Hétfőn lezajlott a Nyitra Megye Önkormányzat 9. képviselő-testületi ülése. A testületi ülésen fontos döntést hoztunk Nyitra megye belépéséről a nagytérségi, Rába-Duna-Vág Európai Területi Társulásba. Ennek előzménye a következő: 2011-ben a területi társulás létrejött, ám foghíjasan, Nyitra megye nélkül, hiszen nem volt meg belépésének szándéka. Nélküle hozta létre Nagyszombat megye, Komárom-Esztergom megye, valamint Győr-Moson-Sopron megye. Tavaly társult hozzájuk Pest megye és Pozsony megye. A tegnapi döntéssel pedig a területi társulás kiegészült Nyitra megyével, ezzel immár kerek nagytérséget képez a  Rába-Duna-Vág Európai Területi Társulás. A döntés praktikus hozadéka, hogy Nyitra megye területén levő települések, civil társulások eddig is megpályázhatták az Interreg Program Kisprojekt Alapjának támogatását, ám a döntéssel Nyitra megye a program Irányító Hatóságának részese lett, immár kiveszi részét a pályázatok elbírálásából, a döntéshozatalból. A határozati javaslatot az MKP megyei képviselőcsoportja nevében a megye alelnöke, Csenger Tibor nyújtotta be.

nr_megyehaza_3.jpgA megyei képviselő-testületi ülésen eldöntöttük a megyei fenntartású, II. és III. osztályú utak egyes szakaszainak teljes burkolat-felújítását a 2019. évben, 7 millió euró összegben, a megye saját költségvetéséből. Ezzel a korábbi évekhez képest előre hoztuk a döntést annak reményében, hogy tavaszig lezajlik a beruházás közbeszerzése, májustól augusztusig, vagyis a nyári időszakban megvalósulhat a kivitelezés. A Komáromi járásban a legkritikusabb útszakaszok felújítása valósul meg az Ógyalla – Udvard, az Ógyalla – Martos, a Gúta -Naszvad, valamint a Gúta – Kamocsa közötti úton. Az Érsekújvári járásban a Szőgyén és Bart, valamint a Kismuzsla és Bátorkeszi közötti út legkritikusabb szakaszai újulnak meg. A Lévai járásban az Ipolypásztó – Zalaba, a Farnad - Nyír, a Léva – Garamszentgyürgy, a Barsbese – Töhöl, valamint a Lök – Énye közötti utak kritikus útszakaszai lesznek új burkolattal ellátva. A Vágsellyei járásban a járási székhely és Vágfarkasd közötti útszakasz egy részének burkolat-felújítása oldódik meg.

A megyei szintű támogatási rendszert korszerűsítettük és sokkal magasabb költségvetést biztosítottunk azon Leader társulások, helyi akciócsoportok számára, amelyek nem kerültek az országos hálózatba. A megyei testület elfogadta az erről szóló általános érvényű rendeletét, valamint az eszköz használati utasításait.

A Nyitra Megyei Képviselő-testület elfogadta az érsekújvári Thain János Múzeum igazgatói tisztségébe meghirdetett pályázat eredményét és a megye elnökének azt javasolta, Bihari Tamást nevezze ki a megyei intézmény igazgatójává.  A megyei testület elfogadta az Érsekújvári Megyei Közművelődési Központ igazgatónője, Marta Šimo-Svrčeková lemondását és meghirdette az intézmény igazgatói tisztségébe szóló pályázatát.

 

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

Szerző: farkasivan  2018.12.11. 17:30 Szólj hozzá!

A pozsonyi törvényhozás elfogadta a 2019. évre szóló állami költségvetést. Vegyük górcső alá, egy kissé szokatlan, szélesebb kontextusban. Ugyan első ízben tervezték Szlovákia állami költségvetését kiegyenlítettre, ám számos tárca az elfogadott éves keretével kevéssé elégedett. Közéjük sorolható az egészségügyi tárca, a közlekedési tárca, valamint az oktatási tárca. Nem lehet elégedett a közlekedési miniszter, hiszen kevés jut az 1. osztályú utak teljes burkolat-felújítására, miközben országos szinten az útszakaszok több, mint fele nincs kielégítő állapotban, negyede katasztrofális állapotban van. Nem jut elég a déli R2-es gyorsforgalmi út előkészítésére, építésére. Kerékpárutak állami forrásokból Szlovákiában nem épülnek, pedig erre jó példákat találunk Csehországban vagy Magyarországon. Úgy tűnik, nálunk a felelősök nem hívei a környezetkímélő, korszerű közlekedési formának. Kiegyenlített költségvetése lesz Szlovákiának, ám ennek az az ára, hogy hosszú ideje erőteljes modernizációs hiányt és súlyos karbantartási hiányt görgetünk magunk előtt, amely évről-évre súlyosabbá válik. Az utak mellett gondoljunk csak a vasutakra, a vízi utakra és kikötőkre, számos területen és helyen az alap infrastruktúra állapotára. 

euro_24.jpgA másik oldalon, a munkáltatók számára kedvező fejlemény a minimálbér jelentős megnövelése, amely jövőre eléri az 520 eurót. Újdonság, hogy ezúttal maga után vonja a közszféra minden bérkategóriájában és bérosztályában az általános béremelkedést. Ezzel együtt a közszférában dolgozók általános, 10 százalékos valorizációnak is örülhetnek.

A bevételi és a kiadási oldalon egyaránt valamivel több, mint 37 milliárd euró szerepel. A kiegyenlített büdzsé legfőbb oka a stabil gazdasági növekedés mellett minden bizonnyal a statisztikailag látványosan csökkenő munkanélküliség, ezáltal a csökkenő nyomás a szociális ellátás keretére, amely maga után vonja a szociális jellegű kiadások jelentős lecsökkenését. Ez ellen hat a nyugdíjbiztosító bevételeinek kiegészítése az állami költségvetésből, amely egyre erőteljesebb fejtörést okoz. A nyugdíjasok részaránya a lakosság teljes egészéből évről-évre jelentősen nő, a járulékok kulcsait viszont nem tanácsos megnövelni, hiszen elviselhetetlenül magasak, Európában az egyik legmagasabbak.

Ne feledjük, az euróövezet tagországainak kétharmada kiegyenlített vagy többlettel bíró költségvetést fogadott el. A legfőbb kérdés az, mennyire lesz az eltervezett büdzsé és a hiány nélküli gazdálkodás betartható. Milyen kockázatok merülhetnek fel? Mindenképpen a parlamenti választásokat megelőző újabb szociális csomag elfogadása. Amennyiben a nyugdíjplafonról szóló törvényt előbb vagy utóbb (népszavazást követően) elfogadják, máris komoly hatása lesz az államháztartás egyensúlyára. Nem is beszélve a körvonalazódó világméretű gazdasági válságról, amelyről egyre több szakértő kész tényként nyilatkozik úgy, hogy 2019-ben begyűrűzik s amely az egy lábon álló gazdaságokat fenyegeti leginkább. Olyanokat, mint a szlovákiai (gépkocsigyártás).  Miközben a viszonylag fiatal pénzügyminiszter látványos igyekezete is sokatmondó. A nemzeti bank elnöke szeretne lenni. Semmiképpen sem szeretném a felelősség előli megfutamodással vádolni. A 2008-ban begyűrűzött gazdasági válság a pénzügyminisztérium államtitkáraként érte őt. Nyilván tudja, mit miért tesz.

2020-ra is kiegyenlített költségvetéssel számolnak, míg 2021-re enyhe államháztartási többlettel. Adja a mindenható, hogy úgy legyen, mert az csakis akkor jöhet össze, ha megkímél bennünket a sors a világméretű gazdasági válságtól.

A kiegyenlített államháztartás dicséretes, ám nézzük meg, annak mi az ára. Az emberek azt kérdezik: mi hasznuk lesz belőle?  A kiegyenlített költségvetéssel egyidejűleg jelentős energia-áremelést kell elviselniük a háztartásoknak és a vállalkozói szférának. Néhány éve az MKP berkeiben elemzést készítettünk és bemutattuk azt, hogy európai viszonylatban is magas, ám Közép-európai összehasonlításban a legmagasabb Szlovákiában az energiaárak szintje. Különösen a vállalati, vállalkozói szférában. Ami ugye megdrágítja az ipari termékek és szolgáltatások árát, gyengíti a hazai ipar konkurenciaképességét. A háztartási oldalon átlagosan 5,9 százalékkal növekszik meg jövőre az energiaárak szintje, ami korántsem nevezhető szimbolikus, jelentéktelen áremelésnek.  Egy másik összehasonlítás is jelzésértékű, amit a kiegyenlített államháztartással egyidejűleg kell megemlítenünk: Szlovákiában költenek majdnem a legtöbbet az Európai Unió tagországaiban havi jövedelmükből a családok élelmiszerre. A havi jövedelmük 18,1 százalékát. Valljuk be, a gyakorlatban hány háztartás költ ezen a szinten? Kevés…. Ez a statisztikai arány az EU 27 tagországából csupán 5 országban magasabb. Másképpen jellemezve: ha az alap élelmiszerek hozzáadott értékadójának csökkentett adókulcsa ki lenne szélesítve további élelmiszerekre, hozzáférhetőbbé tennénk az élelmiszereket - mint Magyarországon vagy Csehországban – máris államháztartási hiánnyal kellene küzdeni. Így függ össze a kiegyenlített államháztartás az általános árszinttel, a polgárok életszínvonalával. Mily időszerű, megemlíthetném például az energiahordozók adókulcsát. Emberbarát megközelítéssel az energiahordozók adókulcsának lecsökkentése is napirenden lehetne, ám az újfent elmélyítené az államháztartás hiányát. Az Európai Unió számos tagországában csökkentett adókulccsal terhelik meg az energiahordozókat. Szlovákiában miért nem?

Valamit valamiért. Történelmi mérföldkő ugyan a kiegyenlített államháztartás, ám tárgyilagosan tekintsünk a kiegyenlített jövő évi állami költségvetésre. Tekintsünk a számok mögé, valójában mit takarnak, vagy mi hiányzik irtózatosan az állami költségvetés kiadási oldaláról, ami erőteljesen oda kívánkozik.

 

 Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2018.12.10. 19:54 Szólj hozzá!

Nyitra Megye Önkormányzata hétfőn megtartotta 8. képviselő-testületi ülését. A testületi ülésen jóváhagytuk a megyei önkormányzat 2019. évi költségvetését. A büdzsé kiegyenlített, a bevételi és a kiadási oldalon is egyaránt közel 250 millió euró szerepel. A költségvetés tartalmazza a közalkalmazottak 2019-től esedékes, 10 százalékos bérvalorizációját. Megfelelő keretet biztosít a megyei intézmények működésére, a megye tevékenységeinek fedezésére. Tartalmazza a konkrét beruházási tételeket, amelyek területileg kiegyensúlyozottak, reflektálnak a megye déli és északi régióinak szükségleteire. 7 millió eurót különítettünk el a II. és a III. osztályú megyei utak burkolat-felújítására. Az MKP frakciójának javaslatára, amelyet Becse Norbert megyei képviselő nyújtott be, utólagos kiegészítéssel került a költségvetésbe a komáromi Jókai Színház épületfelújítása, nyílászáróinak teljes cseréje 736 ezer euró költségvetéssel. A megye egészséges gazdálkodásának bizonyítéka, hogy Szlovákia 8 megyéje közül mélyen legalacsonyabb a külső tartozása, 30 euró egy megyei lakosra számítva. Többletgazdálkodása az utóbbi 4 évben meghaladta a 10 millió eurót, éves bontásban.     

2_10.jpgNyitra megye képviselő-testülete végre jóváhagyta a Helemba és Ipolydamásd között megépítésre váró Ipoly-hídról és a felvezető utak megépítéséről szóló megállapodást partnerével, a magyarországi NIF Zrt-vel.      

Mivel a megye évente jelentős támogatást nyújt a területén levő regionális fejlesztési ügynökségek tevékenységére, a képviselő-testület azok szerveibe is megválasztotta képviselőit. A Komáromi RRA igazgatótanácsába Orosz Örsöt, a Párkányi RRA igazgatótanácsába Bolya Szabolcsot, a Vágsellyei RRA felügyelő bizottságába Kőrösi Ildikót, míg a Vág-Duna-Ipoly Eurorégió igazgatótanácsába Gyarmati Tihamért. A polgármeseterek, civil vezetők és vállalkozók hozzájuk fordulhatnak bizalommal, ammennyiben fejlesztési elképzeléseikhez szeretnének segítséget kapni.       

Nyitra megye díját 2018-ban három személyiségnek ítélte meg a megyei önkormányzat. Közöttük Miroslav Petrech mérnöknek, aki ugyan a szilvaterméséről elhíresült Bošácán született, de a hetvenes évek derekától Párkányban élt, évtizedeken át a Muzslai Mezőgazdasági Szövetkezet szőlésze, borásza volt. Ma a Cháteau Béla fő borásza, a borászat kiváló borai, nemzetközileg elismert eredményei alapján kapta meg a megye díját. Méltán tartják őt az ország egyik legkiválóbb borászának. Gratulálunk a mesternek!      A megyei önkormányzat újból meghirdette pályázatát az érsekújvári Thain János Múzeum igazgatói tisztségére. Enne oka, hogy az előző pályázaton eredményes jelölt végül családi okokra hivatkozva, nem foglalta el az igazgatói széket.     

A megyei testület elfogadta az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium alapító okirata 5. módosítását, amelybe vélhetőleg végérvényesen rögződött a gimnázium névadójának helyes megnevezése: Szondi György – Juraj Szondy.      

 

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője      

Szerző: farkasivan  2018.10.23. 21:44 Szólj hozzá!

Lukovics Tamás, az MKP párkányi polgármesterjelöltje és Zoltai Dániel, Komárom-Esztergom megyei képviselő terjesztették elő a Párkányba tervezett hulladékégetővel kapcsolatos petíciót az Európai Parlament Petíciós Bizottságában.

a.JPGA beterjesztést követően a bizottság ülésén az alábbi, fontos hozzászólások hangzottak el. Az Európai Bizottság képviselője, Jill Michielssen asszony egyértelműen leszögezte, hogy az Európai Unió rendelkezései alapján a pirolízis alapú hulladék-feldolgozó hulladékégetőnek minősül. Elmondta továbbá, hogy a környezetünkre egyre veszélyesebb technológiák végett az Európai Bizottság, együtt az Európai Parlamenttel új, szigorított uniós jogszabályt készít, amely 2020-ra elkészül. Annak hatályba lépését követően a működő hulladékégetők 4 éves időtartam alatt kell, hogy megfeleljenek az alaposan szigorított jogszabálynak, az üzemen kívüli, tervezett hulladékégetőknek automatikusan meg kell majd felelniük a szigorított jogszabálynak.

Csáky Pál, az EP Petíciós Bizottságának alelnöke három javaslatot tett: a párkányiak beterjesztését, a vonatkozó mellékletekkel együtt el kell majd küldeni az Európai Parlament illetékes, Környezetvédelmi Bizottságához, az Európai Bizottsághoz (kormányhoz), valamint Szlovákia kormányának arra kérve őket, fokozottan ügyeljenek a petíciót aláíró mintegy nyolcezer polgár aggodalmaira. Kövessék figyelemmel a beruházás egyes fázisainak törvényességét, miközben ügyeljenek Közép-Európa egyik legszebb régiója jellegének megtartására, a régióban élők érdekeinek megfelelően a turizmus, a szőlészet és a borászat fenntartható fejlődésére.

Hölvényi György, a KDNP képviselője hozzászólásában kidomborította a tervek műszaki paramétereit, a tervezett hulladékégető határon átnyúló hatását és a beruházás eddigi, előkészítő folyamatát határon átnyúló abszurditásnak nevezte. Az eddigi lépések a közvélemény gyenge tájékoztatása mellett, az érintett önkormányzatok és a határmellék kizárásával, a határon átnyúló hatások figyelmen kívül hagyásával történtek, ami a 21.század Európájában elfogadhatatlan. 

Peter Jahr, német EP képviselő a beterjesztett anyag és az elhangzottak alapján megállapította, hogy európai joghézag esete áll fenn és a vonatkozó európai jogszabályok alapos szigorítása mellett tette le a voksot. Abszurditásnak nevezte, hogy az Európa Unióban ma hasonló hozzáállást tanúsíthatnak a felelősök egy műszaki beruházás esetében. Figyelmen kívül hagyják a régióban élő polgárok, az érintett önkormányzatok véleményét, a beruházás határon átnyúló hatásait. Az EP Petíciós Bizottságának elnöke,

Cecile Vikström a vitát lezárva megállapította, hogy a megtárgyalt eset akár egy európai szimbólum lehetne, precedens értékű beruházás története, amely számos hiányosságot tartalmaz. Az EP Petíciós Bizottsága az ügyet felvállalja, továbbra is nyitva tartja. Az anyagot behatóbban át kell tanulmányozni, el kell küldeni az Európai Bizottságnak, az EP Környezetvédelmi Bizottságának és Szlovákia kormányának. Az EP Petíciós Bizottsága továbbra is melegen tartja a témát. Miután az ügyben illetékes szervek visszaküldik észrevételeiket, fél éven belül visszatér az ügy fejleményeihez. 

Hadd elevenítsem fel, hogy a Green park Štúrovo nevű projekt évi 20 ezer tonna gumiabroncs és műanyag elégetéséről szól, pirolízis technológiával. Nem BAT technológiáról (a rendelkezésre álló legkiválóbb technológia) van szó, noha az Európai Unió szabályzata előírja, hogy az unió területén csakis BAT technológiával rendelkező beruházások valósíthatók meg. Míg mondjuk Bécs hulladék-feldolgozói BAT technológiájúak, nincs gázkibocsájtásuk, nem terhelik a várost és környezetét, képletesen szólva Mercedes kategóriába sorolhatók, addig a Párkányba szánt technológia viszonylag olcsó, Trabant kategóriába tartozik, erős környezetterhelő tulajdonságokkal. A hulladékot Nyitra megye egész területéről szednék össze. Mivel a hulladékbegyűjtés góca a megyeszékhely, Nyitra városa és a megye területén a tőle eső lehető legtávolabbi pontra, Párkányba szállítanák a hulladékot, a projekt emiatt sem nevezhető környezetkímélő és közutakat kímélő változatnak. 

A médiából tudjuk, hogy a Dunaszerdahelyhez közeli, ollétejedi gumiabroncs-égető mekkora terhelést jelent környezetének, a környéken élő embereknek. A felsoroltak miatt a Párkányba tervezett hulladékégető nem egyeztethető össze a város legfontosabb gazdasági ágazatával, a hévízre épülő turizmussal, idegenforgalommal. Mivel a tervezett műnek regionális hatása lenne, nem egyeztethető össze a környéken honos szőlészettel és borászattal, mivel az ország legkiválóbb szőlőtermesztő vidéke éppen Párkány környéke. Arról nem is beszélve, hogy a múlt környezetterhelő öröksége miatt Párkány környékén fordulnak elő leggyakrabban az onkológiai és a légzőszervi megbetegedések, országos viszonylatban. A városban és környékén élők idestova 18 éve tiszta levegőt szívnak és azt akarnak szívni a jövőben is. A pirolízis alapú hulladékégető egyszerűen nem épülhet meg Párkányban, a felsoroltak végett ezt minden józanul gondolkodó embernek be kell látnia. 

 

Farkas Iván, az MKP alelnöke, Nyitra megyei képviselő

Szerző: farkasivan  2018.09.27. 06:58 Szólj hozzá!

A szlovák kormány tegnap elfogadta Szlovákia nemzeti beruházási tervét a 2018 és 2030 közötti időszakra. A hosszú távú terv szembetűnő és egyben legsúlyosabb kockázata, hogy 13 éves időtartamra szól. Márpedig Szlovákiában egyszerűen nincs hagyománya a folytonosságnak, amikor az egymást követő, különböző politikai színezetű kormányok folytatnák az elődeik által megfogalmazott stratégiai célkitűzések megvalósítását. Ez alól két kivételt csupán az északi D1-es autópálya építése és az északi vasúti folyosó fejlesztése képez.

autopalya_4_1.jpgVizsgáljuk meg, vajon a hosszú távú terv milyen konkrét célkitűzéseket tartalmaz a közlekedési infrastruktúra fejlesztése terén, amelyeket a szülőföldünkön kíván a kormány megvalósítani. Amennyiben Szlovákia térképén egy képzeletbeli kelet-nyugati irányú vonallal összekötjük Nagymihályt, Kassát, Nyitrát és Pozsonyt, leszögezhetjük, hogy a képzeletbeli vonaltól délre eső térség jelentős, több évtizedes kiéheztetését követően - amikor az országos beruházások messze elkerülték térségünket - e helyzetünkhöz viszonyítva a kormány a jövőben sem kényezteti el szülőföldünket.

A közútfejlesztés terén abszolút elsőbbséget az északi D1-es autópálya építése élvezi, miközben a 13 éves időszakban szeretné a kormány Pozsonyt összekötni Kassával. Látensen ezzel a szalagvágás dátumát kitolták 2030-ra, miután korábban négy ízben is késleltették az átadás időpontját, legutóbb 2023-ra.   A számos konkrét célkitűzés mellet számunkra az egyetlen vigaszt a déli R2-es gyorsforgalmi út 3 szakasza jelenti, magukba foglalva a szoroskői szerpentinek íveit kiegyenesítő megoldást.

A vasútfejlesztésnél a legfontosabb prioritás a Zsolna és Kassa közötti szakasz fejlesztése, pályasebességének megnövelése 160 km/órára. Első ízben jelenik meg egy kormánystratégiában az, hogy csupán a hatékony (egyenes) szakaszokon, a kanyargós, dimbes-dombos szakaszokra immár nem vonatkozik a pályakorszerűsítés, legalábbis nem 2030-ig. Szülőföldünket érintő egyetlen, ám fontos célkitűzés, hogy első ízben jelenik meg kormánystratégiában a Kúty – Pozsony – Párkány közötti, IV. számú európai folyosó fejlesztése, pályasebességének megnövelése, egyenesen 200 km/órára! Üröm az örömben, hogy nehezen képzelhető el annak a Pozsony és Kassa közötti, északi vasúti folyosóval egy időben történő fejlesztése, hiszen ott is csigatempóban zajlik a pályafelújítás. Emellett a költségek mérlege sem elhanyagolható, hiszen ez előbbi fejlesztése 2004 óta zajlik, a 14 év alatt 165 km hosszúságban újították fel, amikor Pozsonyból Vágbesztercére ért a fejlesztés, miközben eurómilliárdokat emésztett fel. Mivel a számunkra legalább annyira fontos, Kúty-Pozsony-Párkány közötti vasúti európai folyosó hossza 210 km, ráadásul a jóval drágább, 200 km/órás pályasebességre tervezik, beláthatjuk, nem sok km fog belőle 2030-ig megépülni.  Ráadásul, a logisztikai fejlesztések között a zsolnai intermodális csomópont mellett intermodális vagy multimodális csomópontokkal csupán Kassán, Pozsonyban és Lipótváron számolnak. Párkányban nem, noha kiváló feltételekkel rendelkezik az ilyen irányú beruházások számára. Akárcsak Dunaszerdahely az R7-es megépülését követően.

A folyami közlekedés az anyagban, mint a közlekedés legkörnyezetkímélőbb formája szerepel. Ezen belül a Duna kiemelt szerepet kapott. Fontos, hogy a pozsonyi folyami kikötő mellett a komáromi folyami kikötő fejlesztése is konkrét célkitűzésként szerepel a stratégiai tervben. A harmadik, a párkányi folyami kikötő fejlesztése már nincs megemlítve, noha a korábbi stratégiai anyagokban mindhárom kikötő szerepelt. Nem jó hír ez a Párkányi Ipari Park vezetői számára. Kiemelt szerepet kapott az anyagban a bősi vízierőmű zsilipkamráinak újjáépítése, korszerűsítése, ami valóban stratégiai jelentőségű.

Végül, összevetve és aláhúzva megállapíthatjuk, hogy a vízi közlekedés szempontjából szülőföldünk felülreprezentált a kormány hosszú távú beruházásainak jegyzékében, köszönhetően az egyetlen hajózható folyamnak, a Dunának. A vasúti infrastruktúra fejlesztésében komoly, megvalósítható fejlesztésekkel nem számolhatunk a szülőföldünkön, a közútfejlesztést illetően pedig az arányokkal (észak-dél között) van baj. 13 éven át délen csupán az R2-es gyorsforgalmi út három szakaszával számolnak. Ezzel nem válik összefüggő, Losonctól Kassáig tartó 2+2 sávos kapcsolattá az ország déli részében. Nincs megemlítve sem a déli R7-es további szakasza, sem az R3-as egyetlen déli szakasza. Mivel az R4-es gyorsforgalmi út Kassa és Migléc közötti szakasz korábban megépült (itt Magyarország kormánya van lépéshátrányban igaz, sokkal hosszabb útszakaszt kell megépítenie), ennél déli szakaszok nem is kerülhettek az anyagba. A 13 évre szóló koránytervekhez, célkitűzésekhez képest mindez nagyon sovány kollekció szülőföldünk, az ország déli térsége számára.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2018.09.13. 19:44 Szólj hozzá!

2014-ben a magyarországi Szadán döntött Magyarország és Szlovákia kormányfője arról, melyek lesznek azok a határon átnyúló közlekedési beruházások, amelyek a 2014-2020 közötti uniós időszakban megvalósulnak. Később a lista módosult, ám megelégedéssel tölt el bennünket, hogy a lista első beruházási tétele, amely benyújtásra került az Interreg SK-HU Program irányító hatósága elé, az a Helemba és Ipolydamásd között megépítésre váró Ipoly-híd. Sőt mi több, túlteljesítettük a feladatot, hiszen az utóbbi hónapokban a megvalósítás közelébe került az Ipolyhidvég-Drégelypalánk valamint az Ipolyvarbó-Őrhalom közötti Ipoly-hidak megvalósítása is.

ipoly-hid_1.jpgA magyarországi oldalon mindhárom esetben a NIF Zrt. a társberuházó, míg a szlovákiai oldalon az előbbi esetében Nyitra Megye Önkormányzata. Itt az elejétől fogva, 2008-tól az MKP megyei képviselőcsoportja az, amely az Ipoly-híd előkészületeinek, megpályázásának és megépítésének motorja. Az utóbbi két Ipoly-híd a folyó középső folyásán, Besztercebánya megyében épül majd meg. Itt az előkészületek motorja kezdetektől fogva az MKP megyei képviselőcsoportja volt, a Nagykürtösi Régiófejlesztési Ügynökséggel együtt. Később jelentős szerephez a helyi önkormányzatok jutottak Ipolyhidvégen és Ipolyvarbón.

Az Interreg SK-HU Program irányító hatóságának kedvező és gyors döntése esetén a hidak megépítésének kezdete akár a következő esztendő második felében is elképzelhető, persze optimális forgatókönyv esetén. Ugyanebben a programban a szadai lista következő tétele, a Dunaradvány és Neszmély közötti komp is megvalósulhat, amely a Hídverők Társulásának 25 évvel ezelőtt megfogalmazott célkitűzéseit viheti a megvalósítás irányába. E beruházás tavaly nyáron került holtpontra, amikor híján voltunk partner-beruházóknak az Interreg Program keretében, a határ mindkét oldaláról. Végül az Ister-Granum EGTC volt az, amely magára vállalata a beruházó szerepét – mivel az EGTC-nek mindkét országban van joghatósága, nem volt szükség partner-beruházóra – ám, a tavaly ősz eleji közgyűlésen volt mit tennünk, hogy az EGTC közgyűlése elfogadja a beruházást, a Duna mentén magáévá tegye a Hídverők Társulása negyed évszázaddal ezelőtt megfogalmazott célkitűzéseinek részbeni megvalósítását. Sikerült, meglett a beruházó, elkészült a tervdokumentáció, Dunaradvány település megvásárolta az országútról a kikötőhöz vezető telkeket. Az irányító hatóság kedvező döntése esetén itt is hamarosan elkezdődhet a beruházás megvalósítása, akár bő egy éven belül.

Amennyiben a következő hónapokban, években mind a négy beruházás megvalósul, akkor a Komárom és Szécsény közötti határszakaszon, amelynek hossza 197 km és a Duna valamint az Ipoly képezi az országhatárt a mai 6 határmetszési pont helyett immár 10 határmetszési pont biztosítja majd a határon átmenő forgalmat. Másképpen kifejezve, a határmetszési pontok közötti átlagos távolság a mai 32,8 km átlagos távolságról 19,7 km-re csökken. Micsoda különbség!  Teljesen természetes, hogy az MKP-ban e célkitűzések megvalósítása érdekében tettük a dolgunkat. 

 

                                                                            Farkas Iván, az MKP alelnöke és Nyitra megyei frakcióvezetője

Szerző: farkasivan  2018.07.17. 18:00 Szólj hozzá!

          Nyitra Megye Önkormányzata megtartotta 6. képviselő-testületi ülését. Az ülésen megvitattuk az IROP integrált egészségügyi központok létrehozására kiírt pályázatát, a Nyitra megyei pályázatok sorsát, hiszen a legutóbbi testületi ülésen arról döntöttünk, hogy megyei hatáskörben, Párkányban és Vágsellyén pályázzuk meg az integrált egészségügyi központ létesítését, az Európai Unió hathatós támogatásával. Nos, a párkányi pályázat nem került beadásra, mivel kötelező orvosi helyet nem sikerült a pályázatban betölteni és Vágsellyén is akadozik a pályázati feltételek teljesítése.

nr_megyehaza_2.jpg          Az egészségügyi tárca pályázatának célkitűzése helytálló, azonban az eszközök és a feltételek voltak kissé félreszabva. Bizonyítja ezt, hogy a pályázat nem igazán népszerű, a meghatározott központok több, mint felében az integrált egészségügyi központ létesítésének szándéka sikertelen lesz. Visszakanyarodva Nyitra megyéhez: a megye olyan helyen, Párkányban és Nyitrán szándékozott ilyen központokat létesíteni, a meglévők kapacitását bővíteni, ahol orvosi rendelők sora már ma is rendelkezésre áll. Na de mi van a nagyobb településekkel, falvakkal, ahol a körzeti orvos rendelője megszűnt vagy megszűnő félben van, mert az orvos már bőven nyugdíjas éveit éli és utánpótlás a láthatáron még véletlenül sincs vagy mi van a hasonló sorú gyermekorvosi rendelőkkel?  Ezért javasoltam a megyei képviselő-testületnek, hogy bízza meg a felelős kerületi orvost és a megyei hivatal igazgatóját, dolgozzák ki a körzeti orvosi rendelők és a körzeti gyermekorvosi rendelők hálózatának személyzeti áttekintését, elemzését Nyitra megyében, majd tegyenek javaslatot olyan hatékony, megpályázható megyei támogatási rendszer átültetésére a gyakorlatba, amellyel alapvetően ösztönözhetjük kezdő, fiatal vagy középkorú orvosok érkezését azokba a falvakba, nagyobb településekre Nyitra megyében, ahol megszűnt vagy megszűnő félben van a körzeti orvosi rendelő vagy a körzeti gyermekorvosi rendelő.  A megyei képviselő-testület jelen levő tagjai mind egy szálig elfogadták határozati javaslatomat. Mindenki tudja, miért.

          A megyei képviselő-testület nem fogadta el minősített többségben a megyei képviselő-testület új tanácskozási rendjének, házszabályának javaslatát. Az egyik javasolt változatban a független képviselők is alkothattak volna képviselő-csoportot és számos más változás is a javaslatban szerepelt. Elfogadásához minősített többség, 33 megyei képviselő támogató szavazata volt szükséges, ami nem jött össze.    

          Nyitra megye végérvényesen megszüntette a Zselízi Szlovák Gimnáziumot, a meglevő osztályt integrálta a Comenius Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumba, kétnyelvűsítette azt és a szlovák gimnázium kezelésében levő ingó és ingatlan megyei vagyont átruházta a Comenius Gimnázium hatáskörébe.

          A Pontibus ETT égisze alatt egy nagy ívű, csoportos pályázat lett sikeres az Interreg Szlovákia-Magyarország Program keretében, amelynek számos pillére egyikeként az Ipolysági Szakközépiskola pályázata, infrastruktúrájának felújítása is sikeres, támogatott pályázat lett. A megye, mint a középiskola fenntartója magára vállalta a megpályázott összeg 5 százalékát, mint a pályázat önrészét 17.500 euró összegben, ezen felül hitelt nyújt a középiskolának a fennmaradó 95 százaléknyi hányad előfinanszírozására 334 ezer euró összegben, mivel az Interreg Programban az Európai Unió utólag téríti meg a beruházott összeget. A középiskola részpályázatának teljes összege 351.500 euró.

          Nyitra Megye Önkormányzata benyújtja pályázatát a a helyi fejlesztések hálózatának kiépítésére, a helyi gazdaságfejlesztés rendszerszerű támogatására és a regionális védjegyek bevezetésére kiírt állami pályázatra. Ezen belül Nyitra megyében 5 regionális védjegy lesz alkalmazva, úgy mint Dunamente, Bars, Hont, Alsó Vágmente és Alsó Nyitramente. Ezen védjegyek megpályázhatók lesznek a helyi őstermelők, gazdák, iparosok, kis és közepes vállalkozók által, ezek után a regionális védjegyet használhatják majd termékeiken, szolgáltatásaikon.

          A megye tulajdonában, ám szakmai befektető üzemeltetésében levő Komáromi Kórház esetében a megye felértékelte saját vagyonát 20 millió euróra, aminek köszönhetően az üzemeltető benyújthatja pályázatát az új radiológiai központ felépítésére, korszerű diagnosztikai berendezések beszerzésére az Európai Unió támogatására, az Egészségügy Operatív program keretében.

          A megye kiértékelte az egészségügyi gondozás támogatási rendszerén belül beérkezett pályázatokat. 5 pályázat lett eredményes, köztük a komáromi ADOS pályázata az egészségügy gondozás hatékonyságának megnövelésére, 19 100 euró összegben.

          A megyei önkormányzat kiértékelte az érsekújvári Thain János Múzeum igazgatói tisztségére kiírt pályázatát. Az intézmény új igazgatója a megyei önkormányzat döntése alapján Dr.Vincze László lesz, aki korábban 6 évig dolgozott az érsekújvári múzeumban.

 

                                                                        Farkas Iván, Nyitra megye képviselő, az MKP frakcióvezetője

Szerző: farkasivan  2018.07.10. 19:48 Szólj hozzá!

2014-ben határozati javaslatot tettem a Nyitra Megyei Önkormányzatban, hogy a megye kedvező, pozitív láttatása végett - más megyékhez hasonlóan - a megyénkben közlekedő helyközi járatok autóbuszain is tüntessük fel a Nyitra megye támogatja az autóbusz-közlekedést c. feliratot jól látható helyen. A megyéket illetően feltűnő alulinformáltság tapasztalható az emberek között, ezzel is felhívtuk volna az utazóközönség és a gépkocsivezetők figyelmét a megye egyik hatáskörére, amelynek köszönhetően ingyenesek, vagy jóval olcsóbbak a menetjegyek. A megyei szlovák koalíció azért nem fogadta el javaslatomat, mert Nyitra megye déli járásaiban két nyelven, szlovákul és magyarul javasoltam feltüntetni az autóbuszokon a feliratot.

a.jpgÁm 2015 végére a szlovák koalíció Nyitra megyében szétesett, az MKP pozícióba került, ezzel a fentihez hasonló kezdeményezések elfogadhatóvá váltak. A megyénkben működő autóbusz-közlekedési vállalat párkányi részlegének akkori vezetője (korábban az MKP helyi önkormányzati képviselője volt) megérezte a lehetőséget, és azon igyekezett, hogy hatáskörében kétnyelvűsítése a hivatalos menetrendeket, az autóbuszok tájékoztatási rendszerét. Sikeres lett, majd kezdeményezése, törekvése a párkányi régió után a komáromi régióban is megvalósult.

Miután muzslai polgármester lettem, a párkányi részlegvezetővel megállapodtunk abban, hogy tovább lépünk, törekvéseit a KRESZ által előírt, hivatalos jelzőtáblákra is kiterjesztjük. 2016 nyarán Muzslán telepítettük elsőként az országban a hivatalos, kétnyelvű jelzőtáblákat, amelyek az egyes buszmegállók megjelölésére szolgálnak. 2017-ben hasonló kétnyelvűsítés valósult meg Párkányban és Komáromban is. Mára már az MKP számos polgármestere kérvényezte az autóbusz-közlekedési vállalatnál a régi KRESZ jelzőtáblák felcserélését és a kétnyelvű KRESZ-táblák kihelyezését településük buszmegállóin.

Közben Nyitra megye déli járásaiban általánossá váltak az autóbusz-közlekedési vállalat kétnyelvű menetrendjei és az autóbuszok kétnyelvű tájékoztatási rendszere. Nyitra megye helyközi autóbuszjáratain, az új buszokon 2016-tól megjelent a Radosť cestovať felirat, a megye déli járásaiban közlekedő autóbuszok némelyikén kiegészítve az Öröm utazni magyar nyelvű felirattal. Mindez az MKP Nyitra Megyei Képviselőcsoportjának hathatós támogatásával történt. A sort pedig folytatni szeretnénk, karöltve az autóbusz-közlekedési vállalattal. A jövőben szívesen látnánk, ha az ország déli harmadában elhelyezkedő települések többségében kétnyelvű buszmegálló-megnevezések virítanának, a menetrendek többsége is kétnyelvű lenne, s ehhez hasonlóan az autóbuszok tájékoztatási rendszere is. Ez esetben leszögezhetjük, hogy kezdeményezésünk az autóbusz-közlekedési vállalattal együtt sikeres lett, volt értelme, s együtt lehettünk e nemes gesztus úttörői.

 

Farkas Iván, az MKP alelnöke, megyei képviselője és polgármestere

Szerző: farkasivan  2018.07.01. 15:00 Szólj hozzá!

A Nyitra Megyei Önkormányzat regionális fejlesztések bizottságában kezdeményeztük a regionális védjegyek rendszerszerű bevezetését Szlovákiában. Praktikus hozadéka az lenne, hogy az adott természetes régióban, kistérségben tevékenykedő gazdák, vállalkozók feltüntethetnék termékeiken és szolgáltatásaikon a regionális védjegyet. Ezzel nyilvánvalóvá válna, hol készült a termék, mely természetes régióhoz kötődik. A vásárlók között egyre többen vannak olyanok, akik a helyi kézműves termékeket keresik, viszont nehezen lelnek rájuk, mert a helyi termékek, szolgáltatások többsége eddig nem volt megfelelően megjelölve, regionálisan beazonosítva. A vonatkozó törvény erre lehetőséget ad, sőt mi több, állami támogatás is megpályázható a regionális védjegyek bevezetésére és a termékek megjelölésére.

01_8.jpgNyitra megyében 5 regionális védjegy bevezetését tervezzük, a természetes régiók mentén. A következőket: Dunamente, Bars, Hont, Alsó-Nyitramente és Alsó-Vágmente. A mellékelt térképen láthatók. A megyei szakbizottságunk a térképet az Erős Régiók Polgári Társulásától (OZ Silné regióny) vette át. Rajta a történelmi vármegyék elegye található a mára kialakult természetes régiókkal. Mivel a javasolt természetes régiók számos esetben a megyehatárokon átnyúlnak, megyék közötti egyeztetésre volt szükség. Nyitra megye szakbizottságában ezért megszerveztük a 8 szlovákiai megye közötti egyeztetést, amely Nyitrán zajlott le az elmúlt napokban. Komoly visszhangja volt e kezdeményezésünknek, amit az is jelez, hogy a nyitrai szakmai egyetetésen mind a 8 megye képviselői megjelentek. Miután a megyei önkormányzatok határozatot hoznak a regionális védjegyek bevezetéséről és használatáról, a vállalkozók és a gazdák igényelhetik majd a védjegy használatát a termékeiken és a szolgáltatásaikon.

A szakmai egyeztetést megelőző Nyitra megyei szakbizottsági üléseken a következő dilemmát oldottuk: csupán a nagy vállalatok és a nagy vállalkozók használhatják majd a regionális védjegyet vagy lehetőséget adunk majd a kis és közepes vállalkozóknak, élelmiszeriparban tevékenykedőknek és gazdáknak? Ez utóbbi mellett döntöttünk, hiszen éppen a kicsiknek és a közepes méretű vállalkozásoknak lehet létfontosságú, hogy régiójukban, ahol tevékenykednek megismertessék fogyasztóikkal a helyi termékeiket és szolgáltatásaikat. Számukra a védjegy regionális beágyazottságot jelenthet, amelynek köszönhetően régiójukban előnyre tehetnek majd szert. Törekvéseinket és javaslatainkat majd megvitatja a megyei tanács, azt követően a megyei képviselő-testület, amelynek végkifejlete egy általános érvényű rendelet lesz a regionális védjegyek bevezetéséről és használatáról. E kezdeményezésünkkel határozott lépést tettünk a természetes régiók hivatalos bejegyzéséért.

 

                                                                                  Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

Szerző: farkasivan  2018.06.13. 07:13 Szólj hozzá!

Pozsonyban a törvényhozás tavaly nyáron módosította az orvosi készültségről szóló törvényt. Az ősszel kiadott miniszteri rendelet szabályozza, hogy az ország hány pontján lesz államilag garantált orvosi készültség. Bizonyára emlékeznek rá, kezdeményezésünkre, a párkányi régió polgármestereinek támogatásával sikerült elérnünk, hogy a lista kibővült, Párkányban utólag lett meghatározva az orvosi készültség felnőttek részére. Ezzel együtt Nyitra megyében 8 helyszínen kellene létesíteni állami garanciával orvosi készültséget felnőttek számára.

orvos.jpgAz egészségügyi tárca a vonatkozó törvénymódosítást követően az év elején meghirdette az egészségügyi készültségek betöltésére szóló pályázatát, amelyet a napokban értékeltek ki. Az első kör kiértékelésének következménye, hogy Nyitra megyében csupán három helyen, Nyitrán, Komáromban és Vágsellyén létesül állami garanciával orvosi készültség felnőttek részére. Az első körben benyújtott pályázatok kiértékelését követően nem létesül tehát Érsekújvárban, Párkányban, Léván, Nagytapolcsányban és Aranyosmaróton sem. Példának okáért Pozsony megyében a törvény és a miniszteri rendelet által meghatározott pontok egyikén sem nyílik készültség július 1-től. A második kör pályázatát augusztusban hirdeti meg az egészségügyi tárca, az eredményesek 2019.január elsejétől nyithatják majd meg a készültségeiket. Vagy, a törvény értelmében a tárca megbízhatja e feladat elvégzésére az állami kórházakat.

Mindennek következménye, hogy a nyaralási szezon beköszöntével Párkányban az orvosi készültség megszűnik. Új pedig legkorábban 2019. januárjában nyílhat meg. A pályázati bizottság egyik tagjánál érdeklődtem, vajon mi volt az oka, hogy országos szinten a pályázatok felét kedvezőtlenül értékelték ki, a meghatározott pontok felében július 1-től nem létesül orvosi készültség. Legtöbb esetben jelképes, adminisztratív hiba végett utasították el a pályázatot. Érthetetlen, hogy miért nem alkalmazták a hiánypótlás lehetőségét, ami még a legszigorúbb elbírálás, az Európai Unió alapjai által meghirdetett pályázatok esetében is teljesen normális lehetőség. Adtak volna egy hetet az adminisztratív hiányok kiküszöbölésére és a legtöbb helyen július 1-án állami garanciával megnyílhatott volna az orvosi készültség, a páciensek, a polgárok megelégedésére. Hogy nem így történt, amiatt ne a megyei és a városi önkormányzatokat okolják. Mindez az államigazgatás szintjén történt, történhetett meg.

 

                                                                                                                          Farkas Iván, az MKP alelnöke

         

Szerző: farkasivan  2018.06.01. 07:06 Szólj hozzá!

Az Európai Unió 2014 és 2020 közötti, hét éves költségvetési és fejlesztési időszakban Szlovákia enyhén 15 milliárd euró alatti támogatási kerettel bír, amely az Európai Unió közös költségvetésének vissza nem térítendő támogatását illeti Szlovákia számára. Szlovákia nettó fogadó ország, jóval több uniós támogatásra számíthat, mint amennyit a közösbe befizet.Az Európai Unió 2014 és 2020 közötti, hét éves költségvetési és fejlesztési időszakban Szlovákia enyhén 15 milliárd euró alatti támogatási kerettel bír, amely az Európai Unió közös költségvetésének vissza nem térítendő támogatását illeti Szlovákia számára.

eu_lobogo_2.bmpSzlovákia nettó fogadó ország, jóval több uniós támogatásra számíthat, mint amennyit a közösbe befizet.A hét éves fejlesztési időszak 62 százaléka mögöttünk van. Nézzük tüstént, mennyire sikeres az ország a benyújtott pályázatok számára lehívott uniós támogatás tekintetében.A Szlovákia számára megítélt uniós támogatási keret 85 százalékára már meghirdetésre került a pályázati felhívás. Lehetőség nyílt tehát az állami intézmények, az önkormányzatok, a nonprofit szervezetek, a szakmai szervezetek vagy a vállalkozók számára, hogy a pályázati felhívások szabályainak figyelembe vételével benyújtsák támogatási kérelmüket, pályázataikat. A támogatási keret mintegy 40 százaléka szerződéssel már le lett kötve, vagyis mintegy 6 milliárd euró összeg le lett szerződve. Ám a támogatások az országos keret 13 százalékánál értek célba, vagyis mintegy 2 milliárd euró került kifizetésre.  Döntse el az olvasó, hogy ez sok vagy kevés, a hét éves fejlesztési időszak 62 százaléka elmúlásának idején.

Mindenesetre az egyes operatív programok irányító hatóságainak igencsak bele kell majd húzniuk, ha a teljes országos keret forrásait ki szeretnék helyezni a pályázókhoz. Ne ragadjon bent a rendszerben egyetlen euró sem! Ellentétben az előző 2007-2013 közötti időszakkal, amelynél jelentős összeg, több mint egy milliárd euró benn ragadt a rendszerben, nem került felhasználásra. Nagy kár. Ez a rendszergazdákat, az egyes operatív programok irányító hatóságait minősíti. Jó lenne ezt ezúttal megelőzni.

Ami a következő, 2021-2027 közötti fejlesztési időszak kilátásait illeti, vannak figyelemre méltó, pozitív változások. Mindamellett, hogy a Közép-európai országok hét éves keret szűkülhet (reméljük, nem látványosan), számukra, számunkra továbbra is fennmarad a Kohéziós Európai Alap hozzáférhetősége, esetleg a benne rejlő többletforrások megpályázásának lehetősége, a mostani időszakhoz képest. Ebből támogatják ugyanis a települések, a kommunális szféra fejlesztéseit, a közlekedési infrastruktúra, a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztéseit. Valljuk, be Szlovákiában továbbra is van helye (sőt!) az ilyen irányú fejlesztéseknek. 2004-ben, amikor Szlovákia az EU-ba csatlakozott, azt vállalta, hogy 2020-ra az összes 2000 lélekszám feletti település csatornahálózattal rendelkezik majd. Hol vagyunk ettől? Vagy tavaly aláírásra került az a kötelezettség, hogy 2020-ra a hulladék több, mint 70 százaléka osztályozva lesz. Nyilván a környezetvédelmi miniszter igyekszik, teszi a dolgát, de irtózatosan sok forrásra lesz szüksége ahhoz, hogy az ország fenti kötelezettségeit teljesítse.

Pedig, még 1-2 éve is olyan hírek szűródtek át Brüsszelből. hogy a 2004-ben csatlakozott, Közép-európai országok számára bezárulnak a Kohhéziós Európai Alap forrásai - ami hihetetlen érvágás lenne – és nettó befizető országokká válnak. Vagyis többet kell majd az európai közösbe befizetniük, mint amennyit onnan visszakapnak. Ettől jóval kedvezőbb kép tárult elénk az elmúlt hetekben, ami a jövőbeni kilátásainkat illeti.

Ami viszont irtózatosan fontos lenne: a regionális operatív program irányító hatósága - nevezzük akárhogyan - amely a régiókban, a megyéken, a településeken biztosítja a regionális fejlesztést, a területfejlesztést végre ne Pozsonyban legyen a tárcák valamelyikénél, hanem a környező országok mintájára ruházzák át regionális szintre, akár a megyékre. Alacsonyabb szinten döntsenek arról, milyen fejlesztés hova való, az adott kistérségben hol, melyik településen milyen fejlesztés valósuljon meg a közösből, az unió költségvetéséből.   

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2018.05.18. 20:18 Szólj hozzá!

A Nyitra Megyei Önkormányzat hétfőn megtartotta 5. képviselő-testületi ülését. A testület elfogadta a 2017. gazdasági év zárszámadását. A megye jelentős, 12,8 millió euró gazdasági töblettel zárta az évet. A megye konzervatív, takarékoskodó gazdálkodása az egyik oldalon bebiztosította a törvényes megyei hatáskörök pénzügyi fedezetét, másrészt az előző évekhez hasonló, jelentős gazdasági többlet biztosíthatja a három éve elfogadott prioritásokra – a megyei utak burkolat-felújítása, a szociális terület és az egészségügy – szánt többletforrásokat. A tavalyi évben 2,5 millió euró jutott a kultúra, a sport, az idegenforgalom, a műemlékek védelme, a Leader társulások, az egészségügy és a szociális ügyek terén a beérkezett pályázatok támogatására települések, iskolák, társadalmi szervezetek, Csemadok alapszervezetek, sportszervezetek részére.  

nr_megye.jpgA megyei képviselő-testület elfogadta a megyei utak burkolat-felújításának tervét 2018-ra. Idén 6,2 millió eurót szánunk e célra a megye költségvetéséből. A Komáromi járásban 6, az Érsekújvári járásban 4, a Lévai járásban 6, míg a Vágsellyei járásban 3 útszakaszt látunk el új burkolattal.  

A megyei önkormányzat módosította az idei költségvetését. Az MKP frakciója nevében Csenger Tibor megyei alelnök javasolta a komáromi Jókai Színház épületfelújítását, a meghibásodott szerkezeti elemek javítását 83 ezer euró összegben. A megyei testület a javaslatot elfogadta, miközben a Most-Híd megyei alelnöke a javaslatot nem szavazta meg. Nem értjük, miért. Az MKP frakciója nevében javasoltam, hogy a Leader társulások Nyitra megyei hálózatában az Alsó Csallóköz Helyi Akciócsoport 49.500 euró támogatást, míg a Termál Helyi Akciócsoport 46.500 euró megyei támogatást kapjon. A testület e javaslatot is elfogadta. A Párkányi Rendelőintézet 118 ezer euró megyei támogatásban részesül, amely a készültségi szolgálat korszerű bebiztosítására szolgál.  A Vágsellyei Rendelőintézet 420 ezer euró megyei támogatásban részesül épületfelújításra. Az Érsekújvári Ipariskola 214 ezer euró, a Komáromi Műszaki Középiskola 95 ezer euró, a Vágsellyei Szakközépiskola 125 ezer euró, míg a Vágsellyei Összevont Középiskola 88 ezer euró megyei támogatásban részesül épületfelújításra.    

Nyitra megye támogatja a Párkányi Rendelőintézet és a Vágsellyei Rendelőintézet IROP-pályázatát, hogy berkeikben Integrált Egészségügyi Központ jöhessen létre az Európai Unió hathatós támogatásának köszönhetően. A megye, mint az intézmények fenntartója és üzemeltetője biztosítja a projektek önrészét.

A megyei képviselő-testület jóváhagyta a támogatási rendszerein belül az idegenforgalomra szánt idei támogatásokat 357 ezer euró összegben. Elfogadta továbbá a tanúsítvánnyal rendelkező idegenforgalmi létesítmények idei támogatását 40 ezer euró összegben. A testület elfogadta a gyermekvédelem terén beérkezett pályázatok szociális támogatását 40 ezer euró összegben. Ez utóbbi két támogatási rendszeren belül viszonylag kevés pályázat érkezett be Nyitra megye déli járásaiból. Felhívjuk emiatt a potenciális pályázók figyelmét arra, hogy október 15-ig bátran nyújtsák be pályázataikat a 2019. évre szóló támogatásokra mindazok, akik a pályázati feltételeket teljesítik.  

A tavaly ősszel botrányba torkollt igazgatóválasztást követően a megismételt pályázat alapján a megyei önkormányzat végre megválasztotta Helena Markuskovát az érsekújvári Zmeták Ernő Képtár igazgatójává. Mivel az eddigi igazgatónő lemondott, a megyei önkormányzat meghirdette pályázatát az érsekújvári Thain János Múzeum igazgatói tisztségére.

A Nyitra Megyei Önkormányzat jóváhagyta a Komáromi Általános Kórház ingó és ingatlan vagyonának felértékelését, aminek köszönhetően nem 6 millió euró, hanem 7,5 millió euró összegben épülhet meg a sürgősségi ellátás új pavilonja.

 

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

Szerző: farkasivan  2018.05.15. 08:18 Szólj hozzá!

Az Ipoly-hidakról írt legutóbbi írásomban leközöltem, hogy a Helemba és Ipolydamásd között megépítésre váró Ipoly-híd ügye megtorpanhat, hiszen a szlovák kormány egymást követő két kormányülésén sem hagyta jóvá, majd levette napirendjéről a híd 2012-ben megkötött kormányközi megállapodásának módosítását.

ipoly-hid_1.jpgAnnak ellenére, hogy a műszaki paraméterek módosítását a szlovákiai oldal kérte. Majd megtört a jég, a kormány két hete mégis áldását adta a hídról szóló kormányközi megállapodás módosítására. Tegnap pedig megtörtént a kisebb csoda, a két kormány miniszterei hivatalosan jelentették be Ipolydamásdon, hogy a Helemba és Ipolydamásd közötti Ipoly híd megépül. Ha minden jól megy - főleg a közbeszerzés - akkor építését jövőre elkezdik, 2020-ra pedig a híd felépül. Ezzel az évtizednyi várakozást, lobbizást, a kifejtett temérdek háttérmunkát követően eredeti szándékunk a megvalósulás közelébe ért. Innen már nincs visszaút. Csakis előre, Helembáról Ipolydamásdra, valamint Ipolydamásdról Helembára, az Ipolyon át.

Mi pedig ösztönözzük majd, hogy a két társberuházó, a magyarországi NIF Zrt,, valamint Nyitra Megye Önkormányzata ne torpanjon meg, erőteljesen a híd megépítésének útján haladjon. Különösen Nyitra megye, hiszen a megépítésre váró híd környékét, a Párkányi körzetet képviseljük a megyei önkormányzatban.     

Végül leszögezhetem, hogy az Ipoly innenső oldalán, az általam 2008-ban benyújtott beruházási szándék végre valahára, tizenkét évvel később megvalósulhat. Bízva az égiekben, minél többen fogjuk ezt óhajtani, annál valószínűbb a híd mihamarabbi megépítése.           

 

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

Szerző: farkasivan  2018.03.29. 19:51 Szólj hozzá!

    Hétfőn tartotta meg második képviselő-testületi ülését a Nyitra Megyei Önkormányzat. A képviselő-testület eldöntötte a kultúra, a sport és a műemlékek megóvására szánt idei támogatásokat polgári társulások, helyi önkormányzatok és közületek számára a következő, arányos területi leosztásban: a Komáromi járásban kultúrára 142 ezer, sportra 134 ezer euró jut, az Érsekújvári körzetben kultúrára 145 ezer, sportra 137 ezer euró jut, a Párkányi körzetben kultúrára 49 ezer, sportra 47 ezer euró jut, a Lévai járásban kultúrára 155 ezer euró, sportra 147 ezer euró jut, a Vágsellyei járásban kultúrára 72 ezer euró, sportra 69 ezer euró jut. Gratulálunk az eredményes pályázóknak, az anyagi támogatás tartalmas, sikeres, eredményes felhasználását kívánjuk számukra! Viszonzásul, az adott választási körzet megyei képviselői szívesen eleget tesznek a megye által támogatott rendezvényekre való meghívásnak. Ugyanis a régiókban, a településeken zajló események, a mindennapi sikerek és gondok megismerése, fontos feladatkörük.   

   nr_megyehaza_4.jpgA műemlékek megóvásának támogatására a megyei önkormányzat idén is elfogadta anyagi keretét, jóváhagyta a benyújtott pályázatokra szánt összegeket. A teljesség igénye nélkül a következő pályázatok is megyei támogatásban részesülnek: Érsekújvárban a Mária Terézia Laktanya bejárati kapujának felújítása, Kolonyban a R.Kat. templom felújítása, az Apponyi Vár várfalának állagmegőrzése, az Apponyi Kastély falainak felújítása, Ipolyságon a városháza (egykori megyeháza) épületének felújítása, Bélán a R.Kat templom belső festésének, freskóinak felújítása, Komáromban a Szt.András Templom felújítása, Komárom városának a Komáromi Erőd felújítására, Ógyallán a R.Kat. templom felújítása, Nagycétényben a R.Kat. templom felújítása, Csúzon a R.Kat templom felújítása. Reméljük, a megyei támogatás hozzásegíti a sikeres pályázókat célkitűzésük megvalósításához.   

   Komoly, de sikeres küzdelmet vívtunk azért, hogy Nyitra megye hozzájáruljon a komáromi Marianum Egyházi Iskolaközpont étkezdéjének oktatási hálózatba sorolásához, valamint a lévai Czeglédi Péter Református Gimnázium kollégiumának oktatási hálózatba sorolásához. Az oktatási hálózatot az oktatási minisztérium vezeti, ám a besoroláshoz nélkülözhetetlen az illetékes megye hozzájárulása. Hosszú küzdelem után, mindkét kérvényhez a megye hozzájárult.   

    Az újszülöttek és a gyermekek korai beavatkozásának központjait tavaly Nyitra megyében létrehoztuk Kálazon és Manyán. Tegnapi döntésünkkel pedig Nyitra városában és Léván hoztunk létre hasonló szociális-egészségügyi központot. Kérdésemre, kérésemre a megyei hivatal illetékesei elkötelezték magukat arra, hogy 2018 folyamán ugyanilyen központ létesül a Komáromi járásban, a Párkányi körzetben valamint a Vágsellyei járásban.     

    A kultúra, sport és a műemlékek támogatása esetén 2015-ben elértük, hogy az ilyen jellegű támogatások területileg kiegyensúlyozottan legyenek megítélve a megye északi valamint déli régióiból érkezett pályázatok esetében egyaránt. 2015-től hasonló területi kiegyensúlyozottságot értünk el a megyei közutak burkolat-felújításánál. Hellyel-közzel a megyei beruházások, valamint az Európai Unió költségvetéséből finanszírozott beruházások esetében is elértük a területi kiegyensúlyozottságot. Olyan terület maradt kiegyensúlyozottság nélkül, amely viszonylag szűk körben volt korábban előtárgyalva, a megyei testület pedig általában áldását adta a megyei intézmények infrastruktúrája (középiskolák, szociális intézmények, egészségügyi intézmények, kulturális intézmények – színházak, múzeumok, képtárak, könyvtárak) javítására, karbantartására, felújítására – ami nem minősül beruházásnak. A tegnapi határozati javaslatomat, módosításomat is elfogadta a megyei képviselő-testület, amely az ilyen jellegű – esetenként százezres összegeket elérő – beavatkozások esetén is területi kiegyensúlyozottság legyen az északi és a déli megyei intézmények között. Vagyis szűnjön meg a hátrányos megkülönböztetés. Innentől arra lesz csupán szükség, hogy a megye déli régióiban működő megyei fenntartású intézmények vezetői az eddigieknél sokkal bátrabban forduljanak segítségért az intézményük infrastruktrúrájának javítása, felújítása és karbantartása címén, mint korábban. Forduljanak a megyei hivatalhoz s ezzel párhuzamosan kérjük, forduljanak az MKP megyei képviselőihez. Az előző megyei képviselő-testületi ülésről megírt tudósításomban leírtam a megválasztott megyei képviselőink nevét és szakbizottságokba való besorolását.           

                                                                               Farkas Iván, Nyitra megye képviselő, az MKP frakcióvezetője

Szerző: farkasivan  2018.03.27. 07:59 Szólj hozzá!

2008-ban javasoltam a Nyitra Megyei Önkormányzatnak, hogy a magyarországi Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) partnereként vállalja három új határátkelő – köztük 2 új Ipoly-híd – megépítését az Ipoly alsó folyásán. A javaslatom elfogadását követően a partnerek benyújtották közös pályázataikat, amelyeket Brüsszel 10 millió euróval támogatta meg. 2008-ban javasoltam a Nyitra Megyei Önkormányzatnak, hogy a magyarországi Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) partnereként vállalja három új határátkelő – köztük 2 új Ipoly-híd – megépítését az Ipoly alsó folyásán. A javaslatom elfogadását követően a partnerek benyújtották közös pályázataikat, amelyeket Brüsszel 10 millió euróval támogatta meg. 

ipoly-hid_1.jpg2009-ben, parlamenti képviselőként nem indultam a megyei választásokon, ami utólag kiderült, nagy hiba volt. Ugyanis a 3. választási időszakban Nyitra megye vezetése a három beruházást hosszabb küzdelmet követően, 2012-ben megbuktatta. Miközben a magyarországi oldalon elkészült a Helemba és Ipolydamásd közötti Ipoly-híd teljes tervdokumentációja, a beruházó megkapta az építkezési engedélyt.  Érsek Árpád, a pozsonyi közlekedési tárca államtitkára javaslatára Pozsony éppen akkor ratifikálta a Helemba és Ipolydamásd közötti, valamint az Ipolypásztó és Vámosmikola közötti Ipoly-hidak kormányközi megállapodását.      

Majd 2014-ben, a 4. megyei választási időszak elején, újfent megyei képviselőként leültünk Nyitra megye elnökével, Milan Belicával és megállapodtunk abban, hogy a korábbi három beruházás közül az egyiket felvállaljuk. Elfogadta, hogy legyen az a Helemba és Ipolydamásd közötti híd. Ám két feltételt szabott a beruházás megkezdéséhez: műszaki teherbírása legyen a korábbinál jóval alacsonyabb, ezzel a híd megépítése olcsóbb lesz. Időközben az érintett településen, Helembán is lezajlott a népszavazás a híd ügyében. A szavazáson jelen levők többsége megszavazta a hidat, ám azzal a kitétellel, hogy a közlekedési táblákkal megjelölt terhelhetősége legfeljebb 3,5 tonna legyen. Vagyis a szlovákiai oldalon megszabott feltételek okozták a híd korábbi tervdokumentációjának és hatósági, építkezési engedélyének érvénytelenítését és új tervdokumentáció, valamint új hatósági eljárás megkezdését.      

2014-ben Magyarország és Szlovákia kormányfői Szadán megállapodtak abban a 8 határmetszési pontban a 2012-ben kormányközi megállapodásban rögzített 90 határmetszési pontból, amelyek megépítését a 2014 és 2020 közötti uniós programozási időszakban kellene megvalósítani. Örülök annak, hogy időközben Nyitra megyében a folyamatokat olyannyira felgyorsítottuk, hogy a 2017. novemberi határidőig a „szadai listáról” elsőként a Helemba és Ipolydamásd közötti híd megvalósításának pályázatát nyújtották be a partnerek, Nyitra megye és a NIF Zrt. az Interreg irányító hatósága elé. Sőt mi több, a szadai listáról a mai napig ez az egyetlen benyújtott pályázat, noha az uniós programozási időszak 61 százaléka eltelt.     

Időközben a partnerek megállapodtak abban, hogy a tervdokumentáció felújítása és a hatósági engedélyek beszerzése közben módosítani kell a 2012-ben megkötött kormányközi megállapodást Magyarország és Szlovákia között, a helembai Ipoly-híd ügyében. Tudtuk, hogy ez hosszú folyamat lesz, ám senki sem gondolt arra, hogy a folyamatba „homokszemek” kerülnek. Történt ugyanis, hogy a szlovák kormány utóbbi két ülésén, a közlekedési tárca vezetője által benyújtott kormányközi megállapodás szövegét a szlovák kormány nem fogadta el, visszaadta átdolgozásra. Mi lehetett az oka? Netán Érsek Árpád közlekedési tárcavezető nem tudta kellőképpen megindokolni azt, hogy minden változás, minden módosítás a szlovák fél kérésére történt? Vagy más oka van az elutasításnak és újfent visszazökkenünk oda, ahová 2012-ben jutottunk? Akkor Nyitra megye vezetése, most pedig a kormány akasztja meg a helembai Ipoly-híd megépítését?     

Reméljük, nem. Reméljük, hogy „áthidalható” műszaki, technikai oka van az átmeneti elutasításnak és harmadik nekifutásra a kormány elfogadja a közlekedési tárcavezető, Érsek Árpád javaslatát, a kormányközi megállapodás szövegét. Hisszük, nem hónapokba vagy évekbe fog telni, míg ez megtörténik. Máskülönben a híd kivitelezése újra jelentősen elhúzódik vagy megbukik, az pedig senkinek sem válik hasznára.                    

 

                                                               Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke       

Szerző: farkasivan  2018.02.28. 07:13 Szólj hozzá!

A megyei frakcióvezető kötelessége, hogy tájékoztassa választóit, kihez, kikhez fordulhatnak bizalommal, amennyiben Nyitra megyét vagy a megye hatáskörében levő intézményeket érintő kérdése, javaslata vagy ügyintézése lesz a jövőben. Legyen Ön polgártársunk vagy a megye által fenntartott intézmény vezetője ill. dolgozója.A megyei frakcióvezető kötelessége, hogy tájékoztassa választóit, kihez, kikhez fordulhatnak bizalommal, amennyiben Nyitra megyét vagy a megye hatáskörében levő intézményeket érintő kérdése, javaslata vagy ügyintézése lesz a jövőben. Legyen Ön polgártársunk vagy akár valamelyik megye által fenntartott intézmény vezetője ill. dolgozója.

nr_megye_alakulo_ulese_2017_1.jpg
A Magyar Közösség Pártja képviselő-csoportjának frakcióvezetője Farkas Iván a Párkányi választási körzetből, frakcióvezető-helyettese Becse Norbert a Komáromi járásból.


Nyitra Megye Önkormányzatának alelnöke Csenger Tibor a Lévai járásból, akit az MKP színeiben választottak meg a megye alelnökévé. Nyitra megye déli régióinak, déli járásainak fejlesztéséért és a megye területén élő nemzeti kisebbségekért felel majd a jövőben.


A Nyitra Megyei Tanácsban, az MKP színeiben hárman képviseljük a megye déli járásait: Farkas Iván frakcióvezető, Becse Norbert frakcióvezető-helyettes valamint Gyarmati Tihamér a Komáromi járásból.
Két szakbizottsági elnöke van az MKP-nak a Nyitra Megyei Önkormányzatban:Dr.Viola Miklós (KM járás) az egészségügyi bizottság elnöke, Orosz Örs (KM járás) pedig az idegenforgalom és a határon átnyúló kapcsolatok bizottságának elnöke.


Amennyiben egy adott szakterület ügyeiben kíván az MKP megválasztott megyei képviselőivel találkozni, megvitatni javaslatát vagy gondját, kérjük keresse fel Nyitra megye déli járásainak MKP színeiben megválasztott megyei képviselőit, akik az alábbi szakbizottságokban tevékenykednek:

közlekedési bizottság: Horváth Árpád (KM), Csenger Tibor (LV),

régiófejlesztési bizottság: Farkas Iván (PÁ), Horváth Árpád (KM),

oktatási bizottság: Szigeti László (PÁ), Becse Norbert (KM),

kultúrbizottság: Bolya Szabolcs (PÁ), Orosz Örs (KM),

egészségügyi bizottság: Dr.Viola Miklós (KM-elnök), Bolya Szabolcs (PÁ), 

szociális bizottság: Kőrösi Ildikó (VS), Dr.Viola Miklós (KM),

idegenforgalmi bizottság: Orosz Örs (KM - elnök), Szigeti László (PÁ),  

költségvetési és pénzügyi bizottság:  Kőrösi Ildikó, Földes Csaba (KM), 

vagyonjogi bizottság: Gyarmati Tihamér (KM), Kőrösi Ildikó (VS),

ellenőrzési bizottság: Földes Csaba (KM)

 

Forduljanak hozzánk bizalommal!

 

                                                                             Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

Szerző: farkasivan  2018.02.15. 07:48 Szólj hozzá!

Nyitra megyében is alelnöke lesz az MKP-nak. Középre tagozódva, konstruktív ellenzékként fontos pozíciókat szereztünk. Az MKP nem lesz a smeres koalíció tagja, viszont minden pozitív változást támogatni fog, cserében pedig tenni tudunk Nyitra megye déli régióiért, a magyarlakta járásokért.Nyitra megyében is alelnöke lesz az MKP-nak. Középre tagozódva, konstruktív ellenzékként fontos pozíciókat szereztünk. Az MKP nem lesz a smeres koalíció tagja, viszont minden pozitív változást támogatni fog, cserében pedig tenni tudunk Nyitra megye déli régióiért, a magyarlakta járásokért.Mivel egyesek – legfőképpen a választásokon leszerepelt konkurens párt emberei – árulást emlegetnek, öntsünk végre tiszta vizet a pohárba. 

dscf5204.JPGNézzük, milyen lehetőségek közül választhattunk: 

1. összeállunk a Smerrel. Koalícióban lettünk volna – nemcsak velük, hanem Nyitra . megye elnökével és az általa felügyelt megyei hivatallal is, ám saját elveinkkel mentünk volna szembe.

2. koalíció a jobboldallal és a függetlenekkel. A széthúzó csoport miatt nem lett volna reális, a függetlenek mindentől és mindenkitől függetlenek, ráadásul 5 év háborúskodást hozott volna Nyitra megye elnökével, Milan Belicával.

3. nem kötünk koalíciót az egyik féllel sem, viszont nem leszünk mindent elutasító ellenzék sem. Ami megfelel választóinknak és a megye érdekeinek – különösen a megye déli régióiban – azt támogatjuk.

Számunkra egyedül a harmadik út volt járható, ami egyben azt jelenti, hogy 12 év  után ismét lehetőségünk lesz a déli járásokba befektetéseket hozni, beruházásokat megvalósítani. Megértem, hogy a szlovák jobboldali kollégák nem elégedettek, ám ők is tudják: a függetlenekkel együtt nem lehetett tartós, akár 5 évre szóló, összetartó többségi koalíciót létrehozni. Ráadásul a megyei renszer alapvetően különbözik az országostól: nem a (regionális) parlament választja meg a megyefőnököt. Milan Belica 2022-ig megyeelnök lesz, őt nem lehet megkerülni, sem leváltani. Vagyis egy minimális jobboldali-független akadozó többséggel csak egy öt éves folytonos  háborúzást tudtunk volna folytatni, eredmények nélkül.

A mi választóink viszont nem erre szavaztak, hanem arra, hogy a déli járásokban is épüljenek utak, fejlődjön az egészségügy, legyen elég pénz iskoláinkra és kultúránkra. Mi ezt értjük, elfogadjuk.  És elérjük úgy, hogy közben nemet mondunk a koalíciós csábításnak.

   

                                                                                 Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

Szerző: farkasivan  2018.02.01. 08:58 Szólj hozzá!

Hétfőn tartotta meg első képviselő-testületi ülését a Nyitra Megyei Önkormányzat. A Magyar Közösség Pártja 11 tagú képviselő-csoportja elfoglalta középső, centrista pozícióját az 54 tagú megyei képviselő-testületben. Nem lépünk koalícióba sem a bal oldali tömörüléssel, sem a jobboldali tömörüléssel. Választóink, Nyitra megye déli járásaiban élők érdekében és Nyitra megye déli régiói érdekében kívánjuk meghozni a döntéseinket. Hétfőn tartotta meg első képviselő-testületi ülését a Nyitra Megyei Önkormányzat. A Magyar Közösség Pártja 11 tagú képviselő-csoportja elfoglalta középső, centrista pozícióját az 54 tagú megyei képviselő-testületben. Nem lépünk koalícióba sem a bal oldali tömörüléssel, sem a jobboldali tömörüléssel. A választóink, Nyitra megye déli járásaiban élők érdekében és Nyitra megye déli régiói érdekében kívánjuk meghozni a döntéseinket.    

nr_megyehaza_0.jpgLássuk előbb az előzményeket. Az elmúlt hónapokban 4 körben tanácskoztunk az egyes képviselő-csoportokkal valamint a függetlenek képviselőivel. 2 ízben tárgyaltunk Nyitra megye elnökével. A tanácskozások számunkra két fontos tanulsággal szolgáltak: a 10, majd később 11 tagú jobb oldali koalíciót 5 párt alkotja. Álláspontjaik korántsem egységesek, komoly széthúzást tapasztaltunk náluk számos fontos, a megye jövőjét meghatározó kérdésben. A másik tanulság, amely a tárgyalásokból leszűrhető volt, hogy egyik képviselőcsoport sem támogatja a megyei képviselőtestület tárgyalási rendjének módosítását, a függetlenként megválasztott képviselők számára az önálló frakció létrehozásának lehetőségét. Az igazsághoz hozzátartozik: 2017.december 4-én a három oldalú koalíciós tárgyaláson a függetlenek számára felkínáltuk: lépjenek be az MKP képviselő-csoportjába, ám ők ezt elutasították. Mindezen tények figyelembe vételével nehezen képzelhető el a minimális többséget képező (28 képviselő az 54-ből) esetleges jobb oldali koalíció (MKP – jobb oldali koalíció – függetlenek) hosszú távú, akár 5 évre szóló szoros, stratégiai együttműködése, amely ráadásul a megye elnöke és az általa felügyelt megyei hivatal ellenzéke lenne. Ez a konstrukció kísértetiesen hasonlítana az 1. választási időszakban megtapasztaltakra. Oda pedig nem szeretnénk visszatérni. Ám a tanácskozások folyamán elértük, hogy a középen álló és ellenzéki képviselő-csoportok 12 év után első ízben kaphattak megyei alelnököt és a 10 megyei szakbizottság közül négy bizottság élére javasolhattak elnököt. Természetesen, a választási eredmények alapján a legerősebb középen álló vagy ellenzéki tömörülésként megtettük javaslatunkat az alelnöki tisztségre és két bizottság, az egészségügyi bizottság valamint az idegenforgalmi és a határon átnyúló együttműködések bizottsága elnökének tisztségére. 

Az előzmények felvázolását követően, visszatérve az 1.megyei képviselő-testületi ülésre: négy megyei alelnököt választott a képviselő-testület, amely kizárólag a megye elnökének javaslatára dönthet a megyei alelnökökről. Kezdeményezésünkre, a megye elnökének javaslatára a testület a megye alelnökévé választotta meg Csenger Tibort, az MKP megyei képviselőjét, aki a megye déli régiója fejlesztéséért és a megye területén élő nemzeti kisebbségekért felel majd. A javaslat az MKP-n belüli pozitív diszkrimináció megnyilvánulása, hiszen Csenger Tibor a Lévai járás egyedüli MKP-s megyei képviselője és a nagy járás tetemes számú magyar ajkú lakosságát képviseli, zömében a zselízi és az ipolysági kistérségekből. Az MKP berkeiben a Komáromi járás 4 fontos megyei tisztséghez jutott: 2 képviselője lett megválasztva a Nyitra Megyei Tanácsba, valamint a két megyei szakmai bizottság élére is az MKP frakciója a Komáromi járás megyei képviselőjét javasolta: Dr.Viola Miklóst, akit az egészségügyi bizottság elnökévé választott meg a Nyitra megyei képviselő-testület, Orosz Örst pedig az idegenforgalom és a határon átnyúló együttműködés szakmai bizottság elnökévé.

A megyei tanácsnak összesen 13 tagja lesz. A megye elnökén kívül 12 megyei képviselő alkotja: 3 az MKP frakciójából,  3 a Smer, 3 a jobb oldali koalíció, 2 az SNS, egy pedig a Most-Híd képviselőjeként tevékenykedik majd a megyei tanácsban. A megyei tanácsban az MKP frakcióját Farkas Iván frakcióvezető, Becse Norbert frakcióvezető-helyettes és Gyarmati Tihamér képviseli.      

Az első képviselő-testületi ülés vitájában számos esetben felmerült a megyei képviselő-testület tárgyalási rendje módosításának igénye. Határozat nem , de elvi megállapodás született arról, hogy a megye elnökének kezdeményezésére lássunk hozzá a házszabály módosításához, ám azt kellő szaktudással kell majd előkészíteni. Elkerülhetetlen az új körülményekhez való átszabása, hiszen korábban soha nem látott, 15 független képviselőt választottak meg a megyei képviselő-testület tagjává.

Mindent egybevetve: 2005 és 2015 között a Nyitra Megyei Önkormányzatban az MKP képviselő-csoportja méltatlan, megtűrt pozícióban tevékenykedett. 2015-ben alapvető változás állt be, nem formális, de szoros együttműködés alakult ki az MKP frakciója, a megye elnöke és legerősebb képviselőcsoportja között. Most, az 5.választási időszak elején középre határoztuk meg őnmagunkat, nem lépünk koalícióba senkivel sem, ám szoros együttműködést kívánunk létrehozni a megye elnökével és a megyei hivatallal, hogy az előző évekhez mérten még több eredményt tudjuk felmutatni, még több beruházást tudjunk megvalósítani Nyitra megye déli járásaiban. Ennek előfeltétele megvan, hiszen az 1. megyei testületi ülésen korábban nem látott megyei pozíciókat  foglalhattunk el. 


 Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

Szerző: farkasivan  2018.01.30. 07:59 Szólj hozzá!

egeszsegugy_2.jpgElégedetten nyugtáztam, együtt a párkányi régió polgáraival, hogy július 1. után is megmarad Párkányban az orvosi ügyelet. Az egészségügyi tárca hamarosan kiírja azt a pályázatot, amelynek győztese a második félévtől üzemeltetheti az orvosi készültséget Párkányban. Az egészségügyi miniszter erről szóló válaszlevele még nem érkezett meg, ám az újsághírek a kedvező döntéséről szólnak. Megelégedetten nyugtáztam, együtt a párkányi régió polgáraival, hogy július 1. után is megmarad Párkányban az orvosi ügyelet. Az egészségügyi tárca hamarosan kiírja azt a pályázatot, amelynek győztese a második félévtől üzemeltetheti az orvosi készültséget Párkányban. Az egészségügyi miniszter erről szóló válaszlevele még nem érkezett meg, ám az újsághírek a kedvező döntéséről szólnak.

Az eredmény a fontos, nem az, hogy ki mit tett érte. Köszönöm szépen a párkányi régió polgármestereinek és megyei képviselőinek támogatását, amellyel közösen hívtuk fel a figyelmet a régióra leselkedő veszélyre, az orvosi ügyelet lehetséges megszűnésére. Közös kiállással kértük az egészségügyi minisztert, hogy a Tőketerebesi járás mellett az Érsekújvári járásban is tegyen kivételt, mindkét járás sajátos földrajzi elhelyezkedése, kiterjedése végett. Volt értelme kiállásunknak, volt értelme a közös cselekedetnek. A többi pedig a parlamenti képviselőkön múlt. Sikerült nekik az i betűre feltenni a pontot. Köszönet érte.
       

