Miután a pénzügyminisztérium nyilvánosságra hozta a jövő évi állami költségvetés javaslatát világossá vált, hogy a karhatalmi erők tárcáinak és költségvetési fejezeteinek kell beérni az ideinél szerényebb költségvetéssel.
Ellenben a közlekedési tárca keretének a növekedése lesz a legjelentősebb. Jövőre soha nem látott, két milliárdot meghaladó költségvetéssel gazdálkodhat. Miközben tudjuk, hogy a főváros és Kassa közötti D1 autópályát ennek ellenére sem fejezik be, sajnos a déli gyorsforgalmi utak, az R7 és az R2 Losonctól Kassa felé húzódó szakaszának építését, a három elkerülő szakasz összekötését sem kezdik el. A jelentős növekedés mögött az áll, hogy újjáélesztik a közpénzek és a magántőke partnerségén alapuló beruházásokat (PPP), elkezdődhet hát az „évtized üzlete”. A főpróba Fico első kormányzásának idején megtörtént, jöhet hát az attól is erőteljesebb folytatás. Hogy valójóban az utazóközönség hol érezheti majd mindennek jótékony hatását, az mellékes. Ott semmiképpen, ahol égető szükség volna rá, a leszakadó, hátrányos régiókban. A közpénzek elosztásának súlyos deformációjára utal az a tény, hogy mindeközben Nyitra megye közúthálózatának felújítása (nem új utak építése) az utóbbi öt évben tapasztalt ütem (költségvetés) alapján 145 évig tartana. További megyékben hasonló helyzetet tapasztalhatunk. Kivételt csupán azok a megyék képeznek, ahol az elmúlt években az Európai Fejlesztési Bank hiteléből felújították a megyei közutak egy részét.
A Szlovákiát átszelő európai vasúti folyosók közül továbbra is csupán az északi folyosó korszerűsítése, pályasebességének megvövelése fog folytatódni. A déli, Pozsony és Párkány közötti európai vasúti folyosó sajnos a jövő évben is „mellékvágányon” vesztegelhet.
Egyértelmű, hogy a port a mezőgadasági tárca költségvetésén verik el leginkább. Az idei kereténél jövőre 215 millió euróval kevesebbel számolhat, ami 15 százalékos csökkenést eredményez. Tekintettel az ágazatot sújtó szélsőséges időjárásra és arra, hogy az államháztartás konszolidációjának eddigi legnagyobb vesztese éppen a mezőgazdaság, a mai kormány is megüzente az ország déli térségében élőknek, hogy semennyire sem veszi komolyan a leszakadó, hátrányos régiók felkarolását. Ráadásul a gazdasági tárca régiófejlesztésre és a vállalkozások fejlesztésére szánt kerete jövőre az idei keret töredéke, 15 százaléka lesz csupán.
A pénzügyminisztérium a lakosságra és a vállalkozókra háruló terhek megnövelése, a további megszorítások helyett fogjon az eddiginél fokozottabb takarékoskodásba. Bőven akad erre lehetősége, hiszen a pénzügyi tárca költségvetése jövőre indokolatlanul és védhetetlenül megnövekszik 28 százalékkal. Ennek alátámasztására hadd jegyezzem meg, hogy a pénzügyminisztériumban tavaly az átlagbér 1.118 euróról 1.418 euróra emelkedett meg, a kulturális tárcánál 1.017 euróról 1.297-re, az egészségügyi tárcánál 828-ról 1077-re, míg az igazságügyi tárcánál 808-ról 1.077 euróra emelkedett meg a tavalyi átlagbér. Hasonló helyzet ben vannak további tárcák és az államizgazgatás más intézményei is. Élni kell csupán a kínálkozó lehetőséggel, míg nem késő.
