A Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Balatonföldváron megtartotta 9. szakmai konferenciáját a közlekedésfejlesztésről. Az évente megrendezésre kerülő három napos  konferencia átfogó képet nyújt a közlekedésfejlesztés állapotáról, az elmúlt év eredményeiről és a célkitűzésekről.

Szlovákiából egyedüliként a Magyar Koalició Pártja gazdasági és régiófejlesztési alelnöként kaptam felkérést arra, hogy a konferencián beszámoljak a Szlovákiában zajló közlekedésfejlesztésről, különös tekintettel a választások után kialakult helyzetre és a jóváhagyott kormányprogramra. Szemlétetéssel egybekötött előadásában felvázolta a kormányprogram hatását Dél-Szlovákia térségére valamint a tervezett határon átnyúló fejlesztéseket. Mivel a közlekedésfejlesztést illetően a kormányprogram egyetlen konkrét célkitűzése a főváros autópályával való mihamarabbi összekötése Kassával, csupán az északi térségben várható érdemleges területfejlesztés a D1 autópálya mentén. Sajnos elmaradhat az R7 déli gyorsforgalmi út építésének tervbe vett elkezdése. Az R2 gyorsforgalmi út építése nem a déli térségben valósulhat meg, hanem északabbra, Nagytapolcsány, Privigye és Zólyom térségében, amennyiben meglesz az építkezés anyagi fedezete. Nem fog megvalósulni a regionális vasúti vonalakon és a szárnyvonalakon történő vasúti személyszállás átruházása a megyei önkormányzatokra, mint ahogyan azt Fico első kormánya 2013-tól eltervezte. Ehelyett további leépítés várható, további vasúti szárnyvonalakon szűnhet meg a személyszállítás. Félő, hogy ez a folyamat alaposan érintheti a Dél-szlovákiai vasúti személyszállítást, például az Ipolyság-Csata vonalon.

A kormányprogramban megemlítik a Kassáról Pozsony és Bécs irányában felépülő széles nyomtávú vasutat, amely a jövőben alaposan, kedvezőtlenül befolyásolná a Bodrogközben és az Ung-vidéken élők helyzetét. Szerencsére a kormányprogramban bizonytalan diplomáciai célkitűzésként fogalmazták meg a tervezetet, nem pedig rövid távú konkrét, szakmai tervezetként.  Meggyőződésem, hogy az ország stratégiai érdekeit sem veszi figyelembe a szélesnyomtávú vasút javaslata, nem is beszélve a hatalmas forrásigényéről. És mit szólna mindehhez az Európai Bizottság, hiszen több éve Európai uniós forrásokból gőzerővel korszerűsitik a Vág-mentén haladó vasúti folyosót? Szükség van mindkettőre? Közben a másik, Pozsony és Párkány között húzódó, IV. páneurópai vasúti folyosó korszerűsítésére eddig egyetlen eurót sem költöttek el.

A közlekedési fejlesztéseknél újra megjelennek a PPP – a közszéra és a magánszféra partnerségén alapuló – beruházási és pénzügyi konstrukciók, amelyeket az előző kormányzat teljesen megszüntette, olcsóbbá téve ezel a közútfejlesztési beruházásokat.

A Szlovákia és Magyarország közötti határmetszési pontokat illetően látványos előrelépés, hogy a közelmúltban felépült két Ipoly-híd és hamarosan felépülhet további két híd valamint egy összekötő út, amely a harmadik Ipoly-hídon szolgálhatja a forgalmat. Ezen kívül komoly előrelépésnek tekinthető, hogy néhány hónapja tető alá hozták azt a kormányközi megállapodást, amely tartalmazza a Szlovákia és Magyarország közötti 90 határmetszési pontot, amely a meglevő határátkelők mellett további 61 regionális, helyi jellegű határátkelő megnyitását teszi lehetővé a jövőben. Lemaradásunkat enyhítheti mindez, hiszen régiónkban átlagosan 45 kilométerenként van határátlépési lehetőség. Belgium és Hollandia között átlagosan 5 kilométerenként.

Szerző: farkasivan  2012.05.19. 21:31 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://farkasivan.blog.hu/api/trackback/id/tr114526488

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.