A Nyíregyházán lezajlott 52. Közgazdász Vándorgyűlés megnyitó napján Szíjjártó Péter, a Külügyi és Külgazdasági Minisztérium államtitkára (akkor még) is a résztvevőkhöz szólt, aki maga is közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett diplomát.
Szerinte a magyar stratégia lényege megtalálni helyünket az új világrendben, hogy a jövőben a folyamatok nyertesei közé tartozzunk. A magyar külpolitika és külgazdaság lényege, hogy ösztönözze az ipar részesedésének növekedését a bővülő gazdasági tejesítményben. A gazdaság növekedését a jövőben a kivitel bővülése ösztönözze. Egy főre kiszámolva növekedjen a beáramló külföldi tőke mennyisége (FDI / fő). Az Európai Unióban a növekedés ütemét tekintve az első paraméternél Magyarország a 3-5. helyen mozog, a második paraméternél a 3. helyen áll, míg a haramadik paraméternél a 2. helyen található. 2014-ben a magyar gazdaság kivitele várhatóan eléri a 108 milliárd dollárt, ami a tavalyi évhez képest 6 százalékos bővülést jelentene. Az államtitkár szerint a külgazdaság szerkezetét kell javítani, ami a következőkben rejlik: az eddigi egyirányú kivitelt kell többirányúvá változtatni, az exportőrök szerkezetét kell módosítani, heszen az egyoldalú. A legnagyobb növekedéső piacokon kell sokkal erőteljesebben megjelenni, ezek közé tartoznak a BRICS államok. A kivitel 80 százalékát a külföldi tulajdonú vállalatok végzik. Alapvető célkitűzés a kis- és középvállalatok (KKV) részesedédét jelentősen megnövelni a magyar kivitelben. Hiszen a munkavállallók 80 százalékát alkalmazzák, miközben exportrészesedésük 16 százalékos. Ma az exportképes KKV-k száma 2.500, ezt szeretnék megnövelni a következő években 12 ezerre, az ExIm Bank hathatós támogatásával.
Szíjjártó Péter megállapította, hogy a gazdasági válság begyűrűzését követő immáron hatodik évben Közép-Európa térsége lett az Európai Unió gazdaságának motorja, hiszen mára már ebben a térségben tapasztalható a legmagasabb gazdasági növekedés. A válság idején Közép-Európában volt tapasztalható a legmélyebb szerkezeti átalakítás a gazdaságban. Térségünk rugalmas, alkalmazkodni képes gazdaságpoltikájának a következménye ez. Mindezzel együtt ma már a közép-európai gazdaság súlyának, befolyásának növekedése tapasztalható. A magyar gazdaság Európa motorjának számító német gazdasághoz jó oldalról, a termelés oldaláról kötődik. Hasonlóan a többi, meghatározó felvevőpiacnak számító ország gazdaságához. Az intézkedések között az államtitkár megemlítette azt, hogy a jövőben minden nagykövetségen legalább egy küldazgasági diplomata fog tevékenykedni. Magyarország tehát komoly külgazdasági offenzívára készül.
Összegezve, ami közgadász vándorgyűlés nyitónapján elhangzott előadásokból leszűrhető: tíz éve, amikor Magyarország újoncként további kilenc térségbeli országgal együtt az Európai Unió tagjává vált, az akkori közgazdász vándorgyűlés előadásaiból sugárzott az optimizmus, hatalmas várakozások előzték meg az új, globális környezetbe való beilleszkedést. Ma, tíz évvel később racionális mérlegelés tapasztalható. Az elmúlt tíz éveben kétségkívül kedvező folyamatok tanúi is lehettünk, ám a válság begyűrűzését követően felszínre kerültek a kedvezőtlen folyamatok is. Éppen ezért a mai részbeni kurzusváltás, új piacok felkutatása, a külgazdasági offenzíva, a termelés, az iparosítás előtérbe helyezése, ezáltal a munka-alapú gazdaság megteremtése indokolt, sőt kulcsfontosságú. Magyarország legfrisseb gazdasági mutatói, akár európai uniós megvilágításban és összehasonlításban is alátámasztják a kiválasztott irány megalapozottságát.
Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke
