Az euróövezet tagjaként, hosszúra nyúlt parlamenti vitákat követően 2011-ben, majd 2012-ben Szlovákia belépett a Görögország hitelezését, segélyezését szolgáló mentőövek rendszerébe. Az euróövezet tagjaként az országnak sok választási lehetősége nem volt, ám akkor is tudtuk, hogy az 1. és a 2. mentőöv szabályzatával szembeni kritikátlan, feltételek nélküli megfelelés egyszer megbosszulhatja magát. Ez az időpont egyre inkább közeleg.
Ami a fejtörést és a Magyar Közösség Pártja Gazdasági Tanácsa tagjainak akkori hezitáló, inkább elutasító hozzáállását okozta, az Szlovákia teljesen kiszolgáltatott helyzete volt. A mentőövek, a garanciavállalás szigorú, feszes szabályzatát ugyanis az euróövezet legerősebb országai diktálták, a kisebb gazdaságok, az euróövezethez legkésőbb csatlakozott országok ehhez csupán alkalmazkodtak. Másfelől gondot okozott számunkra a garanciavállalás Szlovákiára eső aránytalanul magas összege, amely az ország lakossága és gazdasága teljesítőképessége arányát messze felülmúlta, ha az övezet további 17 országához hasonlítottuk. Tulajdonképpen fajlagosan Szlovákia vállalta önmagához képest a legmagasabb garanciát a mentőövek mechanizmusában. S az olyan tényezőket, mint a bérek és a nyugdíjak átlagos magassága, viszonyítva az euróövezet további országaihoz, figyelembe sem vettünk. Pedig megért volna egy misét, ha csupán a mi garanciavállalásunkra, segélyezésünkre váró akkori Görögország és az akkori Szlovákia átlagos adatait hasonlítottuk volna össze. Diametrális, nagyságrendbeli különbségeket tapasztaltunk volna. Mondjuk egy az öthöz. Hogy is volt akkor a mentőövekkel? Mely ország polgárai, társadalma szolgált volna rá inkább a nemzetközösség támogatására?
Egyetlen parlamenti párt volt akkoriban, a Szabadság és a Szolidaritás Pártja, amely kritikusan, szkeptikusan, a fajsúlyos kérdéseket az asztalra téve próbálta megvilágítani az akkori történéseket. Érvelése több tekintetben megegyezett a Magyar Közösség Pártja Gazdasági Tanácsának érvelésével. Mivel akkor már nem voltunk parlamenti párt, hangunk kevésbé hallatszott, mint a parlamenti SaS hangja. Mi akkor csupán óvatosságra intettük a döntéshozókat. Óvatosságra, amely a döntéshozók döntésének későbbi következményeit illeti. Amennyiben Görögország végleg csődöt jelent, működésbe lépnek a mentőövek, Szlovákiának 1,6 milliárd eurónyi garanciavállalása válik időszerűvé, az állami költségvetés kiadási tételévé. Igaz, a kiadás lejárta 2022-re datálódik. Így is fájdalmas tétel, hatalmas kiadás lesz, az állami költségvetés éves kiadásainak egytizede. Mondjuk az egyik fontosabb tárca éves kiadásainak megfelelő összeg.
A levonható tanulságok: az érem egyik oldala a szolidaritás, a bajba jutott szövetséges ország megsegítése. Azonban az érem másik oldala, hogy nem mindig kifizetődő felsőbb utasításra, feltételek nélkül, kritikátlanul, az ország érdekeit megkérdőjelezhető rendszerbe lépni. Az utóbbi tanulsága az, amelynek keserű piruláját a közeljövőben minden bizonnyal le kell majd nyelni.
Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke
