Az Európai Unióban a Leader társulások, a helyi akciócsoportok (HACs)  képviselik a vidékfejlesztés és a területfejlesztés egyik leghatékonyabb formáját, eszközét. 2016-ban, a parlamenti választás hetében döntöttek az SzK Földművelési Minisztériumában - amely akkor egyszínű volt, a Smer irányítása alatt – arról, hogy mely helyi akciócsoportok, kistérségi társulások jutnak a Leader országos hálózatába. A parlamenti választást követő hétfőn jelentették be a régióink számára lesújtó eredményt. Az Európai Unióban a Leader társulások, a helyi akciócsoportok (HACs)  képviselik a vidékfejlesztés és a területfejlesztés egyik leghatékonyabb formáját, eszközét. 2016-ban, a parlamenti választás hetében döntöttek az SzK Földművelési Minisztériumában - amely akkor egyszínű volt, a Smer irányítása alatt – arról, hogy mely helyi akciócsoportok, kistérségi társulások jutnak a Leader országos hálózatába. A parlamenti választást követő hétfőn jelentették be a régióink számára lesújtó eredményt. 

nr_leader_terkep_2017.jpg      Akkor a Nyitrai kerület déli feléből csupán egyetlen  HACs jutott a Leader országos hálózatába, mégpedig az Udvard és Környéke HACs. A Nyitrai kerület északi részéből az összes, azaz nyolc HACs jutott az országos hálózatba, egyetlen egy kivételével. Az országos hálózatba jutó HACsok - együttműködő települések, vállalkozók és civilek -  euromilliókhoz jutnak vidékfejlesztésre, amely forrásokat kisebb-nagyobb projektek és fejlesztések fedezésére hasznosíthatnak.  Azt hitték akkor az érintettek, hogy ez a diszkrimináció már nem múlható felül, ezt már nem lehet überelni. Dehogynem!  Naivak voltak a vájtfülű szakmabeliek.      Ugyanis a 2016. márciusában meghozott diszkriminatív döntést számos szakmai érdekszervezet Brüsszelben megtámadta, köztük a Szlovákiai Falvak és Városok Szövetsége. Az akkori döntést időközben megszüntették. Az új döntésre várva, a Nyitrai kerület déli részében tevékenykedő nyolc HACs öt HACs-ba tömörült, hogy nagyobb eséllyel pályázza meg a Leader országos hálózatába kerülést. Ez is hasztalan volt, szinte felesleges. Ugyanis a minap az SzK Földművelési Minisztériumában – amely immár az SNS felügyelete alá tartozik, de van a Most-Híd színeit képviselő államtitkára, vagyis politikai társfelelőse -  a panaszokat és Brüsszel közbenjárását követően meghozták új döntésüket, amely bizony a korábbi diszkriminációt is übereli. Nem is akárhogyan!

      Ezúttal a Nyitrai kerület déli térfeléről egyetlen egy HACs sem jutott a Leader országos hálózatába. A további három déli megyét illetően is hasonló döntés született, egy-két HACs kivételével  Bizonyára itt délen, hozzá nem értő, pocsék szakemberek dolgoznak, akik jottányit sem értenek a stratégiák megszerkesztéséhez, kidolgozásához! Gondolják a minisztériumban.....Mi pedig mást gondolunk: égbekiáltó hátrányos területi megkülönböztetés, diszkrimináció tanúi vagyunk újra.  Nem először és reméljük, hogy utoljára. A Nyitrai kerület mellékelt térképén - amelyen az egyes HACsok, vagyis kistérségek más-más színnel vannak megjelölve - a vastag fekete vonallal behatárolt, déli részből egyetlen egy HACs sem jutott a Leader országos hálózatába. A kerület északi részéből mindegyik, egyetlen egy kivételével. Az SzK Földművelési Minisztériuma döntésének következtében. Meddig hagyjuk ezt az égbekiáltó igazságtalanságot?      

    Tudják az egészben mi az érdekes? A megyei választások hetében még délen is a tapasztalt, komoly szakmai tevékenységet felmutató HACsok vezetőit nem hivatalosan arról biztosították, hogy biztos befutók. Láss csodát, a mellékelt térképen megtekinthetjük, mi történt a megyei választásokat követő hétfőn........Megvárták tehát a megyei választások eredményét. Az érdekeltek pedig joggal kérdezhetik: a politikai eredménytelenségre vajon miért kell döbbenetes szakmai döntéssel válaszolni?

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2017.11.20. 19:42 Szólj hozzá!

Néhány témára szeretnék rávilágítani, amelyek a választási kampányban rezonáltak az elmúlt hetekben a Komáromi járásban. Kétségkívül, hihetetlenül fontos volna az Izsa és Komárom határában levő, időnként roppantul forgalmas kereszteződés helyén megépíteni a körforgalmat. Ám annak hozadékát nem szabad túlbecsülni, az sem mindenható. Bizonyíték erre az érsekújvári körforgalom, a Nyitra-parti közúti híd szomszédságában. Na de ki építse meg? Természetesen állami hatáskör, a pozsonyi közlekedési tárca feladata. Hiszen két első osztályú út, az I/63 sz. és az I/64 sz. út kereszteződésében kellene megépíteni a körforgalmat. Ha ma építenék meg, akkor is késő lenne. Na de eddig miért nem épült meg? A kérdés címzettjei a közlekedési miniszter és komáromi társai a kormányzó pártból.

estakada.jpgA választási kampány idején vita tárgyát képezte az is, vajon ki a felelős a komáromi Duna-híd megépülését követő roppantul fontos beruházás, a várost elkerülő út megépítéséért, valamint a Vág-híd felújításáért? Újfent állami hatáskör, tehát a pozsonyi közlekedési tárca. Hiszen a majdani Duna híd az állami hatáskörben levő I/63 sz. útra kötődik, a Vág-híd ugyanezen állami út fontos közlekedési eleme. Természetesen, az olyannyira fontos elkerülő utat tartalmaznia kell Komárom város területfejlesztési tervének, Nyitra megye területfejlesztési tervének és az állami területfejlesztési koncepciónak (KURS). Mivel állami beruházás, ez esetben mérvadó az állami területfejlesztési koncepció. Amellyel (e részletében) nem lehet ellentétes sem a megyei területfejlesztési terv, sem Komárom város területfejlesztési terve. A megye felelőssége tehát tizednyi százalékban mérhető. Ugyanis állami beruházásnál, állami tervdokumentációnál a beruházónak, vagyis a közlekedési tárcához tartozó SSC-nek ill. NDS-nek kell kérvényeznie időben – a majdani Duna-híd gondolatának felmerülése idején, mondjuk tíz-tizenöt éve a város valamint a megye területrendezési tervének kiegészítését, módosítását – nem pedig utólag vakarózni és mást okolni e hiányosság, tetemes késés végett.

Hogy bizonyítsam a hatáskörök felülrendeltségét: két éve megnyílt Nyitra megye területrendezési tervének módosítása. Tüstént módosítást javasoltam, hogy Nyitra megyei szakaszának kritikus részén a majdani R7-es déli gyorsforgalmi út Érsekújvárt ne északról, hanem délről kerülje el – ami alapvető érdeke a Komáromi járásnak, ezen belül Ógyalla, Gúta és Komárom, valamint Párkány és Zselíz kistérségeinek egyaránt. Számos helyi önkormányzat, szakmai és civil társulás a módosításomat támogatta. Hosszas vita után elfogadta a megyei képviselő-testület is. Csakúgy, mint azon módosításomat, hogy a majdani R3-as észak-déli gyorsforgalmi út az Alsó Garam mentén húzódjon, a leghosszabb szakaszon Nyitra megye területén. Mindkét módosításomat, Nyitra megye határozatát a közlekedési minisztérium, valamint szakmai intézménye, az NDS elvetette, a megyei önkormányzatot arra kényszerítette, hogy módosítsa korábbi határozatát. E példán látszik, kinek van döntő szava. Ki a felelős az I. osztályú utak tervezési szakaszának előkészítéséért.

Nagy port kavart a komáromi Selye János Gimnázium patinás épülete energetikai hatékonysága megnövelésére jóváhagyott magas összeg, az 1,85 millió euró története. Mindenekelőtt le kell szögezni: inkorrekt, amikor egy képviselő-testület a választási időszak utolsó testületi ülésén a következő, minden bizonnyal más összetételű testület számára elfogadja a következő gazdasági év költségvetését. Ezt a testületi ülésen is leszögeztem. Kettő. Nem lett külön tételként elfogadva a beruházás magas összege, csupán a tartalékalap ilyen célirányú felhasználása, az is két gazdasági évben. 2018-ban 600 ezer euró összegben, majd 2019-ben a fennmaradó 1,25 millió összegben. Bizonytalan ez, mint a kutya vacsorája. Hiszen mi a garancia arra, hogy a következő választási időszakban ugyanilyen felállás lesz a megyei hivatalban és a megváltozott összetételű megyei képviselő-testület hasonlóan visszafogott gazdaságpolitikát folytat, mint az eddigi? Mi lesz, ha költekezni fog és nem marad a tartalékalapban semmi? Azért lett így elfogadva, mert a megyei hivatal így terjesztette be, az utolsó pillanatban. Mi hosszabb ideje szorgalmaztuk, hogy a gimi patinás épülete újjáépüljön. Nyilván az utolsó pillanatban a Most-Híd tisztviselőinek lobbizása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a megyei hivatal éppen most, a választások előtt nyújtson be ilyen tartalmú költségvetési módosítást. Ismétlem, ezzel a költségvetés tartalmilag nem módosult, csupán a tartalékalap majdani célirányos felhasználása lett meghatározva. Akkor kerülhet sor a felhasználására, ha megfelelő mennyiségű forrás lesz a tartalékalapban. Viszont egyet ne feledjünk el: a Most-Híd egyetlen megyei képviselője szavazta meg a határozatot az MKP 15 megyei képviselője mellett. Ha mi nem szavaztuk volna meg, a módosítás határozata nem lett volna elfogadva. Ennyi az igazsághoz hozzátartozik. Ki-ki döntse el, mindebben kinek mekkora érdeme van. Egy biztos, a költségvetés tartalmi tételeként sokkal biztosabb lábon állna a gimi épületének felújítása, mint a tartalékalap felhasználása célirányos meghatározásával. A következő, 5. választási időszak elején, a költségvetés első módosításánál megpróbáljuk a költségvetés tartalmi tételei közé iktatni a patinás épület felújításának tetemes összegét.

 

Farkas Iván, az MKP alelnöke, Nyitra megyei képviselő

 

Szerző: farkasivan  2017.11.16. 18:31 Szólj hozzá!

Az új év kezdetén megszűnhet az orvosi ügyelet Párkányban. Emiatt ne a Párkányi Rendelőintézet igazgatóját vagy az intézmény fenntartóját, Nyitra Megye Önkormányzatát hibáztassák. Párkányhoz hasonlóan megszűnhet az ügyelet Zselízen és Ipolyságon is. Ott sem a kórházak igazgatóit hibáztassák és az intézmények fenntartóját, a városi önkormányzatokat. Állami hatáskörben történik a változás, a SzK Egészségügyi Minisztériuma hatáskörében, törvénymódosítás következtében. Vagyis a pozsonyi törvényhozásban az egész kormánykoalíció megszavazza az orvosi ügyeletek jelentős szűkítését.

01_6.jpgNemcsak földrajzilag, hanem időbeosztásban is. Hiszen a járási székhelyeken fennmarad az orvosi ügyelet a felnőttek részére, ám csupán naponta 22 óráig. A gyermekorvosi ügyelet még inkább szűkül, hiszen a kisebb járások székhelyein is megszűnik. Az is csupán 22 óráig üzemel a jövő évben.

Párkányból megközelítőleg 50 kilométerre kell majd utazni az orvosi ügyeletre a járási székhelyre, Érsekújvárba. Tömegközlekedés hiányában, hiszen késő este már nem járnak sem autóbuszok, sem vonatok. Ám Kiskesziről vagy Bényből a távolság 70 kilométerre növekszik.  Hasonlóan,  Zselízről és Ipolyságról is majdnem 50 kilométerre lesz a lévai orvosi ügyelet, nem is beszélve a távolabbi falvakról és a tömegközlekedés hiányáról. Nyilván hasonló bonyodalmakat okoz az intézkedés Somorja, Nagymegyer, Ógyalla, Gúta és a többi kistérségi központ vonzáskörzetében.

A változás egyetlen pozitív oldala a szolgálatot teljesítő személyzet – orvos, nővér, mentős – esti szolgálata után járó órabérének jelentős megnövelése. Meggyőződésem, hogy ezzel együtt az egészségügyi tárcának az emberek bosszantása helyett forrásokat kellett volna találnia az eddigi hálózat fenntartására. Ugyanis az 1996-ban lezajlott közigazgatási reform délen meghagyta a nagy járásokat, míg középen és északon minden kistérségi központból járási székhelyt kreált. Itt semmi sem változik az orvosi készültség hálózatában, ám délen a készültségek járási székhelyekhez igazításának következménye az lesz, hogy sokaknak az orvosi készültségre sokkal távolabbra kell majd utazniuk. Mindent egybevetve, a kormánykoalíció az egészségügyi ellátás színvonalának megnövelése helyett – amit a kormányprogramba foglalt - az ellátás hozzáférhetőségének jelentős minőségi rontásába fogott. Ne csodálkozzon, ha délen a páciensek, a polgárok nemtetszését váltja majd ki az intézkedés. Ekkora baklövés a kormányoldalon ritkán tapasztalható! 

 

Farkas Iván, az MKP alelnöke, Nyitra megyei képviselő

 

02_4.jpg

Szerző: farkasivan  2017.11.14. 20:12 Szólj hozzá!

A megyei választások tétje

Hat részben – a nulladik rész a megyei hatáskörökről szólt - egy-egy megyei hatáskörre bontva tártam az olvasó elé a Magyar Közösség Pártja színeiben, Nyitra megyében elért eredményeinket és a következő, 5. választási időszakra szóló célkitűzéseinket, programunkat. Mindezt kiegészítettem 4 részből álló kisfilm-sorozattal.

hatter.jpgNéhány mondattal ecsetelném a november 4-i megyei választások tétjét és jelentőségét. 1918-tól, 83 éven át Csehszlovákiában, majd Szlovákiában nem léteztek megyei önkormányzatok. Az első megyei választáson, 2001-ben megválasztottak megyei képviselővé, 35 évesen lehettem a költségvetési, pénzügyi és vagyonjogi bizottság elnöke. Az együttműködés szemszögéből az azóta eltelt 4 választási időszakot, 16 esztendőt két részre bontanám: 14 évig mély választóvonal húzódott a szlovák koalíció és az MKP képviselőcsoportja között. Az első választási időszakban mi voltunk többségben, azóta folyamatosan a szlovák koalíció. Így kezdődött a 4. választási időszak is. 2013. decemberében, az első képviselő-testületi ülésen – annak ellenére, hogy a 2. legnépesebb frakciót alkottuk, alkotjuk a megyében - egyetlen megyei tisztségbe sem szavazták meg az MKP képviselőjét, ellentétben a parlamentáris demokráciákban megszokott gyakorlattal. Frissen megválasztott frakcióvezetőként úgy jellemeztem a kialakult helyzetet, hogy az aranyidai gőzhenger – emélkeznek rá? Mečiar irányította – húsz év elteltével Nyitrára ért. E kijelentésem nagyon megérintette a szlovák megyei képviselőket, és a megye vezetőit.

Majd a jég fokozatosan olvadni kezdett. Egy év elteltével kiharcoltuk két szakbizottság elnöki tisztségét. Majd újabb egy év múlva, a választási időszak közepén a szlovák koalíció valójában szétesett. Egyszeriben megbecsült, együttműködésre alkalmas képviselőcsoporttá váltunk. Helyzetbe kerültünk s a kialakult helyzetet hatékonyan kihasználtunk. Az utóbbi két évben olyan eredményeket, beruházásokat értünk el régióink, szülőföldünk javára, amilyeneket a korábbi 14 év folyamán sohasem. Ezeket a sorozat előző 5 részben, a teljesség igénye nélkül felsoroltam. Éppen a mai napon Nyitra megye és a budapesti NIF ZRt. közösen nyújtják be az Interreg Program irányító hatósága elé a Helemba és Ipolydamásd között megépítendő Ipoly-híd EU-pályázatát. Örömmel tölt el, hogy frakcióvezetőként ügyes taktikázással, a korábban mellőzött pozícióból sikerült a képviselőcsoportunkat bemanőverezni a szlovák képviselőkkel történő széles körű együttműködésbe. Ehhez a 15 tagú képviselőcsoportunk szoros összefogása kellett. Együttműködés nélkül csupán szimbolikus eredmények érhetők el, azok is esetlegesen. Mint az azt megelőző 10 esztendőben, 2005 és 2015 között.

Itt szeretnénk folytatni. Sőt, még több beruházást, útburkolat-felújítást kellene elvégezni a megye déli járásaiban. Csupán akkor valósulhat meg a folytonosság és a fejlődés, ha erősek leszünk, ha számot tevő erőt képviselünk. Ha legalább annyian képviseljük majd régióinkat, szülőföldünket az MKP Nyitra megyei képviselőcsoportjában, mint eddig (tizenöten az 54 tagú képviselő-testületben). Ha kevesebben leszünk, nem leszünk kívánatosak az együttműködésre, nem valósulhat meg régióink, szülőföldünk felzárkóztatása a megyén belül. Régióink és nemzetközösségünk méltó, határozott képviselete mellett a soron következő megyei választás másik nagy tétje, hogy a hagyományos pártok képviselői felülkerekedjenek a szélsőségesek képviselői felett. Mivel két éve megszűnt a választóvonal a magyar és a szlovák pártok között Nyitra megyében, úgy tűnik, a következő időszakban a hagyományos pártok és a szélsőségesek között húzódhat majd a mély választóvonal. Vagyis a tárgyilagos, racionális tenni akarás valamint a populizmus és a sovinizmus elegye között. Az utóbbi feltűnően érezhető volt a választási kampányban, különösen a televízió-vitákban. A hangzatos jelszavak, lózungok csak úgy ömlöttek, belső tartalom nélkül, feltűnően mellőzve a hozzáértést és a szakértelmet.

Az előbbit közösen segítsük elő, az utóbbit pedig közösen akadályozzuk meg. Ehhez két dologra lesz szükség: tisztelettel kérjük, szánják rá szombaton azt a húsz percet, jöjjenek el választani. Amennyiben eljönnek, arra kérjük Önöket, válasszák az MKP jelöltjeit. Csupán számottevő, erős frakcióban tudjuk valóra váltani elképzeléseinket, programunkat és célkitűzéseinket. Régióink, szülőföldünk felzárkóztatását, polgártársaink gyarapodását. Önök érdekében szeretnénk erős képviseletet, erős régiókat. Szavazatával segítse elő, hogy méltón képviselhessük Önt, rokonait és barátait a Nyitra Megyei Önkormányzatban. Köszönjük szépen a bizalmat!

 

Farkas Iván, az MKP elnökjelöltje Nyitra megyében, a Párkányi körzet képviselőjelöltje

 

Szerző: farkasivan  2017.11.03. 06:50 Szólj hozzá!

Regionális fejlesztés

Hét részben, egy-egy megyei hatáskörre bontva szeretném az olvasó elé tárni a Magyar Közösség Pártja színeiben, Nyitra megyében elért eredményeinket és a következő, 5. választási időszakra szóló célkitűzéseinket, programunkat.

buza_2.jpgRégiónk, a párkányi régió fejlődése, turizmusra, idegenforgalomra valamint szőlészetre és borászatra épülő jövőképe, illetve az itt élő polgárok egészsége érdekében továbbra is ellenezzük a hulladékégető megépítését Párkányban. Nyilvánosan kiállunk a tervezett beruházás megvalósítása ellen. Hamarosan bejelentést teszünk egy gyakorlati lépésről, amely erőteljesebbé teheti küzdelmünket a párkányi hulladékégető megépítése ellen.
Nyitra megye két középtávú stratégiai tervvel is rendelkezik, amelyeket a megyei képviselő-testület fogadott el. Egyik a megye gazdasági és szociális fejlesztésének programja (PHSR), a másik Nyitra megye vidékfejlesztési stratégiája. Mindkettő meghatározza Nyitra megye leszakadó, hátrányos helyzetű régióit, ebben a sorrendben: Ipolymente, Alsó Garammente, Dunamente és Alsó Vágmente. A stratégiai dokumentumok leszögezik továbbá, hogy elsősorban e leszakadó térségeket kell fejleszteni. Felzárkóztatni a megye fejlettebb járásai színvonalára.

Nosza, lássunk hozzá! Amíg az MKP megyei szinten a mindenkori szlovák koalíció ellenzéke, a megyei döntések peremére taszított képviselőcsoport volt, vajmi keveset tehetett szülőföldünk, Nyitra megye déli járásainak felzárkóztatásáért. Ám bő két éve a helyzet alaposan megváltozott. Tulajdonképpen szétesett a szlovák koalíció (nem volt nagy dobra verve), mi pedig helyzetbe kerültünk. Azóta beruházások sorát valósítottuk meg Nyitra megye déli járásaiban, továbbiak megvalósítását pedig előkészítettük. Ezekről bőven említést tettem a sorozat előző részeiben. Mindent egybevetve, összegezve: ami megilleti északot, az illesse meg délt is!

Itt szeretnénk a sort folytatni. Szülőföldünk, régióink érdekében, az itt élő polgárok javára. Ehhez kérjük az Ön bizalmát, segítségét, támogatását! Jöjjön el november 4-én választani és szavazzon az MKP jelöltjeire. Azokra, akik a régiónkban, együtt élve Önökkel, hitelesen felvállalják gondjaink, bajaink fokozatos oldását, végső soron pedig megoldását. Nemcsak akarják, de tudják. Hiszen megvan ehhez minden adottságuk. Helyismeretünk, emberismeretük és más, kellő adottságaik!

Bízzanak bennük, bízzanak bennünk!

Köszönjük a bizalmat:

Farkas Iván, az MKP elnökjelöltje Nyitra megyében, a Párkányi körzet képviselőjelöltje

 

Szerző: farkasivan  2017.10.31. 07:50 Szólj hozzá!

Hétfőn lezajlott a Nyitra Megyei Önkormányzat utolsó, 34. képviselő-testületi ülése a lassan befejeződő, 4. választási időszakban.Hétfőn lezajlott a Nyitra Megyei Önkormányzat utolsó, 34. képviselő-testületi ülése a lassan befejeződő, 4. választási időszakban.     

dsc00811.JPGAz önkormányzat eldöntötte Nyitra megye jövő évi, kiegyenlített költségvetését. A bevételi és a kiadási oldalon egyaránt 224 millió euró szerepel, miközben a megye déli járásaiban számos II.osztályú út burkolat-felújítását is tartalmazza. Eldöntöttük, hogy a komáromi Selye János Gimnázium műemlék jellegű épülete felújításra kerül. 1,85 millió eurót hagytunk jóvá a történelmi épület hőszigetelésére, energetikai hatékonysága jelentős megnövelésére. Ebből 600 ezer euró jövőre lesz felhasználva, a megye tartalékalapjából. A többi 2019-ben, ügyszintén a megye saját forrásaiból.   

A korábbi években komoly nézeteltérést okozott a megye azon általános érvényű rendeletének jóváhagyása, amely a megye területén működő középiskolák megnyitható első osztályainak számát rögzíti. Függetlenül az iskola fenntartójától, legyen az a megye, magánszemély vagy egyház. Az előző három esztendőben azért küzdöttünk, hogy a Bátorkeszi Magán Szakközépiskola újabb, érettségivel végződő első osztályt nyithasson, vendéglátás szakon. Eddig sikertelenül. Ma azonban jóváhagytuk a 10/2017 sz. általános érvényű rendeletet, abban pedig azt a módosítást, amely a következő tanulmányi évben a magán szakközépiskola részére engedélyezi az ilyen irányú osztályát megnyitását. Az ilyen irányzat iránt hosszabb ideje fennáll a diákok érdeklődése, nem lesz tehát gond az első osztály megtöltése.     

A választási időszak kezdetén – amely az Európai Unió aktuális programozási és költségvetési időszakénak kezdete is egyben – az MKP képviselőcsoportja nevében javasoltam, hogy térjünk vissza a határátkelők megnyitásához az Ipoly alsó folyásán. A megye egyetlen új határátkelő fejlesztéséhez, a Helemba és Ipolydamásd közötti Ipoly-híd beruházásához járult hozzá. A híd előkészületei az utóbbi egy év folyamán olyannyira felgyorsultak, hogy Nyitra megye partnerével, a magyarországi NIF ZRt.-vel együtt az ellenőrzési időpontig, november 3-ig benyújtja az Interreg Program hatóságához közös pályázatát az Ipoly-híd megépítésére. Ma jóváhagytuk a beruházás szlovákiai részének önrészét 120 ezer euró összegben, melyet Nyitra megye saját költségvetéséből finanszíroz.

Elfogadtuk az idei, 2017-es megyei költségvetés módosítását is, amelyben 13,5 ezer eurót hagytunk jóvá a komáromi Jókai Színház havária-helyzetének orvoslására. 

A megyei képviselő-testület jóváhagyta a 9/2017 sz. általános érvényű rendeletét, amelyben meghatározta, hogy a magán és egyházi fenntartású művészeti alapiskolák, nyelviskolák és nevelési intézmények – kollégiumok, napközi otthonok – a megyei fenntartású intézményekhez hasonlóan, megkapják a fejpénz 100 százalékát. Immár harmadik éve. E tekintetben Nyitra megye az egyetlen a nyolc megye közül, amely a fejpénz lehető legmagasabb összegét hagyta jóvá a magán és egyházi fenntartású intézmények számára. Számos városi önkormányzat számára is követendő példát mutatva. 


Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

Szerző: farkasivan  2017.10.30. 20:33 Szólj hozzá!

Közlekedés (folytatás)

Hét részben, egy-egy megyei hatáskörre bontva szeretném az olvasó elé tárni a Magyar Közösség Pártja színeiben, Nyitra megyében elért eredményeinket és a következő, 5. választási időszakra szóló célkitűzéseinket, programunkat.

ipoly-hid.jpg2008-ban, Nyitra Megye Közgyűlésében javasoltam, hogy a megye az Ipoly alsó folyásán a NIF Zrt. partnereként alakítson ki három új határátkelőt. Ipoly-hidat Helemba és Ipolydamásd, valamint Ipolypásztó és Vámosmikola között, illetve Ipolyvisken a meglevő hidat kösse össze a magyarországi Tésával. A közgyűlés javaslataimat elfogadta, majd az Európai Unió 10 millió euróval megtámogatta a három határátkelő létrehozását. 2012-ben Nyitra megye a projektből végérvényesen kiszállt. A 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszak elején, a most végződő megyei választási időszak kezdetén azt javasoltam, hogy térjünk vissza eredeti elképzelésünkhöz. Azok közül a megye csupán az egyiket vállalta fel, a helembai Ipoly-hidat. Az azóta eltelt időszakban számos előkészületi munka el lett végezve, novemberben a felek minden bizonnyal benyújtják közös pályázatukat a híd megépítésére, az EÚ Interreg programja keretében. Ilyen forgatókönyv esetén 2018 második felében a híd építése elkezdődhetne.

2004-ben, Nyitra megye területrendezési terve megalkotásánál a majdani R7-es déli és R3-as gyorsforgalmi utak nyomvonala Nyitra megye alapvető érdekei mentén került a tervbe. Vagyis az R7-es Érsekújvár déli elkerülésével, az R3-as az Alsó-Garam mentén húzódva. A megye olyan térségeinek gazdaságfejlesztését és területfejlesztését (munkahelyek tömeges létrehozását) szolgálnák, amelyek leszakadó, hátrányos helyzetű térségek. Az elmúlt választási időszakban, 2012-ben a megye területrendezési terve kis módosításánál minden megváltozott. Majd két éve a megye hozzálátott a területrendezési terve első mély módosításához. Ekkor próbáltuk meg a majdani gyorsforgalmi utak nyomvonalának módosítását az eredeti, 2004-es elképzelés alapján. Az R7-es déli elkerülője Érsekújvár, ezen kívül Gúta, Ógyalla, Komárom, Párkány és Zselíz vonzéskörzeteinek alapvető érdekeit szolgálja. 60 helyi önkormányzat, 9 szakmai és társadalmis zervezet támogatta az elképzelésünket. Nyitra megye képviselő-testülete a módosító indítványainkat elfogadta. Ám a közlekedési minisztérium hatálytalanítatta a megye módosításait, lévén hogy ellentétes az országos területrendezési tervvel. Az R7-esnél meghagyta Érsekújvár északi elkerülőjét, amely egyetlen város, Nagysurány vonzáskörzetének felel meg. Az R3-as esetében pedig továbbra is a Besztercebánya-Zólyom-Korpona-Ipolyság vonalat nyomja, amelyről köztudott, hogy a közlekedési szakma keresztet vetett rá, az erős Natura 2000 érintettség miatt. Lényeg, hogy ne haladjon magyarok által sűrűn lakott térségen, az Alsó-Garam mentén – vallják az országos felelősök. Pedig Nyitra megye alapvető érdekeit e változat szolgálná, hiszen 70 km hosszúságban haladna a megyénk területén. Ekkora területen érintené a jobb sorsra érdemes régió gazdaságfejlesztését, munkahely-teremtését Lévától, Zselízen keresztül egészen Párkányig. Mivel e téma nem lefutott, a következő választási időszakban is érdemes lesz vele foglalkozni, küzdeni szülőföldünk alapvető érdekeiért.

Hihetetlenül fontos lesz az IROP programba foglalt stratégia, Nyitra megye innovációs stratégiájának fokozatos megvalósítása. Észak-déli irányban meg kell majd építeni Nyitra, Érsekújvár és (immár a Duna-híd következményeként) Komárom elkerülő körgyűrűit. A gazdaságfejlesztés, munkahely-teremtés végett kiemelten fontos lenne a folyami kikötők fejlesztése, korszerűsítése, közelükben multimodális logisztikai parkok építése Komáromban és Párkányban. A vasúti pályák és vasúti megállók fejlesztése, újjáépítése is elengedhetetlen, gondolva a hamarosan üzembe kerülő nyitrai gépkocsigyár, a Jaguar-Land Rover termelői kapacitásának bebiztosítása végett. Ám, ami még ennél is fontosabb: a beszállító háttéripar termelői kapacitását a megye központjától a peremvidékre kellene irányítani. A zselízi, a párkányi, az érsekújvári, a lévai, vagy a gútai ipari parkokba. Örvendetes, hogy e téren az első komoly fejlesztés megkezdődött, Ipolyságon épül a német beruházó gyártóüzeme, amely gépkocsik alkatrészeit fogja előállítani. E sort kellene folytatni a Garam, a Duna és a Vág mentén.

Farkas Iván, az MKP elnökjelöltje Nyitra megyében, a Párkányi körzet képviselőjelöltje

 

Szerző: farkasivan  2017.10.30. 20:31 Szólj hozzá!

Hétfőn lezajlott a Nyitra Megyei Önkormányzat utolsó, 34. képviselő-testületi ülése a lassan befejeződő, 4. választási időszakban.Hétfőn lezajlott a Nyitra Megyei Önkormányzat utolsó, 34. képviselő-testületi ülése a lassan befejeződő, 4. választási időszakban.     

dsc00811.JPGAz önkormányzat eldöntötte Nyitra megye jövő évi, kiegyenlített költségvetését. A bevételi és a kiadási oldalon egyaránt 244 millió euró szerepel, miközben a megye déli járásaiban számos II.osztályú út burkolat-felújítását is tartalmazza. Eldöntöttük, hogy a komáromi Selye János Gimnázium műemlék jellegű épülete felújításra kerül. 1,85 millió eurót hagytunk jóvá a történelmi épület hőszigetelésére, energetikai hatékonysága jelentős megnövelésére. Ebből 600 ezer euró jövőre lesz felhasználva, a megye tartalékalapjából. A többi 2019-ben, ügyszintén a megye saját forrásaiból.   

A korábbi években komoly nézeteltérést okozott a megye azon általános érvényű rendeletének jóváhagyása, amely a megye területén működő középiskolák megnyitható első osztályainak számát rögzíti. Függetlenül az iskola fenntartójától, legyen az a megye, magánszemély vagy egyház. Az előző három esztendőben azért küzdöttünk, hogy a Bátorkeszi Magán Szakközépiskola újabb, érettségivel végződő első osztályt nyithasson, vendéglátás szakon. Eddig sikertelenül. Ma azonban jóváhagytuk a 10/2017 sz. általános érvényű rendeletet, abban pedig azt a módosítást, amely a következő tanulmányi évben a magán szakközépiskola részére engedélyezi az ilyen irányú osztályát megnyitását. Az ilyen irányzat iránt hosszabb ideje fennáll a diákok érdeklődése, nem lesz tehát gond az első osztály megtöltése.     

A választási időszak kezdetén – amely az Európai Unió aktuális programozási és költségvetési időszakénak kezdete is egyben – az MKP képviselőcsoportja nevében javasoltam, hogy térjünk vissza a határátkelők megnyitásához az Ipoly alsó folyásán. A megye egyetlen új határátkelő fejlesztéséhez, a Helemba és Ipolydamásd közötti Ipoly-híd beruházásához járult hozzá. A híd előkészületei az utóbbi egy év folyamán olyannyira felgyorsultak, hogy Nyitra megye partnerével, a magyarországi NIF ZRt.-vel együtt az ellenőrzési időpontig, november 3-ig benyújtja az Interreg Program hatóságához közös pályázatát az Ipoly-híd megépítésére. Ma jóváhagytuk a beruházás szlovákiai része önrészét 120 ezer euró összegben, melyet Nyitra megye saját költségvetéséből finanszíroz.

Elfogadtuk az idei, 2017-es megyei költségvetés módosítását is, amelyben 13,5 ezer eurót hagytunk jóvá a komáromi Jókai Színház havária-helyzetének orvoslására. 

A megyei képviselő-testület jóváhagyta a 9/2017 sz. általános érvényű rendeletét, amelyben meghatározta, hogy a magán és egyházi fenntartású művészeti alapiskolák, nyelviskolák és nevelési intézmények – kollégiumok, napközi otthonok – a megyei fenntartású intézményekhez hasonlóan, megkapják a fejpénz 100 százalékát. Immár harmadik éve. E tekintetben Nyitra megye az egyetlen a nyolc megye közül, amely a fejpénz lehető legmagasabb összegét hagyta jóvá a magán és egyházi fenntartású intézmények számára. Számos városi önkormányzat számára is követendő példát mutatva. 

 

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

Szerző: farkasivan  2017.10.30. 20:28 Szólj hozzá!

Közlekedés

Hét részben, egy-egy megyei hatáskörre bontva szeretném az olvasó elé tárni a Magyar Közösség Pártja színeiben, Nyitra megyében elért eredményeinket és a következő, 5. választási időszakra szóló célkitűzéseinket, programunkat.

kerekparos-kultura-magyarorszagon.jpgTavaly egy európai szintű pályázat eredményeként Nyitra megye szerződést kötött az Arriva társasággal a helyközi autóbusz-közlekedés üzemeltetésére az egész megye területén a következő 10 éves időtartamra. Mivel a pályázat folyamán a megye szigorú feltételeket szabott,  partnere vállalta, hogy a szerződés időtartama alatt lecseréli a buszparkot, klímaberendezésekkel és WiFi szolgáltatással látja el autóbuszait, jelentősen megnöveli az alacsony padlóval szerelt buszok hányadát. A menetrendek precízebb betartása végett a buszokat GPS-navigációval látták el. Mindezzel eredményeképpen jelentősen megnő a tömegközlekedés komfortja. Megyei hatáskörben van a tömegközlekedés menetrendjeinek koordinációja és integrációja a megye területén. Az elmúlt négy észtendő alatt e területen is jelentős előrelépés történt.

Ám a közlekedés terén a legfelelősségteljesebb megyei kompetencia a II. és III. osztályú közutak birtoklása, karbantartása és felújítása. Az utak kátyúzását ne vegyük figyelembe, az rövid távú karbantartás. Az elmúlt 2,5 esztendőben látványosan elmozdultunk a burkolat-felújítás irányába. Ugyanis 2014-ben kiszámoltuk, hogy az addigi tempó mellett 157 évet igényelne a 2.200 km hosszú megyei közúthálózat teljes burkolat-felújítása. 2015 elején azt javasoltam, hogy az éves gazdálkodás többletét használjuk fel stratégiai célokra, azok pedig legyenek a közutak burkolat-felújítása, az egészségügy és a szociális ágazat. Javaslatomat a megyei tanács, majd később a megyei képviselő-testület elfogadta. Azóta 167 km hosszúságban végeztük el a megyei utak burkolat-felújítását. A napokban elkezdődik az utolsó csomag kivitelezése, ezzel az új burkolattal ellátott megyei utak teljes hossza eléri a 220 km-t.  Vagyis bő két év alatt a megyei közutak tíz százalékán végeztük el a burkolat-felújítást. E teljesítmény fele pedig a megye déli járásaiban, a Komáromi, Érsekújvári, Lévai és a Vágsellyei járásban valósult meg. Az utóbbi másfél évben jelentős előrelépés történt a Helemba és Ipolydamásd közötti Ipoly-híd előkészületeiben. Novemberben a partnerek, Nyitra megye és a NIF ZRt. benyújtják közös pályázatukat a beruházás megvalósítására. 2018-ban akár az építkezés is elkezdődhet.

A következő, 5. választási időszakban szeretnénk megtartani a megyei közutak burkolat-felújítását a prioritások között, a munkálatok eddigi tempóját is szeretnénk fenntartani. Hiszen 5 és 10 év múlva is szeretnénk akadálymentesen közlekedni. Reményeink szerint Helembánál megépül az új Ipoly-híd, Dunaradványnál pedig üzembe helyezik a Duna-kompot, a 2012-ben elfogadott kormányközi megállapodás másik prioritását. Látványosan előre kellene mozdulnunk a kerékpárutak építésében. Az Eurovelo 6 súlyponti kerékpárút két hiányzó szakaszát, a Csicsó-Komárom valamint a Karva-Párkány közötti szakaszokat kellene elkészíteni. Haladéktalan megépítésre vár a Párkány és Szob közötti, Ipoly menti szakasz, a Gúta és Vágsellye közötti szakasz, valamint az Alsó Garam-mentén húzódó kerékpárút Párkány és Zselíz között. Ezen kívül időszerű lenne az a megoldás, amit bő egy éve nyújtottam be. A megyei közgyűlés elfogadta, ám az IROP program irányító hatósága Pozsonyban hatálytalanította. Jelesül az Eurovelo 6, Duna-menti kerékpárútról 3 északi irányú leágazást javasoltam, a borutak irányába. Az első Izsáról Heténybe, Szentpéterre és Perbetére tartana.  A második leágazás Dunamocsról Búcsra, Bátorkeszire és Madarra/Kisújfalura valamint Köbölkútra és Szőgyénbe tartana. A harmadik leágazás Muzsláról a muzslai szőlőhegyre és Bélára. Emellett a Zobor környéki borutat javasoltam kerékpárúttal behálózni. Nemcsak a kerékpárturizmust, a borturizmust szolgálnák ezzel, hanem az IROP irányelvei alapján, lehetővé tennénk a munkába járás környezetkímélő változatát.

 

Farkas Iván, az MKP elnökjelöltje Nyitra megyében, a Párkányi körzet képviselőjelöltje

Szerző: farkasivan  2017.10.21. 16:24 Szólj hozzá!

A minap a komáromi Selye János Gimnáziumban Milan Belica, Nyitra megye elnöke kampányolt. Az aulában, mintegy 3 osztálynyi diák előtt. Igaz, hogy Nyitra megye az iskola fenntartója. Ám az is igaz, hogy Nyitra Megyei Önkormányzatának egyik szerve a megye elnöke, másik szerve a képviselő-testülete. A fenntartó képviselőjeként tehát meghívhatták volna a képviselő-testület bármelyik tagját. De nem tették. Meghívták a szlovák elnököt, noha a Selye János Gimnázium magyar tanítási nyelvű alma mater. Netán a megye elnöke különleges, speciális, alkalmazott szlovák órát tartott az alma materben?

 01_5.jpgMi történt az egykor szebb napokat látott, patinás gimnáziumban? Tudtommal az igazgató eddig azt a nézetet vallotta, hogy a politika nem való az iskola falai közé. Csupán a múlt hétig volt ez érvényben, vagy ici-pici, fránya kivételt tett, miközben elsurrant Kínába? Mi az igazság? Természetesen, megyei képviselőként bármikor kérhetném azt, hogy a megye elnökéhez hasonlóan teret kapjak, hiszen elvileg egyenlő elbánásban kellene részesülnie minden megyeelnök-jelöltnek. De nem teszem. Nem teszem, mert ennek magától értetődőnek kellett volna lennie.  Nem volt, nem lett az. Az iskola igazgatója pedig gondolkodjon el a történteken. Mintha a komáromi Selye János Gimnázium számára nem lenne fontos diákjai tudatába oltani a nemzeti öntudatot, a nemzeti érzelmet, a nemzeti összetartozás eszméjét. Azt, hogy diákjai büszkék legyenek származásukra, magyarságukra, szülőföldjükre. Szomorú történet, annyi biztos......

 

Farkas Iván, Nyitra megye elnökjelöltje

 

Szerző: farkasivan  2017.10.19. 23:17 Szólj hozzá!

Egészségügy,  szociális ügyek

Hét részben, egy-egy megyei hatáskörre bontva szeretném az olvasó elé tárni a Magyar Közösség Pártja színeiben, Nyitra megyében elért eredményeinket és a következő, 5. választási időszakra szóló célkitűzéseinket, programunkat.

poliklinika_1.jpgA megyei hatáskörben levő Párkányi Rendelőintézetben az elmúlt évben közel 1 millió euró költségvetéssel, jelentős mértékben az Európai Unió forrásaiból megújult a rendelő épülete, új egészségügyi berendezések lettek telepítve. Két éve az MKP megyei frakciója ülését a Komáromi Általános Kórházban tartottuk meg, amikor megismerkedtünk a belgyógyászati pavilon áldatlan állapotával. Akkor elhatároztuk, hogy kezdeményezzük a pavilon teljes körű felújítását. Örömmel könyveltük el, hogy néhány hete a pavilon teljes felújítása elkezdődött. Nyitra megye 871 ezer euróval járul hozzá a 2,4 millióba kerülő teljes felújításhoz. Ezen kívül, elkezdődött a sürgősségi ellátást biztosító pavilon újjáépítése, korszerűsítése. A kórház üzemeltetője - aki 2020 után újabb 20 évre kapta meg a kórház üzemeltetésének jogát - a megyei közgyűlésben elkötelezte magát arra, hogy a közeljövőben komoly beruházásokat hajt végre a komáromi kórházban. Valószínűleg a vadonatúj, korszerűen felszerelt onkológiai pavilon lehet a legfontosabb beruházása. Vágsellyén létrehoztuk a megyei fenntartású költségvetési intézményt, a Vágsellyei Rendelőintézetet, amely súlyponti egészségügyi intézménnyé válhat a mátyusföldi városban. A város területén eddig elszórtan működő szakrendelők és körzeti rendelők a jövőben, a városban és környékén élő páciensek javát szolgálva, egy helyen öszpontosulhatnak.

Célkitűzéseinket tekintve az egészségügyben, elsősorban arra kell törekednünk, hogy a három megyei kórházban, Komáromban, Léván és Nagytapolcsányban - amelyek ugyan Nyitra megye tulajdonában vannak, ám üzemeltetésüket szakmai társaságok végzik – minőségi egészségügyi ellátás legyen és az ellátás minősége, valamint mennyisége fokozatosan javuljon. Emellett a fenntartónak és üzemeltetőnek, Nyitra megyének a korábbiaknál fokozottabban oda kell majd figyelnie a két rendelőintézet folyamatos fejlesztésére, korszerűsítésére. Hiszen ez szolgálja a régiónkban élő polgárok, páciensek érdekeit.

Megyei hatáskörben működik az intézményes szociális ellátás jelentős része. Az elmúlt években sor került Nyitra megye hatáskörében levő szociális intézmények épületeinek felújítására, korszerűsítésére, kivétel nélkül. Nyolc megye közül Nyitra megye elsőként hozta létre az iskolaköteles kornál fiatalabb, sérült gyermekek részére a korai beavatkozás központjait. Ám tovább kell haladni a szociális ellátás átalakításának útján, a Lajtától nyugatra elterülő országok példája nyomán. Hasonlóképpen, mint tettük ezt néhány településen régiónkban, végre kell hajtani a szociális ellátás transzformációját. Településeinken a mobilis, elsősorban magányos nyugdíjasok számára állami támogatással létrehoztuk a nyugdíjasok napközi otthonát, amelyben közösségi foglalkozások tarkítják a résztvevők mindennapjait. A kevésbé mobilis nyugdíjasok számára az Európai Unió hathatós támogatásával létrehoztuk a gondozó hálózatot, amelyben a gondozók házhoz járva szolgálják ki a nyugdíjas polgártársainkat. Az átalakítás lényege, hogy a nyugdíjasnak ne kelljen szülőhelyétől, lakhelyétől távol eső nyugdíjas otthonba vonulnia. Lakhelyén, otthonában kapja meg a kellő szociális ellátást. Az igényesebb, bonyolultabb esetekben családi típusú, megyei fenntartású nyugdíjas otthonokban kellene elhelyezni a rászorultakat. A speciális, egészségügyi diagnózissal sújtott esetekben az e célt szolgáló megyei fenntartású szociális intézmények szolgálnák ki a rászoruló ügyfeleket. Ezáltal teljesedhetne ki és válna korszerűvé a szociális hálózat, az érintettek és családtagjaik megelégedésére.

 

Farkas Iván, az MKP elnökjelöltje Nyitra megyében, a Párkányi körzet képviselőjelöltje

Szerző: farkasivan  2017.10.18. 20:24 Szólj hozzá!

Oktatásügy, kultúra, közművelődés

Hét részben, egy-egy megyei hatáskörre bontva szeretném az olvasó elé tárni a Magyar Közösség Pártja színeiben, Nyitra megyében elért eredményeinket és a következő, 5. választási időszakra szóló célkitűzéseinket, programunkat.

Nézzük, mi történt az oktatásügyben. A szakközépiskolák diákjainak létszáma egy-két kivételtől eltekintve állandósult. Azonban a gimnáziumokban a diáklétszám csökkenésnek indult. Ennek ellenére az oktatási intézmények hálózata Nyitra megyében állandósult, az iskolák nem lettek összevonva, egyetlen megyei fenntartású iskola sem zárta be kapuit. A komáromi Selye Gimnáziumban multifunkciós pálya és atlétikai pálya épült. A Komáromi Szakiskolában valamint a Zselízi Gimnáziumban multifunkciós pálya épült. Megnöveltük a Komáromi Ipariskola épületének és tornatermének, a Karvai Szakközépiskola épületének valamint a Komáromi Szakiskola épületének energetikai hatékonyságát.

kn_szinhaz.jpgA kultúra és a közművelődés terén újjáépült Komáromban a Jókai Színház épülete, a Szinnyei Könyvtár épülete valamint a Dunamenti Múzeum patinás épülete. Újjáépült az érsekújvári Zmeták Ernő Képtár épülete. A műemlékvédelem keretében támogatást nyújtottunk a kéméndi templom szószékének újjáépítésére, a komáromi Szt.András templom bejárati ajtajának felújítására valamint Gútára, a vízimalom újjáépítésére.

Célunk a következő választási időszakban az iskolahálózat további fenntartása és a szakközépiskolák emberi erőforrásokkal valamint beruházásokkal való megerősítése. Folytatni kell a középiskolák és gimnáziumok épületének felújítását, energetikai hatékonyságuk megnövelését. Ide sorolható az Érsekújvári Ipariskola, az Ipolysági Gimnázium épülete, valamint a Párkányi Szakiskola épülete. Jövőre megvalósulhat az Integrált Regionális Operatív Programba sorolt szakközépikolában az a beruházás, amely a szakképzés minőségét jelentősen megnövelheti.  Elértük, hogy az egész megye területén ilyen célra a legmagasabb EU-támogatás az Érsekújvári Ipariskolába (2,4 millió €) valamint a Komáromi Ipariskolába (1,6 millió €) vándorol.

Nem tűr halasztást a komáromi Jókai Színház épületének újjáépítése, illetve az újjáépítés folytatása. Felújításra vár Érsekújvárban a Thain János Múzeum épülete, valamint a Bernolák Könyvtár épülete.

Minőségi oktatást, kultúrát és közművelődést szeretnénk biztosítani a polgároknak a következő, öt éves választási időszakban.

 

                                            Farkas Iván, az MKP elnökjelöltje Nyitra megyében, a Párkányi körzet képviselőjelöltje

Szerző: farkasivan  2017.10.14. 19:47 Szólj hozzá!

Amit a megyei önkormányzatról tudni kell

Hét részben, egy-egy megyei hatáskörre bontva szeretném az olvasó elé tárni a Magyar Közösség Pártja színeiben, Nyitra megyében elért eredményeinket és a következő, 5. választási időszakra szóló célkitűzéseinket, programunkat.Nézzük, miről döntenek a választók november 4-én. Mivel gyakran visszatérő kritika, hogy a polgárok vajmi keveset tudnak a megyei hatáskörökről, kezdjük talán a megyei hatáskörökkel. Az első megyei választás Szlovákiában 2001-ben zajlott. Hamarosan, 2017. novemberében befejeződik a 4. választási időszak. A november 4-én esedékes megyei választások az 5. választási időszakra szólnak, amely első és utolsó ízben lesz 5 éves időtartamú. Első ízben lesz egy körös a megyeelnök megválasztása. 

nr_megyehaza_0.jpgA megyei költségvetés legnagyobb fejezetét a szociális ágazat teszi ki, amely magába foglalja az intézményes szociális ellátás legnagyobb szeletét. Kisebb szelet jut az államigazgatásra, illetve a helyi önkormányzatokra. Megyei hatáskörben van az idősek otthona, a szociális szolgáltatások háza, az idősek elfekvője, a megelőzés és a tanácsadás. E területen számos civil társulásnak juttat támogatást a megyei önkormányzat és szakmai felügyeletüket is ellátja. Új terület a gyermekek krízishelyzetének megelőzése.

Az egészségügy terén Nyitra megye három megyei kórház tulajdonosa, ám üzemeltetésüket arra szakosodott magántársaságok végzik. Két rendelőintézetben, Párkányban és újonnan Vágsellyén is a megye látja el az egészségügyi intézmények üzemeletetését. 

A közlekedés terén megyei tulajdonban és kezelésben vannak a II. és III. osztályú közutak. Megye finanszírozza a helyközi autóbuszjáratokon történő közérdekű,  ingyenes utazást. A megye végzi saját területén a menetrendek összehangolását.

Az oktatásügyben megyei hatáskörben vannak a gimnáziumok, szakközépiskolák és a szaktanintézetek a hozzájuk tartozó kollégiumokkal és más intézményekkel együtt. Sajátos hatásköre is van a megyei önkormányzatoknak: eldönti, hogy saját területén a különböző fenntartású középiskolák (megyei, magán és egyházi) hány első osztályt nyithatnak a tanulmányi évek kezdetén. Pálcát törhet tehát egyes középiskolák felett, másokat pedig megerősíthet, kiemelhet a sorból. A kultúra és közművelődés terén Nyitra megye hatáskörében van a komáromi Jókai Színház és két további színház Nyitrán. Hozzá tartoznak a múzeumok, képtárak, művelődési intézmények és a megyei könyvtárak.

Ezeken kívül megyei hatáskörben van saját területe területrendezési tervének kidolgozása, vagyis stratégiai fejlesztésének maghatározása, a regionális fejlesztés, az idegenforgalom és a határon átnyúló kapcsolatok egy-egy szelete.        

 

Farkas Iván, az MKP elnökjelöltje Nyitra megyében, a Párkányi körzet képviselőjelöltje

Szerző: farkasivan  2017.10.10. 20:16 Szólj hozzá!

Az új francia államfő, Emmanuel Macron augusztus végén Közép-Európában és a Balkánon vizitelt. Látogatásával két stratégiai célt követett: új, fiatal francia államfőként átvegye Németországtól a kezdeményezést Európa jövőbeni geopolitikai irányának meghatározására és kísérletet tegyen Közép-Európa, azon belül a Visegrádi Együttműködés (V4) megosztására. Sőt, mi több, a kétsebességes Európa projekt keretében szívesen átnyúlna Magyarország és Lengyelország feje fölött, a gyorsabb sebességű, kemény magba szívesen bevonná Romániát és Bulgáriát. Álljunk meg itt egy pillanatra. Feltűnik, hogy a francia államfő csakis a menekültekkel való bánásmód prizmáján keresztül tekint Európa jövőjébe, miközben számára a periférián elhelyezkedő országok alázata sem elvetendő tényező. A gazdaság, a törvényesség, az államháztartás helyzetére, a közállapotokra fittyet sem hányt. Máskülönben azon két balkáni országot, amelyek az Európai Unió forrásainak felhasználása terén kezdetektől a tagországok listájának legalján kullognak, az európai források felhasználása hatékonysága és a korrupció elmélyülésének tükrében, meg sem szólította volna. Persze, a francia-román szövetség a régmúltból ismert s máig tart. Mi magyarok ezt számos történelmi eseményben megtapasztalhattuk, nemcsak 1920-ban.

visegradi_negyek_1.jpgVilágítsuk meg a témát Párizs szemszögéből. Nagyon merész stratégiai elgondolás volt a befolyási, együttműködési övezetek átrajzolása egy olyan kezdő államfőtől, akinek népszerűsége odahaza megválasztása óta a negyedére zsugorodott össze. Nyilván a munkaügyi és gazdasági reformja végett. A napokban széles tömegek vonultak utcára Párizsban és másutt, sztrájk bénította meg Franciaországot. Merész mérce olyan gazdasági paraméterek teljesítésének számom kérése a Közép-Kelet-európai országoktól, amelyeket Franciaország maga nem teljesít. Gazdasága a válság 2008-as begyűrűzése óta sem állt talpra. Gazdasági növekedése jelentéktelen, munkanélkülisége magasabb, mint Magyarországé vagy Szlovákiáé, az adóterhei egyre inkább növekednek és elfojtják a gazdaságot. Az államháztartási hiánya pedig egyre nő. A bejelentett sztrájkok száma egyre növekszik, az ország alapvető működése bénulhat meg. Ilyen körülmények között akarja a fiatal államfő újra rajzolni Kelet-Közép-Európa térképét, megosztani a Visegrádi Együttműködést, amely az utóbbi években példásan működött. A menekültáradat idején számos befolyásos Nyugat-európai értelmiségi, politikus és tollforgató mondta vagy írta, hogy Európa erkölcsi központjává a V4-ek csoportja vált. Vagy éppen ez a baj, ezért kellene megbüntetni, megtörni?  

E témakörben nem hallottunk véleményt a választások előtt álló német kancellártól. Megszólalt azonban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, aki az európai unió választási időszaka félidejében értékelő beszédet tartott. Beszédében elvetette a kétsebességes Európát (Macronnal szemben) és egysebességes, szövetséges, de gyorsabban haladó unió terveit vázolta fel. Szerinte stratégiai változásokat kedvező helyzetben lehet és kell alkalmazni. Brexit után, számos viharral megtépázott állapotában az Európai Unió koránt sincs ma ilyen helyzetben.  Hitet tett a bérunió mellet, vagyis az Európai Unió tagállamaiban a bérszinteket ki kell egyenlíteni. Ugyanazért a munkáért, ugyanazon a helyen minden munkavállalónak ugyanannyi bért kell kapnia. Megjegyzem, e javaslatot sem előnyünkre találták ki. Egyértelműen a Lajtán túliak javára. Emiatt lohol az európai ballib az egész Európát átölelő petíció sikeréért. 

Más, figyelemre méltó gazdasági fejlemény osztja meg Nyugat-Európát. Németország és Oroszország bejelentette a Nord Stream II gázvezeték megépítését. Az Európai Parlament elvetette az Oroszország és Németország együttműködésének gyümölcseként megépített, Balti tenger alatt húzódó gázvezeték, a Nord Stream folytatását, kibővítését. Nem érte egyet a beruházás megvalósításával, amely az európai gazdaságot jelentős mértékben tenné függővé az orosz földgáztól. Németország álláspontja változatlan, Angela Merkel kiáll a beruházás mellett. Figyeljük majd meg, hogy a németországi választásokat követően e témában hogyan változik meg a szereplők hangneme, milyen irányt vesz a megaberuházás terve. Megkockáztatom, hogy megépítik. Ami Szlovákia számára rendkívül kedvezőtlen fejlemény, hiszen a második gázvezeték üzembe helyezésével éves szinten 300 millió euró bevételtől, tranzitdíjtól esne el.  

Úgy tűnik, a francia államfő kísérlete a Visegrádi Csoport megosztására csupán kísérlet marad. Rendkívül fontos fejlemény lenne számunkra, hiszen Magyarország és Szlovákia egyazon gazdasági és politikai térben maradhat. Nem kell majd attól tartanunk, hogy a Lajtát követően a Duna lesz az új elválasztó vonal. Hiszen a Visegrádi Csoport létrejöttével a Duna bennünket immár összekötött, minden tekintetben. Ne hagyjuk, hogy mások ezt megváltoztassák!  

                                                                                                     

                                                                                                       Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2017.09.20. 06:50 Szólj hozzá!

Hétfőn tartotta meg 33. képviselő-testületi ülését a Nyitra Megyei Önkormányzat. Hétfőn tartotta meg 33. képviselő-testületi ülését a Nyitra Megyei Önkormányzat. A képviselő-testület jóváhagyta azon ingatlanok megvásárlását Helemba község területén, amelyek összefüggnek a megépítésre váró Ipoly-híd beruházásával.  Az Ipoly-híd kapcsán nyilvános eszmecserét folytattunk a Nyitra Megyei Hivatal igazgatójával, aki végül kijelentette, hogy a novemberi határidőig partnerükkel, a budapesti NIF ZRt-vel közösen benyújtják a Helemba és Ipolydamásd közötti Ipoly-híd megvalósítási pályázatát az Interreg Program irányító hatóságához. Optimális körülmények esetén 2018-ban a kivitelezési munkálatok elkezdődhetnének. 

nr_megye.JPGA megye idei költségvetésének módosításánál több olyan beruházási tétel is elfogadásra került, amely a Párkányi Rendelőintézet egyes épületeinek felújítását, illetve egészségügyi berendezések beszerzését célozza meg.

Az Integrált Regionális Operatív Program (IROP) keretében további 7 szakközépiskola pályázatát fogadta el a megyei önkormányzat a szakképzés minőségének jelentős megnövelése céljából. Közöttük az Érsekújvári Ipariskola - Összevont Középiskola pályázatát, amelynek kerete 2,4 millió €, amelybe a megye 117 ezer € önrészel száll be,  valamint az érsekújvári Venáglátóipari Szakközépiskola  pályázatát, amelynek kerete 1,2 millió €, s amelybe a megye 59 ezer € önrésszel száll be.

A képviselő-testület elfogadta a megyei minőségi védjegyről szóló beterjesztést. A védjegyet és az azzal járó anyagi támogatást azon válallkozók és iparosok pályázhatják meg, akik Nyitra megye területén tevékenykednek, helyi  szolgáltatásuk vagy termékük keresett, megállja a helyét a piacon. Az anyagi támogatás össze 20 ezer eurótól 50 ezer euróig terjedhet. 1

1 szakközépiskola és gimnázium pályázatát fogadta el a megyei önkormányzat tornatermük felújítására vagy újjáépítésére. Közöttük az ógyallai Építőipari Szakközépiskola pályázatát, amelyhez a megye 15 ezer euróval társul, a komáromi Ipari Szakközépiskola pályázatát, amelyhez a megye közel 6 ezer euróval társul, míg az érsekújvári Ipariskola – Összevont Középiskola pályázatához  a megye 15 ezer euróval társul.

Képviselőcsoportunk nevében kérdőre vontam, majd Gyarmati Tihamér interpellálta a Nyitra Megyei Hivatal igazgatóját, vajon a Komáromi Általános Kórházban, a belgyógyászati pavilon újjáépítésének augusztus 26-i  ünnepélyes beharangozását követően elkezdődtek-e valójában a munkálatok. Válaszában a hivatal igazgatója megerősítette, hogy az épület belső részében a munkálatok elkezdődtek és folytatódnak. A belgyógyászati pavilon teljes újjáépítésének határideje: 2018. december 31.              

 

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

Szerző: farkasivan  2017.09.07. 20:44 Szólj hozzá!

A sajtóban azt olvastam, hogy Nyitra megyében elutasítottuk a Híddal való együttműködést a közelgő megyei választásokon. Legalábbis, a Híd Nyitrai kerületi elnöke ezt nyilatkozta.

Nézzük, mi az igazság. Bastrnák Tiborral ellentétben részt vettem az MKP és a Híd vezetői első, februári tanácskozásán is, nemcsak a második, áprilisi találkozón. A február 17-én lazajlott legmagasabb szintű tanácskozáson három dologban egyeztünk meg, közöttük abban, hogy a két párt a déli öt megyében nem indít egymással szemben elnökjelölteket a soron következő megyei választáson. Az immár egy körös elnökválasztáson ne aprózódjanak el a magyar szavazatok, a szlovákiai magyarok lehetőleg egy magyar ajkú jelöltre voksolhassanak. Később majd megállapodunk abban, hogy az egyes déli megyékben melyik párt állítja a megfelelő elnökjelöltet.

01_4.jpgAz április 26-án megejtett második találkozón Menyhárt József, az MKP elnöke indított. Közölte, hogy Nagyszombat megyében az MKP Berényi Józsefet jelöli a megyeelnöki tisztségbe, egyúttal a februári közös határozatunk tükrében kérte számára a Híd támogatását. Nyitra megyében pedig kívánatos, hogy a Híd állítson megyei elnökjelöltet, akit az MKP megtámogathat, hogy Nyitra megyének végre magyar ajkú elnöke lehessen. A Híd vezetői nem fogadták el elnökünk javaslatát. Ellenben azt javasolták, hogy elképzelhető számukra személyem, mint elnökjelölt támogatása Nyitra megyében. Viszonzásul ők állítanának elnökjelöltet Nagyszombat megyében s kérték számára az MKP támogatását. Ezt pedig az MKP küldöttsége nem fogadta el. Vagyis döntetlen eredmény született. Végül nem egyeztünk meg semmiben. Illetve egyetlen egy dologban, jelesül a megyei választási körzetek szintjén a járási vezetőink megegyezhetnek,. amennyiben hajlandóság mutatkozik részükről az együttműködésre. Tehát egyikünk kezében sem maradt Fekete Péter. Hagyjuk őt békén!  Hagyjuk már azt a mantrát, hogy ki miatt hiúsult meg az együttműködés.  Ma már úgysem kíváncsi rá senki sem a szlovákiai magyar társadalmi és politikai környezetben.

Mivel Nyitra megyében a Híd kormánykoalíciót másoló hármas koalícióban indul s közös elnökjelöltjük Milan Belica, nyilván a párt belső struktúráiban kiadják az utasítást, hogy választóik arra az elnökjelöltre szavazzanak, aki a kezdetektől, megszakítás nélkül, 16 éve Nyitra megye elnöki székében ül. Még véletlenül sem az egyetlen magyar ajkú elnökjelöltre. A Híd választói majd nyilván eldöntik, hogy elfogadják-e az utasítást, vagy nem. Mert elért eredményeink tükrében olyan választási kampányt szeretnénk folytatni, amely megszólítja majd a magyar ajkú választókat Nyitra megyében. Kivétel nélkül. Persze, a szlovák ajkúak számára is lesznek vonzó javaslataink, célkitűzéseink.

 

Farkas Iván, az MKP alelnöke, Nyitra megye elnökjelöltje

Szerző: farkasivan  2017.09.02. 08:21 Szólj hozzá!

       Hétfőn, 2017. július 10-én lezajlott a Nyitra Megyei Önkormányzat 32. képviselő-testületi ülése. Hétfőn, 2017. július 10-én lezajlott a Nyitra Megyei Önkormányzat 32. képviselő-testületi ülése. 

dsc00814_1.JPG        Mivel eldőlt, hogy a következő megyei választások 2017. november 4-én zajlanak, a testületi ülésen jóváhagytuk a következő, 5. megyei választási időszak választási körzeteit. Minden marad a régiben, a megyei önkormányzatnak továbbra is 54 képviselője lesz. Az új megyei képviselőket - további körzetek mellett - a 8 mandátumos komáromi, 8 mandátumos érsekújvári, 3 mandátumos párkányi, 9 mandátumos lévai valamint a 4 mandátumos vágsellyei választási körzetben választják majd meg.

        Az MKP megyei képviselőcsoportja nevében javaslatot tettem a Komáromi Általános Kórház belgyógyászati pavilonjának újjáépítésére, 2,4 millió euró összegben. Ebből 1,5 milliót a kórház üzemeltetője fedez, 870 ezer eurót pedig Nyitra megye. Az ingatlanok tulajdonosa, Nyitra megye az újjáépítés befejezésével, az épület átadását követően állja majd a kiadások rá eső részét. A határozat jogerőre emelkedésétől számítva 30 napon belül el kell kezdeni a beruházást és 2018. végéig azt be kell fejezni. A folyamat ellenőrzésére az MKP képviselőcsoportja 2017.őszén képviselői ellenőrzést tart majd az építkezésen.  

        A megyei hivatal beterjesztése alapján a Komáromi Általános Kórház üzemeltetője 500 ezer euró összegben újjáépíti a kórház sürgősségi ellátását, a fül-orr-gégész osztály valamint a hozzá kapcsolódó műtők részlegét.  Mindkét beterjesztést a megyei képviselő-testület szinte egyhangúlag elfogadta. A megyei képviselő-testület elfogadta a kínálati eljárás eredményét, mely szerint a Forlife Kht. valamint az Agel Slovakia részvénytársaság 2020-től kezdődően további 20 évre üzemeltetheti a Komáromi Általános Kórházat. A háromoldalú szerződés melléklete az üzemeltető felvállalása beruházások megvalósítására a 2020 és 2039 közötti időszakban. Kötelezte magát új onkológia pavilon megépítésére és berendezésére a legkorszerűbb egészségügyi berendezésekkel és műszerekkel, 20 millió eurót meghaladó összegben.

        A közgyűlés elfogadta a Deutsch-Slowakische Akademien részvénytársaság kérvényét a nyitrai, érsekújvári úti szakközépiskola üzemeltetésére 2017.szeptember 1-től kezdődően, 15 éves időtartamra. Éves szinten 1 euró bérleti díjért, miközben a beruházó 4 millió euró összegben vállal tőkeinjekciót a szakképzés korszerűsítésére és infrastrukturális beruházásokra. A döntés a készülő gépkocsigyár, a Jaguar-Land Rover érdekében történt, amely korszerű, nemzetközi szintű szakmunkás-képzésben érdekelt. Elvárható, hogy a szakközépiskolában jelentősen megnövekedjen a szakképzés színvonala, irányt, utat mutatva a megye további szakközépiskolái számára.

         A képviselő-testület jóváhagyta Nyitra megye 2017-es díjazottjait, azon személyiségeket, akik ebben az évben megérdemelten vehetik át a megyei díjat. Hármuk közül az egyik Korpás András mérnök. Ezennel az MKP képviselői csoportja nevében gratulálhatok a kiváló szőlőnemesítőnek és borásznak a megyei kitüntetéshez!

         A 2017/1 számú általános érvényű rendelet alapján a megyei önkormányzat megítélte az egészségügyi ellátás keretében, az elfekvő részlegek üzemeltetését elősegítő megyei támogatásokat. A komáromi Angyali Kezek Kht. megérdemelten 15 ezer euró támogatásban részesül. E támogatásért meg kellett küzdenünk, hiszen módosító indítványában a KDH képviselőcsoportja egy nyitrai karitásznak ítélte volna meg a komáromiaknak szóló támogatás jelentős részét.

         Javaslatomra a megyei hivatal igazgatója beszámolót tartott a megyei fenntartású, II. és III. osztályú közutak burkolat-felújításának folyamatáról, az elkészült beruházásokról. A 2016. év második határozatában szereplő útszakaszok burkolat-felújítása megtörtént. A 2017. első és második határozatban szereplő útszakaszok burkolat-felújításának közbeszerzése 2017.június 1-én megkezdődött. Valószínű, hogy 2017. őszéig a két megyei határozatban szereplő útszakaszok burkolata is megújul.  A megyei közgyűlés a megye tartalékalapjából anyagi támogatást hagyott jóvá a megyei útkarbantartó részvénytársaság eszközparkjának bővítésére, 1 millió euró összegben. Ennek köszönhetően sűrűsödik majd a megyei közutak mentén levő gyom kaszálásának intervalluma, amely a közelmúltig igen érzékeny kérdés volt. Remélhetően a gépkocsivezetők és a polgárok értékelik majd a kedvező változást. Bővül majd a megyei útkarbantartók eszközparkja is, amely az utak karbantartását szolgálja. 

 

                                                                                 Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

Szerző: farkasivan  2017.07.11. 18:19 Szólj hozzá!

       Június 30-án az Európai Unió 2014-2020 közötti, hét éves fejlesztési időszaka félidejéhez érünk. Az Európai Unió költségvetésén belül Szlovákia fejlesztési kerete a hét éves ciklusra jelentősen megnőtt, hiszen 14,7 milliárd euróval gazdálkodhat (az infláció beszámításával), míg az előző, 2007-2013 közötti ciklusban 11,9 milliárddal gazdálkodott. Akkori gazdálkodásának hatékonysága nem volt csúcsra járatva, hiszen több, mint 1 milliárd euró benn maradt a rendszerben, hatalmas összeget hagytak felhasználatlanul. Június 30-án az Európai Unió 2014-2020 közötti, hét éves fejlesztési időszaka félidejéhez érünk. Az Európai Unió költségvetésén belül Szlovákia fejlesztési kerete a hét éves ciklusra jelentősen megnőtt, hiszen 14,7 milliárd euróval gazdálkodhat (az infláció beszámításával), míg az előző, 2007-2013 közötti ciklusban 11,9 milliárddal gazdálkodott. Akkori gazdálkodásának hatékonysága nem volt csúcsra járatva, hiszen több, mint 1 milliárd euró benn maradt a rendszerben, hatalmas összeget hagytak felhasználatlanul. 

eu_lobogo_2.bmp        Abban reménykedtünk, hogy az aktuális, 2014-2020 közötti időszakban az Európai Unió forrásainak felhasználása hatékonyabb lesz, a 2011-ben kiharcolt keretet maradéktalanul sikerül majd felhasználni. Hiszen a források helye bizonyára megvan, számos település, vállalkozás, civil társulás szívesen élne a pályázatok adta lehetőségekkel. Az államigazgatás számára is megvan az európai források helye, amelyek konkrét beruházásokban öltetnek majd testet. Mégis, mit látunk?  

       Két hét múlva, június 30-án elérkezünk az Európai Unió hét éves fejlesztési vagy költségvetési ciklusa félidejéhez. Ám Szlovákia a számára vérverejtékesen kiharcolt, mégis nagyvonalú keretének alig 6 százalékát tudta eddig felhasználni. Ennek több oka van. Elsősorban a hihetetlenül bonyolult pályázati, adminisztratív, elszámolási és ellenőrzési rendszer. Amíg a pályázati felhívás megjelenésétől számítva, a források eljutnak a pályázóhoz, majd a kivitelező a beruházást, a kész művet a beruházó rendelkezésére bocsájtja, évek telhetnek el. E tényt alátámasztja az is, hogy a Szlovákia számára megítélt keret 70 százalékára már meg lettek hirdetve a pályázati felhívások. A felhívásoktól a támogatási összegek felhasználásáig tehát hosszú, időigényes út vezet. Temérdek munkával, adminisztrációval, ellenőrzéssel tarkítva.      

       A másik indok a 2016-ban lezajlott parlamenti választásokban, majd az azt követő kormányváltásban keresendő. Hiszen 2016 kezdetére összeállt a pályázati séma, megjelentek az első pályázati felhívások. Majd az új kormány kinevezését követően az egyes operatív programok gazdái kicserélődtek, elődeiktől az új tárcavezetők átvették a tárcájuk felelősségére bízott programokat. A mezőgazdasági tárca hatáskörében lévő agrár fizető ügynökségnél megszüntették a kisebb települések számára meghirdetett pályázatokat, amelyek községi épületek, utak, járdák, mérnöki vezetékek felújítását célozták meg. Számos kis település pályázata kiértékelés nélkül ragadt benn a rendszerben. Most jelentek meg és jelennek majd meg az új szabályzat szerint meghirdetett pályázatok.  A Leader társulások országos hálózata is szétesett. A helyi akciócsoportok számára az új szabályzat szerinti pályázati felhívást néhány hete hirdették meg. Területi szempontból kiegyensúlyozottabb, jóval több kistérséget magába foglaló, kiterjedtebb vidéki területet átölelő, sokkal több helyi akciócsoport bevonásával alakulhat ki az új országos hálózat. A határon átnyúló fejlesztések támogatására szolgáló, Interreg Szlovákia-Magyarország program első pályázati felhívása csupán 2016. októberében lett meghirdetve. Alig három évvel a hét éves fejlesztési ciklus kezdetét követően. A másik oldalon, a környezetvédelmi tárcához tartozó Környezetvédelem Operatív Program az elsők között hirdette meg pályázati felhívásait. Programja több, mint másfél éve él, pályázati felhívásai igencsak népszerűek a településvezetők, a szakmai szervezetek, a civil társadalom körében.

     Nyilván panaszkodnak az operatív programok gazdái is, hogy a programok túlszabályozottak, bonyolult adminisztratív teherrel bírnak. Ehhez képest szerény emberi erőforrással rendelkeznek, dolgozóik alig győzik a hajszát. A településvezetők pályázás iránti elhivatottsága is lanyhul, egyre kevesebben hajlandók pályázni, teljesíteni a pályázati szabályzatot, a pályázatok egyre igényesebb adminisztratív terheit. Nem is beszélve a pályázás költségeiről. Igaz, hogy a pályázatok jelentős részénél a pályázó önrésze csupán a beruházás összegének 5 százaléka. Ám jelentős összeget kell beruházni az építési tervek, a különböző auditok és maga a pályázat elkészítésére, a projektmenedzsment bebiztosítására. A siker viszont nem borítékolható. Ezzel a pályázók komoly pénzügyi kockázatot vállalnak.

     Végül a kérdés csupán az, hogy ilyen körülmények között, a hét éves uniós ciklus végére vajon hogyan sikerül a Szlovákia számára megítélt keretet maradéktalanul felhasználni?  Meg meri valaki jósolni, hogy a 14,7 milliárd euró valóban gazdára talál?     

 

                                                                                            Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2017.06.15. 20:51 Szólj hozzá!

Nem lepődtünk meg azon, hogy tegnap, június 5-én volt Szlovákiában az adószabadság napja. Az átlagjövedelemmel bíró magánszemély a tegnapi napig – 2017-ben 155 napig - képletesen az államkasszának dolgozott, mától pedig keresetével saját, illetve családja büdzséjét gyarapítja. Másképpen fogalmazva, 2017-ben bruttó bére viszonylatában, minden megkeresett eurójából 43 centet az államkasszába kell befizetnie, 57 centtel maga gazdálkodhat. Amennyiben munkája árát, vagyis a szuperbruttó bérét vesszük górcső alá, akkor az arány érezhetően eltolódik adóterhei irányába. Ilyen viszonylatban, a szuperbruttó bére 47 százalékát juttatja az államkasszába s csupán annak 53 százalékával gazdálkodhat.

euro_12.jpgTegyünk egy rövid visszatekintést, hogyan alakult mindez a közelmúltban. Tavaly a naptári év 154. napjáig fizette képletesen jövedelmét az államkasszába, 2015-ben az év 153. napjáig, míg 2014-ben a naptári év 152.napjáig. Vagyis, évente egy-egy nappal tolódik el az adószabadság napja az adóterhek irányába. Lassan, de folyamatosan növekednek az adóterheink, csökken a pénztárcában maradó hányad aránya. Tartós folyamatnak tűnik ez, hiszen az utóbbi négy évben hasonlóan alakult a folyamat polgárokra nézve, kedvezőtlen dinamikája.  

Mélyebb visszatekintést tartva azt látjuk, hogy korábban mélyebb kilengések voltak, amelyeket a gazdasági válság begyűrűzése is alaposan befolyásolt. 2013-ban június 3-án, 2012-ben június 1-én, 2011-ben június 3-án, 2010-ben június 7-én, 2009-ben június 3-án, míg a válság kitörése előtt,  2008-ban május 22-én, 2007-ben május 25-én, 2006-ban pedig június 1-jén volt az adószabadság napja.  Közvetlenül a válság előtt tehát keresetünk jóval kisebb hányadát áldoztuk az államkasszának, mint manapság.  Az aktuális tendenciát látva, nem lehetünk optimisták a tekintetben, hogy megállapíthassuk: hamarosan visszaköszönhet a válság előtti időszak. Ráadásul a helyzet folyamatosan romlik. Lassan bár, de egyre inkább eltolódik az adószabadság napja. A polgárok számára ez végképp nem kedvező jelzés, hiszen adóterheik egyre inkább  növekednek.

 

                                                                                           Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

 

Szerző: farkasivan  2017.06.06. 19:52 Szólj hozzá!

      Hétfőn, 2017.május 15-én lezajlott a Nyitra Megyei Önkormányzat 31. képviselő-testületi ülése. A testületi ülésen elfogadtuk Nyitra megye 2016.évi zárszámadását. Tavaly ismételten óvatosan, körültekintően gazdálkodott a megye, hiszen a gazdasági évet 15,3 millió euró többlettel zárta. A többlet túlszárnyalja az előző években tapasztalt (általában 11 millió körüli) takarékosságot és a tartalékalapba vándorol. A két éve elfogadott stratégia alapján a megyei közutak burkolat-felújítását, a szociális és egészségügyi ellátást kellene többletforrásokkal a tartalékalapból megerősítenünk. Azonban a megyei választások közeledtével erről érdemben majd az 5. választási időszakra megválasztott megyei képviselők döntenek.Hétfőn, 2017.május 15-én lezajlott a Nyitra Megyei Önkormányzat 31. képviselő-testületi ülése. A testületi ülésen elfogadtuk Nyitra megye 2016.évi zárszámadását. Tavaly ismételten óvatosan, körültekintően gazdálkodott a megye, hiszen a gazdasági évet 15,3 millió euró többlettel zárta. A többlet túlszárnyalja az előző években tapasztalt (általában 11 millió körüli) takarékosságot és a tartalékalapba vándorol. A két éve elfogadott stratégia alapján a megyei közutak burkolat-felújítását, a szociális és egészségügyi ellátást kellene többletforrásokkal a tartalékalapból megerősítenünk. Azonban a megyei választások közeledtével erről érdemben majd az 5. választási időszakra megválasztott megyei képviselők döntenek.

nsk_12.jpg     Jóváhagytuk Nyitra megye és a NIF Zrt. együttműködési megállapodását, amelynek célja a Helemba és Ipolydamásd közötti Ipoly-híd megépítése. Egyúttal módosítottuk Nyitra megye 170/2016 sz. határozatát, amelyben meghatároztuk, hogy a NIF Zrt. végzi el a híd megépítése tervdokumentációjának elkészítését. Ez alól kivételt képez a helembai hídfőre felvezető út tervdokumentációja, amelyet Nyitra megye megbízásából egy szlovákiai tervező iroda készít majd el. Az előkészítő munkálatokat úgy kell majd időzíteni, hogy az Európai Unió Interreg SK-HU Programja pályázati felhívására.a partnerek közös pályázata november végéig benyújtásra kerüljön.

      A megyei önkormányzat tanácskozásán erélyesen kérdőre vontuk a megyei hivatal igazgatóját és munkatársait a komáromi kórházban meghiúsult beruházás, a belgyógyászati pavilon újjáépítése közbeszerzésének megszüntetése kapcsán. Az MKP képviselőcsoportja nevében szólaltam fel erőteljesen és kritikusan, rajtam kívül hasonló hangnemben szólalt fel Szabó Olga, Baranyay Zsolt és Szigeti László. Gyarmati Tihamér újra interpellációt nyújtott be, végül Szabó Olga javaslatot nyújtott be új közbeszerzés kiírására. Határozati javaslatát a képviselő-testület elfogadta. Mindezt közérdekben tettük, a komáromi és a környékbeli lakosság, a páciensek érdekében.           

      Az Integrált Regionális Operatív Program (IROP) keretében szakközépiskolák és szaktanintézetek szakmai képzése színvonalának megnövelését célzó pályázatok benyújtására lesz lehetőség. 2016-ban a megyei hivatal jóváhagyásra a képviselő-testület elé nyújtotta be javaslatát, a konkrét szakközépiskolák listáját, amelyeket e beruházási programba javasolt. A listára 14 szakközépiskola került a megye Érsekújvárt Lévával összekötő képzeletbeli vonalától északra eső régióból. Négy szakközépiskola ugyan Érsekújvárból és Láváról is a listára került, ám csakis olyanok, amelyekben kizárólag szlovák nyelven folyik az oktatás. Kemény politikai vitákat és érvelést követően a listát akkor sikerült kiegészíteni két további szakközépiskolával, amelyekben magyar nyelvű oktatás is zajlik: az Érsekújvári Ipari Szakközépiskolával és a Komáromi Ipari Szakközépiskolával. A tegnapi megyei képviselő-testületi ülésen döntöttük el, a 16 iskolából álló listán melyik iskola milyen összegű pályázatot nyújthat be az IROP irányító hatósága elé és mekkora összegben fogja az iskola fenntartója, Nyitra megye az 5 százalékos önrésszel támogatni a beruházások megvalósítását. A lista abszolút éllovasa az Érsekújvári Ipari Szakközépiskola, amelynek A korszerű szakoktatás a jövő iskolájában című pályázata 2,4 millió euró kerettel lett jóváhagyva. Az élbolyba tartozik a Komáromi Ipari Szakközépiskola is, amelynek Innovációval a végzős diákok szakmai felkészültsége elmélyítéséért című pályázata 1,55 millió euró kerettel lett tegnap jóváhagyva. A 16 szakközépiskola pályázata napokon belül benyújtásra kerül az IROP irányító hatósága elé.

       A Környezetvédelem Operatív Program keretében a megyei önkormányzatban jóváhagytuk az Ipolysági Gimnázium épülete energetikai hatékonyságának megnövelését célzó európai uniós pályázatot. Az épületben székel a mindkét megyei fenntartású, a magyar tanítási nyelvű és a szlovák tanítási nyelvű gimnázium. A pályázat költségvetése 1 millió euró, a megye 50 ezer eurónyi önköltséggel járul hozzá a beruházás megvalósításához. A pályázat napokon belül benyújtásra kerül a Környezetvédelem Operatív Program irányító hatósága elé. 

        A megyei képviselő-testület a felkínált feleslegessé vált megyei ingatlan közül három esetben hagyta jóvá az adás-vételi szerződést. Eladásra került a Zselízi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium egykori épülete. A Református Keresztyén Egyház vásárolhatja meg 131 ezer euróért. Gadócon értékesítésre kerül az egykori mezőgazdasági szakközépiskola és birtok egyik kamrája a vonatkozó telekkel együtt 7.500 euróért, végül garázs, istállók és műhelyek halmaza kerül eladásra 298 ezer euróért és a hozzá tartozó 296 hektárnyi szántóföld kerül bérletbe 227 euró hektáronkénti és évenkénti bérleti díjért.

 

                                                                     Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

Szerző: farkasivan  2017.05.16. 19:51 Szólj hozzá!

Valakik ismételten borzolni kívánják a párkányiak és a környékbeliek kedélyét. A HC Logistik társaság - miután néhány napja visszavonta szándékát az éves szinten 20 ezer tonna gumiabroncsot és műanyagot hasznosító, párkányi hulladékégető megépítésére - újfent benyújtotta kérelmét az állami hatósághoz hasonló hulladékégető megépítésére Párkányban. Igaz, fele akkora kapacitással, éves szinten 10 ezer tonna hulladék elégetésével számol. Vonzó, zöld, látszólag környezetkímélő csomagba csomagolja szándékát, ám a lényeg mit sem változik. Hasonló pirolízis technológiát választott, mint a sorrendben 2. alkalommal benyújtott szándék, párkányi hulladékégető esetében. Erről pedig az Európai Unió szabályzata egyértelműen kimondja, hogy hulladék égetéséről van szó. Netán a lakosság megtévesztését szolgálja a projekt, a szándék zöld, környezetkímélő megnevezése?

További információk végett olvassák el a részletesebb tájákoztatást - különösen a Zamer Green Park Sturovo - 1.zip állomány tartalmát, miután a honlapról letöltik a következő linken: https://www.enviroportal.sk/sk/eia/detail/green-park-sturovo

 

Farkas Iván, az MKP alelnöke

Szerző: farkasivan  2017.05.05. 06:57 Szólj hozzá!

        Nyitra Megye Önkormányzata 2015-ben módosította területrendezési tervét. A folyamat elején az MKP képviselőcsoportjának nevében benyújtottuk két sarkalatos módosító indítványunkat a gyorsforgalmi utak megyénket érintő szakaszai majdani nyomvonalának módosítására.

dscf5204.JPG        Az egyik módosítás célja az volt, hogy a megye stratégiai tervében az R7-es, déli gyorsforgalmi út Érsekújvárt ne északról, hanem délről kerülje el, elősegítve ezzel a Csángó rérgióban élők, Gúta, Ógyalla, Komárom, Párkány és Zselíz térségében élők számára a gyorsforgalmi út rövidebb, gyorsabb és kényelmesebb elérését. Sőt, mi több, Érsekújvár alapvető érdeke, hogy a gyorsforgalmi út a várost délről kerülje el. Emellett, a másik sarkalatos módosító javaslatunk arról szólt, hogy a majdani R3-as észak-déli gyorsforgalmi út Nyitra megyét sokkal erőteljesebben szelje át, mint az addigi változatban. Zólyomból déli irányban ne Korpona és Ipolyság irányába haladjon – mert így csupán néhány kilométernyi szakaszon érintené Nyitra megyét - hanem az Alsó-Garammentén haladva, Garamszentbenedek (R1), Léva, Zselíz és Párkány érintésével haladjon tovább, déli irányban. E javaslatokat a megyei képviselők mellett hatvan érintett település polgármestere és néhány civil vagy szakmai szervezet is megtámogatta. A módosító javaslataink tíz hónapig éltek, hiszen első nekifutásra a megyei önkormányzat bölcs, megcáfolhatatlan szakmai érvelésünknek köszönhetően azokat elfogadta. Majd az állami hatóság megvétózta - szerinte az elfogadott javaslatunk nincs összhangban az országos területrendezési tervvel (KURS) – végül a megyei önkormányzat sokadik nekifutásra elfogadott módosításainkat érvénytelenítette.

          Eljő azonban az újabb lehetőség ideje. Hamarosan megnyílik az országos területrendezési terv (KURS) módosításának lehetősége. Megállapodásunk alapján Nyitra Megye Hivatala az állami hatóságnak elküldte a 2015-ben benyújtott, fenti módosító javaslatainkat anélkül, hogy a benyújtási procedúrát meg kellett volna ismételnünk. Magától értetődően tovább küldte az állami hatóságnak, mivel általunk 2015-ben azok jogszerűen lettek a megyei önkormányzat elé benyújtva. Innentől kezdve az állami hatóság felelőssége, hogy országos szinten elfogadják-e helytálló érveinket, módosító javaslatainkat, amelyeket régiónk fejlődése, felzárkóztatása érdekében nyújtottunk be. Amikor Érsek Árpádot közlekedési miniszterré nevezték ki, nyílt levélben fogalmaztam meg számára, mik a Dél-Szlovákiában élők elvárásai, miben kellene alapvető kurzusváltást alkalmaznia az általa vezetett tárca hatáskörében. Az elvárások természetesen tartalmazták az R7-es és az R3-as gyorsforgalmi utak majdani nyomvonalának feljebb leírt módosításait is. Nosza, megnyílik számára a lehetőség, hogy legalább részben megvalósíthassa választói, a szülőföldünkön élők alapvető elvárásait.

          Számunkra, Nyitra megyei képviselők számára pedig mindez egy újabb igazolása annak, hogy a 2015-ben elvégzett munka talán nem volt hiábavaló. Innentől kezdve másokon a sor. A kormányban helyet foglalók döntik majd el, hogy régióink, a Duna-mente és a Garam-mente középtávon, hosszabb távon fejlődési pályára állhat-e, avagy lemarad. Hisz ne feledjük, amerre a korszerű utak és vasutak haladnak, ott zajlik gazdaságfejlesztés és munkahely-teremtés. Más régiók pedig menthetetlenül lemaradnak és leszakadnak.


                                                                                            Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

 

Szerző: farkasivan  2017.04.19. 20:27 Szólj hozzá!

      2013-ban elkészítettük, majd Dél-Szlovákia 19 kistérségében a vállalkozókkal, a gazdákkal és az önkormányzati tisztségviselőkkel megvitattuk, 2014-ben pedig véglegesítettük és elfogadtuk szülőföldünk átfogó gazdaságfejlesztési és regionális fejlesztési tervét, a Baross Gábor Tervet. A legtöbben rendkívül kedvezően fogadták a stratégiai tervet, hiszen a rendszerváltozás óta az első átfogó, a gazdaság legtöbb területére kiterjedő, komplex terv került a vállalkozók, a szakemberek és az érdeklődők kezébe. A lakossági fórumok többségén a résztvevők megkérdezték, hogy van-e pénz, megpályázható támogatás a Baross Gábor Tervben. Sajnálattal közöltük: nincs, ám óvatosan jeleztük, hogy a stratégiánk lefektetését követően a tervben található célkitűzések megvalósításához idővel megpályázható források is társulnak majd.

ivan_bt-400x225.jpg      Ennek ideje nemsokára elérkezik, ígéretünk valóra válik. Hamarosan létrejön a Baross Gábor Alap, amely a Baross Gábor Tervbe foglalt célkitűzések megvalósítását fogja számottevő, jelentős forrásmennyiséggel támogatni. A benyújtott pályázatok alapján vissza nem térítendő, majd később jelentősebb összegű visszatérítendő támogatásokhoz juthatnak a kis és közepes vállalkozók, gazdák, iparosok a gazdaság számos területén. Legyen az az ipar, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, ezen belül például a szőlészet és a borászat, az idegenforgalom, a szolgáltatások területe vagy a kreatív ipar. Szülőföldünk, régióink sajátosságait szem előtt tartva, a gazdaságfejlesztés címén munkahelyteremtő aktivitások lesznek előtérbe helyezve, hiszen legfőbb célkitűzésünk régióink versenyképességének megnövelése, a fiatalok elvándorlásának csillapítása, később megszüntetése.
 

gazdasagi_novekedes_5.jpg        Régióink, kistérségeink többsége leszakadó, hátrányos helyzetű régió. A pozsonyi kormányok gazdaságfejlesztése, ipartelepítése és infrastruktúra-fejlesztése szülőföldünket messze elkerülte. Az egyik mértékadó szakmai szervezet, a Szlovákiai Vállalkozók Szövetsége – Podnikateľská aliancia Slovenska – felmérése, kutatása alapján a Csallóköztől délen, az országhatár mentén haladva egészen Bodrogközig az egész egy összefüggő, leszakadó, hátrányos helyzetű nagytérség. Aki itt él, saját bőrén tapasztalja. Amit 2013 – 2014-ben elterveztünk, annak megvalósításához szeretnénk hozzáfogni. Úgy tűnik, a Baross Gábor Alapnak köszönhetően immár a források is rendelkezésre állnak majd. Középtávú és hosszabb távú célunk, hogy fejlődési pályára állításuk régióinkat, kistérségeinket, hogy felzárkóztassuk a fejlettebb északi és középső régiók mellé.

 

                                                                                             Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2017.04.13. 18:08 Szólj hozzá!

     A Magyar Közösség Pártja Gazdaságpolitkai és Regionális Fejlesztési Tanácsának (MKP GRFT) ülését Párkányban szerveztük meg, egyetlen tartalmi napirendi ponttal. A tanácskozáson részt vett a gazdasági tanács 35 tagja, valamint 17 vendég résztvevő.

     A tanács ülésén megvitattuk a Miniszterelnökség égisze alatt szerveződő Külhoni Magyar Családi Vállalkozások Éve Programot. A programot a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Potápi Árpád János mutatta be. A részletes tudnivalókat Hajnal Virág, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága stratégiai főreferense, a program koordinátora ismertette. A rendezvényen jelen volt Pathó Marianna, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának osztályvezetője.

1_4.JPG     A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága 2015-ben hirdette meg és szervezte meg a Külhoni Magyar Szakmunkásképzés Évét. Régióinkban a program által számos szakközépiskola, szaktanintézet jutott számottevő magyarországi támogatáshoz eszközvásárlásra valamint ingatlanaik felújítására. Az államtitkárság 2016-ban meghirdette és megszervezte a Külhoni Magyar Fiatal Vállalkozók Éve c. programot. A 16 eredményes pályázó a magyarországi támogatásból fejlesztheti vállalkozását, új piacokat találhat termékei vagy szolgáltatásai értékesítéséhez. Az államtitkárság aktuálisan, 2017-ben a Külhoni Magyar Családi Vállalkozások Éve Programot hirdette meg. E program tájékoztatása, a tudnivalók leközlése sokkal szélesebb körben történik, mint a múltban. Emiatt döntöttük el – és kaptunk lehetőséget arra – hogy a Felvidéken elsőként mutassuk be a programot az MKP gazdasági tanácsa tagjainak, valamint a meghívott vendégeknek. A bemutatást élénk eszmecsere követte. A hozzászólások és a szakavatott kérdések alapján a teremben érezhető volt, hogy hozzáértő közönség foglal helyet a rendezvényen.

      Aki érdeklődik a programba foglalt lehetőségek iránt és nem vett részt a csütörtöki párkányi rendezvényen, ne búsuljon. Kárpát-medencei roadshow keretében ismertetik majd a Miniszterelnökség illetékesei az érdeklődő közönség számára a tudnivalókat. Nyitott rendezvényeken, szerte az országhatár mentén. Felvidéken az első nyilvános bemutató kedden, április 4-én kerül sorra, 10 órai kezdettel Komáromban, a Tiszti Pavilonban. Május 18-án pedig Rimaszombatban mutatják be a programot. Minden érdeklődőt nagy szeretettel várnak a szervezők, a Miniszterelnökség illetékes tisztségviselői és dolgozói, valamint a Magyar Közösség Pártja tisztségviselői.

 

                                                                                                           Farkas Iván, az MKP GRFT elnöke

Szerző: farkasivan  2017.03.31. 17:26 Szólj hozzá!

     A választási időszak utolsó csomagját hagytuk jóvá Nyitra Megye Önkormányzatában a megyei közutak burkolat-felújítására a hétfőn megtartott 30., tervezett képviselő-testületi ülésen, amelynek kerete 4,5 millió euró. A Komáromi járásban 5 megyei közút egy-egy kritikus szakaszán valósul meg a burkolat-felújítás. A Bajcs és Perbete közötti úton, Szilas belterültén, valamint a Nemesócsa és Tany közötti úton. Megújul a Dunamocs és Búcs közötti útszakasz burkolata.Az Érsekújvári járásban a Kisújfaluról Bátorkeszire vezető út valamint a Garamkövesd és Kicsind közötti út jelentős szakasza, a Perbetéről Jászfalura vető út járásbeli szakasza. A Lévai járásban új burkolatot kap a Zselíz és Tergenye közötti, az Ipolyság és Palást közötti, a Farnad és Cseke közötti, valamint a Léva és Garamszentgyörgy közötti útszakaszok jelentős része. A Vágsellyei járásban új burkolattal látjuk el a megyei közutat Pered belterületén valamint Vágsellyéről az Érsekújvári járás határáig vezető megyei út egy részét. E döntésünkkel bezárólag, az elmúlt másfél évben összesen 14,5 millió eurót áldoztunk a megyei közutak burkolat-felújítására saját, megyei forrásokból. Jelentős előrelépés történt tehát e választási időszak második felében a meghibásodott megyei utak felújítása terén. Az útfelújítások fele a megye déli járásaiban valósult meg és valósul meg 2017 végéig.

nr_megyehaza_0.jpg      Nyitra megye gazdálkodása a tavalyi évben is példamutató volt. Több, mint 15 millió euró költségvetési többlettel zártuk 2016-ot. Emiatt a közútjavítás mellett úgy döntöttünk, hogy a korábbi évekhez képest 2017-ben néhány százezer euróval többet szánunk a kultúra, a sport és más támogatási területeinkre. A tegnapi határozatunk értelmében minden pályázó, aki a kultúra, a sport, a műemlékek felújítása, az idegenforgalom területén, valamint megyei Leader támogatásra pályázott, a teljes megpályázott összeget megkapja. Ezzel párhuzamosan azonban minden pályázót előre kell jó szándékkal figyelmeztetnem, hogy vigyázni kell majd a helyenként jelentősen megnövekedett támogatások során a végső elszámolásra, mert a megyei hivatalnokok fokozottan ügyelnek majd az ellenőrzésre.

      Elsősorban a Magyar Közösség Pártja megyei képviselőcsoportjának érdeme, hogy tagnapi döntésünkkel létrehoztuk Vágsellyén a Megyei Rendelőintézetet, mint megyei költségvetési intézményt. Hasonlóan fog működni, mint a Párkányi Rendelőintézet, vagyis központosítja majd a magán szakorvosi és családi orvosi rendelőket, a távozó orvosok helyébe újakat szervez.

       A megyei önkormányzat pályázati felhívást hirdetett, kínálati eljárást kezdeményezett a Komáromi Közkórház jövőbeni üzemeltetésére 2020. évtől kezdődően. Baranyay Zsolt megyei képviselő beszámolt a kórházban megvalósításra váró, elkerülhetetlen beruházásokról, elsősorban a belgyógyászati pavilon felújításának sürgősségéről. E beruházás előkészítését 2017-ben be kellene fejezni, az év végéig meg kellene hirdetni az új közbeszerzést.

       A megyei közgyűlésben elfogadtuk az 1/2017 sz. általános érvényű rendeletet, az egészségügyi ellátás terén az elfekvők és hoszpicek tevékenységének támogatására a megye egész területén.
Megyei önrészt hagytunk jóvá és ezzel támogattuk számos megyei középiskola és gimnázium célkitűzését, épületük energetikai hatékonysága megnövelésére benyújtott pályázatukat. Közöttük az Ipolysági Szakközépiskola számára az Interreg Program keretében benyújtott pályázatát, valamint az Érsekújvári Közlekedési Szakközépiskola számára a Környezetvédelem Minősége Operatív Program keretében benyújtott pályázatát.

        Nyitra megye újra meghirdette a feleslegessé vált ingatlan vagyona értékesítését, kínálati eljárását. Eladásra kínálja fel egyik épültét Zselízen, az egykori gazdasági udvar épületeit valamint lakásokat Gadócon, egy épületet Ógyallán, raktárhelyiséget Léván valamint bérletre kínál fel 296 ha szántóföldet Gadócon.
Az MKP megyei képviselőcsoportja nevében interpelláltam a megye elnökét a Helemba és Ipolydamásd között megépítésre váró Ipoly-híd előkészületei ügyében valamint a megyei hivatal igazgatóját a Kiskeszi és Párkány között húzódó II/564 sz. megyei közút teherforgalmi terhelése ügyében. Szigeti László megyei képviselő interpellálta a megyei hivatal igazgatóját, adott-e ki a megyei hivatal támogató nyilatkozatot a Párkányba tervezett hulladék-feldolgozók ügyében. Egyúttal arra kérte az igazgatót, ez ügyekben a jövőben ne adjon ki a megyei hivatal támogató nyilatkozatokat. Gyarmati Tihamér megyei képviselő a Komáromi Közkórház elmaradt beruházása, a belgyógyászati pavilon felújítása kapcsán vonta kérdőre a megyei hivatal igazgatóját, majd arra kérte, a megyei hivatal sürgesse a beruházás előkészítését.



                                                                      Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

Szerző: farkasivan  2017.03.28. 17:51 Szólj hozzá!