Az Eurostat becslése alapján Szlovákia is az Európai Unió országainak élcsoportjába tartozik, ahol jelentős a szürke gazdaság következő válfaja: számla vagy nyugta nélkül vásárolják meg a fogyasztók a termékek vagy a szolgáltatások jelentős részét. A számszerűsített becslés alapján az államkincstár tavaly ilyen címen 2,8 milliárd eurónyi hozáadottérték adóbevételétől (HÉA) esett el, miközben az államháztartás hozáadott érték adóbevétele 4,3 milliárd euróra rúgott. Vagyis az Eurostat becslése alapján a tavalyi kereskedelem negyven százaléka (!) szabálytalanul, a hozáadottérték adóbevallása és adóbefizetése nélkül zajlott le. Csupán Görögország, Románia és Lettország helyzete lesújtóbb az unióban.
A pénzügyi tárca frappáns módon, számlalottóval enyhítene a tarthatatlan helyzeten. A számlalottó rendszerét korszerű informatikai alapokra helyezte, hiszen interneten, okostelefonon és SMS-ben lehet részt venni a játékban, személyesen pedig némely sportfogadási irodákban. Azonban a rendszermegoldás felemásra sikeredett, annak rendje és módja szerint a kezdetekben nem bírta el a terhelést. A pénzügyi tárca túlbecsülte a lakosság anyagi helyzetét és alábecsülte jártasságukat a modern kommunikációs eszközök terén. Az előbbi azt eredményezheti, hogy a nyeremény reményében becsületesebbek és kritikusabbak lesznek a vásárlók, az eddigieknél sokkal gyakrabban fogják igényelni a nyugtát vagy a számlát. Ez az államháztartás számára kulcsfontosságú. Az utóbbi pedig azt jelzi, hogy a lakosság jelentős része jártas a modern kommunikációs eszközök használatában, ami ismételten meglepő és egyben pozitív fejlemény.
Ne feledkezzünk el persze a hackerek csoportos támadásairól, a mai helyzetünk már csak ilyen. A rendszer biztonsági kapuit és tűzfalát kell majd a rendszergazdáknak alaposan kijavítaniuk. De ez természtes kell, hogy legyen. Meglepő, hogy az állami megrendelésre készült országos jelentőségű informatikai rendszer nem rendelkezett fokozott biztonsági védelemmel a hackert-madások kivédésére.
Néhény javaslat a rendszer jobbítására. Aki olcsó, néhány eurós vagy tízeurós vásárlásnál vesz részt a nyereményjátékban, az úgy tesz, mintha ugyanilyen összegben vásárolna sorsjegyet. Ám aki építkezik, és az építőanyag ára vagy a munkadíj számlázásánál nem tartja be az előírt szabályokat, amikor esetenként a HÉA összege meghaladja a lehető legmagasabb nyereményt, na ebben az esetben nem hat majd ösztönzőleg a nyereményjáték, hiszen a nyeremény esélye elenyésző. Lehet, hogy bizonyos határ feletti összegnél ösztönzőbb rendszert kell a pénzügyi tárcának felvázolnia. Persze, az államkassza számára így első nekifutásra is sok kicsi sokra megy. Érthető.
Megmutatkozott az is, hogy rögtön az elején a csalók sem tétlenkedtek. Olyan nyugtákat regisztráltak a nyereményjátékban, amelyeken a feltüntetett pénztárgép-kód hamis volt. Meg kell előzni a fehér galléros bűnözők gondolatmenetét, a rendszergazdáknak egy lépéssel előttük kell járniuk.
Csiszolni kell még a rendszert, ez rögtön az elején bebizonyosodott. Viszont a nyereményjáték iránt tanúsított hatalmas érdeklődés azt bizonyítja, van létjogosultsága az újdonságnak, ésszerű lépéssel próbálja a pénzügyi tárca megnövelni a hozzáadottérték adóbevételét az államkassza számára. Egy frappáns húzással sikerült a vásárlók tájékozottságát megnövelni, ösztönözni őket arra, hogy a vásárlást követően követeljék a nyugtát vagy a számlát. Ezzel a kinyomtatott nyugtával párhuzamosan nyilvántartásba került a vásárlás, az eladó bevallja és befizeti az államkasszába a vásárlás utáni HÉA-t. Tekintettel a államháztartás mai állapotára valljuk meg, mindannyiunk érdeke ezt kívánja.