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője 

Szerző: farkasivan  2018.01.22. 07:29 Szólj hozzá!

A pozsonyi törvényhozás a minap jóváhagyta a jövő évi állami költségvetést. A 2018-as államháztartás sarokszámai a következők: 4,2 százalékos gazdasági növekedést vár a nemzeti bank, ezzel a GDP jövőre elérheti a 86,3 milliárd eurót. Az államadósság ennek 49,9 százaléka lesz, az infláció 1,9 százalékos.      

euro_11_1.jpgElső ránézésre szembeötlik: a jóváhagyott 2018-as állami költségvetés mindkét oldalán 1,5 milliárdos csökkenés mutatkozik az ideihez képest, ami igencsak szokatlan, ritkán látott jelenség! A bevételi oldalon 13,98 milliárd euró szerepel, a kiadási oldalon 15,96 milliárd euró. Ebből adódik, hogy az államháztartás hiányát a kormány jövőre a GDP 0,83 százalékában határozta meg. Le kell szögezni, hogy csökken ugyan az államadósság – jövőre 43 milliárdos lesz - ám ezzel együtt mérséklődik az államháztartás hiánya csökkentésének üteme. Hiszen a 2016-os állami költségvetés elfogadásakor 2018-ra már kiegyenlített, hiány nélküli államháztartást terveztek. Igaz, akkor még egyetlen párt kormányzott, ám a kormányfőt és a pénzügyminisztert ugyanígy hívták. A koalíció létrejötte tehát mérséklő hatással van az államháztartás hiánya csökkentésének ütemére.

A 2018-as állami költségvetés nyertese egyértelműen a szociális és munkaügyi tárca valamint a védelmi tárca. Az utóbbi a NATO-val szembeni kötelezettség-vállalás következménye, míg az előbbi jelenti a büdzsé legnagyobb ellentmondását. Ugyanis 2017 a munkanélküliség aránya jelentős lefaragásának tükrében telik el, az év végére Szlovákia történetében az arány soha nem látott mélységeket ostromol. Ennek ésszerű következménye kellene, hogy legyen a költségvetés szociális és munkaügyi fejezetének lefaragása. Ehelyett a legnagyobb ütemben, 189 millióval megnő. Igaz, jövőre az éjszakai műszakban és a hét végén, ünnepnapokon dolgozók jelentős bérkiegészítésre számíthatnak – ami igazságos és végre megszületett - ám a többlet a munkáltatókat terheli, nem az államháztartást. Abszolút értékben a belügyi tárca költhet jövőre a legtöbbet, 2,4 milliárd eurót.

Az egészségügyi fejezet végül jóval a GDP 4 százaléka alatt maradt, noha az SNS el szerette volna érni a tárca jövő évi költségvetésének látványos megnövelését a hazai össztermék 4 százalékára. Itt jegyezzük meg, hogy 2005-ben, Dzurinda II. kormányának idején - amelyben részt vett az MKP is - az egészségügyi tárca GDP-arányos költségvetése elérte a hazai össztermék 5 százalékát. Hol vannak azok az idők? Ma már köztudott, hogy júliustól az egészségügyi készültség lerövidül 22 óráig és a déli járásokban annak hálózata jelentősen megritkul. Kiszivárgott az a hír is, hogy hasonló megnyirbálást terveznek az gyorsmentők hálózatában (RLP, RZP) is, itt is járásonként egy-egy gyorsmentő-állomást terveznek. Ami még az orvosi készültségnél is drasztikusabb beavatkozás a fennálló hálózatba, hiszen a legsúlyosabb esetekről van szó. Egyáltalán nem mindegy, hogy a gyorsmentő a nánai infarktushoz Párkányból fog kiszállni vagy Érsekújvárból, hogy aztán visszaszállítsa az élet-halál között lebegő pácienst az érsekújvári kórházba. Legjobb esetben a páciens az infarktust követően másfél órával kerülhet a sürgősségi műtőasztalra. Egyáltalán lesz még értelme? A meglevő hálózatok ennyire drasztikus ritkítása a déli járásokban súlyos szakmai mulasztás, ésszerűtlen és embertelen beavatkozás.     

Következzenek a költségvetés váratlan meglepetései. A pénzügyminisztérium önmagán spórol, költségvetése az ideihez képest lecsökken 119 millió euróval. Meglepő a környezetvédelmi tárca költségvetésének jelentős lecsökkenése majd 300 millióval, ám ettől még meglepőbb a közlekedési tárca költségvetésének lecsökkenése majdnem 1 milliárddal, ami azt eredményezi, hogy jövőre az ideinek csupán enyhén több, mint a fele áll majd rendelkezésére!  Ezek után felettébb meglepő, hogy a Most-Híd elégedett a jóváhagyott állami költségvetéssel. Legalábbis a sajtóban ez volt olvasható. Érdekes, különös!

Az oktatásügy költségvetése is lecsökken 70 millióval, ám ezzel egy időben 5 százalékkal megnövelik a kisebbségi nyelven oktató intézmények normatíváját, ami azt jelenti, hogy a magyar tanítási nyelvű oktatási intézményekben a diákok után járó fejpénz megnő az alap normatíva 113 százalékára. A kisebbségi kulturális alap költségvetése majdnem duplájára nő, jövőre 8 milliós költségvetéssel fog tevékenykedni, ebből 4 millió jut a  magyar kultúrára.  Ám mit jelent ez a két hídas tárca fent leírt majdnem 1,27 milliárdos költségvetés-csökkenésével szemben??? 

Végül jöjjenek a jóváhagyott jövő évi költségvetés kockázatai. A várt gazdasági növekedés a gépkocsigyárak előrejelzésein alapul, ám kockázati tényezőnek tekinthető adat, hiszen jövőre gondok merülhetnek fel az adók és a járulékok befizetési fegyelmének csökkenése miatt. További kockázat lehet az állami kórházak gazdálkodásának hiánya a sokadik tartozásleírás ellenére, valamint általánosan az egészségügyi fejezet szűkre szabott költségvetése. Kockázatos lehet továbbá az ún. szociális csomag hatása az államháztartásra.  Mindent egybevetve: eléggé valószínűnek látszik az, hogy az államháztartás hiánya az eltervezetthez képest az év végéig megnő, ami a kiadási oldalon okozhat meglepetést, az egyes tételek váratlan szűkítését. 

 

                                                                                                        Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2017.12.18. 21:13 Szólj hozzá!

Az MKP Országos Tanácsa javaslatomra szombaton elfogadta az alábbi határozatot:Az MKP Országos Tanácsa javaslatomra szombaton elfogadta az alábbi határozatot:


leader.jpegAz MKP Országos Tanácsa megbízza Csáky Pált, az Európai Parlament képviselőjét, hogy az SzK Földművelési Minisztériuma döntésével kapcsolatban - amely a Leader társulások országos hálózatába sorolt helyi akciócsoportok tekintetében országosan kiegyensúlyozatlan,  a négy déli megye alsó, déli térfelét érő kirekesztő, hátrányosan megkülönböztető és diszkriminatív döntés – kritikusan szólaljon fel az Európai Parlament plenáris ülésén, panaszunkat juttassa el az Európai Bizottság vidékfejlesztésért felelős biztosához, valamint az Európai Bizottság DG Regio vezérigazgatósága e témakörben illetékes vezetőihez és kezdeményezze a diszkriminatív döntés felülbírálását, elérve a területileg kiegyensúlyozott döntés meghozatalát. E témakörben megtett aktivitásairól számoljon be a sajtóban, valamint az MKP médiafelületein. 

                                         

                                                                                                        Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2017.11.26. 12:56 Szólj hozzá!

    Az Európai Unióban a Leader társulások, a helyi akciócsoportok (HACs)  képviselik a vidékfejlesztés és a területfejlesztés egyik leghatékonyabb formáját, eszközét. 2016-ban, a parlamenti választás hetében döntöttek az SzK Földművelési Minisztériumában - amely akkor egyszínű volt, a Smer irányítása alatt – arról, hogy mely helyi akciócsoportok, kistérségi társulások jutnak a Leader országos hálózatába. A parlamenti választást követő hétfőn jelentették be a régióink számára lesújtó eredményt. Az Európai Unióban a Leader társulások, a helyi akciócsoportok (HACs)  képviselik a vidékfejlesztés és a területfejlesztés egyik leghatékonyabb formáját, eszközét. 2016-ban, a parlamenti választás hetében döntöttek az SzK Földművelési Minisztériumában - amely akkor egyszínű volt, a Smer irányítása alatt – arról, hogy mely helyi akciócsoportok, kistérségi társulások jutnak a Leader országos hálózatába. A parlamenti választást követő hétfőn jelentették be a régióink számára lesújtó eredményt. 

nr_leader_terkep_2017.jpg      Akkor a Nyitrai kerület déli feléből csupán egyetlen  HACs jutott a Leader országos hálózatába, mégpedig az Udvard és Környéke HACs. A Nyitrai kerület északi részéből az összes, azaz nyolc HACs jutott az országos hálózatba, egyetlen egy kivételével. Az országos hálózatba jutó HACsok - együttműködő települések, vállalkozók és civilek -  euromilliókhoz jutnak vidékfejlesztésre, amely forrásokat kisebb-nagyobb projektek és fejlesztések fedezésére hasznosíthatnak.  Azt hitték akkor az érintettek, hogy ez a diszkrimináció már nem múlható felül, ezt már nem lehet überelni. Dehogynem!  Naivak voltak a vájtfülű szakmabeliek.      Ugyanis a 2016. márciusában meghozott diszkriminatív döntést számos szakmai érdekszervezet Brüsszelben megtámadta, köztük a Szlovákiai Falvak és Városok Szövetsége. Az akkori döntést időközben megszüntették. Az új döntésre várva, a Nyitrai kerület déli részében tevékenykedő nyolc HACs öt HACs-ba tömörült, hogy nagyobb eséllyel pályázza meg a Leader országos hálózatába kerülést. Ez is hasztalan volt, szinte felesleges. Ugyanis a minap az SzK Földművelési Minisztériumában – amely immár az SNS felügyelete alá tartozik, de van a Most-Híd színeit képviselő államtitkára, vagyis politikai társfelelőse -  a panaszokat és Brüsszel közbenjárását követően meghozták új döntésüket, amely bizony a korábbi diszkriminációt is übereli. Nem is akárhogyan!

      Ezúttal a Nyitrai kerület déli térfeléről egyetlen egy HACs sem jutott a Leader országos hálózatába. A további három déli megyét illetően is hasonló döntés született, egy-két HACs kivételével  Bizonyára itt délen, hozzá nem értő, pocsék szakemberek dolgoznak, akik jottányit sem értenek a stratégiák megszerkesztéséhez, kidolgozásához! Gondolják a minisztériumban.....Mi pedig mást gondolunk: égbekiáltó hátrányos területi megkülönböztetés, diszkrimináció tanúi vagyunk újra.  Nem először és reméljük, hogy utoljára. A Nyitrai kerület mellékelt térképén - amelyen az egyes HACsok, vagyis kistérségek más-más színnel vannak megjelölve - a vastag fekete vonallal behatárolt, déli részből egyetlen egy HACs sem jutott a Leader országos hálózatába. A kerület északi részéből mindegyik, egyetlen egy kivételével. Az SzK Földművelési Minisztériuma döntésének következtében. Meddig hagyjuk ezt az égbekiáltó igazságtalanságot?      

    Tudják az egészben mi az érdekes? A megyei választások hetében még délen is a tapasztalt, komoly szakmai tevékenységet felmutató HACsok vezetőit nem hivatalosan arról biztosították, hogy biztos befutók. Láss csodát, a mellékelt térképen megtekinthetjük, mi történt a megyei választásokat követő hétfőn........Megvárták tehát a megyei választások eredményét. Az érdekeltek pedig joggal kérdezhetik: a politikai eredménytelenségre vajon miért kell döbbenetes szakmai döntéssel válaszolni?

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2017.11.20. 19:42 Szólj hozzá!

Néhány témára szeretnék rávilágítani, amelyek a választási kampányban rezonáltak az elmúlt hetekben a Komáromi járásban. Kétségkívül, hihetetlenül fontos volna az Izsa és Komárom határában levő, időnként roppantul forgalmas kereszteződés helyén megépíteni a körforgalmat. Ám annak hozadékát nem szabad túlbecsülni, az sem mindenható. Bizonyíték erre az érsekújvári körforgalom, a Nyitra-parti közúti híd szomszédságában. Na de ki építse meg? Természetesen állami hatáskör, a pozsonyi közlekedési tárca feladata. Hiszen két első osztályú út, az I/63 sz. és az I/64 sz. út kereszteződésében kellene megépíteni a körforgalmat. Ha ma építenék meg, akkor is késő lenne. Na de eddig miért nem épült meg? A kérdés címzettjei a közlekedési miniszter és komáromi társai a kormányzó pártból.

estakada.jpgA választási kampány idején vita tárgyát képezte az is, vajon ki a felelős a komáromi Duna-híd megépülését követő roppantul fontos beruházás, a várost elkerülő út megépítéséért, valamint a Vág-híd felújításáért? Újfent állami hatáskör, tehát a pozsonyi közlekedési tárca. Hiszen a majdani Duna híd az állami hatáskörben levő I/63 sz. útra kötődik, a Vág-híd ugyanezen állami út fontos közlekedési eleme. Természetesen, az olyannyira fontos elkerülő utat tartalmaznia kell Komárom város területfejlesztési tervének, Nyitra megye területfejlesztési tervének és az állami területfejlesztési koncepciónak (KURS). Mivel állami beruházás, ez esetben mérvadó az állami területfejlesztési koncepció. Amellyel (e részletében) nem lehet ellentétes sem a megyei területfejlesztési terv, sem Komárom város területfejlesztési terve. A megye felelőssége tehát tizednyi százalékban mérhető. Ugyanis állami beruházásnál, állami tervdokumentációnál a beruházónak, vagyis a közlekedési tárcához tartozó SSC-nek ill. NDS-nek kell kérvényeznie időben – a majdani Duna-híd gondolatának felmerülése idején, mondjuk tíz-tizenöt éve a város valamint a megye területrendezési tervének kiegészítését, módosítását – nem pedig utólag vakarózni és mást okolni e hiányosság, tetemes késés végett.

Hogy bizonyítsam a hatáskörök felülrendeltségét: két éve megnyílt Nyitra megye területrendezési tervének módosítása. Tüstént módosítást javasoltam, hogy Nyitra megyei szakaszának kritikus részén a majdani R7-es déli gyorsforgalmi út Érsekújvárt ne északról, hanem délről kerülje el – ami alapvető érdeke a Komáromi járásnak, ezen belül Ógyalla, Gúta és Komárom, valamint Párkány és Zselíz kistérségeinek egyaránt. Számos helyi önkormányzat, szakmai és civil társulás a módosításomat támogatta. Hosszas vita után elfogadta a megyei képviselő-testület is. Csakúgy, mint azon módosításomat, hogy a majdani R3-as észak-déli gyorsforgalmi út az Alsó Garam mentén húzódjon, a leghosszabb szakaszon Nyitra megye területén. Mindkét módosításomat, Nyitra megye határozatát a közlekedési minisztérium, valamint szakmai intézménye, az NDS elvetette, a megyei önkormányzatot arra kényszerítette, hogy módosítsa korábbi határozatát. E példán látszik, kinek van döntő szava. Ki a felelős az I. osztályú utak tervezési szakaszának előkészítéséért.

Nagy port kavart a komáromi Selye János Gimnázium patinás épülete energetikai hatékonysága megnövelésére jóváhagyott magas összeg, az 1,85 millió euró története. Mindenekelőtt le kell szögezni: inkorrekt, amikor egy képviselő-testület a választási időszak utolsó testületi ülésén a következő, minden bizonnyal más összetételű testület számára elfogadja a következő gazdasági év költségvetését. Ezt a testületi ülésen is leszögeztem. Kettő. Nem lett külön tételként elfogadva a beruházás magas összege, csupán a tartalékalap ilyen célirányú felhasználása, az is két gazdasági évben. 2018-ban 600 ezer euró összegben, majd 2019-ben a fennmaradó 1,25 millió összegben. Bizonytalan ez, mint a kutya vacsorája. Hiszen mi a garancia arra, hogy a következő választási időszakban ugyanilyen felállás lesz a megyei hivatalban és a megváltozott összetételű megyei képviselő-testület hasonlóan visszafogott gazdaságpolitikát folytat, mint az eddigi? Mi lesz, ha költekezni fog és nem marad a tartalékalapban semmi? Azért lett így elfogadva, mert a megyei hivatal így terjesztette be, az utolsó pillanatban. Mi hosszabb ideje szorgalmaztuk, hogy a gimi patinás épülete újjáépüljön. Nyilván az utolsó pillanatban a Most-Híd tisztviselőinek lobbizása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a megyei hivatal éppen most, a választások előtt nyújtson be ilyen tartalmú költségvetési módosítást. Ismétlem, ezzel a költségvetés tartalmilag nem módosult, csupán a tartalékalap majdani célirányos felhasználása lett meghatározva. Akkor kerülhet sor a felhasználására, ha megfelelő mennyiségű forrás lesz a tartalékalapban. Viszont egyet ne feledjünk el: a Most-Híd egyetlen megyei képviselője szavazta meg a határozatot az MKP 15 megyei képviselője mellett. Ha mi nem szavaztuk volna meg, a módosítás határozata nem lett volna elfogadva. Ennyi az igazsághoz hozzátartozik. Ki-ki döntse el, mindebben kinek mekkora érdeme van. Egy biztos, a költségvetés tartalmi tételeként sokkal biztosabb lábon állna a gimi épületének felújítása, mint a tartalékalap felhasználása célirányos meghatározásával. A következő, 5. választási időszak elején, a költségvetés első módosításánál megpróbáljuk a költségvetés tartalmi tételei közé iktatni a patinás épület felújításának tetemes összegét.

 

Farkas Iván, az MKP alelnöke, Nyitra megyei képviselő

 

Szerző: farkasivan  2017.11.16. 18:31 Szólj hozzá!

Az új év kezdetén megszűnhet az orvosi ügyelet Párkányban. Emiatt ne a Párkányi Rendelőintézet igazgatóját vagy az intézmény fenntartóját, Nyitra Megye Önkormányzatát hibáztassák. Párkányhoz hasonlóan megszűnhet az ügyelet Zselízen és Ipolyságon is. Ott sem a kórházak igazgatóit hibáztassák és az intézmények fenntartóját, a városi önkormányzatokat. Állami hatáskörben történik a változás, a SzK Egészségügyi Minisztériuma hatáskörében, törvénymódosítás következtében. Vagyis a pozsonyi törvényhozásban az egész kormánykoalíció megszavazza az orvosi ügyeletek jelentős szűkítését.

01_6.jpgNemcsak földrajzilag, hanem időbeosztásban is. Hiszen a járási székhelyeken fennmarad az orvosi ügyelet a felnőttek részére, ám csupán naponta 22 óráig. A gyermekorvosi ügyelet még inkább szűkül, hiszen a kisebb járások székhelyein is megszűnik. Az is csupán 22 óráig üzemel a jövő évben.

Párkányból megközelítőleg 50 kilométerre kell majd utazni az orvosi ügyeletre a járási székhelyre, Érsekújvárba. Tömegközlekedés hiányában, hiszen késő este már nem járnak sem autóbuszok, sem vonatok. Ám Kiskesziről vagy Bényből a távolság 70 kilométerre növekszik.  Hasonlóan,  Zselízről és Ipolyságról is majdnem 50 kilométerre lesz a lévai orvosi ügyelet, nem is beszélve a távolabbi falvakról és a tömegközlekedés hiányáról. Nyilván hasonló bonyodalmakat okoz az intézkedés Somorja, Nagymegyer, Ógyalla, Gúta és a többi kistérségi központ vonzáskörzetében.

A változás egyetlen pozitív oldala a szolgálatot teljesítő személyzet – orvos, nővér, mentős – esti szolgálata után járó órabérének jelentős megnövelése. Meggyőződésem, hogy ezzel együtt az egészségügyi tárcának az emberek bosszantása helyett forrásokat kellett volna találnia az eddigi hálózat fenntartására. Ugyanis az 1996-ban lezajlott közigazgatási reform délen meghagyta a nagy járásokat, míg középen és északon minden kistérségi központból járási székhelyt kreált. Itt semmi sem változik az orvosi készültség hálózatában, ám délen a készültségek járási székhelyekhez igazításának következménye az lesz, hogy sokaknak az orvosi készültségre sokkal távolabbra kell majd utazniuk. Mindent egybevetve, a kormánykoalíció az egészségügyi ellátás színvonalának megnövelése helyett – amit a kormányprogramba foglalt - az ellátás hozzáférhetőségének jelentős minőségi rontásába fogott. Ne csodálkozzon, ha délen a páciensek, a polgárok nemtetszését váltja majd ki az intézkedés. Ekkora baklövés a kormányoldalon ritkán tapasztalható! 

 

Farkas Iván, az MKP alelnöke, Nyitra megyei képviselő

 

02_4.jpg

Szerző: farkasivan  2017.11.14. 20:12 Szólj hozzá!

A megyei választások tétje

Hat részben – a nulladik rész a megyei hatáskörökről szólt - egy-egy megyei hatáskörre bontva tártam az olvasó elé a Magyar Közösség Pártja színeiben, Nyitra megyében elért eredményeinket és a következő, 5. választási időszakra szóló célkitűzéseinket, programunkat. Mindezt kiegészítettem 4 részből álló kisfilm-sorozattal.

hatter.jpgNéhány mondattal ecsetelném a november 4-i megyei választások tétjét és jelentőségét. 1918-tól, 83 éven át Csehszlovákiában, majd Szlovákiában nem léteztek megyei önkormányzatok. Az első megyei választáson, 2001-ben megválasztottak megyei képviselővé, 35 évesen lehettem a költségvetési, pénzügyi és vagyonjogi bizottság elnöke. Az együttműködés szemszögéből az azóta eltelt 4 választási időszakot, 16 esztendőt két részre bontanám: 14 évig mély választóvonal húzódott a szlovák koalíció és az MKP képviselőcsoportja között. Az első választási időszakban mi voltunk többségben, azóta folyamatosan a szlovák koalíció. Így kezdődött a 4. választási időszak is. 2013. decemberében, az első képviselő-testületi ülésen – annak ellenére, hogy a 2. legnépesebb frakciót alkottuk, alkotjuk a megyében - egyetlen megyei tisztségbe sem szavazták meg az MKP képviselőjét, ellentétben a parlamentáris demokráciákban megszokott gyakorlattal. Frissen megválasztott frakcióvezetőként úgy jellemeztem a kialakult helyzetet, hogy az aranyidai gőzhenger – emélkeznek rá? Mečiar irányította – húsz év elteltével Nyitrára ért. E kijelentésem nagyon megérintette a szlovák megyei képviselőket, és a megye vezetőit.

Majd a jég fokozatosan olvadni kezdett. Egy év elteltével kiharcoltuk két szakbizottság elnöki tisztségét. Majd újabb egy év múlva, a választási időszak közepén a szlovák koalíció valójában szétesett. Egyszeriben megbecsült, együttműködésre alkalmas képviselőcsoporttá váltunk. Helyzetbe kerültünk s a kialakult helyzetet hatékonyan kihasználtunk. Az utóbbi két évben olyan eredményeket, beruházásokat értünk el régióink, szülőföldünk javára, amilyeneket a korábbi 14 év folyamán sohasem. Ezeket a sorozat előző 5 részben, a teljesség igénye nélkül felsoroltam. Éppen a mai napon Nyitra megye és a budapesti NIF ZRt. közösen nyújtják be az Interreg Program irányító hatósága elé a Helemba és Ipolydamásd között megépítendő Ipoly-híd EU-pályázatát. Örömmel tölt el, hogy frakcióvezetőként ügyes taktikázással, a korábban mellőzött pozícióból sikerült a képviselőcsoportunkat bemanőverezni a szlovák képviselőkkel történő széles körű együttműködésbe. Ehhez a 15 tagú képviselőcsoportunk szoros összefogása kellett. Együttműködés nélkül csupán szimbolikus eredmények érhetők el, azok is esetlegesen. Mint az azt megelőző 10 esztendőben, 2005 és 2015 között.

Itt szeretnénk folytatni. Sőt, még több beruházást, útburkolat-felújítást kellene elvégezni a megye déli járásaiban. Csupán akkor valósulhat meg a folytonosság és a fejlődés, ha erősek leszünk, ha számot tevő erőt képviselünk. Ha legalább annyian képviseljük majd régióinkat, szülőföldünket az MKP Nyitra megyei képviselőcsoportjában, mint eddig (tizenöten az 54 tagú képviselő-testületben). Ha kevesebben leszünk, nem leszünk kívánatosak az együttműködésre, nem valósulhat meg régióink, szülőföldünk felzárkóztatása a megyén belül. Régióink és nemzetközösségünk méltó, határozott képviselete mellett a soron következő megyei választás másik nagy tétje, hogy a hagyományos pártok képviselői felülkerekedjenek a szélsőségesek képviselői felett. Mivel két éve megszűnt a választóvonal a magyar és a szlovák pártok között Nyitra megyében, úgy tűnik, a következő időszakban a hagyományos pártok és a szélsőségesek között húzódhat majd a mély választóvonal. Vagyis a tárgyilagos, racionális tenni akarás valamint a populizmus és a sovinizmus elegye között. Az utóbbi feltűnően érezhető volt a választási kampányban, különösen a televízió-vitákban. A hangzatos jelszavak, lózungok csak úgy ömlöttek, belső tartalom nélkül, feltűnően mellőzve a hozzáértést és a szakértelmet.

Az előbbit közösen segítsük elő, az utóbbit pedig közösen akadályozzuk meg. Ehhez két dologra lesz szükség: tisztelettel kérjük, szánják rá szombaton azt a húsz percet, jöjjenek el választani. Amennyiben eljönnek, arra kérjük Önöket, válasszák az MKP jelöltjeit. Csupán számottevő, erős frakcióban tudjuk valóra váltani elképzeléseinket, programunkat és célkitűzéseinket. Régióink, szülőföldünk felzárkóztatását, polgártársaink gyarapodását. Önök érdekében szeretnénk erős képviseletet, erős régiókat. Szavazatával segítse elő, hogy méltón képviselhessük Önt, rokonait és barátait a Nyitra Megyei Önkormányzatban. Köszönjük szépen a bizalmat!

 

Farkas Iván, az MKP elnökjelöltje Nyitra megyében, a Párkányi körzet képviselőjelöltje

 

Szerző: farkasivan  2017.11.03. 06:50 Szólj hozzá!