majdani Duna híd az állami hatáskörben levő I/63 sz. útra kötődik, a Vág-híd ugyanezen állami út fontos közlekedési eleme. Természetesen, az olyannyira fontos elkerülő utat tartalmaznia kell Komárom város területfejlesztési tervének, Nyitra megye területfejlesztési tervének és az állami területfejlesztési koncepciónak (KURS). Mivel állami beruházás, ez esetben mérvadó az állami területfejlesztési koncepció. Amellyel (e részletében) nem lehet ellentétes sem a megyei területfejlesztési terv, sem Komárom város területfejlesztési terve. A megye felelőssége tehát tizednyi százalékban mérhető. Ugyanis állami beruházásnál, állami tervdokumentációnál a beruházónak, vagyis a közlekedési tárcához tartozó SSC-nek ill. NDS-nek kell kérvényeznie időben – a majdani Duna-híd gondolatának felmerülése idején, mondjuk tíz-tizenöt éve a város valamint a megye területrendezési tervének kiegészítését, módosítását – nem pedig utólag vakarózni és mást okolni e hiányosság, tetemes késés végett.

Hogy bizonyítsam a hatáskörök felülrendeltségét: két éve megnyílt Nyitra megye területrendezési tervének módosítása. Tüstént módosítást javasoltam, hogy Nyitra megyei szakaszának kritikus részén a majdani R7-es déli gyorsforgalmi út Érsekújvárt ne északról, hanem délről kerülje el – ami alapvető érdeke a Komáromi járásnak, ezen belül Ógyalla, Gúta és Komárom, valamint Párkány és Zselíz kistérségeinek egyaránt. Számos helyi önkormányzat, szakmai és civil társulás a módosításomat támogatta. Hosszas vita után elfogadta a megyei képviselő-testület is. Csakúgy, mint azon módosításomat, hogy a majdani R3-as észak-déli gyorsforgalmi út az Alsó Garam mentén húzódjon, a leghosszabb szakaszon Nyitra megye területén. Mindkét módosításomat, Nyitra megye határozatát a közlekedési minisztérium, valamint szakmai intézménye, az NDS elvetette, a megyei önkormányzatot arra kényszerítette, hogy módosítsa korábbi határozatát. E példán látszik, kinek van döntő szava. Ki a felelős az I. osztályú utak tervezési szakaszának előkészítéséért.

Nagy port kavart a komáromi Selye János Gimnázium patinás épülete energetikai hatékonysága megnövelésére jóváhagyott magas összeg, az 1,85 millió euró története. Mindenekelőtt le kell szögezni: inkorrekt, amikor egy képviselő-testület a választási időszak utolsó testületi ülésén a következő, minden bizonnyal más összetételű testület számára elfogadja a következő gazdasági év költségvetését. Ezt a testületi ülésen is leszögeztem. Kettő. Nem lett külön tételként elfogadva a beruházás magas összege, csupán a tartalékalap ilyen célirányú felhasználása, az is két gazdasági évben. 2018-ban 600 ezer euró összegben, majd 2019-ben a fennmaradó 1,25 millió összegben. Bizonytalan ez, mint a kutya vacsorája. Hiszen mi a garancia arra, hogy a következő választási időszakban ugyanilyen felállás lesz a megyei hivatalban és a megváltozott összetételű megyei képviselő-testület hasonlóan visszafogott gazdaságpolitikát folytat, mint az eddigi? Mi lesz, ha költekezni fog és nem marad a tartalékalapban semmi? Azért lett így elfogadva, mert a megyei hivatal így terjesztette be, az utolsó pillanatban. Mi hosszabb ideje szorgalmaztuk, hogy a gimi patinás épülete újjáépüljön. Nyilván az utolsó pillanatban a Most-Híd tisztviselőinek lobbizása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a megyei hivatal éppen most, a választások előtt nyújtson be ilyen tartalmú költségvetési módosítást. Ismétlem, ezzel a költségvetés tartalmilag nem módosult, csupán a tartalékalap majdani célirányos felhasználása lett meghatározva. Akkor kerülhet sor a felhasználására, ha megfelelő mennyiségű forrás lesz a tartalékalapban. Viszont egyet ne feledjünk el: a Most-Híd egyetlen megyei képviselője szavazta meg a határozatot az MKP 15 megyei képviselője mellett. Ha mi nem szavaztuk volna meg, a módosítás határozata nem lett volna elfogadva. Ennyi az igazsághoz hozzátartozik. Ki-ki döntse el, mindebben kinek mekkora érdeme van. Egy biztos, a költségvetés tartalmi tételeként sokkal biztosabb lábon állna a gimi épületének felújítása, mint a tartalékalap felhasználása célirányos meghatározásával. A következő, 5. választási időszak elején, a költségvetés első módosításánál megpróbáljuk a költségvetés tartalmi tételei közé iktatni a patinás épület felújításának tetemes összegét.

Farkas Iván, az MKP alelnöke, Nyitra megyei képviselő

Az új év kezdetén megszűnhet az orvosi ügyelet Párkányban. Emiatt ne a Párkányi Rendelőintézet igazgatóját vagy az intézmény fenntartóját, Nyitra Megye Önkormányzatát hibáztassák. Párkányhoz hasonlóan megszűnhet az ügyelet Zselízen és Ipolyságon is. Ott sem a kórházak igazgatóit hibáztassák és az intézmények fenntartóját, a városi önkormányzatokat. Állami hatáskörben történik a változás, a SzK Egészségügyi Minisztériuma hatáskörében, törvénymódosítás következtében. Vagyis a pozsonyi törvényhozásban az egész kormánykoalíció megszavazza az orvosi ügyeletek jelentős szűkítését.

Nemcsak földrajzilag, hanem időbeosztásban is. Hiszen a járási székhelyeken fennmarad az orvosi ügyelet a felnőttek részére, ám csupán naponta 22 óráig. A gyermekorvosi ügyelet még inkább szűkül, hiszen a kisebb járások székhelyein is megszűnik. Az is csupán 22 óráig üzemel a jövő évben.

Párkányból megközelítőleg 50 kilométerre kell majd utazni az orvosi ügyeletre a járási székhelyre, Érsekújvárba. Tömegközlekedés hiányában, hiszen késő este már nem járnak sem autóbuszok, sem vonatok. Ám Kiskesziről vagy Bényből a távolság 70 kilométerre növekszik.  Hasonlóan,  Zselízről és Ipolyságról is majdnem 50 kilométerre lesz a lévai orvosi ügyelet, nem is beszélve a távolabbi falvakról és a tömegközlekedés hiányáról. Nyilván hasonló bonyodalmakat okoz az intézkedés Somorja, Nagymegyer, Ógyalla, Gúta és a többi kistérségi központ vonzáskörzetében.

A változás egyetlen pozitív oldala a szolgálatot teljesítő személyzet – orvos, nővér, mentős – esti szolgálata után járó órabérének jelentős megnövelése. Meggyőződésem, hogy ezzel együtt az egészségügyi tárcának az emberek bosszantása helyett forrásokat kellett volna találnia az eddigi hálózat fenntartására. Ugyanis az 1996-ban lezajlott közigazgatási reform délen meghagyta a nagy járásokat, míg középen és északon minden kistérségi központból járási székhelyt kreált. Itt semmi sem változik az orvosi készültség hálózatában, ám délen a készültségek járási székhelyekhez igazításának következménye az lesz, hogy sokaknak az orvosi készültségre sokkal távolabbra kell majd utazniuk. Mindent egybevetve, a kormánykoalíció az egészségügyi ellátás színvonalának megnövelése helyett – amit a kormányprogramba foglalt - az ellátás hozzáférhetőségének jelentős minőségi rontásába fogott. Ne csodálkozzon, ha délen a páciensek, a polgárok nemtetszését váltja majd ki az intézkedés. Ekkora baklövés a kormányoldalon ritkán tapasztalható! 

Farkas Iván, az MKP alelnöke, Nyitra megyei képviselő

A megyei választások tétje

Hat részben – a nulladik rész a megyei hatáskörökről szólt - egy-egy megyei hatáskörre bontva tártam az olvasó elé a Magyar Közösség Pártja színeiben, Nyitra megyében elért eredményeinket és a következő, 5. választási időszakra szóló célkitűzéseinket, programunkat. Mindezt kiegészítettem 4 részből álló kisfilm-sorozattal.

Néhány mondattal ecsetelném a november 4-i megyei választások tétjét és jelentőségét. 1918-tól, 83 éven át Csehszlovákiában, majd Szlovákiában nem léteztek megyei önkormányzatok. Az első megyei választáson, 2001-ben megválasztottak megyei képviselővé, 35 évesen lehettem a költségvetési, pénzügyi és vagyonjogi bizottság elnöke. Az együttműködés szemszögéből az azóta eltelt 4 választási időszakot, 16 esztendőt két részre bontanám: 14 évig mély választóvonal húzódott a szlovák koalíció és az MKP képviselőcsoportja között. Az első választási időszakban mi voltunk többségben, azóta folyamatosan a szlovák koalíció. Így kezdődött a 4. választási időszak is. 2013. decemberében, az első képviselő-testületi ülésen – annak ellenére, hogy a 2. legnépesebb frakciót alkottuk, alkotjuk a megyében - egyetlen megyei tisztségbe sem szavazták meg az MKP képviselőjét, ellentétben a parlamentáris demokráciákban megszokott gyakorlattal. Frissen megválasztott frakcióvezetőként úgy jellemeztem a kialakult helyzetet, hogy az aranyidai gőzhenger – emélkeznek rá? Mečiar irányította – húsz év elteltével Nyitrára ért. E kijelentésem nagyon megérintette a szlovák megyei képviselőket, és a megye vezetőit.

Majd a jég fokozatosan olvadni kezdett. Egy év elteltével kiharcoltuk két szakbizottság elnöki tisztségét. Majd újabb egy év múlva, a választási időszak közepén a szlovák koalíció valójában szétesett. Egyszeriben megbecsült, együttműködésre alkalmas képviselőcsoporttá váltunk. Helyzetbe kerültünk s a kialakult helyzetet hatékonyan kihasználtunk. Az utóbbi két évben olyan eredményeket, beruházásokat értünk el régióink, szülőföldünk javára, amilyeneket a korábbi 14 év folyamán sohasem. Ezeket a sorozat előző 5 részben, a teljesség igénye nélkül felsoroltam. Éppen a mai napon Nyitra megye és a budapesti NIF ZRt. közösen nyújtják be az Interreg Program irányító hatósága elé a Helemba és Ipolydamásd között megépítendő Ipoly-híd EU-pályázatát. Örömmel tölt el, hogy frakcióvezetőként ügyes taktikázással, a korábban mellőzött pozícióból sikerült a képviselőcsoportunkat bemanőverezni a szlovák képviselőkkel történő széles körű együttműködésbe. Ehhez a 15 tagú képviselőcsoportunk szoros összefogása kellett. Együttműködés nélkül csupán szimbolikus eredmények érhetők el, azok is esetlegesen. Mint az azt megelőző 10 esztendőben, 2005 és 2015 között.

Itt szeretnénk folytatni. Sőt, még több beruházást, útburkolat-felújítást kellene elvégezni a megye déli járásaiban. Csupán akkor valósulhat meg a folytonosság és a fejlődés, ha erősek leszünk, ha számot tevő erőt képviselünk. Ha legalább annyian képviseljük majd régióinkat, szülőföldünket az MKP Nyitra megyei képviselőcsoportjában, mint eddig (tizenöten az 54 tagú képviselő-testületben). Ha kevesebben leszünk, nem leszünk kívánatosak az együttműködésre, nem valósulhat meg régióink, szülőföldünk felzárkóztatása a megyén belül. Régióink és nemzetközösségünk méltó, határozott képviselete mellett a soron következő megyei választás másik nagy tétje, hogy a hagyományos pártok képviselői felülkerekedjenek a szélsőségesek képviselői felett. Mivel két éve megszűnt a választóvonal a magyar és a szlovák pártok között Nyitra megyében, úgy tűnik, a következő időszakban a hagyományos pártok és a szélsőségesek között húzódhat majd a mély választóvonal. Vagyis a tárgyilagos, racionális tenni akarás valamint a populizmus és a sovinizmus elegye között. Az utóbbi feltűnően érezhető volt a választási kampányban, különösen a televízió-vitákban. A hangzatos jelszavak, lózungok csak úgy ömlöttek, belső tartalom nélkül, feltűnően mellőzve a hozzáértést és a szakértelmet.

Az előbbit közösen segítsük elő, az utóbbit pedig közösen akadályozzuk meg. Ehhez két dologra lesz szükség: tisztelettel kérjük, szánják rá szombaton azt a húsz percet, jöjjenek el választani. Amennyiben eljönnek, arra kérjük Önöket, válasszák az MKP jelöltjeit. Csupán számottevő, erős frakcióban tudjuk valóra váltani elképzeléseinket, programunkat és célkitűzéseinket. Régióink, szülőföldünk felzárkóztatását, polgártársaink gyarapodását. Önök érdekében szeretnénk erős képviseletet, erős régiókat. Szavazatával segítse elő, hogy méltón képviselhessük Önt, rokonait és barátait a Nyitra Megyei Önkormányzatban. Köszönjük szépen a bizalmat!

Farkas Iván, az MKP elnökjelöltje Nyitra megyében, a Párkányi körzet képviselőjelöltje

Regionális fejlesztés

Hét részben, egy-egy megyei hatáskörre bontva szeretném az olvasó elé tárni a Magyar Közösség Pártja színeiben, Nyitra megyében elért eredményeinket és a következő, 5. választási időszakra szóló célkitűzéseinket, programunkat.

Régiónk, a párkányi régió fejlődése, turizmusra, idegenforgalomra valamint szőlészetre és borászatra épülő jövőképe, illetve az itt élő polgárok egészsége érdekében továbbra is ellenezzük a hulladékégető megépítését Párkányban. Nyilvánosan kiállunk a tervezett beruházás megvalósítása ellen. Hamarosan bejelentést teszünk egy gyakorlati lépésről, amely erőteljesebbé teheti küzdelmünket a párkányi hulladékégető megépítése ellen.
Nyitra megye két középtávú stratégiai tervvel is rendelkezik, amelyeket a megyei képviselő-testület fogadott el. Egyik a megye gazdasági és szociális fejlesztésének programja (PHSR), a másik Nyitra megye vidékfejlesztési stratégiája. Mindkettő meghatározza Nyitra megye leszakadó, hátrányos helyzetű régióit, ebben a sorrendben: Ipolymente, Alsó Garammente, Dunamente és Alsó Vágmente. A stratégiai dokumentumok leszögezik továbbá, hogy elsősorban e leszakadó térségeket kell fejleszteni. Felzárkóztatni a megye fejlettebb járásai színvonalára.

Nosza, lássunk hozzá! Amíg az MKP megyei szinten a mindenkori szlovák koalíció ellenzéke, a megyei döntések peremére taszított képviselőcsoport volt, vajmi keveset tehetett szülőföldünk, Nyitra megye déli járásainak felzárkóztatásáért. Ám bő két éve a helyzet alaposan megváltozott. Tulajdonképpen szétesett a szlovák koalíció (nem volt nagy dobra verve), mi pedig helyzetbe kerültünk. Azóta beruházások sorát valósítottuk meg Nyitra megye déli járásaiban, továbbiak megvalósítását pedig előkészítettük. Ezekről bőven említést tettem a sorozat előző részeiben. Mindent egybevetve, összegezve: ami megilleti északot, az illesse meg délt is!

Itt szeretnénk a sort folytatni. Szülőföldünk, régióink érdekében, az itt élő polgárok javára. Ehhez kérjük az Ön bizalmát, segítségét, támogatását! Jöjjön el november 4-én választani és szavazzon az MKP jelöltjeire. Azokra, akik a régiónkban, együtt élve Önökkel, hitelesen felvállalják gondjaink, bajaink fokozatos oldását, végső soron pedig megoldását. Nemcsak akarják, de tudják. Hiszen megvan ehhez minden adottságuk. Helyismeretünk, emberismeretük és más, kellő adottságaik!

Bízzanak bennük, bízzanak bennünk!

Köszönjük a bizalmat:

Farkas Iván, az MKP elnökjelöltje Nyitra megyében, a Párkányi körzet képviselőjelöltje

Hétfőn lezajlott a Nyitra Megyei Önkormányzat utolsó, 34. képviselő-testületi ülése a lassan befejeződő, 4. választási időszakban.Hétfőn lezajlott a Nyitra Megyei Önkormányzat utolsó, 34. képviselő-testületi ülése a lassan befejeződő, 4. választási időszakban.     

Az önkormányzat eldöntötte Nyitra megye jövő évi, kiegyenlített költségvetését. A bevételi és a kiadási oldalon egyaránt 224 millió euró szerepel, miközben a megye déli járásaiban számos II.osztályú út burkolat-felújítását is tartalmazza. Eldöntöttük, hogy a komáromi Selye János Gimnázium műemlék jellegű épülete felújításra kerül. 1,85 millió eurót hagytunk jóvá a történelmi épület hőszigetelésére, energetikai hatékonysága jelentős megnövelésére. Ebből 600 ezer euró jövőre lesz felhasználva, a megye tartalékalapjából. A többi 2019-ben, ügyszintén a megye saját forrásaiból.   

A korábbi években komoly nézeteltérést okozott a megye azon általános érvényű rendeletének jóváhagyása, amely a megye területén működő középiskolák megnyitható első osztályainak számát rögzíti. Függetlenül az iskola fenntartójától, legyen az a megye, magánszemély vagy egyház. Az előző három esztendőben azért küzdöttünk, hogy a Bátorkeszi Magán Szakközépiskola újabb, érettségivel végződő első osztályt nyithasson, vendéglátás szakon. Eddig sikertelenül. Ma azonban jóváhagytuk a 10/2017 sz. általános érvényű rendeletet, abban pedig azt a módosítást, amely a következő tanulmányi évben a magán szakközépiskola részére engedélyezi az ilyen irányú osztályát megnyitását. Az ilyen irányzat iránt hosszabb ideje fennáll a diákok érdeklődése, nem lesz tehát gond az első osztály megtöltése.     

A választási időszak kezdetén – amely az Európai Unió aktuális programozási és költségvetési időszakénak kezdete is egyben – az MKP képviselőcsoportja nevében javasoltam, hogy térjünk vissza a határátkelők megnyitásához az Ipoly alsó folyásán. A megye egyetlen új határátkelő fejlesztéséhez, a Helemba és Ipolydamásd közötti Ipoly-híd beruházásához járult hozzá. A híd előkészületei az utóbbi egy év folyamán olyannyira felgyorsultak, hogy Nyitra megye partnerével, a magyarországi NIF ZRt.-vel együtt az ellenőrzési időpontig, november 3-ig benyújtja az Interreg Program hatóságához közös pályázatát az Ipoly-híd megépítésére. Ma jóváhagytuk a beruházás szlovákiai részének önrészét 120 ezer euró összegben, melyet Nyitra megye saját költségvetéséből finanszíroz.

Elfogadtuk az idei, 2017-es megyei költségvetés módosítását is, amelyben 13,5 ezer eurót hagytunk jóvá a komáromi Jókai Színház havária-helyzetének orvoslására. 

A megyei képviselő-testület jóváhagyta a 9/2017 sz. általános érvényű rendeletét, amelyben meghatározta, hogy a magán és egyházi fenntartású művészeti alapiskolák, nyelviskolák és nevelési intézmények – kollégiumok, napközi otthonok – a megyei fenntartású intézményekhez hasonlóan, megkapják a fejpénz 100 százalékát. Immár harmadik éve. E tekintetben Nyitra megye az egyetlen a nyolc megye közül, amely a fejpénz lehető legmagasabb összegét hagyta jóvá a magán és egyházi fenntartású intézmények számára. Számos városi önkormányzat számára is követendő példát mutatva. 

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

Közlekedés (folytatás)

Hét részben, egy-egy megyei hatáskörre bontva szeretném az olvasó elé tárni a Magyar Közösség Pártja színeiben, Nyitra megyében elért eredményeinket és a következő, 5. választási időszakra szóló célkitűzéseinket, programunkat.

2008-ban, Nyitra Megye Közgyűlésében javasoltam, hogy a megye az Ipoly alsó folyásán a NIF Zrt. partnereként alakítson ki három új határátkelőt. Ipoly-hidat Helemba és Ipolydamásd, valamint Ipolypásztó és Vámosmikola között, illetve Ipolyvisken a meglevő hidat kösse össze a magyarországi Tésával. A közgyűlés javaslataimat elfogadta, majd az Európai Unió 10 millió euróval megtámogatta a három határátkelő létrehozását. 2012-ben Nyitra megye a projektből végérvényesen kiszállt. A 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszak elején, a most végződő megyei választási időszak kezdetén azt javasoltam, hogy térjünk vissza eredeti elképzelésünkhöz. Azok közül a megye csupán az egyiket vállalta fel, a helembai Ipoly-hidat. Az azóta eltelt időszakban számos előkészületi munka el lett végezve, novemberben a felek minden bizonnyal benyújtják közös pályázatukat a híd megépítésére, az EÚ Interreg programja keretében. Ilyen forgatókönyv esetén 2018 második felében a híd építése elkezdődhetne.

2004-ben, Nyitra megye területrendezési terve megalkotásánál a majdani R7-es déli és R3-as gyorsforgalmi utak nyomvonala Nyitra megye alapvető érdekei mentén került a tervbe. Vagyis az R7-es Érsekújvár déli elkerülésével, az R3-as az Alsó-Garam mentén húzódva. A megye olyan térségeinek gazdaságfejlesztését és területfejlesztését (munkahelyek tömeges létrehozását) szolgálnák, amelyek leszakadó, hátrányos helyzetű térségek. Az elmúlt választási időszakban, 2012-ben a megye területrendezési terve kis módosításánál minden megváltozott. Majd két éve a megye hozzálátott a területrendezési terve első mély módosításához. Ekkor próbáltuk meg a majdani gyorsforgalmi utak nyomvonalának módosítását az eredeti, 2004-es elképzelés alapján. Az R7-es déli elkerülője Érsekújvár, ezen kívül Gúta, Ógyalla, Komárom, Párkány és Zselíz vonzéskörzeteinek alapvető érdekeit szolgálja. 60 helyi önkormányzat, 9 szakmai és társadalmis zervezet támogatta az elképzelésünket. Nyitra megye képviselő-testülete a módosító indítványainkat elfogadta. Ám a közlekedési minisztérium hatálytalanítatta a megye módosításait, lévén hogy ellentétes az országos területrendezési tervvel. Az R7-esnél meghagyta Érsekújvár északi elkerülőjét, amely egyetlen város, Nagysurány vonzáskörzetének felel meg. Az R3-as esetében pedig továbbra is a Besztercebánya-Zólyom-Korpona-Ipolyság vonalat nyomja, amelyről köztudott, hogy a közlekedési szakma keresztet vetett rá, az erős Natura 2000 érintettség miatt. Lényeg, hogy ne haladjon magyarok által sűrűn lakott térségen, az Alsó-Garam mentén – vallják az országos felelősök. Pedig Nyitra megye alapvető érdekeit e változat szolgálná, hiszen 70 km hosszúságban haladna a megyénk területén. Ekkora területen érintené a jobb sorsra érdemes régió gazdaságfejlesztését, munkahely-teremtését Lévától, Zselízen keresztül egészen Párkányig. Mivel e téma nem lefutott, a következő választási időszakban is érdemes lesz vele foglalkozni, küzdeni szülőföldünk alapvető érdekeiért.

Hihetetlenül fontos lesz az IROP programba foglalt stratégia, Nyitra megye innovációs stratégiájának fokozatos megvalósítása. Észak-déli irányban meg kell majd építeni Nyitra, Érsekújvár és (immár a Duna-híd következményeként) Komárom elkerülő körgyűrűit. A gazdaságfejlesztés, munkahely-teremtés végett kiemelten fontos lenne a folyami kikötők fejlesztése, korszerűsítése, közelükben multimodális logisztikai parkok építése Komáromban és Párkányban. A vasúti pályák és vasúti megállók fejlesztése, újjáépítése is elengedhetetlen, gondolva a hamarosan üzembe kerülő nyitrai gépkocsigyár, a Jaguar-Land Rover termelői kapacitásának bebiztosítása végett. Ám, ami még ennél is fontosabb: a beszállító háttéripar termelői kapacitását a megye központjától a peremvidékre kellene irányítani. A zselízi, a párkányi, az érsekújvári, a lévai, vagy a gútai ipari parkokba. Örvendetes, hogy e téren az első komoly fejlesztés megkezdődött, Ipolyságon épül a német beruházó gyártóüzeme, amely gépkocsik alkatrészeit fogja előállítani. E sort kellene folytatni a Garam, a Duna és a Vág mentén.

Farkas Iván, az MKP elnökjelöltje Nyitra megyében, a Párkányi körzet képviselőjelöltje

Hétfőn lezajlott a Nyitra Megyei Önkormányzat utolsó, 34. képviselő-testületi ülése a lassan befejeződő, 4. választási időszakban.Hétfőn lezajlott a Nyitra Megyei Önkormányzat utolsó, 34. képviselő-testületi ülése a lassan befejeződő, 4. választási időszakban.     

Az önkormányzat eldöntötte Nyitra megye jövő évi, kiegyenlített költségvetését. A bevételi és a kiadási oldalon egyaránt 244 millió euró szerepel, miközben a megye déli járásaiban számos II.osztályú út burkolat-felújítását is tartalmazza. Eldöntöttük, hogy a komáromi Selye János Gimnázium műemlék jellegű épülete felújításra kerül. 1,85 millió eurót hagytunk jóvá a történelmi épület hőszigetelésére, energetikai hatékonysága jelentős megnövelésére. Ebből 600 ezer euró jövőre lesz felhasználva, a megye tartalékalapjából. A többi 2019-ben, ügyszintén a megye saját forrásaiból.   

A korábbi években komoly nézeteltérést okozott a megye azon általános érvényű rendeletének jóváhagyása, amely a megye területén működő középiskolák megnyitható első osztályainak számát rögzíti. Függetlenül az iskola fenntartójától, legyen az a megye, magánszemély vagy egyház. Az előző három esztendőben azért küzdöttünk, hogy a Bátorkeszi Magán Szakközépiskola újabb, érettségivel végződő első osztályt nyithasson, vendéglátás szakon. Eddig sikertelenül. Ma azonban jóváhagytuk a 10/2017 sz. általános érvényű rendeletet, abban pedig azt a módosítást, amely a következő tanulmányi évben a magán szakközépiskola részére engedélyezi az ilyen irányú osztályát megnyitását. Az ilyen irányzat iránt hosszabb ideje fennáll a diákok érdeklődése, nem lesz tehát gond az első osztály megtöltése.     

A választási időszak kezdetén – amely az Európai Unió aktuális programozási és költségvetési időszakénak kezdete is egyben – az MKP képviselőcsoportja nevében javasoltam, hogy térjünk vissza a határátkelők megnyitásához az Ipoly alsó folyásán. A megye egyetlen új határátkelő fejlesztéséhez, a Helemba és Ipolydamásd közötti Ipoly-híd beruházásához járult hozzá. A híd előkészületei az utóbbi egy év folyamán olyannyira felgyorsultak, hogy Nyitra megye partnerével, a magyarországi NIF ZRt.-vel együtt az ellenőrzési időpontig, november 3-ig benyújtja az Interreg Program hatóságához közös pályázatát az Ipoly-híd megépítésére. Ma jóváhagytuk a beruházás szlovákiai része önrészét 120 ezer euró összegben, melyet Nyitra megye saját költségvetéséből finanszíroz.

Elfogadtuk az idei, 2017-es megyei költségvetés módosítását is, amelyben 13,5 ezer eurót hagytunk jóvá a komáromi Jókai Színház havária-helyzetének orvoslására. 

A megyei képviselő-testület jóváhagyta a 9/2017 sz. általános érvényű rendeletét, amelyben meghatározta, hogy a magán és egyházi fenntartású művészeti alapiskolák, nyelviskolák és nevelési intézmények – kollégiumok, napközi otthonok – a megyei fenntartású intézményekhez hasonlóan, megkapják a fejpénz 100 százalékát. Immár harmadik éve. E tekintetben Nyitra megye az egyetlen a nyolc megye közül, amely a fejpénz lehető legmagasabb összegét hagyta jóvá a magán és egyházi fenntartású intézmények számára. Számos városi önkormányzat számára is követendő példát mutatva. 

