Amikor nyilvánosságra hozták az EU országok szeptemberi statisztikáját az új gépkocsik értékesítéséről, senki sem lepődött meg azon, hogy Írországban több, mint 35 százalékkal visszaesett a gépkocsik értékesítése az egy évvel korábbi adatokhoz képest, Portugáliában pedig majdnem 34 százalékkal. Mindkét ország államháztartása kritikus helyzetben van, igénybe vették az euró első védősáncának forrásait.
Ehhez mérten lecsökkent polgáraik életszínvonala, amely megmutatkozik az új gépkocsik értékesítésének adataiban is. Az új gépkocsik értékesítése ugyanis az egyik fokmérője a társadalom gazdaság-lélektanának, viselkedésének tekintettel a jelenlegi és a várható gazdasági folyamatokra. Emellett az egy éves index figyelembe vételénél Szlovákiában is lecsökkent az eladás 4,4 százalékkal, Magyarországon 2,1 százalékkal. Ez is érthető sőt, a csökkenés mindkét országban a vártnál visszafogottabb volt. A gépkocsiforgalmazók örömére. És itt jön az első görög paradoxon: Görögországban a szeptemberi értékesítés az egy évvel korábbi adatokhoz képest megemelkedett több, mint 12 százalékkal. Annak ellenére, hogy az ország az államcsődhöz a legközelebb került, szeptemberben tetőzött a tiltakozási hullám, generális sztrájkok bénították meg az egész országot. Vagyis az emberek nem is élnek olyan rosszul, a pánik csupán színlelt jelenség lenne? Bizonyára nem így van, a gyakorlatban nem minden esetben igazolódnak be a gazdaságtan tételei, főleg kritikus, csődközeli helyzetben.
A következő gyöngyszem és egyben a másik görög paradoxon az EU közvetlen, alanyi jogú agrártámogatásának 2008-as adatai a hektárra átszámított átlagos támogatás magasságában, amelyek a mellékelt grafikonon szerepelnek. Ne feledjük, ez volt az utolsó, válságot megelőző konjunkturális gazdasági év. A szlovákiai gazdáknak eljuttatott EU támogatás a hatodik legalacsonyabb, a magyarországi gazdáknak továbbított közvetlen támogatás alulról a tizedik volt. Toronymagasan a legkiemelkedőbb támogatásban a görögországi gazdák részesültek. Az EU egyéb forrásainál is Görögország busásan részesült a brüsszeli büdzsé jótékony támogatásából 1981-től, Görögország felvételétől az EU-ba egészen máig. Ennek ellenére is Görögország államháztartása áll a legrosszabbul, a görögök állnak legközelebb az államcsődhöz. Csodálatos makroközgazdászok, szakpolitikusok vezethették az országot az elmúlt évtizedekben. Ahhoz hasonlítanám a helyzetet, amikor a bugdácsoló, gyengécske diák leköti az osztályban a tanár figyelmét és energiáit, neki meg emiatt kevesebb ideje marad foglalkozni a tervezett tananyaggal. Mindennek a kárát a többi diák látja, mert a kelleténél kevesebb ideje marad a tanárnak elmagyarázni a tananyagot. Végülis a bukdácsoló, gyengécske diák négyesekkel átevickél a felsőbb évfolyamba, azonban a betervezett tananyagot a tanulmányi év folyamán nem tudták teljes egészében átvenni. Vagyis a gyengécske tanuló diáktársain élősködött, arról nem is beszélve, hogy itt-ott elcsente diáktársai tízóraiját. Majdcsak akad további 16 balek ország az eurózónában, amelyek kisegítik Görögországot a bajból.
A felmerülő kérdések kérdése: mégis mit szól mindehhez Brüsszel? Miért engedték a dolgokat idáig elfajulni? Mi haszna az EU bürokratikus rendszerében az egyes tagországokból hetente, havonta Brüsszelbe továbbított számos kimutatásnak? Athén netán kozmetikázta azokat? A brüsszeli bürokraták számos ellenőrzése rendre jóváhagyta az onnan továbbított adatokat. Valahol a rendszerbe hiba csúszott. Nem kicsi, nagy sőt nagyon nagy.
Csak eperszem a torta tetejére, hogy miután a bankokkal leíratták a görög adósság felét, a pénzpiacokon nem nyugodtak meg a kedélyek. Írország és Portugália után Görögország lehet sorban a következő, aki igényelheti a kibővített és hatásköreiben kiszélesített első védősánc támogatását, megelőzvén az ország államháztartásának teljes összeomlását. Mindeközben ne feledjük, a szlovák kormányról szóló bizalmi szavazást követően két nappal a pozsonyi törvényhozás megszavazta Szlovákia 7,7 milliárd eurós garanciavállalását az első védősáncban, miközben az állami költségvetés idei évre betervezett adóbevételeit tavaly ilyenkor 8,7 milliárd euróban határozták meg. Csupán a mérték megbecsülése, az adatok megsaccolása végett…..Mégis, ezek után mi következhet?
