A gazdák és a szakemberek sejtették, hogy régiónkban a régen látott fagymentes tél megbosszulja magát. Bemérték, hogy a károkozók inváziója a veteményesekben soha nem látott méreteket ölthet. Az első jelek máris itt vannak, a szőlőskertekben újfajta károkozóval kell szembenéznünk.

            A rügyek fakadását követően a gazdák észrevették, hogy valamilyen kártevő igencsak megtépázta a fiatal hajtásokat. A napfény idején viszont se híre, se hamva nem volt a kértevőknek. Köbölkúton nyugtalanok, tanácstalanok lettek a gazdák, permetezéssel próbálkoztak, sikertelenül. Hamar kiderült, éjszaka támad a bagolylepke hernyója, jóval sötétedés után mászik ki a földből, hogy táplálékhoz jusson. Mivel éjszaka támad a furcsa mutáns egyed, nem válhatott a madarak táplálékává, megszakadt tehát a biológiai tápláléklánc.Néhány napja éjszaka volt kint a szőlőben Köbölkút apraja, nagyja, éjjel permetezték be a kártevőt, mások zseblámpával a kezükben, az éjszaka leple alatt, kézzel szedték össze a lárvákat. Több százat vagy több ezret. Közben kiderült, hogy a felszívódó permetezés nem használ, kontakt permettel próbálkoztak. Az is csupán akkor vált részben hatásossá, amikor éjjel magát a lárvákat permetezték be. Számos esetben ez sem segített. Különös, rendkívül ellenálló kártevővel van tehát dolgunk, amely megjelent Kürtön, Muzslán, Ebeden és Párkányban is, az ottani (itteni) szőlőültetvényekben. Vannak, akik a szőlő szárát ragacsos anyaggal kenték be, hátha segít.

            A korai szőlőfajták rügyfakadása igencsak meglepte a szőlőgazdákat, legalábbis itt, a Duna mentén. A korai fajtákat a bagolylepke alaposan megtizedelte. A gazdák abban reménykednek, hogy a hernyók kétkezi begyűjtését követően, újabb támadás, invázió nem lepi meg őket, amely megtizedelhetné a későbbi szőlőfajátkat is, rügyfakadásukat követően. A bagolylepke ugyanis a fiatal, friss hajtásokat kedveli, az erősebb, kifejlettebb hajtásokat nem támadja meg. A rendkívül enyhe, fagymentes tél következménye lehet az időbeni egybeesés, mikoris a rügyfakadást követően a lárvák rögvest megrohamozták a friss hajtásokat. Korábban, a hosszabb ideig elhúzódó fagy végett ez nem következhetett be. Talány marad azonban az, vajon miért csak éjszaka támad a bagolylepke hernyója, megelőzve ezzel, hogy a madarak táplálékává váljon. Mindenesetre itt, a Duna mentén máris óriási károkról számoltak be a szőlőgazdák. Oda kell figyelni más régiókban is, nem zárható ki ugyanis néhány nappal vagy héttel később egy hasonló lefolyású invázió. A mellékelt fotók szemléltetik a kártevők tevékenységét és begyűjtését.

                                 Farkas Iván, az MKP alelnöke