2014-ben Szlovákia államadóssága 2,3 milliárd euróval megnőtt, az első negyedév végére elérte a 42,3 mld. eurót. A fejlemény magyarázata volt figyelemre méltó. A pénzügyi tárca szóvivője (jelzésértékű, hogy a kínos fejleményt nem a tárcavezető jelentette be) bejelentette: nincs pánik, miközben azzal indokolta a növekményt, hogy a szlovák kormány kihasználta a pénzpiacokon uralkodó körülmények kedvező alakulását, nagyobb ősszegű államkötvényt bocsájtott ki, rendkívül kedvező kamatlábbal.
Egyetlen gond van csupán: az államadósság mindezzel elérte a 2014-ben várható, az idei állami költségvetés sarokszámaként meghatározott hazai összetermék 58 százalékát. Vagyis túlszárnyalta az adósságplafonról szóló sarkalatos törvény bűvös határát, a hazai össztermék 57 százalékát. Borotvaélen táncol a kormány. A vonatkozó törvényben meghatározott ütemterv alapján, nyáron zajlik a jövő évi állami költségvetés előkészítése. Az adósságplafonról szóló sarkalatos törvény rendelkezése alapján, ha az államadósság mértéke eléri a hazai össztermék 57 százalékát, a következő évre kiegyenlített államháztartási költségvetést kell benyújtania a kormánynak és elfogadnia a törvényhozásnak.
A borotvaélen való egyensúlyozás közepette fennálhat két dolog, amelyek alátámaszthatják a tárca és a kormány kicsattanó optimizmusát, merészségét, vakmerő hozáállását. A hazai össztermék idei alakulása kiváló, a vártnál jóval magasabb gazdasági növekedés várható, ezáltal a 57 százalékos határ pénzösszegben kifejezve magasabb, mint az államadósság pillanatnyi összege. Nem okoz tehát pánikot. A második lehetőség, hogy az államháztartás idei alakulása kedvező, hiszen a vállalkozók és a kisiparosok számra jelentősen megnövelt járulékterhek, a bizonyos jövedelemhatár felett megnövelt jövedelem-adókulcs valamint az ÁFA-bevételek korábbinál kedvezőbb hatákonysága összességében komfortos helyzetet idéztek elő. Fennálhat mindkettő kombinációja is.
Ám az is lehet, hogy az államadósság mértékfeletti növekedésének indoklása a pénzügyi tárca által nem volt helytálló, egyszerűen a tárca és a kormány nem ura a kilakult helyzetnek, a vészesen növekvő államadósságnak. Hiszen az EU-alapok támogatását sikeresen megpályázók számára is gyakran vonakodva fizeti ki az EU- támogatást, a hiány elmélyítése végett ne kelljen időben kifizetni az állami hozzájárulást. Emiatt is olyannyira gyenge az EU-alapok felhasználása Szlovákiában. Mindez viszont pánikhelyzetet eredményezhet. Igencsak kemény, alaposan megváltozott körülményeket teremtene, ha jövőre kiegyenlített államháztastással gazdálkodna a szlovák kormány. Az ideihez képest a közszféra kiadásait jövőre megközelítőleg 3 milliárd euróval kellene lecsökkenteni, vagy ennyivel megnövelni az államháztartás bevételeit (főleg az adóbevételeket), illetve a két megoldás kombinációját alkalmazva, elérni a kiegyenlített államháztartást. Miközben a 3 milliárdos összeg jóval túlszárnyalja két húsos tárca, az oktatásügyi és az egészségügyi együttes, éves költégvetését.
Csak halkan jegyzem meg: az Európai Bizottság az euróövezetbe tartozó államoknak feladatul adta, hogy 2017-re kiegyenlített államháztartási költségvetést fogadjanak el. Az aktuális hírek alapján ami ma zajlik, netán a kötelezettségvállalás útján járás fontos epizódja? Hamarosan kiderül.
Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke
