Az egyetlen kormányzó párt az első szociális csomag elfogadása óta folyamatos kampányt folytat. A jövő évi állami költségvetést is a parlamenti választás jegyében készül elfogadtatni a törvényhozással. Mindezt jól szemlélteti a jövő évi büdzsé pénzügyi tárca által bemutatott javaslata.
Meglepő, hogy a tavalyihoz képest a kormány idén alacsonyabb bevételekkel és kiadásokkal számol. Amennyiben a tavaly ősszel elfogadott, idei költségvetés kiinduló sarokszámaival hasonlítjuk össze a jövőre várható adatokat, jövőre az államháztartás bevételei 115 millió euróval lecsökkennek, míg a kiadási oldal 638 millióval lesz alacsonyabb. Mindez azt eredményezi, hogy az államháztartás hiányának évközi csökkenése 471 millió euró lesz, ami kétségkívül pozitív fejlemény. Ebben az évben az eltervezett hiány a hazai össztermék 2,5 százaléka, míg jövőre 1,93 százalékkal számolnak. Az érdekegyeztető tanács tagjai közül egyedül a Munkáltatók Országos Szövetsége (RÚZ) volt az, amely jövőre sokkal erőteljesebb takarékosságot képzelt volna el. Tény, hogy a hiány kedvező alakulása főleg annak köszönhető, hogy erőteljesen nőnek az adó- és járulékterhek, ami viszont a vállalkozók számára hihetetlenül kedvezőtlen fejlemény. Nincs már hova hátrálniuk, emiatt sokan odébbálltak vagy odébbállnak, a szomszédos országok valamelyikében hozták létre fiókvállalkozásukat, rosszabb esetben teljesen áthelyezték bázisukat. Mindez a vállalkozási környezet tartós romlásához vezet. Az adóbevételek dinamikus növekedése ellenére sem csillapítja a kormány a folyamatot, nem csökkenti az adó- és járulékterheket sőt, kiszélesíti azokat. Emiatt költekezhet normán felül és emiatt lesz a jövő évi költségvetés tipikusan választási költségvetés.
Kedvezőtlen fejlemény, hogy az egészségügy állami támogatása alultervezett lesz, jövőre csupán a hazai össztermék 4,3-át szánja rá a kormány. E tekintetben a környező országokkal történő összehasonlításban is a legrövidebbet húzzuk. A lakásépítés állami támogatása is lecsökken 5,5 millió euróval, ami rossz jelzés a fiatal házaspárok számára. Kedvezőtlen fejlemény továbbá, hogy az oktatási tárca fejezetébe bekódolták a kis iskolák bezárását, szeptembertől nem számolnak további fenntartásukkal. Mi pedig abban reménykedünk, hogy a parlamenti választások után felálló új kormány e szándékot átértékeli. A közszférában dolgozók bére jövőre 4 százalékkal emelkedik meg. Kedvező fejlemény viszont a fogyasztási oldalon, hogy a számítások alapján a reálbérek az eddigieknél gyorsabb ütemben nőhetnek majd a jövőben. Kedvező fejlemény az is, hogy a kormány első ízben különít el célirányos forrásokat a hátrányos helyzetű, leszakadó régiók fejlesztésére. Minden bizonnyal jut belőlük a legrosszabb helyzetben levő keleti és déli régiók számára is. Meglesz továbbá az alap élelmiszerek adócsökkentéséből származó adóbevétel-kiesés fedezete és jövőre két új alapot is létrehoz a kormány: a kiemelt, stratégiai jelentőségű beruházások állami ösztönzésére valamint a bevándorlási hullám költségeinek fedezésére.
A költségvetés bevételi és kiadási oldalának szerves részét képezik az Európai Unió közös költségvetéséből ideérkező források. Ez a költségvetés egyik legkockázatosabb oldala, mert bár jövőre a pályázati felhívások fokozatosan elárasztják majd a hivatalos közlönyt, az eddigi tapasztalatok alapján viszont igencsak kérdéses az európai források felhasználásának jövőbeni mértéke és hatékonysága.
Mivel tipikusan költekező, választási költségvetés van kilátásban kérdéses, mennyire tudja majd a jövőben tartani az új kormány a konvergencia-terveket. A felvállalt célkitűzés alapján az államháztartás hiánya 2017-ben a hazai össztermék 0,47 százalékát érné el, 2018-ban pedig kiegyenlített költségvetéssel számol a kormány. Felettébb ambiciózus terv, a jövő évi költségvetés sarokszámainak tükrében leszögezhető, hogy szinte teljesíthetetlen. Ehhez a jövő évi hiányt jóval szűkebbre kellene szabni.
Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke
