2013-ban befejeződött az Európai Unió 2007-2013 közötti költségvetési és beruházási időszaka. Szlovákia egyáltalán nem lehet büszke a teljesítményére, hiszen az időszak végén a strukturális és kohéziós alapokat tekintve a számára meghatározott keret, 11,4 milliárd euró csupán 51 százalékát tudta felhasználni. Ugyan érvényben van az n+2 szabályzat (az időszakot követően a pályázók még két évig felhasználhatják a forrásokat, ha a tavalyi év végéig megkötötték a támogatási szerződést), azonban az eddigi halvány teljesítmény azt sejteti, a keret jelentős része marad felhasználatlanul. Akár euró milliárdok. Azért jelent ez komoly gondot, mert a kormányfő szokta hangoztatni: Szlovákiában a beruházások költségeinek 70 százalékát az Európai Unió forrásai biztosítják.
A nemzeti fejlesztési keretterv 11 operatív programjából a források leredményesebb felhasználását eddig az Egészségügy Operatív Programban sikerült elérni 84,8 százalékkal, majd a Regionális Operatív Programban 70,9 százalékkal, harmadik legeredményesebb pedig a Foglalkoztatás és Szociális Befogadás Operatív Program, 62,3 százalékos eredménnyel. Ellenben a legkevésbé eredményes forrásfelhasználás eddig az Oktatásügy Operatív Progrmaban tapasztalható 39,8 százalékkal valamint a Kutatás, és Fejlesztés Operatív Programban 45,7 százalékos eredménnyel.
Emellett nagyon gyenge a források felhasználásának hatékonysága, hiszen az eredményes pályázatok jelentős része olyan célkitűzéseket valósít meg, amelyeknél igencsak megkérdőjelezhető a beruházás szükségszerűsége, gazdaságossága, energiahatékonysága, társadalmi hozadéka, vagy hogy fenntartható fejlődést eredményezne valamilyen területen.
A Pro Civis Polgári Társulás által nemrégen bemutatott elmzés feltárta, hogy a regionális fejlesztést és a vidékfejlesztést szolgáló operatív programok gazdái hátrányos megkülönböztetésben részesítették régiónkat, Dél-Szlovákia járásait. Legyen az a Regionáli Operatív Program a közlekedési tárca irányítása alatt, a Vidékfejlesztési Program a földművelési tárca irányítása alatt vagy a Környezetvédelem Operatív Program a környezetvédelmi tárca hatáskörében. Kivétel nékül minden programról és szinte minden pályázati kiírásról ez elmondható.
Ezen felül a legnagyobb hiányosságok és akadályok, amelyek a hatékonyabb és eredményesebb felhasználást akadályozták: a súlyos korrupció, amely az alapok felhasználását övezi, a politikai klientelizmus, a közbeszerzés gyakran hihetetlenül bonyolult folyamata, az előfinanszírozás hiánya valamint a Brüsszel részéről megkövetelt adminisztratív terhek jelentős súlyosbítása Szlovákiában. Az utóbbi két tényező hihetetlenül leszűkíti a potenciális pályázók körét. Valószínűleg valaki(k)nek ez a szándéka, bebiztosítva ezzel, hogy szűk kör pályázzon, ezzel lehetőleg a kiszemelt pályázó legyen eredményes.
Az alapvető változások, amelyek a most kezdődő 2014-2020 közötti időszakban várhatók: az előző időszakban Szlovákia kerete 11,4 milliárd euró volt, a most kezdődő hét éves időszakban 13,92 milliárd euró lesz. Az eddigi 11 operatív program (OP) helyett várhatóan 7 operatív program lesz: Integrált Infrastruktúra OP, Kutatás és Fejlesztés OP, Integrált Regionális OP, Emberi Erőforrások OP, Környezetminőség OP, Hatékony Közigazgatás OP, Technikai Segítségnyújtás OP.
Végül, amennyiben Szlovákia sikeres ország szeretne lenni az Európai Unió fejlesztési alapjainak felhasználásában, a fenti hiányosságokat ki kellene küszöbölni, jelentősen megnövelni a források felhasználásának eredményességét és hatékonyságát. Ez pedig az intézményrendszer átalakítása, átláthatóvá tétele, az adminisztráció leegyszerűsítése nélkül nem sikerülhet. A politikai befolyás alól pedig szakmai síkra kell terelni a források felhasználását. Pédául hadd szolgáljon Finnország vagy éppen Svédország.
