Történelmi távlatokból ítélve, röpke 20 év elég volt ahhoz, hogy régióink, Dél-Szlovákia helyzete az ország további régióihoz hasonlítva alapvetően megváltozzon. Az ország lakosságát tekintve, még a rendszerváltozást követő években is a legmagasabb életszínvonallal büszkélkedhettek az itt élők. Köszönhetően a két műszakos tevékenységnek, hiszen foglalkozásuk mellet rengetegen kertészkedtek, szőlészkedtek és borászattal foglalkoztak. Ám mára a helyzet alapvetően megváltozott, Dél-Szlovákia járásai, a Csallóköztől keleti irányban haladva, végig az országhatár mentén, egészen Bodrogközig és Ung-vidékig egy összefüggő, hátrányos helyzetű, leszakadó térség. Persze, kellett ehhez a kormányok Dél-Szlovákia térségét illető hátrányos megkülönböztetése, már ami a fejlesztéseket, gazdasági fellendítést, közlekedési infrastruktúra-fejlesztést illeti.
Vajon mi lenne a megoldás? A közlekedési infrastruktúra fejlesztésével párhuzamosan térségünkbe telepíthető a már termelő vagy a jövőbeni gépkocsigyárak beszállító háttéripara. A gépipari hagyományok valamint a fogadási képesség és készség megvannak, hiszen számos zöld mezős és barna mezős ipari park fogadná szívesen a befektetőket, kiváltképp, ha a kormány az ide települőknek is bőségesen osztogatná az ösztönző támogatásokat valamint a parkok fejlesztésére kellő infrastrukturális támogatást. Megtalálható ilyen Érsekújvárban, Ógyallán, Naszvadon, Párkányban (ahol kiváló logisztikai, szállítmányozási feltételekkel párosul a kínálat), Zselízen, Léván, Nagykürtösön, Rimaszombatban, Rozsnyón és Királyhelmecen. Fejleszthető lenne a komáromi ipari park és fennáll egy sor lehetőség más városokban és településeken. Csupán elszántság és akarat kellene a következő kormánytól.
Konkrétan, ha a képzeletbeli térképen leszúrjuk a körző hegyét a Csángó régió szívében, Zsigárdon és meghúzunk egy 70 km sugarú kört, máris négy termelő gépkocsigyár található a kör belsejében. A pozsonyi, a nagyszombati, a győri és az esztergomi. Ha Magyarországon törvény kötelezi a nagy beruházókat, hogy beszállító háttériparuk legalább 50 százaléka vállalatuk közelében vagy az országban telepedjen le, vajon Szlovákiában ez miért nem ültethető a gyakorlatba? Ugyanis a körön belül, Csallóközt, Mátyusföldet és a Duna-mentét nem jellemzi, hogy ellepték volna a gépkocsigyárak beszállítói, noha néhány kilométerre található a törzsvállalat. Ezt kell alapvetően megváltoztatni.
Az MKP Nyitra megyei képviselőiként a megyei önkormányzat berkeiben szorgalmazzuk, hogy a 2018-tól termelő új nyitrai gépkocsigyár beszállító háttériparának jelentős része a megye déli járásaiba telepedjen. A fenti színhelyek bizonyítják, hogy meglenne a fogadó készség és képesség. Hiszen közvetlenül a gépkocsigyárban háromezer új munkahely létesül, míg a beszállítóknál közvetve hatezer. Azért fontos ez, mert Nyitra megye munkanélküliségének térképe, járási lebontásban „majd felbillen” az egyensúlytalanságtól. Lehetőséget, érvényesülést, megélhetést kell biztosítani a megye déli járásaiban élőknek is! Ez a mi feladatunk.
Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke, parlamenti képviselőjelölt
