A pozsonyi törvényhozás a minap jóváhagyta a jövő évi állami költségvetést. A 2018-as államháztartás sarokszámai a következők: 4,2 százalékos gazdasági növekedést vár a nemzeti bank, ezzel a GDP jövőre elérheti a 86,3 milliárd eurót. Az államadósság ennek 49,9 százaléka lesz, az infláció 1,9 százalékos.      

euro_11_1.jpgElső ránézésre szembeötlik: a jóváhagyott 2018-as állami költségvetés mindkét oldalán 1,5 milliárdos csökkenés mutatkozik az ideihez képest, ami igencsak szokatlan, ritkán látott jelenség! A bevételi oldalon 13,98 milliárd euró szerepel, a kiadási oldalon 15,96 milliárd euró. Ebből adódik, hogy az államháztartás hiányát a kormány jövőre a GDP 0,83 százalékában határozta meg. Le kell szögezni, hogy csökken ugyan az államadósság – jövőre 43 milliárdos lesz - ám ezzel együtt mérséklődik az államháztartás hiánya csökkentésének üteme. Hiszen a 2016-os állami költségvetés elfogadásakor 2018-ra már kiegyenlített, hiány nélküli államháztartást terveztek. Igaz, akkor még egyetlen párt kormányzott, ám a kormányfőt és a pénzügyminisztert ugyanígy hívták. A koalíció létrejötte tehát mérséklő hatással van az államháztartás hiánya csökkentésének ütemére.

A 2018-as állami költségvetés nyertese egyértelműen a szociális és munkaügyi tárca valamint a védelmi tárca. Az utóbbi a NATO-val szembeni kötelezettség-vállalás következménye, míg az előbbi jelenti a büdzsé legnagyobb ellentmondását. Ugyanis 2017 a munkanélküliség aránya jelentős lefaragásának tükrében telik el, az év végére Szlovákia történetében az arány soha nem látott mélységeket ostromol. Ennek ésszerű következménye kellene, hogy legyen a költségvetés szociális és munkaügyi fejezetének lefaragása. Ehelyett a legnagyobb ütemben, 189 millióval megnő. Igaz, jövőre az éjszakai műszakban és a hét végén, ünnepnapokon dolgozók jelentős bérkiegészítésre számíthatnak – ami igazságos és végre megszületett - ám a többlet a munkáltatókat terheli, nem az államháztartást. Abszolút értékben a belügyi tárca költhet jövőre a legtöbbet, 2,4 milliárd eurót.

Az egészségügyi fejezet végül jóval a GDP 4 százaléka alatt maradt, noha az SNS el szerette volna érni a tárca jövő évi költségvetésének látványos megnövelését a hazai össztermék 4 százalékára. Itt jegyezzük meg, hogy 2005-ben, Dzurinda II. kormányának idején - amelyben részt vett az MKP is - az egészségügyi tárca GDP-arányos költségvetése elérte a hazai össztermék 5 százalékát. Hol vannak azok az idők? Ma már köztudott, hogy júliustól az egészségügyi készültség lerövidül 22 óráig és a déli járásokban annak hálózata jelentősen megritkul. Kiszivárgott az a hír is, hogy hasonló megnyirbálást terveznek az gyorsmentők hálózatában (RLP, RZP) is, itt is járásonként egy-egy gyorsmentő-állomást terveznek. Ami még az orvosi készültségnél is drasztikusabb beavatkozás a fennálló hálózatba, hiszen a legsúlyosabb esetekről van szó. Egyáltalán nem mindegy, hogy a gyorsmentő a nánai infarktushoz Párkányból fog kiszállni vagy Érsekújvárból, hogy aztán visszaszállítsa az élet-halál között lebegő pácienst az érsekújvári kórházba. Legjobb esetben a páciens az infarktust követően másfél órával kerülhet a sürgősségi műtőasztalra. Egyáltalán lesz még értelme? A meglevő hálózatok ennyire drasztikus ritkítása a déli járásokban súlyos szakmai mulasztás, ésszerűtlen és embertelen beavatkozás.     

Következzenek a költségvetés váratlan meglepetései. A pénzügyminisztérium önmagán spórol, költségvetése az ideihez képest lecsökken 119 millió euróval. Meglepő a környezetvédelmi tárca költségvetésének jelentős lecsökkenése majd 300 millióval, ám ettől még meglepőbb a közlekedési tárca költségvetésének lecsökkenése majdnem 1 milliárddal, ami azt eredményezi, hogy jövőre az ideinek csupán enyhén több, mint a fele áll majd rendelkezésére!  Ezek után felettébb meglepő, hogy a Most-Híd elégedett a jóváhagyott állami költségvetéssel. Legalábbis a sajtóban ez volt olvasható. Érdekes, különös!

Az oktatásügy költségvetése is lecsökken 70 millióval, ám ezzel egy időben 5 százalékkal megnövelik a kisebbségi nyelven oktató intézmények normatíváját, ami azt jelenti, hogy a magyar tanítási nyelvű oktatási intézményekben a diákok után járó fejpénz megnő az alap normatíva 113 százalékára. A kisebbségi kulturális alap költségvetése majdnem duplájára nő, jövőre 8 milliós költségvetéssel fog tevékenykedni, ebből 4 millió jut a  magyar kultúrára.  Ám mit jelent ez a két hídas tárca fent leírt majdnem 1,27 milliárdos költségvetés-csökkenésével szemben??? 

Végül jöjjenek a jóváhagyott jövő évi költségvetés kockázatai. A várt gazdasági növekedés a gépkocsigyárak előrejelzésein alapul, ám kockázati tényezőnek tekinthető adat, hiszen jövőre gondok merülhetnek fel az adók és a járulékok befizetési fegyelmének csökkenése miatt. További kockázat lehet az állami kórházak gazdálkodásának hiánya a sokadik tartozásleírás ellenére, valamint általánosan az egészségügyi fejezet szűkre szabott költségvetése. Kockázatos lehet továbbá az ún. szociális csomag hatása az államháztartásra.  Mindent egybevetve: eléggé valószínűnek látszik az, hogy az államháztartás hiánya az eltervezetthez képest az év végéig megnő, ami a kiadási oldalon okozhat meglepetést, az egyes tételek váratlan szűkítését. 

 

                                                                                                        Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2017.12.18. 21:13 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://farkasivan.blog.hu/api/trackback/id/tr4913510399

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.