2006-2008 között a tervezőasztalon voltak a tiszacsernyői, kisdobrai vasúti átrakódóállomásokról, Kelet- és Dél-Szlovákián át – a majdani R2-es déli gyorsforgalmi út mentén – Pozsonyig, sőt Bécsig haladó széles nyomtávú vasút tervei. Az akkor szándék alapján Kínából az áru az Európai Unió kapujába, valamint visszafelé, az Európai Unió termékei Kínába és Oroszország Távol-keleti részébe sokkal gyorsabban juthattak el vasúton, mint hagyományosan, tengeri úton, hajóval. Sőt mi több, a tervezőasztalra kerültek a széles nyomtávú vasúttal párhuzamosan megépülő, 2+2 sávos gyorsforgalmi út tervei is, Kassa és Pozsony között, Dél-Szlovákia járásain át. Az akkor hírek arról szóltak, hogy kínai és orosz tőke állhat e tervek mögött. Ám a 2008-ban hozzánk, az Európai Unióba és a Távol-Keletre is begyűrűző világgazdasági válság e terveket felülírta. Az akkori tervek rendkívül hátrányosan érintették Bodrogközt és Ung-vidéket, hiszen e régiók legnagyobb munkáltatója a vasút, a maga átrakodó állomásaival. Európa szívébe irányuló széles nyomtávú tervek munkahelyek ezreit szüntették volna meg Bodrogközben. Emiatt a régió hangosan hallatta hangját, nemtetszését, ami hozzánk, az MKP akkori parlamenti képviseletéhez is elhallatszott. Noha akkor is igaz volt és ma is igaz: a felújított Selyem-úton, Távol-Keletről, a xiani ipari térségből az áru hozzánk, Európa szívébe vasúton két hét alatt ideér, szemben a másfél-két hónapig tartó tengeri úttal.

ssss.jpgTíz évvel később, néhány napja tanúi lehettünk a fenti törekvések leporolásának. Újfent egy kialakulni látszó globális gazdasági válság küszöbén. A kedvező, termékeny gazdasági ciklus vége felé jut eszébe a Távol-keleti illetékeseknek (a kínai gazdaság növekedésének üteme is alaposan lelassult), hogy a jelentős logisztikai innovációt végrehajtsák. Hiszen a grandiózus terveket megelőző főpróba néhány napja lezajlott. Xianból megérkezett Dunaszerdahelyre, a logisztikai parkba az első kínai tehervonat-szerelvény. A főpróba nyilván számos tehervonat-szerelvényt magába foglal mindaddig, amíg a végső döntés megszületik, a széles nyomtávú beruházás megvalósul. Vagy meg sem valósul, a keletiek kitartanak a kisdobrai átrakodásnál?

Nézzünk azonban az új fejlemény, a logisztikai innováció és a hosszabb távú tervek mögé. Tudatosítanunk kell, hogy a világgazdasági tényezők, a nagy játékosok tervei általában megvalósultak, megvalósulnak. Kína gazdasága kisebb-nagyobb kitérőkkel ugyan, de töretlenül fejlődik, növekszik. Hamarosan a világ első számú gazdasági nagyhatalma lesz. Ezzel párhuzamosan viszont feltehetjük a kérdést: a megvalósult logisztikai innováció (közvetlen tehervonat Xianból Dunaszerdahelyre) és a hosszabb távú terveik mennyire szolgálják térségünk, Közép-Európa érdekeit? Amennyiben az áru és a termékek mozgása két irányú lesz, nyilván szolgálni fogja. Szlovákiából és Magyarországról Kínába, Oroszországba és a Távol-Keletre főleg gépkocsik szállítása jöhet számításba, ellenkező irányból, keletről pedig a gépkocsi-alkatrészek gyorsabb, rugalmasabb szállítása a Kárpát-medencében termelő autógyárakba. Viszont az olcsó és egyre magasabb technológiai, műszaki, minőségi szintet megütő kínai termékek gyorsabb áramoltatása régióinkba sokkal erőteljesebb konkurenciát eredményezhet azon hazai termelőknek, akik termékcsoportját a keletiek megcélozzák. Mert számos szigorú uniós szabályzat, bürokratikus irányelv következtében - amelyek gyakran a munkavállalóinkat védik – valamint a bérköltségek általános szintjének különbözősége folytán a termékeink nem állíthatók elő olyan olcsón, mint a hasonló kínai termékek. Ebben ma még nem tudunk az árainkkal versenyezni. Viszont az olcsóbb kínai termék ma is eljut hozzánk. Igaz, egy hónappal hosszabb vízi úton. Azonban ha belegondolunk, hogy a sebesebb teherszállítás komfortos lehetőséget biztosíthat borászainknak, élelmiszereket előállító vállalatainknak, gyümölcsöt és zöldséget nagyban termelő gazdaságoknak a szülőföldünkön a keleti irányú áruszállításra, akkor már árnyaltabb képet kaphatunk az előnyök és a hátrányok mérlegéről.

Persze, élni kellene a kínálkozó lehetőséggel. A termelői, gazdasági hagyományokat fel kellene éleszteni, fel kellene újítani, mert újra időszerűvé válhatnak. Ugyanis világviszonylatban egyre többen tudják, tudatosítják: Európa édenkertje a Kárpát-medence. A legjobb ízű, a legjobb zamatú gyümölcs és zöldség itt terem. Erre építhetnénk főleg az élelmiszeriparban, nem csupán a primőrök, a nyers zöldség és gyümölcs tekintetében. Próbáljuk meg a kérdést ilyen szemszögből megválaszolni. Óriási szervezés és munka vár ránk. Az új logisztikai fejlemények tükrében a hátrányok leküzdésében és kiküszöbölésében, a lehetőségek kiaknázásában. Horribile dictu: Magyarország gazdaságának keleti irányú nyitása évekkel ezelőtt megtörtént, azóta a kereskedelmi kapcsolatok töretlenül fejlődnek. Peter Mihók, a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a napokban hívta fel a figyelmet a szlovákiai kivitel döntően egyirányú mivoltára (az EU országaiba) és az ebben rejlő kockázatokra, veszélyekre. Főleg most, a globális gazdasági válság küszöbén. A keleti irányú nyitást helyezte előtérbe, mint követendő példát. A fent leírt új közlekedési fejlemény lehet mindennek logisztikai háttere, „mozgatórugója”.

 

                                                                                                 Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

 

Szerző: farkasivan  2019.11.07. 18:57 Szólj hozzá!

Szlovákia kormánya elfogadta a 2020.évre szóló állami költségvetést. Érdekessége, hogy ez az új pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický első költségvetése, amely már a választásokat követő, új kormány számára készült. A bevételi oldalon 38,8 milliárd, a kiadási oldalon 39,3 milliárd euró szerepel. Az államháztartás hiányát a kormány 480 millió euróban határozta meg, ami a hazai össztermék 0,49 százaléka. Miközben az idei hiány az össztermék 0,68 százaléka lehet, szemben a kiegyenlített államháztartással, amit a törvényhozás tavaly elfogadott. A választási évben, az átültetett szociális csomag következtében tehát mégsem fenyeget költségvetési sorscsapás? Azért érdekes kérdés, mert jövőre a gazdasági elemzők a kormányétól jóval magasabb hiánnyal számolnak. Nehogy nekik legyen igazuk. A brüsszeli hivatalnokok viszont magasabb, mint fél százalékos deficitet nem fogadnának el, visszautalnák újratárgyalásra, utólagos korrekciókra a kiadási oldalon. Egyes szaktárcák így még rosszabbul járnának.

euro_kuffer.jpgAmi erőteljes bizonytalansági tényezőként értékelhető, az a gazdaság jövő évi lassulásának, esetleg recessziónak a várható következménye. E tekintetben a fő kérdés: vajon a kormány valós, felvállalható sarokszámokkal állította össze az államháztartás sarokszámait? Jövőre 4 százalékos gazdasági növekedéssel számol, ami alaposan felértékelt adat. Gondolva elsősorban a hazai gazdaság hanyatlására, ami elsősorban a német gazdaság gyengélkedésének következménye. A 2021-re és 2022-re szóló, közigazgatási költségvetésben a kormány hiány nélküli, kiegyenlített államháztartással számol, valamint az államadósság csökkenésével, konkrétan 2020-ban az össztermékhez mérve 3,1 százalékkal, elérve ezzel a hazai össztermék 44,8 százalékát.  Látva a gazdaság hanyatlásának ütemét, merész a kormány középtávú szándéka, erőteljes kincstári optimizmusra vall. Hiszen az elfogadott szociális csomag évente 300 milliós többletkiadást okoz, az államháztartás bevételei idén 66 millióval csökkennek, jövőre pedig 700 millióval, a pontosított, szeptemberi előrejelzés alapján. Ebbe már beszámították a társasági adóbevétel csökkenését, a 15 százalékos adókulcs miatt, a 100 ezres éves forgalmat nem meghaladó vállalkozóknál.

A minimálbér jövőre 580 euró lesz, aminek számos ágazatban és a közigazgatásban is általános bérfelhajtó hatása lesz. 2021-től a mindenkori minimálbér automatikusan lesz meghatározva, az átlagbér 60 százaléka lesz minden rá következő évben. 

Az egyes ágazatok közül jövőre az egészségügy gazdálkodhat a legmagasabb költségvetéssel, pontosan 5,6 milliárd euróval, miközben kerete az ideihez mérten megnövekszik 400 millióval. Az egészségügyi kiadások ezzel a hazai össztermékhez viszonyítva túlszárnyalják az 5,7 százalékot. A növekedési ütem szempontjából a költségvetési folyamat nyertese a szociális tárca, amely 547 millióval többre számíthat, mint idén, Költségvetése 2,85 milliárd euró lesz. A növekmény elsősorban a 2020-tól jelentősen megnövekedett családi pótlék fedezésére szolgál. A gyermek megszületése előtt dolgozó szülők számára a családi pótlék megnövekszik 220 euróról 370 euróra, míg a munkanélküli szülők esetében 50 euróról 270 euróra. A belügyi tárca költségvetése, amely jövőre megnövekszik 455 millióval, eléri a 2,9 milliárdot. A védelmi tárca költségvetése 54 millióval lecsökken, eléri majd az 1,61 milliárdot. Szlovákia ezzel NATO kötelezettségeitől eltávolodik, hiszen jövőre a hazai össztermék 1,6 százalékát teszi majd ki a védelem költségvetése, szemben a NATO által elvárt 2 százalékkal.

Ami szülőföldünk legjellemzőbb ágazatát, az agráriumot illeti le kell szögezni, hogy költségvetése jövőre jelentősen le fog csökkenni. 943 euróval gazdálkodhat, szemben az idei 1,19 milliárddal. A több, mint 250 milliós csökkenés hihetetlenül rossz üzenet a gazdáknak és régióinknak. Nem érdemelték meg, nem érdemeltük meg. Az agrárium enélkül is temérdek problémával, a gondok garmadával küzd. Jövőre az ágazat hanyatlása felerősödhet, számos gazdaság kerül majd veszélybe. A kormány szemléletét messzemenően elutasítjuk!

Ezzel szemben az oktatásügy költségvetési fejezete az idei kerettel szemben 16,2 százalékkal megnő, eléri majd az 1,58 milliárd eurót. Benne foglaltatik a pedagógusbérek és az oktatásügyben dolgozók bérének kétszeri valorizációja. 2020 januárjától és szeptemberétől. Reméljük, hogy ennek eredménye a pedagóguspálya vonzóbbá tétele lesz a fiatalok számára és enyhül vagy megszűnik a tanári pálya elhagyása. E tekintetben a pedagógusok kiemelt figyelmet kaptak az elmúlt években, hiszen a közigazgatás más területein – városi, községi, megyei hivatalok, járási hivatalok, a központi államigazgatás hivatalai – az elmúlt 5 évben korántsem volt ilyen mértékű a bérek növekedésének üteme, mint az oktatásügyben.

Sajnos a környezetvédelmi tárca költségvetésének csökkenése jelentős. 85 millióval kevesebbel kell beérnie, mint idén, ami 455 milliót eredményez. A közlekedési tárca 5 millióval többet kap, jövőre 1,16 milliárddal gazdálkodhat. Az igazságügyi tárca 457 millióval gazdálkodhat jövőre, ez 17 millióval több, mint idén. A gazdasági tárca költségvetése lecsökken 120 millióval, eléri ezzel a 309 millió eurót. A külügyminisztérium kerete lecsökken 3 millióval, jövőre 133 millióból gazdálkodhat. A pénzügyi tárca kerete 41 százalékkal megnő, jövőre eléri az 592 milliót. A kormányfő-helyettes fejlesztésekért felelős hivatalának kerete 25 millióval megnő, eléri majd a 35 millió eurót. Ennek növekedési rátája a legmagasabb, egészen pontosan 250 százelékos. 

A jövő évi költségvetést előbb a brüsszeli Európai Tanácsnak, majd a pozsonyi törvényhozásnak kell jóváhagynia. Akkor lép törvényerőre, akkor lesz jogerős.

 

                                                                                                   Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2019.10.21. 16:56 Szólj hozzá!

Hétfőn tartotta meg 15. képviselő-testületi ülését a Nyitra Megyei Önkormányzat. Az egyházi és a magán fenntartású művészeti iskolák, nyelviskolák és oktatási intézmények számára a korábbi évekhez hasonlóan, a 2019/2020-as tanulmányi évben is a diákok után járó fejpénz 100 százalékát határozta meg. Ugyanakkora támogatáshoz jutnak egy diákra, mint a megyei és az állami fenntartású oktatási intézmények. Mindezt egy általános érvényű rendeletbe rögzítettük.

09.JPGA megyei önkormányzat jóváhagyta továbbá azt az általános érvényű rendeletét, amely a szociális intézmények által nyújtott szolgáltatásokról, azok finanszírozásáról szól. Ebben megszüntette az ellátottak hozzájárulását egyes szolgáltatásokért, valamint hozzájárulásukat az elszállásolásért a megye által fenntartott intézményekben. Egyúttal megnövelte a napi ételadag értékének és árának felső határát.

A megyei önkormányzat meghatározta a megye főellenőre megválasztásának módját    és időpontját. A következő hat éves választási időszakra a megye főellenőre 2019.december 9-én lesz megválasztva. E határozat aláírását követően, a következő napokban lesz meghirdetve a pályázat.  A megyei önkormányzat módosította a képviselő-testület tanácskozási szabályzatát.

Az önkormányzat jóváhagyta a középiskolákban zajló oktatás és nevelés regionális stratégiáját, annak módosítását a 2020. naptári évre. Egyúttal megvitatta és tudomásul vette azt a beszámolót, amely azon megyei fenntartású oktatási intézményekről szólt, amelyek a diáklétszám tartós lecsökkenésével küzdenek. 

Lezárult az Érsekújvári Közművelődési Intézet igazgatói tisztségének pályázata, a megyei önkormányzat megválasztotta az intézmény új igazgatóját. Mgr.Vladimíra Malperová lesz az új igazgató. Az MKP megyei frakciója csupán azzal a feltétellel támogatta a javaslatot, hogy az érsekújvári intézmény élén az új igazgató megtartja az intézmény két nyelvű jellegét, a szlovák és magyar együttes kultúra ápolását és kinevezi a magyar kultúráért felelős igazgatóhelyettesét.

A Nyitra Megyei Önkormányzat 2019. március 25-én hagyta jóvá a megyei fenntartású (nem oktatási, egyéb) intézmények igazgatói megválasztásának és kinevezésének szabályzatát. A rendelet alapján a megye elnöke kinevezte az egyetemi professzorokból és docensekből álló független szakmai testületét, amely a nyár folyamán elvégezte a megye által fenntartott intézmények átvilágítását, tevékenységük és igazgatóik tevékenységének értékelését. A hétfői testületi ülésen a megyei önkormányzat – más megyékhez hasonlóan – a fenti szabályzat alapján meghirdette az intézmények igazgatói tisztségére a pályázatokat, a Nyitra megye által fenntartott kulturális intézményekre vonatkozóan. Vonatkozik ez minden kulturális intézményre, két halmaz kivételével. Azon intézményekre nem vonatkozik, amelyek működése, igazgatóinak tevékenysége kedvező minősítést kapott a nyári átvilágítás során. Illetve azokra sem, amelyek igazgatója az utóbbi négy évben lett kinevezve, pályázat útján. Ez utóbbi halmazba sorolható a két megyei fenntartású nyitrai színház, az érsekújvári Thain János Múzeum, valamint az érsekújvári Zmeták Ernő Galéria. Természetesen, a minőségi munkát felmutató, szakmailag jól vezetett megyei intézmények igazgatóinál kívánatos, hogy megpályázzák az igazgatói tisztséget. Hogy újra vezessék azon intézményeket, amelyek dolgozói, ellátottai és közönsége is elégedett az intézmény eddigi működésével, az igazgató tevékenységével. Akadnak azonban ellenpéldák is. Vannak olyan esetek, ahol az igazgató két évtizede vezeti az adott intézményt, miközben nem pályázat útján lett annak vezetőjévé kinevezve. A célunk, hogy mindazon intézmény élére, ahol hiányosságok tapasztalhatók, rátermett igazgató kerüljön. Hiszen a kedvező munkahelyi légkör, az elégedett ellátott és annak elégedett hozzátartozója, az intézmény elégedett közönsége kell, hogy legyen tevékenységünk legmagasabb mércéje. Ha már elvállaltuk, megválasztásunkat követően az intézmények fenntartója, a Nyitra Megyei Önkormányzat képviselői tisztségét.

                                                                               Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője    

Szerző: farkasivan  2019.10.16. 20:58 Szólj hozzá!

A pozsonyi törvényhozás jóváhagyta a személyi jövedelemadó (SzJA) adózatlan sávjának megnöveléséről szóló törvénymódosítást. Sajnos nem az első eset, amellyel a parlament jelentősen és kedvezőtlenül befolyásolta, befolyásolja az önkormányzatok gazdálkodását.  Az elmúlt egy-két évben hozott a pozsonyi törvényhozás olyan jogszabályokat, amelyek alapvetően és roppant kedvezőtlenül érintették az önkormányzatokat Legyen az a járdák kötelező karbantartása akkor, amikor a közmunkások száma drasztikusan lecsökkent, az ingyenebéd, a minimálbér rohamos növekedései, a közigazgatásban dolgozók bértáblázatának alapos módosítása. Az utóbbiakkal egyetértünk, hisz az emberek, családok életkörülményeit javítják. Ám a másik oldalon anyagi forrásokat kellett volna hozzárendelni, ami a legtöbb esetben elmaradt. Mindezekkel a változásokkal és új hatáskörökkel az önkormányzatok forrásai, anyagi mozgástere viszonylagosan lecsökkent, hiszen olyan új hatáskörökre, kibővített tevékenységre, megnövelt költségigényekre kell áldozni, amelyek korábban nem voltak. Meggyőződésem, hogy hasonló gyakorlatnál Németországban, de talán még Csehországban is e változásokhoz a kormány hozzárendeli az önkormányzatok számára a megnövelt anyagi forrásokat. Ám Szlovákiában ez nem így van. Csupán az ingyenebédnél próbálkozott az állam némi költségtérítéssel, de az egészben a legsúlyosabb az újabb anyagi terhek ugrásszerű változása, megnövekedése. Olyan félmegoldások ezek, amelyek roppant kedvezőtlenül érintik az önkormányzatokat, azok költségvetését. Azon – általában kisebb - falvak nevében emelek szót, amelyek 2019. január elsejétől, a rájuk zúdított pénzügyi vonatkozású legiszlatív változások miatt idén egyetlen eurót sem tudtak, tudnak beruházni. Településeik lakossága pedig nem érti, miért.

nr_sr.jpeg2002 – 2006 között a pozsonyi törvényhozásban az MKP képviselője és a parlament közigazgatási, önkormányzati bizottságának tagja voltam. Emlékszem, hogy abban az időben egyetlen olyan törvényt - amely az önkormányzatokat érintette - sem fogadott el a bizottság, majd a parlament közgyűlése, amellyel a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) ne értett volna egyet. Pedig, azokban az években a súlyos közigazgatási reform törvényeit és törvénymódosításait fogadtuk el.

Manapság az az érthetetlen számomra, hogy ugyanebben a parlamentben, ugyanebben a bizottságban hogyan fogadhatták el a fenti módosításokat, amelyek rendkívül kedvezőtlenül érintették az önkormányzatokat? Két lehetőséget látok: a kormánykoalíció semmibe vette a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) észrevételeit, véleményét. Vagy a társulás beleegyezett a fenti törvénymódosításokba annak tudatában, hogy roppant kedvezőtlenül fogják érinteni a helyi és a megyei önkormányzatokat. Amennyiben az utóbbi az igaz, akkor az önkormányzatok érdekszervezetének milyen érdekérvényesítő szerepéről beszélhetünk?

Mindenesetre, e törvénymódosítás rosszkor jött, hiszen a globális gazdaság lassul, azt követi majd a hazai gazdaság lassulása, majd a bérek, valamint az államháztartás részére az adóbevételek növekedésének megtorpanása. A községek számára ugyanez várható az adóhányaddal, amelyet az adóhivatal az SzJA rájuk eső részeként, számukra átutal. Hatványozza majd ezt az adózatlan sáv megnövelésének következménye, az adóbevételek csökkenése, majd ennek következtében a községeknek átutalt adóhányad lecsökkenése. Szakmailag súlyosan elhibázott cselekvéshalmaz, amit látunk és tapasztalunk.

 

                                                                                               Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2019.09.24. 17:05 Szólj hozzá!

          A személyi jövedelemadó adómentes sávjának megnöveléséről szóló törvénymódosításról, amelyet a Híd javasolt elfogadásra a kormánynak, majd később a pozsonyi törvényhozásnak, 2019. július 2-án írtam egy jegyzetet, Ne sanyargassák az önkormányzatokat! címmel. Ezúttal más megközelítésből, három polgármester szemszögéből világítok rá a javaslat következményeire, amennyiben a törvényhozás azt megszavazza.

 csokkenes.jpg         A személyi jövedelemadó bevételeit az adóhivatalok közvetlenül osztják el a települések és a megyék között, egy összetett matematikai modell alapján. Sőt mi több, ez az osztalék képezi a települések és a megyék legfőbb bevételét. Ha a parlament a törvénymódosítást megszavazza, Szlovákia mind a 2927 települése és 8 megyéje alaposan megérzi annak felettébb kedvezőtlen hatását. Nézzük csak a kiragadott példákat: a főváros, Pozsony bevételei 12 millióval zuhannának ahhoz képest, ha a parlament nem fogadná el a Híd által kezdeményezett törvénymódosítást. Nyitra megye bevételei közel 8 millióval, míg községünk, Muzsla bevételei 41 ezer euróval csökkennének. 

          A Híd parlamenti frakciójában három polgármester található: Peter Antal, Garamszentkereszt polgármestere, Balódi László, Nemeshodos polgármestere és Jakab Elemér, Nagyráska polgármestere. Településeik bevételeinek csökkenése a következő módon alakulna a Híd által kezdeményezett törvénymódosítás esetén: Garamszentkereszt -417 ezer €, Nemeshodos: -35 ezer €, a 300 lakossal rendelkező Nagyráska: -6.100 €. Komoly dilemma lehet számukra, e szavazásnál melyik széken ülő énjük érdekeit helyezzék előtérbe. Településük, vagy parlamenti frakciójuk érdekeit tartják majd szem előtt? Mindkettőt egyszerre nem lehet. A parlamenti frakcióvezetőjük elvárja tőlük, hogy a törvénymódosítást szavazzák meg, különösen azt követően, hogy a kormánykoalíció formálisan elveszítette többségét a parlamentben. Településük önkormányzata és lakossága viszont nem örülne annak, hogy polgármesterük szavazatával lenne érezhetően kevesebb bevétele városuknak, községüknek. Az is megeshet, hogy számukra a jelzett dilemma immár nem is dilemma. A populista mámorban mindezzel csupán utolsó golyóikat pufogtatják el a politikai csatatéren.

          További megyék is kénytelenek lesznek elkönyvelni a milliós nagyságrendű bevételkieséseiket. A további, majd háromezer település is kénytelen lesz elkönyvelni a veszteségeket, lakosságuk számaránya alapján a többezres, több tízezres, több százezres vagy több milliós bevételkiesést. Mire jó ez? Különösen ott, ahol a személyi jövedelemadó-terhek a legalacsonyabbak közé tartoznak az Európai Unióban. Ellentétben a jogi személyek jövedelemadójával, amely uniós összehasonlításban Szlovákiában a magasabbak közé tartozik. Bezzeg ahhoz nem nyúlnak, mert az az állami költségvetést kurtítaná meg, nem az önkormányzatok költségvetését. Tényleg, miért bünteti a Híd az önkormányzatokat?

 

                                                                                           Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2019.09.16. 19:53 Szólj hozzá!

          Az Európai Unió intézményei felmérték a tagállamok lakosságának pénzügyi ismereteit. E téren a legrátermettebb lakossága Dániának van. A dánok átlagosan a feladatok 72 százalékát teljesítették. A 28 tagállamból álló lista legalján Románia szerepel, 22 százalékos átlagos teljesítménnyel, míg Szlovákia a középmezőnyben, a 14. helyen végzett, 48 százalékos értékkel. Van mit tehát behozni.

          euro_11_2.jpgA SzK pénzügyminisztériuma az adatokra úgy reagált, hogy mindenképpen javítani szeretné a fiatalok pénzügyi ismereteit. Első körben 15 pozsonyi alapiskola diákjai pénzügyi tudását bővítenék 1-1 foglalkozás alkalmával, amelyen játékos formában vésnék a nebulók tudatába a pénzügyi alapokat. Később sorra kerülnének a vidéki alapiskolák. A szaktárca lelkesedését támogatná a központi adóigazgatóság is, amely vetélkedők megszervezésével nyújtaná át az alapiskolák diákjainak az adóügyek alapjait. Vajon miért kell adóznunk és aki nem adózik, mekkora társadalmi kárt okoz mindannyiunknak. Mindjárt a legelején felmerül a kérdés: fog ez menni magyarul is, a magyar tanítási nyelvű iskolákban? És a többi nemzetiségi iskolában?

          Mindez édeskevés, felettébb vérszegény. Amikor 2014-ben bemutattuk régióink, szülőföldünk, Dél-Szlovákia gazdaságfejlesztési és regionális fejlesztési tervét, a Baross Gábor Tervet, annak egyik fejezetében a fenti probléma megoldására rendszerszerű megoldást javasoltunk. Az alapiskolák felső két évfolyamában, a gazdasági irányzattól eltérő irányzatú középiskolákban és a gimnáziumokban heti 1-1 óra erejéig az alap tantervbe javasoltuk beiktatni a pénzügyi, gazdasági és vállalkozási alapismeretek című tantárgyat. Mivel úgy gondoltuk, hogy a 21. század követelményeivel, az élet objektív elvárásaival szemben e területen vannak a végzős diákok legkevésbé felkészítve mind az alapiskolákban, mind a középiskolákban. Halkan hozzáteszem: gyakran még a gazdaságitól eltérő irányzatú főiskolákon, egyetemeken is. Fontos elvárásunk az, hogy e tantárgyat szakpedagógus, vagy képesített közgazdász oktassa, ne a polgári neveléstan keretében oktassák más tanárok, évente 1-1 óra erejéig.  Tudom, máris megszólalnak az iskolaigazgatók: na de melyik óra kárára iktassák a heti órarendbe, mivel több órával nem terhelhetik a diákokat. Viszont, vegyék figyelembe, hogy a mai életvitel szempontjából kulcsfontosságú ismeretektől vonják meg a diákokat, ha nem tesznek alapvető változást. Mivel a közgazdaság, a pénzügyek számokról szólnak,  alkalmazott matematika mindkettő szőröstül-bőröstül, az általunk javasolt új tantárgy akár a matematika rovására mehetne, heti egy óraszámban. Mivel a matematika nem kötelező érettségi tantárgy (sajnos!), talán megoldható lenne.

          Amikor a Baross Gábor Tervet kistérségenként mutattuk be Pozsonytól Királyhelmecig a szakmának, a vállalkozóknak, a polgármestereknek, a következő példával szoktam a fenti okfejtést megindokolni: meggyőződésem, hogy ma, a 21. században a pénzügyi és gazdasági alapok elsajátítása fontosabb, mint biológia órán az ízelt lábúak (bogarak) belső elválasztási rendszerének elsajátítása. Elnézést kérek emiatt a biológiatanároktól, nem szeretném a kenyerüket elvenni. De a legtöbb olvasó velem ebben nyilván egyetért, hiszen a végzős diákok nincsenek felkészítve a piac könyörtelen kihívásaira, a pénzügyi szolgáltatók kisrófolják belőlük utolsó pénzüket. Mert nem tudják mi a kamat, nem tudják milyen felelősséget vállalnak egy-egy ilyen tranzakciónál, egy-egy szerződés megkötésénél. Tisztelet a kivételnek.

          Amennyiben ez nem fér bele az országos alap tantervbe, akkor gondolkodjanak el javaslatunkon az SzMPSz illetékesei és a magyar tanítási nyelvű iskolák igazgatói, hiszen a tét a magyar fiatalok, később teljes magyar generációk pénzügyi, gazdasági ismeretei, kultúrája. Hogy jobban eligazodhassanak a mai bonyolult világ és a jövőben még bonyolultabb világ szövevényes szabályzatában, a termékek és a bennünk rejlő kockázatok, valamint lehetőségek útvesztőiben.

 

                                                                                                  Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2019.09.10. 17:20 Szólj hozzá!

Hétfőn tartotta meg 14. képviselő-testületi ülését a Nyitra Megyei Önkormányzat. Javaslatunkra, az MKP megyei frakciójának javaslatára a megyei önkormányzat eldöntötte, hogy az Integrált Regionális Operatív Program (IROP) irányító hatóságához, vissza nem térítendő EU-támogatást kérve benyújtja az eddigi leghosszabb, esetenként teljes útszakaszok burkolat-felújítását. Köztük a Bajcs és Párkány közötti, 39 km hosszú, II/509-es megyei út teljes burkolat-felújítását az út egész hosszában, a II/564-es megyei út teljes burkolat-felújítását a Léva és Deménd közötti szakasz teljes hosszában, valamint ugyanezen megyei út burkolat-felújítását a Szalka és Ipolypásztó közötti szakaszon. A megyei önkormányzat hozzájuk rendelte a fenntartó önrészét is. A felsorolt útszakaszok teljes burkolat-felújítása - tekintettel a hosszadalmas adminisztrációra és alapos ellenőrzésekre – 2021. év folyamán várható.

111.jpgNyitra Megye Önkormányzata jóváhagyta a megye részvételét az Európai Mobilitás Hete rendezvénysorozatban, amely 2019. szeptember 16. és 22.  között fog lezajlani. A megye anyagilag járul hozzá ahhoz, hogy a mobilitás hete keretében az egész megye területén a helyközi autóbuszjáratokon utazók, akik hagyományos vonaljeggyel szoktak utazni, a mobilitás hetének munkanapjain csökkentett árú, felesjeggyel utazhatnak majd.

A megyei önkormányzat jóváhagyta a megye részvételét az Okos és jobb Nyitra megye c. EU-pályázatban. A megpályázott EU-támogatásnak köszönhetően a 2,7 millió € költségvetésű projekt a megye által alapított és fenntartott oktatási, szociális, kulturális és egészségügyi intézmények számára nyújt lehetőséget vezetési stratégiájuk, irányítási folyamataik, továbbképzési tevékenységük alapos felújítására.   Vagyis az olykor nem látható, ám hihetetlenül fontos kiszolgáló háttértevékenységük korszerűsítésére.

Horváth Árpád, az MKP megyei képviselője, Gúta polgármestere a megyei testület előtt beszámolt a Gúta határában eltervezett, dán sertésfarm paramétereiről és arról, hogy a város lakossága, a környéken lakók egy emberként tiltakoznak a tervezett beruházás ellen, annak káros környezeti hatása miatt. A dán sertésfarm 7 km-re épülne meg magától a várostól, ám évente 60 ezer tonna biológiai hulladékot szállítanának el 4 ezer kamionnal Komáromba, a hulladék elhelyezésére. Nemcsak a beruházás súlyos környezetterhelő hatására hívta fel a figyelmet, hanem a Gútát Komárommal összekötő megyei út súlyos terhelésére, lehetséges tönkretételére, a megnövekedett teherforgalom következtében. Végül Nyitra megye erkölcsi támogatását kérte az ügyben, illetve a folyamatban levő tiltakozó petíció aláírását a jelen levő megyei képviselők és megyei tisztviselők által.

A megyei önkormányzat megvitatta a megye hatáskörében levő energiaszolgáltató, az Energo-SK részvénytársaság jövőjét, stratégiáját taglaló beadványt, majd jóváhagyta a társaság alaptőkéjének megnövelését az alapító részéről, 800 ezer euróval. Ennek szükségszerűségét a megye abban látja, hogy az energiaszolgáltató hatáskörében levő intézmények energiaellátását a társaság korszerűsíthesse, megnövelhesse a hatáskörében levő megyei intézmények épületeinek energetikai hatékonyságát. Az MKP képviselőcsoportjának egyetlen képviselője sem támogatta meg az anyagot, mert a stratégia a jövőben azon megyei intézményeket, amelyek nem voltak eddig az Energo-SK szerződött partnerei, nem kötelezi arra, hogy az Energo-SK kötelékébe lépjenek, ám arra már nem nyújt lehetőséget, hogy a kötelékében levő intézmények kiválhassanak az Energo-SK kötelékéből és hatékonyabb, olcsóbb megoldáshoz folyamodhassanak. A társaság igazgatótanácsának elnöke - aki a megyei testület előtt védte a beadványt – ugyan ennek lehetőségét felvázolta, nem látta ennek akadályát, amennyiben az intézmény vezetője bebizonyítja, hogy számára olcsóbb, hatékonyabb megoldás is létezik. Ám a testület által elfogadott anyagban az utóbbi lehetőség nem található.

Az MKP Nyitra megyei képviselőcsoportja egy taggal bővült. Örömmel fogadtuk, hogy Stubendek László megyei képviselő, Komárom város korábbi polgármestere az MKP megyei képviselőcsoportjának tagjává vált. Vele együtt a megyei képviselőcsoportunknak immár 12 tagja van.

                                                                               Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője    

Szerző: farkasivan  2019.08.21. 08:01 Szólj hozzá!

A pozsonyi kormánykoalíció hamarosan eldönti, hogy a szociális csomagon belül 2020-tól milyen intézkedések valósít meg. Az MKP egyetért az olyan kormányzati szociális intézkedésekkel, amelyek megnövelik a családok havi bevételeit. Azonban, ha a parlament megszavazza a magánemberek és magánvállalkozók személyi jövedelemadója adózatlan sávjának megnövelését, vagy lecsökkenti a személyi jövedelemadó százalékpontos kulcsát, akkor az országos képviselők nem az állami költségvetés bevételeit kurtítják meg alaposan, hanem a városok, a falvak és a megyék, vagyis az önkormányzatok bevételeit. Kívánatos, hogy a kormány és a parlament az életszínvonal megnövelése címén olyan intézkedéseket hozzon, amelyek az állami költségvetésre lesznek hatással. Ne a helyi és a megyei önkormányzatok gazdálkodását borítsák fel, sorrendben a negyedik ilyen jellegű intézkedésükkel!

kozseghaza_1.jpgA másik intézkedés, amely az alacsonyabban fekvő, déli települések bevételeit alaposan megkurtította, a pénzügyi decentralizáció modelljébe beiktatott tengerszint feletti magasság együtthatója befolyásának alapos megnövelése volt 2006-ban. Akkoriban ez az intézkedés a 267 méter tengerszint feletti magasság alatti településektől évente elvont 33 millió eurót, továbbítva azt a 267 métertől magasabban fekvő településekre. Ma ez a tőlünk művileg elvont és az északabbra fekvőknek továbbított összeg évente 74 millió euró. Ennyivel kevesebb bevétele van évente a 267 métertől alacsonyabban fekvő településeknek, mert a személyi jövedelemadó községek számára visszajuttatott hányadát ennyivel megkurtítják a tengerszint feletti magasság együtthatója címén. Ez egyfajta különadóként is felfogható, amellyel a déli településeket megsarcolják, majd továbbítják az összeget a magasabban fekvő települések számára.

Ezzel sem foglalkoztak a parlamentben azok, akik elvileg elsősorban a déli és a keleti országrész érdekeit képviselik a pozsonyi törvényhozásban. Mit szólnak ehhez a polgármester és megyei képviselő társaik?  Nekik ez megfelel? Hangot adtak tiltakozásuknak, nemtetszésüknek?

 

                                                                                                   Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

 

 

Szerző: farkasivan  2019.07.02. 07:34 Szólj hozzá!

Hétfőn megtartotta 13. képviselő-testületi ülését a Nyitra Megyei Önkormányzat. Az MKP képviselőcsoportjának javaslatára - amelyet az előző testületi ülésen Gyarmati Tihamér nyújtott be - a megyei önkormányzat tegnap elfogadta, hogy a vonatkozó törvényen felül, a megye által fenntartott intézmények minden dolgozóját megilleti az üdülési támogatás a törvény által előírt összegben. Függetlenül az adott megyei intézmény dolgozóinak számától. Immár abban az esetben is jár az üdülési támogatás, ha a megyei intézmény dolgozóinak száma nem éri el a törvény által garantált alsó határt, 49 dolgozót. A megyei önkormányzat mai döntésével e határozathoz az anyagi forrásokat is hozzárendelte. Az üdülési támogatás a vonatkozó törvény értelmében aktív idegenforgalomra, vagyis szlovákiai helyszínen való üdülésre használható fel.

2_10.jpgAz MKP Nyitra megyei képviselőcsoportja nevében Becse Norbert bízta meg a megyei hivatal igazgatóját azzal, hogy szorgalmazza a megye tulajdonában levő ingatlanokban működő Komáromi Általános Kórház igazgatóját a kisebbségi nyelvekről szóló törvény rendelkezéseinek korlátlan betartására a kórház épületeiben. Vonatkozik ez a tájékoztató rendszerre, a tájékoztató táblákra, feliratokra egyaránt. Hiszen a vonatkozó jogszabály értelmében az élet, az egészség, a biztonság és a vagyon megőrzésére utaló, a veszélyre figyelmeztető, anyanyelven tájékoztató táblák és feliratok kifüggesztése a legfontosabb. Az ilyen jellegű táblák sora található a kórházakban, miközben Komáromot, méginkább a város környékét többségében magyar ajkú emberek lakják. Éberen fogjuk a jövőben figyelemmel követni a megyei rendelkezés betartását a Komáromi Általános Kórházban.

Nyitra Megye Önkormányzata elfogadta az új jogszabályok alapján a települések kezdetének és végének megjelölését, az új közlekedési táblák kifüggesztését a megyei fenntartású, II. és III. osztályú közutak mentén, az egész megye területén olyan településeken, ahol a szlováktól eltérő közösség – Nyitra megyében általában a magyar ajkú lakosság - számaránya eléri vagy túlszárnyalja a helyi lakosság 20 százalékát. A fehér színű település-megnevezésekről, közlekedési táblákról van szó, amelyek felváltják a régi, kisebb méretű sötétkék színű táblákat a települések elején és végén s amelyek mérete immár megegyezik a szlovák nyelvű település-megnevezéssel. Mindez az egyenrangúsítás jelképes kifejezése. Feltűnő volt, hogy míg az MKP megyei képviselőcsoportjának minden jelen levő tagja a megyei hivatal javaslatát megszavazta, addig Igor Éder, a Most-Híd megyei alelnöke, továbbá a vegyes lakosságú települések, Léva és Udvard polgármesterei, megyei képviselőként a javaslatot nem szavazták meg. Ezzel Nyitra megye is felsorakozott a szomszédos megyékhez, miközben a megyei hivatal által kidolgozott javaslat és anyag kidolgozását, majd beterjesztését az MKP megyei frakciója kezdeményezte.

A megyei önkormányzat jóváhagyta a műemlékek felújításának támogatásáról szóló új általános érvényű rendeletét, amely egy-egy ilyen jellegű megyei támogatás határértékét megnöveli 4.500 euróra és bevezeti a pályázat szerény társfinaszírozását a pályázó által.

Csenger Tibor, az MKP Nyitra megyei alelnöke javaslatára a megyei önkormányzat megszavazta a SzK Kormányfőhelyettesi Hivatalával történő megállapodását, az együttműködés társfinanszírozását. Olyan együttműködésről van szó, amelynek következménye a Megyei Regionális Fejlesztési Tanács létrehozása lesz a következő, 2020 – 2027 közötti EU tervezési időszakban. A megyei fejlesztési tanács számos olyan új hatáskört kapna a regionális fejlesztés tervezésénél és megvalósításánál, amelyek ma még a kormányfőhelyettesi hivatalban vannak. Vagyis alapos decentralizációt terveznek a jövőben a regionális fejlesztés terén, ami üdvözítő és rendkívül fontos változás. A Megyei Regionális Fejlesztési Tanács szerepét a jövőben a megyei önkormányzat mai regionális fejlesztési szakbizottsága venné át.

Természetesen támogatta az MKP megyei képviselőcsoportja a Szlovákiai Falvak és Városok Komáromi és Érsekújvári Regionális Társulásainak javaslatát, hogy a Nyitra Megyei Területrendezési Terv küszöbön álló módosításánál az R8-as észak-déli gyorsforgalmi út legyen meghosszabbítva Nyitrától déli irányban, Érsekújvár érintésével Komáromig. Ezen kívül, a 4 évvel ezelőtti törekvéseinkhez hasonlóan, a küszöbön álló módosításnál újra beterjesszük majd azokat a módosításokat is, amelyek kedvezően érintenék Nyitra megye déli járásainak gazdasági fellendítését, a közlekedési infrastruktúra alapos fejlesztését. Ám mindezek még odább vannak…….

A megyei képviselő-testület megváltoztatta a korábban létrehozott Segély Alapítvány igazgatótanácsát. Ezzel a cél az volt, hogy a megyei közalapítvány fokozza aktivitását, aktív tevékenységet folytasson a jövőben szociális és egészségügyi téren. Az MKP képviselőcsoportját az alapítvány igazgatótanácsában Dr.Viola Miklós fogja képviselni.

A diáklétszám alapos lecsökkenése következtében a megyei hivatal néhány hónapja előkészítette az Udvardi Szakközépiskola megszüntetését. A megyei hivatal a javaslatot benyújtotta jóváhagyásra előbb a szakbizottságok elé, majd a megyei tanács elé, tegnap pedig a megyei képviselő-testület elé. A megyei képviselő-testület a javaslatot tegnapi napirendjéről levette. Az Udvardi Szakközépiskola utolsó esélyt kapott annak árán, hogy szeptember 1-től a megyei hivatal tetemes összeggel fogja támogatni a középiskola működését, művileg a felszínen tartását. Kérdés, lesz-e értelme. Az MKP megyei frakciója elvi döntést hozott. E változást, a napirendről való levételt megszavazta, esélyt adva ezzel a szakközépiskola új vezetésének a szakközépiskola újjáélesztésére.

 

                                                                                Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője    

 

Szerző: farkasivan  2019.06.25. 06:49 Szólj hozzá!

    A Nyitra Megyei Önkormányzat hétfőn megtartotta 12. képviselő-testületi ülését. A testület elfogadta a 2018. gazdasági év zárszámadását. Ennek alapján megállapítható, hogy 2018-at a korábbi évekhez hasonlóan, újra magas, 14,9 millió euró gazdasági többlettel zárta. A többletet a megyei önkormányzat a tartalékalapba utalta, amelynek forrásaiból idén is a prioritást élvező beruházások valósulhatnak majd meg.

    A megyei önkormányzat eldöntötte, hogy igénybe veszi a kormány által felajánlott 15 millió euró összegű kamatmentes hitelt, a legrosszabb állapotban levő II.osztályú megyei utak és hidak teljes felújítására. Az összeget az állami költségvetés biztosítja.

111.jpg    A minap megtartott ünnepi közgyűlésen Nyitra megye immár hivatalosan is a Rába-Duna-Vág Európai Területi Társulás tagjává vált. Megyénket a társulás szakmai bizottságában Csenger Tibor (MKP) megyei alelnök fogja képviselni. A társulás történetéhez hozzátartozik, hogy 2011-ben jött létre a 4 megyésre tervezett európai társulás, ám Nagyszombat megye, Győr-Sopron-Moson megye és Komárom-Esztergom megye – amelyek a társulást létrehozták - mellől akkor Nyitra megye az alapító tagságtól visszalépett.  Azóta az európai társulás tagjává vált Pest megye és Pozsony megye, mi pedig 2019-ben végre elértük, hogy Nyitra megye is csatlakozott a Rába-Duna-Vág Európai Területi Társuláshoz. Az összetartozáson túl ennek praktikus okai is vannak, hiszen az Interreg Program keretében benyújtott pályázatoknál immár Nyitra megye is a nagy kiterjedésű, hat megye térségét átölelő társulás keretében jelenik meg, különösen az újonnan meghirdetett Kis Projekt Alap pályázatainál. Sőt mi több, a további megyékhez hasonlóan immár a pályázatok elbírálásának döntéshozatalában is részt vesz. A térképre tekintve megállapíthatjuk, hogy a Rába-Duna-Vág ETT területe immár zárt, kerek tömböt alkot. a jövőben már nem lesz foghíjas.

      A megyei közgyűlés támogatja a Papp Katalin Magán Művészeti Alapiskola törekvését, hogy a középiskolás korú diákok számára megnyissa a másodfokú képzését és benyújtsa ezirányú kérvényét jóváhagyásra, a SzK Oktatási Minisztériuma elé. A megye hozzájárulása nem megkerülhető, hiszen a jövőben a másodfokú képzésre szánt forrásokat Nyitra megye fogja rendelkezésre bocsájtani részadó formájában.

     Iskolafenntartói, megyei határozattal újabb szakközépiskolák kaptak lehetőséget szakoktatásuk színvonalának megnövelését célzó pályázatok benyújtására az Integrált Regionális Operatív Program keretében. Közöttük a Vágsellyei Összevont Középiskola. Pályázatának összege 900 ezer euró, siker esetén ehhez iskolafenntartóként a megye 45 ezer euró társfinanszírozással járul hozzá.

    Csenger Tibor megyei alelnök javaslatára Nyitra megye részt vesz a CORCAP – a TEN-T közlekedési hálózatok fejlesztése elnevezésű nemzetközi projekthez. A projektben Németország, Csehország, Szlovákia és Magyarország egy-egy megyéje, államigazgatási hivatala, közlekedési hatósága és nagyvállalata vesz részt olyan célirányos szabályzat kidolgozása céljából, amely optimalizálja a meglévő TEN-T közlekedési hálózatokat, meghatározza multimodális logisztikai központok elhelyezését, az európai vízi, vasúti és közúti szállítási folyosók összehangolását a sokkal tisztább, környezetkímélőbb teherfuvarozás céljából. Ne feledjük el, hogy a Duna VI. számú európai vízi közlekedési folyosó, a Pozsony-Galánta-Érsekújvár-Párkány-Budapest vasútvonal pedig a IV. számú európai vasúti közlekedési folyosó egy szakasza. A projekt értéke 2,5 millió euró, amelyet az EÚ költségvetése fedez.

    Mivel az előző pályázati felhívás eredménytelenül végződött, Nyitra Megye Önkormányzata újra meghirdette pályázatát az Érsekújvári Közművelődési Intézet igazgatói tisztségének betöltésére. 

    A Nyitra Megyei Önkormányzat Hivatala jóváhagyásra nyújtotta be a megyei képviselő-testületi elé 6 pályázati rendszer – műemlékek védelme, kultúra, sport, idegenforgalom, idegenforgalmi létesítmények, egészségügyi ellátás – összesen 5 általános érvényű rendeletének módosítását. Bolya Szabolcs, az MKP megyei képviselő-csoportja nevében javaslatot tett, amellyel a rendeletek átdolgozásra lettek visszautalva, hiszen a megyei hivatal a tavaly bevezetett újdonság – a pályázatok kizárólag elektronikus úton történő benyújtása - mellett, amikor a pályázónak elektronikus személyigazolvánnyal kellett rendelkeznie, újabb kellemetlen újdonságot akart átpaszírozni, az eredményes pályázatok szerződéseinek elektronikus aláírását, amely elektronikus személyigazolványt és elektronikus aláírást!!!! igényel. A képviselő-testület tagjainak többsége úgy véli, elég volt a tavalyi újdonságból – ennél kompromisszumként el lett fogadva, hogy megbízott személy is benyújthatja majd a pályázatokat, aki rendelkezik elektronikus személyigazolvánnyal – ám az újabb javaslattal nem ért egyet, hogy a szerződések aláírását is kizárólag elektronikus úton lehessen megtenni, ami a szerződött féltől megköveteli, rendelkezzen elektronikus személyigazolvánnyal és elektronikus aláírással. Mindennek oka az, hogy a civil szervezetek, plébániahivatalok, sportszervezetek vezetőinek, elnökeinek döntő többsége nem rendelkezik az elektronikus okiratokkal és jelenleg nincs is ilyen kényszer, törvényes előírás. Az MKP képviselőcsoportja javaslatával a képviselő-. testület egyetértett, hiszen a javaslat elfogadása esetén alaposan beszűkült volna a jogosult pályázók köre. A megyei hivatal átdolgozza a rendeletek javaslatát, kiiktatja belőlük az újonnan javasolt elektronikus eszközök használatát.

    Gyarmati Tihamér, az MKP képviselő-csoportja nevében javaslatot tett arra, hogy a megyei hivatal dolgozza ki az utazási utalványok átnyújtásának lehetőségét azon megye által fenntartott intézményekre vonatkozóan, amelyek 49-től kevesebb alkalmazottal rendelkeznek és számítsa ki ennek forrásigényét. Javasolta továbbá, amennyiben a forrásigények nem terhelik meg alaposan a megye költségvetését, a megye, mint az intézmények fenntartója utalja át az utazási utalványok forrásait az intézmények számlájára, hogy dolgozóik számára átnyújthassák az utazási utalványokat. Javasolta továbbá, hogy a megyei hivatal nyújtson áttekintést azon megyei intézményekről, amelyek 49, vagy annál magasabb dolgozói létszámmal bírnak, átnyújtották-e dolgozóiknak az államilag garantált utazási utalványokat, vagy sem. Azon megyei intézményeknél, amelyek ezt nem tették meg, átmenetileg a megye biztosítson forrásokat az utazási utalványok kifizetésére addig, amíg az állami költségvetésből nem térítik meg az állami által garantált utalványok árát. A javaslatot a megyei hivatalnak teljesítenie kell, a forrásigények függvényében a megyei testület dönti majd el, jóváhagyja-e az utazási csekkek törvényen felüli átnyújtását.

 

                                                                                 Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője    

 

 

 

Szerző: farkasivan  2019.05.09. 18:26 Szólj hozzá!

A Nyitra Megyei Önkormányzat hétfőn tartotta meg 11. képviselő-testületi ülését. A testületi ülésen eldöntöttük az idei megyei támogatásokat helyi kultúrára, sportra, idegenforgalomra és a műemlékek felújítására. A kultúra és sport terén összesen 1.700 pályázat érkezett a megyei hivatalba. A következő szakterületi és térségi megoszlásban lettek a támogatások megítélve: kultúrára Csemadok alapszervezetek, civil társulások, szakmai szervezetek, helyi önkormányzatok, iskolák pályáztak, miközben a Komáromi járásban 141.680,-€, a párkányi körzetben 49.060,- €, az érsekújvári körzetben 145.079,- €, a Lévai járásban 154.791,- € míg a Vágsellyei járásban 72.240,- € lett megítélve az eredményes pályázóknak, akik teljesítették a pályázatban meghirdetett feltételeket. A megye idén e pályázatokra 940 ezer eurót szán.

nr_megye_mkp_frakcioja.jpgSporttevékenységre, mozgásra, sportrendezvényekre helyi sportszervezetek, civil társulások, helyi önkormányzatok és iskolák pályázták meg Nyitra megye támogatását. Az eredményes pályázatokra a Komáromi járásba 134.144,- €, a párkányi körzetbe 46.450,- €, az érsekújvári körzetbe 146.557,- €, a Lévai járásba 137.362,- €, míg a Vágsellyei járásba 68.397,- € érkezik. A sporttevékenység támogatására a megye idén 890 ezer eurót áldoz.

Az idegenforgalmi pályázatokat vállalkozók, települési önkormányzatok, civil társulások nyújtották be a megye területéről. Összesen 365 ezer eurónyi támogatás kerül szétosztásra, a következő területi elosztásban, a megye déli térségében: a Komáromi járásban 55.014,- €, a párkányi körzetben 19.050,- €, az érsekújvári körzetben 56.334,- €, a Lévai járásban 60.105,- €, míg a Vágsellyei járásban 28.051,- € talál gazdára. Ezen felül, a másik támogatási rendszerben, a minősítéssel és tanúsítvánnyal rendelkező idegenforgalmi létesítmények jutnak megyei támogatáshoz. Összesen 18 eredményes pályázat lesz megtámogatva külön-külön ezer euróval.

A műemlékek felújítására szánt megyei pályázatok is ki lettek értékelve. Nyitra megye 22 eredményes pályázatra összesen 70 ezer euró támogatást nyújt. Közöttük a komáromi R.kat.Plébániahivatal részére, a Szt.András Bazilika felújítására 3.320,-euró, Komárom város részére, a Komáromi Erőd felújítására 2.135,-euró, Ipolyság városának a Városháza - korábban Megyeháza – felújítására 3.320,-euró, Ógyalla város részére, a kápolna felújítására 3.300,-euró, a nagycétényi Rékat.Plébániahaivatal részére, templomuk felújítására 3.320,-euró, míg a csúzi R.kat.Plébániahivatal részére, templomuk felújítására 3.320,-euró támogatást nyújt.

Nyitra Megye Önkormányzata elfogadta azt a megyei szabályzatot, amelyben a megye által fenntartott intézmények igazgatói megválasztásának feltételeit szabályozza. Átvilágítás alá kerülnek a megye által fenntartott kulturális, szociális és egészségügyi intézmények, majd az eredményeket egy szakmai bizottság fogja elbírálni, miközben kiértékeli az intézményről elkészült átvilágítást, a beérkezett panaszokat és az intézmény ügyfeleinek véleményét. Az új pályázati rendszerben az oktatásügyi intézményekhez hasonlóan, 5 évre lesznek megválasztva a megyei intézmények igazgatói. Megbízatási időszakuk folyamán több ízben is kiértékelés alá esik az általuk vezetett intézmény. Mindezzel a megyei önkormányzat, mint az intézmények fenntartója a sokasodó panaszokra reagál – ezek egy része a megyei képviselőkhöz is eljut – s abban érdekelt, hogy a megye által fenntartott intézmények a kornak megfelelő, minőségi szolgáltatást nyújtsanak. Az pedig szakmailag megalapozott és erkölcsi alapokon nyugvó, minőségi vezetéssel biztosítható. Nyitra megye előtt néhány héttel Nagyszombat megye tett hasonló határozott lépést. Más megyékben is csoportos pályázatot írt ki a fenntartó a megye által fenntartott intézmények vezetésére. 

Komárom város polgármestere, Keszegh Béla levélben fordult néhány megyei képviselőhöz, segítségüket kérve a várost érintő 3 kérdésben. Mivel közérdekről van szó és a témák már meg lettek szellőztetve a médiában, engedtessék meg nekem, hogy e sorok között, nyilvánosan válaszoljak a polgármester levelére. Mindenekelőtt leszögezem, hogy tevékenységünkkel segíteni kívánjuk Komárom város önkormányzatának törekvéseit, tevékenységét. Emiatt az MKP megyei képviselőcsoportjának tagjai azonnal kapcsolatba léptek, léptünk a Nyitra Megyei Hivatal illetékeseivel.  A Komáromi Általános Kórház ingatlanainak tulajdonosa Nyitra megye. A kórház üzemeltetését az Agel részvénytársaság végzi, egy hosszú távú bérleti és üzemeltetési szerződés alapján. A keretszerződés alapján a kórház területén levő ingatlan tulajdon felújításáért a bérlő, a kórház üzemeltetője felel. Megállapodásunk alapján a kórház területén levő utakat – amelyek helyenként katasztrofális állapotban vannak – a kórház üzemeltetője a nyári hónapok folyamán megjavítja és a kórházi pavilonok felújítását követően, miután a beruházás befejeződik, új burkolattal látja el. Az MKP megyei frakciója részéről e tevékenységet Dr.Viola Miklós megyei képviselő, a megyei egészségügyi bizottság elnöke felügyeli.

A kórház területén levő egykori nővérkollégium épülete megnyitható lesz a Pefőfi utca irányából, ám a kollégium épülete is felújításra szorul. Mivel az épület Nyitra megye tulajdona és a kórház üzemeltetője beleegyezik az épület megyei kollégiumként való hasznosításába (kikerül a keretszerződés hatálya alól), Nyitra megyének kell megtalálnia a jövő évi költségvetésben a forrásokat arra, hogy megújuljon, ismét használhatóvá váljon a kollégium épülete, kielégítve ezzel az újabb igényeket, amelyeket az ipariskola kollégiuma immár nem képes kielégíteni. Megtesszük a kellő lépéseket, hiszen fontos közügyről van szó. Az MKP megyei frakciója részéről e tevékenységet Dr.Viola Miklós szakmai bizottsági elnök és Becse Norbert, a frakcióvezető helyettese felügyeli.

A polgármester harmadik felvetése a Duna Menti Múzeumot érintette. Részben emiatt tartottuk meg a képviselőcsoportunk legutóbbi tanácskozását a komáromi Duna Menti Múzeumban. A helyi önkormányzat nevében a polgármester magas bérleti díjat követel a Duna Menti Múzeumtól, amely tárlatainak egy része a város tulajdonában levő Zichy-palotában található. A múzeum eddig kölcsönbe kapta a városi ingatlant, ingyen, bérmentve, a rezsiköltségek megtérítéséért. Ezentúl a város vezetése 40 euró bérleti díjat követel évente, m2-ként. Ez éves bérletben 56 ezer eurót jelent. Le kell azonban szögezni, hogy a múzeum az utóbbi 5 év folyamán 40 ezer euró értékben hajtott végre beruházást a Zichy-palota épületén, amelynek nem tulajdonosa. Az éves rezsiköltségét 15 ezer euró összegben havi rendszerességgel a városnak megtéríti, a kölcsönbeadási szerződés alapján. Ezen felül nem elhanyagolható, hogy a Duna Mente Múzeuma évente 12 ezer euró ingatlanadót fizet a városi kasszába. Ám a legfontosabb érv amellett, hogy továbbra is fenn kéne tartani a Zichy-palotára szóló kölcsönbeadási szerződést a múzeum számára, a következő: a Zichy-palotában a múzeum olyan tárlata látható, amely Komárom város történelmét mutatja be 1848-tól 1945-ig. Vagyis a nem létező városi múzeumot helyettesíti, a város hatáskörét pótolja. „Átruházott megyei hatáskörben“. Ennek ellenére, mi az MKP megyei képviselői megpróbálunk a város költségvetésén segíteni, a bevételi oldalát megnövelni. Ám a határ nem lehet a csillagos ég. A Nyitra Megyei Hivatallal olyan megállapodást tudunk elérni, amely legfeljebb akkora bérleti összeget helyez kilátásba, amekkora a megye székhelyén, Nyitra városában levő legmagasabb bérlet, amit a megye Nyitra város kasszájába fizet. Ez pedig a komáromi polgármester által igényelt bérlet pontosan 35 százaléka. Végül, jöjjön a tanulság: a komáromi megyei múzeum Komárom városának történelmét – a város helyett – bemutató tárlatának helyszínét, épületét, küldetését nem ildomos egy síkon kezelni vendéglővel, sörözővel, vagy egyéb vállalkozással.

 

                                                                                   Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

 

Szerző: farkasivan  2019.03.26. 18:20 Szólj hozzá!

Lezajlott Szlovákiában a köztársasági elnökválasztás első köre. Lehet, hogy ezzel adóügyekben elillan a kormánypártok igyekezete, buzgó aktivitása? A választást megelőző napokban egymásra licitáltak, ki tud erőteljesebbet javasolni. Miközben javaslataikat nem vitatták meg egymással, mint ahogyan ez normális kormánykoalícióban szokás és alapvető elvárás. 2019. októberéig szól a koalíció szerződése, ám úgy tűnik, idejekorán elkezdték a parlamenti választásra való felkészülést. Adóügyekben egymást kirekesztve, túllihegve. Mindez arra utal, hogy mindhárman elkezdték a parlamenti választási kampányt. Netán előre hozott választásokban gondolkodnak?

bloghoz.jpgMindhárom adóügyi javaslat meglepetésszerű, hiszen nincs támaszuk a kormányprogramban és hatástanulmány sem készült róluk. Az utóbbi súlyos hiba. Egyik kormányzó párt vagy szaktárca sem készített ilyet. Enélkül veszélybe sodorhatják közös megállapodásukat a közelgő kiegyenlített államháztartásról. Avagy ez már korántsem prioritás?

Időrendi sorrendben az első javaslatot a második kormánypárt tette, a társasági adó kulcsát javasolta lecsökkenteni 15 százalékra. Szlovákiában valóban magas a társasági adókulcs. Főként, ha a környező országokkal hasonlítjuk össze. Magyarországon 9 százalékos, mégsem omlott össze a magyar államháztartás. Köszöni szépen, jól megvan. Olyannyira, hogy széles körben jut belőle a határon túlra óvodafejlesztésre, gazdaságfejlesztésre és sok más fejlesztési programra a külhoni magyarok számára. Szlovákiában már réges-régen le kellett volna jelentősen csökkenteni a társasági adó kulcsát, a magyarországi szint közelébe. De végezzenek előtte valós hatástanulmányt! Nehogy később meglepődjenek.

A második javaslatban a legnagyobb kormányzó párt a magánemberek és magánvállalkozók jövedelmi adójának kulcsát faragná le. Egyetértünk, de itt is jóval korábban meg kellett volna tenni e lépést, nem hetekkel a választás előtt. Hirtelen rájöttek, hogy gondban lehetnek a köztársasági elnökválasztáson és a soron következő európai parlamenti választáson.

A harmadik javaslatot a vegyes kormányzó párt tette, a magánemberek és magánvállalkozók adómentes sávjának megnövelését jelentette be olyan céllal, hogy évente 100 euróval több maradjon a magánemberek pénztárcájában. Nagyszerű! Miért nem iktatták e célkitűzést sem a kormányprogramba (egyiket sem), miért csak a közelgő választások előtt licitáltak rá egymásra, ki javasol erőteljesebb adóreformot. Persze, a kormányprogramot megkerülve sőt, hatástanulmányok, vagyis szakmai megalapozottság nélkül.

A másik oldalon réges-régen megérett a helyzet az adókulcsok jelentős csökkentésére és az adózatlan sáv megnövelésére, hogy több maradjon az adózók, a polgárok pénztárcájában. Réges-régen meg kellett volna lépni. Akkor, amikor a gazdaság felszálló ágba került és évekig csúcson járt. A korrektség kedvéért (hogy olvashatók legyenek) a kormányprogramba kellett volna iktatniuk és évekkel ezelőtt meg kellett volna valósítaniuk. Uraim, elkéstek. Most már a gazdaság lassan, de biztosan leszálló ágba kerül. Egyre több jelzés lát napvilágot arról, hogy az európai gazdaság érezhetően fékez és az ezer szálú átkötésnek köszönhetően magával rántja a hazai gazdaságot is. Ha netán kitör a válság, akkor jövőre majd mindent visszaszabnak, mert bocsi, de elengedhetetlen lesz?  Azok a fránya hatástanulmányok, ilyenkor olyannyira hiányoznak…….Hol itt a szakmai megalapozottság, a hozzáértés?  

Azonban a polgárok, a vállalkozók  érdekében én is azt vallom, hogy jobb későn, mint soha. Mert a felelősség a kormánypártoké. Amit megfőztek, azt egyék is meg!

 

                                                                                                       Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2019.03.19. 06:58 Szólj hozzá!

 

Nyitra Megye Önkormányzata megtartotta 10. képviselő-testületi ülését. A megye áruba bocsájtja feleslegessé vált ingatlan vagyonát. Közöttük családi házat kerttel Gadócon, mezőgazdasági műhelyt a hozzá tartozó beépített területtel és udvarral Gadócon, középiskolai kollégium épületét Ógyallán, egykori raktárhelyiségeket Érsekújvárban, telkeket Vámosladányban. A kínálati eljárás meghirdetését a megyei önkormányzat jóváhagyta, a pályázati bizottságba Becse Norbert, az MKP megyei frakcióvezető-helyettese került. Maga a pályázat és további tájékoztatás a megye honlapján lesz hamarosan olvasható – www.unsk.sk

01_5.JPGA megyei önkormányzat gimnáziumok számára jóváhagyta a fenntartó önrészét EU-pályázatok benyújtásához az olvasási, matematikai, pénzügyi és természettudományi készségek megnövelése céljából. Köztük az ipolysági Szondi György Gimnázium, a zselízi Comenius Gimnázium, valamint a Párkányi Gimnázium részére.

A megyei képviselő-testület megválasztotta a Leader társulások pályázatait elbíráló bizottságokat. Az 1. Leader bizottságban az MKP képviselőcsoportját Orosz Örs képviseli, míg a megyei Leader hálózatban részt vevő két Leader társulás köreiből beérkezett pályázatokat elbíráló, 2. bizottságban az MKP frakcióját Csenger Tibor alelnök képviseli.

Nyitra Megye Önkormányzata górcső alá vette a Vágsellyei járásban kialakult helyzetet az orvosi készültséget illetően. Mivel a készültség máig sem tudott a vonatkozó jogszabályokkal összhangban, a járásban élő polgárok, páciensek megelégedésére létrejönni, alapos elemzésnek vette alá a felelősök eddig megtett lépéseit. Egyúttal elmarasztalta a készültséget megszervező és fenntartó orvos hozzáállását, visszautasította illetéktelen támadását. A testület felszólította a felelősöket a kialakult helyzet mihamarabbi orvoslására.

2016-ban a megyei önkormányzat az Integrált Regionális Operatív Program (EU) fejlesztési keretébe 13 szakközépiskolát javasolt, szakoktatásuk színvonalának alapos megnövelése céljából. A középiskolák projektjei közül a legmagasabb támogatásban az Érsekújvári Ipariskola részesül, 1,7 millió €  összegben, őt követi a Komáromi Ipariskola 1,4 millió € költségvetésű projektje. A megyei testület hétfői határozatával további hat szakközépiskola kerül az IROP által meghirdetett támogatási programba. A program irányító hatósága korábban meghatározta, a megye keretéből mekkora hányad jut a megyeszékhelyen, Nyitrán működő szakközépiskoláknak. Emiatt a tegnapi döntés alapján négy további, nyitrai középiskola kerül az IROP programjába. Rajtuk kívül a Vágsellyei Összevont Szakközépiskola és a Verebélyi Szakközépiskola. A programba javasoltuk a megyei fenntartású Párkányi Szakközépiskolát, valamint a Lévai Gépipari Szakközépiskolát, ám nem feleltek meg a program szigorú feltételeinek (diáklétszám és annak dinamikája). Ám elértük, hogy számukra a szakoktatás színvonalának alapos megnövelését a megye saját forrásaiból biztosítjuk majd 2019-ben.

Megyei önkormányzati határozatával társult Nyitra megye a Duna Stratégia 2014-2020 Program keretében magyar, bolgár, szerb, moldáv partnereivel együtt egy olyan szakmai programba, amellyel a megyei szintű Duna-menti térségek összehangolhatják területrendezési és regionális fejlesztési elképzeléseiket.

A Nyitra Megyei Önkormányzat MKP képviselőcsoportja az utóbbi 5 évben rendre valamelyik megyei fenntartású oktatási, kulturális, egészségügyi vagy szociális intézményben tartotta meg tanácskozását. Hogy megyei képviselőként megismerkedjünk az intézménnyel és segítő kezet nyújtsunk ügyeinek, problémáinak megoldásában. Szem előtt tartva a magyar tanítási nyelvű vagy részben magyar tanítási nyelvű megyei középiskolák fejlődését, tevékenységét. A frakciónk legutóbbi ülésére a megyei önkormányzat 10. képviselő-testületi ülését megelőzően az érsekújvári Pázmány Péter Gimnáziumban került sor. A gimnázium igazgatónője, az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola igazgatónője, valamint Érsekújvár polgármestere és megyei képviselője jelenlétében a gimnázuim jövőjét, lehetséges szerkezeti átalakítását boncolgattuk. A megoldások sorában megvitattuk az érsekújvári magyar oktatási központ létrehozásának lehetőségét. Előbb a gimnázium vertikális összevonását a magyar alapiskolával (esetleg óvodával), majd a megyei fenntartású középiskolák magyar tagozatainak horizontális összevonását egy erős iskolaközpont létrehozásával, amelyben helyet kapna a gimnázium, az ipariskola, a kereskedelmi akadémia és az egészségügyi középiskola. Végül leszögeztük, hogy mindkét lehetséges út csupán alulról jövő kezdeményezéssel veheti kezdetét, amikor a diákok szülei és maguk a diákok, valamint az érsekújvári értelmiség fejezi ki óhaját, akaratát egy ilyen stratégiai jelentőségű változás megtételéhez. Az MKP megyei képviselőcsoportja csupán az ilyen irányú, széleskörű kezdeményezésre hivatkozva indítványozhatja a gimnázium fenntartójának, Nyitra megyének hozzájárulását.

 

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

Szerző: farkasivan  2019.02.05. 08:31 Szólj hozzá!

Hétfőn lezajlott a Nyitra Megye Önkormányzat 9. képviselő-testületi ülése. A testületi ülésen fontos döntést hoztunk Nyitra megye belépéséről a nagytérségi, Rába-Duna-Vág Európai Területi Társulásba. Ennek előzménye a következő: 2011-ben a területi társulás létrejött, ám foghíjasan, Nyitra megye nélkül, hiszen nem volt meg belépésének szándéka. Nélküle hozta létre Nagyszombat megye, Komárom-Esztergom megye, valamint Győr-Moson-Sopron megye. Tavaly társult hozzájuk Pest megye és Pozsony megye. A tegnapi döntéssel pedig a területi társulás kiegészült Nyitra megyével, ezzel immár kerek nagytérséget képez a  Rába-Duna-Vág Európai Területi Társulás. A döntés praktikus hozadéka, hogy Nyitra megye területén levő települések, civil társulások eddig is megpályázhatták az Interreg Program Kisprojekt Alapjának támogatását, ám a döntéssel Nyitra megye a program Irányító Hatóságának részese lett, immár kiveszi részét a pályázatok elbírálásából, a döntéshozatalból. A határozati javaslatot az MKP megyei képviselőcsoportja nevében a megye alelnöke, Csenger Tibor nyújtotta be.

nr_megyehaza_3.jpgA megyei képviselő-testületi ülésen eldöntöttük a megyei fenntartású, II. és III. osztályú utak egyes szakaszainak teljes burkolat-felújítását a 2019. évben, 7 millió euró összegben, a megye saját költségvetéséből. Ezzel a korábbi évekhez képest előre hoztuk a döntést annak reményében, hogy tavaszig lezajlik a beruházás közbeszerzése, májustól augusztusig, vagyis a nyári időszakban megvalósulhat a kivitelezés. A Komáromi járásban a legkritikusabb útszakaszok felújítása valósul meg az Ógyalla – Udvard, az Ógyalla – Martos, a Gúta -Naszvad, valamint a Gúta – Kamocsa közötti úton. Az Érsekújvári járásban a Szőgyén és Bart, valamint a Kismuzsla és Bátorkeszi közötti út legkritikusabb szakaszai újulnak meg. A Lévai járásban az Ipolypásztó – Zalaba, a Farnad - Nyír, a Léva – Garamszentgyürgy, a Barsbese – Töhöl, valamint a Lök – Énye közötti utak kritikus útszakaszai lesznek új burkolattal ellátva. A Vágsellyei járásban a járási székhely és Vágfarkasd közötti útszakasz egy részének burkolat-felújítása oldódik meg.

A megyei szintű támogatási rendszert korszerűsítettük és sokkal magasabb költségvetést biztosítottunk azon Leader társulások, helyi akciócsoportok számára, amelyek nem kerültek az országos hálózatba. A megyei testület elfogadta az erről szóló általános érvényű rendeletét, valamint az eszköz használati utasításait.

A Nyitra Megyei Képviselő-testület elfogadta az érsekújvári Thain János Múzeum igazgatói tisztségébe meghirdetett pályázat eredményét és a megye elnökének azt javasolta, Bihari Tamást nevezze ki a megyei intézmény igazgatójává.  A megyei testület elfogadta az Érsekújvári Megyei Közművelődési Központ igazgatónője, Marta Šimo-Svrčeková lemondását és meghirdette az intézmény igazgatói tisztségébe szóló pályázatát.

 

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

Szerző: farkasivan  2018.12.11. 17:30 Szólj hozzá!

A pozsonyi törvényhozás elfogadta a 2019. évre szóló állami költségvetést. Vegyük górcső alá, egy kissé szokatlan, szélesebb kontextusban. Ugyan első ízben tervezték Szlovákia állami költségvetését kiegyenlítettre, ám számos tárca az elfogadott éves keretével kevéssé elégedett. Közéjük sorolható az egészségügyi tárca, a közlekedési tárca, valamint az oktatási tárca. Nem lehet elégedett a közlekedési miniszter, hiszen kevés jut az 1. osztályú utak teljes burkolat-felújítására, miközben országos szinten az útszakaszok több, mint fele nincs kielégítő állapotban, negyede katasztrofális állapotban van. Nem jut elég a déli R2-es gyorsforgalmi út előkészítésére, építésére. Kerékpárutak állami forrásokból Szlovákiában nem épülnek, pedig erre jó példákat találunk Csehországban vagy Magyarországon. Úgy tűnik, nálunk a felelősök nem hívei a környezetkímélő, korszerű közlekedési formának. Kiegyenlített költségvetése lesz Szlovákiának, ám ennek az az ára, hogy hosszú ideje erőteljes modernizációs hiányt és súlyos karbantartási hiányt görgetünk magunk előtt, amely évről-évre súlyosabbá válik. Az utak mellett gondoljunk csak a vasutakra, a vízi utakra és kikötőkre, számos területen és helyen az alap infrastruktúra állapotára. 

euro_24.jpgA másik oldalon, a munkáltatók számára kedvező fejlemény a minimálbér jelentős megnövelése, amely jövőre eléri az 520 eurót. Újdonság, hogy ezúttal maga után vonja a közszféra minden bérkategóriájában és bérosztályában az általános béremelkedést. Ezzel együtt a közszférában dolgozók általános, 10 százalékos valorizációnak is örülhetnek.

A bevételi és a kiadási oldalon egyaránt valamivel több, mint 37 milliárd euró szerepel. A kiegyenlített büdzsé legfőbb oka a stabil gazdasági növekedés mellett minden bizonnyal a statisztikailag látványosan csökkenő munkanélküliség, ezáltal a csökkenő nyomás a szociális ellátás keretére, amely maga után vonja a szociális jellegű kiadások jelentős lecsökkenését. Ez ellen hat a nyugdíjbiztosító bevételeinek kiegészítése az állami költségvetésből, amely egyre erőteljesebb fejtörést okoz. A nyugdíjasok részaránya a lakosság teljes egészéből évről-évre jelentősen nő, a járulékok kulcsait viszont nem tanácsos megnövelni, hiszen elviselhetetlenül magasak, Európában az egyik legmagasabbak.

Ne feledjük, az euróövezet tagországainak kétharmada kiegyenlített vagy többlettel bíró költségvetést fogadott el. A legfőbb kérdés az, mennyire lesz az eltervezett büdzsé és a hiány nélküli gazdálkodás betartható. Milyen kockázatok merülhetnek fel? Mindenképpen a parlamenti választásokat megelőző újabb szociális csomag elfogadása. Amennyiben a nyugdíjplafonról szóló törvényt előbb vagy utóbb (népszavazást követően) elfogadják, máris komoly hatása lesz az államháztartás egyensúlyára. Nem is beszélve a körvonalazódó világméretű gazdasági válságról, amelyről egyre több szakértő kész tényként nyilatkozik úgy, hogy 2019-ben begyűrűzik s amely az egy lábon álló gazdaságokat fenyegeti leginkább. Olyanokat, mint a szlovákiai (gépkocsigyártás).  Miközben a viszonylag fiatal pénzügyminiszter látványos igyekezete is sokatmondó. A nemzeti bank elnöke szeretne lenni. Semmiképpen sem szeretném a felelősség előli megfutamodással vádolni. A 2008-ban begyűrűzött gazdasági válság a pénzügyminisztérium államtitkáraként érte őt. Nyilván tudja, mit miért tesz.

2020-ra is kiegyenlített költségvetéssel számolnak, míg 2021-re enyhe államháztartási többlettel. Adja a mindenható, hogy úgy legyen, mert az csakis akkor jöhet össze, ha megkímél bennünket a sors a világméretű gazdasági válságtól.

A kiegyenlített államháztartás dicséretes, ám nézzük meg, annak mi az ára. Az emberek azt kérdezik: mi hasznuk lesz belőle?  A kiegyenlített költségvetéssel egyidejűleg jelentős energia-áremelést kell elviselniük a háztartásoknak és a vállalkozói szférának. Néhány éve az MKP berkeiben elemzést készítettünk és bemutattuk azt, hogy európai viszonylatban is magas, ám Közép-európai összehasonlításban a legmagasabb Szlovákiában az energiaárak szintje. Különösen a vállalati, vállalkozói szférában. Ami ugye megdrágítja az ipari termékek és szolgáltatások árát, gyengíti a hazai ipar konkurenciaképességét. A háztartási oldalon átlagosan 5,9 százalékkal növekszik meg jövőre az energiaárak szintje, ami korántsem nevezhető szimbolikus, jelentéktelen áremelésnek.  Egy másik összehasonlítás is jelzésértékű, amit a kiegyenlített államháztartással egyidejűleg kell megemlítenünk: Szlovákiában költenek majdnem a legtöbbet az Európai Unió tagországaiban havi jövedelmükből a családok élelmiszerre. A havi jövedelmük 18,1 százalékát. Valljuk be, a gyakorlatban hány háztartás költ ezen a szinten? Kevés…. Ez a statisztikai arány az EU 27 tagországából csupán 5 országban magasabb. Másképpen jellemezve: ha az alap élelmiszerek hozzáadott értékadójának csökkentett adókulcsa ki lenne szélesítve további élelmiszerekre, hozzáférhetőbbé tennénk az élelmiszereket - mint Magyarországon vagy Csehországban – máris államháztartási hiánnyal kellene küzdeni. Így függ össze a kiegyenlített államháztartás az általános árszinttel, a polgárok életszínvonalával. Mily időszerű, megemlíthetném például az energiahordozók adókulcsát. Emberbarát megközelítéssel az energiahordozók adókulcsának lecsökkentése is napirenden lehetne, ám az újfent elmélyítené az államháztartás hiányát. Az Európai Unió számos tagországában csökkentett adókulccsal terhelik meg az energiahordozókat. Szlovákiában miért nem?

Valamit valamiért. Történelmi mérföldkő ugyan a kiegyenlített államháztartás, ám tárgyilagosan tekintsünk a kiegyenlített jövő évi állami költségvetésre. Tekintsünk a számok mögé, valójában mit takarnak, vagy mi hiányzik irtózatosan az állami költségvetés kiadási oldaláról, ami erőteljesen oda kívánkozik.

 

 Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2018.12.10. 19:54 Szólj hozzá!

Nyitra Megye Önkormányzata hétfőn megtartotta 8. képviselő-testületi ülését. A testületi ülésen jóváhagytuk a megyei önkormányzat 2019. évi költségvetését. A büdzsé kiegyenlített, a bevételi és a kiadási oldalon is egyaránt közel 250 millió euró szerepel. A költségvetés tartalmazza a közalkalmazottak 2019-től esedékes, 10 százalékos bérvalorizációját. Megfelelő keretet biztosít a megyei intézmények működésére, a megye tevékenységeinek fedezésére. Tartalmazza a konkrét beruházási tételeket, amelyek területileg kiegyensúlyozottak, reflektálnak a megye déli és északi régióinak szükségleteire. 7 millió eurót különítettünk el a II. és a III. osztályú megyei utak burkolat-felújítására. Az MKP frakciójának javaslatára, amelyet Becse Norbert megyei képviselő nyújtott be, utólagos kiegészítéssel került a költségvetésbe a komáromi Jókai Színház épületfelújítása, nyílászáróinak teljes cseréje 736 ezer euró költségvetéssel. A megye egészséges gazdálkodásának bizonyítéka, hogy Szlovákia 8 megyéje közül mélyen legalacsonyabb a külső tartozása, 30 euró egy megyei lakosra számítva. Többletgazdálkodása az utóbbi 4 évben meghaladta a 10 millió eurót, éves bontásban.     

2_10.jpgNyitra megye képviselő-testülete végre jóváhagyta a Helemba és Ipolydamásd között megépítésre váró Ipoly-hídról és a felvezető utak megépítéséről szóló megállapodást partnerével, a magyarországi NIF Zrt-vel.      

Mivel a megye évente jelentős támogatást nyújt a területén levő regionális fejlesztési ügynökségek tevékenységére, a képviselő-testület azok szerveibe is megválasztotta képviselőit. A Komáromi RRA igazgatótanácsába Orosz Örsöt, a Párkányi RRA igazgatótanácsába Bolya Szabolcsot, a Vágsellyei RRA felügyelő bizottságába Kőrösi Ildikót, míg a Vág-Duna-Ipoly Eurorégió igazgatótanácsába Gyarmati Tihamért. A polgármeseterek, civil vezetők és vállalkozók hozzájuk fordulhatnak bizalommal, ammennyiben fejlesztési elképzeléseikhez szeretnének segítséget kapni.       

Nyitra megye díját 2018-ban három személyiségnek ítélte meg a megyei önkormányzat. Közöttük Miroslav Petrech mérnöknek, aki ugyan a szilvaterméséről elhíresült Bošácán született, de a hetvenes évek derekától Párkányban élt, évtizedeken át a Muzslai Mezőgazdasági Szövetkezet szőlésze, borásza volt. Ma a Cháteau Béla fő borásza, a borászat kiváló borai, nemzetközileg elismert eredményei alapján kapta meg a megye díját. Méltán tartják őt az ország egyik legkiválóbb borászának. Gratulálunk a mesternek!      A megyei önkormányzat újból meghirdette pályázatát az érsekújvári Thain János Múzeum igazgatói tisztségére. Enne oka, hogy az előző pályázaton eredményes jelölt végül családi okokra hivatkozva, nem foglalta el az igazgatói széket.     

A megyei testület elfogadta az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium alapító okirata 5. módosítását, amelybe vélhetőleg végérvényesen rögződött a gimnázium névadójának helyes megnevezése: Szondi György – Juraj Szondy.      

 

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője      

Szerző: farkasivan  2018.10.23. 21:44 Szólj hozzá!

Lukovics Tamás, az MKP párkányi polgármesterjelöltje és Zoltai Dániel, Komárom-Esztergom megyei képviselő terjesztették elő a Párkányba tervezett hulladékégetővel kapcsolatos petíciót az Európai Parlament Petíciós Bizottságában.

a.JPGA beterjesztést követően a bizottság ülésén az alábbi, fontos hozzászólások hangzottak el. Az Európai Bizottság képviselője, Jill Michielssen asszony egyértelműen leszögezte, hogy az Európai Unió rendelkezései alapján a pirolízis alapú hulladék-feldolgozó hulladékégetőnek minősül. Elmondta továbbá, hogy a környezetünkre egyre veszélyesebb technológiák végett az Európai Bizottság, együtt az Európai Parlamenttel új, szigorított uniós jogszabályt készít, amely 2020-ra elkészül. Annak hatályba lépését követően a működő hulladékégetők 4 éves időtartam alatt kell, hogy megfeleljenek az alaposan szigorított jogszabálynak, az üzemen kívüli, tervezett hulladékégetőknek automatikusan meg kell majd felelniük a szigorított jogszabálynak.

Csáky Pál, az EP Petíciós Bizottságának alelnöke három javaslatot tett: a párkányiak beterjesztését, a vonatkozó mellékletekkel együtt el kell majd küldeni az Európai Parlament illetékes, Környezetvédelmi Bizottságához, az Európai Bizottsághoz (kormányhoz), valamint Szlovákia kormányának arra kérve őket, fokozottan ügyeljenek a petíciót aláíró mintegy nyolcezer polgár aggodalmaira. Kövessék figyelemmel a beruházás egyes fázisainak törvényességét, miközben ügyeljenek Közép-Európa egyik legszebb régiója jellegének megtartására, a régióban élők érdekeinek megfelelően a turizmus, a szőlészet és a borászat fenntartható fejlődésére.

Hölvényi György, a KDNP képviselője hozzászólásában kidomborította a tervek műszaki paramétereit, a tervezett hulladékégető határon átnyúló hatását és a beruházás eddigi, előkészítő folyamatát határon átnyúló abszurditásnak nevezte. Az eddigi lépések a közvélemény gyenge tájékoztatása mellett, az érintett önkormányzatok és a határmellék kizárásával, a határon átnyúló hatások figyelmen kívül hagyásával történtek, ami a 21.század Európájában elfogadhatatlan. 

Peter Jahr, német EP képviselő a beterjesztett anyag és az elhangzottak alapján megállapította, hogy európai joghézag esete áll fenn és a vonatkozó európai jogszabályok alapos szigorítása mellett tette le a voksot. Abszurditásnak nevezte, hogy az Európa Unióban ma hasonló hozzáállást tanúsíthatnak a felelősök egy műszaki beruházás esetében. Figyelmen kívül hagyják a régióban élő polgárok, az érintett önkormányzatok véleményét, a beruházás határon átnyúló hatásait. Az EP Petíciós Bizottságának elnöke,

Cecile Vikström a vitát lezárva megállapította, hogy a megtárgyalt eset akár egy európai szimbólum lehetne, precedens értékű beruházás története, amely számos hiányosságot tartalmaz. Az EP Petíciós Bizottsága az ügyet felvállalja, továbbra is nyitva tartja. Az anyagot behatóbban át kell tanulmányozni, el kell küldeni az Európai Bizottságnak, az EP Környezetvédelmi Bizottságának és Szlovákia kormányának. Az EP Petíciós Bizottsága továbbra is melegen tartja a témát. Miután az ügyben illetékes szervek visszaküldik észrevételeiket, fél éven belül visszatér az ügy fejleményeihez. 

Hadd elevenítsem fel, hogy a Green park Štúrovo nevű projekt évi 20 ezer tonna gumiabroncs és műanyag elégetéséről szól, pirolízis technológiával. Nem BAT technológiáról (a rendelkezésre álló legkiválóbb technológia) van szó, noha az Európai Unió szabályzata előírja, hogy az unió területén csakis BAT technológiával rendelkező beruházások valósíthatók meg. Míg mondjuk Bécs hulladék-feldolgozói BAT technológiájúak, nincs gázkibocsájtásuk, nem terhelik a várost és környezetét, képletesen szólva Mercedes kategóriába sorolhatók, addig a Párkányba szánt technológia viszonylag olcsó, Trabant kategóriába tartozik, erős környezetterhelő tulajdonságokkal. A hulladékot Nyitra megye egész területéről szednék össze. Mivel a hulladékbegyűjtés góca a megyeszékhely, Nyitra városa és a megye területén a tőle eső lehető legtávolabbi pontra, Párkányba szállítanák a hulladékot, a projekt emiatt sem nevezhető környezetkímélő és közutakat kímélő változatnak. 

A médiából tudjuk, hogy a Dunaszerdahelyhez közeli, ollétejedi gumiabroncs-égető mekkora terhelést jelent környezetének, a környéken élő embereknek. A felsoroltak miatt a Párkányba tervezett hulladékégető nem egyeztethető össze a város legfontosabb gazdasági ágazatával, a hévízre épülő turizmussal, idegenforgalommal. Mivel a tervezett műnek regionális hatása lenne, nem egyeztethető össze a környéken honos szőlészettel és borászattal, mivel az ország legkiválóbb szőlőtermesztő vidéke éppen Párkány környéke. Arról nem is beszélve, hogy a múlt környezetterhelő öröksége miatt Párkány környékén fordulnak elő leggyakrabban az onkológiai és a légzőszervi megbetegedések, országos viszonylatban. A városban és környékén élők idestova 18 éve tiszta levegőt szívnak és azt akarnak szívni a jövőben is. A pirolízis alapú hulladékégető egyszerűen nem épülhet meg Párkányban, a felsoroltak végett ezt minden józanul gondolkodó embernek be kell látnia. 

 

Farkas Iván, az MKP alelnöke, Nyitra megyei képviselő

Szerző: farkasivan  2018.09.27. 06:58 Szólj hozzá!

A szlovák kormány tegnap elfogadta Szlovákia nemzeti beruházási tervét a 2018 és 2030 közötti időszakra. A hosszú távú terv szembetűnő és egyben legsúlyosabb kockázata, hogy 13 éves időtartamra szól. Márpedig Szlovákiában egyszerűen nincs hagyománya a folytonosságnak, amikor az egymást követő, különböző politikai színezetű kormányok folytatnák az elődeik által megfogalmazott stratégiai célkitűzések megvalósítását. Ez alól két kivételt csupán az északi D1-es autópálya építése és az északi vasúti folyosó fejlesztése képez.

autopalya_4_1.jpgVizsgáljuk meg, vajon a hosszú távú terv milyen konkrét célkitűzéseket tartalmaz a közlekedési infrastruktúra fejlesztése terén, amelyeket a szülőföldünkön kíván a kormány megvalósítani. Amennyiben Szlovákia térképén egy képzeletbeli kelet-nyugati irányú vonallal összekötjük Nagymihályt, Kassát, Nyitrát és Pozsonyt, leszögezhetjük, hogy a képzeletbeli vonaltól délre eső térség jelentős, több évtizedes kiéheztetését követően - amikor az országos beruházások messze elkerülték térségünket - e helyzetünkhöz viszonyítva a kormány a jövőben sem kényezteti el szülőföldünket.

A közútfejlesztés terén abszolút elsőbbséget az északi D1-es autópálya építése élvezi, miközben a 13 éves időszakban szeretné a kormány Pozsonyt összekötni Kassával. Látensen ezzel a szalagvágás dátumát kitolták 2030-ra, miután korábban négy ízben is késleltették az átadás időpontját, legutóbb 2023-ra.   A számos konkrét célkitűzés mellet számunkra az egyetlen vigaszt a déli R2-es gyorsforgalmi út 3 szakasza jelenti, magukba foglalva a szoroskői szerpentinek íveit kiegyenesítő megoldást.

A vasútfejlesztésnél a legfontosabb prioritás a Zsolna és Kassa közötti szakasz fejlesztése, pályasebességének megnövelése 160 km/órára. Első ízben jelenik meg egy kormánystratégiában az, hogy csupán a hatékony (egyenes) szakaszokon, a kanyargós, dimbes-dombos szakaszokra immár nem vonatkozik a pályakorszerűsítés, legalábbis nem 2030-ig. Szülőföldünket érintő egyetlen, ám fontos célkitűzés, hogy első ízben jelenik meg kormánystratégiában a Kúty – Pozsony – Párkány közötti, IV. számú európai folyosó fejlesztése, pályasebességének megnövelése, egyenesen 200 km/órára! Üröm az örömben, hogy nehezen képzelhető el annak a Pozsony és Kassa közötti, északi vasúti folyosóval egy időben történő fejlesztése, hiszen ott is csigatempóban zajlik a pályafelújítás. Emellett a költségek mérlege sem elhanyagolható, hiszen ez előbbi fejlesztése 2004 óta zajlik, a 14 év alatt 165 km hosszúságban újították fel, amikor Pozsonyból Vágbesztercére ért a fejlesztés, miközben eurómilliárdokat emésztett fel. Mivel a számunkra legalább annyira fontos, Kúty-Pozsony-Párkány közötti vasúti európai folyosó hossza 210 km, ráadásul a jóval drágább, 200 km/órás pályasebességre tervezik, beláthatjuk, nem sok km fog belőle 2030-ig megépülni.  Ráadásul, a logisztikai fejlesztések között a zsolnai intermodális csomópont mellett intermodális vagy multimodális csomópontokkal csupán Kassán, Pozsonyban és Lipótváron számolnak. Párkányban nem, noha kiváló feltételekkel rendelkezik az ilyen irányú beruházások számára. Akárcsak Dunaszerdahely az R7-es megépülését követően.

A folyami közlekedés az anyagban, mint a közlekedés legkörnyezetkímélőbb formája szerepel. Ezen belül a Duna kiemelt szerepet kapott. Fontos, hogy a pozsonyi folyami kikötő mellett a komáromi folyami kikötő fejlesztése is konkrét célkitűzésként szerepel a stratégiai tervben. A harmadik, a párkányi folyami kikötő fejlesztése már nincs megemlítve, noha a korábbi stratégiai anyagokban mindhárom kikötő szerepelt. Nem jó hír ez a Párkányi Ipari Park vezetői számára. Kiemelt szerepet kapott az anyagban a bősi vízierőmű zsilipkamráinak újjáépítése, korszerűsítése, ami valóban stratégiai jelentőségű.

Végül, összevetve és aláhúzva megállapíthatjuk, hogy a vízi közlekedés szempontjából szülőföldünk felülreprezentált a kormány hosszú távú beruházásainak jegyzékében, köszönhetően az egyetlen hajózható folyamnak, a Dunának. A vasúti infrastruktúra fejlesztésében komoly, megvalósítható fejlesztésekkel nem számolhatunk a szülőföldünkön, a közútfejlesztést illetően pedig az arányokkal (észak-dél között) van baj. 13 éven át délen csupán az R2-es gyorsforgalmi út három szakaszával számolnak. Ezzel nem válik összefüggő, Losonctól Kassáig tartó 2+2 sávos kapcsolattá az ország déli részében. Nincs megemlítve sem a déli R7-es további szakasza, sem az R3-as egyetlen déli szakasza. Mivel az R4-es gyorsforgalmi út Kassa és Migléc közötti szakasz korábban megépült (itt Magyarország kormánya van lépéshátrányban igaz, sokkal hosszabb útszakaszt kell megépítenie), ennél déli szakaszok nem is kerülhettek az anyagba. A 13 évre szóló koránytervekhez, célkitűzésekhez képest mindez nagyon sovány kollekció szülőföldünk, az ország déli térsége számára.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2018.09.13. 19:44 Szólj hozzá!

2014-ben a magyarországi Szadán döntött Magyarország és Szlovákia kormányfője arról, melyek lesznek azok a határon átnyúló közlekedési beruházások, amelyek a 2014-2020 közötti uniós időszakban megvalósulnak. Később a lista módosult, ám megelégedéssel tölt el bennünket, hogy a lista első beruházási tétele, amely benyújtásra került az Interreg SK-HU Program irányító hatósága elé, az a Helemba és Ipolydamásd között megépítésre váró Ipoly-híd. Sőt mi több, túlteljesítettük a feladatot, hiszen az utóbbi hónapokban a megvalósítás közelébe került az Ipolyhidvég-Drégelypalánk valamint az Ipolyvarbó-Őrhalom közötti Ipoly-hidak megvalósítása is.

ipoly-hid_1.jpgA magyarországi oldalon mindhárom esetben a NIF Zrt. a társberuházó, míg a szlovákiai oldalon az előbbi esetében Nyitra Megye Önkormányzata. Itt az elejétől fogva, 2008-tól az MKP megyei képviselőcsoportja az, amely az Ipoly-híd előkészületeinek, megpályázásának és megépítésének motorja. Az utóbbi két Ipoly-híd a folyó középső folyásán, Besztercebánya megyében épül majd meg. Itt az előkészületek motorja kezdetektől fogva az MKP megyei képviselőcsoportja volt, a Nagykürtösi Régiófejlesztési Ügynökséggel együtt. Később jelentős szerephez a helyi önkormányzatok jutottak Ipolyhidvégen és Ipolyvarbón.

Az Interreg SK-HU Program irányító hatóságának kedvező és gyors döntése esetén a hidak megépítésének kezdete akár a következő esztendő második felében is elképzelhető, persze optimális forgatókönyv esetén. Ugyanebben a programban a szadai lista következő tétele, a Dunaradvány és Neszmély közötti komp is megvalósulhat, amely a Hídverők Társulásának 25 évvel ezelőtt megfogalmazott célkitűzéseit viheti a megvalósítás irányába. E beruházás tavaly nyáron került holtpontra, amikor híján voltunk partner-beruházóknak az Interreg Program keretében, a határ mindkét oldaláról. Végül az Ister-Granum EGTC volt az, amely magára vállalata a beruházó szerepét – mivel az EGTC-nek mindkét országban van joghatósága, nem volt szükség partner-beruházóra – ám, a tavaly ősz eleji közgyűlésen volt mit tennünk, hogy az EGTC közgyűlése elfogadja a beruházást, a Duna mentén magáévá tegye a Hídverők Társulása negyed évszázaddal ezelőtt megfogalmazott célkitűzéseinek részbeni megvalósítását. Sikerült, meglett a beruházó, elkészült a tervdokumentáció, Dunaradvány település megvásárolta az országútról a kikötőhöz vezető telkeket. Az irányító hatóság kedvező döntése esetén itt is hamarosan elkezdődhet a beruházás megvalósítása, akár bő egy éven belül.

Amennyiben a következő hónapokban, években mind a négy beruházás megvalósul, akkor a Komárom és Szécsény közötti határszakaszon, amelynek hossza 197 km és a Duna valamint az Ipoly képezi az országhatárt a mai 6 határmetszési pont helyett immár 10 határmetszési pont biztosítja majd a határon átmenő forgalmat. Másképpen kifejezve, a határmetszési pontok közötti átlagos távolság a mai 32,8 km átlagos távolságról 19,7 km-re csökken. Micsoda különbség!  Teljesen természetes, hogy az MKP-ban e célkitűzések megvalósítása érdekében tettük a dolgunkat. 

 

                                                                            Farkas Iván, az MKP alelnöke és Nyitra megyei frakcióvezetője

Szerző: farkasivan  2018.07.17. 18:00 Szólj hozzá!

          Nyitra Megye Önkormányzata megtartotta 6. képviselő-testületi ülését. Az ülésen megvitattuk az IROP integrált egészségügyi központok létrehozására kiírt pályázatát, a Nyitra megyei pályázatok sorsát, hiszen a legutóbbi testületi ülésen arról döntöttünk, hogy megyei hatáskörben, Párkányban és Vágsellyén pályázzuk meg az integrált egészségügyi központ létesítését, az Európai Unió hathatós támogatásával. Nos, a párkányi pályázat nem került beadásra, mivel kötelező orvosi helyet nem sikerült a pályázatban betölteni és Vágsellyén is akadozik a pályázati feltételek teljesítése.

nr_megyehaza_2.jpg          Az egészségügyi tárca pályázatának célkitűzése helytálló, azonban az eszközök és a feltételek voltak kissé félreszabva. Bizonyítja ezt, hogy a pályázat nem igazán népszerű, a meghatározott központok több, mint felében az integrált egészségügyi központ létesítésének szándéka sikertelen lesz. Visszakanyarodva Nyitra megyéhez: a megye olyan helyen, Párkányban és Nyitrán szándékozott ilyen központokat létesíteni, a meglévők kapacitását bővíteni, ahol orvosi rendelők sora már ma is rendelkezésre áll. Na de mi van a nagyobb településekkel, falvakkal, ahol a körzeti orvos rendelője megszűnt vagy megszűnő félben van, mert az orvos már bőven nyugdíjas éveit éli és utánpótlás a láthatáron még véletlenül sincs vagy mi van a hasonló sorú gyermekorvosi rendelőkkel?  Ezért javasoltam a megyei képviselő-testületnek, hogy bízza meg a felelős kerületi orvost és a megyei hivatal igazgatóját, dolgozzák ki a körzeti orvosi rendelők és a körzeti gyermekorvosi rendelők hálózatának személyzeti áttekintését, elemzését Nyitra megyében, majd tegyenek javaslatot olyan hatékony, megpályázható megyei támogatási rendszer átültetésére a gyakorlatba, amellyel alapvetően ösztönözhetjük kezdő, fiatal vagy középkorú orvosok érkezését azokba a falvakba, nagyobb településekre Nyitra megyében, ahol megszűnt vagy megszűnő félben van a körzeti orvosi rendelő vagy a körzeti gyermekorvosi rendelő.  A megyei képviselő-testület jelen levő tagjai mind egy szálig elfogadták határozati javaslatomat. Mindenki tudja, miért.

          A megyei képviselő-testület nem fogadta el minősített többségben a megyei képviselő-testület új tanácskozási rendjének, házszabályának javaslatát. Az egyik javasolt változatban a független képviselők is alkothattak volna képviselő-csoportot és számos más változás is a javaslatban szerepelt. Elfogadásához minősített többség, 33 megyei képviselő támogató szavazata volt szükséges, ami nem jött össze.    

          Nyitra megye végérvényesen megszüntette a Zselízi Szlovák Gimnáziumot, a meglevő osztályt integrálta a Comenius Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumba, kétnyelvűsítette azt és a szlovák gimnázium kezelésében levő ingó és ingatlan megyei vagyont átruházta a Comenius Gimnázium hatáskörébe.

          A Pontibus ETT égisze alatt egy nagy ívű, csoportos pályázat lett sikeres az Interreg Szlovákia-Magyarország Program keretében, amelynek számos pillére egyikeként az Ipolysági Szakközépiskola pályázata, infrastruktúrájának felújítása is sikeres, támogatott pályázat lett. A megye, mint a középiskola fenntartója magára vállalta a megpályázott összeg 5 százalékát, mint a pályázat önrészét 17.500 euró összegben, ezen felül hitelt nyújt a középiskolának a fennmaradó 95 százaléknyi hányad előfinanszírozására 334 ezer euró összegben, mivel az Interreg Programban az Európai Unió utólag téríti meg a beruházott összeget. A középiskola részpályázatának teljes összege 351.500 euró.

          Nyitra Megye Önkormányzata benyújtja pályázatát a a helyi fejlesztések hálózatának kiépítésére, a helyi gazdaságfejlesztés rendszerszerű támogatására és a regionális védjegyek bevezetésére kiírt állami pályázatra. Ezen belül Nyitra megyében 5 regionális védjegy lesz alkalmazva, úgy mint Dunamente, Bars, Hont, Alsó Vágmente és Alsó Nyitramente. Ezen védjegyek megpályázhatók lesznek a helyi őstermelők, gazdák, iparosok, kis és közepes vállalkozók által, ezek után a regionális védjegyet használhatják majd termékeiken, szolgáltatásaikon.

          A megye tulajdonában, ám szakmai befektető üzemeltetésében levő Komáromi Kórház esetében a megye felértékelte saját vagyonát 20 millió euróra, aminek köszönhetően az üzemeltető benyújthatja pályázatát az új radiológiai központ felépítésére, korszerű diagnosztikai berendezések beszerzésére az Európai Unió támogatására, az Egészségügy Operatív program keretében.

          A megye kiértékelte az egészségügyi gondozás támogatási rendszerén belül beérkezett pályázatokat. 5 pályázat lett eredményes, köztük a komáromi ADOS pályázata az egészségügy gondozás hatékonyságának megnövelésére, 19 100 euró összegben.

          A megyei önkormányzat kiértékelte az érsekújvári Thain János Múzeum igazgatói tisztségére kiírt pályázatát. Az intézmény új igazgatója a megyei önkormányzat döntése alapján Dr.Vincze László lesz, aki korábban 6 évig dolgozott az érsekújvári múzeumban.

 

                                                                        Farkas Iván, Nyitra megye képviselő, az MKP frakcióvezetője

Szerző: farkasivan  2018.07.10. 19:48 Szólj hozzá!

2014-ben határozati javaslatot tettem a Nyitra Megyei Önkormányzatban, hogy a megye kedvező, pozitív láttatása végett - más megyékhez hasonlóan - a megyénkben közlekedő helyközi járatok autóbuszain is tüntessük fel a Nyitra megye támogatja az autóbusz-közlekedést c. feliratot jól látható helyen. A megyéket illetően feltűnő alulinformáltság tapasztalható az emberek között, ezzel is felhívtuk volna az utazóközönség és a gépkocsivezetők figyelmét a megye egyik hatáskörére, amelynek köszönhetően ingyenesek, vagy jóval olcsóbbak a menetjegyek. A megyei szlovák koalíció azért nem fogadta el javaslatomat, mert Nyitra megye déli járásaiban két nyelven, szlovákul és magyarul javasoltam feltüntetni az autóbuszokon a feliratot.

a.jpgÁm 2015 végére a szlovák koalíció Nyitra megyében szétesett, az MKP pozícióba került, ezzel a fentihez hasonló kezdeményezések elfogadhatóvá váltak. A megyénkben működő autóbusz-közlekedési vállalat párkányi részlegének akkori vezetője (korábban az MKP helyi önkormányzati képviselője volt) megérezte a lehetőséget, és azon igyekezett, hogy hatáskörében kétnyelvűsítése a hivatalos menetrendeket, az autóbuszok tájékoztatási rendszerét. Sikeres lett, majd kezdeményezése, törekvése a párkányi régió után a komáromi régióban is megvalósult.

Miután muzslai polgármester lettem, a párkányi részlegvezetővel megállapodtunk abban, hogy tovább lépünk, törekvéseit a KRESZ által előírt, hivatalos jelzőtáblákra is kiterjesztjük. 2016 nyarán Muzslán telepítettük elsőként az országban a hivatalos, kétnyelvű jelzőtáblákat, amelyek az egyes buszmegállók megjelölésére szolgálnak. 2017-ben hasonló kétnyelvűsítés valósult meg Párkányban és Komáromban is. Mára már az MKP számos polgármestere kérvényezte az autóbusz-közlekedési vállalatnál a régi KRESZ jelzőtáblák felcserélését és a kétnyelvű KRESZ-táblák kihelyezését településük buszmegállóin.

Közben Nyitra megye déli járásaiban általánossá váltak az autóbusz-közlekedési vállalat kétnyelvű menetrendjei és az autóbuszok kétnyelvű tájékoztatási rendszere. Nyitra megye helyközi autóbuszjáratain, az új buszokon 2016-tól megjelent a Radosť cestovať felirat, a megye déli járásaiban közlekedő autóbuszok némelyikén kiegészítve az Öröm utazni magyar nyelvű felirattal. Mindez az MKP Nyitra Megyei Képviselőcsoportjának hathatós támogatásával történt. A sort pedig folytatni szeretnénk, karöltve az autóbusz-közlekedési vállalattal. A jövőben szívesen látnánk, ha az ország déli harmadában elhelyezkedő települések többségében kétnyelvű buszmegálló-megnevezések virítanának, a menetrendek többsége is kétnyelvű lenne, s ehhez hasonlóan az autóbuszok tájékoztatási rendszere is. Ez esetben leszögezhetjük, hogy kezdeményezésünk az autóbusz-közlekedési vállalattal együtt sikeres lett, volt értelme, s együtt lehettünk e nemes gesztus úttörői.

 

Farkas Iván, az MKP alelnöke, megyei képviselője és polgármestere

Szerző: farkasivan  2018.07.01. 15:00 Szólj hozzá!

A Nyitra Megyei Önkormányzat regionális fejlesztések bizottságában kezdeményeztük a regionális védjegyek rendszerszerű bevezetését Szlovákiában. Praktikus hozadéka az lenne, hogy az adott természetes régióban, kistérségben tevékenykedő gazdák, vállalkozók feltüntethetnék termékeiken és szolgáltatásaikon a regionális védjegyet. Ezzel nyilvánvalóvá válna, hol készült a termék, mely természetes régióhoz kötődik. A vásárlók között egyre többen vannak olyanok, akik a helyi kézműves termékeket keresik, viszont nehezen lelnek rájuk, mert a helyi termékek, szolgáltatások többsége eddig nem volt megfelelően megjelölve, regionálisan beazonosítva. A vonatkozó törvény erre lehetőséget ad, sőt mi több, állami támogatás is megpályázható a regionális védjegyek bevezetésére és a termékek megjelölésére.

01_8.jpgNyitra megyében 5 regionális védjegy bevezetését tervezzük, a természetes régiók mentén. A következőket: Dunamente, Bars, Hont, Alsó-Nyitramente és Alsó-Vágmente. A mellékelt térképen láthatók. A megyei szakbizottságunk a térképet az Erős Régiók Polgári Társulásától (OZ Silné regióny) vette át. Rajta a történelmi vármegyék elegye található a mára kialakult természetes régiókkal. Mivel a javasolt természetes régiók számos esetben a megyehatárokon átnyúlnak, megyék közötti egyeztetésre volt szükség. Nyitra megye szakbizottságában ezért megszerveztük a 8 szlovákiai megye közötti egyeztetést, amely Nyitrán zajlott le az elmúlt napokban. Komoly visszhangja volt e kezdeményezésünknek, amit az is jelez, hogy a nyitrai szakmai egyetetésen mind a 8 megye képviselői megjelentek. Miután a megyei önkormányzatok határozatot hoznak a regionális védjegyek bevezetéséről és használatáról, a vállalkozók és a gazdák igényelhetik majd a védjegy használatát a termékeiken és a szolgáltatásaikon.

A szakmai egyeztetést megelőző Nyitra megyei szakbizottsági üléseken a következő dilemmát oldottuk: csupán a nagy vállalatok és a nagy vállalkozók használhatják majd a regionális védjegyet vagy lehetőséget adunk majd a kis és közepes vállalkozóknak, élelmiszeriparban tevékenykedőknek és gazdáknak? Ez utóbbi mellett döntöttünk, hiszen éppen a kicsiknek és a közepes méretű vállalkozásoknak lehet létfontosságú, hogy régiójukban, ahol tevékenykednek megismertessék fogyasztóikkal a helyi termékeiket és szolgáltatásaikat. Számukra a védjegy regionális beágyazottságot jelenthet, amelynek köszönhetően régiójukban előnyre tehetnek majd szert. Törekvéseinket és javaslatainkat majd megvitatja a megyei tanács, azt követően a megyei képviselő-testület, amelynek végkifejlete egy általános érvényű rendelet lesz a regionális védjegyek bevezetéséről és használatáról. E kezdeményezésünkkel határozott lépést tettünk a természetes régiók hivatalos bejegyzéséért.

 

                                                                                  Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

Szerző: farkasivan  2018.06.13. 07:13 Szólj hozzá!

Pozsonyban a törvényhozás tavaly nyáron módosította az orvosi készültségről szóló törvényt. Az ősszel kiadott miniszteri rendelet szabályozza, hogy az ország hány pontján lesz államilag garantált orvosi készültség. Bizonyára emlékeznek rá, kezdeményezésünkre, a párkányi régió polgármestereinek támogatásával sikerült elérnünk, hogy a lista kibővült, Párkányban utólag lett meghatározva az orvosi készültség felnőttek részére. Ezzel együtt Nyitra megyében 8 helyszínen kellene létesíteni állami garanciával orvosi készültséget felnőttek számára.

orvos.jpgAz egészségügyi tárca a vonatkozó törvénymódosítást követően az év elején meghirdette az egészségügyi készültségek betöltésére szóló pályázatát, amelyet a napokban értékeltek ki. Az első kör kiértékelésének következménye, hogy Nyitra megyében csupán három helyen, Nyitrán, Komáromban és Vágsellyén létesül állami garanciával orvosi készültség felnőttek részére. Az első körben benyújtott pályázatok kiértékelését követően nem létesül tehát Érsekújvárban, Párkányban, Léván, Nagytapolcsányban és Aranyosmaróton sem. Példának okáért Pozsony megyében a törvény és a miniszteri rendelet által meghatározott pontok egyikén sem nyílik készültség július 1-től. A második kör pályázatát augusztusban hirdeti meg az egészségügyi tárca, az eredményesek 2019.január elsejétől nyithatják majd meg a készültségeiket. Vagy, a törvény értelmében a tárca megbízhatja e feladat elvégzésére az állami kórházakat.

Mindennek következménye, hogy a nyaralási szezon beköszöntével Párkányban az orvosi készültség megszűnik. Új pedig legkorábban 2019. januárjában nyílhat meg. A pályázati bizottság egyik tagjánál érdeklődtem, vajon mi volt az oka, hogy országos szinten a pályázatok felét kedvezőtlenül értékelték ki, a meghatározott pontok felében július 1-től nem létesül orvosi készültség. Legtöbb esetben jelképes, adminisztratív hiba végett utasították el a pályázatot. Érthetetlen, hogy miért nem alkalmazták a hiánypótlás lehetőségét, ami még a legszigorúbb elbírálás, az Európai Unió alapjai által meghirdetett pályázatok esetében is teljesen normális lehetőség. Adtak volna egy hetet az adminisztratív hiányok kiküszöbölésére és a legtöbb helyen július 1-án állami garanciával megnyílhatott volna az orvosi készültség, a páciensek, a polgárok megelégedésére. Hogy nem így történt, amiatt ne a megyei és a városi önkormányzatokat okolják. Mindez az államigazgatás szintjén történt, történhetett meg.

 

                                                                                                                          Farkas Iván, az MKP alelnöke

         

Szerző: farkasivan  2018.06.01. 07:06 Szólj hozzá!

Az Európai Unió 2014 és 2020 közötti, hét éves költségvetési és fejlesztési időszakban Szlovákia enyhén 15 milliárd euró alatti támogatási kerettel bír, amely az Európai Unió közös költségvetésének vissza nem térítendő támogatását illeti Szlovákia számára. Szlovákia nettó fogadó ország, jóval több uniós támogatásra számíthat, mint amennyit a közösbe befizet.Az Európai Unió 2014 és 2020 közötti, hét éves költségvetési és fejlesztési időszakban Szlovákia enyhén 15 milliárd euró alatti támogatási kerettel bír, amely az Európai Unió közös költségvetésének vissza nem térítendő támogatását illeti Szlovákia számára.

eu_lobogo_2.bmpSzlovákia nettó fogadó ország, jóval több uniós támogatásra számíthat, mint amennyit a közösbe befizet.A hét éves fejlesztési időszak 62 százaléka mögöttünk van. Nézzük tüstént, mennyire sikeres az ország a benyújtott pályázatok számára lehívott uniós támogatás tekintetében.A Szlovákia számára megítélt uniós támogatási keret 85 százalékára már meghirdetésre került a pályázati felhívás. Lehetőség nyílt tehát az állami intézmények, az önkormányzatok, a nonprofit szervezetek, a szakmai szervezetek vagy a vállalkozók számára, hogy a pályázati felhívások szabályainak figyelembe vételével benyújtsák támogatási kérelmüket, pályázataikat. A támogatási keret mintegy 40 százaléka szerződéssel már le lett kötve, vagyis mintegy 6 milliárd euró összeg le lett szerződve. Ám a támogatások az országos keret 13 százalékánál értek célba, vagyis mintegy 2 milliárd euró került kifizetésre.  Döntse el az olvasó, hogy ez sok vagy kevés, a hét éves fejlesztési időszak 62 százaléka elmúlásának idején.

Mindenesetre az egyes operatív programok irányító hatóságainak igencsak bele kell majd húzniuk, ha a teljes országos keret forrásait ki szeretnék helyezni a pályázókhoz. Ne ragadjon bent a rendszerben egyetlen euró sem! Ellentétben az előző 2007-2013 közötti időszakkal, amelynél jelentős összeg, több mint egy milliárd euró benn ragadt a rendszerben, nem került felhasználásra. Nagy kár. Ez a rendszergazdákat, az egyes operatív programok irányító hatóságait minősíti. Jó lenne ezt ezúttal megelőzni.

Ami a következő, 2021-2027 közötti fejlesztési időszak kilátásait illeti, vannak figyelemre méltó, pozitív változások. Mindamellett, hogy a Közép-európai országok hét éves keret szűkülhet (reméljük, nem látványosan), számukra, számunkra továbbra is fennmarad a Kohéziós Európai Alap hozzáférhetősége, esetleg a benne rejlő többletforrások megpályázásának lehetősége, a mostani időszakhoz képest. Ebből támogatják ugyanis a települések, a kommunális szféra fejlesztéseit, a közlekedési infrastruktúra, a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztéseit. Valljuk, be Szlovákiában továbbra is van helye (sőt!) az ilyen irányú fejlesztéseknek. 2004-ben, amikor Szlovákia az EU-ba csatlakozott, azt vállalta, hogy 2020-ra az összes 2000 lélekszám feletti település csatornahálózattal rendelkezik majd. Hol vagyunk ettől? Vagy tavaly aláírásra került az a kötelezettség, hogy 2020-ra a hulladék több, mint 70 százaléka osztályozva lesz. Nyilván a környezetvédelmi miniszter igyekszik, teszi a dolgát, de irtózatosan sok forrásra lesz szüksége ahhoz, hogy az ország fenti kötelezettségeit teljesítse.

Pedig, még 1-2 éve is olyan hírek szűródtek át Brüsszelből. hogy a 2004-ben csatlakozott, Közép-európai országok számára bezárulnak a Kohhéziós Európai Alap forrásai - ami hihetetlen érvágás lenne – és nettó befizető országokká válnak. Vagyis többet kell majd az európai közösbe befizetniük, mint amennyit onnan visszakapnak. Ettől jóval kedvezőbb kép tárult elénk az elmúlt hetekben, ami a jövőbeni kilátásainkat illeti.

Ami viszont irtózatosan fontos lenne: a regionális operatív program irányító hatósága - nevezzük akárhogyan - amely a régiókban, a megyéken, a településeken biztosítja a regionális fejlesztést, a területfejlesztést végre ne Pozsonyban legyen a tárcák valamelyikénél, hanem a környező országok mintájára ruházzák át regionális szintre, akár a megyékre. Alacsonyabb szinten döntsenek arról, milyen fejlesztés hova való, az adott kistérségben hol, melyik településen milyen fejlesztés valósuljon meg a közösből, az unió költségvetéséből.   

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2018.05.18. 20:18 Szólj hozzá!

A Nyitra Megyei Önkormányzat hétfőn megtartotta 5. képviselő-testületi ülését. A testület elfogadta a 2017. gazdasági év zárszámadását. A megye jelentős, 12,8 millió euró gazdasági töblettel zárta az évet. A megye konzervatív, takarékoskodó gazdálkodása az egyik oldalon bebiztosította a törvényes megyei hatáskörök pénzügyi fedezetét, másrészt az előző évekhez hasonló, jelentős gazdasági többlet biztosíthatja a három éve elfogadott prioritásokra – a megyei utak burkolat-felújítása, a szociális terület és az egészségügy – szánt többletforrásokat. A tavalyi évben 2,5 millió euró jutott a kultúra, a sport, az idegenforgalom, a műemlékek védelme, a Leader társulások, az egészségügy és a szociális ügyek terén a beérkezett pályázatok támogatására települések, iskolák, társadalmi szervezetek, Csemadok alapszervezetek, sportszervezetek részére.  

nr_megye.jpgA megyei képviselő-testület elfogadta a megyei utak burkolat-felújításának tervét 2018-ra. Idén 6,2 millió eurót szánunk e célra a megye költségvetéséből. A Komáromi járásban 6, az Érsekújvári járásban 4, a Lévai járásban 6, míg a Vágsellyei járásban 3 útszakaszt látunk el új burkolattal.  

A megyei önkormányzat módosította az idei költségvetését. Az MKP frakciója nevében Csenger Tibor megyei alelnök javasolta a komáromi Jókai Színház épületfelújítását, a meghibásodott szerkezeti elemek javítását 83 ezer euró összegben. A megyei testület a javaslatot elfogadta, miközben a Most-Híd megyei alelnöke a javaslatot nem szavazta meg. Nem értjük, miért. Az MKP frakciója nevében javasoltam, hogy a Leader társulások Nyitra megyei hálózatában az Alsó Csallóköz Helyi Akciócsoport 49.500 euró támogatást, míg a Termál Helyi Akciócsoport 46.500 euró megyei támogatást kapjon. A testület e javaslatot is elfogadta. A Párkányi Rendelőintézet 118 ezer euró megyei támogatásban részesül, amely a készültségi szolgálat korszerű bebiztosítására szolgál.  A Vágsellyei Rendelőintézet 420 ezer euró megyei támogatásban részesül épületfelújításra. Az Érsekújvári Ipariskola 214 ezer euró, a Komáromi Műszaki Középiskola 95 ezer euró, a Vágsellyei Szakközépiskola 125 ezer euró, míg a Vágsellyei Összevont Középiskola 88 ezer euró megyei támogatásban részesül épületfelújításra.    

Nyitra megye támogatja a Párkányi Rendelőintézet és a Vágsellyei Rendelőintézet IROP-pályázatát, hogy berkeikben Integrált Egészségügyi Központ jöhessen létre az Európai Unió hathatós támogatásának köszönhetően. A megye, mint az intézmények fenntartója és üzemeltetője biztosítja a projektek önrészét.

A megyei képviselő-testület jóváhagyta a támogatási rendszerein belül az idegenforgalomra szánt idei támogatásokat 357 ezer euró összegben. Elfogadta továbbá a tanúsítvánnyal rendelkező idegenforgalmi létesítmények idei támogatását 40 ezer euró összegben. A testület elfogadta a gyermekvédelem terén beérkezett pályázatok szociális támogatását 40 ezer euró összegben. Ez utóbbi két támogatási rendszeren belül viszonylag kevés pályázat érkezett be Nyitra megye déli járásaiból. Felhívjuk emiatt a potenciális pályázók figyelmét arra, hogy október 15-ig bátran nyújtsák be pályázataikat a 2019. évre szóló támogatásokra mindazok, akik a pályázati feltételeket teljesítik.  

A tavaly ősszel botrányba torkollt igazgatóválasztást követően a megismételt pályázat alapján a megyei önkormányzat végre megválasztotta Helena Markuskovát az érsekújvári Zmeták Ernő Képtár igazgatójává. Mivel az eddigi igazgatónő lemondott, a megyei önkormányzat meghirdette pályázatát az érsekújvári Thain János Múzeum igazgatói tisztségére.

A Nyitra Megyei Önkormányzat jóváhagyta a Komáromi Általános Kórház ingó és ingatlan vagyonának felértékelését, aminek köszönhetően nem 6 millió euró, hanem 7,5 millió euró összegben épülhet meg a sürgősségi ellátás új pavilonja.

 

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

Szerző: farkasivan  2018.05.15. 08:18 Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása