Az előző kormány a 2018. gazdasági évre írta elő a kiegyenlített államháztartás, a hiány nélküli gazdálkodás elérését. Hihetetlenül ambiciózus terv volt, amit a mai kormány rögvest módosított: a kormányprogramba foglaltak alapján csupán 2020-ra érné el a kiegyenlített államháztartást. Egyetértettünk a késleltetéssel, hiszen a célkitűzés elérése kéz a kézben jár az adóterhek megnövelésével. Az pedig minden adóbefizető számára fájdalmas lépés. Sőt, mi több, mi előírnánk e lépés további késleltetését, a radikális, gyors megoldás helyett a lassúbb, folyamatos landolást.

adopres_1.jpg            Az euróövezet más, fejlett gazdaságaihoz mérten Szlovákiában a munka megadóztatásának mértéke viszonylag magas, míg a vagyon megadóztatásának mértéke viszonylag alacsony. Amennyiben az ambiciózus hiánycél elérése nem valósulhat meg az adóterhek megnövelése nélkül, akkor az MKP-ban mi is úgy gondoljuk, hogy ne a munkát terhelő adókat emeljék meg az illetékesek, helyette inkább a vagyon adóterheit. Két éve a nyereség utáni osztalékot (dividendumot) megterhelik egészségügyi járulékokkal. Ehelyett vezetné be a kormány az osztalékok megadóztatását 15 százalékos adókulccsal. A mai szlovákiai valóság figyelembe vételével sokkal ésszerűbb lépés, mint a munka adóterheinek megnövelése. Azonban csupán akkor lesz igazságos, amennyiben a zömében külföldi beruházások által létrejött nagyvállalatok profitjából keletkező osztalékot is megadóztatják ekkora adókulccsal. Máskülönben égbekiáltó hátrányos megkülönböztetés érné a hazai vállalkozókat. A nyereségosztalék megadóztatása legyen általános és egyenlő mértékű. Ne legyenek kivételek.

            A fordított logika, a munka súlyosabb megadóztatása – mert hiszen ez is felmerült - végképp elvetendő! A középosztály enélkül is fokozatosan szűkül, nem is beszélve az alacsonyabb keresetűek megélhetési gondjairól. Az államháztartás hiányzó forrásait tessék ott keresni, ahol megtalálhatók, ahol rendelkezésre állnak. Tessék azokat megsarcolni, akik jövedelme átlagon felüli, akik nem csupán bérből-fizetésből élnek, hanem a vállalataik, cégeik nyereségén osztoznak.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2016.08.23. 21:56 Szólj hozzá!

            Napvilágot láttak az idei második negyedév adatai, amelyek  Szlovákia gazdaságának alakulását jellemzik. Meglepően magas, 3,7 százalékos gazdasági növekedésről árulkodnak, összevetve a tavalyi gazdasági év hasonló időszakával. Az elemzők rögtön hozzátették: a növekvő belső fogyasztás, vagyis a lakosság növekvő vásárlókedve az, ami a növekedést elsősorban okozta. Másodsorban a hazai gépkocsigyárak fokozott termelése, ami a termékeik iránti növekvő érdeklődést mutatja, főleg a külföldi piacokon. 

diagram_1.jpg            Tartósabb növekedési pályára állhat Szlovákia gazdasága, hiszen már az első negyedévben is 3,4 százalékos volt a gazdasági növekedés, a jövőbeni kilátások pedig bíztatóak. Vegyük csak górcső alá, mi okozhatta a lakosság megnövekedett vásárlókedvét. Tudjuk, hogy az év elejétől folyamatosan csökken a munkanélküliség statisztikailag kimutatott aránya. Júliusban, országos viszonylatban már megközelítette a 9 százalékot. A gyors javulás főleg annak köszönhető, hogy a munkaügyi hivatalok a tettek mezejére léptek, a szociális segélyen tengődő, gyakran közmunkát vállaló személyeket a szabad munkahelyek valamelyikének elfoglalására kötelezték. Számoljunk csak utána!  Ha a családfenntartó szociális segélyen él, közmunkát vállal, gyakran csupán 60 + 60 euró szociális segélyt kap havonta. Persze, ezt kiegészítik a létminimum összegéig, a családtagok számának függvényében. Azonban ha teljes munkaidőben vállal legális munkát, akkor legalább 405 euró bruttó bért kap, ebből 350 eurót a pénztárcába. Az utóbbi egy év folyamán a munkanélküliség aránya 2 százalékponttal javult, ami több, mint 60 ezer új betöltött munkahelyet jelent. Ennyi ember jelentősen megnövekedett havi bére már a makrogazdaságban is érződik, más tényezők mellett ennek köszönhetően ugrott meg a lakosság vásárlóereje.

            Ami a gépkocsiipar felfutását, termelésének növekedését illeti, nem váratlan esemény. Sőt, két év múlva már a negyedik gépkocsigyár is beindítja termelését, Szlovákia igazi gépkocsigyártó nagyhatalommá válhat. Azonban e pozitív fejlemény a későbbiekre való tekintettel komoly kockázatokat is magában hordoz. Szlovákia gazdasága, ipari termelése nagyon nagy vonalakban egy talpon áll, ma még a gépkocsigyártás jelenti a biztos alapot. Hiszen nemcsak a három autógyár )később már négy), hanem a gépkocsigyárak beszállító háttéripara is az ágazat mutatóit erősíti. Ám félő, nehogy a későbbiekben beköszöntsön a Detroit-effektus, amikor a jövőben a gépkocsigyárak – mondjuk az egyre dráguló munkaerő végett – fokozatosan befejezik az itteni termelésüket, továbbállnak. Ennek megakadályozása végett kulcskérdés, hogy megteremtik-e itt, termelő üzemeik mellett a kutatási-fejlesztési bázisukat – amely megtartó erővel bír – avagy nem. Ehhez kellene számukra megfelelő ösztönzést nyújtani, mondjuk a folyó uniós fejlesztési időszakban a Kutatás, fejlesztés, innováció Operatív Programban.

            Az egyik nagy kérdőjel a Brexit hatása lesz a szlovákiai termékek kivitelére. A britek döntése eddig nem befolyásolta az itteni gazdaság alakulását, a jövőben ez másként is alakulhat.  A másik nagy kérdőjel, ami a gazdasági növekedés fenntarthatóságát illeti, régiónkra, szülőföldünkre fókuszálva. A megnövekedett gazdaság következtében az államkasszába befolyó adók és járulékok haszonélvezői immár végre ne csupán az ország északi és középső térségei legyenek, hanem az ország déli és keleti régiói is. Mert hiába nyargal majd az ország gazdasága gőzerővel előre, ha az ország végérvényesen kettészakad, a főváros, a Vág-mente, az északi régió, valamint Besztercebánya és Zólyom környéke tartós fejlődési pályára ér, míg Dél-Szlovákia és Kelet-Szlovákia tartósan leszakad. Ép eszű gazdaságpolitikusnak nem lehet érdeke a végérvényesen kettészakadt ország, érdeke kell, hogy legyen a kiegyensúlyozott gazdaságfejlesztés. Máskülönben a szociális segélyek rendszere fenntarthatatlan marad, a szegényebb régióban élők külföldre menekülése nem szakad meg, felerősödik, jobb esetben ellepik a fővárost és környékét. Vajon a főváros és környéke felkészült a nagyobb mértékű betelepedésre? Aligha.

            Minden gazdaságfejlesztési változat közül a legelőnyösebb, ha a regionális fejlesztés, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése kiegyensúlyozott, érinti az ország összes térségét, régióját. Minden más változat diszharmóniát, az értékek és javak felborulását eredményezi.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2016.08.15. 21:33 Szólj hozzá!

            Hétfőn, július 4-én tartotta meg a Nyitra Megyei Önkormányzat a 24. képviselő-testületi ülését. Az előző képviselő-testületi ülésen fogadta el az önkormányzat a tavalyi gazdasági év zárszámadását, amely több, mint 11 millió euró többlettel zárult. Elhatároztuk akkor, hogy három stratégiai területen lazítunk a feszes pénzügyi szigoron, ezek pedig az egészségügy, a szociális ügyek valamint a megyei utak burkolat-felújítása. E szándék megtestesítése a 24. önkormányzati ülésen valósult meg első ízben.

 foto_mkp_nsk.JPG           Az idei költségvetés 5. módosításánál érezhetően megnöveltük az egészségügyben és a szociális területen dolgozó nővérek, ápolók és kiszolgáló személyzet bérét, esetenként 10 – 15 százalékkal. Tavaly decemberben döntöttünk a megyei utak biztonságossá tétele, burkolat-felújítása 2. fázisáról megyei költségvetésből, amely 3,5 millió euró összegben idén nyáron valósul meg, mivel a közbeszerzés az elmúlt hónapokban lezajlott. Hétfőn pedig további 3,5 milliós csomagról döntöttünk a 3. fázis megvalósítására, amely idén ősszel valósulhat meg. Az újabb csomagból a Komáromi járásban megújul a megyei út burkolata Martos belterületén, Lakszakállas belterületén ill. a 63-as főútat Lakszakállassal összekötő út burkolata, a Bátorkeszi és Madar közötti megyei út burkolata, a Bagota és Perbete közötti út legkritikusabb szakasza, a Gúta és Nemesócsa közötti út legkritikusabb szakaszának burkolata, Nemesócsa belterületén a megyei út burkolata valamint  a Megyercs és Keszegfalva közötti út legrosszabb szakaszának burkolata. Az Érsekújvári járásban Szőgyén belterületén újul meg a megyei út burkolata, a Kisgyarmat és Zalaba közötti út burkolata valamint a megújult muzslai vasúti átjáróhoz vezető megyei út burkolata. A Vágsellyei járásban megújul a deáki strand és a híd közötti megyei út burkolata. A Lévai járásban megújul a Felsőpél, Barsbese és Barsbaracska közötti megyei út burkolata, a Vámosladány és Hontfüzesgyarmat közötti megyei út burkolata, valamint a zselízi, Mikola felé vezető vasúti felüljáró.

            Nyitra megye eddig öt szakmai területen kínál évente megpályázható megyei támogatást. Hétfői határozattal a hatodik terület támogatására is jogerőre emelkedett az általános érvényű rendelet, mégpedig az egészségügy területén az elfekvők, hoszpicok fenntartására. Mivel e szakmai területet végképp vagy nem kielégítő módon támogatják az egészségügyi biztosítók s mivel Nyitra megyében csupán két ilyen jellegű intézmény működik (miközben Besztercebánya megyében 6, Eperjes megyében 12 ilyen elfekvő működik) a megyei önkormányzat ösztönözni kívánja újak létrehozását és támogatni szeretné tevékenységüket. Az elfekvők Nyitrán és Tótmegyeren működnek, új elfekvők létrehozását sürgetik Komáromban, Párkányban és Nagytapolcsányban, ám az egykori vágsellyei kórház területén is megoldható lenne ilyen intézmény létrehozása.

            Az Integrált Regionális Operatív Program a megyék számára előírja, hogy határozzák meg a regionális integrált fejlesztési stratégiájukat (RIÚS). E stratégia első konkrét, nyitra megyei fejlesztési csomagjáról döntött a Nyitra Megyei Önkormányzat, amelyet Brüsszelbe nyújt be jóváhagyásra. A csomag a megyei közutak fejlesztését, burkolat-felújítását, biztonságossá tételét illetően többek között a következő utkat is tartalmazza: a Komárom és Vágsellye közötti, az Érsekújvár és Gúta közötti,  a Vágsellye és Nyitra közötti, az Ipolyság és Gyűgy közötti, a Léva és Deménd valamint a Szalka és Ipolypásztó közötti utakat.  Javaslatomra a lista kiegészült a Párkány és Bajcs közötti megyei úttal, miután a képviselőtestület e javaslatomat elfogadta. A megyei stratégia a következő szakközépiskolák és szaktanintézetek felszerelését tartalmazza műhellyel, gépekkel, szerszámokkal és szaktantermekkel ill. laboratóriummal: mások mellett a Lévai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Szakközépiskola,  az Érsekújvári Vendéglátóipari Szakközépiskola és a Vágsellyei Összevont Középiskola. Az oktatási bizottság tagja, Szigeti László javaslatára a lista kiegészült a Komáromi Ipariskolával valamint az Érsekújvári  Ipariskolával, miután a képviselőtestület az erről szóló kiegészítő javaslatot elfogadta.

            A két korábbi (érdeklődés hiányában) sikertelen kínálati eljárást követően a harmadik nyilvános kínálati eljárásban elkelt a megye öt ingatlan vagyona a Komáromi járásban. További tételek mellett elkelt az egykori mezőgazdasági szakközépiskola gazdasága, épületei és szántóföldje Gadócon, összesen 215 ezer euróért, a felbecsült érték nyolcvan százalékáért.  Harmadik nekifutásra elkelt a Karvai Kertészeti Szakközépiskola egykori kollégiumának épülete, 119 ezer euróért, a megbecsült érték egyharmadáért.

 

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

           

 

 

Szerző: farkasivan  2016.07.07. 05:55 Szólj hozzá!

            Íratlan szabály, mely szerint a kormányok száz nap türelmi időt kérnek a nyilvánosságtól és az ellenzéktől, hogy bebizonyítsák: elmozdultak a kormányprogramba foglaltak megvalósításának irányába, megették a kellő irányváltást, végrehajtották az indokolt őrségváltást. Ritkán adatik meg a türelmi időszak folyamán, hogy erőteljes zuhanórepülésbe kezd a kormányzó pártok támogatottsága, nem egy kormánytag ellen nyújtanak be bizalmatlansági indítványt, annyi botránnyal szembesül a kabinet, mint az éppen regnáló szlovák kormány esetében. Ráadásul az ajtón kopogtat az Európai Tanács elnökségének fél éve.

kormany_100_napja.jpg            A türelmi időszakot a gazdaság szemszögéből ítélve kevés esemény jellemzi. Először a munkanélküliség rátájának lecsökkenése jut eszünkbe, amely immár felülről nyaldossa a 9 százalékot. Ám ez sokkal inkább a járási munkaügyi hivatalok tettre kész aktivitásának, semmint a tömegesen létrejövő munkahelyek kínálatának eredménye. Másodszor az jut eszünkbe, hogy mégsem települ Besztercebányára az az informatikai óriáscég, amelynek letelepedését közvetlenül a kormányfő jelentette be és amely több, mint ezerháromszáz diplomást alkalmazna. Harmadszor pedig feltűnik az a bénaság, amely a agrártárcát jellemzi a hatáskörébe tartozó négy(!!!) európai uniós operatív program kezelését illetően. Leblokkolt az IROP, az Interreg és a Vidékfejlesztési Alap, a Leader átértékelését pedig a városok és falvak társulása követeli. Miközben az unió hét éves fejlesztési időszakból lassan eltelik három év. Leginkább a kisebb falvak településvezetői bosszankodnak, mivel a Vidékfejlesztési Alap számos pályázati felhívására reagáltak, kidolgozták és benyújtották a méregdrága pályázataikat. Szívesen látnának kultúrházak, községi hivatalok, óvodák korszerűsítésébe vagy szennyvízhálózatot, multifunkciós sportpályát építenének. Ám az erőfeszítéseik, tetemes anyagi ráfordításaik hiábavalók voltak, mert a program összes pályázati felhívását az irányító hatóság, az agrártárca megszüntette. Úgy hírlik, hogy az új felhívások csupán néhány témakörben lesznek meghirdetve. Vagyis számos kisebb település pályázata hosszabb időre kerül majd az íróasztal sufnijába, a ráfordítás pedig veszendőbe.

            A regionális fejlesztés régiónkat, szülőföldünket érintő egyetlen, ám fontos intézkedése a  Rimaszombati járás számára megítélt 175 milliós támogatás, az uniós időszak hét évére vonatkoztatva. Ám ez nem közvetlen állami támogatás, csupán nyílt pályázási lehetőség. A lehetőséggel pedig élni kell tudni. Minden egyéb a gömöri tisztségviselők rátermettségén múlik, noha bizonyára némi előnyt élveznek majd a pályázataik elbírálásánál. Hat év múlva nagyon szeretnénk azt látni, hogy a keret döntő részét a gömöriek javára sikerül felhasználni.

            A felsoroltakon kívül szinte semmi. Illetve, mégis. Ján Počiatek tavaly szinte havonta tologatta az R7-es nyomvonalát jobbról balra, majd balról jobbra. A választásokat követően pedig kiderült, valójában mi is volt a nyomvonal végső meghatározásának legfőbb mozgatórugója. Nem az optimális műszaki, közlekedési és tájrendezési feltételek, hanem a prominens telektulajdonosok érdeke. Netán a két szemlélet találkozott egymással? Amennyiben kihúzza végig, a kormánynak 1.360 napja lesz még arra, hogy végrehajtsa a kormányprogramban felvállalt temérdek intézkedést, beruházást. A felfutás jobb esetben, egyik szemünk behunyásával, négy mínuszra sikeredett. A folytatás jobb lesz?

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2016.06.30. 20:19 Szólj hozzá!

      Akármennyire lesújtó a britek népszavazási eredménye, valljuk be őszintén, nem volt váratlan. Elég, ha
szemügyre vesszük a törésvonalakat, amelyek a népszavazást megelőzően kirajzolódtak. Az egyik regionális törésvonal volt, ahol a gazdagabb közép-Anglia, a módosabb tömb inkább a leszakadást pártolta, míg a peremvidék – Skócia, Wales és Észak-Írország - valamint az elszegényedett egykori iparvidék lakosai inkább az unióban maradásra szavaztak. Másik a generációs törésvonal, amikor a fiatal korosztály és a leszakadó középgeneráció unió-párti volt, míg a módosabb középgeneráció és az idősebbek leszakadó-pártiak voltak. Nos, mi is gyakran megtapasztaltuk már, hogy az idősebb generáció sokkal fegyelmezettebb, jelentősebb számban vesz részt választásokon. Ez lehetett az egyik döntő tényező.

brexit-1.jpg     Meggyőződésem, hogy nem kell tragédiaként megélni a brit népszavazás eredményét, a változások nem lesznek azonnaliak, folyamatosan zajlanak majd le a következő két év folyamán. Nem fog bedőlni az angol font, sem az euró, nem lesz tőzsdepánik, mint ahogyan azt többen megjósolták. Amennyiben Nagy-Britannia az Európai unió gazdasági szövetségeseként kíván megmaradni, a közös piac előnyeit tovább élvezni - mint  Svájc vagy Norvégia - akkor nem várhatók mély, fatális változások. Ebben az esetben munkaerőpiacát sem zárhatja le az Európai unió polgárai előtt. Bizonyos adminisztratív akadályokat foganatosíthat, az unió polgárai előtt beszűkítheti szociális hálóját, ám munkaerőpiacát nem zárhatja le. Ellenkező esetben, ha elszigetelődik az Európai unió gazdaságától, bevezeti a védővámokat, akkor saját termékeinek és szolgáltatásainak európai piacon való elhelyezését lehetetleníti el, ami felettébb valószínűtlen. Mivel a népszavazás tervét a brit miniszterelnök másfél éve, a közelgő parlamenti választás kampányában hirdette meg (csillapítva a konzervatívok táborában egyre elhatalmasodó unió-ellenességet annak reményében, hogy a brit társadalom többsége unió-párti és nem szavazza meg a leválást) és mivel a brit Jaguar-Land Rover bő fél évvel azt követően döntött termelőüzeme megépítéséről a kontinens belsejében, Szlovákiában, a gépkocsigyár vezetői feltehetőleg számoltak a népszavazás ilyen eredményével. Az üzemet az öreg kontinens olyan országában kívánják megépíteni, amely az euró-övezet része, nem kell tehát vámokkal számolniuk és napi árfolyam-változásokkal, ahol az átlagbérek a legalacsonyabbak közé tartoznak.

      Kellemetlenebb következményekkel számolhatnak a brit egyetemek hallgatói és a középiskolák diákjai az unió országaiból. A tandíj és a létfenntartási költségeik a népszavazást követően nem lesznek megegyezőek a hazai diákok költségeivel. A költségtöbblet esetenként felkúszhat az eddigi költségeik többszörösére. A változás időzítése kérdéses, ám valószínű, hogy a következő tanulmányi év vagy a következő gazdasági év kezdetére az egyetemek és a középiskolák kiszámlázzák majd a jóval magasabb költségeket, legalább az újonnan felvett diákok számára.   

     A brit népszavazás várható legsúlyosabb következménye, annak ragadós példája lehet. Valószínűleg - a brit példán felbuzdulva -  az Európai unió más tagországaiban is terítékre kerül a népszavazás lehetősége és egyre több országban születhet hasonló eredmény. Ez pedig az Európai unió végét jelentené. Mi következne azután? Az egykori Benelux mintájára néhány szomszédos ország szoros gazdasági együttműködése, vámuniója. Térségünkben a Visegrádi négyek uniója vagy a V4-ek kiegészülve Ausztriával képezhetnének szoros köteléket. Mindazonáltal, amennyiben az Európai unió fő áramlata, a vezető gazdasági hatalmak nem fogják erőltetni a további központosítást, további jogkörök átadását Brüsszelnek, az Európai unió egyben maradása jelenthetné – minden negatívuma ellenére - térségünk országai és polgárai számára az optimális megoldást. Amennyiben erőteljesebb lehetőség nyílna a regionalizmus és az önigazgatás, az önrendelkezés elmélyítésére térségünkben is, a Lajtán túli országok mintájára.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2016.06.27. 19:43 3 komment

            A Kárpát Régió Üzleti Hálózat Kárpát-medence 13 városában nyitott üzleti irodát, ebből kettőt Szlovákiában. 2012-ben Kassán és Dunaszerdahelyen nyílt üzleti iroda a KRÜH égisze alatt, azonban 2014 végén az irodahálózat megszűnt.

            A Külgazdasági és Külügyminisztérium hatáskörébe tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. 2015-ben újjászervezte, teljesen átalakította a határon túli, Kárpát-medencei irodahálózatot, miközben a hálózat Szlovákiában bővült ki legerőteljesebben. Összesen hét felvidéki városban nyílt üzleti iroda, időrendi sorrendben: Kassán,  Dunaszerdahelyen, Rimaszombatban, Érsekújvárban, Királyhelmecen, Párkányban, végül pedig Ipolyságon. Ezzel teljessé vált nemcsak a szlovákiai, hanem a Kárpát-medencei irodahálózat.

vallalkozo_01.jpg            A vállalkozók, az üzletemberek joggal kérdezhetik, vajon mi a kereskedőházak küldetése. Elsősorban a határon átnyúló kereskedelmi kapcsolatok megalapítása, fejlesztése, bővítése, aminek következménye lehet a határ-menti, gyakran leszakadó térségekben az üzleti, kereskedelmi élet serkentése. Továbbá üzletember-találkozók megszervezése, hogy a vállalkozók, iparosok megismerhessék potenciális üzleti partnereiket szülőföldjükön, a régióban ahol élnek és tevékenykednek valamint a határ túloldalán. Az országhatár immár ne válasszon szét, hanem összekössön. Idővel ez az igyekezet vállalkozói körök megalapításába torkollhat, ahol a kereskedelmi kapcsolatokat ápoló üzletemberek gyakran találkozhatnak, tapasztalatot cserélhetnek. Mivel a kereskedelmi kamara beágyazottsága, jelenléte régióinkban, a határ-menti térségben szimbolikus vagy még annál is halványabb, hiánypótló szerepe is lehet a Magyar Nemzeti Kereskedőház üzleti irodái által kezdeményezett és ápolt vállalkozói köröknek.

            Az üzleti irodák nem kevésbé fontos szerepe lehet a tanácsadás, a vállalkozók, az iparosok útbaigazítása. Mind a vállalkozási jogszabályokat, mind a pályázási lehetőségeket illetően. A konkrét üzletember, vállalkozó számára megtalálják az alkalmas projektmenedzsert, közvetítik számára a megfelelő pályázatírót vagy potenciális üzleti partnert. Útbaigazítják a szakterülete szerinti szakmai fórumokra, szakmai kiállításokra és vásárokra. A vállalkozási környezet jobbítása szándékával igénybe vehető majd a vállalkozás megszervezésével kapcsolatos tanácsadás.  

            A vállalkozók, üzletemberek éljenek a felkínált lehetőséggel, vegyék igénybe a kereskedelmi irodák által nyújtott szolgáltatásokat. A felsorolt üzleti irodák közül vannak, amelyek hónapok óta eredményesen tevékenykednek, azonban a párkányi és az ipolysági iroda a napokban kezdte el tevékenységét.  Remélhető, hogy hamarosan az üzleti élet szerves részeivé válnak abban a kistérségben, amelynek központjában az irodák létrejöttek.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2016.06.24. 21:59 Szólj hozzá!

           Nyitra Megye Önkormányzata megtartotta 23., soron kívüli képviselő-testületi ülését. 2004-től a megye által kiszervezett nagytapolcsányi kórház további státuszának rendezése érdekében a megyei képviselő-testület elfogadta a 8 pontból és 7 mellékletből álló, komplex határozatát. A határozat 3 fél: Nyitra megye, mint a kórház ingó és ingatlan vagyonának tulajdonosa, a Medisimo részvénytársaság, a kórház eddigi üzemeltetője valamint az Egészség Világa részvénytársaság, mint a kórház jövőbeni üzemeltetője között megkötésre váró szerződések jóváhagyásáról szól. Mivel a kórház eddigi üzemeltetője nem tudta gazdaságosan fenntartani az egészségügyi intézmény üzemeltetését, veszteségei egyre súlyosabbak voltak, Nyitra megye, mint a vagyon tulajdonosa évek óta szanálta az egyre súlyosabb veszteségeket, megoldást kellett találni a hatékony és komplex egészségügyi ellátás biztosítására. Az eddigi üzemeltető bő egy éve tárgyalásokat kezdeményezett az üzemeltetői jog átruházásáról az Egészség Világa részvénytársasággal. A tárgyalásokat követő három oldalú megállapodás Nyitra megye részéről a kedden elfogadott határozatban csúcsosodott ki. Ezen felül Nyitra megyét bírósági döntések sarkallták a mihamarabbi megoldásra. Az új üzemeltető Nyitra megyének, az ingatlan vagyon tulajdonosának évente 100 ezer euró bérleti díjat fizet, megvásárolja a kórházban található ingó vagyont és a következő tíz éves időszak folyamán 6,9 millió euró összegben vállal fel beruházásokat.

nr_zupny_dom_2.jpg            A jogszabály kimondja: amennyiben a megyei önkormányzat hatáskörébe tartozó kereskedelmi társaság két egymást követő gazdasági évben veszteséges, fel kell azt számolni vagy más jogi formára kell a tevékenységét átalakítani. Erről szóló döntést hozott a megyei önkormányzat, a 2004-ben létrehozott megyei energetikai szolgáltató, az Energo-SK részvénytársaság vonatkozásában., mivel a társaság veszteségei az utóbbi évek folyamán egyre inkább elmélyültek. A veszteségeket pedig a fenntartó, a társaság tulajdonosa, Nyitra Megye Önkormányzata szanálta. A megyei határozat meghozatalát az a mélyre ható elemzés előzte meg, amely a megyei fenntartású intézmények jövőbeni energetikai ellátásának lehetőségeit vázolja fel s amelyet a Szlovák Innovációs és Energetikai Ügynökség dolgozott ki. A 360 megyei fenntartású oktatási, kulturális, szociális intézmény energetikai ellátását az a stratégiai szolgáltató fogja elvégezni, amely pályázat útján lesz kiválasztva. A beszámoló, amelyet a megyei önkormányzat határozatban fogadott el, tartalmazza a kiválasztásig tartó folyamat egyes fázisait, amelyek a megyét és a megyei intézményeket is érintik.

            Mindkét határozatával a Nyitra Megyei Önkormányzat a megyei intézmények tartozásai további felhalmozásának, a tartozások megye részéről történő szanálásának folyamatát kívánja végérvényesen lezárni.

 

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

Szerző: farkasivan  2016.05.18. 08:17 Szólj hozzá!

            Nyitra Megye Önkormányzata megtartotta 22. képviselő-testületi ülését. Hosszas előkészítés után, többszöri megvitatást és módosítást követően a megyei képviselő-testület végre elfogadta a kultúrára és a sportra szánt 2016. évi támogatásokat. E két területre a Komáromi járásban külön-külön 33.200 eurót osztottunk el, az Érsekújvári járásban kétszer 34.157 eurót, a Párkányi választási körzetben kétszer 11.556 eurót, a Vágsellyei járásban kétszer 16.953 eurót, míg a Lévai járásban 36.460 eurót osztottunk el. Elvi síkon megállapodtunk abban, hogy a pályázatok leadását követően, október 15-e és december 31-e között jóvá kellene hagynunk a jövő évi támogatásokat, mert tarthatatlan az olyannyira elkésett döntés, mint az idei. Ehhez azonban módosítani kell a támogatásokat szabályozó megyei általános érvényű rendeleteket. Azok módosítását a megyei hivatal fogja a képviselő-testület elé jóváhagyásra benyújtani.

dsc00814.JPG            A megyei képviselő-testület megvitatta Nyitra megye tavalyi gazdálkodásának zárszámadását. Tavaly a 2014. évihez hasonló gazdálkodási többlet képződött, konkrétan 11,74 millió euró összegben. A 8 szlovákiai megye közül ez újfent a legmagasabb összeg. A napirendi pont vitájában, tekintettel a megye 20 milliót meghaladó tartalékalapjára azt javasoltuk, hogy Nyitra megye a jövőben többet költsön prioritásaira, amelyek a megyei utak felújítása, a szociális és az egészségügyi intézmények épületeinek korszerűsítése, felújítása. Többet áldozhatna a megye az évente kiosztásra kerülő kulturális, sport és idegenforgalmi támogatásokra. Tekintettel a jelentős többlettel záró gazdálkodásra elvi síkon megállapodtunk abban is, hogy az évi 220 ezer eurós támogatási kereteket megnövelhetnénk akár 300 euró összegű keretekre, hiszen a megyei támogatások visszacsengése, visszhangja kedvező, a jövőben sokkal több eredményes pályázat lehetne, mint idáig. Ebben az esetben is módosítani kell a vonatkozó általános érvényű rendeleteket.

            A megyei önkormányzat által elfogadott új általános érvényű rendeletben szabályozzák az elkövetkező években a megyei struktúrába tartozó helyi akciócsoportok, Leader-társulások támogatását. A rendelet melléklete tartalmazza a támogatási keretet valamint a konkrét tevékenységeket, amelyek megyei támogatása a társulások által megpályázható.

            A megyei önkormányzat nem nevezte ki a nyitrai Andrej Bagar Színház igazgatójává azt a jelöltet, akit a megyei önkormányzat számára a pályázati bizottság javasolt. A fenntartó ehelyett újabb pályázatot hirdetett meg. A Nyitra Megyei Önkormányzat ismét meghirdette a feleslegessé vált ingatlan vagyona értékesítése céljából a kínálati eljárást. A felkínált vagyon listáján szerepelnek azok a tételek is, amelyek a korábbi eljárásnál nem keltek el. A listán 8 tétel szerepel a Komáromi járásból, 2 tétel a Lévai járásból, míg egy tétel a Vágsellyei járásból. Az érdeklődők a felkínált ingatlan vagyon listáján megtekinthetik a megye honlapján – www.unsk.sk – miután a megye elnöke a képviselőtestület erről szóló határozatát aláírja.

            A megyei képviselő-testület elfogadta Nyitra megye külkapcsolatainak stratégiáját. A stratégia összegzi és kiértékeli a megye meglévő határon átnyúló partnerkapcsolatait és felvázolja azok rendezését, valamint az újabb partnerkapcsolatok megkötésének stratégiáját. A megyei közgyűlés elfogadta Nyitra megye részvételét a „Fedezze fel a Kis-Duna valamint a Mosoni Duna értékeit kerékpáron és csónakkal” elnevezésű nemzetközi projektben, amelynek jelentősége a regionális idegenforgalom fejlesztésében, a kerékpárutak megépítésében és a folyók atraktívvá tételében rejlenek az érdeklődő turisták számára.  

            A Magyar Közösség Pártja képviselőcsoportja javaslatára a megyei önkormányzat elnapolta a Nagytapolcsányi kórház kiszervezéséről, jogi státuszának módosításáról valamint a megyei hőszolgáltató, az Energo-SK részvénytársaság átalakításáról, a megyei intézmények hőszolgáltatásának kiszervezéséról szóló beterjesztéseket. Mindkét esetben javaslatunkat az indokolta, hogy a fajsúlyos, széleskörű anyagokat a megyei önkormányzat szakbizottságai és a megyei tanács sem vitatták meg a képviselő-testületi döntés előtt. Azt javasoltuk, hogy a fajsúlyos napirendi pontoknál indokolt a házszabály valamint a tanácskozási szabályzatok betartása, a stratégiai anyagok megvitatása a szakbizottságokban, amelyekben a megyei képviselők mellett szakértők is helyet foglalnak. A két beterjesztést a megyei önkormányzat jövő héten vitatja meg soron kívüli képviselő-testületi ülésén, miután megvitatták a szakmai bizottságok, valamint a megyei tanács.

 

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

Szerző: farkasivan  2016.05.11. 08:08 Szólj hozzá!

           Nyitra Megye Önkormányzata hétfőn tartotta meg 21. képviselő-testületi ülését. Az ülésen megalapítottuk a megye szociális alapítványát, amelynek alaptőkéjét a megyei önkormányzat helyezi letétbe, 6.638 euró összegben. A SEGÉLY elnevezésű alapítvány olyan szociális területeken nyújthat a jövőben támogatást, amelyek nem tartoznak a megye hatáskörébe, e területeket saját költségvetéséből nem tarthatja fenn, nem finanszírozhatja. Ilyenek az elesett, megszorult helyzetbe került egyének, családok vagy csoportok támogatása, rászorultak egészségügyi vagy szociális ellátásának támogatása, különös tekintettel a gyermekekre és az idősekre. Humanitárius céllal olyan egyének megtámogatása, akik életveszélyes helyzetbe kerültek, valamint az ilyen területeken tevékenykedő szervezetek támogatása. Tevékenységének forrásait az alapítvány pályázatok útján szerzi meg állami költségvetésből, célirányos állami alapoktól, vállalatok pályázatain, magánszemélyek, vállalkozók és vállalatok által befizetett jövedelemadó 2 vagy 3 százalékának begyűjtésével, nyilvános gyűjtések megszervezésével valamint jogi- és magánszemélyek adományából. Az MKP képviselőcsoportját az alapítvány igazgató tanácsában Cseri Zita képviseli, míg a felügyelő bizottságban Szabó Olga.

nr_zupny_dom.jpg            Fenntartóként a megyei önkormányzat tudomásul vette az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium új megnevezését, hiszen az oktatási tárca a gimnázium igazgatóságának  kérvénye alapján bejegyezte az iskola új megnevezését: Szondy György Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, Ipolyság.

A Környezetünk Minősége Operatív Programban meghirdetett pályázatra, amely a középületek energetikai hatékonyságának megnövelését célozza meg, fenntartóként a megyei önkormányzat a Lévai Szakközépiskola pályázatát támogatta meg és biztosította a fenntartó részéről az önrész befizetését az iskola műhelyeinek hőszigetelésére. Várható, hogy legközelebb a Komáromi Szlovák Tanítási Nyelvű Gimnázium valamint az Érsekújvári Jesenský utcai Szakközépiskola esetében dönthet hasonló támogatásról, hiszen ők jelezték részvételüket a pályázatban. Meg kell ragadnunk az alkalmat, hogy felszólítsuk a megye területén tevékenykedő további középiskolák és gimnáziumok  igazgatóit, éljenek a lehetőséggel, benyújtott pályázataikkal növeljék meg iskolájuk energetikai hatékonyságát, megcélozva ezzel a energiafogyasztás jelentős lecsökkentését. Az ilyen irányú pályázat és projekt költségvetésének 95 százalékát az Európai Unió és az állami költségvetés állja, a fennmaradó 5 százalékot a fenntartó, Nyitra Megye Önkormányzata fedezi. Sajnos, e területen eddig nem tapasztaltunk fokozott érdeklődést a középiskolák részéről, noha a lehetőség minden középiskola számára adott.

            A megyei önkormányzat elfogadta a kerékpárutak és a kerékpárturizmus fejlesztésének stratégiáját Nyitra megye területén 2016 – 2020 között. A stratégia prioritásként kezeli a legmagasabb szintű, európai jelentőségű, a Duna mentén haladó Eurovelo 6 kerképárút fejlesztését, a hiányzó szakaszok megépítését Csicsó és Komárom, valamint Karva és Párkány között. Emellett kiemelt jelentőségű az észak-déli irányú kerékpárutak megépítése a Vág mentén,  Gúta és Vágsellye között, a Nyitra mentén Komárom-Érsekújvár-Nyitra között, valamint a Garam mentén Párkány és Zselíz között, amelynek leágazása lenne Párkánytól Helemba irányában. Itt az új Ipoly-hídnak köszönhetően összekapcsolódhatna a Dunakanyarban található kerékpárúttal.

            Mivel az utolsó pillanatban széleskörű, számos pályázatot érintő módosító javaslatok lettek benyújtva, a megyei önkormányzat elnapolta a kultúrára és a sport-tevékenységre szánt 2016-os pályázatok jóváhagyását. Az idő könyörtelenül telik, vélhetőleg emiatt soron kívüli képviselő-testületi ülésen döntünk a pályázatok sorsáról, nem pedig a soron következő tervezett, május 9-i képviselő-testületi ülésen. Viszont elfogadtuk az idegenforgalom fejlesztésére szánt 2016-os támogatásokat. E támogatási keret a Komáromi járásban 18 109, az Érsekújvári választási körzetben 18 631, a Párkányi választási körzetben 6 303, a Lévai járásban 19 887, valamint a Vágsellyei járásban 9 247 euró. A Komáromi járásban összesen 14 pályázat lett eredményes, a teljes keret felhasználásra kerül, az Érsekújvári választási körzetben 6 pályázat lett eredményes, a keret 43 százaléka lesz felhasználva, a Párkányi választási körzetben csupán két pályázat lett eredményes, a keret fele kerül felhasználásra, a Lévai járásban 6 pályázat lett eredményes úgy, hogy a keret 52 százaléka került elosztásra, míg a Vágsellyei járásban csak egy eredményes pályázat lett kiértékelve, a járási keret 19 százaléka lesz kimerítve. Több pályázat nem érkezett be és újra le kell szögezni, hogy számbelileg gyenge az érdeklődés. Fel kell hívni újra a potenciális pályázók, települések, civil társulások, szakmai szervezetek figyelmét arra, hogy okóber 15-ig bátran pályázzanak idegenforgalmi témában, tájékoztató rendszerek, jelzőtáblák, tájékoztató nyomtatványok elkészítésére, tájékoztató irodák megnyitására, idegenforgalmi rendezvények lebonyolítására a 2017. évben.

            A szakmai tanúsítvánnyal rendelkező idegenforgalmi létesítmények támogatására kiírt megyei pályázaton részt vevő 12 létesítmény közül mind sikeres lett és az összes létesítmény a megítélhető legmagasabb, 1000 eurós támogatásban részesül. Így sem sikerült a rendelkezésre álló keretet kimeríteni, mert kevés pályázat érkezett be. Ezek közül csupán kettő található a megye déli térségében, az egegi Park Szálloda, valamint az ürményi kastély. Három sikeres pályázó az Érsekújvári járás nagysurányi körzetében tevékenykedik. Újra meg kell ragadni az alkalmat és újra fel kell szólítani az idegenforgalmi létesítmények tulajdonosat, miután megszerzik létesítményük szakmai tanúsítványát, október 15-ig bátran pályázzanak tájékoztató rendszerek, jelzőtáblák, tájékoztató nyomtatványok, honlapok  elkészítésére. Mivel az utóbbi két pályázati kiírás első alkalommal lett meghirdetve, idén fokozott érdeklődés várható és a rendelkezésre álló források 2017-ben teljes mértékben fel lesznek használva hasonló módon, mint a kultúra és a sport területén.

 

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

Szerző: farkasivan  2016.03.23. 20:34 Szólj hozzá!

02_2.jpg          A vidékfejlesztés egyik legkézzelfoghatóbb eszköze a települések Leader típusú társulása, amikor helyi akciócsoportot létesítenek és közösen valósítják meg kistérségük fejlesztését. Az Európai Unió egyetlen országa Szlovákia, ahol a helyi akciócsoportok két különböző szinten tevékenykednek. Egyes helyi akciócsoportok országos hálózatba nyernek bebocsájtást, míg mások megyei hálózatban tevékenykednek. Az előbbiek tevékenységét kiemelten támogatják az Európai Unió közös költségvetéséből, az utóbbiakét sokkal szerényebben, megyei költségvetésből. Az arány lehet akár tíz az egyhez is. Az országos hálózatba tartozó helyi akciócsoport a következő öt évben akár 3 – 4 millió euró értékben hajthat végre helyi vagy kistérségi fejlesztéseket.

            Néhány nappal a parlamenti választásokat követően a Leader program irányító hatósága nyilvánosságra hozta döntését, mely helyi akciócsoportok nyertek bebocsájtást a kiemelten támogatott országos hálózatba. Előrebocsájtom, nem megyei szintű döntés született, hanem a program irányító hatósága döntött a központi államigazgatás szintjén. Nyitra megyében összesen 17 helyi akciócsoport pályázta meg az országos hálózatba tartozást a következő 5 éves időszakban (az 1. sz.térkép szemlélteti). Közülük kilencnek adta meg - kidolgozott stratégiája alapján - az állami hatóság a jogot, hogy országos hálózatba tartozzon, kiemelt fejlesztési és működési támogatásban részesülhessen a következő öt évben. Ezek közül nyolc Nyitra megye északi részében található, csupán egyetlen a megye déli részében. Ez az egyetlen az Udvard és környéke Társulás, helyi akciócsoport, amelynek elnöke Udvard polgármestere (a 2. sz.térképen a besatírozott területek szemléltetik az állami hatóság döntését).

03_2.jpg            A térképre nézve, vajon ki hiszi el, hogy nem politikai, hanem szakmai döntés született? Amikor az Alsó-Csallóköz és a Hídverők Társulásának közös stratégiáját, az Alsó-Garam-mente Helyi Akciócsoport stratégiáját valamint az Alsó-Vág-mente Helyi Akciócsoport stratégiáját olyan regionális fejlesztési társulások dolgozták ki, amelyek a legjobbak közé tartoznak az országban, átvészelték az ínséges, sanyarú időket, talpon tudtak maradni akkor is, amikor számos más regionális fejlesztési társulás megszűnt. Mindez szakmai rátermettségüket, munkájuk hatékonyságát bizonyítja. Mégsem lettek sikeresek. Vagy itt van az Ógyalla és környéke Társulás, amely újoncként szállt versenybe, mégis komoly erők sorakoztak fel hátterében, hogy elősegítsék a kistérség fejlesztését. Olyan helyi akciócsoport pályázatát is elutasították, amely Nyitra megye déli részében eddig egyetlenként tevékenykedett országos hálózatban, megvolt tehát a kellő tapasztalata és komoly eredményeket tudott felmutatni a hatékony vidékfejlesztés terén. Ez az Alsó-Garam-mente Helyi Akciócsoport.

            Mindezt a hátrányos megkülönböztetést a néhány napja lezajlott parlamenti választás eredményének tükrében kell értelmezni. S tegyük fel magunkban a költői kérdést: vajon mire számíthatunk még a jövőben, vajon mire számíthat térségünk, Dél-Szlovákia a jövőben?

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke, Nyitra megyei képviselő

Szerző: farkasivan  2016.03.16. 21:32 Szólj hozzá!

Miért érdemes a Magyar Közösség Pártját választani és vajon miben különbözik a választási programunk más, konkurens pártok programjától? Mindenekelőtt, programunkat, célkitűzéseinket a polgároknak, a népnek írtuk, nem pedig az esetenként a pártok mögött meghúzódó mecénások, oligarchák részére. Biztonságot valamint idegenektől és bevándorlóktól mentes jövőt akarunk mindannyiunk számára. Valljuk: saját dolgainkról saját magunk dönthessünk. Emiatt fogadtuk el közösségünk és szülőföldünk önigazgatási és önkormányzati tervét, koncepcióját.

valasztas_2.jpgA szociális segélyeken alapuló gazdaság helyett tudáson, munkán alapuló gazdaságot szeretnénk. Ezért fogadtuk el a Baross Gábor Tervet, Dél-Szlovákia gazdaságfejlesztési és területfejlesztési tervét. Az MKP az egyetlen párt, amely csakis régióink és szülőföldünk iránt elkötelezett, régióink felzárkóztatásában és fejlesztésében érdekelt. Mi nem Zsolnát, Csadcát és Poprádot szeretnénk tovább fejleszteni, bennünket Csallóköz, Mátyusföld, Duna-mente, Garam-mente, Ipoly-mente, Nógrád, Gömör, Karszt, Bódva-völgye, Bodrogköz és Ung-vidék felzárkóztatása, fejlesztése érdekel. Az itt élők gyarapodása, életkörülményeinek javulása iránt vagyunk elkötelezettek. Régióinkat, szülőföldünket a leszakadás, visszafejlődés útjáról állítsuk végre fejlődési pályára! Közös erővel, közös akarattal!

Az MKP-ra leadott voksok nem vesznek kárba! Gondolkodjunk el az összefüggéseken, viselkedjünk bölcsen. Megalakulásuk sorrendjében véve a második párt, a vegyes párt a törvényhozásba biztosan bekerül, a harmadik párt feltehetőleg kívül marad. Amennyiben komolyan gondoljuk, hogy képviseletünket a törvényhozásban mind mennyiségében, mind minőségében meg kell erősíteni, akkor az csakis az MKP parlamentbe juttatásával valósulhat meg. Ezért kérjük tisztelettel, jöjjenek el március 5-én választani és válasszák a Magyar Közösség Pártja 21-es listáját. A közelgő választás legfőbb tétje tehát közösségünk jövője, gyarapodása, régióink, szülőföldünk felzárkóztatása, fejlődése. Ne feledjék, szívünkben a döntés!

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke, parlamenti képviselőjelölt

 

Szerző: farkasivan  2016.03.02. 07:54 Szólj hozzá!

            A közelgő parlamenti választáson közösségünk jövője, gyarapodása, valamint régióink, szülőföldünk felzárkóztatása, fejlődése a tét. Ebben a Magyar Közösség Pártja szerepe kihagyhatatlan, hiszen nincs még egy olyan párt, amelyik célirányosan vállalja fel közösségünk és régióink, szülőföldünk igazi, méltó képviseletét.

            Az MKP hatodik éve parlamenten kívüli párt, tizedik éve nem kormányzó párt. Amennyiben hiányérzetük van közösségünk képviseletét, régióink, szülőföldünk felzárkóztatását, fejlesztését illetően, más pártok képviselőin kérjék számon a hiányosságokat.

valasztas_1.jpg           Közösségünk jelentős része igényli az összefogást, sokan csupán akkor járulnak majd az urnákhoz, ha egyetlen magyar választási listára szavazhatnak. Nos, a közös választási listának nem az MKP volt a kerékkötője. Tavaly nyáron a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, majd később a Csemadok felkérésére is úgy válaszoltunk: készen állunk megállapodni a közös választási listáról. A vegyes párt utasította el annak lehetőségét. Nem reagálhattunk másként mint az összefogás listájával, amelyen – a további két párt képviselőjelöltjeinek hiányában – jelen van számos ifjúsági és társadalmi szervezet képviselőjelöltje. Az MKP ifjúsági tagozatán kívül ki kell emelni közülük Közép-Európa legnagyobb társadalmi és közművelődési szövetségének jelenlétét, hiszen a Csemadok 62 tisztségviselője található az MKP választási listáján. A másik párt elutasítását követően, a listánkon való erőteljes jelenlétet figyelembe véve, vajon megkérdőjelezhető, hogy a Csemadok egyértelműen az MKP mellett tette le a voksot?

           Fordítsuk meg a kérdést, vajon milyen következménye lenne annak, ha az MKP-t nem választanák be a pozsonyi törvényhozásba? A vegyes párt másfél éve stratégiát, irányt váltott, immár nem az együttműködés pártjaként határozza meg magát. Besorolta magát a szlovákiai politikai paletta liberális oldalára, immár ő a szlovákiai polgári párt. Amennyiben az MKP ismét a parlamenten kívül reked, a magyar közösség igazi, méltó képviselet nélkül marad. Teljes társadalmi lecsúszás vár közösségünkre, oktatásügyünkre, kultúránkra, civil szervezeteinkre. A déli és keleti járások leszakadása, leépülése felgyorsul. Menjünk elébe, akadályozzuk meg a felvázolt forgatókönyvet!  Ne csüggedjünk, ne fanyalogjunk, március 5–én menjünk el választani. Nagyon komoly tétje van a választásnak.

 

Farkas Iván, az MKP alelnöke, parlamenti képviselőjelölt

Szerző: farkasivan  2016.02.29. 21:03 Szólj hozzá!

             Az elmúlt 12 évben, Szlovákiában megvalósult fejlesztések nyolcvan százalékát az Európai Unió fejlesztési alapjai valamelyikéből finanszírozták. Ez az arány Magyarországon elérte a 95 százalékot. A támogatás nem ingyen jött, hiszen mindkét ország gazdasági teljesítőképességének arányában, rendszeresen jelentős összeget fizetett be az unió közös kasszájába.

videk.jpg            Az uniós támogatás felhasználásánál azonban komoly gondok merültek fel. Elsősorban az elmúlt, 2007 és 2013 közötti időszakban Szlovákia keretéből tetemes összeg ragadt benn felhasználatlanul, közel két milliárd euró. Ezzel a források felhasználásának hatékonysága viszonylag gyenge volt. Másodsorban számos olyan beruházás valósult meg európai uniós támogatással, amelynek gazdaságélénkítő hatása, társadalmi haszna, szükségszerűsége igencsak megkérdőjelezhető. Harmadsorban a felhasznált források területi elosztása volt aránytalan, térségeinkre nézve hátrányosan megkülönböztető.

            Emiatt alapvető változásokat javaslunk. A források felhasználásának hatékonyságát kell alaposan megnövelni. Szakmai hozzáértéssel, a klientelizmus és a paraszolvencia kiküszöbölésével. A pályázás adminisztratív terheinek alapos lecsökkentésével. A fordított arányosság elvét kellene alkalmazni. Vagyis minél inkább leszakadó egy régió, minél gyengébb a gazdasági ereje, annál több uniós forrást kell biztosítani az infrastruktúra fejlesztésére, beruházások ösztönzésére, munkahelyteremtésre. Máskülönben az ország térségei között szétnyíló képzeletbeli olló a jövőben egyre inkább szétnyílik. A leszakadó, hátrányos helyzetű régiók még inkább leszakadnak, a fejlettek pedig tovább fejlődnek. Ez a folyamat nem lehet az egészséges társadalom jellemzője! Sokkal erőteljesebb szolidaritás kellene az egyes régiók, egyes térségek között. Ugyanis egy ország fejlődése attól függ leginkább, mennyire fejlődik avagy visszafejlődik a leggyengébb láncszem. Az ilyen jellegű felzárkóztatáshoz ideális eszközként szolgálhatnak az Európai Unió alapjai, forrásai.

            Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ország déli és keleti járásaiban élők is leróják polgári kötelességüket, rendszeresen befizetik adójukat és járulékaikat. Ha eltekintünk a régiók közötti szolidaritástól, legalább e befizetések arányában kellene forrásokat visszaszolgáltatni a közösből a jobb sorsra érdemes járásainkba, hogy megelőzzük a régióink, szülőföldünk végleges leszakadását, visszafejlődését. E céljaink eléréséhez kérjük bizalmukat, támogatásukat.

 

                 Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke, parlamenti képviselőjelölt

Szerző: farkasivan  2016.02.26. 21:57 Szólj hozzá!

Történelmi távlatokból ítélve, röpke 20 év elég volt ahhoz, hogy régióink, Dél-Szlovákia helyzete az ország további régióihoz hasonlítva alapvetően megváltozzon. Az ország lakosságát tekintve, még a rendszerváltozást követő években is a legmagasabb életszínvonallal büszkélkedhettek az itt élők. Köszönhetően a két műszakos tevékenységnek, hiszen foglalkozásuk mellet rengetegen kertészkedtek, szőlészkedtek és borászattal foglalkoztak. Ám mára a helyzet alapvetően megváltozott, Dél-Szlovákia járásai, a Csallóköztől keleti irányban haladva, végig az országhatár mentén, egészen Bodrogközig és Ung-vidékig egy összefüggő, hátrányos helyzetű, leszakadó térség. Persze, kellett ehhez a kormányok Dél-Szlovákia térségét illető hátrányos megkülönböztetése, már ami a fejlesztéseket, gazdasági fellendítést, közlekedési infrastruktúra-fejlesztést illeti.

autogyarak.jpgVajon mi lenne a megoldás? A közlekedési infrastruktúra fejlesztésével párhuzamosan térségünkbe telepíthető a már termelő vagy a jövőbeni gépkocsigyárak beszállító háttéripara. A gépipari hagyományok valamint a fogadási képesség és készség megvannak, hiszen számos zöld mezős és barna mezős ipari park fogadná szívesen a befektetőket, kiváltképp, ha a kormány az ide települőknek is bőségesen osztogatná az ösztönző támogatásokat valamint a parkok fejlesztésére kellő infrastrukturális támogatást. Megtalálható ilyen Érsekújvárban, Ógyallán, Naszvadon, Párkányban (ahol kiváló logisztikai, szállítmányozási feltételekkel párosul a kínálat), Zselízen, Léván, Nagykürtösön, Rimaszombatban, Rozsnyón és Királyhelmecen. Fejleszthető lenne a komáromi ipari park és fennáll egy sor lehetőség más városokban és településeken. Csupán elszántság és akarat kellene a következő kormánytól.

Konkrétan, ha a képzeletbeli térképen leszúrjuk a körző hegyét a Csángó régió szívében, Zsigárdon és meghúzunk egy 70 km sugarú kört, máris négy termelő gépkocsigyár található a kör belsejében. A pozsonyi, a nagyszombati, a győri és az esztergomi. Ha Magyarországon törvény kötelezi a nagy beruházókat, hogy beszállító háttériparuk legalább 50 százaléka vállalatuk közelében vagy az országban telepedjen le, vajon Szlovákiában ez miért nem ültethető a gyakorlatba? Ugyanis a körön belül, Csallóközt, Mátyusföldet és a Duna-mentét nem jellemzi, hogy ellepték volna a gépkocsigyárak beszállítói, noha néhány kilométerre található a törzsvállalat. Ezt kell alapvetően megváltoztatni.

Az MKP Nyitra megyei képviselőiként a megyei önkormányzat berkeiben szorgalmazzuk, hogy a 2018-tól termelő új nyitrai gépkocsigyár beszállító háttériparának jelentős része a megye déli járásaiba telepedjen. A fenti színhelyek bizonyítják, hogy meglenne a fogadó készség és képesség. Hiszen közvetlenül a gépkocsigyárban háromezer új munkahely létesül, míg a beszállítóknál közvetve hatezer. Azért fontos ez, mert Nyitra megye munkanélküliségének térképe, járási lebontásban „majd felbillen” az egyensúlytalanságtól. Lehetőséget, érvényesülést, megélhetést kell biztosítani a megye déli járásaiban élőknek is!  Ez a mi feladatunk.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke, parlamenti képviselőjelölt

Szerző: farkasivan  2016.02.23. 21:09 Szólj hozzá!

Az MKP választási programjában lefektettük, hogy alapvető célkitűzésünk a munkahely-teremtés régióinkban, szülőföldünkön. Korszerű infrastruktúra nélkül azonban csak eseti jellegű munkahely-teremtés képzelhető el. Emiatt rendszerszerű megoldást szorgalmazunk.

autopalya.jpgA korszerű utak és vasutak a gazdaság ütőerei. Az MKP a politikai porondon elsőként, már 2002-ben javasolta az R7-es és az R2-es déli gyorsforgalmi utak fokozatos megépítését. Az R7-es első két szakasza, Pozsony és Gelle között feltehetőleg a következő választási időszakban végre megépül. Az R2-es jelentős szakaszának, a Rozsnyó és Méhész közötti szakasz tervdokumentációja elkészült. E szakasz váltaná ki Szoroskő zegzugos, domboldali szakaszát. Kössük össze az R2-es gyorsforgalmi út MKP kezdeményezésére, Gömörben megépített elkerülő szakaszait, folytassuk az építkezést Losonc irányába. Szorgalmazzuk, hogy e fontos útszakaszok építése mihamarabb elkezdődjék, hiszen nélküle nehezen képzelhető el Szlovákia munkanélküliséggel leginkább sújtott járásaiban a gazdaság fellendülése, az érezhető munkahely-teremtés.

Európa egyik leghosszabb országhatár-szakaszán, a Szlovákia és Magyarország közötti, 685 km hosszú határszakaszon 38 határátkelő szolgálja a forgalmat. Átlagosan tehát több, mint 18 kilométerenként van országok közötti közlekedési kapcsolat. Szorgalmazzuk a határátlépési lehetőségek számának jelentős bővítését, hiszen Nyugat-Európában átlagosan 5-7 kilométerenként van erre lehetőség. Szorgalmazzuk ezért a Duna-híd megépítését Komáromban, az Ipoly-hidak megépítését Helemba és Ipolydamásd, valamit Ipolypásztó és Vámosmikola között, illetve az ipolyviski híd összekötését a magyarországi Tésa településsel. Szorgalmazzuk további országhatárt átszelő utak, kerékpárutak megépítését, a csallóközi kerékpár-híd megépítését a Duna felett. Ahol ez nem lehetséges, kompok üzembe helyezését tervezzük a Dunán, Dunaradványnál és a Csallóközben egyaránt.

A gazdaság fellendítése szempontjából kulcsfontosságúak a vasutak. Ne csupán a Vág-mentén haladó, VII. számú európai vasúti folyosót fejlesszék gőzerővel, európai uniós támogatással. A tetemes támogatásból jusson a IV. számú európai vasúti folyosó fejlesztésére is, amely a fővárosból Galánta, Vágsellye, Érsekújvár és Párkány érintésével halad déli irányban. E vasút mentén fejleszteni, korszerűsíteni kell a logisztikai, kiszolgálási bázist. Legalább ennyire fontos a három folyami kikötő alapvető korszerűsítése Pozsonyban, Komáromban és Párkányban.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke, parlamenti képviselőjelölt

Szerző: farkasivan  2016.02.18. 07:17 Szólj hozzá!

            A kisiparosok és a magánvállalkozók számára néhány éve, a gazdasági válság begyűrűzését követően megszüntették az átalány jövedelemadót. A Magyar Közösség Pártja választási programjában lefektettük, hogy újra bevezetjük a számukra előnyös adózási formát. Megszűnik ezzel egy kas bajuk, nem kell könyvvitelt végezniük, csupán nyilvántartaniuk a bevételeket és a kiadásokat. Alapvetően leegyszerűsödik számukra a vállalkozásuk adminisztratív terhe.

kisiparos_2.jpg            A pálinka sajátos magyar találmány. A legízletesebb párlatok a magyar nyelvterületen készülnek. A hagyományokat meg kell őriznünk a következő generációk számára. Szorgalmazzuk a  házi pálinkafőzdékben történő, nem kereskedelmi célú  pálinkafőzés engedélyeztetését, 50 liter tiszta alkoholtartalomig. A közegészség megvédése érdekében csupán engedélyezett, tanúsítvánnyal bíró házi pálinkafőzdékben.

            A nagykapacitású, zömében külföldi kézben levő sertéshízladák mentén, szűkebb, tágabb környezetükben esetenként elviselhetetlen bűz terjed.. A környékben élők életkörülményeinek javítása végett alaposan megszigorítjuk a nagyüzemi hízlaldákra vonatkozó környezetvédelmi előírásokat.

            Amikor a kerékpáros, munkája elvégzését követően betér a kocsmába egy sörre, majd távozás után nála a rendőr alkoholszint-mérést végez, esetenként olyan összegű büntetést kap, amely megegyezik a havi jövedelmének felével. Ez igazságtalan, két helyen kell majd korrekciót végezni. A büntetés összegét kell lecsökkenteni és a zéró toleranciát kell megszüntetni. Megvizsgáltuk, hogy kontinensünk Lajtán túli, nyugati térfelén e téren mi a helyzet. Zéró tolerancia sehol sincs érvényben, a gépkocsivezetők számára a megengedett alkoholszint 0,3 – 0,8 promille között mozog. A Nyugat-európai ember vajon miben különbözik a Kelet-európai embertől? Vagy a magas büntetések komoly tételt jelentenek az államháztartás bevételi oldalán?  A választási programunkban azt javasoljuk, át kell értékelni a zéró toleranciát mind a gépkocsivezetők, mind a kerékpárosok részére. A Nyugat-európai határértékek átlagos magasságát, 0,5 promille felső határt javasoltunk bevezetni mind a gépkocsivezetők, mind a kerékpárosok részére.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

           

Szerző: farkasivan  2016.02.11. 20:23 Szólj hozzá!

            Nyitra Megye Önkormányzata hétfőn tartotta meg 20. képviselő-testületi ülését. Az ülésen a képviselőtestület módosította az idei költségvetést. A módosításban megszavaztuk a Lévai járásban található II. osztályú, Ipolypásztó és Szete közötti megyei útszakasz teljes burkolat-felújítását, 1,6 millió euró összegben.  Tettük ezt azért, mert a fenti útszakasz burkolat-felújítása európai uniós támogatással valósult volna meg tavaly, ám a közbeszerzés kudarcba fulladt. Ezek után tavaly azt javasoltam, hogy a megyei önkormányzat a szükséges burkolat-felújítást 2016-ban saját költségvetéséből valósítsa meg, az erről szóló határozat végre megszületett.

kozut.jpg            A megyei önkormányzat tudomásul vette a tájékoztatást, hogy a magyar állami hatóság bejegyezte a Pontibus Európai Területi Társulást, amelyet Nyitra megye és Pest megye hozott létre. Későbbi csatlakozását jelezte Budapest főváros, Nyitra valamint Léva városa.

            Az utolsó, 19. megyei képviselőtestületi ülésen a megyei önkormányzat döntött a feleslegessé vált ingatlan vagyon értékesítéséről. A határozatot a kínálati eljárás meghirdetése követte. A 20. képviselőtestületi ülésen a megyei önkormányzat eldöntötte, hogy értékesíti a feleslegessé vált lakást Komáromban-Gadócon, valamint  750 ezer euróért értékesíti az egykori mezőgazdasági szakközépiskola gadóci komplexumát. Beleértve az épületeket, tantermeket, gyakorló helyiségeket, valamit a telkeket és a szántóföldet. Mivel harmadízben történt a komplexum felkínálása, az önkormányzat elfogadta az illetékes szakbizottság ajánlását, hogy a felértékelt ár 70 százalékáért értékesítse az egyetlen érdeklődőnek. Ennek másik oka az ingatlanok őrzésének és karbantartásának viszonylag magas ára. A megyei önkormányzat viszont nem adta el a komplexummal szemben elhelyezkedő parcellát, a sportpályát, mivel kevesellte az egyetlen érdeklődő ajánlatát a felértékelt ár 60 százalékának magasságában lévén, hogy első ízben került sor az ingatlan felkínálására.  A Karvai Mezőgazdasági Szakközépiskola egykori kollégiumának épülete iránt nem tanúsítottak érdeklődést.

            Két és fél éve húzódó ügy végére került pont a képviselőtestület ülésén. Lezárult a Nyitra megye területén zajló közérdekű helyközi autóbusz-közlekedésre kiírt, 10 éves időtartamra szóló nemzetközi, közlönyben meghirdetett közbeszerzés. Eközben két ízben volt borítéknyitás, végül pedig elektronikus aukció határozta meg a közbeszerzés nyertesét. Mivel a megye szigorú feltételeket szabott, mindvégig egyetlen társaság versengett, az Arriva. Végül 304 millió euró összegben vállalta 10 évre szólóan Nyitra megye területén a helyközi autóbuszjáratok közérdekben történő üzemeltetését. Vállalta, hogy az autóbuszok több, mint fele klimatizált lesz és WiFi-vel fog rendelkezni, az összes autóbusz GPS-berendezéssel közlekedik majd és koruk nem haladhatja meg a 10 évet. Átlagosan a flotta 6,5 évnél lesz fiatalabb. Mivel a közbeszerzés által generált ár 30 millióval alacsonyabb, mint a megye által meghatározott felső határ, elvi javaslatot tettem, hogy a megtakarított összeg 10 éves időtartamban legyen felhasználva a megyei utak burkolat-felújítására, évente tehát 3 millió euró összegben. Az elvi javaslattal senki sem szállt vitába. A közeljövőben a megyei hivatal dolgozza majd ki az erről szóló  pontos határozati javaslatot, majd jóváhagyásra beterjeszti a képviselőtestület elé.

 

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

Szerző: farkasivan  2016.02.09. 19:51 Szólj hozzá!

           Dél-Szlovákia járásait sújtja leginkább a magas munkanélküliség, az elszegényedés és az egyre romló szociális helyzet. Ennek orvoslására a Magyar Közösség Pártja parlamenti választási programjának egyik legfontosabb célkitűzése szülőföldünk területfejlesztése és gazdaságfejlesztése, a munkahelyteremtés Dél-Szlovákiában.

foto.jpg            A szociális segélyeken alapuló gazdaság helyett térségünkben végre ösztönöznünk kell a tudásra épülő, munkán alapuló gazdaságot. Ösztönözzük a helyi termékek, termékcsoportok, helyi értékek előállítását. Megalkotjuk a faluvállalatok jogi hátterét. A mai közmunkás alkalmazottként dolgozzon a faluvállalatban. A faluvállalat, melyet az önkormányzat hoz létre a településen tevékenykedő vállalkozókkal és gazdákkal olyan űrt foglal el, amely az utóbbi években a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban képződött. Ez pedig a kézműves mezőgazdaság, a kétkezi munkán alapuló mezőgazdaság, amelynek újjáélesztése létrejövő munkahelyek ezreit eredményezné. Legyen az a gyümölcstermesztés, a zöldségtermesztés, a szőlészet és a borászat valamint az állattenyésztés. Ezzel egy időben létre kell hozni a termelői és értékesítési érdekszövetségeket, láncokat, amelyek megfelelő konkurenciát képezhetnek az áruházláncoknak, miközben hazai gazdák és gazdaságok terményeit értékesítik. Ezzel hazai munkahelyeket biztosítanak az agráriumban. Az iskolai és közösségi étkeztetésben előtérbe kell helyezni a helyi termelőt, a jogszabályok nyújtotta, mainál sokkal szélesebb körű lehetőséget kell biztosítani számára az ilyen irányú érvényesülésre.

            Emellett az eddiginél sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a vidéki turizmusra, a borturizmusra, a kerékpár-turizmusra, hiszen ezek számára régióink kiváló feltételeket biztosítanak. Amennyiben az idegenforgalom ezen válfajai széles körben biztosítanak megélhetést Magyarországon és Ausztriában, akkor bizonyára  idehaza is el lehet mozdulnunk ebbe az irányba. Óriási kiaknázatlan lehetőségek kínálkoznak a kreatív iparban. A kreatív ipar fellendülése, konjunktúrája leleményes, tehetséges honfitársaink számára biztosíthat megélhetést. Nem kell feltétlenül külföldre utazniuk érvényesülés, munkahely végett.

            A pályakezdő, fiatal vállalkozók, az ún. stratup vállalkozások számára különös támogatást javaslunk. Az a befutott vállalkozó vagy vállalat, amely támogatást nyújt a kezdő, startup vállalkozás elindításához, támogatása összegét leírhatja majd az adóalapjából.

           A leszakadás, a lemorzsolódás után szülőföldünket végre fejlődési pályára kell állítanunk, hogy felzárkózhassunk a fejlettebb régiók mellé. Hogy megérje itthon maradni, itthon érvényesülni. Érvényesülhessen végre régióinkban is a munkavállaló, az iparos és a vállalkozó!

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke, parlamenti képviselőjelölt

 

 

 

Szerző: farkasivan  2016.02.02. 07:43 Szólj hozzá!

            A Magyar Közösség Pártja parlamenti választási programjának egyik sarkalatos jellemzője a családbarát gazdaságpolitika. Programunkban a személyi jövedelemadó esetében javasoljuk a kedvezőbb családi adózás bevezetését. Hihetetlenül egyszerű módon: miután az apa és az anya egyéni jövedelmi adóját összeadjuk, a 18 éves koráig közösen nevelt gyermekük után 5 százalékot vonnánk le adójukból, két gyermek esetén 12 százalékot, míg három vagy több gyermek esetén 21 százalékot.

csalad_3.jpg           A gyermekvállalás további ösztönzésére lecsökkentenénk a csecsemők számára megvásárolt bébiétel hozzáadott értékadójának adókulcsát 5 százalékra. Szlovákiában az energiahordozók és az ivóvíz ára térségünkben, Közép-Európában a legmagasabb. Mind a fiatal, gyermekeket nevelő családok, mind a nyugdíjasok számára lehet kulcsfontosságú az a szándékunk, mely szerint az energiahordozók és az ivóvíz esetében lecsökkentenénk a hozzáadott értékadó adókulcsát 10 százalékra. A 10 százalékos hozzáadott értékadóval sújtott alap élelmiszerek skáláját alaposan kiszélesítenénk, hiszen az intézkedés meghozatalának idején az alap élelmiszerek skálájáról hiányzott a zöldség, a gyümölcs, a tejtermékek, és a péksütemények. Ezek alap élelmiszereknek számítanak, emiatt a kialakult helyzetet orvosolni kell.

            A magánszemélyek és a családok számára is bevezetjük a csődvédelem intézményét. Megelőzzük ezzel azt az áldalan és egyre gyakoribb esetet, amikor a családtagok feje fölül viszik el lakóházukat, kobozzák el más értéktárgyaikat.

            A Magyar Közösség Pártja számára a család intézménye elsőrendű, hiszen társadalmunk alapvető sejtjének tekinthető. Mi pedig egészséges társadalom építésében vagyunk érdekeltek.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke, parlamenti képviselőjelölt

Szerző: farkasivan  2016.01.27. 06:28 Szólj hozzá!

Néhány napja bemutattuk a Magyar Közösség Pártja parlamenti választási programját. A vállalkozási környezet jobbítása érdekében programunkban felvállaltunk olyan megoldásokat, amelyek segítenék a vállalkozók, vállalkozások fejlődését, kibontakozását.

vallakozo_7.jpgKöztudott, hogy térségünkben, Közép-Európában éppen Szlovákiában legmagasabbak a vállalkozók járulékterhei. Amennyiben lehetőséget kapunk programunk megvalósítására, a vállalkozók alkalmazottai után befizetett járulékterheket lecsökkentjük a választási időszak végéig 30 százalékra. Amennyiben a vállalkozó vagy a vállalat kezdő, ún. startup vállalkozás számára nyújt anyagi segítséget, a jövedelmi adóalapjából azt a jövőben majd leírhatja.

Szlovákia gazdaságát erőteljes dualitás jellemzi. Az egyik oldalon a nagyvállalatok vállalkozási környezete egyre inkább javul - amelyek leggyakrabban külföldi befektetések és gyakran érdekükben változtatják meg a vállalkozásokat érintő hazai jogszabályokat - a másik oldalon pedig a zömében hazai kis- és közepes vállalkozók vállalkozási környezete egyre inkább romlik. Sokan közülük odébb álltak, a szomszéd országokba telepítették vállalkozásukat. Mivel a kisvállalkozók és az iparosok foglalkoztatják a munkavállalók döntő többségét, ez az igazságtalanság sokáig nem tartható fenn. A kis és közepes vállalkozók javára változtatnánk meg a jövedelmi adózás rendszerét. A kis vállalkozók számára vonatkozó adókulcsot lecsökkentenénk 15 százalékra, a közepes vállalkozók számára 18 százalékra és a nagyvállalkozók, vállalatok számára pedig megnövelnénk 25 százalékra. További ágazati különadókat vetnénk ki a magasan nyereséges, gyakran monopolhelyzetben levő gazdasági szereplőkre úgy, hogy jogszabályokkal akadályoznánk meg többletköltségeik átruházását a fogyasztókra. Mindezzel nagy lépést tennénk a vállalkozók közteherviselésének igazságosabbá tétele irányában.

A kereskedelmi kapcsolatokban haladéktalanul rendezni kell a fő vállalkozó és alvállalkozóinak kereskedelmi kapcsolatát. Meg kell szüntetni az alvállalkozók kiszolgáltatott, gyakran méltatlan jogi helyzetét. Ki kell egyenlíteni pozícióikat, hogy a fő vállalkozó elhibázott lépéseinek következtében az alvállalkozók sora immár ne menjen tönkre. A választási programunkban konkrét, kemény intézkedéseket javasoltunk az áldatlan helyzet orvoslására.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke, parlamenti képviselőjelölt

Szerző: farkasivan  2016.01.19. 19:47 Szólj hozzá!

           
A közhiedelemmel ellentétben a személyi jövedelemadó tekintetében Szlovákiában sohasem volt egykulcsos adórendszer. Korábban is az volt és ma is kétkulcsos a rendszer, hiszen az adómentes jövedelemsáv fennmaradt. A közelgő parlamenti választásokat követően, amennyiben lehetőséget kapunk rá, az adómentes sávot továbbra is csalad.jpgfenntartanánk, az adóalapot a létminimum 19,2-szereséig adókötelesség nélkül hagynánk. Ugyanakkor finomítanánk az adórendszer lépcsőzetességét, arányossá téve ezzel a közteherviselést. A mai adórendszerhez képest két változást hajtanánk végre: az adóalap tekintetében a létminimum 38,4-szereséig bevezetnénk a 10 százalékos adókulcsot. A létminimum 115,2-szereséig meghagynánk a 19 százalékos adókulcsot, efölött pedig a 25 százalékos adókulcs lenne érvényben. Második módosításunk jelentősebb, főleg a gyermekeket nevelő családok számára lenne rendkívül kedvező. A személyi jövedelemadó tekintetében bevezetnénk a családi adózást úgy, hogy a fiatal házaspárok számára a gyermekek számának növekedésével adóterheik lecsökkenjenek. Az általános adóteherrel szemben egy gyermeknél a szülők összesített adóterhe 5 százalékkal csökkenne le, 2 gyermeknél 12 százalékkal, míg három és több gyermek esetén 21 százalékkal. Az intézkedéssel a gyermekvállalást szeretnénk ösztönözni. Ezzel egyidejűleg alapvetően leegyszerűsítenénk a személyi jövedelemadózás bonyolult adminisztratív rendszerét is. Mindezt közösségünk jövője érdekében.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2015.12.18. 20:13 Szólj hozzá!

            Nyitra Megye Önkormányzata hétfőn tartotta meg 19. képviselő-testületi ülését. A megyei önkormányzatban eldöntöttük: a megye végre vállalja a Helemba és Ipolydamásd közötti Ipoly-híd megépítését. Az erről szóló határozat tartalmazza a tervezés és a projekt-előkészítés kötelezettségét valamint azt, hogy a megye vállalja a beruházás szlovákiai részét érintő költségek Nyitra megyére eső önrészét. Köztudott, hogy ez a kedvező és rendkívül fontos határozat hosszú vajúdást követően született meg.

1_12.jpg            A Képviselő-testületben azt is eldöntöttük, hogy a megye 2016-ban folytatja a saját hatáskörében levő, II. és III. osztályú közutak biztonságosabbá tételét, a legkritikusabb szakaszok burkolat-felújítását. Fontos körülmény, hogy az elfogadott lista kiegyensúlyozott, a közbeszerzések befejezését követően a megye északi részében és a déli részében ugyanakkora beruházás valósulhat meg. A felújításra kerülő déli útszakaszok a következők: a Komáromi járásban Ógyallát Szenpéterrel összekötő út egy része, Ógyalla Vék külterületét az I/64-es főúttal összekötő szakasz, az I/64-es főút leágazása Szilasra, egy-egy útszakasz Ímely illetve Megyercs belterületén valamint egy útszakasz Vágfüzes mellett. Az Érsekújvári járásban a Perbete és Jászfalu valamint a Bátorkeszi és Muzsla közötti útszakasz egy-egy része lesz felújítva. A Lévai járásban egyes Léva környéki útszakaszok, az Ipolyság és Tesmag közötti útszakasz valamint egy Palást melletti útszakasz kaphat új burkolatot. A Vágsellyei járásban megújul a Vágsellye és Vágfarkasd közötti útszakasz jelentős része valamint a Zsigárdot Királyrévvel összekötő út Nyitra megyére eső szakasza.

2_9.jpg            Néhány napja a Környezetvédelem Operatív Program irányító hatósága meghirdette pályázati felhívását középületek hőszigetelésére és energetikai hatékonyságának megnövelésére. Két középiskola pályázatát vitatta meg a megyei képviselőtestület: az Érsekújvári Jesenský utcai Szakközépiskola valamint a Komáromi Szlovák Tanítási Nyelvű Gimnázium pályázatát, amelyeket a fenntartó önrésszel is megtámogatja, amennyiben a pályázatok sikeresek, eredményesek lesznek. A megyei önkormányzat egyúttal felszólította a további szakközépiskolák és gimnáziumok igazgatóit, éljenek a lehetőséggel, dolgozzák ki és bátran nyújtsák be hasonló pályázataikat.

3_6.JPG            Nyitra megye kínálati eljárás útján (esetenként újra) felkínálja feleslegessé vált ingatlan vagyonát - erről is döntött a megyei képviselő-testület. A megye déli járásaiban értékesítésre kerül egy raktárépület Léván, Gadócon az egykori mezőgazdasági szakközépiskola teljes komplexuma, beleszámítva a telkeket, iskolaépületet és a tangazdaságot, két családi ház Gadócon, a komáromi Kereskedelmi és Szolgáltatási Szakközépiskola egy telke valamint a Karvai Szakközépiskola kollégiumának egykori épülete.

            Mivel a városközeli, helyközi autóbuszjáratok közérdekben történő üzemeltetésének közbeszerzése a tervekkel ellentétben az év végéig nem zárul le, a következő 15 évre szóló pályázat győztese még ismeretlen marad. Emiatt a megyei képviselőtestület meghatározott időre az eddigi szerződések meghosszabbítása mellett döntött. A szerződések meghosszabbítása az Arriva Érsekújvár és az Arriva Nyitra társaságokkal a közbeszerzés lezárásának és a győztes kihirdetésének idejéig szól.

 

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

 

Szerző: farkasivan  2015.12.15. 20:27 Szólj hozzá!

Dvakrát sa tesne nedostali do parlamentu. Prieskumy verejnej mienky ani pred marcovými voľbami nedávajú jasnú odpoveď na otázku, či budú tentoraz úspešní. Na otázky v predvolebnom seriáli TRENDU odpovedal predseda Strany maďarskej komunity (SMK) József Berényi a ekonomický expert, podpredseda strany Iván Farkas.

13.12.2015 | Zuzana Petková | Filip Obradovič | www.trend.sk

 

3_8.jpgNie je národnostne orientovaná strana prežitkom v čase, keď je Slovensko členom EÚ a Schengenu?

  1. B.: Ak berieme do úvahy asimiláciu Maďarov na Slovensku, tak táto otázka nie je relevantná. Od roku 1961 nikdy nebolo na Slovensku tak málo Maďarov, ako je v súčasnosti. Je nás o 110-tisíc menej ako pred dvadsiatimi rokmi. Na južnom Slovensku je silný asimilačný trend a ľudia odchádzajú za prácou. Preto má opodstatnenie, aby sme fungovali naďalej. Národnostné strany sú aj v iných štátoch EÚ, napríklad svoju stranu má švédska menšina vo Fínsku.

Tým, že sa vymedzujete a orientujete len na Maďarov, nevzdávate sa istej časti voličov? Prečo by vás mali voliť občania slovenskej národnosti?

  1. B.: Náš program nie je orientovaný len národnostne a na menšinovú politiku, ale aj na hospodárske a ekonomické záležitosti. Keď sme boli vo vláde, mali sme pre celú republiku riešenia v oblasti životného prostredia, regionálneho rozvoja, teda tam, kde sme mali ministrov alebo štátnych tajomníkov. Náš program sa intenzívne zaoberá južným Slovenskom, kde žijú nielen Maďari, ale aj Slováci a Rómovia. Ľudia, ktorí tam žijú, majú rovnako pocit ako Maďari, že vláda zanedbala tento región.

Na vašej webovej stránke program nie je, na základe čoho sa má volič rozhodnúť?

  1. B.: Len nedávno sme schválili volebný program, ku ktorému ešte prišli pripomienky, takže v súčasnosti ho doťahujeme. V najbližšom čase už bude na internete v maďarskej a slovenskej verzii.


Mohli by ste teda povedať, čo sú vaše programové priority?

  1. F.: Obhajujeme záujem ľudí žijúcich v južných okresoch, lebo si myslíme, že tam treba akútne zasiahnuť. Z desiatich okresov s najvyššou nezamestnanosťou je totiž osem na južnom a juhovýchodnom Slovensku. Sme za sociálno-trhové hospodárstvo a chcem podotknúť, že toto nie je výdobytkom ľavicových, ale pravicových strán. Po druhej svetovej vojne to boli v Nemecku práve CDU a CSU, ktoré presadzovali tento politický koncept.

Čo to znamená?

  1. F.: Sme za zmiernenie regionálnych rozdielov, myslíme si, že nožnice sa roztvárajú rýchlym tempom, čo cítiť najmä od vypuknutia ekonomickej krízy. Opatrenia, ktoré v tejto oblasti priniesla súčasná vláda, sú nedostatočné. Najmä to posledné – že v regiónoch s vysokou nezamestnanosťou by sa znížila odvodová záťaž. Podľa nás to nerieši situáciu.

Čo teda?

  1. F.: Poviem konkrétne: pri eurofondoch navrhujeme, aby cielene išli do okresov s vysokou nezamestnanosťou. Vláda by ďalej mala inak prerozdeľovať vládne stimuly, momentálne sa to deje na základe údajov o nezamestnanosti v okresoch.

2_8.jpgTo je zlé?

  1. F.: Sú okresy, kde je isté percento nezamestnanosti, ale v rámci nich sú mikroregióny, kde je dvojnásobná. Investori majú záujem v týchto mikroregiónoch investovať, ale nemôžu dostať stimul, lebo sa berie do úvahy číslo za celý okres. Ďalej by sme legislatívne chceli podporiť vznik obecných podnikov. Zakladať by ich mohla samospráva, podnikatelia a verejný sektor, pričom legislatívne by sme chceli rozšíriť niektoré aktivačné činnosti, napríklad v poľnohospodárstve.

Hovoríte, že eurofondy vláda nevyužíva efektívne.

  1. F.: Áno, takmer dve miliardy eur nebudú vyčerpané a peniaze často idú na nezmyslené projekty. Prostriedky sú, len ich treba využívať efektívnejšie.

Keď bola SMK vo vládnej koalícii, mali ste na starosti ministerstvá, ktoré zodpovedali za eurofondy. Ich čerpanie bolo katastrofálne, prečo?

  1. F.: Bolo to prvé obdobie, keď malo Slovensko k dispozícii eurofondy, čiže sme sa zaúčali. Ale až také katastrofálne to nebolo.

Eurofondy sú vždy určené na konkrétne projekty. Tu musia byť aktívne regióny. Ako ich chcete motivovať?

  1. F.: Jednoznačne znížiť administratívnu záťaž, nároky kladené na projektovanie. Na Slovensku je to často horšie ako v samotnom Bruseli. Myslíme si, že na Slovensku je to preto také náročné, aby sa zúžil okruh uchádzačov. My sme za to, aby mal každý možnosť uchádzať sa o eurofondy, aj tá posledná obec, napríklad cez program rozvoja vidieka alebo aktívnu poľnohospodársku politiku.

Vo svojej koncepcii máte územnú samosprávu regiónov južného Slovenska, máme pod tým rozumieť, že vám ide o autonómiu?

  1. B.: Je to iná forma decentralizačného systému, ako je to teraz. V súčasnosti je osem vyšších územných celkov, my by sme chceli iný systém regiónov a jeden zo špecifických by mohlo byť územie so špeciálnymi kompetenciami, bol by to kompaktný región južného Slovenska.

Teda autonómia?

  1. B.: Nie, územná samospráva.

V čom je rozdiel?

  1. B.: My sa nezaoberáme otázkou rozdielu, presadzujeme južný samosprávny región s rešpektovaním územnej celistvosti Slovenska.

1_11.jpgPrečo máte potrebu hovoriť o špeciálnom regióne na juhu?

  1. B.: Preto, lebo je silná asimilácia a súčasné usporiadanie neumožňuje, aby sme si mohli zachovať identitu tak ako pred dvadsiatimi rokmi. Momentálne rozčlenenie neumožňuje, aby bol zvýšenou mierou podporovaný tento región.

Nie je asimilácia prirodzený vývoj?

  1. B.: Zánik jednej kultúry nemôžeme nazvať prirodzeným javom. Veď tu žili Maďari stáročia spolu so Slovákmi. Úbytok slovenského obyvateľstva v niekdajšom Uhorsku by ste považovali za prirodzené? Je to proti demokratickým hodnotám nášho štátu. Demokratická krajina má chrániť svoje menšiny a vytvárať taký priestor, aby si mohli zachovať svoju identitu.

Slovensko teda nechráni svoje menšiny?

  1. B.: Nie dostatočne, lebo keby boli inštitúcie, právny systém a rozpočet iné, asi by nedošlo k takej asimilácii. Za posledných dvadsať rokov sa udiali len dve významnejšie zmeny v oblasti menšinovej politiky. Najmä založenie maďarskej Univerzity J. Selyeho, chcel by som podotknúť, že to bola požiadavka EÚ pri vstupe Slovenska, a ďalej je to dvojjazyčné pomenovanie obcí a miest.

No svet ide ďalej, v súčasnosti je trhové hospodárstva určujúcim faktorom, omnoho viac, ako keď boli schválené tieto zákony. Dvojjazyčnosť na úrovni miestnej správy a štátnej správy už neovplyvní život človeka tak ako trhové záležitosti, napríklad reklamy a nadpisy. Chceli by sme sa cítiť doma viac v Komárne a Štúrove, nech je tam viac dvojjazyčných nadpisov. Momentálne to zákon nezakazuje, ale ani nepredpisuje.

No to je vec podnikateľských subjektov, ak oslovujú zákazníkov primárne v štátnom jazyku. Nemali by mať v tom slobodu?

  1. B.: V Európe je množstvo oblastí, kde dvojjazyčnosť je zákonom daná. Vo Fínsku, kde žije švédska menšina, je všetko napísané dvojjazyčne.

Hovoríte, že menšiny ovplyvňuje aj kvalita trhového prostredia, ale zameriavate sa na kroky, ktoré by pomohli južnému Slovensku. Máte aj opatrenia, ktoré sú cielené na celé Slovensko?

  1. F.: V programe máme celý rad opatrení na posilnenie pozície subdodávateľov vo vzťahu generálny dodávateľ vs. subdodávatelia. Chceme zmeniť zásadne daňový systém Slovenska. Daň z príjmu fyzických osôb by sme chceli zmeniť, a to tak, že medzi nulovú a 19-percentú sadzbu by sme zaviedli desaťpercentnú. Ponechali by sme 25 percent pre občanov s najvyššími príjmami.

Stredná sadzba by bola pre koho?

  1. F.: Pre daňový základ nad úroveň 3 700 až 7 400 eur by sme zaviedli desaťpercentnú sadzbu. Čo sa týka daní z príjmov právnických osôb, tam by sme zaviedli tri daňové pásma. Pätnásťpercentnú daň pre malých podnikateľov, 18 percent pre stredných a 25 percent pre veľkých. Ďalšia vec je, že momentálne síce rastie HDP podstatným tempom, ale GNI (Gross National Income) klesá alebo stagnuje. Máme konkrétne opatrenia na to, aby sme tento jav zvrátili.

Zmeny, ktoré navrhujete, by spôsobili, že daňový systém by bol zložitejší. Neobávate sa opačného efektu, že výber daní poklesne?

  1. F.: Nie, máme analýzu, že na Slovensku existuje duálny ekonomický systém. Na jednej strane sú domáci malí a strední podnikatelia. Z roka na rok sa ich podmienky zhoršujú. Na druhej strane, zahraničným podnikateľom sa zlepšujú. Pritom veľká časť zisku, čo vytvorí tá druhá skupina, ide von.

Je rozumné zvýšiť korporátnu daň, kde aj tak na Slovensku patrí medzi najvyššie v regióne?

  1. F.: Myslím si, že nie. Pre zahraničnú firmu je korporátna daň najnižšia, akú platí. To podľa mňa nebude dôvod, že by odišli.

To nie, ale žiadni investori by ani neprišli.

  1. F.: Veď ani teraz nechodia, za sedem rokov je tu jedna lastovička – Jaguar.

Teraz je veľmi akútna otázka utečencov. Robert Fico i Viktor Orbán majú dosť drsné postoje k tejto téme. Stotožňujete sa s našou aj maďarskou politikou?

  1. B.: V tejto veci podporujeme vládu Slovenskej republiky. Súhlasíme so všetkými doterajšími krokmi, ktoré vláda spravila. Dokonca sme spustili petíciu proti povinným kvótam. Za tri týždne sme doteraz vyzbierali 12-tisíc podpisov a ideme ďalej. Keď skontrolujeme pravosť podpisov, dáme ich ministerstvu vnútra.

Do petície sme pridali ešte dve témy. Jednak investície v oblasti životného prostredia a používanie názvov miest a obcí. Rovnako si myslíme, že miestne referendá by mali byť platné a záväzné pre vládu. Ak sa ľudia rozhodnú, že nechcú, aby tam boli utečenci, vláda by to mala akceptovať. Keď nechcú, aby tam bola investícia znečisťujúca životné prostredie, tak vláda by to mala akceptovať. A v prípade, že ľudia nechcú, aby názov obce bolo Tešedíkovo, ale Pered, tak ako to bolo v medzivojnovom období, tak vláda by s tým mala súhlasiť.

Ak sa dostaneme do parlamentu, bude možno dostatočný počet hlasov na vytvorenie väčšiny aj bez Smeru

Súhlasíte aj s verejnými vyhláseniami predstaviteľov vlády k utečencom?

  1. B.: Nie so všetkými. Niektoré vyhlásenia boli príliš prudké k moslimom. Ako Maďari sme to na Slovensku zažili už viackrát. Pre nás to nie je novinka. Vyzerá to však tak, že teraz sa aj novinárska obec zaujíma viac o vyjadrenia smerom k utečencom ako k Maďarom. Ale na to sme si už zvykli.

Nie je paradoxné, že napriek tomu, že maďarská menšina bola v minulosti viackrát pod paľbou neoprávnenej kritiky vlády, dnes podporujete kroky Roberta Fica a jeho kabinetu?

  1. B.: Ale my sme taktiež občania tohto štátu. Nie sme len občania menšinového charakteru. Ja ako otec dvoch detí, ktorý vyznáva kresťanskú kultúru, myslím, že takáto masívna migračná vlna, ktorá prichádza do Európy, prináša len a len problémy.

Nemôžem byť solidárny s utečencami do tej miery, ako to vyžaduje najmä neoliberálna tlač alebo neoliberálni intelektuáli. Vnímam to inak. Príde iná kultúra. Prídu ľudia, ktorí v západnej Európe nenašli spôsob, ako sa integrovať. A či chceme alebo nechceme, migrácia súvisí aj s terorizmom. Iste nie každý migrant je terorista, ale každý terorista je migrant alebo potomok migrantov.

Každý terorista je migrant?

  1. B.: Pardon. Keď berieme do úvahy posledné teroristické útoky.

Zo strany vlády, ale aj drvivej väčšiny opozície počuť len kritiku smerom k utečeneckej kríze a ku krokom Bruselu. Väčšina spoločnosti a aj neoliberálov, ako ich vy nazývate, nepovažuje kvóty za riešenie. Na druhej strane, politici by mali byť na to, aby nastoľovali riešenia.

  1. B.: Riešenia sú nastolené aj z našej strany, aj zo strany vlády. Ale je pravda, že je to nad rámec Slovenskej republiky. Je to európsky problém, dokonca svetový. Slovensko ho nedokáže samostatne riešiť.

V prípade maďarskej menšiny odmietate asimiláciu a inej kultúrnej menšine vyčítate, že sa odmieta integrovať do spoločnosti?

  1. B.: Asimilácia a integrácia sa nedajú zamieňať. My sa snažíme o integráciu maďarskej menšiny do spoločnosti, ale odmietame asimiláciu. Naše aktivity sú mierové, demokratické. Všetko presadzujeme demokratickým spôsobom. Nikdy sme naše návrhy či názory nepresadzovali agresívne.

Demonštrácie, ktoré sme od roku 1989 organizovali, boli veľmi pokojné. Všetko prebiehalo v súlade so zákonom. Neprevrátili sme ani jeden smetný kôš na ulici. Moslimské komunity sa však na Západe neintegrujú. A islamskí radikáli berú životy nevinných ľudí.

Ale to je generalizovanie. Väčšina tých utečencov, ktorá prichádza, uteká od tých, čo tie životy berú.

  1. B.: Aj Angela Merkelová povedala, že multikulturalizmus zlyhal a nie je šanca, aby vedľa seba pokojne žili iné kultúry. Nefunguje to. Vo Francúzsku žije sedem miliónov moslimov a majú obrovské problémy. Maďarská komunita na Slovensku je integrovaná. Spoločne tu žijeme stáročia.
  2. F.: Je tu ešte jeden zásadný rozdiel. My sme sa tu narodili a toto je naša domovina. Tu platíme dane a odvody. Skupina, o ktorej hovoríte vy, sú prisťahovalci.

Kvalita demokracie sa hodnotí tým, ako sa správa väčšina k menšine. Čiže podľa vás je rozdiel, o ktorej menšine sa bavíme?

  1. F.: Obrovský rozdiel. My sme sa narodili tu a oni na inom kontinente.

Slovensko sa skôr či neskôr bude musieť zapojiť do spolupráce. V prípade, že nie, zrejme sa nevyhneme negatívnym dôsledkom. Už dnes Holanďania hovoria o akomsi minishengene.

  1. B.: Nemyslím si, že utečenecká kríza bude pokračovať. Ľudia v Nemecku, vo Francúzsku a v ďalších západných krajinách povedia, že už nechceme viac utečencov, lebo im nevieme dávať domovinu tak, ako by chceli. To znamená, že buď nastane zmena u politikov, ktorí sú dnes pri moci, alebo príde zmena politických generácií.

Skôr či neskôr teda bude migrácia zastavená. Zmenu postojov už badať, ale nerobí sa to jednoducho. Angela Merkelová zaviedla willkommenskultur, veľmi ťažko sa jej otáča teraz kormidlo. Ale ak tak neurobí, v najbližších voľbách bude ako líderka vymenená.

Obhajujeme záujem ľudí žijúcich v južných okresoch. Z desiatich okresov s najvyššou nezamestnanosťou je osem na južnom a juhovýchodnom Slovensku

Hovoríme o niečom inom. Slovensko dalo signál krajinám, ktoré potrebujú najväčšiu pomoc, že s nimi odmietame solidarizovať.

  1. B.: Tie krajiny mali na výber, či chcú pustiť migrantov alebo nie. Oni tlieskali na železničnej stanici, keď prichádzali vlakmi. Prečo potom chcú tento problém posúvať k nám?
  2. F.: My sme maximálne solidárni. Tým, že sme vstúpili do Európskej únie, sme otvorili vnútorný trh. Hospodársky systém máme napojený na Brusel. My sme maximálne solidárni.

To oni sú solidárni s nami, nie my s nimi...

  1. F.: Nie, nie. To sú spojené nádoby. My sme solidárni pri pomoci Grécku, prispievame do eurovalu. Rovnako prispievame do spoločného rozpočtu EÚ. To, že sem prichádzajú utečenci v húfnom počte, je iný zvláštny problém, ktorý treba riešiť špeciálnym spôsobom. Špecifické problémy vyžadujú špecifické riešenia.
  2. B.: Dokonca sme zaviedli rozvojovú pomoc za vlády Mikuláša Dzurindu. Odvtedy posielame peniaze cez mimovládne organizácie do rozvojových krajín. Vtedy sme aj v Európskej únii dostali pochvalu. Čiže nie je pravda, že nie sme solidárni.

Máte podobný názor na utečeneckú krízu ako súčasná vláda. Keďže je to jeden z kľúčových problémov budúcnosti, viete si predstaviť povolebnú spoluprácu so Smerom?

  1. B.: Nie, my chceme vymeniť túto vládu. Sme kľúčovou stranou k výmene tejto vlády. Ak sa dostaneme do parlamentu, bude možno dostatočný počet hlasov na vytvorenie väčšiny aj bez Smeru. Na republikovej rade sme prijali rozhodnutie, že nejdeme so Smerom do vlády. Je to dokonca aj požiadavka z Európskej ľudovej strany, aby vládli spolu členovia tejto strany.

Preto som aj prekvapený, že ostatné strany nie sú schopné povedať „nie“. Môže to byť v konečnom dôsledku likvidačné pre opozíciu. Nedajú opozičnému voličovi možnosť pokojne si vybrať s čistým svedomím, že jeho hlas nevytvorí spoločnú vládu so Smerom. Namiesto toho medzi sebou KDH, Sieť a Most-Híd súťažia, kto bude jeho koaličným partnerom. To je pre nás politický nezmysel.

Myslíte si, že by sa dalo vládnuť v koalícii piatich strán?

  1. B.: Dalo by sa. Mikuláš Dzurinda v minulosti dokázal, že sa to dá. Každý sa podľa mňa poučil z pádu vlády Ivety Radičovej. Nemôže predsa na záujmoch jednej malej strany padnúť celá vláda. Myslím si, že sa poučili aj v SaS.

Vidíte lídra, ako bol Mikuláš Dzurinda, ktorý vedel vládnuť so širokou koalíciou?

  1. B.: O tom by mali rozhodnúť ľudia. Ten, kto vzíde z pravicového spektra ako víťaz, by mal byť prirodzeným lídrom.

Sám ste povedali, že chybu urobila vtedy SaS. Na verejnosti sa objavili informácie, že ste rokovali so SaS o akejsi spoločnej kandidátke do volieb v roku 2016. Je to pravda?

  1. B.: S OKS sme rokovali o spoločnej kandidátke. A boli by sme veľmi radi, keby boli u nás, pretože v otázkach menšinovej politiky sú najviac otvorená strana a sú ochotní hovoriť o ťažkých témach. Ponúkali sme im dokonca jedno zvoliteľné miesto. Čo sa týka SaS, tam sme sa ďaleko nedostali. Sadli sme si, porozprávali sa, ale nič z toho nie je.

Prečo to s OKS nevyšlo?

  1. B.: Nakoniec sa, bohužiaľ, rozhodli, že pôjdu so SaS.

V súčasnosti má zákon o štátnom občianstve mäkšiu podobu, ako bola pôvodná verzia. Ste ochotný dnes povedať, aké občianstvo máte?

  1. B.: Môžem len opakovať to, čo som hovoril doteraz: mám právoplatné občianstvo Slovenskej republiky. Neexistuje šanca, aby vláda zistila, či niekto má občianstvo iného štátu alebo nie. My by sme mali ľudí, naopak, motivovať, aby nezakrývali, či majú aj iné občianstvo. Zároveň strata občanov nemôže byť cieľom žiadneho demokratického štátu.
Szerző: farkasivan  2015.12.12. 08:13 Szólj hozzá!

A magyar nemzetpolitikában lassan, de biztosan előtérbe kerül a gazdaságpolitikai szemléletmód. Érthető ez, hiszen közösségünk tagjai akkor lesznek büszkék származásukra, hovatartozásukra, akkor azonosulnak majd igazán kultúrájukkal, akkor vállalják büszkén anyanyelvüket, ha fejlődő, gyarapodó régióban, környezetben élhetnek, ha szülőföldjük nem a leszakadó, hátrányos helyzetű régiók közé sorolható. Nemzetközösségünk akkor erősödhet meg igazán, ha tagjai nem a mindennapi megélhetéssel küzdenek, megteremtődik számukra az anyagi biztonság, ha többségük egy erős középosztály része lehet, ha családjaikban eluralkodik a nyugalom és a békesség.

fiatal_vallalkozo_2.jpgE gondolatok számos felszólalásban visszaköszöntek a Magyar Állandó Értekezlet plenáris ülésén. A plenáris ülésen megejtettük 2015-ös esztendő mérlegvonását. Ez az év a külhoni magyar szakképzés éve volt. Felmérték az intézmények számát, típusát, felmérték a képzés színvonalát. Ezen belül Szlovákiában 39 oktatási intézmény kerül górcső alá. A szakközépiskolai, szakmunkásképző intézményi hálózat előnyei közé sorolták a heterogén képzési kínálatot, a kétnyelvű képzést és a gyakorlatias oktatást. A hátrányok közé pedig a gyenge minőségű államnyelv-oktatást, az intézményi szétaprózottságot, valamint az erőteljes párhuzamosságot. A visszaérkezett felmérés alapján a felvidéki magyar nyelvű szakképzés presztízse 70 százalékban magas, 5 százalékban közepes, míg 25 százalékban jónak mondható.  Számos határon túli szakközépiskolában, szakmunkásképzőben konkrét beruházások is megvalósultak, amelyek a képzés színvonalát növelhetik meg a jövőben.

Hogy Magyarország kormánya konkrét lépéseket tegyen a gazdaságpolitikai szemléletmód elmélyítése érdekében, a Magyar Kereskedőház Zrt. közbenjárásával magyar kereskedelmi irodákat nyit, szerte a Kárpát-medencében. Számarányunkhoz képest a legsűrűbb hálózat a Felvidéken jön létre. Kassán és Dunaszerdahelyen az irodák már megnyíltak, hamarosan megnyílnak Érsekújvárban, Rimaszombatban, Királyhelmecen, majd később Párkányban és Ipolyságon. Az irodahálózat fő célkitűzése lesz a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok élénkítése, bővítése.

fiatal_vallalkozok_3.jpg2016 a külhoni magyar fiatal vállalkozók éve lesz. Számos olyan pályázat meghirdetésére kerül majd sor, amelyek a fiatal, gyakran kezdő vállalkozások megsegítésére, vállalkozási stratégiáik megalapozására, kereskedelmi partnerek felkutatására szolgálnak majd. Különös tekintettel a startupok lehetőségeinek kiterjesztésére, az első ösztönzés továbbítására. Szakmai programok sora veszi majd kezdetét, amelyen a kezdő vállalkozók elmélyíthetik tudásukat, felkészültségüket.

Idehaza mindez a Magyar Közösség Pártja közvetítésével fog megvalósulni. Szakmai hozzáértéssel, útmutatással segítjük majd az érdeklődőket. Nagyon szeretnénk, ha minél több vállalkozó illetve fiatal bekapcsolódna, később létrejöhetnének a vállalkozói körök, vállalkozói hálózatok. Egyik kitörési pontunk minden bizonnyal a vállalkozók illetve a fiatal vállalkozók hálózatépítése, kapcsolatrendszerük kialakítása. A kapcsolatrendszeren belüli üzleti tevékenység bővítése, serkentése. A gazdasági kapcsolatokon belüli közösségi szemlélet elmélyítése.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2015.12.11. 19:58 1 komment

   Az előző két szociális csomagot kormányzati intézkedésekként fogadták el. A harmadik csomagot a kormányzó párt fogadta el  kongresszusán olyan választási ígéretként, amelyet 2017-től, folyamatosan valósítana meg, amennyiben a választóktól megfelelő, kormányzó mandátumhoz jut. Az államháztartás kiadási oldalán az egymilliárd eurót meghaladó csomagot választási programként kell csupán értelmezni, ennek megfelelő a célkitűzések és az intézkedések súlya.

1.png   A 100 ezer munkahely létrehozása 2020-ig megvalósítható, széles tömegek által várva-várt, ám igencsak ködös, távolba révedő célkitűzés. Öt év múlva ki fog rá emlékezni? A politikai elemzők, akik majd elszámoltatják a következő kormányt. Az alacsony keresetűek egészségügyi járulékainak lecsökkentése ésszerű intézkedésnek tűnik, hiszen kedvezőtlenül nem érinti a dolgozókat, mint mondjuk a nyugdíj-biztosátás járulékának csökkentése a magas munkanélküliséggel sújtott járásokban. Ezzel párhuzamosan a nettó jövedelmük megnő. A másik oldalon azonban lecsökkenti az egészségbiztosítási rendszer forrásait, amit feltehetőleg a többiek számára kirótt járulékterhek kúszó (láthatatlan, de érezhető, hiszen a járulékkulcsokhoz nem nyúlnak) megnövelésével egyensúlyoznak majd ki.

   A fiatal házasok számára felépítendő lakások számának látványos megnövelése valószínűleg az Európai Unió fejlesztési alapjaiból valósul meg, ami üdvözlendő fejlemény. A pedagógusok számára felkínált bérlakások is hasonló konstrukcióban épülhetnek majd fel és ezt is maximálisan értékelni kell, hiszen az intézkedés társadalmi jelentősége elvitathatatlan. Állami ösztöndíjak megnövelése a diákok számára valamint a középiskolai és egyetemi kollégiumok újjáépítése ill. korszerűsítése is régen várat magára, ezáltal egy komoly hiányosság orvoslása valósulhat meg.

   Az alacsony nyugdíjak karácsonyi nyugdíj-kiegészítésének megnövelése, megduplázása is jogos társadalmi igényeket követ. Ne feledjük el, hogy a nyugdíjak év végi vagy karácsonyi kiegészítése az MKP szociális államtitkárának javaslataként lett elsőként átültetve a gyakorlatba, 2001-ben. A szociális és egészségügyi gondozók javadalmazásának megnövelése is a kellő intézkedések közé sorolható.

  Ezer kilométer regionális út felújítása is hihetetlenül kellő beavatkozás, ám csakis hazai forrásokból valósítható meg - Nyitra megye lehet a követendő példa - mivel az Európai Unió forrásai e területen nem használhatók fel. A vonatokhoz kapcsolódó buszjáratok ingyenessé tétele a diákok és a nyugdíjasok számára nem értékelhető másként, mint a közel egy éve fennálló diszkrimináció kiküszöbölése. Azokat diszkriminálták eddig, akik lakhelyén nincs vasútállomás, mert az autóbusz-közlekedésre nem vonatkozott a korábbi intézkedés a tömegközlekedés ingyenes igénybevételéről.

   A mai fő irányvonalat meglovagolva, százmilliót pedig a biztonság megnövelésére szánnak. Természetesen szükség van rá és szükség lehet a jövőben az utcán pásztázó rendőrök számának jelentős megnövelésére is. Ám közömbösíteni lehetne az intézkedést a karhatalmi erők (hivatásos katonák, rendőrök, vámtisztek,.....) szolgálati nyugdíjának eltörlésével. Mert a nyugdíjbiztosítás tekintetében mivel ér többet egy katonatiszt, aki világ életében az irodájában dolgozott, mint az a munkás, aki 30 évet húzott le egy gépkocsigyár gyártószalagjánál, nehéz fizikai munkát végezve? Az egyiknek miért jár a nyugdíj 15 év szolgálat után, a másiknak pedig le kell dolgoznia 44 évig, ha 62 évesen megy nyugdíjba és 18 évesen érettségizett? Tegyünk konkrét lépéseket a társadalmi igazságosság irányába.

 Mindent egybevetve: a tíz pontból álló programcsomag intézkedéseinek döntő többsége társadalmunk jelenlegi állapotát figyelembe véve kívánatos és kellő. A kérdés csupán az, lesz-e elegendő forrás az intézkedések megvalósítására, vagy nem. Amennyiben a következő kormány a soron következő öt évben meghúzza a nadrágszíjat, az államháztartást tervei szerint kiegyenlíti, 2018-tól az nem lesz hiányos, deficites és még a fenti csomagra is jut, akkor csodával felérő tettet hajt végre. Inkább a felvázoltak megvalósításának valószínűségét, komolyságát firtatom. Ne feledjük el: csupán választási programról van szó, nem pedig kormányzati intézkedésről.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2015.12.07. 20:32 Szólj hozzá!