Kár, hogy Szlovákiában nincs hagyománya a közgazdász szakma országos seregszemléjének, mint amilyen Magyarországon a közgazdász vándorgyűlés. A vándorgyűlésen az államigazgatás, a vállalati szféra, a bank- és pénzügyek valamint a felsőoktatás jeles képviselői jelennek meg, akik a nagyközönség előtt adnak számot az ország, a gazdaság, a vállalkozások, a pénzügyek és a kutatás-fejlesztés helyzetéről. A gyakorló közgazdászok, vállalatvezetők és állami vezetők százai hallgatják meg az érdekesnél érdekesebb előadásokat a három napig tartó rendezvényen, áttekintést kapva az elkövetkező időszak lehetőségeiről, kihívásairól, a gazdasági tendenciákról valamint a várható fejleményekről.
Az 52. Közgazdász Vándorgyűlést a Magyar Közgazdasági Társaság Nyíregyházán szervezte meg, gazdasági erejét tekintve közel sem a legfejlettebb, ám a legkeletibb megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye székhelyén, a Nyíregyházi Főiskola csodálatos campusában. A szervezők meghívására, a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság képviseletében hatan vehettünk részt a vándorgyűlésen. A rendezvényt Kovács Árpád, a Magyar Kozgazdasági Társaság elnöke nyitotta meg, aki beszédében párhuzamot vont a tíz éve csakugyan Nyíregyházán megrendezett közgazdász vándorgyűléssel, amely az európai uniós tagság kezdetén, a mostani pedig a tagság tizedik évében zajlik, vagyis mérleget vonhatunk az európai uniós tagság hozadékából. Emiatt a mostani rendezvény mottója „Tíz év az EU-ban: az elkötelezettség és a nyitottság szerepe a gazdasági növekedésben” . A megyeszékhely polgármestere, Dr. Kovács Ferenc büszkén vallotta be, hogy csupán az elmúlt négy éves választási időszakban ötezer új munkahely, ezen felül hétezer új közmunkahely jött létre a városban. Termelő vállalatot telepített a városban a Michelin, a Continental, a Lego, hogy csak a legnagyobbakat említsem. A munkanélküliség aránya a legkeletibb megye székhelyén lecsökkent 6,5 százalékra. Ennyit jelent a korszerű autópálya és vasútvonal megléte, noha a város az ország keleti perifériáján helyezkedik el.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előadásában vázolta fel Magyarország gazdaságának állapotát. Az Európai Unió tízmillió lélekszámú országai összehasonlításában a foglalkoztatottság tekintetében ma még Magyarország a sereghajtó, ahol 4,1 millió a foglalkoztatottak száma, míg Portugáliában 4,4 millió, Belgiumban 4,5 millió, Svédországban 4,7 millió, Csehországban pedig 5 millióan dolgoznak. Ám a növekedés dinamikája éppen Magyrországon a legmagasabb. A feketegazdaság aránya a hazai össztermékhez viszonyítva Magyarországon 22%. Míg a Balti országokban 27%, addig a mediterrán országokban 20,6%, Szlovákiában 19%, a skandináv országokban 13,3%, a Benelux államokban 11,2%, Ausztriában 7,5%. Az Európai Unió átlaga 18,4%, a Visegrádi Négyek átlaga 18,1%.
A nemzetgazdasági miniszter szerint a közmunkaprogram kiterjesztése bevált. Alapvető célja, hogy az emberek ne szociális segélyt, hanem munkát kapjanak. A közmunkások 8 százaléka kerül vissza tartósan a munkapiacra. A devizahitele kivezetése a bankrendszerből 3 milliárd eurós terhet ró majd a bankrendszerre. A magyar állami költségvetés 1.200 milliárd forintnyi adósságállományt vállalat át az önkormánzyatoktól. Az önkormányzati szférának tehát nincs adósságállománya, a súlyos terhekkel teli időszakot követően a jövőben kulcsfontosságú fejlesztésekre költhet. Mindemellett 2014 második negyedévében Magyarország gazdasági növekedése 3,9 százalékos volt, az államháztartás hiány tartósan 3 százalék alatti volt. A demográfia viszont kedvezőtlen, ma még hullámzik a népességcsökkenés és a stagnálás között, ám hamarosan növekedésbe fog. A legkedvezőbb demográfiai mutatók Írországban vannak, ahol a népességnövekedés 2,2 százalékos, Franciaországban 2,1 százalékos.
Magyarország gazdasága iránti bizalom legszembetűnőbb fokmérője volt, hogy tavaly 3 milliárd dollárnyi államkötvényt bocsájtott ki a Nemzeti Bank, ám 6 milliárd dolláros volt az érdeklődés. A jövőbeni célkitűzáseket is megjelölte a gazdasági miniszter, amelyek a következők: újraiparosítás, ezen belül a járműipar (az elektromobilitás ösztönzése), élelmiszeripar, logisztika, elektronika és az egészségipar növelése. Továbbá a fenntartható fejlődési pálya, az uniós források optimális felhasználása legfőképpen gazdaságfejlesztésre, a foglalkoztatás növelése, miközben a közfoglalkoztatottak közül minbél töbeben a versenyszférában találjanak munkát. Az ország hitelminősítésének javítása, az beruházási ráta 20 százalék felé emelése. A fiskális fegyelem tartása, a hiány tartósan maradjon a hazai összetrmék 3 százaléka alatt. A fejlesztéseket tekintve a legfontosabb célkitűzés az elmaradott régiókba telepítendő turisztikai fejlesztések lesznek.
A szlovákiai közgazdásznak (nem a vállalatvezetőre gondolok, aki leperjkálja a borsos részvételi díjat) nem tudom, van-e lehetősége arra, hogy élőben hallja gazdasági- és pénzügyminiszterét szakmai előadást tartani, majd nem sokkal később a bankszakma vezetőit, őket követően a csúcsvállalatok igazgatóit, gazdasági elemzőket, egyetemi professzorokat, végül a tanulságokat levonva kap egy jövőképet, mi is vár rá és mi vár országa gazdaságára. Pedig mindez rendkívül hasznos lehet, nemcsak a látókör kiszélesítése végett.
Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke
