Hétfőn, 2017. július 10-én lezajlott a Nyitra Megyei Önkormányzat 32. képviselő-testületi ülése. Hétfőn, 2017. július 10-én lezajlott a Nyitra Megyei Önkormányzat 32. képviselő-testületi ülése. 

        Mivel eldőlt, hogy a következő megyei választások 2017. november 4-én zajlanak, a testületi ülésen jóváhagytuk a következő, 5. megyei választási időszak választási körzeteit. Minden marad a régiben, a megyei önkormányzatnak továbbra is 54 képviselője lesz. Az új megyei képviselőket - további körzetek mellett - a 8 mandátumos komáromi, 8 mandátumos érsekújvári, 3 mandátumos párkányi, 9 mandátumos lévai valamint a 4 mandátumos vágsellyei választási körzetben választják majd meg.

        Az MKP megyei képviselőcsoportja nevében javaslatot tettem a Komáromi Általános Kórház belgyógyászati pavilonjának újjáépítésére, 2,4 millió euró összegben. Ebből 1,5 milliót a kórház üzemeltetője fedez, 870 ezer eurót pedig Nyitra megye. Az ingatlanok tulajdonosa, Nyitra megye az újjáépítés befejezésével, az épület átadását követően állja majd a kiadások rá eső részét. A határozat jogerőre emelkedésétől számítva 30 napon belül el kell kezdeni a beruházást és 2018. végéig azt be kell fejezni. A folyamat ellenőrzésére az MKP képviselőcsoportja 2017.őszén képviselői ellenőrzést tart majd az építkezésen.  

        A megyei hivatal beterjesztése alapján a Komáromi Általános Kórház üzemeltetője 500 ezer euró összegben újjáépíti a kórház sürgősségi ellátását, a fül-orr-gégész osztály valamint a hozzá kapcsolódó műtők részlegét.  Mindkét beterjesztést a megyei képviselő-testület szinte egyhangúlag elfogadta. A megyei képviselő-testület elfogadta a kínálati eljárás eredményét, mely szerint a Forlife Kht. valamint az Agel Slovakia részvénytársaság 2020-től kezdődően további 20 évre üzemeltetheti a Komáromi Általános Kórházat. A háromoldalú szerződés melléklete az üzemeltető felvállalása beruházások megvalósítására a 2020 és 2039 közötti időszakban. Kötelezte magát új onkológia pavilon megépítésére és berendezésére a legkorszerűbb egészségügyi berendezésekkel és műszerekkel, 20 millió eurót meghaladó összegben.

        A közgyűlés elfogadta a Deutsch-Slowakische Akademien részvénytársaság kérvényét a nyitrai, érsekújvári úti szakközépiskola üzemeltetésére 2017.szeptember 1-től kezdődően, 15 éves időtartamra. Éves szinten 1 euró bérleti díjért, miközben a beruházó 4 millió euró összegben vállal tőkeinjekciót a szakképzés korszerűsítésére és infrastrukturális beruházásokra. A döntés a készülő gépkocsigyár, a Jaguar-Land Rover érdekében történt, amely korszerű, nemzetközi szintű szakmunkás-képzésben érdekelt. Elvárható, hogy a szakközépiskolában jelentősen megnövekedjen a szakképzés színvonala, irányt, utat mutatva a megye további szakközépiskolái számára.

         A képviselő-testület jóváhagyta Nyitra megye 2017-es díjazottjait, azon személyiségeket, akik ebben az évben megérdemelten vehetik át a megyei díjat. Hármuk közül az egyik Korpás András mérnök. Ezennel az MKP képviselői csoportja nevében gratulálhatok a kiváló szőlőnemesítőnek és borásznak a megyei kitüntetéshez!

         A 2017/1 számú általános érvényű rendelet alapján a megyei önkormányzat megítélte az egészségügyi ellátás keretében, az elfekvő részlegek üzemeltetését elősegítő megyei támogatásokat. A komáromi Angyali Kezek Kht. megérdemelten 15 ezer euró támogatásban részesül. E támogatásért meg kellett küzdenünk, hiszen módosító indítványában a KDH képviselőcsoportja egy nyitrai karitásznak ítélte volna meg a komáromiaknak szóló támogatás jelentős részét.

         Javaslatomra a megyei hivatal igazgatója beszámolót tartott a megyei fenntartású, II. és III. osztályú közutak burkolat-felújításának folyamatáról, az elkészült beruházásokról. A 2016. év második határozatában szereplő útszakaszok burkolat-felújítása megtörtént. A 2017. első és második határozatban szereplő útszakaszok burkolat-felújításának közbeszerzése 2017.június 1-én megkezdődött. Valószínű, hogy 2017. őszéig a két megyei határozatban szereplő útszakaszok burkolata is megújul.  A megyei közgyűlés a megye tartalékalapjából anyagi támogatást hagyott jóvá a megyei útkarbantartó részvénytársaság eszközparkjának bővítésére, 1 millió euró összegben. Ennek köszönhetően sűrűsödik majd a megyei közutak mentén levő gyom kaszálásának intervalluma, amely a közelmúltig igen érzékeny kérdés volt. Remélhetően a gépkocsivezetők és a polgárok értékelik majd a kedvező változást. Bővül majd a megyei útkarbantartók eszközparkja is, amely az utak karbantartását szolgálja. 

                                                                                 Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

       Június 30-án az Európai Unió 2014-2020 közötti, hét éves fejlesztési időszaka félidejéhez érünk. Az Európai Unió költségvetésén belül Szlovákia fejlesztési kerete a hét éves ciklusra jelentősen megnőtt, hiszen 14,7 milliárd euróval gazdálkodhat (az infláció beszámításával), míg az előző, 2007-2013 közötti ciklusban 11,9 milliárddal gazdálkodott. Akkori gazdálkodásának hatékonysága nem volt csúcsra járatva, hiszen több, mint 1 milliárd euró benn maradt a rendszerben, hatalmas összeget hagytak felhasználatlanul. Június 30-án az Európai Unió 2014-2020 közötti, hét éves fejlesztési időszaka félidejéhez érünk. Az Európai Unió költségvetésén belül Szlovákia fejlesztési kerete a hét éves ciklusra jelentősen megnőtt, hiszen 14,7 milliárd euróval gazdálkodhat (az infláció beszámításával), míg az előző, 2007-2013 közötti ciklusban 11,9 milliárddal gazdálkodott. Akkori gazdálkodásának hatékonysága nem volt csúcsra járatva, hiszen több, mint 1 milliárd euró benn maradt a rendszerben, hatalmas összeget hagytak felhasználatlanul. 

        Abban reménykedtünk, hogy az aktuális, 2014-2020 közötti időszakban az Európai Unió forrásainak felhasználása hatékonyabb lesz, a 2011-ben kiharcolt keretet maradéktalanul sikerül majd felhasználni. Hiszen a források helye bizonyára megvan, számos település, vállalkozás, civil társulás szívesen élne a pályázatok adta lehetőségekkel. Az államigazgatás számára is megvan az európai források helye, amelyek konkrét beruházásokban öltetnek majd testet. Mégis, mit látunk?  

       Két hét múlva, június 30-án elérkezünk az Európai Unió hét éves fejlesztési vagy költségvetési ciklusa félidejéhez. Ám Szlovákia a számára vérverejtékesen kiharcolt, mégis nagyvonalú keretének alig 6 százalékát tudta eddig felhasználni. Ennek több oka van. Elsősorban a hihetetlenül bonyolult pályázati, adminisztratív, elszámolási és ellenőrzési rendszer. Amíg a pályázati felhívás megjelenésétől számítva, a források eljutnak a pályázóhoz, majd a kivitelező a beruházást, a kész művet a beruházó rendelkezésére bocsájtja, évek telhetnek el. E tényt alátámasztja az is, hogy a Szlovákia számára megítélt keret 70 százalékára már meg lettek hirdetve a pályázati felhívások. A felhívásoktól a támogatási összegek felhasználásáig tehát hosszú, időigényes út vezet. Temérdek munkával, adminisztrációval, ellenőrzéssel tarkítva.      

       A másik indok a 2016-ban lezajlott parlamenti választásokban, majd az azt követő kormányváltásban keresendő. Hiszen 2016 kezdetére összeállt a pályázati séma, megjelentek az első pályázati felhívások. Majd az új kormány kinevezését követően az egyes operatív programok gazdái kicserélődtek, elődeiktől az új tárcavezetők átvették a tárcájuk felelősségére bízott programokat. A mezőgazdasági tárca hatáskörében lévő agrár fizető ügynökségnél megszüntették a kisebb települések számára meghirdetett pályázatokat, amelyek községi épületek, utak, járdák, mérnöki vezetékek felújítását célozták meg. Számos kis település pályázata kiértékelés nélkül ragadt benn a rendszerben. Most jelentek meg és jelennek majd meg az új szabályzat szerint meghirdetett pályázatok.  A Leader társulások országos hálózata is szétesett. A helyi akciócsoportok számára az új szabályzat szerinti pályázati felhívást néhány hete hirdették meg. Területi szempontból kiegyensúlyozottabb, jóval több kistérséget magába foglaló, kiterjedtebb vidéki területet átölelő, sokkal több helyi akciócsoport bevonásával alakulhat ki az új országos hálózat. A határon átnyúló fejlesztések támogatására szolgáló, Interreg Szlovákia-Magyarország program első pályázati felhívása csupán 2016. októberében lett meghirdetve. Alig három évvel a hét éves fejlesztési ciklus kezdetét követően. A másik oldalon, a környezetvédelmi tárcához tartozó Környezetvédelem Operatív Program az elsők között hirdette meg pályázati felhívásait. Programja több, mint másfél éve él, pályázati felhívásai igencsak népszerűek a településvezetők, a szakmai szervezetek, a civil társadalom körében.

     Nyilván panaszkodnak az operatív programok gazdái is, hogy a programok túlszabályozottak, bonyolult adminisztratív teherrel bírnak. Ehhez képest szerény emberi erőforrással rendelkeznek, dolgozóik alig győzik a hajszát. A településvezetők pályázás iránti elhivatottsága is lanyhul, egyre kevesebben hajlandók pályázni, teljesíteni a pályázati szabályzatot, a pályázatok egyre igényesebb adminisztratív terheit. Nem is beszélve a pályázás költségeiről. Igaz, hogy a pályázatok jelentős részénél a pályázó önrésze csupán a beruházás összegének 5 százaléka. Ám jelentős összeget kell beruházni az építési tervek, a különböző auditok és maga a pályázat elkészítésére, a projektmenedzsment bebiztosítására. A siker viszont nem borítékolható. Ezzel a pályázók komoly pénzügyi kockázatot vállalnak.

     Végül a kérdés csupán az, hogy ilyen körülmények között, a hét éves uniós ciklus végére vajon hogyan sikerül a Szlovákia számára megítélt keretet maradéktalanul felhasználni?  Meg meri valaki jósolni, hogy a 14,7 milliárd euró valóban gazdára talál?     

                                                                                            Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Nem lepődtünk meg azon, hogy tegnap, június 5-én volt Szlovákiában az adószabadság napja. Az átlagjövedelemmel bíró magánszemély a tegnapi napig – 2017-ben 155 napig - képletesen az államkasszának dolgozott, mától pedig keresetével saját, illetve családja büdzséjét gyarapítja. Másképpen fogalmazva, 2017-ben bruttó bére viszonylatában, minden megkeresett eurójából 43 centet az államkasszába kell befizetnie, 57 centtel maga gazdálkodhat. Amennyiben munkája árát, vagyis a szuperbruttó bérét vesszük górcső alá, akkor az arány érezhetően eltolódik adóterhei irányába. Ilyen viszonylatban, a szuperbruttó bére 47 százalékát juttatja az államkasszába s csupán annak 53 százalékával gazdálkodhat.

Tegyünk egy rövid visszatekintést, hogyan alakult mindez a közelmúltban. Tavaly a naptári év 154. napjáig fizette képletesen jövedelmét az államkasszába, 2015-ben az év 153. napjáig, míg 2014-ben a naptári év 152.napjáig. Vagyis, évente egy-egy nappal tolódik el az adószabadság napja az adóterhek irányába. Lassan, de folyamatosan növekednek az adóterheink, csökken a pénztárcában maradó hányad aránya. Tartós folyamatnak tűnik ez, hiszen az utóbbi négy évben hasonlóan alakult a folyamat polgárokra nézve, kedvezőtlen dinamikája.  

Mélyebb visszatekintést tartva azt látjuk, hogy korábban mélyebb kilengések voltak, amelyeket a gazdasági válság begyűrűzése is alaposan befolyásolt. 2013-ban június 3-án, 2012-ben június 1-én, 2011-ben június 3-án, 2010-ben június 7-én, 2009-ben június 3-án, míg a válság kitörése előtt,  2008-ban május 22-én, 2007-ben május 25-én, 2006-ban pedig június 1-jén volt az adószabadság napja.  Közvetlenül a válság előtt tehát keresetünk jóval kisebb hányadát áldoztuk az államkasszának, mint manapság.  Az aktuális tendenciát látva, nem lehetünk optimisták a tekintetben, hogy megállapíthassuk: hamarosan visszaköszönhet a válság előtti időszak. Ráadásul a helyzet folyamatosan romlik. Lassan bár, de egyre inkább eltolódik az adószabadság napja. A polgárok számára ez végképp nem kedvező jelzés, hiszen adóterheik egyre inkább  növekednek.

                                                                                           Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

      Hétfőn, 2017.május 15-én lezajlott a Nyitra Megyei Önkormányzat 31. képviselő-testületi ülése. A testületi ülésen elfogadtuk Nyitra megye 2016.évi zárszámadását. Tavaly ismételten óvatosan, körültekintően gazdálkodott a megye, hiszen a gazdasági évet 15,3 millió euró többlettel zárta. A többlet túlszárnyalja az előző években tapasztalt (általában 11 millió körüli) takarékosságot és a tartalékalapba vándorol. A két éve elfogadott stratégia alapján a megyei közutak burkolat-felújítását, a szociális és egészségügyi ellátást kellene többletforrásokkal a tartalékalapból megerősítenünk. Azonban a megyei választások közeledtével erről érdemben majd az 5. választási időszakra megválasztott megyei képviselők döntenek.Hétfőn, 2017.május 15-én lezajlott a Nyitra Megyei Önkormányzat 31. képviselő-testületi ülése. A testületi ülésen elfogadtuk Nyitra megye 2016.évi zárszámadását. Tavaly ismételten óvatosan, körültekintően gazdálkodott a megye, hiszen a gazdasági évet 15,3 millió euró többlettel zárta. A többlet túlszárnyalja az előző években tapasztalt (általában 11 millió körüli) takarékosságot és a tartalékalapba vándorol. A két éve elfogadott stratégia alapján a megyei közutak burkolat-felújítását, a szociális és egészségügyi ellátást kellene többletforrásokkal a tartalékalapból megerősítenünk. Azonban a megyei választások közeledtével erről érdemben majd az 5. választási időszakra megválasztott megyei képviselők döntenek.

     Jóváhagytuk Nyitra megye és a NIF Zrt. együttműködési megállapodását, amelynek célja a Helemba és Ipolydamásd közötti Ipoly-híd megépítése. Egyúttal módosítottuk Nyitra megye 170/2016 sz. határozatát, amelyben meghatároztuk, hogy a NIF Zrt. végzi el a híd megépítése tervdokumentációjának elkészítését. Ez alól kivételt képez a helembai hídfőre felvezető út tervdokumentációja, amelyet Nyitra megye megbízásából egy szlovákiai tervező iroda készít majd el. Az előkészítő munkálatokat úgy kell majd időzíteni, hogy az Európai Unió Interreg SK-HU Programja pályázati felhívására.a partnerek közös pályázata november végéig benyújtásra kerüljön.

      A megyei önkormányzat tanácskozásán erélyesen kérdőre vontuk a megyei hivatal igazgatóját és munkatársait a komáromi kórházban meghiúsult beruházás, a belgyógyászati pavilon újjáépítése közbeszerzésének megszüntetése kapcsán. Az MKP képviselőcsoportja nevében szólaltam fel erőteljesen és kritikusan, rajtam kívül hasonló hangnemben szólalt fel Szabó Olga, Baranyay Zsolt és Szigeti László. Gyarmati Tihamér újra interpellációt nyújtott be, végül Szabó Olga javaslatot nyújtott be új közbeszerzés kiírására. Határozati javaslatát a képviselő-testület elfogadta. Mindezt közérdekben tettük, a komáromi és a környékbeli lakosság, a páciensek érdekében.           

      Az Integrált Regionális Operatív Program (IROP) keretében szakközépiskolák és szaktanintézetek szakmai képzése színvonalának megnövelését célzó pályázatok benyújtására lesz lehetőség. 2016-ban a megyei hivatal jóváhagyásra a képviselő-testület elé nyújtotta be javaslatát, a konkrét szakközépiskolák listáját, amelyeket e beruházási programba javasolt. A listára 14 szakközépiskola került a megye Érsekújvárt Lévával összekötő képzeletbeli vonalától északra eső régióból. Négy szakközépiskola ugyan Érsekújvárból és Láváról is a listára került, ám csakis olyanok, amelyekben kizárólag szlovák nyelven folyik az oktatás. Kemény politikai vitákat és érvelést követően a listát akkor sikerült kiegészíteni két további szakközépiskolával, amelyekben magyar nyelvű oktatás is zajlik: az Érsekújvári Ipari Szakközépiskolával és a Komáromi Ipari Szakközépiskolával. A tegnapi megyei képviselő-testületi ülésen döntöttük el, a 16 iskolából álló listán melyik iskola milyen összegű pályázatot nyújthat be az IROP irányító hatósága elé és mekkora összegben fogja az iskola fenntartója, Nyitra megye az 5 százalékos önrésszel támogatni a beruházások megvalósítását. A lista abszolút éllovasa az Érsekújvári Ipari Szakközépiskola, amelynek A korszerű szakoktatás a jövő iskolájában című pályázata 2,4 millió euró kerettel lett jóváhagyva. Az élbolyba tartozik a Komáromi Ipari Szakközépiskola is, amelynek Innovációval a végzős diákok szakmai felkészültsége elmélyítéséért című pályázata 1,55 millió euró kerettel lett tegnap jóváhagyva. A 16 szakközépiskola pályázata napokon belül benyújtásra kerül az IROP irányító hatósága elé.

       A Környezetvédelem Operatív Program keretében a megyei önkormányzatban jóváhagytuk az Ipolysági Gimnázium épülete energetikai hatékonyságának megnövelését célzó európai uniós pályázatot. Az épületben székel a mindkét megyei fenntartású, a magyar tanítási nyelvű és a szlovák tanítási nyelvű gimnázium. A pályázat költségvetése 1 millió euró, a megye 50 ezer eurónyi önköltséggel járul hozzá a beruházás megvalósításához. A pályázat napokon belül benyújtásra kerül a Környezetvédelem Operatív Program irányító hatósága elé. 

        A megyei képviselő-testület a felkínált feleslegessé vált megyei ingatlan közül három esetben hagyta jóvá az adás-vételi szerződést. Eladásra került a Zselízi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium egykori épülete. A Református Keresztyén Egyház vásárolhatja meg 131 ezer euróért. Gadócon értékesítésre kerül az egykori mezőgazdasági szakközépiskola és birtok egyik kamrája a vonatkozó telekkel együtt 7.500 euróért, végül garázs, istállók és műhelyek halmaza kerül eladásra 298 ezer euróért és a hozzá tartozó 296 hektárnyi szántóföld kerül bérletbe 227 euró hektáronkénti és évenkénti bérleti díjért.

                                                                     Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

Valakik ismételten borzolni kívánják a párkányiak és a környékbeliek kedélyét. A HC Logistik társaság - miután néhány napja visszavonta szándékát az éves szinten 20 ezer tonna gumiabroncsot és műanyagot hasznosító, párkányi hulladékégető megépítésére - újfent benyújtotta kérelmét az állami hatósághoz hasonló hulladékégető megépítésére Párkányban. Igaz, fele akkora kapacitással, éves szinten 10 ezer tonna hulladék elégetésével számol. Vonzó, zöld, látszólag környezetkímélő csomagba csomagolja szándékát, ám a lényeg mit sem változik. Hasonló pirolízis technológiát választott, mint a sorrendben 2. alkalommal benyújtott szándék, párkányi hulladékégető esetében. Erről pedig az Európai Unió szabályzata egyértelműen kimondja, hogy hulladék égetéséről van szó. Netán a lakosság megtévesztését szolgálja a projekt, a szándék zöld, környezetkímélő megnevezése?

További információk végett olvassák el a részletesebb tájákoztatást - különösen a Zamer Green Park Sturovo - 1.zip állomány tartalmát, miután a honlapról letöltik a következő linken: https://www.enviroportal.sk/sk/eia/detail/green-park-sturovo

Farkas Iván, az MKP alelnöke

        Nyitra Megye Önkormányzata 2015-ben módosította területrendezési tervét. A folyamat elején az MKP képviselőcsoportjának nevében benyújtottuk két sarkalatos módosító indítványunkat a gyorsforgalmi utak megyénket érintő szakaszai majdani nyomvonalának módosítására.

        Az egyik módosítás célja az volt, hogy a megye stratégiai tervében az R7-es, déli gyorsforgalmi út Érsekújvárt ne északról, hanem délről kerülje el, elősegítve ezzel a Csángó rérgióban élők, Gúta, Ógyalla, Komárom, Párkány és Zselíz térségében élők számára a gyorsforgalmi út rövidebb, gyorsabb és kényelmesebb elérését. Sőt, mi több, Érsekújvár alapvető érdeke, hogy a gyorsforgalmi út a várost délről kerülje el. Emellett, a másik sarkalatos módosító javaslatunk arról szólt, hogy a majdani R3-as észak-déli gyorsforgalmi út Nyitra megyét sokkal erőteljesebben szelje át, mint az addigi változatban. Zólyomból déli irányban ne Korpona és Ipolyság irányába haladjon – mert így csupán néhány kilométernyi szakaszon érintené Nyitra megyét - hanem az Alsó-Garammentén haladva, Garamszentbenedek (R1), Léva, Zselíz és Párkány érintésével haladjon tovább, déli irányban. E javaslatokat a megyei képviselők mellett hatvan érintett település polgármestere és néhány civil vagy szakmai szervezet is megtámogatta. A módosító javaslataink tíz hónapig éltek, hiszen első nekifutásra a megyei önkormányzat bölcs, megcáfolhatatlan szakmai érvelésünknek köszönhetően azokat elfogadta. Majd az állami hatóság megvétózta - szerinte az elfogadott javaslatunk nincs összhangban az országos területrendezési tervvel (KURS) – végül a megyei önkormányzat sokadik nekifutásra elfogadott módosításainkat érvénytelenítette.

          Eljő azonban az újabb lehetőség ideje. Hamarosan megnyílik az országos területrendezési terv (KURS) módosításának lehetősége. Megállapodásunk alapján Nyitra Megye Hivatala az állami hatóságnak elküldte a 2015-ben benyújtott, fenti módosító javaslatainkat anélkül, hogy a benyújtási procedúrát meg kellett volna ismételnünk. Magától értetődően tovább küldte az állami hatóságnak, mivel általunk 2015-ben azok jogszerűen lettek a megyei önkormányzat elé benyújtva. Innentől kezdve az állami hatóság felelőssége, hogy országos szinten elfogadják-e helytálló érveinket, módosító javaslatainkat, amelyeket régiónk fejlődése, felzárkóztatása érdekében nyújtottunk be. Amikor Érsek Árpádot közlekedési miniszterré nevezték ki, nyílt levélben fogalmaztam meg számára, mik a Dél-Szlovákiában élők elvárásai, miben kellene alapvető kurzusváltást alkalmaznia az általa vezetett tárca hatáskörében. Az elvárások természetesen tartalmazták az R7-es és az R3-as gyorsforgalmi utak majdani nyomvonalának feljebb leírt módosításait is. Nosza, megnyílik számára a lehetőség, hogy legalább részben megvalósíthassa választói, a szülőföldünkön élők alapvető elvárásait.

          Számunkra, Nyitra megyei képviselők számára pedig mindez egy újabb igazolása annak, hogy a 2015-ben elvégzett munka talán nem volt hiábavaló. Innentől kezdve másokon a sor. A kormányban helyet foglalók döntik majd el, hogy régióink, a Duna-mente és a Garam-mente középtávon, hosszabb távon fejlődési pályára állhat-e, avagy lemarad. Hisz ne feledjük, amerre a korszerű utak és vasutak haladnak, ott zajlik gazdaságfejlesztés és munkahely-teremtés. Más régiók pedig menthetetlenül lemaradnak és leszakadnak.

                                                                                            Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

      2013-ban elkészítettük, majd Dél-Szlovákia 19 kistérségében a vállalkozókkal, a gazdákkal és az önkormányzati tisztségviselőkkel megvitattuk, 2014-ben pedig véglegesítettük és elfogadtuk szülőföldünk átfogó gazdaságfejlesztési és regionális fejlesztési tervét, a Baross Gábor Tervet. A legtöbben rendkívül kedvezően fogadták a stratégiai tervet, hiszen a rendszerváltozás óta az első átfogó, a gazdaság legtöbb területére kiterjedő, komplex terv került a vállalkozók, a szakemberek és az érdeklődők kezébe. A lakossági fórumok többségén a résztvevők megkérdezték, hogy van-e pénz, megpályázható támogatás a Baross Gábor Tervben. Sajnálattal közöltük: nincs, ám óvatosan jeleztük, hogy a stratégiánk lefektetését követően a tervben található célkitűzések megvalósításához idővel megpályázható források is társulnak majd.

      Ennek ideje nemsokára elérkezik, ígéretünk valóra válik. Hamarosan létrejön a Baross Gábor Alap, amely a Baross Gábor Tervbe foglalt célkitűzések megvalósítását fogja számottevő, jelentős forrásmennyiséggel támogatni. A benyújtott pályázatok alapján vissza nem térítendő, majd később jelentősebb összegű visszatérítendő támogatásokhoz juthatnak a kis és közepes vállalkozók, gazdák, iparosok a gazdaság számos területén. Legyen az az ipar, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, ezen belül például a szőlészet és a borászat, az idegenforgalom, a szolgáltatások területe vagy a kreatív ipar. Szülőföldünk, régióink sajátosságait szem előtt tartva, a gazdaságfejlesztés címén munkahelyteremtő aktivitások lesznek előtérbe helyezve, hiszen legfőbb célkitűzésünk régióink versenyképességének megnövelése, a fiatalok elvándorlásának csillapítása, később megszüntetése.
 

        Régióink, kistérségeink többsége leszakadó, hátrányos helyzetű régió. A pozsonyi kormányok gazdaságfejlesztése, ipartelepítése és infrastruktúra-fejlesztése szülőföldünket messze elkerülte. Az egyik mértékadó szakmai szervezet, a Szlovákiai Vállalkozók Szövetsége – Podnikateľská aliancia Slovenska – felmérése, kutatása alapján a Csallóköztől délen, az országhatár mentén haladva egészen Bodrogközig az egész egy összefüggő, leszakadó, hátrányos helyzetű nagytérség. Aki itt él, saját bőrén tapasztalja. Amit 2013 – 2014-ben elterveztünk, annak megvalósításához szeretnénk hozzáfogni. Úgy tűnik, a Baross Gábor Alapnak köszönhetően immár a források is rendelkezésre állnak majd. Középtávú és hosszabb távú célunk, hogy fejlődési pályára állításuk régióinkat, kistérségeinket, hogy felzárkóztassuk a fejlettebb északi és középső régiók mellé.

                                                                                             Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

     A Magyar Közösség Pártja Gazdaságpolitkai és Regionális Fejlesztési Tanácsának (MKP GRFT) ülését Párkányban szerveztük meg, egyetlen tartalmi napirendi ponttal. A tanácskozáson részt vett a gazdasági tanács 35 tagja, valamint 17 vendég résztvevő.

     A tanács ülésén megvitattuk a Miniszterelnökség égisze alatt szerveződő Külhoni Magyar Családi Vállalkozások Éve Programot. A programot a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Potápi Árpád János mutatta be. A részletes tudnivalókat Hajnal Virág, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága stratégiai főreferense, a program koordinátora ismertette. A rendezvényen jelen volt Pathó Marianna, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának osztályvezetője.

     A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága 2015-ben hirdette meg és szervezte meg a Külhoni Magyar Szakmunkásképzés Évét. Régióinkban a program által számos szakközépiskola, szaktanintézet jutott számottevő magyarországi támogatáshoz eszközvásárlásra valamint ingatlanaik felújítására. Az államtitkárság 2016-ban meghirdette és megszervezte a Külhoni Magyar Fiatal Vállalkozók Éve c. programot. A 16 eredményes pályázó a magyarországi támogatásból fejlesztheti vállalkozását, új piacokat találhat termékei vagy szolgáltatásai értékesítéséhez. Az államtitkárság aktuálisan, 2017-ben a Külhoni Magyar Családi Vállalkozások Éve Programot hirdette meg. E program tájékoztatása, a tudnivalók leközlése sokkal szélesebb körben történik, mint a múltban. Emiatt döntöttük el – és kaptunk lehetőséget arra – hogy a Felvidéken elsőként mutassuk be a programot az MKP gazdasági tanácsa tagjainak, valamint a meghívott vendégeknek. A bemutatást élénk eszmecsere követte. A hozzászólások és a szakavatott kérdések alapján a teremben érezhető volt, hogy hozzáértő közönség foglal helyet a rendezvényen.

      Aki érdeklődik a programba foglalt lehetőségek iránt és nem vett részt a csütörtöki párkányi rendezvényen, ne búsuljon. Kárpát-medencei roadshow keretében ismertetik majd a Miniszterelnökség illetékesei az érdeklődő közönség számára a tudnivalókat. Nyitott rendezvényeken, szerte az országhatár mentén. Felvidéken az első nyilvános bemutató kedden, április 4-én kerül sorra, 10 órai kezdettel Komáromban, a Tiszti Pavilonban. Május 18-án pedig Rimaszombatban mutatják be a programot. Minden érdeklődőt nagy szeretettel várnak a szervezők, a Miniszterelnökség illetékes tisztségviselői és dolgozói, valamint a Magyar Közösség Pártja tisztségviselői.

                                                                                                           Farkas Iván, az MKP GRFT elnöke

     A választási időszak utolsó csomagját hagytuk jóvá Nyitra Megye Önkormányzatában a megyei közutak burkolat-felújítására a hétfőn megtartott 30., tervezett képviselő-testületi ülésen, amelynek kerete 4,5 millió euró. A Komáromi járásban 5 megyei közút egy-egy kritikus szakaszán valósul meg a burkolat-felújítás. A Bajcs és Perbete közötti úton, Szilas belterültén, valamint a Nemesócsa és Tany közötti úton. Megújul a Dunamocs és Búcs közötti útszakasz burkolata.Az Érsekújvári járásban a Kisújfaluról Bátorkeszire vezető út valamint a Garamkövesd és Kicsind közötti út jelentős szakasza, a Perbetéről Jászfalura vető út járásbeli szakasza. A Lévai járásban új burkolatot kap a Zselíz és Tergenye közötti, az Ipolyság és Palást közötti, a Farnad és Cseke közötti, valamint a Léva és Garamszentgyörgy közötti útszakaszok jelentős része. A Vágsellyei járásban új burkolattal látjuk el a megyei közutat Pered belterületén valamint Vágsellyéről az Érsekújvári járás határáig vezető megyei út egy részét. E döntésünkkel bezárólag, az elmúlt másfél évben összesen 14,5 millió eurót áldoztunk a megyei közutak burkolat-felújítására saját, megyei forrásokból. Jelentős előrelépés történt tehát e választási időszak második felében a meghibásodott megyei utak felújítása terén. Az útfelújítások fele a megye déli járásaiban valósult meg és valósul meg 2017 végéig.

      Nyitra megye gazdálkodása a tavalyi évben is példamutató volt. Több, mint 15 millió euró költségvetési többlettel zártuk 2016-ot. Emiatt a közútjavítás mellett úgy döntöttünk, hogy a korábbi évekhez képest 2017-ben néhány százezer euróval többet szánunk a kultúra, a sport és más támogatási területeinkre. A tegnapi határozatunk értelmében minden pályázó, aki a kultúra, a sport, a műemlékek felújítása, az idegenforgalom területén, valamint megyei Leader támogatásra pályázott, a teljes megpályázott összeget megkapja. Ezzel párhuzamosan azonban minden pályázót előre kell jó szándékkal figyelmeztetnem, hogy vigyázni kell majd a helyenként jelentősen megnövekedett támogatások során a végső elszámolásra, mert a megyei hivatalnokok fokozottan ügyelnek majd az ellenőrzésre.

      Elsősorban a Magyar Közösség Pártja megyei képviselőcsoportjának érdeme, hogy tagnapi döntésünkkel létrehoztuk Vágsellyén a Megyei Rendelőintézetet, mint megyei költségvetési intézményt. Hasonlóan fog működni, mint a Párkányi Rendelőintézet, vagyis központosítja majd a magán szakorvosi és családi orvosi rendelőket, a távozó orvosok helyébe újakat szervez.

       A megyei önkormányzat pályázati felhívást hirdetett, kínálati eljárást kezdeményezett a Komáromi Közkórház jövőbeni üzemeltetésére 2020. évtől kezdődően. Baranyay Zsolt megyei képviselő beszámolt a kórházban megvalósításra váró, elkerülhetetlen beruházásokról, elsősorban a belgyógyászati pavilon felújításának sürgősségéről. E beruházás előkészítését 2017-ben be kellene fejezni, az év végéig meg kellene hirdetni az új közbeszerzést.

       A megyei közgyűlésben elfogadtuk az 1/2017 sz. általános érvényű rendeletet, az egészségügyi ellátás terén az elfekvők és hoszpicek tevékenységének támogatására a megye egész területén.
Megyei önrészt hagytunk jóvá és ezzel támogattuk számos megyei középiskola és gimnázium célkitűzését, épületük energetikai hatékonysága megnövelésére benyújtott pályázatukat. Közöttük az Ipolysági Szakközépiskola számára az Interreg Program keretében benyújtott pályázatát, valamint az Érsekújvári Közlekedési Szakközépiskola számára a Környezetvédelem Minősége Operatív Program keretében benyújtott pályázatát.

        Nyitra megye újra meghirdette a feleslegessé vált ingatlan vagyona értékesítését, kínálati eljárását. Eladásra kínálja fel egyik épültét Zselízen, az egykori gazdasági udvar épületeit valamint lakásokat Gadócon, egy épületet Ógyallán, raktárhelyiséget Léván valamint bérletre kínál fel 296 ha szántóföldet Gadócon.
Az MKP megyei képviselőcsoportja nevében interpelláltam a megye elnökét a Helemba és Ipolydamásd között megépítésre váró Ipoly-híd előkészületei ügyében valamint a megyei hivatal igazgatóját a Kiskeszi és Párkány között húzódó II/564 sz. megyei közút teherforgalmi terhelése ügyében. Szigeti László megyei képviselő interpellálta a megyei hivatal igazgatóját, adott-e ki a megyei hivatal támogató nyilatkozatot a Párkányba tervezett hulladék-feldolgozók ügyében. Egyúttal arra kérte az igazgatót, ez ügyekben a jövőben ne adjon ki a megyei hivatal támogató nyilatkozatokat. Gyarmati Tihamér megyei képviselő a Komáromi Közkórház elmaradt beruházása, a belgyógyászati pavilon felújítása kapcsán vonta kérdőre a megyei hivatal igazgatóját, majd arra kérte, a megyei hivatal sürgesse a beruházás előkészítését.

                                                                      Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

      A párkányi hulladékégető ügyében a nyilvánosság, a tervezett beruházás által érintett polgárok kisebb hányada olvasta el a potenciális beruházó, a HC Logistik által az állami hatósághoz, a pozsonyi környezetvédelmi tárcához benyújtott beruházási szándék 150 oldalt meghaladó tanulmányát. Emiatt, a lényeget megragadva szeretném tájékoztatni a széles nyilvánosságot az anyag tartalmáról. Eközben senki sem vádolhat részrehajlással, hiszen a potenciális beruházó által beterjesztett tanulmány leegyszerűsített szövegét tárom az olvasó elé.

     Mindenekelőtt azzal kezdem, hogy az Európai Unió irányelvei alapján a pirolízis (nevében a görög piros szó – vagyis égés) és a plazma alapú hulladék-feldolgozási technológia egyértelműen hulladékégetésnek minősül, mivel e technológiák károsanyag kibocsátása megegyezik a hagyományos, hulladékégetés-technológiák károsanyag kibocsátásával.

      A beruházó által Párkányba szánt pirolízis eljárással működő hulladék-feldolgozó évente 20 ezer tonna műanyagot és gépkocsi-gumiabroncsot dolgozna fel. 4 reaktora lenne, amelyekben felhevítik a gumit és a műanyagot 520 Celsius fokra. A folyamat beindításakor csakis földgázzal hevítik a hulladékot, mert akkor még nem keletkezik a folyamatban kellő mennyiségű szintetikus gáz. Az ekkor keletkező szintetikus gázokat kéményen keresztül kiengedik a szabadba. A technológia megnevezésében olvasható az innovatív megjelölés, amely annyit jelent, hogy a folyamat beindításához nem használnak katalizátort. Az innováció elméletét a Kassai Műszaki Egyetemen alapozták meg, ám a gyakorlatban máig sehol sem próbálták ki. Az égési folyamatban keletkező szintetikus gázok egy részét visszaszolgáltatják az égési folyamatba, összekeverik földgázzal, majd e keverék hevíti tovább a műanyagot és a gumiabroncsot. A felesleges szintetikus gázokat kéményen keresztül engedik ki a szabadba. Ez a folyamat első fázisa, amely környezetszennyezést okoz. A folyamat végén alacsony minőségű fűtőolaj keletkezik, amelyet a rendszerhez kapcsolódó erőműben szándékoznak elégetni. Az erőműnek természetesen károsanyag kibocsátása lesz, amely füst formájában, kéményen keresztül terhelné meg környezetünket. Ez pedig a folyamat második fázisa, amely környezetszennyezést okoz. A folyamat során a feldolgozott 20 ezer tonna műanyag és gumiabroncs mellék-termékeként létrejön 11 ezer tonna salak, amelyet nyilván valahol el kell majd helyezni. Ez pedig a folyamat harmadik fázisa, amely környezetszennyezést okoz. Ismerős a garamszentkereszti alumíniumkohó szomszédságában levő vörös salakhegy vagy az egykori szeredi nikkelkohó szomszédságában heverő fekete salakhegy?

      A szándéknyilatkozat tanulmánya számos helyen ködös megállapítást, feltételes módban írt mondatokat tartalmaz. Felrótták ezt a SzK Környezetvédelmi Minisztériumának munkatársai is azon a szakmai fórumon, amelyet a minisztériumban szerveztek meg 2017.február 28-án, a beterjesztő, az érintett önkormányzat, az állami hatóság dolgozói és a szakmai szervezetek részvétele mellett. Szerintük ez komoly kockázati tényező, hiszen a tanulmány tartalmilag éppen a kulcskérdésekben, a fontos részletekben leghiányosabb. Sőt, mi több, a beterjesztett, innovált technológiával működő hulladékégető a gyakorlatban sehol sincs üzembe helyezve. Az állami hatóság képviselői kinyilvánították, hogy a beruházónak be kell bizonyítania, hogy a keletkező szintetikus gáz tisztasága a földgázával megegyező. Amennyiben kevésbé tiszta, úgy tekintenek majd a feldolgozóra, mint hagyományos hulladékégetőre és a keletkező melléktermékekre, mint hulladékra. Ha a beruházó nem bizonyítja be a keletkező szintetikus gáz megfelelő (földgáz szintű) tisztaságát, nem kapja meg az állami hatóság beleegyezését a beruházás megvalósításához. Amennyiben a folyamat végén keletkező folyadék nem éri el a másodlagos energiahordozó minőségét, hulladékként tekintenek majd rá. Mivel e hulladék gyúlékony anyag, veszélyes hulladékként tekintenek majd rá, amelyet nem égethetnek el kazánban. Nem hasznosíthatják energetikai célra. A keletkező szilárd anyagra, salakra is érvényes: amennyiben nem termék, nem gyártmány, akkor hulladék.

         Az állami hatóság megállapította továbbá, hogy meg kell vizsgálni a levegő mai minőségét, szennyezettségét és modellezni kell a várható változásokat a hulladékégető telephelyén kívül, a szélrózsa minden irányában. Amennyiben a hatástanulmány felvázolja más környékbeli települések potenciális szennyezését, akkor azokat is be kell vonni a hatástanulmányba. Hasonlóan be kell majd vonni az érintett magyarországi településeket is, mivel Magyarország kormánya kérvényezte részvételét a hatástanulmány kidolgozásában.

         Párkányban az egykori papírgyár szomszédságában 2009-ig üzemelt a víztisztító állomás. Mivel a pirolízis technológia vízigényes, felmerül a kérdés, hogy a beruházó felújítja a tulajdonába nem tartozó egykori víztisztítót avagy új víztisztítót épít? A benyújtott szándéknyilatkozatban erről nem tett említést. A járásbeli Szímőn valamint Liptóújvárban (Liptovský Hrádok) 2015-ben próbálkoztak hasonló hulladék-feldolgozó megépítésével. A helyi és a környékbeli lakosság, szakmai és civil társaságok erős ellenállása végett e beruházások meghiúsultak. Más. Ázsiában az elmúlt években két helyen is felrobbant a pirolízis technológiájú hulladék-feldolgozó egyik reaktora, a közelben raktározott gumiabroncs-hegyek is kigyulladtak, majd akkora tűz keletkezett, hogy hetekbe tellett, míg eloltották. Közben hetekig fekete füst lepte el a környéket, komoly megbetegedéseket és szövődményeket okozva a környékbeli lakosság tízezreinek.
A nyilvánosság jelentős része úgy gondolja, hogy a beruházás folyamata - azzal, hogy Párkány város képviselő-testülete ellene szavazott – befejeződött. A küzdelem február 14-én valójában elkezdődött, folytatódik fog és bizonyára hosszúra nyúlik majd. Az egészséges polgári ellenállásra továbbra is nagy szükség lesz. El kellene érnünk, hogy a Párkányi régió felnőtt lakosságának többsége tiltakozzon a beruházás ellen. Aki még nem írta alá a petíciós ívet, tegye meg, hiszen az aláírások gyűjtése folytatódik.

        S végül a kérdések kérdése minden bizonnyal a következő: vajon Párkány városának és környékének mi szüksége van erre a beruházásra? E kérdésre máig várjuk a kezdeményező vagy támogató illetékesek, köztük Párkány polgármesterének válaszát.

(a mellékelt fotó csupán illusztráció)

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

           Az elmúlt hét év folyamán a Duna és a Garam mentén számos községben épült hulladékgyűjtő-udvar, általában az Európai Unió költségvetésének támogatásával, jellemzően 200 – 300 tonna éves forgalommal. Néhány településen hamarosan felépülhet hasonló gyűjtőudvar, amelyben újrahasznosítható zöld hulladékot, kis mennyiségű építkezési hulladékot, egyéb osztályozott hulladékot lehet begyűjteni a hulladékgazdálkodási törvény által megszabott keretekben. Sőt, az új törvény kötelezővé teszi a települések számára a fentebb felsorolt és további hulladékfajták begyűjtését, újrahasznosítását.

            Ám egy olyan hulladék-felhasználási és újrahasznosítási központ, amely Párkányban épülne, amely évente 20 ezer tonna hulladékot dolgozna fel - zömében műanyagot és gumiabroncsot – 520 Celsius fokos hevítés közepette, merőben más kategória. E hőfoknál erőteljesen cáfolni a hulladékégető megnevezést, nem óvatosság, hanem badarság. Maga a beruházó vallotta be, hogy a hulladék-feldolgozás technológiája közepes mértékű környezetszennyezési terhet okozna nemcsak a városnak, hanem szűkebb és tágabb környékének egyaránt.

            Jöjjenek az ellentmondások és a kockázati tényezők. Általam az ország északi és déli régiói gazdaságának összehasonlítása, figyelmeztetés az egyre inkább szétnyíló képzeletbeli ollóra már szinte közhelynek számít. Ám itt és most teljes esszenciájában zúdul ránk a téma. Hiszen északon, Puhón (Púchov) gyártják a gumiabroncsokat, a dolgozók ezreinek munkát és megélhetést adva. Délen, Párkányban pedig elégetnék a használt gumiabroncsokat - közepes mértékű környezetszennyezési terhelést okozva a régiónak – miközben a hulladék-feldolgozóban 40 ember találna munkát. A szűkebb régióban Dorogon és Tatabányán található hulladékégető, a tágabb régióban Vácon. A régiónkat egy újabb környezetszennyező beruházással megterhelni igencsak meggondolatlan döntés lenne. Mivel az országhatár a légszennyezésnek nem szab gátat - határon átnyúló rendszerben gondolkodva - a környezetvédelmi előírások sem engedélyezik ennyire sűrűn telepíteni a légszennyezési forrásokat. Párkány városát leginkább a Vadas strand, az idegenforgalom jellemzi. Környékét pedig a szőlészet és a borászat. Az ország legkiválóbb szőlőtermő vidékén élünk. Vajon mennyire fér ez össze a hulladék-feldolgozóval? A párkányi hulladék-feldolgozó beruházása nem lokális, hanem erőteljesen regionális probléma. Szlovákiában a daganatos megbetegedések száma az Érsekújvári járásban a legmagasabb, azon belül a Párkányi kistérségben. A mellékelt térkép ezt hűen bizonyítja. Az eddigi gondokat tetézni egy újabb környezetszennyező beruházással, amely műanyagok és gumiabroncsok feldolgozását eredményezné, hihetetlenül felelőtlen döntés lenne. A tervezett beruházás környezetvédelmi  hatástanulmánya kitért a kibocsájtott karcinogén anyagok elemzésére, a közegészségügyi terhek kimutatására? Amennyiben kitért, az illetékesek miért nem közölték az elemzés eredményét a lakossággal?

            Ám legaggasztóbb minden bizonnyal a téma kezelése, eltitkolása volt a közvélemény és a választott tisztségviselők előtt. Engem, a Párkányhoz közeli Muzsla polgármesterét, a Párkányi körzet megyei képviselőjét senki sem tájékoztatott arról, mi készül Párkányban.  2017.január 13-án zajlott a Déli régió polgármesteri tanácsa, amelyen részt vett a kistérség 20 polgármestere. Egyetlen mondattal sem tájékoztattak bennünket a készülő beruházásról. Február 15-én tanácskozott Párkány Önkormányzata. A polgármester által javasolt napirendi pontok között nem szerepelt a Hulladék-felhasználási és Újrahasznosítási Központ témája, noha a környezetvédelmi állami hatóság február 22-ig várja a város véleményét, álláspontját. Csupán képviselői módosító indítvánnyal került a téma a tanácskozás napirendjébe. Ám ettől sokkal súlyosabb, hogy az illetékesek nem kérték ki a lakosság véleményét. Nemcsak Párkányban, hanem a környékbeli, a jövőben kibocsájtott káros anyagok által sújtott településeken. Ebeden, Muzslán, Esztergomban és másutt. Hihetetlen kommunikációs mulasztásról tanúskodik mindez, mintha nem választott tisztségviselőként, a város és polgárai érdekképviselőjeként kellene a város véleményét a környezetvédelmi hatósághoz eljuttatni.

         Mivel az illetékesek nem kérték ki a lakosság véleményét, petíció kezdeményezésével mi azt megtesszük. A város véleménye (miért csupán Párkány város, a környék véleményére miért nem kiváncsiak?)  továbbításának határidejéig az aláírásokat eljuttatjuk a környezetvédelmi állami hatósághoz. Tudják meg a döntéshozók, az eltervezett beruházásról hogyan vélekednek a párkányiak és a környékbeliek. Ne rontsuk el gyermekeink és unokáink életterét, óvjuk meg környezetünket a következő generációk számára!

                                                                                  Farkas Iván, Muzsla polgármestere, az MKP alelnöke

         Nyitra Megye Önkormányzata hétfőn megtartotta 29. tervezett képviselő-testületi ülését.

         A képviselő-testület jóváhagyta a megyei tulajdonban levő, feleslegessé vált komáromi Egészségcentrum adminisztratív épületet. A pályázaton legmagasabb árat kínáló, dunaszerdahelyi székhelyű Noe kft. a határozat értelmében 618.362 euróért vásárolhatja meg a terjedelmes épületet.

         2016. júliusában a megyei önkormányzat határozatot hozott számos megyei útszakasz burkolat-felújításáról. A felújításra váró útszakaszok fele a megye déli járásaiban található. A munkálatok közbeszerzése a napokban fejeződik be, idén tavasszal megkezdődhet a kivitelezés. A megyei képviselő-testület tegnapi tanácskozásán újabb megyei útszakaszok burkolat-felújításáról döntöttünk. A megyei hivatal még ezen a héten előkészíti a szükséges közbeszerzéseket, hogy a munkálatok 2017. októberéig befejeződhessenek, a burkolat-felújítás a nyár folyamán és az ősz elején megvalósulhasson.

          Az egyes járásokban az alábbi útszakaszok legkritikusabb részein valósul meg a burkolat-felújítás. A Komáromi járásban: Komárom belterületén a Gúta felé kivezető úton, Ógyalla és Szentpéter közötti úton, Ógyalla és Ímely közötti úton, Kolozsnéma belterületén, a Csicsó és Kulcsod közötti útszakasz, valamint Lakszakállas belterületén. Az Érsekújvári járásban a Garamkövesd és Helemba közötti úton, a Bajta és Leléd felé irányuló bekötő úton, Kicsind és Kéménd között, Muzsla és Bátorkeszi között valamint Barsbaracska és Barsbese között. A Lévai járásban a Nagyölved és Szőgyén közötti megyei úton, Zalaba és Kisgyarmat közötti úton, Zselíz kievezető útszakaszán valamint Óbars határában. A Vágsellyei járásban a Vágsellye és Farkasd közötti útszakasz kritikus szakászán valósul meg burkolat-felújítás. A Nyitrai járásban Kalász község belterületén újul meg teljes hosszában a megyei út.

          A megyei képviselő-testület tanácskozásának egyéb napirendi pontjában Borsányi Gyula képviselő kérdőre vonta a megyei hivatal igazgatóját, hogy a megyei hivatal a Vágsellyei Rendelőintézetbe megszervezi-e kardiológus orvos érkezését, mert az eddigi kardiológus távozását követően a szakterületen kaotikus állapotok uralkodnak Vágsellyén. Baranyay Zsolt megyei képviselő kérdőre vonta a megyei hivatal igazgatóját, hogy a megyei hivatal mikor terjeszti be jóváhagyásra a képviselő-testület elé a Vágsellyén létrejövő, megyei fenntartású egészségügyi központ határozati javaslatát. Ugyanis az előkészületek több, mint egy éve tartanak, ám a konkrét lépések váratnak magukra. A képviselő arra is rámutatott, ha Vágsellyén működne a megyei egészségügyi központ, vagy intézményesített rendelőintézet, a vágsellyei kardiológus problémáját konkrét felelősök oldhatnák.


                                                                         Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

Nagy-Britanniát elárasztották a petíciók és a népszavazások. 1,2 millióan kérték újabb népszavazás kiírását Nagy-Britannia EU-tagságáról. Másik petícióban több mint 120 ezren kérték, hogy London váljon ki Nagy-Britanniából, majd csatlakozzon az Európai Unióhoz. 568 ezren írták alá azt az ősszel kezdeményezett petíciót, hogy az akkor még elnökjelölt Donald Trumpot ne engedjék beutazni Nagy-Britanniába. Az utóbbi petíciót a brit alsóház idén januárban vitatta meg.

Nagy-Britannia alkotmánya úgy rendelkezik, hogy százezer brit polgár aláírását követően a brit parlament alsóháza köteles megvitatni a petícióba foglalt kezdeményezést, javaslatot. Számoljunk csak utána. Nagy-Britannia lakosainak száma 64 millió. Szlovákia alkotmánya is legalább százezer aláírást ír elő ahhoz, hogy a petíciós kezdeményezést a szlovák törvényhozás megvitassa. 64 millió polgár és 5,4 millió polgár esetében is százezer aláírás a küszöb.

Két választási időszakban voltam parlamenti képviselő, ám a nyolc év alatt egyetlen petíciós kezdeményezést sem vitatott meg a pozsonyi parlament. Vagyis az alulról jövő civil vagy társadalmi kezdeményezések – bármennyire fontosak is – szinte reménytelen, hogy Szlovákiában valaha is a törvényhozás elé kerüljenek, és alapvető változásokat érjenek el a társadalmi berendezkedés egy-egy részletében.

A Magyar Közösség Pártja ösztönzésére az elmúlt években számos petíciós kezdeményezés indult. A 2015 őszén szervezett petícióban a kormányt arra köteleztük volna, hogy tekintse érvényesnek a helyi népszavazások eredményét, különös tekintettel a települések közbiztonságát, környezetvédelmi viszonyait és névváltoztatását érintő ügyekben. Mint ismeretes Pered községben érvényes népszavazás volt a település történelmi nevének visszaállítására, Bősön pedig migránsügyben – a kormányzat azonban egyik esetben sem vette figyelembe a népakaratot. A petíció aláírói elutasították a kötelező migránskvóták bevezetését is. E petíciót 79 798-an írták alá, mégsem vitatta meg a pozsonyi törvényhozás, az aránytalanul magas küszöb miatt. 2010-ben 33 ezernél is többen írták alá azt a szabad anyanyelvhasználatot követelő petíciót, amelyet a Magyar Koalíció Pártja (MKP) állított össze szlovákiai civil szervezetekkel együttműködve. 2015-ben a civilek magyar iskolák színvonalasabb oktatásáért indított aláírásgyűjtését 26 452-en támogatták meg alig egy hónap alatt.

Szlovákia lakosságának számaránya Nagy-Britannia lakosságához mérve 8,4 százalék. Nem feltétlenül kell a petíció parlamenti megvitatásának küszöbét tízezerre csökkenteni, ám a mai küszöb egynegyedére, vagyis 25 ezer aláírásra csökkenthető lenne. S lám, a fenti adatokból kiindulva az elmúlt hat évben számos petíció eredményes lehetett volna, és a kezdeményezés a szlovák törvényhozás elé kerül. Ha a képviselők elutasítják is a petíciós kezdeményezést, az akkor is szerepelt volna az országos médiában, sokkal többen felfigyelhettek volna a változások szükségességére egy-egy társadalmi kérdésben, mint a kezdeményezések parlamenti megvitatása nélkül. Itt az ideje tehát, hogy a szlovák Alkotmány legközelebbi módosításánál kezdeményezzük a petíció parlamenti megvitatása küszöbének jelentős csökkentését, akár a mai küszöb egynegyedére: 25 ezer aláírásra. Legyen súlya a népszavazásnak Szlovákiában is! Hiszen a demokrácia egyik alap pillére.

                                                                                                                    Farkas Iván, az MKP alelnöke

Az év elején a kormány diadalittasan jelentette be, hogy idén az energiahordozók ára újra csökken. Valóban, a lakossági földgáz ára 2,6 százalékkal, a lakossági távhő ára 5 százalékkal, a lakossági villamos energia ára pedig 4,3 százalékkal csökkent. Az ivóvíz ára a tavalyi szinten maradt.

 A szlovákiai politikai palettán első ízben a Magyar Közösség Pártja mutatott rá 2014 februárjában, hogy energiaárak tekintetében összeurópai összehasonlításban Szlovákia igencsak rosszul áll. A párt akkori elnökével, Berényi Józseffel tartottuk sajtótájékoztatót, amelyen konkrét adatokkal szemléltettük a kialakult helyzetet. Nettó árakat tekintve az Európai Unióban a legmagasabbak közé tartozott akkor Szlovákiában a vállalati villamos energia ára, valamint a vállalati földgáz ára. A lakossági villamos áram és földgáz ára európai uniós összehasonlításban ugyan átlagos volt, ám a környező országok árszintjét messze felülmúlta. Nem zárható ki, hogy figyelmeztetésünknek volt foganatja, hiszen Fico második kormánya 2015-től hozzáfogott az energiahordozók árának megzabolázásához. 2015-től enyhén csökkenő tendenciát mutatott a lakossági energiahordozók ára. Természetesen kedvező a 2017-re bejelentett árcsökkentés is.

Mi történt azonban a lakossági és a közületi energiaárak ún. fix, illetve átalány összetevőjével, amely az energiahordozó fajlagos árát leszámítva az árképzés további 7 összetevőjét tartalmazza? Hogy történhetett meg, hogy míg az energiahordozók tiszta kilowattonkénti fajlagos ára (vállalati vagy közület szféra számára a megawattonkénti fajlagos ára) a fenti arányban valóban csökkent, addig a fix vagy átalány ár többszörösen, esetenként hatványozottan növekedett január elsejétől? Közép-Szlovákiában akadtak olyan esetek, hogy a földgáz átalány összetevője a háromszorosára vagy négyszeresére növekedett. Közép-Szlovákiában a közületi villamos energia fajlagos ára is csökkent, ám az ár fix összetevője 2200 százalékkal nőtt. Ez utóbbi esetben az ár átalány összetevője a kapcsolási áram nagyságától függ, miközben a szolgáltató a hatványozottan megnövelt fix árakkal ösztönözné a fogyasztót a főkapcsoló biztosítéka határértékének csökkentésére, a biztosítékok és főkapcsolók alacsonyabb teljesítményűre való lecserélésére. Mivel e beavatkozás jóváhagyott tervdokumentációt, villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatok elvégzését, s ezáltal számottevő, gyakran irreális anyagi forrást igényel, nem végezhető el másfél hét alatt. Az árszabályozási állami hivatal ugyanis ennyi időt hagyott a fogyasztóknak a tetemes beavatkozás megvalósítására. Máskülönben a fogyasztó fizesse meg az esetenként 15 – 25-szörös árnövekedést!

Két lehetőség kínálkozik: Amennyiben az energiahordozók árán belül az általány összetevő is az állami árszabályozási hivatal szabályozása alá esik, akkor a hivatal óriási szakmai és politikai hibát vétett, amiért irreális határidőben engedélyezte a megdöbbentő fix árképzést, és jóváhagyta a drasztikus árnövekedést. Civilizált országban az ilyen hozzáállás valóban megengedhetetlen. Ezért vezetőjének felelnie kell. Ha azzal védekezik, hogy az árak fix összetevője nem tartozik az állami árszabályozás hatáskörébe, akkor azt törvénymódosítással azonnal az árszabályozás alá kell vonni. Lehet, hogy az árak vagy azok összetevőinek ugrásszerű, 25-szörös emelkedése más helyeken megszokott, természetes, de a civilizált Közép-Európában nem. Az eset egyszerre megdöbbentő és siralmas. Nem több, mint az energiaszállítók provokatív próbálkozása- éspedig állami segédlettel.

Csak hab a tortán, hogy a szlovákiai fogyasztó ma 27 potenciális szolgáltatótól vásárolhat villamos energiát. Az óriási konkurenciaharc önmagától (a piac láthatatlan keze) nem törte le az energiahordozók árát. Ehhez kellett 2015-től a kormány beavatkozása, az árszabályozási állami hivatal korábbitól eltérő, keményebb hozzáállása. Kell ehhez kommentár?

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

          Hiteles, nyilvános, a sajtóban megjelent információkra alapozva közölte az Oxfam ügynökség, hogy 2016. végére a világ nyolc leggazdagabb emberének összesített vagyona maghaladja a világon élők szegényebbik felének összesített vagyonát. Nem hiszem, hogy akad a Földön olyan ép eszű ember, aki ezt helyesli, követendő példának tekinti. Még az érintettek sem. Hiszen úgy tíz–húsz éve ők sem gondolhatták, hogy cégfelvásárlásaik, bekebelezéseik - szaknyelven szólva a tőke koncentrációja – évek múlva ilyen mély szakadéknyi különbséget fog eredményezni egyes társadalmi csoportok között. A folyamat legrosszabb velejárója az egészséges, öntudatos, tettrekész középosztály rohamszerű eltűnése szinte minden kontinensen, kivétel nélkül.

            Mindez a rohamosan terjedő globalizáció egyik leglátványosabb következménye. Az éppen aktuálisan, Davosban zajló Világgazdasági Fórum egyik fő témaköre a társadalmi csoportok életszínovala között tátongó szakadék enyhítésének szükségessége  és a megoldás irányába mutató tényezők átültetése a gyakorlatba. A vagyoni különbségek lecsökkentése az egyes társadalmi csoportok közt. Az Oxfam elemzése bizonyára befolyásolja majd a témában felszólalók előadásának tartalmát. Legyenek azok államfők, pénzügyminiszterek, oligarchák vagy vezérigazgatók. A helyzet ugyanis tarthatatlanná vált. Ezt bizonyítják a 2016-ban lezajlott választások is, amelyek helyenként a hagyományos pártok jelentős meggyengülését, a mai világrenddel szembe forduló pártok látványos felfutását eredményezték. Az emberek már nem hisznek a meséknek, látványos fordulatért kiáltanak.

            E tekintetben vajon mi a helyzet Szlovákiában, tágabb értelemben Közép-Európában? Évről-évre érzékeljük a néhány százalékos gazdasági növekedést, ám ez mit sem segít a középosztály rohamos lerongyolódásán, a kis- és közepes vállalkozók helyzetének stagnálásán. Nem is beszélve azokról, akik munkavállalóként (a szlovákiai árszinthez mérve) a minimálbérhez közeli éhbérért dolgoznak, gyakran három műszakban. Vagy szociális segélyen tengődnek.  A szakadéknyi társadalmi különbségek enyhítése céljából javasolt az MKP a 2016-os választási programjában három olyan intézkedést, amely a táguló, szakadéknyi különbségek enyhítését célozta meg első lépésben. Nem vagyunk új adónemek bevezetésének hívei. Azonban a személyi jövedelemadó progresszivitását, lépcsőzetességét javasoltuk elmélyíteni. Mert valljuk, a mai társadalmi környezetben a legalacsonyabb bérért dolgozók megérdemlik, hogy jövedelmi adókulcsuk ne 19 százalékos legyen, hanem 10 százalékos. A másik oldalon, aki kiemelt jövedelmet kap havonta, annak adókulcsa növekedjen meg, vállaljon magasabb közteherviselést, mert neki telik rá. A neoliberális maszlagot ma már senki sem hiszi el, hogy az adókulcs azonos legyen mindenki számára (egyenadó), mert a magasabb fizetésből így is magasabb összeget fizet be az államkasszába. Ez így igaz, ám Oxfam elemzése igazolta, hogy ez mennyire téves felfogás, tévúton jártunk mi is, 2004 óta.

            A másik javaslatunk a választási programunkban 2016-ban az volt, hogy az ingatlanadó a jövőben sokkal inkább tükrözze az adott ingatlan értékét, mint ma. Az ingatlanadó kiszabásánál mérvadó legyen az ingatlan elhelyezése és piaci értéke egyaránt. Hiszen egy, a hatvanas években épült sátortetős 10x10 méteres családi ház értéke teljesen más Losonc határában, mint mondjuk a főváros tágabb belvárosában. E változás szigora alól kapjanak kivételt azok, akik nyugdíjasok (teljesen más körülmények között, a régi rendszerben építették fel a mára már helyenként vagyont érő házukat) és akik szociális segélyen élnek. Esetükben az örökösödési eljárásnál lehetne magas adót kiróni. Viszont a produktív korban levő, kereső emberek vállaljanak a mainál jóval magasabb közteherviselést, ha luxus értékű ingatlanuk van. Harmadik javaslatunk volt az osztalék megadóztatása, amely azóta át lett ültetve a gyakorlatba,.

Hasonlóképpen, azon is el lehetne gondolkodni, milyen más luxuscikkekre lenne kiróható a hozzáadott értékadó magasabb adókulcsa a másik oldalon pedig alacsony, mondjuk 5 százalékos adókulcs az alap szükségleti cikkekre. Ha nem lesznek ehhez hasonló eszközök a gyakorlatba átültetve, a társadalmi csoportok között kialakult szakadéknyi különbségek Szlovákiában sem szűnnek meg, tovább elmélyülnek. És nem szűnik meg a középosztály rohamos elsorvadása sem.

            A neoliberális gazdaságpolitika letűnő félben van. Itt az ideje, hogy megtegyük a kellő lépéseket Szlovákiában is és a tágabb környezetünkben, sőt a világon egyaránt. A félresiklott gazdaságpolitika következménye a társadalmi csoportok között elmélyülő, szakadéknyi vagyoni különbség és egyre több helyen a választók tiltakozó hozzáállása a hagyományos pártok programja iránt.

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Közösségünk jövője és régióink jövőbeni fejlődése szempontjából - a képviseleti demokráciát tekintve  - a 2017. év legfontosabb eseménye minden bizonnyal a november elején esedékes megyei választások lesznek.

Döntés született arról, hogy a megyei önkormányzatok következő, 5. választási időszakának mandátuma öt évig tart. Ez alapján a következő megyei választásokat a 2022-ben esedékes helyi önkormányzati választásokkal együtt tartanák majd meg.

Jobb esetben így lesz. Ha azonban a novemberi megyei választásokon az eddigiekhez hasonlóan újra kritikusan alacsony lesz a választópolgárok részvétele, nem zárható ki, hogy egyben az utolsó megyei önkormányzati választásokra kerül sor. Hallhatók ilyen hangok a szakma és a kormánykoalíció berkeiből. Az egyes választási körzetekben az eddig megtapasztalt 15-30 százalék közötti megyei választási részvételt az elemzők választói közönyként, érdektelenségként magyarázzák. Eközben a választópolgár arra panaszkodik, hogy alultájékozott, kevés információja van a megyei önkormányzat tevékenységéről, hatásköreiről. Nem érzi, hogy köze lenne a művileg összetákolt megyékhez. Lehet, hogy másként állnának hozzájuk a polgárok, ha azok a természetes régiók mentén alakulnának ki. Ehhez azonban politikai akarat kell, és nemcsak az MKP részéről. A polgárok tájékozottsága a média hozzáállásán is múlik, hiszen szinte kizárólagosan csak az országos politikát tálalja. Tisztelet a kevés kivételnek, amely rendszeresen tájékoztat a megyei történésekről.

Közösségünk jövője és régióink jövőbeni fejlődése mellett a soron következő megyei választások másik kiemelt tétje tehát, hogy fennmarad-e a megyei önkormányzati képviselet. Ellenkező esetben a 2001-ig, az első megyei választásokig érvényes gyakorlathoz térhetünk vissza. Ez esetben a kormány kinyújtott karjaként újra megszületnek a kerületi szintű állami hivatalok, amelyek léte a megyei önkormányzatok megszületését követően indokolatlanná vált, hiszen hatásköreik jelentős részét átruházták a megyei önkormányzatokra. A novemberi megyei választásokon részvételükkel tehát erről is döntenek a választók.

A megyei választásokon dől el, hogy a szakközépiskolák, gimnáziumok, szociális intézmények, egészségügyi intézmények, színházak, múzeumok, képtárak, művelődési központok, regionális fejlesztés, idegenforgalom, a másod- és harmadrendű közutak, a közérdekű autóbusz-közlekedés, területrendezés ügyében a polgárok által közvetlenül megválasztott megyeelnök és megyei képviselők döntenek-e majd, vagy a mindenkori kormány által kinevezett hivatalnokok. A választópolgár nem lehet közömbös az iránt, hogy a kormány hivatalnoka által vezetett kerületi állami hivatal, vagy az ő közvetlen választásával, beleszólásával felállt megyei önkormányzat fog dönteni a középső szinten gyakorolt hatáskörökről. Az előbbi esetben a közhatalom közösségünk és régióink fejlődésére alapvetően lesújthat, mert a parlamenti választások által megalakult kormányokban, azok járási hivatalaiban képviseletünk az utóbbi 15 évben gyengébb volt, mint az öt déli megyei önkormányzatban. Különösen 2006-2010 illetve 2012-2016 között.

Jövőnk és régióink fejlődésének formálása, valamint a megyei önkormányzatok megmaradása érdekében is rendkívül fontos tehát a választásokon való részvétel, lényeges, hogy az érezhetően felülmúlja a korábbi választásokét.

Ha figyelembe vesszük a társadalmi folyamatokat, a kialakulóban levő politikai trendeket és közösségünk politikai képviseletének megosztottságát, az sem lehet mellékes, vajon közösségünk és régióink mennyire erőteljes képviseletre számíthatnak országos szinten a soron következő és az azt követő parlamenti választás után?

Farkas Iván,  az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke

Nyitra Megye Önkormányzata hétfőn megtartotta 28. tervezett képviselő-testületi ülését.  

A képviselő-testület elfogadta Nyitra megye gazdasági és társadalmi fejlesztésének programját a 2016 – 2022 közötti időszakra. A program első, elemző részében a megye minden járására és kistérségére kiterjedő valós látlelet olvasható. A második részben a követendő fejlesztési stratégia található, amely számba veszi a megye déli járásaiban is a követendő fejlesztési stratégiát, amely elengedhetetlen lesz régiónk felzárkóztatásához. A kérdés csupán az, hogy meglesz-e az akarat és meglesznek-e a kellő források a felzárkóztatásunk megvalósításához. A program előkészítői a Konstantin Filozófus Egyetem Területfejlesztési és Társadalomfejlesztési Tanszékének munkatársai voltak. Precíz munkát, részletes elemzést hajtottak végre a gazdaság és a társadalmi viszonyok számos területének, részleteinek feltérképezésénél.

Nyitra Megye Önkormányzata jóváhagyta a Fenntartható mobilitás regionális terve c. stratégiai dokumentum kidolgozásának szándékát és a pályázat társfinanszírozását megyei költségvetésből. A stratégiai dokumentum kidolgozása elengedhetetlen feltétele az IROP programból finanszírozott közlekedésfejlesztési beruházások megvalósításának.

A megye 5/2016 sz. általános érvényű rendelet alapján – amelyet a megye 2016-ban hagyott jóvá - a megye jóváhagyta azon 3 pályázó számára a megyei támogatás megítélését hoszpic, azaz időskori egészségügyi elfekvő fenntartására, akik egyedüliként feleltek meg a rendeletben megszabott feltételeknek. Ezek a következők: Egyházi Karitász Nyitra – 40 ezer euró támogatásban részesült, Assziszi Szent Ferenc Elfekvő Nyitra – 35 ezer euró megyei támogatásban részesült, Arany Kor Társulás – 25 ezer euró támogatásban részesült. Amennyiben további hoszpicek is megnyílnak a megye területén – így a megye déli járásaiban is – amelyek megfelelnek a megyei rendelet követelményeinek, hasonló támogatásokat ítélhetünk meg majd a jövőben számukra is.

A megyei képviselő-testület tudomásul vette a megyei hivatal FORLIFE n.p.sz.-tel – a komáromi általános kórház fenntartója - történő tanácskozásainak beszámolóját. A kórház fenntartója kérte a kórház bérleti szerződésének meghosszabbítását 2040-ig, amely eredetileg 2020-ig szólt. Az új vagyonjogi szabályokra hivatkozva a FORLIFE kérvényét a megyei hivatal visszautasította, mivel közvetlen szerződést immár nem köthet, a megfelelő időben kínálati eljárást, pályázatot kell lefolytatnia.

Végre megoldódhat a lévai kórház hiányzó parkolóhelyeinek ügye. A megyei önkormányzat jóváhagyta Léva városa számára a vonatokozó megyei telkek bérleti szerződését, módosította a megye és a megyei kórházat üzemeltető társaság közötti bérleti szerződést, hogy a parkoló megépítését akadályozó tényezők ezáltal elháruljanak.

Vágsellye város kérvényére reagálva a megyei képviselő-testület csatlakozott a várost elkerülő közút, az I/75 sz. közút várost elkerülő szakaszának megépítését célzó kezdeményezéshez. Jóváhagyta az együttműködési nyilatkozatot, partnerségi memorandumot kötött Vágsellye városával, a közös cél, a várost elkerülő közút megépítése céljából.

A megyei képviselő-testület a kínálati eljárás befejező aktusaként jóváhagyta számos megyei ingatlan tulajdon értékesítését. Ezek közül a Komáromi járásban 5 értékesített vagyon található, Komáromban és Gadócon. Szántóföldek, telkek, lakás és garázs került értékesítésre, általában a 3. kínálati eljárást követően, a becsült ár 58 – 107 százalékáért. Egyetlen komáromi ingatlan nem került eladásra, az érdeklődő által felkínált alacsony ár végett.

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

            2012 óta, keletről nyugati irányba haladva tartottuk meg az MKP gazdasági és regionális fejlesztési tanácsának (GRFT) kihelyezett üléseit a határmenti járásainkban.  A kihelyezett üléseinken a gazdasági tanács tagjain kívül megjelentek vállalkozók, területfejlesztési szakemberek, polgármesterek, valamint az MKP járási tisztségviselői. Mi, az MKP gazdasági tanácsának tagjai érdeklődéssel hallgattuk meg az adott járás gazdaságának helyzetértékelését, tanácskoztunk a lehetséges fejlesztésekről, kitörési pontokról, a járás adottságairól, hátrányairól, erős és gyenge pontjairól. A kihelyezett üléseket a Tőketerebesi járásban kezdtük, végig araszoltuk a határmenti járásokat, majd 2016. december 8-án értünk el a Komáromi járásba. Gútán tartottuk meg a kihelyezett tanácskozást, köszönjük tehát a gútaiak szívélyes vendéglátását.

            Elsőként a résztvevőket köszöntötte Horváth Árpád, Gúta város polgármestere, majd Becse Norbert, az MKP Komáromi járási elnöke. Farkas Iván, az MKP GRFT elnöke felvázolta a tanács kihelyzett ülésének célját, majd szólt a gazdaságfejlesztési és területfejlesztési lehetőségekről, a Baross Gábor Terv vetültében. Samu István, az MKP országos elnökségének tagja, gútai polgár felvezető előadásában ecsetelte a Komáromi járás és Gúta város gazdasági aktivitásait, fejlesztési lehetőségeit. Mivel a Komáromi járás gazdasági aktivitásait leginkább a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jellemzi – főképpen Gútán -  a tanácskozás tartalma leginkább e két ágazatot érintette. A tanácskozáson e terültekről több vállalkozó is részt vett. Értékeltül a Komáromi járás gazdasági aktivitását és szociális helyzetét jellemző adatokat.

            A véleménycsere folyamán, a helyiektől elhangzottak olyan javaslatok, amelyek a vállalkozási környezetüket kedvezően befolyásolhatnák. Az őstermelőtől el kellene juttatni a terményeket a fogyasztóig, hatékony termelési-értékesítési láncok közbeiktatásával. Fő céljuk tehát a helyi termények és termékek eljuttaása a helyi fogyasztóhoz. Az önkormányzatok erőteljesebben foglalkozhatnának a helyi kis és közepes vállalkozásokkal, az iparosokkal és a gazdákkal. Különböző módon előnyben részesíthetnék őket a globális kereskedelmi láncokkal szemben. Vörös Szabolcs, a GRFT tagja konkrét kínálatot tett munkahelyteremtésre: lábatlani munkahelyén, egy villamossági vállalatnál szívesen veszik a képzett villanyszerelők jelentkezését. Ezen kívül a komáromi ipari parkban megtelepedett kínai BYD vállalat elektromos meghajtású autóbuszok gyártását kezdi meg hamarosan . Szerteágazó szakterületeken, különböző szakmákban képzett, szabad munkavállalók jelentkezését várják.

            Az MKP GRFT tanácskozásán szinte kivétel nélkül olyan témakörök, célkitűzések, lehetőségek merültek fel, amelyek a szülőföldünk, régióink gazdaságfejlesztési és területfejlesztési terve, a Baross Gábor Terv tartalmát képezik. Kívánatos az lenne, ha a célkitűzések gyakorlati megvalósításához tőkenijekció vagy anyagi támogatás könnyítené meg a helyi vállalkozók és gazdák döntését a fejlesztések beindításához, a munkahelyteremtő beruházások megvalósításához.

Farkas Iván, az MKP GRFT elnöke

         A 2017. év állami költségvetését viszonylag gyorsan, különösebb megrázkódtatás nélkül fogadta el a pozsonyi törvényhozás. Többen - főleg az ellenzék - merészebb előrelépést vártak a kiegyenlített államháztartás elérése irányában, ám a parlament nagyjából azt fogadta el, amit a kormány jóváhagyás céljából számára benyújtott.

         Nézzük a jóváhagyott költségvetés sarokszámait: a gazdasági növekedést jövőre 3,5 százalékra várják, az államháztartás hiányát a kormány 2017-ben a hazai össztermék 1,29 százalékában határozta meg. Ami szándéka szerint 2018-ban lecsökken 0,44 százalékra, 2019-re pedig államháztartási többlettel számol 0,16 százalék magasságában. Az állami költségvetés bevételi oldalát 15,4 milliárd euróban határozták meg, a kiadási oldalt 17,5 milliárdban, vagyis a hiány több, mint kétmilliárdos lesz. Több ízben leírtam már: a pénzügyi tárca vezetője felettébb optimista, jövőre a gazdaság hihetetlenül kedvező alakulását várja. Emiatt jövendöli 2018-ra és 2019-re a komoly fordulatot, ami az államháztartás dinamikáját illeti. 2019-re pedig az áttörést, ami a hiánygazdálkodás megszűnését illet. Szlovákiában még sohasem zárt többlettel az államháztartás, emiatt vagyok nála sokkal óvatosabb. Nem fogadnák nagy tételben arra, amit 2019-re jövendöl.

         Az egyik rizikófaktort abban látom, hogy továbbra is növekednek a munkavállalók adó- és járulékterhei. A jogi személyek jövedelmi adókulcsa ugyan 1 százalékponttal lecsökken és a kisiparosok adóalapjából leírható átalányköltségek érezhetőn megnövekednek, ám az egész lakosságot érintő intézkedésként bevezetik a biztosításokat terhelő 8 százalékos adókulcsot valamint a jogi személyek tulajdonosait érintő 7 százalékos osztalékadót. A másik kockázati tényezőt abban látom, hogy környezetemben – egy-két kivételtől eltekintve - a kis és közepes vállalkozók, a pénzügyminiszterrel ellentétben nem látják rózsásan a helyzetüket, igen borúlátók a kilátásaikat illetően. Na mármost, ha ők foglalkoztatják a munkavállalók több, mint 80 százalékát, akkor globálisan, országos szinten mitől volna sokkal jobb a helyzet?

         A pénzügyi tárca optimista forgatókönyvét szem előtt tartva, jövőre a foglalkoztatottság 1,5 százalékkal megnő, 24 ezer új munkahely jöhet létre. A munkanélküliség statisztikai mutatója 8,5 százalékra csökken, a bruttó átlagbér túlszárnyalja a 940 eurót. Úgy tűnik, a legerősebb kormánypárt részben levonta a parlamenti választások tanulságait, hiszen jövőre a nyugdíjak 2 százalékponttal nőnek meg, nem pedig 2 euróval, mint legutóbb.  A közszférában dolgozók jövőre 4 százalékkal magasabb havi bérrel számolhatnak, miközben a pedagógusok bére jövő szeptembertől 6 százalékponttal lesz magasabb.

         Jelzésértékű, hogy a kiadási oldalon a védelmi tárca kiadásai nőnek meg leginkább, azt követi az oktatási tárca, 300 milliós növekménnyel. E növekmény tartalmazza majd a pedagógusbérek újbóli látványos növekedését és az infrastruktúrára szánt megnövelt kiadásokat.

         A felvázolt adatok kedvezőek, ám csupán akkor tarthatók, ha a makrogazdaság alakulása a pénzügyi tárca felettébb optimista előrejelzése szerint valósul meg. Amennyiben fordulat áll be, mondjuk a Brexit erőteljesebb hatása végett a szlovákiai kivitelre, akkor borul minden, a rózsaszín számok beszürkülnek, 2019-ben pedig nem lesz államháztartási többlet. Ne így legyen, ne legyen igazam! Ám nem árt a fokozott óvatosság.

