Mintegy tíz-tizenöt évig a finn Nokia fogalom volt a civil mobilkommunikáció terén, 2011-ig globális piacvezetőként határozta meg a fejlődés irányát. Ekkor a finnországi központ stratégiai jelentőségű tévedése - a feltörekvő, progresszív Android operációs rendszer helyett új modelljeinél továbbra is kitartott a már elavult Symbian operációs rendszer mellett – fatális következményekkel járt. A Nokia elveszítette piacvezető státuszát, az Android operációs rendszerrel felszerelt Samsung, Sony és LG készülékek mind lekörözték a legfejlődőképesebb szegmensben, az okostelefonok piacán. Ennek következtében számos európai üzemüket bezárták, a dél-komáromi üzemükben 2012-ben látványos leépítést eszközöltek: 2.300 munkavállalójuktól megváltak. A dolgozók fele északról, a Komáromi járásból ingázott naponta a dél-komáromi ipari parkban levő mukahelyére. A térségre bénító hatást gyakorolt a 2012-es leépítés éppen abban az időben, amikor a révkomáromi hajógyár is átmenetileg bezárta kapuit. A gazdasági válság begyűrűzése számos kisebb-nagyobb vállalkozás megszűnését is eredményezte. Ekkor kúszott fel a munkanélküliség aránya a Komáromi járásban 10 százalékról 17 százalékra.
Pedig tizenöt évig sikeres ipari vállalatként működött a Nokia Dél-Komáromban. Termelési aktivitásának csúcsán több, mint tízezren dolgoztak a vállalatnál. Ezrek dolgoztak a Komáromi járásból és a szomszédos járásokból is, a Duna bal partjáról. A 2011-es elhibázott stratégiai döntés majdnem leteperte a korábbi technológiai óriást. Mentőövet az amerikai Microsoft szolgáltatott számára, új operációs rendszerét, a Windows 8 Mobilet elsőként a Nokia készülékeibe szerelték. Ezzel új lendületett kapott a finn vállalat, ám ez is kevésnek bizonyult. Korábbi vásárlóit nem tudta visszacsalogatni, a konkurrenciát nem tudta lekörözni. Majd néhány hónapja a Microsoft felvásárolta a Nokia komminikációs részlegét, nyilván stratégiai tervei vannak az egykor szebb napokat látott vállalattal. A tulajdonszerzés régiónk számára kellemetlen következménnyel járt: a Microsoft felszámolja európai gyárait, termelését Ázsiába helyezi át. Ennek kövekeztében Dél-Komáromban is az ősztől kezdődően fokozatosan felszámolják a mobiltelefon-gyárat. A fokozatosan megszűnő 1.800 munkahelyből mintegy 700 állást szlovákiai munkavállalók töltöttek be. Családjuk további megéhetése tehát a tét. A Komáromi Ipari Parkban tevékenykedő másik mobiltelefon-gyártó, a Foxconn a Nokia beszállítója, itt is legalább 300 szlovákiai munkaerő dolgozik.
Ami a munkanélküliség alakulását illeti, a Nyitrai kerület utoljára mért átlagos adata 11,68 %, ám a kerület munkanéküliséggel leginkább sújtott járása éppen a Komáromi járás, nagy fölénnyel 16,52 %-on áll. A Nokia bezárása jelentősen megnövelheti az enélkül is súlyos mutatót. Pedig ezek mind papíron szereplő adatok, a valóság ennél sokkal súlyosabb. Igazán szókimondó a foglalkoztatottak arányának feltüntetése lenne, ám egy ilyen jelentős statisztikai fordulatba az illetékesek nem mernek belefogni, mert riasztó adatok jönnének a felszínre. Például a Komáromi járásban lehet, hogy ez a mutató az 50 százalékot alig múlná felül. Eközben felajánlották segítségüket a munkahelyi hivatalok mind Dél-Komáromban, mind Révkomáromban, ám a révkomáromi hivatal rögvest hozzátette: 50 szabad munkahelyet tud felkínálni a járásban.
A Martosi Szabadegyetemen, a Baross Gábor Tervről szóló kerekasztal meglepetésvendége volt Szakállas Attila, aki a résztvevőknek bemutatta újszerű, progresszív munkaközvetítő portálját, az instajobot (www.instajob.sk). A portál újszerű filozófiájának lényege, hogy az adott pillanatban a kereső rendelkezésére áll az adott régióban fellelhető összes munkahely-kínálat, mivel rendszere összesíti a neten megtalálható munkaközvetítő-portálok által felkínált összes munkalehetőségeket. A keresőnek nem kell különböző portálokra keresnie, elég ha ezen az egy, összesítő portálon keresi a számára megfelelő lehetőséget. Nos, az instajob a mai napon a komáromi régióban 182 mukahelyet kínál. Igaz, többségük nem elektronikai műszerész állás, amilyen beosztásban dolgozik a nokiások többsége.
A Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság jóvoltából idén áprilisban a győri Audiban vehettünk részt egy szakmai fórumon illetve gyárlátogatáson. A fórumon a győri vállalat személyzeti osztályának teamkoordinátorától meglepő hírt kaptunk: a gépocsigyár törzsállományában kevesebb, mint százan dolgoznak Szlovákia déli járásaiból. Viszont szívesen megnövelnék a létszámot, mert elégedettek az itteni munkavállalókkal, minden munkapozícióban, amelyet betöltenek. Ennek jeléül viszonylag gyakran helyez el a győri Audi álláshirdetéseket a szlovákiai magyar nyelvű lapokban. A komáromi nokiások egy része talán megtalálhatná számítását a győri gyáróriásban, amennyiben nem okoz számukra gondot a nagyob távolságra való ingázás. Számukra ehhez segítséget nyújthatunk.
Ám a leghatékonyabb segítséget a pozsonyi gazdasági tárca nyújthatná, annak új tárcavezetője és a tárca egyik intézménye, a Sario állami beruházásfejlesztő ügynökség. Tekintettel a Komáromi járás egyre romló szociális helyzetére itt lenne végre az ideje, hogy a potenciális beruházókat a térségbe irányítsák. Van itt azonban két figyelemre méltó körülmény. A gazdasági válság begyűrűzése óta a potenciális beruházók nem igazán kopogtatnak a megfelelő pozsonyi ajtókon. Legalábbis nem olyan sűrűn, mint 2010 előtt. Hosszú időszakot követően a minap jelentették be az első jelentősebb külföldi beruházót, a ČZ morva fegyvergyárat, amely Novákyban nyitotta meg új üzemét, 200 dolgozónak adva munkát a honvédelmi tárca üzemében, amelynek egyik csarnoka 2012-ben robbant fel. A másik körülmény: vajon Komárom városa fogadóképes lenne a gazdasági tárca kínálatára, ha az potenciális beruházókat küldene a városba? Tudnának-e a helyi önkormányzat, a helyi vállalkozók vagy ingatlantulajdonosok megfelelő zöldmezős vagy barna mezős ingatlant felkínálni a beruházónak? 2008-ban kihelyezett ülést tartott a városban az első Fico kormány. Az akkori hírdások arról szóltak, hogy feltehetően egy ipari park és egy újabb Duna-híd megépítését jelenti be Fico a kihelyezett kormányülésen Komáromban. Az utóbbi megtörtént, az előbbi azonban nem. Vélhetőleg az akkori városvezetés nem törte össze magát a tekintetben, hogy a munkahelyteremtő beruházásnál a kormány partnere legyen akkor, amikor a gazdasági válság hatása hozzánk még nem gyűrűzött be. Pedig akkor és ma is ez lenne az első számú prioritás, a városban és a járásban egyaránt. Itt az ideje a valóban fontos dolgokkal foglalkozni.
Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke
