A pozsonyi törvényhozás jóváhagyta a személyi jövedelemadó (SzJA) adózatlan sávjának megnöveléséről szóló törvénymódosítást. Sajnos nem az első eset, amellyel a parlament jelentősen és kedvezőtlenül befolyásolta, befolyásolja az önkormányzatok gazdálkodását. Az elmúlt egy-két évben hozott a pozsonyi törvényhozás olyan jogszabályokat, amelyek alapvetően és roppant kedvezőtlenül érintették az önkormányzatokat Legyen az a járdák kötelező karbantartása akkor, amikor a közmunkások száma drasztikusan lecsökkent, az ingyenebéd, a minimálbér rohamos növekedései, a közigazgatásban dolgozók bértáblázatának alapos módosítása. Az utóbbiakkal egyetértünk, hisz az emberek, családok életkörülményeit javítják. Ám a másik oldalon anyagi forrásokat kellett volna hozzárendelni, ami a legtöbb esetben elmaradt. Mindezekkel a változásokkal és új hatáskörökkel az önkormányzatok forrásai, anyagi mozgástere viszonylagosan lecsökkent, hiszen olyan új hatáskörökre, kibővített tevékenységre, megnövelt költségigényekre kell áldozni, amelyek korábban nem voltak. Meggyőződésem, hogy hasonló gyakorlatnál Németországban, de talán még Csehországban is e változásokhoz a kormány hozzárendeli az önkormányzatok számára a megnövelt anyagi forrásokat. Ám Szlovákiában ez nem így van. Csupán az ingyenebédnél próbálkozott az állam némi költségtérítéssel, de az egészben a legsúlyosabb az újabb anyagi terhek ugrásszerű változása, megnövekedése. Olyan félmegoldások ezek, amelyek roppant kedvezőtlenül érintik az önkormányzatokat, azok költségvetését. Azon – általában kisebb - falvak nevében emelek szót, amelyek 2019. január elsejétől, a rájuk zúdított pénzügyi vonatkozású legiszlatív változások miatt idén egyetlen eurót sem tudtak, tudnak beruházni. Településeik lakossága pedig nem érti, miért.
2002 – 2006 között a pozsonyi törvényhozásban az MKP képviselője és a parlament közigazgatási, önkormányzati bizottságának tagja voltam. Emlékszem, hogy abban az időben egyetlen olyan törvényt - amely az önkormányzatokat érintette - sem fogadott el a bizottság, majd a parlament közgyűlése, amellyel a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) ne értett volna egyet. Pedig, azokban az években a súlyos közigazgatási reform törvényeit és törvénymódosításait fogadtuk el.
Manapság az az érthetetlen számomra, hogy ugyanebben a parlamentben, ugyanebben a bizottságban hogyan fogadhatták el a fenti módosításokat, amelyek rendkívül kedvezőtlenül érintették az önkormányzatokat? Két lehetőséget látok: a kormánykoalíció semmibe vette a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) észrevételeit, véleményét. Vagy a társulás beleegyezett a fenti törvénymódosításokba annak tudatában, hogy roppant kedvezőtlenül fogják érinteni a helyi és a megyei önkormányzatokat. Amennyiben az utóbbi az igaz, akkor az önkormányzatok érdekszervezetének milyen érdekérvényesítő szerepéről beszélhetünk?
Mindenesetre, e törvénymódosítás rosszkor jött, hiszen a globális gazdaság lassul, azt követi majd a hazai gazdaság lassulása, majd a bérek, valamint az államháztartás részére az adóbevételek növekedésének megtorpanása. A községek számára ugyanez várható az adóhányaddal, amelyet az adóhivatal az SzJA rájuk eső részeként, számukra átutal. Hatványozza majd ezt az adózatlan sáv megnövelésének következménye, az adóbevételek csökkenése, majd ennek következtében a községeknek átutalt adóhányad lecsökkenése. Szakmailag súlyosan elhibázott cselekvéshalmaz, amit látunk és tapasztalunk.
Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke