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

A lakossági hitelállomány egy felnőtt lakosra számítva Szlovákiában meghaladja a hatezer eurót. Ezen belül a fogyasztási hitelek képezik a legnagyobb hányadot, azokat a jelzálogkölcsönök követik a sorban. A fogyasztási hitelek 2016/2015-ös növekedési indexe elérte a 15 százalékot, ami azt jelzi, hogy a fogyasztási hitelek egyre népszerűbbek. A nagyobb összegű forrásokhoz való hozzáférés legkomfortosabb eszköze a fogyasztási hitel, amely az alultájékozottak számára sok fejtörést, komoly gondot is okozhat.

A rendszerváltozást követően, egészen az ezredfordulóig nem volt megoldott a hitelek elmulasztott törlesztésének jogi úton történő behajtása. Emiatt a piac, a kiskereskedelem pangott. Az áruházláncok és a diszkont áruházak megjelenésével a kiskereskedelmi forgalom nagyarányú növelésének, a piac látványos fellendítésének érdekében az illetékesek megalkották a törlesztések behajtásának jogi keretét. Ennek következménye a lakosság jelentős eladósodottsága, függővé válása. A fenti adat bizonyítja: az átlagpolgár hitelállománya, eladósodottságának mértéke elérte az átlagos havi jövedelem hétszeresét. Nagyon magas azon hiteltörlesztők aránya, akik erejüket túlértékelve, a kockázatokat lebecsülve, a felvett fogyasztási hitelüket képtelenek törleszteni. Polgármesterként érzékelem, hihetetlenül gyakori a bankok kintlévőségeinek jogi úton történő behajtása, súlyosabb esetben a vagyon elkobzása és elárverezése. Több esetben próbáltam segíteni az érintetteken, hogy ne vigyék el fejük fölül a házat.

A pénzügyi tárca fogyasztási hitelekről szóló törvénymódosítási javaslatában szerepel, hogy a fogyasztási hitelek felvételénél a bankok legyenek elővigyázatosabbak, az eddigieknél sokkal szigorúbban ítéljék meg a kérvényező hiteltörlesztési alkalmasságát. Emellett a nemzeti bank a jelzálogkölcsönök felvételét is szigorítja. A kölcsön törlesztésének részleteit úgy határozzák meg a jövőben, hogy sokkal több maradjon a családnak napi kiadásokra, életvitelre. A havi törlesztés összege legfeljebb akkora lehet, hogy a létminimum megmaradjon, ezen felül pedig a család havi jövedelmének 20 százaléka. Vagyis a kölcsön törlesztése elhúzódik, ami megdrágítja az ügyletet. Emellett korlátozni fogják azon jelzálogkölcsönök számát, amelyek során az ingatlan árának 80 százalékát, vagy annál magasabb hányadot juttatnak az igénylőnek.

A Magyar Közösség Pártja választási programjában vállaltuk, ha lehetőségünk lesz rá, bevezetjük a polgárok, a családok számára is a csődvédelmet. Az általunk javasolt intézkedések egy részét az igazságügyi tárca törvényjavaslatba foglalta. Hamarosan jogerőre emelkedhet ezáltal a polgárok csődvédelmének karcsúbb jogi kerete.

A Baross Gábor Tervben szerepel, hogy az alaptantervbe kerüljön a pénzügyi, gazdasági, vállalkozási alapismeretek című tantárgy, amelyet az alapiskolák legfelső két évfolyamában, valamint a nem gazdasági irányzatú középiskolák minden évfolyamában szeretnénk, ha szakemberek oktatnának. Ugyanis a 21. század körülményeit figyelembe véve e téren tapasztaljuk a legerőteljesebb különbséget aközött, amit a végzős diákoktól az élet megkövetel, és amit az iskolában elsajátítanak. Amennyiben az országos tantervbe nem kerülhet az általunk javasolt tantárgy, akkor legalább szülőföldünkön, a magyar tanítási nyelvű iskolákban tanulóknak adjuk meg azt, ami jár.

Óvatosan kell tehát bánni a fogyasztási hitelekkel és a jelzáloghitelekkel. Mivel a pénzügyek terén a széles tömegek tudása, tapasztalata nagyon hiányos, sokak számára általános felvilágosítást kellene tartani, közérthetően, világosan elmagyarázni milyen felelősséggel jár a hitelfelvétel.

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Nyitra Megye Önkormányzata megtartotta 26. képviselő-testületi ülését. Az ülés legfontosabb napirendi pontja a megye jövő évi költségvetésének elfogadása volt. A megye első számú bevételi forrása a magánszemélyek és magánvállalkozók jövedelmi adójából a megyének visszajuttatott hányad, ún. részadó. Tekintettel a makrogazdaság várható kedvező alakulására a jövő évre a megye nagyvonalú költségvetést fogadott el. Mind a bevételi, mind a kiadási oldalon sohasem látott ütemű, 18 százalékos növekedéssel számol, ami 27 millió eurónyi többletforrást és többletkiadást jelent. Érezhetően megnő a megye által fenntartott intézmények dolgozóinak bére, és amellett, hogy biztosítva lesz a megye által fenntartott intézmények működési költségvetése, jelentősen megnő a beruházások kerete is. Például a közutak burkolat-felújítására jövőre saját költségvetésből 33 százalékkal többet, összesen 8 millió eurót szán a megye. Több jut az oktatási, kulturális és szociális infrastruktúrára, fejlesztésére is. Ami a társadalmi és szakmai szervezetek, a helyi önkormányzatok számára kedvező hír: az idei 220 ezer euró helyett jövőre 300 ezer euró jut a kulturális támogatásokra, az idei 220 ezer euró helyett jövőre 300 ezer euró jut a sporttevékenység támogatására, a Leader társulások az idei 250 ezer euró helyett jövőre 350 ezer euró támogatásra számíthatnak. Az idegenforgalom terén megvalósuló tevékenységek, beruházások jövőre is 120 ezres kerettel számolhatnak.

A közutak kérdése

A közúti forgalomról szóló 8/2009 sz. törvény 2014 január elsejétől tiltja a nehéz tehergépkocsik és szerelvények behajtását a III. osztályú közutakra. Ám a ritka közúti ellenőrzés miatt a sofőrök gyakran megkerülik a törvényt. Ezért javasoltam, hogy más megyékhez hasonlóan, a jövő év végéig a Nyitrai Megyei Hivatal helyezzen ki közlekedési tiltó táblákat az érintett szakaszokon. Ez azért is indokolt, mert a III. osztályú utakat egykor nem 40 tonnás szerelvényekre tervezték, emiatt hamar tönkremennek. Másik ok pedig az, hogy az utóbbi 2-3 évben Nyitra megye a korábbi időszakhoz képest jelentősen megnövelte saját útjai burkolat-felújításának ütemét. Fontos a felújított burkolat megóvása, nehogy hónapok alatt tönkre menjen. Ezzel párhuzamosan kérjük a rendőrség közlekedés-rendészetének dolgozóit, fokozzák az ellenőrzést a III. osztályú megyei utakon. Számos település számára az intézkedés megváltást jelenthet, különösen ott, ahol a falu fő utcáj is III. osztályú út, hiszen a nehéz tehergépkocsik forgalmának jelentős csökkentésével alábbhagy az utak és a környéken lakók házainak károsodása. Határozati javaslatomat a jelenlevő megyei képviselők egyöntetűen megszavazták. Most már a megyei hivatal feladata, hogy a jövő év végéig a határozatot a megye egész területén végrehajtsa. Megvédjük ezzel a megye vagyonát a megrongálódástól sőt, mi több, gazdaságos lépés, hiszen olcsóbb a jelzőtáblák kihelyezése, mint a megrongálódott utak burkolat-felújítása. Mindehhez pedig támaszunk van a vonatkozó törvényben.

Három általános érvényű rendelet

A megyei képviselő-testületnek három általános érvényű rendeletről kellett döntenie. Egy újabb anyagi támogatási rendeletről, amely a Leader társulások területén tevékenykedő egyesületek számára nyújtana támogatást regionális védjegy létrehozására. A Leader társulásoknak, helyi akciócsoportoknak két hálózata létezik. Az országos hálózat, amelyben – köszönhetően az Európai Unió költségvetése hathatós támogatásának – milliós nagyságrendben mérhető az anyagi keret, és a megyei hálózat – Nyitra megyében egyedüliként az országban – amelyben az elérhető anyagi támogatás összértéke tízezrekben mérhető. Az előbbibe az irányító hatóság, a mezőgazdasági tárca döntése nyomán a megye északi területén tevékenykedő 8 helyi akciócsoport került, valamint egyetlen egy a megye déli részéből. Az eredménytelenül pályázó 8 helyi akciócsoport a megye déli részéből a sokkal szerényebb költségvetésű megyei hálózatba került. Most pedig a megyei hivatal ismeretette a Leader társulások berkeiben tevékenykedő civil társulások támogatásának javaslatát a megye saját költségvetéséből egy szűk szakmai területre. Mivel a javaslat alapján megyei támogatásért folyamodhattak volna a sokkal gazdagabb országos hálózatban levő helyi akciócsoportok, és mellettük a megyei hálózatban levők is, ezt hátrányos megkülönböztetésnek véltük a szerényebb, megyei hálózatban tevékenykedők kárára. Emiatt az MKP frakciója nem támogatta a javaslatot, amely így elbukott.
Hasonló sorsa jutott a megye területén tevékenykedő középiskolák első osztályainak számáról szóló, a 2017/18-as tanulmányi évet érintő általános érvényű rendelet javaslata. Frakciónk nevében Sziget László nyújtotta be azt a módosító javaslatot, amely a Bátorkeszi Magán Szakközépiskola számára adott volna lehetőséget újabb érettségiző szakon nyíló első osztály megnyitására. Mivel a kiegészítő javaslatot a szlovák koalíció megyei képviselői nem támogatták, az MKP megyei frakciója a végső szavazásnál nem szavazta meg a rendelet-tervezetet, amely így elbukott. Lényeges, hogy a vonatkozó törvény alapján e rendeletet a megyei közgyűlésnek október 31-ig el kell fogadnia.
A harmadik általános érvényű rendelet elfogadásra került. Ez szavatolja, hogy a megye területén levő magán- és egyházi fenntartású oktatási intézmények – művészeti iskolák, nyelvi iskolák, kollégiumok, étkezdék, napközi otthonok – a megyei fenntartású és állami fenntartású intézményekhez hasonlóan, e tanulmányi évben is megkapják a diákok után járó 100 százalékos fejpénzt.

Interreg, EGTC

A megyei képviselő-testület jóváhagyta Nyitra megye és Pest megye közös pályázatának benyújtását, valamint Nyitra megye önrészét az Interreg program keretében „A területfejlesztés konvergenciája” megnevezéssel, amely a két megye leghátrányosabb térsége, az Ipoly-mente területfejlesztésének stratégiáját foglalja magába.
A megyei közgyűlés tudomásul vette a Pontibus Európai Területi Társulás (EGTC) tevékenységéről szóló beszámolót, valamint a Helemba és Ipolydamásd közötti, majdani Ipoly-híd előkészületeiről szóló beszámolót. A közgyűlés elfogadta, hogy a kivitelezési tervek előkészületeinél az A variánst kell előtérbe helyezni.
A megyei képviselő-testület döntött a komáromi egészségügyi centrum épülete megyét illető tulajdonhányada értékesítéséről. A közgyűlés ezen kívül újfent meghirdette a feleslegessé vált megyei ingatlan vagyon értékesítését. A felkínált ingatlanok listája a határozat jóváhagyását követően nyilvánosságra kerül a megye honlapján, a www.unsk.sk címen.

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

Érsek Árpád közlekedési miniszter elismerte, hogy tárcájánál már dolgoznak az R7-es gyorsforgalmi út Egyházgelle és Érsekújvár közötti szakaszának tervdokumentációján. A Nemzeti Autópálya Társaság új vezérigazgatója megerősítette, hogy e szakaszon a tervek elkészítését fel akarják gyorsítani. Remek hír, miközben figyelmükbe ajánlom, hogy az előkészületek felgyorsításán kívül mi az Érsekújvári, a Komáromi, a Vágsellyei és a Lévai járásban lakó mintegy 430 ezer ember alapvető érdeke. Persze ebből levonható a Nagysurány kistérségében élő mintegy 25 ezer ember, akik biztosan mást szeretnének.

 Mi a lényeg?

 A fenti négy járás alapvető érdeke, hogy az R7-es gyorsforgalmi út Nyitra megyén áthaladó szakaszának nyomvonala délről kerülje meg Érsekújvárt, míg az államigazgatás a 405 ezer ember érdekeivel szemben inkább a 25 ezer ember érdekeit szem előtt tartó változatot, Érsekújvár északi elkerülését erőlteti. Úgy vélem, jogos, hogy a Csángó régióban, Gúta környékén, Komárom, Ógyalla, Párkány és Zselíz kistérségeiben élők a legrövidebb úton szeretnének a majdani R7-esre csatlakozni, nem pedig Érsekújváron áthaladva, sokkal lassabban. Ez ma is legalább tíz percet vesz igénybe csúcsidőn kívül. Csúcsidőben a Nyitra-parti körforgalom akár negyed órával is meghosszabbíthatja a járási székhelyen való áthaladást. Leginkább azonban maga Érsekújvár érdeke, hogy a várost délről kerülje az R7-es gyorsforgalmi út, hiszen ipari parkja, vámhivatala, lakótelepei mind a város déli peremén találhatók. A közlekedési tárca illetékesei szerint minden érsekújvári arra legyen kárhoztatva, hogy a gyorsforgalmi útra az egész városon áthaladva jusson el, kiváltképpen a nehéz tehergépkocsikkal fuvarozók? Hol itt az ésszerűség?

Canossa-járás

Ráadásul a várost északról elkerülő változat esetében az R7-es Tótmegyer és Bánkeszi érintésével haladna, ami azt jelentené, hogy sűrűbb lenne e térségben a gyorsforgalmi utak hálózata, mint Németországban. Miközben a gútai, komáromi, ógyallai, párkányi és zselízi sofőr „zarándokutat” tenne meg, amíg az R7-esre ér. Ugyanis Bánkeszi és Nyitraköröskény – amerre az R1-es gyorsforgalmi út halad – között a távolság légvonalban 20 km. Ilyen sűrűn a Lajtán túl sem épültek autópályák. Az úthálózat fejlesztésénél A és B pont között nem a legrövidebb távolság elérése a fő cél, hanem a minimális, ésszerű távolság növekedés mellet az, hogy a gyorsforgalmi út által minél több kistérséget bevonjunk a gazdaság vérkeringésébe. Az egy kistérségnél (Nagysurány) mégiscsak jóval több a hat kistérség (feljebb felsorolva). Ugyanúgy, mint ahogyan azt tették az R1-es gyorsforgalmi út tervezésénél, Nagyszombattól Zólyomig.

Régiónk érdeke

Tavaly Nyitra megyében, amikor a megye területrendezési tervének módosításán dolgoztunk, javaslatomra mintegy tíz hónapig élt az Érsekújvárt délről elkerülő változat – a megyei képviselőtársak mellett köszönhetően régiónk polgármesterei, valamint szakmai és civil társulásai hathatós támogatásának. Végül, tíz hónap után a szlovák koalíció képviselői egyetlen érv elfogadásával törték meg vétónkat, amely szerint a korábban elfogadott módosító javaslatunk szembe megy az országos területrendezési tervbe foglaltakkal, figyelmen kívül hagyja az államigazgatás érdekeit. Az pedig az Érsekújvárt északról elkerülő változatban érdekelt. Itt az ideje, hogy egy tárcavezető, aki nagyrégiónk, Dél-Szlovákia szülötte, vegye figyelembe a régiónkban élő mintegy 405 ezer ember alapvető érdekeit, változtassa meg a hivatalos országos álláspontot. Ültesse át az egyetlen ésszerű és indokolható megoldást, győzze meg beosztottait, hogy sokkal ésszerűbb a várost délről elkerülő változat. Logisztikai, közlekedéspolitikai, területrendezési, urbanisztikai, környezetvédelmi és sok más szempontból.

Kirekesztő politikai elgondolás

Ne az legyen a mérvadó, hogy a magyarok által sűrűn lakott régiókba nem telepíthető magas költségvetésű állami beruházás. Mert ez az egy politikai elgondolás szól az északi elkerülő mellett, amely Tótmegyer, Bánkeszi, Bellegszencse (Podhájska) érintésével halad. Minden egyéb, műszaki, gazdasági, logisztikai megfontolás az Érsekújvárt délről elkerülő változat mellett szól. A Duna mentét ne taszítsuk ki végérvényesen a gazdaság vérkeringéséből! Egyrészt mi is befizetjük adónkat, lerójuk az állammal szembeni kötelességünket, másrészt ennek egy részét beruházások formájában szívesen viszontlátnánk saját régióinkban. Érsek Árpád miniszter felelőssége, hogy az ésszerű, indokolható megoldásoknak adjon zöld utat, s hogy helyt adjon a régióink, közösségünk fejlődését szolgáló beruházásoknak is.

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

            Sokan feltették már a kérdést, hogy a fejlett nyugathoz viszonyítva vajon miért olyannyira alacsony a bérek szintje Szlovákiában. Tény, hogy az euróövezet országai közül Szlovákiában valóban a legalacsonyabb a havi bérek és keresetek szintje. A kormány ezt tudatosítja, emiatt növelte meg idén a minimálbér összegét 380 euróról 405 euróra, jövőre pedig 435 euróra szeretné megnövelni. A minimálbér emelkedésének következménye a közszféra bértáblázataiban szereplő további tételek növekedése. Emiatt a fejlett nyugati országokhoz mérten jelentős ütemben növekszik az általános bérszint., hiszen a bérek a vállalkozási, vállalati szférában is valamelyest követik a minimálbér növekedésének ütemét. Noha a minimálbér és az általános bérszint fent jelzett ütemben való növekedése messze túlhaladja a munkatermelékenység növekedésének ütemét. Ez pedig ellentmond minden nemű közgazdasági elméletnek főleg a mostani, inflációmentes időszakban.  A gyakorlat viszont azt igazolja, hogy igenis szükség van az ilyen ütemű bérszint-növekedésre, mert társadalmunk jelentős hányada fizetéstől fizetésig próbál szerény jövedelméből megélni, ami sokaknál tényleg ember feletti teljesítmény. Tény és való, van hova növekedniük a béreknek,. A szlovákiai bérszint távol van még a Lajtán túliak bérétől.

            Ezzel egyidejűleg a kormány a szociális járulékterhek megnöveléséhez, a járulékok kiszélesítéséhez  látott, mégpedig rejtett eszközzel. A megnyitott törvényjavaslathoz képviselői indítvánnyal benyújtott módosító javaslat formájában. Gyorsított eljárással, megkerülve a kormány szociális partnereinek véleményét.  Nem elhanyagolható körülmény, hogy a szlovákiai járulékterhek eddig is a legmagasabbak közé tartoztak az euróövezeten belül.

            A kormány célkeresztjébe tehát a munkáltatók kerültek, 2017-től kettős nyomást gyakorol rájuk, hiszen a jelentősen megnövelt bérköltségek mellé a megnövelt, kiszélesített járulékterheket is az ő nyakukba varrja. Kérdés, meddig feszítheti a húrt, meddig bírják majd a munkáltatók, vagyis a vállalkozók és a vállalatok a megnövelt terheket téríteni?  Mindezzel a vállalkozási környezet alaposan leromlik, a munkáltatók egy része újabb hullámban helyezheti át székhelyét a szomszédos országok valamelyikébe. Volt már ilyen Szlovákiában, nem is olyan régen. Na de ki fogja havonta befizetni az adóelőlegeket és az egészségügyi, valamint szociális járulékokat?

 Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

A pozsonyi kormány elfogadta a jövő évi állami költségvetést és a közigazgatás három évre szóló javaslatát. Félúton vagyunk csupán, hiszen a végső döntést a törvényhozás hozza majd meg, valamikor novemberben. Ami első ránézésre formalitásnak tűnik. Ettől bonyolultabb lehet majd a költségvetésről szóló parlamenti vita és végső soron a szavazás. Az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége vagy a kormánykoalíció sorainak nyári rendezése erősítő tényezők, ám a legerősebb koalíciós pártban felszínre tört feszültség, a Smerben uralkodó ideges légkör rányomhatják bélyegüket a 2016-os parlamenti hajrára.

Mindenesetre a jövő évre szóló állami költségvetés sarokszámai figyelemre méltók. A gazdasági növekedést jövőre 3,5 százalékra várják, az államháztartás hiányát a kormány 2017-ben a hazai össztermék 1,29 százalékában határozta meg. Ami szándéka szerint 2018-ban lecsökken 0,44 százalékra, 2019-re pedig államháztartási többlettel számol 0,16 százalék magasságában. Meggyőződésem szerint ez felettébb optimista megközelítés, amely figyelmen kívül hagyja a várható kockázatokat – a Brexitet, Szlovákia gazdaságának egylábúságát, hiszen csupán a gépkocsigyártás húzza az ipart és a kivitelt. Ezzel Szlovákia államadóssága 2019-re a hazai össztermék 50 százaléka alá csökkenhetne, viszont a pénzügyminiszter éppen az adósságplafonról szóló alkotmánytörvényt szeretné módosítani, enyhíteni az egyik ellenzéki párt támogatásával, ami az előző törekvés ellenében hat, tehát gyanús. Az állami költségvetés bevételi oldalát 15,4 milliárd euróban határozták meg, a kiadási oldalt 17,4 milliárdban, vagyis a hiány mintegy kétmilliárdos lesz.

A foglalkoztatottság 1,5 százalékkal megnő, jövőre 24 ezer új munkahely jöhet létre. A munkanélküliség statisztikai mutatója 8,5 százalékra csökken, a bruttó átlagbér túlszárnyalja a 940 eurót. Úgy tűnik, a legerősebb kormánypárt részben levonta a parlamenti választások tanulságait, hiszen jövőre a nyugdíjak 2 százalékponttal nőnek meg, nem pedig majdnem 2 euróval, mint legutóbb. A közszférában dolgozók jövőre 4 százalékkal magasabb havi bérrel számolhatnak, miközben az oktatási intézményekre az eddigiekhez hasonlóan külön valorizációs szabályok vonatkoznak majd. Az állami költségvetés javaslata a bevételi oldalon számol a társasági adókulcs lecsökkentésével 21 százalékra, az iparosok, gazdák és kisvállalkozók sokkal kedvezőbb átalányadójával, amikor a maximálisan leírható átalányköltség az idei 5.040 euróról megnő évi 20 ezer euróra, a jövedelemhez viszonyított hányada pedig 40-ről 60 százalékra. A vállalkozó jogi személyek nyereségéből kifizetett osztalék utáni adó adókulcsa mégsem lesz 15 százalékos, mint ahogyan azt a pénzügyi tárca eltervezte, hanem csupán 7 százalékos.

Mindent egybevetve, a költségvetés javaslatáról érdekes vita várható a törvényhozásban. Tekintettel a kormánykoalícióban eluralkodó feszültségre, váratlan meglepetések sem zárhatók ki. Ami a három éves kitekintést , a makrogazdaság következő három évre szóló előrejelzését és a felvázolt sarokszámokat illetik, azok a pénzügyi tárca erőteljes optimizmusát tükrözik. Nem árt óvatosnak lenni, mert az olajozottnak tűnő gépezetbe kívülről homokszemek kerülhetnek a külpiacok váratlan hanyatlásának képében. Akkor pedig jöhet a realista vagy a még kedvezőtlenebb, pesszimista változat.

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

            Az Interreg programok a határon átnyúló közös fejlesztések, aktivitások támogatására szolgálnak, két partner közös pályázata, vagy egy Európai Területi Társulás (ETT, EGTC) pályázata alapján. A program egy nyitó szakmai konferenciával vette kezdetét néhány napja a Bélai kastélyban.

             A regionális fejlesztésben aktív szakemberek tájékozottak e témában csakúgy, mint a polgármesterek és a civil társulások vezetőinek egy része. Írásom elsősorban a többi polgármesternek és vezetőnek szól, valamint az érdeklődő olvasó tájékoztatását szolgálja.

            A program ERFA – Európai Regionális Fejlesztési Alap - által támogatott teljes kerete a 2014-2020 közötti fejlesztési uniós időszakban lecsökkent 155 millió euróra. 2007-2013 közötti időszakban 206 millió euró volt az Európai Unió támogatási kerete, miközben a program eszközei felhasználásának eredményessége, hatékonysága nagyon magas volt, megközelítette a 100 százalékot. Általában az ERFA az eredményes pályázatok, projektek költségvetése 85 százalékát fedezi, 10 százalékát állami támogatásból fedezik, míg 5 százalékát maguk a pályázók biztosítják. A program utófinanszírozású, vagyis a partnereknek fedezniük kell a megvalósítás költségeit. Az Európai Unió és az állami költségvetés utólag, a megvalósítást követően téríti meg a költségeket, azok 85 ill.10 százaléka arányában.

A program irányító hatósága  Magyarországon található, a támogatások megítélését monitoring bizottság felügyeli, tagjait fele-fele arányban  magyarországi és szlovákiai tagok alkotják. Szlovákia déli, öt határmenti megyéiben – Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Besztercebánya, Kassa - tevékenykedő önkormányzatok és civil társulások nyújthatják be közös pályázataikat Magyarország északi, határmenti megyéiben tevékenykedő önkormányzatokkal vagy civil társulásokkal. Kivételt képeznek az Európai Területi Társulások, amelyek a mindkét ország területén tevékenykedő egy jogi személyként egy pályázatot nyújtanak be, akár több ízben.

A határon átnyúló programok fő célja az országhatárok elválasztó jellegének csökkentése, a határon átnyúló infrasruktúra és együttműködés fejlesztése, valamint a határ mentén élő közösségek kapcsolatainak fejlesztése. A program első pályázati felhívásai már napvilágot láttak. Négy prioritási tengely keretében hirdetik meg a pályázatok benyújtásának lehetőségét, ítélik meg az eredményes pályázatok támogatását: 1. természet és kultúra, 2. a határon átnyúló mobilitás javítása, 3. a fenntartható és minőségi foglalkoztatás előmozdítása és a munkavállalói mobilitás támogatása, 4. a hatóságok és a határ mentén élő emberek határon átnyúló együttműködésének javítása.

            A pályázók közös pályázataikat angol nyelven nyújtják be, noha a pályázás adminisztratív terhei itt jóval egyszerűbbek, mint a nemzeti fejlesztési terv operatív programjai keretében meghirdetett pályázatok esetében. Elektronikus pályázati benyújtásra készülhetnek az érdeklődők, Excel táblázatokat kell majd kitölteniük, a program központi titkársága által kidolgozott irányelvek alapján.  A pályázók leggyakrabban szakemberekre, ügynökségekre bízzák majd a közös pályázatuk kidolgozását.  A Kis Projekt Alap pályázati felhívása késik. Az eredeti elképzelés alapján a partnerek legfeljebb 50 ezer euró összegben folyamodhatnak támogatásért, helyi kulturális, közösségi, infrastrukturális fejlesztési elképzeléseikkel. Nem zárható ki, hogy a Kis Projekt Alap tartalma, kerete eddigi ismereteinkhez mérten a jövőben megváltozik.

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke