A Smer előjött a „farbával“, a nyugdíjbiztosítás második pillérében takarékoskodó mintegy másfél millió ember megsarcolását követően bejelentette a társasági adókulcs jelentős megnövelését is. Az a gond ezzel, hogy a választási programjában erről mélyen hallgatott. Nem azt ígérte, hogy a hatalom megragadását követően meggyengíti a hazai gazdaságot és kísérletet tesz a munkanélküliség jelentős megnövelésére. Márpedig a társasági adó megemelésének az lehet a következménye.
Ha szemügyre vesszük, hogy a legnagyobb foglalkoztatók és egyben a legtöbb társasági adót befizetők sorra mind külföldi kezekben levő vállalatok, amelyek teljesítményétől függ az ország államháztartásának egyensúlya (egy kis túlzással persze), akkor a társasági adókulcs négy százalékos megnövelésével nem sok jóra számíthatunk. Egyrészt a több éve Szlovákiában tevékenykedő vállalatok keletebbre húzódhatnak. Gondoljunk csak a Samsung, az AU Optronics és mások tavalyi esetére, de végérvényesen a Kassai Vasműben sem állt helyre, korábbi szintre a termelés. A tulajdonosok pedig mérlegelni fognak. A négy százalékpontos növekedés drasztikus, sajnos a 23 százalékos adókulcs elrettentő lehet.
Másfelől a potenciális befektetőkként számon tartott vállalkozók dilemmáját is végérvényesen megoldhatja az adókulcs jelentős megemelése. A SARIO Vállalkozásfejlesztési Állami Ügynökség képviselői szerint több, mint 80 potenciális befektetővel tárgyalnak arról, hogy Szlovákiában hozzanak létre ipari létesítményeket és ezzel munkahelyeket százait, ezreit. A friss hír hallatán az egyik legmeggyőzőbb érvet, a társasági adókulcs térségünkben viszonylag elfogadható mértékét kell kihúzniuk az érvek lajstromáról. A következményeket pedig mindenki el tudja képzelni. Gondoljunk csak az egyik legfrisebb és leglátványosabb potenciális beruházásra, a BMW autógyár telepítésére. A Dél-szlovákiai Kenyhec Miskolccal és egy mexikói helyszínnel verseng a beruházás megvalósításáért. Csúcstechnológia telkepülhetne Kenyhecre, ahol munkahelyek ezrei jöhetnének létre. Ám Magyarországon a társasági adókulcs 19 százalékponton marad, Mexikóban ettől is alacsonyabb. Szlovákia helyzeti előnye az adókulcs jelentős megnövelésével rettentően legyöngül. Hisz a közeli Romániában a társasági adókulcs 16 százalékos, a balti országokban 15 százalékos.
A kormány megtalálhatná az optimális egyensúlyt az államháztartás rendbetétele, az adóbevételek megnövelése valamint az adózó jogi személyek száma, áttételesen a munkahelyek száma között. Szélsőséges esetben, az adózók számának lecsökkenése folytán a adóbevétel tervezett növekedése sem teljesül. Mert ami bejönne a vámon, az elveszik a réven. A folyamat kárvallotjai végül a polgárok, a munkavállalók lesznek, mert a társasági adókulcs megnövelésének következménye a munkanélküliség növekedése lehet. A mai munkahelyek egy része megszűnik, helyettük pedig újak egy ideig nem fognak létesülni. És egyáltalán a kormány felkészült a következményekre, képes lesz a gazdasági szerkezetváltás lebonyolítására? A nagyvállalatok, ipari létesítmények helyett a kisüzemek, kis- és közepes vállalkozók, vidéki farmok létsítésének megfelelő ösztönzésére, vagyis az alternatíva jogi és pénzügyi keretének kialakítására? Na ebben erőteljesen kételkedem.