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

Közlekedés

Hét részben, egy-egy megyei hatáskörre bontva szeretném az olvasó elé tárni a Magyar Közösség Pártja színeiben, Nyitra megyében elért eredményeinket és a következő, 5. választási időszakra szóló célkitűzéseinket, programunkat.

Tavaly egy európai szintű pályázat eredményeként Nyitra megye szerződést kötött az Arriva társasággal a helyközi autóbusz-közlekedés üzemeltetésére az egész megye területén a következő 10 éves időtartamra. Mivel a pályázat folyamán a megye szigorú feltételeket szabott,  partnere vállalta, hogy a szerződés időtartama alatt lecseréli a buszparkot, klímaberendezésekkel és WiFi szolgáltatással látja el autóbuszait, jelentősen megnöveli az alacsony padlóval szerelt buszok hányadát. A menetrendek precízebb betartása végett a buszokat GPS-navigációval látták el. Mindezzel eredményeképpen jelentősen megnő a tömegközlekedés komfortja. Megyei hatáskörben van a tömegközlekedés menetrendjeinek koordinációja és integrációja a megye területén. Az elmúlt négy észtendő alatt e területen is jelentős előrelépés történt.

Ám a közlekedés terén a legfelelősségteljesebb megyei kompetencia a II. és III. osztályú közutak birtoklása, karbantartása és felújítása. Az utak kátyúzását ne vegyük figyelembe, az rövid távú karbantartás. Az elmúlt 2,5 esztendőben látványosan elmozdultunk a burkolat-felújítás irányába. Ugyanis 2014-ben kiszámoltuk, hogy az addigi tempó mellett 157 évet igényelne a 2.200 km hosszú megyei közúthálózat teljes burkolat-felújítása. 2015 elején azt javasoltam, hogy az éves gazdálkodás többletét használjuk fel stratégiai célokra, azok pedig legyenek a közutak burkolat-felújítása, az egészségügy és a szociális ágazat. Javaslatomat a megyei tanács, majd később a megyei képviselő-testület elfogadta. Azóta 167 km hosszúságban végeztük el a megyei utak burkolat-felújítását. A napokban elkezdődik az utolsó csomag kivitelezése, ezzel az új burkolattal ellátott megyei utak teljes hossza eléri a 220 km-t.  Vagyis bő két év alatt a megyei közutak tíz százalékán végeztük el a burkolat-felújítást. E teljesítmény fele pedig a megye déli járásaiban, a Komáromi, Érsekújvári, Lévai és a Vágsellyei járásban valósult meg. Az utóbbi másfél évben jelentős előrelépés történt a Helemba és Ipolydamásd közötti Ipoly-híd előkészületeiben. Novemberben a partnerek, Nyitra megye és a NIF ZRt. benyújtják közös pályázatukat a beruházás megvalósítására. 2018-ban akár az építkezés is elkezdődhet.

A következő, 5. választási időszakban szeretnénk megtartani a megyei közutak burkolat-felújítását a prioritások között, a munkálatok eddigi tempóját is szeretnénk fenntartani. Hiszen 5 és 10 év múlva is szeretnénk akadálymentesen közlekedni. Reményeink szerint Helembánál megépül az új Ipoly-híd, Dunaradványnál pedig üzembe helyezik a Duna-kompot, a 2012-ben elfogadott kormányközi megállapodás másik prioritását. Látványosan előre kellene mozdulnunk a kerékpárutak építésében. Az Eurovelo 6 súlyponti kerékpárút két hiányzó szakaszát, a Csicsó-Komárom valamint a Karva-Párkány közötti szakaszokat kellene elkészíteni. Haladéktalan megépítésre vár a Párkány és Szob közötti, Ipoly menti szakasz, a Gúta és Vágsellye közötti szakasz, valamint az Alsó Garam-mentén húzódó kerékpárút Párkány és Zselíz között. Ezen kívül időszerű lenne az a megoldás, amit bő egy éve nyújtottam be. A megyei közgyűlés elfogadta, ám az IROP program irányító hatósága Pozsonyban hatálytalanította. Jelesül az Eurovelo 6, Duna-menti kerékpárútról 3 északi irányú leágazást javasoltam, a borutak irányába. Az első Izsáról Heténybe, Szentpéterre és Perbetére tartana.  A második leágazás Dunamocsról Búcsra, Bátorkeszire és Madarra/Kisújfalura valamint Köbölkútra és Szőgyénbe tartana. A harmadik leágazás Muzsláról a muzslai szőlőhegyre és Bélára. Emellett a Zobor környéki borutat javasoltam kerékpárúttal behálózni. Nemcsak a kerékpárturizmust, a borturizmust szolgálnák ezzel, hanem az IROP irányelvei alapján, lehetővé tennénk a munkába járás környezetkímélő változatát.

Farkas Iván, az MKP elnökjelöltje Nyitra megyében, a Párkányi körzet képviselőjelöltje

A minap a komáromi Selye János Gimnáziumban Milan Belica, Nyitra megye elnöke kampányolt. Az aulában, mintegy 3 osztálynyi diák előtt. Igaz, hogy Nyitra megye az iskola fenntartója. Ám az is igaz, hogy Nyitra Megyei Önkormányzatának egyik szerve a megye elnöke, másik szerve a képviselő-testülete. A fenntartó képviselőjeként tehát meghívhatták volna a képviselő-testület bármelyik tagját. De nem tették. Meghívták a szlovák elnököt, noha a Selye János Gimnázium magyar tanítási nyelvű alma mater. Netán a megye elnöke különleges, speciális, alkalmazott szlovák órát tartott az alma materben?

 Mi történt az egykor szebb napokat látott, patinás gimnáziumban? Tudtommal az igazgató eddig azt a nézetet vallotta, hogy a politika nem való az iskola falai közé. Csupán a múlt hétig volt ez érvényben, vagy ici-pici, fránya kivételt tett, miközben elsurrant Kínába? Mi az igazság? Természetesen, megyei képviselőként bármikor kérhetném azt, hogy a megye elnökéhez hasonlóan teret kapjak, hiszen elvileg egyenlő elbánásban kellene részesülnie minden megyeelnök-jelöltnek. De nem teszem. Nem teszem, mert ennek magától értetődőnek kellett volna lennie.  Nem volt, nem lett az. Az iskola igazgatója pedig gondolkodjon el a történteken. Mintha a komáromi Selye János Gimnázium számára nem lenne fontos diákjai tudatába oltani a nemzeti öntudatot, a nemzeti érzelmet, a nemzeti összetartozás eszméjét. Azt, hogy diákjai büszkék legyenek származásukra, magyarságukra, szülőföldjükre. Szomorú történet, annyi biztos......

Farkas Iván, Nyitra megye elnökjelöltje

Egészségügy,  szociális ügyek

Hét részben, egy-egy megyei hatáskörre bontva szeretném az olvasó elé tárni a Magyar Közösség Pártja színeiben, Nyitra megyében elért eredményeinket és a következő, 5. választási időszakra szóló célkitűzéseinket, programunkat.

A megyei hatáskörben levő Párkányi Rendelőintézetben az elmúlt évben közel 1 millió euró költségvetéssel, jelentős mértékben az Európai Unió forrásaiból megújult a rendelő épülete, új egészségügyi berendezések lettek telepítve. Két éve az MKP megyei frakciója ülését a Komáromi Általános Kórházban tartottuk meg, amikor megismerkedtünk a belgyógyászati pavilon áldatlan állapotával. Akkor elhatároztuk, hogy kezdeményezzük a pavilon teljes körű felújítását. Örömmel könyveltük el, hogy néhány hete a pavilon teljes felújítása elkezdődött. Nyitra megye 871 ezer euróval járul hozzá a 2,4 millióba kerülő teljes felújításhoz. Ezen kívül, elkezdődött a sürgősségi ellátást biztosító pavilon újjáépítése, korszerűsítése. A kórház üzemeltetője - aki 2020 után újabb 20 évre kapta meg a kórház üzemeltetésének jogát - a megyei közgyűlésben elkötelezte magát arra, hogy a közeljövőben komoly beruházásokat hajt végre a komáromi kórházban. Valószínűleg a vadonatúj, korszerűen felszerelt onkológiai pavilon lehet a legfontosabb beruházása. Vágsellyén létrehoztuk a megyei fenntartású költségvetési intézményt, a Vágsellyei Rendelőintézetet, amely súlyponti egészségügyi intézménnyé válhat a mátyusföldi városban. A város területén eddig elszórtan működő szakrendelők és körzeti rendelők a jövőben, a városban és környékén élő páciensek javát szolgálva, egy helyen öszpontosulhatnak.

Célkitűzéseinket tekintve az egészségügyben, elsősorban arra kell törekednünk, hogy a három megyei kórházban, Komáromban, Léván és Nagytapolcsányban - amelyek ugyan Nyitra megye tulajdonában vannak, ám üzemeltetésüket szakmai társaságok végzik – minőségi egészségügyi ellátás legyen és az ellátás minősége, valamint mennyisége fokozatosan javuljon. Emellett a fenntartónak és üzemeltetőnek, Nyitra megyének a korábbiaknál fokozottabban oda kell majd figyelnie a két rendelőintézet folyamatos fejlesztésére, korszerűsítésére. Hiszen ez szolgálja a régiónkban élő polgárok, páciensek érdekeit.

Megyei hatáskörben működik az intézményes szociális ellátás jelentős része. Az elmúlt években sor került Nyitra megye hatáskörében levő szociális intézmények épületeinek felújítására, korszerűsítésére, kivétel nélkül. Nyolc megye közül Nyitra megye elsőként hozta létre az iskolaköteles kornál fiatalabb, sérült gyermekek részére a korai beavatkozás központjait. Ám tovább kell haladni a szociális ellátás átalakításának útján, a Lajtától nyugatra elterülő országok példája nyomán. Hasonlóképpen, mint tettük ezt néhány településen régiónkban, végre kell hajtani a szociális ellátás transzformációját. Településeinken a mobilis, elsősorban magányos nyugdíjasok számára állami támogatással létrehoztuk a nyugdíjasok napközi otthonát, amelyben közösségi foglalkozások tarkítják a résztvevők mindennapjait. A kevésbé mobilis nyugdíjasok számára az Európai Unió hathatós támogatásával létrehoztuk a gondozó hálózatot, amelyben a gondozók házhoz járva szolgálják ki a nyugdíjas polgártársainkat. Az átalakítás lényege, hogy a nyugdíjasnak ne kelljen szülőhelyétől, lakhelyétől távol eső nyugdíjas otthonba vonulnia. Lakhelyén, otthonában kapja meg a kellő szociális ellátást. Az igényesebb, bonyolultabb esetekben családi típusú, megyei fenntartású nyugdíjas otthonokban kellene elhelyezni a rászorultakat. A speciális, egészségügyi diagnózissal sújtott esetekben az e célt szolgáló megyei fenntartású szociális intézmények szolgálnák ki a rászoruló ügyfeleket. Ezáltal teljesedhetne ki és válna korszerűvé a szociális hálózat, az érintettek és családtagjaik megelégedésére.

Farkas Iván, az MKP elnökjelöltje Nyitra megyében, a Párkányi körzet képviselőjelöltje

Oktatásügy, kultúra, közművelődés

Hét részben, egy-egy megyei hatáskörre bontva szeretném az olvasó elé tárni a Magyar Közösség Pártja színeiben, Nyitra megyében elért eredményeinket és a következő, 5. választási időszakra szóló célkitűzéseinket, programunkat.

Nézzük, mi történt az oktatásügyben. A szakközépiskolák diákjainak létszáma egy-két kivételtől eltekintve állandósult. Azonban a gimnáziumokban a diáklétszám csökkenésnek indult. Ennek ellenére az oktatási intézmények hálózata Nyitra megyében állandósult, az iskolák nem lettek összevonva, egyetlen megyei fenntartású iskola sem zárta be kapuit. A komáromi Selye Gimnáziumban multifunkciós pálya és atlétikai pálya épült. A Komáromi Szakiskolában valamint a Zselízi Gimnáziumban multifunkciós pálya épült. Megnöveltük a Komáromi Ipariskola épületének és tornatermének, a Karvai Szakközépiskola épületének valamint a Komáromi Szakiskola épületének energetikai hatékonyságát.

A kultúra és a közművelődés terén újjáépült Komáromban a Jókai Színház épülete, a Szinnyei Könyvtár épülete valamint a Dunamenti Múzeum patinás épülete. Újjáépült az érsekújvári Zmeták Ernő Képtár épülete. A műemlékvédelem keretében támogatást nyújtottunk a kéméndi templom szószékének újjáépítésére, a komáromi Szt.András templom bejárati ajtajának felújítására valamint Gútára, a vízimalom újjáépítésére.

Célunk a következő választási időszakban az iskolahálózat további fenntartása és a szakközépiskolák emberi erőforrásokkal valamint beruházásokkal való megerősítése. Folytatni kell a középiskolák és gimnáziumok épületének felújítását, energetikai hatékonyságuk megnövelését. Ide sorolható az Érsekújvári Ipariskola, az Ipolysági Gimnázium épülete, valamint a Párkányi Szakiskola épülete. Jövőre megvalósulhat az Integrált Regionális Operatív Programba sorolt szakközépikolában az a beruházás, amely a szakképzés minőségét jelentősen megnövelheti.  Elértük, hogy az egész megye területén ilyen célra a legmagasabb EU-támogatás az Érsekújvári Ipariskolába (2,4 millió €) valamint a Komáromi Ipariskolába (1,6 millió €) vándorol.

Nem tűr halasztást a komáromi Jókai Színház épületének újjáépítése, illetve az újjáépítés folytatása. Felújításra vár Érsekújvárban a Thain János Múzeum épülete, valamint a Bernolák Könyvtár épülete.

Minőségi oktatást, kultúrát és közművelődést szeretnénk biztosítani a polgároknak a következő, öt éves választási időszakban.

                                            Farkas Iván, az MKP elnökjelöltje Nyitra megyében, a Párkányi körzet képviselőjelöltje

Amit a megyei önkormányzatról tudni kell

Hét részben, egy-egy megyei hatáskörre bontva szeretném az olvasó elé tárni a Magyar Közösség Pártja színeiben, Nyitra megyében elért eredményeinket és a következő, 5. választási időszakra szóló célkitűzéseinket, programunkat.Nézzük, miről döntenek a választók november 4-én. Mivel gyakran visszatérő kritika, hogy a polgárok vajmi keveset tudnak a megyei hatáskörökről, kezdjük talán a megyei hatáskörökkel. Az első megyei választás Szlovákiában 2001-ben zajlott. Hamarosan, 2017. novemberében befejeződik a 4. választási időszak. A november 4-én esedékes megyei választások az 5. választási időszakra szólnak, amely első és utolsó ízben lesz 5 éves időtartamú. Első ízben lesz egy körös a megyeelnök megválasztása. 

A megyei költségvetés legnagyobb fejezetét a szociális ágazat teszi ki, amely magába foglalja az intézményes szociális ellátás legnagyobb szeletét. Kisebb szelet jut az államigazgatásra, illetve a helyi önkormányzatokra. Megyei hatáskörben van az idősek otthona, a szociális szolgáltatások háza, az idősek elfekvője, a megelőzés és a tanácsadás. E területen számos civil társulásnak juttat támogatást a megyei önkormányzat és szakmai felügyeletüket is ellátja. Új terület a gyermekek krízishelyzetének megelőzése.

Az egészségügy terén Nyitra megye három megyei kórház tulajdonosa, ám üzemeltetésüket arra szakosodott magántársaságok végzik. Két rendelőintézetben, Párkányban és újonnan Vágsellyén is a megye látja el az egészségügyi intézmények üzemeletetését. 

A közlekedés terén megyei tulajdonban és kezelésben vannak a II. és III. osztályú közutak. Megye finanszírozza a helyközi autóbuszjáratokon történő közérdekű,  ingyenes utazást. A megye végzi saját területén a menetrendek összehangolását.

Az oktatásügyben megyei hatáskörben vannak a gimnáziumok, szakközépiskolák és a szaktanintézetek a hozzájuk tartozó kollégiumokkal és más intézményekkel együtt. Sajátos hatásköre is van a megyei önkormányzatoknak: eldönti, hogy saját területén a különböző fenntartású középiskolák (megyei, magán és egyházi) hány első osztályt nyithatnak a tanulmányi évek kezdetén. Pálcát törhet tehát egyes középiskolák felett, másokat pedig megerősíthet, kiemelhet a sorból. A kultúra és közművelődés terén Nyitra megye hatáskörében van a komáromi Jókai Színház és két további színház Nyitrán. Hozzá tartoznak a múzeumok, képtárak, művelődési intézmények és a megyei könyvtárak.

Ezeken kívül megyei hatáskörben van saját területe területrendezési tervének kidolgozása, vagyis stratégiai fejlesztésének maghatározása, a regionális fejlesztés, az idegenforgalom és a határon átnyúló kapcsolatok egy-egy szelete.        

Farkas Iván, az MKP elnökjelöltje Nyitra megyében, a Párkányi körzet képviselőjelöltje

Az új francia államfő, Emmanuel Macron augusztus végén Közép-Európában és a Balkánon vizitelt. Látogatásával két stratégiai célt követett: új, fiatal francia államfőként átvegye Németországtól a kezdeményezést Európa jövőbeni geopolitikai irányának meghatározására és kísérletet tegyen Közép-Európa, azon belül a Visegrádi Együttműködés (V4) megosztására. Sőt, mi több, a kétsebességes Európa projekt keretében szívesen átnyúlna Magyarország és Lengyelország feje fölött, a gyorsabb sebességű, kemény magba szívesen bevonná Romániát és Bulgáriát. Álljunk meg itt egy pillanatra. Feltűnik, hogy a francia államfő csakis a menekültekkel való bánásmód prizmáján keresztül tekint Európa jövőjébe, miközben számára a periférián elhelyezkedő országok alázata sem elvetendő tényező. A gazdaság, a törvényesség, az államháztartás helyzetére, a közállapotokra fittyet sem hányt. Máskülönben azon két balkáni országot, amelyek az Európai Unió forrásainak felhasználása terén kezdetektől a tagországok listájának legalján kullognak, az európai források felhasználása hatékonysága és a korrupció elmélyülésének tükrében, meg sem szólította volna. Persze, a francia-román szövetség a régmúltból ismert s máig tart. Mi magyarok ezt számos történelmi eseményben megtapasztalhattuk, nemcsak 1920-ban.

Világítsuk meg a témát Párizs szemszögéből. Nagyon merész stratégiai elgondolás volt a befolyási, együttműködési övezetek átrajzolása egy olyan kezdő államfőtől, akinek népszerűsége odahaza megválasztása óta a negyedére zsugorodott össze. Nyilván a munkaügyi és gazdasági reformja végett. A napokban széles tömegek vonultak utcára Párizsban és másutt, sztrájk bénította meg Franciaországot. Merész mérce olyan gazdasági paraméterek teljesítésének számom kérése a Közép-Kelet-európai országoktól, amelyeket Franciaország maga nem teljesít. Gazdasága a válság 2008-as begyűrűzése óta sem állt talpra. Gazdasági növekedése jelentéktelen, munkanélkülisége magasabb, mint Magyarországé vagy Szlovákiáé, az adóterhei egyre inkább növekednek és elfojtják a gazdaságot. Az államháztartási hiánya pedig egyre nő. A bejelentett sztrájkok száma egyre növekszik, az ország alapvető működése bénulhat meg. Ilyen körülmények között akarja a fiatal államfő újra rajzolni Kelet-Közép-Európa térképét, megosztani a Visegrádi Együttműködést, amely az utóbbi években példásan működött. A menekültáradat idején számos befolyásos Nyugat-európai értelmiségi, politikus és tollforgató mondta vagy írta, hogy Európa erkölcsi központjává a V4-ek csoportja vált. Vagy éppen ez a baj, ezért kellene megbüntetni, megtörni?  

E témakörben nem hallottunk véleményt a választások előtt álló német kancellártól. Megszólalt azonban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, aki az európai unió választási időszaka félidejében értékelő beszédet tartott. Beszédében elvetette a kétsebességes Európát (Macronnal szemben) és egysebességes, szövetséges, de gyorsabban haladó unió terveit vázolta fel. Szerinte stratégiai változásokat kedvező helyzetben lehet és kell alkalmazni. Brexit után, számos viharral megtépázott állapotában az Európai Unió koránt sincs ma ilyen helyzetben.  Hitet tett a bérunió mellet, vagyis az Európai Unió tagállamaiban a bérszinteket ki kell egyenlíteni. Ugyanazért a munkáért, ugyanazon a helyen minden munkavállalónak ugyanannyi bért kell kapnia. Megjegyzem, e javaslatot sem előnyünkre találták ki. Egyértelműen a Lajtán túliak javára. Emiatt lohol az európai ballib az egész Európát átölelő petíció sikeréért. 

Más, figyelemre méltó gazdasági fejlemény osztja meg Nyugat-Európát. Németország és Oroszország bejelentette a Nord Stream II gázvezeték megépítését. Az Európai Parlament elvetette az Oroszország és Németország együttműködésének gyümölcseként megépített, Balti tenger alatt húzódó gázvezeték, a Nord Stream folytatását, kibővítését. Nem érte egyet a beruházás megvalósításával, amely az európai gazdaságot jelentős mértékben tenné függővé az orosz földgáztól. Németország álláspontja változatlan, Angela Merkel kiáll a beruházás mellett. Figyeljük majd meg, hogy a németországi választásokat követően e témában hogyan változik meg a szereplők hangneme, milyen irányt vesz a megaberuházás terve. Megkockáztatom, hogy megépítik. Ami Szlovákia számára rendkívül kedvezőtlen fejlemény, hiszen a második gázvezeték üzembe helyezésével éves szinten 300 millió euró bevételtől, tranzitdíjtól esne el.  

Úgy tűnik, a francia államfő kísérlete a Visegrádi Csoport megosztására csupán kísérlet marad. Rendkívül fontos fejlemény lenne számunkra, hiszen Magyarország és Szlovákia egyazon gazdasági és politikai térben maradhat. Nem kell majd attól tartanunk, hogy a Lajtát követően a Duna lesz az új elválasztó vonal. Hiszen a Visegrádi Csoport létrejöttével a Duna bennünket immár összekötött, minden tekintetben. Ne hagyjuk, hogy mások ezt megváltoztassák!  

                                                                                                       Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Hétfőn tartotta meg 33. képviselő-testületi ülését a Nyitra Megyei Önkormányzat. Hétfőn tartotta meg 33. képviselő-testületi ülését a Nyitra Megyei Önkormányzat. A képviselő-testület jóváhagyta azon ingatlanok megvásárlását Helemba község területén, amelyek összefüggnek a megépítésre váró Ipoly-híd beruházásával.  Az Ipoly-híd kapcsán nyilvános eszmecserét folytattunk a Nyitra Megyei Hivatal igazgatójával, aki végül kijelentette, hogy a novemberi határidőig partnerükkel, a budapesti NIF ZRt-vel közösen benyújtják a Helemba és Ipolydamásd közötti Ipoly-híd megvalósítási pályázatát az Interreg Program irányító hatóságához. Optimális körülmények esetén 2018-ban a kivitelezési munkálatok elkezdődhetnének. 

A megye idei költségvetésének módosításánál több olyan beruházási tétel is elfogadásra került, amely a Párkányi Rendelőintézet egyes épületeinek felújítását, illetve egészségügyi berendezések beszerzését célozza meg.

Az Integrált Regionális Operatív Program (IROP) keretében további 7 szakközépiskola pályázatát fogadta el a megyei önkormányzat a szakképzés minőségének jelentős megnövelése céljából. Közöttük az Érsekújvári Ipariskola - Összevont Középiskola pályázatát, amelynek kerete 2,4 millió €, amelybe a megye 117 ezer € önrészel száll be,  valamint az érsekújvári Venáglátóipari Szakközépiskola  pályázatát, amelynek kerete 1,2 millió €, s amelybe a megye 59 ezer € önrésszel száll be.

A képviselő-testület elfogadta a megyei minőségi védjegyről szóló beterjesztést. A védjegyet és az azzal járó anyagi támogatást azon válallkozók és iparosok pályázhatják meg, akik Nyitra megye területén tevékenykednek, helyi  szolgáltatásuk vagy termékük keresett, megállja a helyét a piacon. Az anyagi támogatás össze 20 ezer eurótól 50 ezer euróig terjedhet. 1

1 szakközépiskola és gimnázium pályázatát fogadta el a megyei önkormányzat tornatermük felújítására vagy újjáépítésére. Közöttük az ógyallai Építőipari Szakközépiskola pályázatát, amelyhez a megye 15 ezer euróval társul, a komáromi Ipari Szakközépiskola pályázatát, amelyhez a megye közel 6 ezer euróval társul, míg az érsekújvári Ipariskola – Összevont Középiskola pályázatához  a megye 15 ezer euróval társul.

Képviselőcsoportunk nevében kérdőre vontam, majd Gyarmati Tihamér interpellálta a Nyitra Megyei Hivatal igazgatóját, vajon a Komáromi Általános Kórházban, a belgyógyászati pavilon újjáépítésének augusztus 26-i  ünnepélyes beharangozását követően elkezdődtek-e valójában a munkálatok. Válaszában a hivatal igazgatója megerősítette, hogy az épület belső részében a munkálatok elkezdődtek és folytatódnak. A belgyógyászati pavilon teljes újjáépítésének határideje: 2018. december 31.              

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

A sajtóban azt olvastam, hogy Nyitra megyében elutasítottuk a Híddal való együttműködést a közelgő megyei választásokon. Legalábbis, a Híd Nyitrai kerületi elnöke ezt nyilatkozta.

Nézzük, mi az igazság. Bastrnák Tiborral ellentétben részt vettem az MKP és a Híd vezetői első, februári tanácskozásán is, nemcsak a második, áprilisi találkozón. A február 17-én lazajlott legmagasabb szintű tanácskozáson három dologban egyeztünk meg, közöttük abban, hogy a két párt a déli öt megyében nem indít egymással szemben elnökjelölteket a soron következő megyei választáson. Az immár egy körös elnökválasztáson ne aprózódjanak el a magyar szavazatok, a szlovákiai magyarok lehetőleg egy magyar ajkú jelöltre voksolhassanak. Később majd megállapodunk abban, hogy az egyes déli megyékben melyik párt állítja a megfelelő elnökjelöltet.

Az április 26-án megejtett második találkozón Menyhárt József, az MKP elnöke indított. Közölte, hogy Nagyszombat megyében az MKP Berényi Józsefet jelöli a megyeelnöki tisztségbe, egyúttal a februári közös határozatunk tükrében kérte számára a Híd támogatását. Nyitra megyében pedig kívánatos, hogy a Híd állítson megyei elnökjelöltet, akit az MKP megtámogathat, hogy Nyitra megyének végre magyar ajkú elnöke lehessen. A Híd vezetői nem fogadták el elnökünk javaslatát. Ellenben azt javasolták, hogy elképzelhető számukra személyem, mint elnökjelölt támogatása Nyitra megyében. Viszonzásul ők állítanának elnökjelöltet Nagyszombat megyében s kérték számára az MKP támogatását. Ezt pedig az MKP küldöttsége nem fogadta el. Vagyis döntetlen eredmény született. Végül nem egyeztünk meg semmiben. Illetve egyetlen egy dologban, jelesül a megyei választási körzetek szintjén a járási vezetőink megegyezhetnek,. amennyiben hajlandóság mutatkozik részükről az együttműködésre. Tehát egyikünk kezében sem maradt Fekete Péter. Hagyjuk őt békén!  Hagyjuk már azt a mantrát, hogy ki miatt hiúsult meg az együttműködés.  Ma már úgysem kíváncsi rá senki sem a szlovákiai magyar társadalmi és politikai környezetben.

Mivel Nyitra megyében a Híd kormánykoalíciót másoló hármas koalícióban indul s közös elnökjelöltjük Milan Belica, nyilván a párt belső struktúráiban kiadják az utasítást, hogy választóik arra az elnökjelöltre szavazzanak, aki a kezdetektől, megszakítás nélkül, 16 éve Nyitra megye elnöki székében ül. Még véletlenül sem az egyetlen magyar ajkú elnökjelöltre. A Híd választói majd nyilván eldöntik, hogy elfogadják-e az utasítást, vagy nem. Mert elért eredményeink tükrében olyan választási kampányt szeretnénk folytatni, amely megszólítja majd a magyar ajkú választókat Nyitra megyében. Kivétel nélkül. Persze, a szlovák ajkúak számára is lesznek vonzó javaslataink, célkitűzéseink.

Farkas Iván, az MKP alelnöke, Nyitra megye elnökjelöltje