A szociális és munkaügyi tárca jövőre a minimálbér megnövelését javasolja több, mint tíz euróval. A munkáltatók hevesen tiltakoznak, a nyilvánosság meg kapkodja a fejét, értetlenül szemléli a vitát. Való igaz, a dolgozók többsége megérdemelné a magasabb jövedelmet, ám a minimálbér jelentős megnövelésének bérfelhajtó hatása van a keresettáblázat felsőbb sávjaiban úgy a közszférában, mint a versenyszférában. A munkáltatók számára a recesszió vagy a minimális gazdasági növekedés idején a következő lehetőségek kínálkoznak:  a bérek növekedésének arányában elbocsájtásokat hajt vágre vagy lecsökkenti az adóalapját olyannyira, hogy nem fog adózni.  Vajon e lehetőségek közül melyik felel meg inkább az államigazgatásnak?  Egyik sem. Előre borítékolható: a gazdaság mai állapotában a minimálbérek megnövelését követő általános (nem a gazdasági növekedésből fakadó, hanem politikai indíttatású) bérnövekedés nem fogja maga után vonni az államkassza jövedelemadóból származó bevételnövekedését.

            Emellett a kormány jövőre megnöveli a társasági adókulcsot, az iparosok adóterheit, a kis- és közepes vállalkozók járulékterheit, a megállapodás alapján dolgozók jövedelmét megterheli járulékokkal. Felmerül hát a kérdés: egyáltalán ki fog itt jövőre adózni?

            A tanítók és tanárok fizetését a számukra elfogadható mértékben nem növeli meg,  megtalálták azonban a forrásokat a  bírák fizetésének megnövelésére átlagosan 230 euróval. Közpénzekből zöldet kapott a nemzeti labdarúgóstadion felépítése. Ezen kívül az ország számára egyáltalán nem nevezhető stratégiai fontosságú országokban nyitnak új nagykövetségeket. A védelmi tárca kiadásai nem növekednek meg, de a költségvetésében el van rejtve számos olyan hatalmas összegű beruházás, amely látszólag felesleges és hatékonynak semmiképpen sem nevezhető.

            A kormánypárt választási programjából vagy akár a kormányprogram oldaláról tekintve mindez érthetetlennek tűnik. Hol van a kormánypárt képviselői által oly sokszor emlegetett társadalmi összefogás, szociális érzékenység és az ország felelősségteljes irányítása? A közpénzekkel való bánásmód egyáltalán nem erről tanúskodik.