Szlovákia kormánya elfogadta a 2020.évre szóló állami költségvetést. Érdekessége, hogy ez az új pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický első költségvetése, amely már a választásokat követő, új kormány számára készült. A bevételi oldalon 38,8 milliárd, a kiadási oldalon 39,3 milliárd euró szerepel. Az államháztartás hiányát a kormány 480 millió euróban határozta meg, ami a hazai össztermék 0,49 százaléka. Miközben az idei hiány az össztermék 0,68 százaléka lehet, szemben a kiegyenlített államháztartással, amit a törvényhozás tavaly elfogadott. A választási évben, az átültetett szociális csomag következtében tehát mégsem fenyeget költségvetési sorscsapás? Azért érdekes kérdés, mert jövőre a gazdasági elemzők a kormányétól jóval magasabb hiánnyal számolnak. Nehogy nekik legyen igazuk. A brüsszeli hivatalnokok viszont magasabb, mint fél százalékos deficitet nem fogadnának el, visszautalnák újratárgyalásra, utólagos korrekciókra a kiadási oldalon. Egyes szaktárcák így még rosszabbul járnának.
Ami erőteljes bizonytalansági tényezőként értékelhető, az a gazdaság jövő évi lassulásának, esetleg recessziónak a várható következménye. E tekintetben a fő kérdés: vajon a kormány valós, felvállalható sarokszámokkal állította össze az államháztartás sarokszámait? Jövőre 4 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ami alaposan felértékelt adat. Gondolva elsősorban a hazai gazdaság hanyatlására, ami elsősorban a német gazdaság gyengélkedésének következménye. A 2021-re és 2022-re szóló, közigazgatási költségvetésben a kormány hiány nélküli, kiegyenlített államháztartással számol, valamint az államadósság csökkenésével, konkrétan 2020-ban az össztermékhez mérve 3,1 százalékkal, elérve ezzel a hazai össztermék 44,8 százalékát. Látva a gazdaság hanyatlásának ütemét, merész a kormány középtávú szándéka, erőteljes kincstári optimizmusra vall. Hiszen az elfogadott szociális csomag évente 300 milliós többletkiadást okoz, az államháztartás bevételei idén 66 millióval csökkennek, jövőre pedig 700 millióval, a pontosított, szeptemberi előrejelzés alapján. Ebbe már beszámították a társasági adóbevétel csökkenését, a 15 százalékos adókulcs miatt, a 100 ezres éves forgalmat nem meghaladó vállalkozóknál.
A minimálbér jövőre 580 euró lesz, aminek számos ágazatban és a közigazgatásban is általános bérfelhajtó hatása lesz. 2021-től a mindenkori minimálbér automatikusan lesz meghatározva, az átlagbér 60 százaléka lesz minden rá következő évben.
Az egyes ágazatok közül jövőre az egészségügy gazdálkodhat a legmagasabb költségvetéssel, pontosan 5,6 milliárd euróval, miközben kerete az ideihez mérten megnövekszik 400 millióval. Az egészségügyi kiadások ezzel a hazai össztermékhez viszonyítva túlszárnyalják az 5,7 százalékot. A növekedési ütem szempontjából a költségvetési folyamat nyertese a szociális tárca, amely 547 millióval többre számíthat, mint idén, Költségvetése 2,85 milliárd euró lesz. A növekmény elsősorban a 2020-tól jelentősen megnövekedett családi pótlék fedezésére szolgál. A gyermek megszületése előtt dolgozó szülők számára a családi pótlék megnövekszik 220 euróról 370 euróra, míg a munkanélküli szülők esetében 50 euróról 270 euróra. A belügyi tárca költségvetése, amely jövőre megnövekszik 455 millióval, eléri a 2,9 milliárdot. A védelmi tárca költségvetése 54 millióval lecsökken, eléri majd az 1,61 milliárdot. Szlovákia ezzel NATO kötelezettségeitől eltávolodik, hiszen jövőre a hazai össztermék 1,6 százalékát teszi majd ki a védelem költségvetése, szemben a NATO által elvárt 2 százalékkal.
Ami szülőföldünk legjellemzőbb ágazatát, az agráriumot illeti le kell szögezni, hogy költségvetése jövőre jelentősen le fog csökkenni. 943 euróval gazdálkodhat, szemben az idei 1,19 milliárddal. A több, mint 250 milliós csökkenés hihetetlenül rossz üzenet a gazdáknak és régióinknak. Nem érdemelték meg, nem érdemeltük meg. Az agrárium enélkül is temérdek problémával, a gondok garmadával küzd. Jövőre az ágazat hanyatlása felerősödhet, számos gazdaság kerül majd veszélybe. A kormány szemléletét messzemenően elutasítjuk!
Ezzel szemben az oktatásügy költségvetési fejezete az idei kerettel szemben 16,2 százalékkal megnő, eléri majd az 1,58 milliárd eurót. Benne foglaltatik a pedagógusbérek és az oktatásügyben dolgozók bérének kétszeri valorizációja. 2020 januárjától és szeptemberétől. Reméljük, hogy ennek eredménye a pedagóguspálya vonzóbbá tétele lesz a fiatalok számára és enyhül vagy megszűnik a tanári pálya elhagyása. E tekintetben a pedagógusok kiemelt figyelmet kaptak az elmúlt években, hiszen a közigazgatás más területein – városi, községi, megyei hivatalok, járási hivatalok, a központi államigazgatás hivatalai – az elmúlt 5 évben korántsem volt ilyen mértékű a bérek növekedésének üteme, mint az oktatásügyben.
Sajnos a környezetvédelmi tárca költségvetésének csökkenése jelentős. 85 millióval kevesebbel kell beérnie, mint idén, ami 455 milliót eredményez. A közlekedési tárca 5 millióval többet kap, jövőre 1,16 milliárddal gazdálkodhat. Az igazságügyi tárca 457 millióval gazdálkodhat jövőre, ez 17 millióval több, mint idén. A gazdasági tárca költségvetése lecsökken 120 millióval, eléri ezzel a 309 millió eurót. A külügyminisztérium kerete lecsökken 3 millióval, jövőre 133 millióból gazdálkodhat. A pénzügyi tárca kerete 41 százalékkal megnő, jövőre eléri az 592 milliót. A kormányfő-helyettes fejlesztésekért felelős hivatalának kerete 25 millióval megnő, eléri majd a 35 millió eurót. Ennek növekedési rátája a legmagasabb, egészen pontosan 250 százelékos.
A jövő évi költségvetést előbb a brüsszeli Európai Tanácsnak, majd a pozsonyi törvényhozásnak kell jóváhagynia. Akkor lép törvényerőre, akkor lesz jogerős.
Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke
