2006-2008 között a tervezőasztalon voltak a tiszacsernyői, kisdobrai vasúti átrakódóállomásokról, Kelet- és Dél-Szlovákián át – a majdani R2-es déli gyorsforgalmi út mentén – Pozsonyig, sőt Bécsig haladó széles nyomtávú vasút tervei. Az akkor szándék alapján Kínából az áru az Európai Unió kapujába, valamint visszafelé, az Európai Unió termékei Kínába és Oroszország Távol-keleti részébe sokkal gyorsabban juthattak el vasúton, mint hagyományosan, tengeri úton, hajóval. Sőt mi több, a tervezőasztalra kerültek a széles nyomtávú vasúttal párhuzamosan megépülő, 2+2 sávos gyorsforgalmi út tervei is, Kassa és Pozsony között, Dél-Szlovákia járásain át. Az akkor hírek arról szóltak, hogy kínai és orosz tőke állhat e tervek mögött. Ám a 2008-ban hozzánk, az Európai Unióba és a Távol-Keletre is begyűrűző világgazdasági válság e terveket felülírta. Az akkori tervek rendkívül hátrányosan érintették Bodrogközt és Ung-vidéket, hiszen e régiók legnagyobb munkáltatója a vasút, a maga átrakodó állomásaival. Európa szívébe irányuló széles nyomtávú tervek munkahelyek ezreit szüntették volna meg Bodrogközben. Emiatt a régió hangosan hallatta hangját, nemtetszését, ami hozzánk, az MKP akkori parlamenti képviseletéhez is elhallatszott. Noha akkor is igaz volt és ma is igaz: a felújított Selyem-úton, Távol-Keletről, a xiani ipari térségből az áru hozzánk, Európa szívébe vasúton két hét alatt ideér, szemben a másfél-két hónapig tartó tengeri úttal.
Tíz évvel később, néhány napja tanúi lehettünk a fenti törekvések leporolásának. Újfent egy kialakulni látszó globális gazdasági válság küszöbén. A kedvező, termékeny gazdasági ciklus vége felé jut eszébe a Távol-keleti illetékeseknek (a kínai gazdaság növekedésének üteme is alaposan lelassult), hogy a jelentős logisztikai innovációt végrehajtsák. Hiszen a grandiózus terveket megelőző főpróba néhány napja lezajlott. Xianból megérkezett Dunaszerdahelyre, a logisztikai parkba az első kínai tehervonat-szerelvény. A főpróba nyilván számos tehervonat-szerelvényt magába foglal mindaddig, amíg a végső döntés megszületik, a széles nyomtávú beruházás megvalósul. Vagy meg sem valósul, a keletiek kitartanak a kisdobrai átrakodásnál?
Nézzünk azonban az új fejlemény, a logisztikai innováció és a hosszabb távú tervek mögé. Tudatosítanunk kell, hogy a világgazdasági tényezők, a nagy játékosok tervei általában megvalósultak, megvalósulnak. Kína gazdasága kisebb-nagyobb kitérőkkel ugyan, de töretlenül fejlődik, növekszik. Hamarosan a világ első számú gazdasági nagyhatalma lesz. Ezzel párhuzamosan viszont feltehetjük a kérdést: a megvalósult logisztikai innováció (közvetlen tehervonat Xianból Dunaszerdahelyre) és a hosszabb távú terveik mennyire szolgálják térségünk, Közép-Európa érdekeit? Amennyiben az áru és a termékek mozgása két irányú lesz, nyilván szolgálni fogja. Szlovákiából és Magyarországról Kínába, Oroszországba és a Távol-Keletre főleg gépkocsik szállítása jöhet számításba, ellenkező irányból, keletről pedig a gépkocsi-alkatrészek gyorsabb, rugalmasabb szállítása a Kárpát-medencében termelő autógyárakba. Viszont az olcsó és egyre magasabb technológiai, műszaki, minőségi szintet megütő kínai termékek gyorsabb áramoltatása régióinkba sokkal erőteljesebb konkurenciát eredményezhet azon hazai termelőknek, akik termékcsoportját a keletiek megcélozzák. Mert számos szigorú uniós szabályzat, bürokratikus irányelv következtében - amelyek gyakran a munkavállalóinkat védik – valamint a bérköltségek általános szintjének különbözősége folytán a termékeink nem állíthatók elő olyan olcsón, mint a hasonló kínai termékek. Ebben ma még nem tudunk az árainkkal versenyezni. Viszont az olcsóbb kínai termék ma is eljut hozzánk. Igaz, egy hónappal hosszabb vízi úton. Azonban ha belegondolunk, hogy a sebesebb teherszállítás komfortos lehetőséget biztosíthat borászainknak, élelmiszereket előállító vállalatainknak, gyümölcsöt és zöldséget nagyban termelő gazdaságoknak a szülőföldünkön a keleti irányú áruszállításra, akkor már árnyaltabb képet kaphatunk az előnyök és a hátrányok mérlegéről.
Persze, élni kellene a kínálkozó lehetőséggel. A termelői, gazdasági hagyományokat fel kellene éleszteni, fel kellene újítani, mert újra időszerűvé válhatnak. Ugyanis világviszonylatban egyre többen tudják, tudatosítják: Európa édenkertje a Kárpát-medence. A legjobb ízű, a legjobb zamatú gyümölcs és zöldség itt terem. Erre építhetnénk főleg az élelmiszeriparban, nem csupán a primőrök, a nyers zöldség és gyümölcs tekintetében. Próbáljuk meg a kérdést ilyen szemszögből megválaszolni. Óriási szervezés és munka vár ránk. Az új logisztikai fejlemények tükrében a hátrányok leküzdésében és kiküszöbölésében, a lehetőségek kiaknázásában. Horribile dictu: Magyarország gazdaságának keleti irányú nyitása évekkel ezelőtt megtörtént, azóta a kereskedelmi kapcsolatok töretlenül fejlődnek. Peter Mihók, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a napokban hívta fel a figyelmet a szlovákiai kivitel döntően egyirányú mivoltára (az EU országaiba) és az ebben rejlő kockázatokra, veszélyekre. Főleg most, a globális gazdasági válság küszöbén. A keleti irányú nyitást helyezte előtérbe, mint követendő példát. A fent leírt új közlekedési fejlemény lehet mindennek logisztikai háttere, „mozgatórugója”.
Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke
