Jellemzően választási állami költségvetést fogadott el 2014-re a pozsonyi törvényhozás. Szigorú keretei csupán a köztársasági elnökválasztás idejéig lesznek tarthatók, utána növekedésnek indul a költségvetés hiánya, ezzel együtt az államadósság. Az eddigi államháztartási konszolidáció megtorpan, erre engednek következtetni a költségvetés egyes fejezetei. Ez pedig rendkívül kockázatos az adósságstopról szóló alkotmánytörvény rendelkezései végett. A jövőben borotvaélen fog táncolni a kormány, hiszen a törvényben meghatározott, a hazai össztermék (HÖT) 57 százalékának szintje közelében fog rendre ingadozni az államadósság. Amennyiben az év végére azt túlszárnyalja, komoly szankciókkal kell szembenéznie, komoly érvágást kell majd eszközölnie a kiadási oldalon 2015-ben. Nem is beszélve a HÖT 60 százalékos határáról, annak elérése után, a rá következő évben kiegyenlített állami költségvetést kell benyújtania és elfogadnia. Ebből a szemszögből tekintve rendkívül vakmerő a kormány, hogy a konszolidációt meghatározatlan időre szünetelteti, mindenféle kitekintés vagy jövőbeni prognózis nélkül.
A Költségvetési Felelősség Tanácsa sem elégedett az elfogadott költségvetéssel. Szerinte az egyszeri intézkedésektől várja a kormány a megváltást, az előremutató, tartós intézkedések hiányoznak a költségvetésből, és ez egyben a költségvetési keret legnagyobb hiányossága.
Az állami költségvetés összeállításának pillérei közül a legfontosabb pillér, a gazdasági növekedés 2,2 százalékpontos meghatározása meglátásunk szerint eltúlzott. Emiatt kockázatos a bevételi oldal 26 milliárdos végösszegének teljesítése, még a feljavult adózási fegyelem figyelembevételével is. Ennek következtében az utolsó pillanatban 375 millióval megnövelték az adóbevételek jövő évi alakulását, ám ez is egy bizonytalansági tényező. A másik figyelmeztető jel, hogy feltehetőleg 2013-ban sem sikerül teljesíteni a bevételi oldal egy éve elfogadott szintjét, mintegy másfél miliárddal lesz kevesebb a teljesítés. Az európai uniós források jövő évi felhasználása a tervezett szinten igencsak kérdéses. A nagy ambíciókkal bejelentett ESO –ÁSZ nevű széleskörű közigazgatási reform lényegesen szerényebb jövő évi gazdasági hatása is rendkívül bizonytalan. Fontos jelzés a polgároknak, hogy a kormány lemondott a másik fontos pillér, a munkanélküliség csökkentéséről. Belenyugodott a mai, 13,66 százalékos szint jelentős megnövekedésbe a jövő évi 14,3 százalékos szintre. A mai gazdasági helyzetre való tekintettel az infláció továbbra is alacsony szinten, 1,7 százalékon marad.
A bevételi oldal megnövelése céljából a kormány egy sor negatív intézkedést vezet be a vállalkozók számára. Növekedni fognak újra a vállalkozások adminisztratív, adó- és járulékterhei, bevezetik a minimáladót a veszteséges vállalkozások számára is. Kérdés, hogy mindezek az intézkedések milyen mélységben érintik majd kedvezőtlenül a gazdaság alakulását. Mindenesetre a kormány ebből eredő negatív hatással nem számol.
A kiadási oldalon egy sor fejezet, szaktárca költségvetése beszűkül, ez minden bizonnyal a takarékoskodás jele. Érezhető volt ez 2013-ban is, amikor a kiadási oldalon mintegy másfél milliárdot spórol a kormány. Ám a polgárok számára semmiképpen sem bíztató, hogy jelentősen lecsökkennek a költségvetés kiadásai az egészségügyi ellátásra, továbbra is hiányozni fog a szerkezetátalakítás a szociális kiadások terén. A takarékoskodás szükségszerűségének ellenére nem fog jelentősen lecsökkeni az állami alkalmazottak száma, átlagos bérüket pedig a körülményekhez képest jelentősen, 16 euróval megnöveli.
Mindent egybevetve, az elfogadott állami költségvetés tekintetében a kormány látószöge tényleg a jövő tavasszal esedékes köztársasági elnökválasztásig ér. Utána pedig a vízözön. A választási időszak második évében megszünteti vagy megszakítja az államháztartás konszolidációját, amikor pedig megtehetné a széleskörű szerkezetátalakítást. Később már nem lesz erre lehetősége, hacsak a szükség és a külső kényszer erre nem fogja rákényszeríteni. Vagy az adósságstop alkotmánytörvényének szigorú rendelkezései. Szélsőséges esetben pedig arra játszhat, hogy az őt követő kormány első választási évében érvényre kerüljön a kiegyenlített államháztartás kényszere. Nem szeretnék abban a kormányban lenni, drasztikus lefaragásokat kell majd megvalósítania. Az pedig politikai következmények nélkül nem valósulhat meg. Netán 2010-2012 után 2016-ban is gyors váltógazdálkodásra készülnek?
