Az Európai Unió intézményei felmérték a tagállamok lakosságának pénzügyi ismereteit. E téren a legrátermettebb lakossága Dániának van. A dánok átlagosan a feladatok 72 százalékát teljesítették. A 28 tagállamból álló lista legalján Románia szerepel, 22 százalékos átlagos teljesítménnyel, míg Szlovákia a középmezőnyben, a 14. helyen végzett, 48 százalékos értékkel. Van mit tehát behozni.
A SzK pénzügyminisztériuma az adatokra úgy reagált, hogy mindenképpen javítani szeretné a fiatalok pénzügyi ismereteit. Első körben 15 pozsonyi alapiskola diákjai pénzügyi tudását bővítenék 1-1 foglalkozás alkalmával, amelyen játékos formában vésnék a nebulók tudatába a pénzügyi alapokat. Később sorra kerülnének a vidéki alapiskolák. A szaktárca lelkesedését támogatná a központi adóigazgatóság is, amely vetélkedők megszervezésével nyújtaná át az alapiskolák diákjainak az adóügyek alapjait. Vajon miért kell adóznunk és aki nem adózik, mekkora társadalmi kárt okoz mindannyiunknak. Mindjárt a legelején felmerül a kérdés: fog ez menni magyarul is, a magyar tanítási nyelvű iskolákban? És a többi nemzetiségi iskolában?
Mindez édeskevés, felettébb vérszegény. Amikor 2014-ben bemutattuk régióink, szülőföldünk, Dél-Szlovákia gazdaságfejlesztési és regionális fejlesztési tervét, a Baross Gábor Tervet, annak egyik fejezetében a fenti probléma megoldására rendszerszerű megoldást javasoltunk. Az alapiskolák felső két évfolyamában, a gazdasági irányzattól eltérő irányzatú középiskolákban és a gimnáziumokban heti 1-1 óra erejéig az alap tantervbe javasoltuk beiktatni a pénzügyi, gazdasági és vállalkozási alapismeretek című tantárgyat. Mivel úgy gondoltuk, hogy a 21. század követelményeivel, az élet objektív elvárásaival szemben e területen vannak a végzős diákok legkevésbé felkészítve mind az alapiskolákban, mind a középiskolákban. Halkan hozzáteszem: gyakran még a gazdaságitól eltérő irányzatú főiskolákon, egyetemeken is. Fontos elvárásunk az, hogy e tantárgyat szakpedagógus, vagy képesített közgazdász oktassa, ne a polgári neveléstan keretében oktassák más tanárok, évente 1-1 óra erejéig. Tudom, máris megszólalnak az iskolaigazgatók: na de melyik óra kárára iktassák a heti órarendbe, mivel több órával nem terhelhetik a diákokat. Viszont, vegyék figyelembe, hogy a mai életvitel szempontjából kulcsfontosságú ismeretektől vonják meg a diákokat, ha nem tesznek alapvető változást. Mivel a közgazdaság, a pénzügyek számokról szólnak, alkalmazott matematika mindkettő szőröstül-bőröstül, az általunk javasolt új tantárgy akár a matematika rovására mehetne, heti egy óraszámban. Mivel a matematika nem kötelező érettségi tantárgy (sajnos!), talán megoldható lenne.
Amikor a Baross Gábor Tervet kistérségenként mutattuk be Pozsonytól Királyhelmecig a szakmának, a vállalkozóknak, a polgármestereknek, a következő példával szoktam a fenti okfejtést megindokolni: meggyőződésem, hogy ma, a 21. században a pénzügyi és gazdasági alapok elsajátítása fontosabb, mint biológia órán az ízelt lábúak (bogarak) belső elválasztási rendszerének elsajátítása. Elnézést kérek emiatt a biológiatanároktól, nem szeretném a kenyerüket elvenni. De a legtöbb olvasó velem ebben nyilván egyetért, hiszen a végzős diákok nincsenek felkészítve a piac könyörtelen kihívásaira, a pénzügyi szolgáltatók kisrófolják belőlük utolsó pénzüket. Mert nem tudják mi a kamat, nem tudják milyen felelősséget vállalnak egy-egy ilyen tranzakciónál, egy-egy szerződés megkötésénél. Tisztelet a kivételnek.
Amennyiben ez nem fér bele az országos alap tantervbe, akkor gondolkodjanak el javaslatunkon az SzMPSz illetékesei és a magyar tanítási nyelvű iskolák igazgatói, hiszen a tét a magyar fiatalok, később teljes magyar generációk pénzügyi, gazdasági ismeretei, kultúrája. Hogy jobban eligazodhassanak a mai bonyolult világ és a jövőben még bonyolultabb világ szövevényes szabályzatában, a termékek és a bennünk rejlő kockázatok, valamint lehetőségek útvesztőiben.
Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke
