Közösségünk jövője és régióink jövőbeni fejlődése szempontjából - a képviseleti demokráciát tekintve - a 2017. év legfontosabb eseménye minden bizonnyal a november elején esedékes megyei választások lesznek.
Döntés született arról, hogy a megyei önkormányzatok következő, 5. választási időszakának mandátuma öt évig tart. Ez alapján a következő megyei választásokat a 2022-ben esedékes helyi önkormányzati választásokkal együtt tartanák majd meg.
Jobb esetben így lesz. Ha azonban a novemberi megyei választásokon az eddigiekhez hasonlóan újra kritikusan alacsony lesz a választópolgárok részvétele, nem zárható ki, hogy egyben az utolsó megyei önkormányzati választásokra kerül sor. Hallhatók ilyen hangok a szakma és a kormánykoalíció berkeiből. Az egyes választási körzetekben az eddig megtapasztalt 15-30 százalék közötti megyei választási részvételt az elemzők választói közönyként, érdektelenségként magyarázzák. Eközben a választópolgár arra panaszkodik, hogy alultájékozott, kevés információja van a megyei önkormányzat tevékenységéről, hatásköreiről. Nem érzi, hogy köze lenne a művileg összetákolt megyékhez. Lehet, hogy másként állnának hozzájuk a polgárok, ha azok a természetes régiók mentén alakulnának ki. Ehhez azonban politikai akarat kell, és nemcsak az MKP részéről. A polgárok tájékozottsága a média hozzáállásán is múlik, hiszen szinte kizárólagosan csak az országos politikát tálalja. Tisztelet a kevés kivételnek, amely rendszeresen tájékoztat a megyei történésekről.
Közösségünk jövője és régióink jövőbeni fejlődése mellett a soron következő megyei választások másik kiemelt tétje tehát, hogy fennmarad-e a megyei önkormányzati képviselet. Ellenkező esetben a 2001-ig, az első megyei választásokig érvényes gyakorlathoz térhetünk vissza. Ez esetben a kormány kinyújtott karjaként újra megszületnek a kerületi szintű állami hivatalok, amelyek léte a megyei önkormányzatok megszületését követően indokolatlanná vált, hiszen hatásköreik jelentős részét átruházták a megyei önkormányzatokra. A novemberi megyei választásokon részvételükkel tehát erről is döntenek a választók.
A megyei választásokon dől el, hogy a szakközépiskolák, gimnáziumok, szociális intézmények, egészségügyi intézmények, színházak, múzeumok, képtárak, művelődési központok, regionális fejlesztés, idegenforgalom, a másod- és harmadrendű közutak, a közérdekű autóbusz-közlekedés, területrendezés ügyében a polgárok által közvetlenül megválasztott megyeelnök és megyei képviselők döntenek-e majd, vagy a mindenkori kormány által kinevezett hivatalnokok. A választópolgár nem lehet közömbös az iránt, hogy a kormány hivatalnoka által vezetett kerületi állami hivatal, vagy az ő közvetlen választásával, beleszólásával felállt megyei önkormányzat fog dönteni a középső szinten gyakorolt hatáskörökről. Az előbbi esetben a közhatalom közösségünk és régióink fejlődésére alapvetően lesújthat, mert a parlamenti választások által megalakult kormányokban, azok járási hivatalaiban képviseletünk az utóbbi 15 évben gyengébb volt, mint az öt déli megyei önkormányzatban. Különösen 2006-2010 illetve 2012-2016 között.
Jövőnk és régióink fejlődésének formálása, valamint a megyei önkormányzatok megmaradása érdekében is rendkívül fontos tehát a választásokon való részvétel, lényeges, hogy az érezhetően felülmúlja a korábbi választásokét.
Ha figyelembe vesszük a társadalmi folyamatokat, a kialakulóban levő politikai trendeket és közösségünk politikai képviseletének megosztottságát, az sem lehet mellékes, vajon közösségünk és régióink mennyire erőteljes képviseletre számíthatnak országos szinten a soron következő és az azt követő parlamenti választás után?
Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke
