Ma, június elsején van az adószabadság napja. Az utóbbi évek folyamámán kedvezően alakult a jeles nap, hiszen tavalyelőtt június 7-én, míg tavaly június 3-án volt. Ha nem is látványosan, de a jövedelmünkből egyre kevesebbet kellett az államkasszába befizetni. A jövő évtől sajnos a folyamat minden bizonnyal megfordul. Nem zárható ki, hogy jövőre az adószabadság napja június közepén vagy végén lesz. Annak ellenére, hogy a kormány inkább a társaságokat igyekszik fokozott adóterhekkel sújtani. Tegnap eldöntötte a bankadó megnövelését és jóváhagyta az ágazati adókat is. Ha a társaságok szemszögéből számítanánk ki az adószabadság napját, az jövőre minden bizonnyal sokkal későbbi időpontra tevődne, mint idén.

A magánszemélyek adószabadságának napja jövőre azért lesz később, mert a kormány bevezeti a magánszemélyek lépcsős, progresszív adózását. Áttételesen más okok miatt is, hiszen például a borászok közül sokan vállalkozó magánszemélyek. Számukra pedig bevezetik a borok jövedéki adóját. Ezzel pedig az a gond, hogyha az adó mértéke az európai átlag fölötti lesz, tönkreteheti az ágazatot, a borászok jelentős részét csődbe juttathatja vagy eltaszíthatja őket a szürke gazdaságba. Ha az adókivetés mértéke alacsonyabb lesz, elveszíti hatékonyságát, mert adminisztrációja és beszedése magasabb kiadással járna a várt adóbevételnél. Azért is utasítjuk el ezt az elképzelést, mert az intézkedést követően a szőlészetben és a borászatban munkahelyek százai, ezrei szűnhetnének meg.

A MKP nevében azt javasoljuk a kormánynak, fontolja meg a kisvállalkozók járulékterheinek drasztikus megnövelését. Egyben emlékeztetjük arra, hogy az előző kormány járulék- és adóreformjának tervezetét az MKP mellett az akkor még ellenzékben politizáló Smer is erőteljesen bírálta. Éppen ezért érthetetlen, hogy most, amikor kormányra került, miért akar hasonló, a kisvállalkozók számára elfogadhatatlan reformot átültetni. A tervezett változás indoklása – hogy aggódnak a kisvállalkozók jövőbeni nyugdíjának magassága végett – szintén érthetetlen számunkra. Hiszen ha a mai szabályok szerint a kisvállalkozó magasabb nyugdíjat szeretne, akkor az alsó határértéket jóval meghaladó kivetési alapból számíthatja ki a járulékait, nyugdíjalapba történő járulékbefizetését. Számunkra a tervezet elfogadhatatlan, mert a kisvállalkozók egy részére nézve a változás végzetes lehet.