Amikor az európai parlamenti választási kampányban azt hangoztattam, hogy jelenlegi helyzetünkben régiónk, szülőföldünk fejlesztéséért bizony sokat tehetnénk Brüsszelben (akár többet, mint idehaza), sokan értetlenül, hitetlenül fogadták szavaimat. Számos uniós pályázati felhívást ugyanis Brüsszelben hirdetnek meg, amelyek jelentős összegű támogatását közvetlenül Brüsszleben, a pozsonyi kormányzati szándékot és szlovák operatív programokat megkerülve lehet megpályázani.
Az utóbbi tíz évben megtapasztalhattuk ugyanis, hogy egy-két kivételtől eltekintve az európai unió fejlesztési alapjai által támogatott kiemelt közlekedési, ipari vagy infrastrukturális beruházások az ország más régióiban valósultak meg. A 2007-2013 közötti uniós időszak szlovák nemzeti fejlesztési terve 11 operatív programjának irányító hatósága egytől egyig Pozsonyban székelt. Két kivétel volt csupán, amely régiónkat érintő programok esetében az országhatáron kívül székelő irányító hatóság vezetett: az Európai Területi Együttműködés Magyarország-Szlovákia Program és a négy országot érintő ENPI program. Na nem azért volt esélyünk, mert Budapesten kiemelt támogatásban részesítették a régiónkból beérkező pályázatokat, hanem azért, mert ezeket a pályázatokat nem érték negatív előítéletek, normális elbírálásban részesültek, mint minden más európai uniós pályázat. Függetlenül attól, ki nyújtotta be a pályázatokat. Ám az utóbbi programok kerete elenyésző volt a 11 szakágazati operatív program keretéhez képest, ráadásul a 2014-2020 közötti időszakban tovább csökken.
Számos uniós pályázati felhívás várható, amelyeket Brüsszelben hirdetnek meg és amelyeket közvetlenül, a szlovák nemzeti fejlesztési tervet és keretet megkerülve pályázhatjuk meg. Az egyik ilyen pályázati felhívás, amelyet tavaly szeptemberben hirdettek meg, a Horizont 2020, másik az Okos városok és közösségek (Smart Cities and Communities). Mindkét pályázati felhívásnál a beérkező pályázatok tartalmi prioritása az innováció, az innovatív megoldások átültetése a gyakorlatba. Mindkét pályázati felhívásnál városok vagy városrészek innovatív korszerűsítése, az energiahatékonyság megnövelése, intelligens szabályzó és ellenőrző-rendszerek telepítése, az elektomobilizáció, a zöld övezetek kialakítása és a társadalmi kihívások megoldása tartozik a fő célkitűzések közé. Jelképesen: a városi utak aszfaltozása, az épületek hőszigetelése és nyílászáróinak cseréje nem pályázható meg, azonban energiahatékony közvilágítás telepítése kombinálva a korszerű lakótelep távvezérelt biogáz-üzemű távhőszolgáltatásával már igen. Mindkét pályzati felhívásnál olyan konzorcium pályázhat, amelynek tagjai legalább három uniós tagországból szövetkeznek.
A Horizont 2020 esetében a hét éves uniós időszakban megpályzáható keret összesen 70 milliárd euró, a támogatás intenzitása 70 %. Amennyiben a pályázók nonprofit intézmények, a támogatás intenzitása akár 100 százalékos is lehet. Akkor érezzük ennek súlyát, ha összevetjük Szlovákia hét évre szóló 13,5 milliárd euró összegű teljes nemzeti fejlesztési keretével. Ami magát a pályázás körülményeit illeti, e pályázatok adminisztratív igényessége jóval egyszerűbb a nálunk benyújtott uniós pályázatokénál, azonban Brüsszelben kell személyesen meggyőzni az eurobürokratákat a benyújtott pályázat megalapozottságáról. Erős lobbiháttérre lesz tehát szükség. Pontosan erről beszéltem az európai parlamenti választási kampányban. E területen szerettem volna érvényesülni, hogy minél több közvetlen uniós támogatást biztosítsunk a jobb sorsra érdemes régióinknak, önkormányzatainknak, civil szervezeteinknek és vállalkozóinknak.
Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke
