A 2017. év állami költségvetését viszonylag gyorsan, különösebb megrázkódtatás nélkül fogadta el a pozsonyi törvényhozás. Többen - főleg az ellenzék - merészebb előrelépést vártak a kiegyenlített államháztartás elérése irányában, ám a parlament nagyjából azt fogadta el, amit a kormány jóváhagyás céljából számára benyújtott.

         Nézzük a jóváhagyott költségvetés sarokszámait: a gazdasági növekedést jövőre 3,5 százalékra várják, az államháztartás hiányát a kormány 2017-ben a hazai össztermék 1,29 százalékában határozta meg. Ami szándéka szerint 2018-ban lecsökken 0,44 százalékra, 2019-re pedig államháztartási többlettel számol 0,16 százalék magasságában. Az állami költségvetés bevételi oldalát 15,4 milliárd euróban határozták meg, a kiadási oldalt 17,5 milliárdban, vagyis a hiány több, mint kétmilliárdos lesz. Több ízben leírtam már: a pénzügyi tárca vezetője felettébb optimista, jövőre a gazdaság hihetetlenül kedvező alakulását várja. Emiatt jövendöli 2018-ra és 2019-re a komoly fordulatot, ami az államháztartás dinamikáját illeti. 2019-re pedig az áttörést, ami a hiánygazdálkodás megszűnését illet. Szlovákiában még sohasem zárt többlettel az államháztartás, emiatt vagyok nála sokkal óvatosabb. Nem fogadnák nagy tételben arra, amit 2019-re jövendöl.

         Az egyik rizikófaktort abban látom, hogy továbbra is növekednek a munkavállalók adó- és járulékterhei. A jogi személyek jövedelmi adókulcsa ugyan 1 százalékponttal lecsökken és a kisiparosok adóalapjából leírható átalányköltségek érezhetőn megnövekednek, ám az egész lakosságot érintő intézkedésként bevezetik a biztosításokat terhelő 8 százalékos adókulcsot valamint a jogi személyek tulajdonosait érintő 7 százalékos osztalékadót. A másik kockázati tényezőt abban látom, hogy környezetemben – egy-két kivételtől eltekintve - a kis és közepes vállalkozók, a pénzügyminiszterrel ellentétben nem látják rózsásan a helyzetüket, igen borúlátók a kilátásaikat illetően. Na mármost, ha ők foglalkoztatják a munkavállalók több, mint 80 százalékát, akkor globálisan, országos szinten mitől volna sokkal jobb a helyzet?

         A pénzügyi tárca optimista forgatókönyvét szem előtt tartva, jövőre a foglalkoztatottság 1,5 százalékkal megnő, 24 ezer új munkahely jöhet létre. A munkanélküliség statisztikai mutatója 8,5 százalékra csökken, a bruttó átlagbér túlszárnyalja a 940 eurót. Úgy tűnik, a legerősebb kormánypárt részben levonta a parlamenti választások tanulságait, hiszen jövőre a nyugdíjak 2 százalékponttal nőnek meg, nem pedig 2 euróval, mint legutóbb.  A közszférában dolgozók jövőre 4 százalékkal magasabb havi bérrel számolhatnak, miközben a pedagógusok bére jövő szeptembertől 6 százalékponttal lesz magasabb.

         Jelzésértékű, hogy a kiadási oldalon a védelmi tárca kiadásai nőnek meg leginkább, azt követi az oktatási tárca, 300 milliós növekménnyel. E növekmény tartalmazza majd a pedagógusbérek újbóli látványos növekedését és az infrastruktúrára szánt megnövelt kiadásokat.

         A felvázolt adatok kedvezőek, ám csupán akkor tarthatók, ha a makrogazdaság alakulása a pénzügyi tárca felettébb optimista előrejelzése szerint valósul meg. Amennyiben fordulat áll be, mondjuk a Brexit erőteljesebb hatása végett a szlovákiai kivitelre, akkor borul minden, a rózsaszín számok beszürkülnek, 2019-ben pedig nem lesz államháztartási többlet. Ne így legyen, ne legyen igazam! Ám nem árt a fokozott óvatosság.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2016.11.30. 18:42 Szólj hozzá!

A lakossági hitelállomány egy felnőtt lakosra számítva Szlovákiában meghaladja a hatezer eurót. Ezen belül a fogyasztási hitelek képezik a legnagyobb hányadot, azokat a jelzálogkölcsönök követik a sorban. A fogyasztási hitelek 2016/2015-ös növekedési indexe elérte a 15 százalékot, ami azt jelzi, hogy a fogyasztási hitelek egyre népszerűbbek. A nagyobb összegű forrásokhoz való hozzáférés legkomfortosabb eszköze a fogyasztási hitel, amely az alultájékozottak számára sok fejtörést, komoly gondot is okozhat.

foto.JPGA rendszerváltozást követően, egészen az ezredfordulóig nem volt megoldott a hitelek elmulasztott törlesztésének jogi úton történő behajtása. Emiatt a piac, a kiskereskedelem pangott. Az áruházláncok és a diszkont áruházak megjelenésével a kiskereskedelmi forgalom nagyarányú növelésének, a piac látványos fellendítésének érdekében az illetékesek megalkották a törlesztések behajtásának jogi keretét. Ennek következménye a lakosság jelentős eladósodottsága, függővé válása. A fenti adat bizonyítja: az átlagpolgár hitelállománya, eladósodottságának mértéke elérte az átlagos havi jövedelem hétszeresét. Nagyon magas azon hiteltörlesztők aránya, akik erejüket túlértékelve, a kockázatokat lebecsülve, a felvett fogyasztási hitelüket képtelenek törleszteni. Polgármesterként érzékelem, hihetetlenül gyakori a bankok kintlévőségeinek jogi úton történő behajtása, súlyosabb esetben a vagyon elkobzása és elárverezése. Több esetben próbáltam segíteni az érintetteken, hogy ne vigyék el fejük fölül a házat.

A pénzügyi tárca fogyasztási hitelekről szóló törvénymódosítási javaslatában szerepel, hogy a fogyasztási hitelek felvételénél a bankok legyenek elővigyázatosabbak, az eddigieknél sokkal szigorúbban ítéljék meg a kérvényező hiteltörlesztési alkalmasságát. Emellett a nemzeti bank a jelzálogkölcsönök felvételét is szigorítja. A kölcsön törlesztésének részleteit úgy határozzák meg a jövőben, hogy sokkal több maradjon a családnak napi kiadásokra, életvitelre. A havi törlesztés összege legfeljebb akkora lehet, hogy a létminimum megmaradjon, ezen felül pedig a család havi jövedelmének 20 százaléka. Vagyis a kölcsön törlesztése elhúzódik, ami megdrágítja az ügyletet. Emellett korlátozni fogják azon jelzálogkölcsönök számát, amelyek során az ingatlan árának 80 százalékát, vagy annál magasabb hányadot juttatnak az igénylőnek.

A Magyar Közösség Pártja választási programjában vállaltuk, ha lehetőségünk lesz rá, bevezetjük a polgárok, a családok számára is a csődvédelmet. Az általunk javasolt intézkedések egy részét az igazságügyi tárca törvényjavaslatba foglalta. Hamarosan jogerőre emelkedhet ezáltal a polgárok csődvédelmének karcsúbb jogi kerete.

A Baross Gábor Tervben szerepel, hogy az alaptantervbe kerüljön a pénzügyi, gazdasági, vállalkozási alapismeretek című tantárgy, amelyet az alapiskolák legfelső két évfolyamában, valamint a nem gazdasági irányzatú középiskolák minden évfolyamában szeretnénk, ha szakemberek oktatnának. Ugyanis a 21. század körülményeit figyelembe véve e téren tapasztaljuk a legerőteljesebb különbséget aközött, amit a végzős diákoktól az élet megkövetel, és amit az iskolában elsajátítanak. Amennyiben az országos tantervbe nem kerülhet az általunk javasolt tantárgy, akkor legalább szülőföldünkön, a magyar tanítási nyelvű iskolákban tanulóknak adjuk meg azt, ami jár.

Óvatosan kell tehát bánni a fogyasztási hitelekkel és a jelzáloghitelekkel. Mivel a pénzügyek terén a széles tömegek tudása, tapasztalata nagyon hiányos, sokak számára általános felvilágosítást kellene tartani, közérthetően, világosan elmagyarázni milyen felelősséggel jár a hitelfelvétel.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2016.11.08. 06:56 Szólj hozzá!

nr_megyehaza.jpgNyitra Megye Önkormányzata megtartotta 26. képviselő-testületi ülését. Az ülés legfontosabb napirendi pontja a megye jövő évi költségvetésének elfogadása volt. A megye első számú bevételi forrása a magánszemélyek és magánvállalkozók jövedelmi adójából a megyének visszajuttatott hányad, ún. részadó. Tekintettel a makrogazdaság várható kedvező alakulására a jövő évre a megye nagyvonalú költségvetést fogadott el. Mind a bevételi, mind a kiadási oldalon sohasem látott ütemű, 18 százalékos növekedéssel számol, ami 27 millió eurónyi többletforrást és többletkiadást jelent. Érezhetően megnő a megye által fenntartott intézmények dolgozóinak bére, és amellett, hogy biztosítva lesz a megye által fenntartott intézmények működési költségvetése, jelentősen megnő a beruházások kerete is. Például a közutak burkolat-felújítására jövőre saját költségvetésből 33 százalékkal többet, összesen 8 millió eurót szán a megye. Több jut az oktatási, kulturális és szociális infrastruktúrára, fejlesztésére is. Ami a társadalmi és szakmai szervezetek, a helyi önkormányzatok számára kedvező hír: az idei 220 ezer euró helyett jövőre 300 ezer euró jut a kulturális támogatásokra, az idei 220 ezer euró helyett jövőre 300 ezer euró jut a sporttevékenység támogatására, a Leader társulások az idei 250 ezer euró helyett jövőre 350 ezer euró támogatásra számíthatnak. Az idegenforgalom terén megvalósuló tevékenységek, beruházások jövőre is 120 ezres kerettel számolhatnak.

A közutak kérdése

A közúti forgalomról szóló 8/2009 sz. törvény 2014 január elsejétől tiltja a nehéz tehergépkocsik és szerelvények behajtását a III. osztályú közutakra. Ám a ritka közúti ellenőrzés miatt a sofőrök gyakran megkerülik a törvényt. Ezért javasoltam, hogy más megyékhez hasonlóan, a jövő év végéig a Nyitrai Megyei Hivatal helyezzen ki közlekedési tiltó táblákat az érintett szakaszokon. Ez azért is indokolt, mert a III. osztályú utakat egykor nem 40 tonnás szerelvényekre tervezték, emiatt hamar tönkremennek. Másik ok pedig az, hogy az utóbbi 2-3 évben Nyitra megye a korábbi időszakhoz képest jelentősen megnövelte saját útjai burkolat-felújításának ütemét. Fontos a felújított burkolat megóvása, nehogy hónapok alatt tönkre menjen. Ezzel párhuzamosan kérjük a rendőrség közlekedés-rendészetének dolgozóit, fokozzák az ellenőrzést a III. osztályú megyei utakon. Számos település számára az intézkedés megváltást jelenthet, különösen ott, ahol a falu fő utcáj is III. osztályú út, hiszen a nehéz tehergépkocsik forgalmának jelentős csökkentésével alábbhagy az utak és a környéken lakók házainak károsodása. Határozati javaslatomat a jelenlevő megyei képviselők egyöntetűen megszavazták. Most már a megyei hivatal feladata, hogy a jövő év végéig a határozatot a megye egész területén végrehajtsa. Megvédjük ezzel a megye vagyonát a megrongálódástól sőt, mi több, gazdaságos lépés, hiszen olcsóbb a jelzőtáblák kihelyezése, mint a megrongálódott utak burkolat-felújítása. Mindehhez pedig támaszunk van a vonatkozó törvényben.

Három általános érvényű rendelet

A megyei képviselő-testületnek három általános érvényű rendeletről kellett döntenie. Egy újabb anyagi támogatási rendeletről, amely a Leader társulások területén tevékenykedő egyesületek számára nyújtana támogatást regionális védjegy létrehozására. A Leader társulásoknak, helyi akciócsoportoknak két hálózata létezik. Az országos hálózat, amelyben – köszönhetően az Európai Unió költségvetése hathatós támogatásának – milliós nagyságrendben mérhető az anyagi keret, és a megyei hálózat – Nyitra megyében egyedüliként az országban – amelyben az elérhető anyagi támogatás összértéke tízezrekben mérhető. Az előbbibe az irányító hatóság, a mezőgazdasági tárca döntése nyomán a megye északi területén tevékenykedő 8 helyi akciócsoport került, valamint egyetlen egy a megye déli részéből. Az eredménytelenül pályázó 8 helyi akciócsoport a megye déli részéből a sokkal szerényebb költségvetésű megyei hálózatba került. Most pedig a megyei hivatal ismeretette a Leader társulások berkeiben tevékenykedő civil társulások támogatásának javaslatát a megye saját költségvetéséből egy szűk szakmai területre. Mivel a javaslat alapján megyei támogatásért folyamodhattak volna a sokkal gazdagabb országos hálózatban levő helyi akciócsoportok, és mellettük a megyei hálózatban levők is, ezt hátrányos megkülönböztetésnek véltük a szerényebb, megyei hálózatban tevékenykedők kárára. Emiatt az MKP frakciója nem támogatta a javaslatot, amely így elbukott.
Hasonló sorsa jutott a megye területén tevékenykedő középiskolák első osztályainak számáról szóló, a 2017/18-as tanulmányi évet érintő általános érvényű rendelet javaslata. Frakciónk nevében Sziget László nyújtotta be azt a módosító javaslatot, amely a Bátorkeszi Magán Szakközépiskola számára adott volna lehetőséget újabb érettségiző szakon nyíló első osztály megnyitására. Mivel a kiegészítő javaslatot a szlovák koalíció megyei képviselői nem támogatták, az MKP megyei frakciója a végső szavazásnál nem szavazta meg a rendelet-tervezetet, amely így elbukott. Lényeges, hogy a vonatkozó törvény alapján e rendeletet a megyei közgyűlésnek október 31-ig el kell fogadnia.
A harmadik általános érvényű rendelet elfogadásra került. Ez szavatolja, hogy a megye területén levő magán- és egyházi fenntartású oktatási intézmények – művészeti iskolák, nyelvi iskolák, kollégiumok, étkezdék, napközi otthonok – a megyei fenntartású és állami fenntartású intézményekhez hasonlóan, e tanulmányi évben is megkapják a diákok után járó 100 százalékos fejpénzt.

Interreg, EGTC

A megyei képviselő-testület jóváhagyta Nyitra megye és Pest megye közös pályázatának benyújtását, valamint Nyitra megye önrészét az Interreg program keretében „A területfejlesztés konvergenciája” megnevezéssel, amely a két megye leghátrányosabb térsége, az Ipoly-mente területfejlesztésének stratégiáját foglalja magába.
A megyei közgyűlés tudomásul vette a Pontibus Európai Területi Társulás (EGTC) tevékenységéről szóló beszámolót, valamint a Helemba és Ipolydamásd közötti, majdani Ipoly-híd előkészületeiről szóló beszámolót. A közgyűlés elfogadta, hogy a kivitelezési tervek előkészületeinél az A variánst kell előtérbe helyezni.
A megyei képviselő-testület döntött a komáromi egészségügyi centrum épülete megyét illető tulajdonhányada értékesítéséről. A közgyűlés ezen kívül újfent meghirdette a feleslegessé vált megyei ingatlan vagyon értékesítését. A felkínált ingatlanok listája a határozat jóváhagyását követően nyilvánosságra kerül a megye honlapján, a www.unsk.sk címen.

 

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

 

Szerző: farkasivan  2016.10.26. 05:51 Szólj hozzá!

autopalya_3_1.jpgÉrsek Árpád közlekedési miniszter elismerte, hogy tárcájánál már dolgoznak az R7-es gyorsforgalmi út Egyházgelle és Érsekújvár közötti szakaszának tervdokumentációján. A Nemzeti Autópálya Társaság új vezérigazgatója megerősítette, hogy e szakaszon a tervek elkészítését fel akarják gyorsítani. Remek hír, miközben figyelmükbe ajánlom, hogy az előkészületek felgyorsításán kívül mi az Érsekújvári, a Komáromi, a Vágsellyei és a Lévai járásban lakó mintegy 430 ezer ember alapvető érdeke. Persze ebből levonható a Nagysurány kistérségében élő mintegy 25 ezer ember, akik biztosan mást szeretnének.

 Mi a lényeg?

 A fenti négy járás alapvető érdeke, hogy az R7-es gyorsforgalmi út Nyitra megyén áthaladó szakaszának nyomvonala délről kerülje meg Érsekújvárt, míg az államigazgatás a 405 ezer ember érdekeivel szemben inkább a 25 ezer ember érdekeit szem előtt tartó változatot, Érsekújvár északi elkerülését erőlteti. Úgy vélem, jogos, hogy a Csángó régióban, Gúta környékén, Komárom, Ógyalla, Párkány és Zselíz kistérségeiben élők a legrövidebb úton szeretnének a majdani R7-esre csatlakozni, nem pedig Érsekújváron áthaladva, sokkal lassabban. Ez ma is legalább tíz percet vesz igénybe csúcsidőn kívül. Csúcsidőben a Nyitra-parti körforgalom akár negyed órával is meghosszabbíthatja a járási székhelyen való áthaladást. Leginkább azonban maga Érsekújvár érdeke, hogy a várost délről kerülje az R7-es gyorsforgalmi út, hiszen ipari parkja, vámhivatala, lakótelepei mind a város déli peremén találhatók. A közlekedési tárca illetékesei szerint minden érsekújvári arra legyen kárhoztatva, hogy a gyorsforgalmi útra az egész városon áthaladva jusson el, kiváltképpen a nehéz tehergépkocsikkal fuvarozók? Hol itt az ésszerűség?

Canossa-járás

Ráadásul a várost északról elkerülő változat esetében az R7-es Tótmegyer és Bánkeszi érintésével haladna, ami azt jelentené, hogy sűrűbb lenne e térségben a gyorsforgalmi utak hálózata, mint Németországban. Miközben a gútai, komáromi, ógyallai, párkányi és zselízi sofőr „zarándokutat” tenne meg, amíg az R7-esre ér. Ugyanis Bánkeszi és Nyitraköröskény – amerre az R1-es gyorsforgalmi út halad – között a távolság légvonalban 20 km. Ilyen sűrűn a Lajtán túl sem épültek autópályák. Az úthálózat fejlesztésénél A és B pont között nem a legrövidebb távolság elérése a fő cél, hanem a minimális, ésszerű távolság növekedés mellet az, hogy a gyorsforgalmi út által minél több kistérséget bevonjunk a gazdaság vérkeringésébe. Az egy kistérségnél (Nagysurány) mégiscsak jóval több a hat kistérség (feljebb felsorolva). Ugyanúgy, mint ahogyan azt tették az R1-es gyorsforgalmi út tervezésénél, Nagyszombattól Zólyomig.

Régiónk érdeke

Tavaly Nyitra megyében, amikor a megye területrendezési tervének módosításán dolgoztunk, javaslatomra mintegy tíz hónapig élt az Érsekújvárt délről elkerülő változat – a megyei képviselőtársak mellett köszönhetően régiónk polgármesterei, valamint szakmai és civil társulásai hathatós támogatásának. Végül, tíz hónap után a szlovák koalíció képviselői egyetlen érv elfogadásával törték meg vétónkat, amely szerint a korábban elfogadott módosító javaslatunk szembe megy az országos területrendezési tervbe foglaltakkal, figyelmen kívül hagyja az államigazgatás érdekeit. Az pedig az Érsekújvárt északról elkerülő változatban érdekelt. Itt az ideje, hogy egy tárcavezető, aki nagyrégiónk, Dél-Szlovákia szülötte, vegye figyelembe a régiónkban élő mintegy 405 ezer ember alapvető érdekeit, változtassa meg a hivatalos országos álláspontot. Ültesse át az egyetlen ésszerű és indokolható megoldást, győzze meg beosztottait, hogy sokkal ésszerűbb a várost délről elkerülő változat. Logisztikai, közlekedéspolitikai, területrendezési, urbanisztikai, környezetvédelmi és sok más szempontból.

Kirekesztő politikai elgondolás

Ne az legyen a mérvadó, hogy a magyarok által sűrűn lakott régiókba nem telepíthető magas költségvetésű állami beruházás. Mert ez az egy politikai elgondolás szól az északi elkerülő mellett, amely Tótmegyer, Bánkeszi, Bellegszencse (Podhájska) érintésével halad. Minden egyéb, műszaki, gazdasági, logisztikai megfontolás az Érsekújvárt délről elkerülő változat mellett szól. A Duna mentét ne taszítsuk ki végérvényesen a gazdaság vérkeringéséből! Egyrészt mi is befizetjük adónkat, lerójuk az állammal szembeni kötelességünket, másrészt ennek egy részét beruházások formájában szívesen viszontlátnánk saját régióinkban. Érsek Árpád miniszter felelőssége, hogy az ésszerű, indokolható megoldásoknak adjon zöld utat, s hogy helyt adjon a régióink, közösségünk fejlődését szolgáló beruházásoknak is.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2016.10.20. 19:34 Szólj hozzá!

            Sokan feltették már a kérdést, hogy a fejlett nyugathoz viszonyítva vajon miért olyannyira alacsony a bérek szintje Szlovákiában. Tény, hogy az euróövezet országai közül Szlovákiában valóban a legalacsonyabb a havi bérek és keresetek szintje. A kormány ezt tudatosítja, emiatt növelte meg idén a minimálbér összegét 380 euróról 405 euróra, jövőre pedig 435 euróra szeretné megnövelni. A minimálbér emelkedésének következménye a közszféra bértáblázataiban szereplő további tételek növekedése. Emiatt a fejlett nyugati országokhoz mérten jelentős ütemben növekszik az általános bérszint., hiszen a bérek a vállalkozási, vállalati szférában is valamelyest követik a minimálbér növekedésének ütemét. Noha a minimálbér és az általános bérszint fent jelzett ütemben való növekedése messze túlhaladja a munkatermelékenység növekedésének ütemét. Ez pedig ellentmond minden nemű közgazdasági elméletnek főleg a mostani, inflációmentes időszakban.  A gyakorlat viszont azt igazolja, hogy igenis szükség van az ilyen ütemű bérszint-növekedésre, mert társadalmunk jelentős hányada fizetéstől fizetésig próbál szerény jövedelméből megélni, ami sokaknál tényleg ember feletti teljesítmény. Tény és való, van hova növekedniük a béreknek,. A szlovákiai bérszint távol van még a Lajtán túliak bérétől.

 ado1.jpg           Ezzel egyidejűleg a kormány a szociális járulékterhek megnöveléséhez, a járulékok kiszélesítéséhez  látott, mégpedig rejtett eszközzel. A megnyitott törvényjavaslathoz képviselői indítvánnyal benyújtott módosító javaslat formájában. Gyorsított eljárással, megkerülve a kormány szociális partnereinek véleményét.  Nem elhanyagolható körülmény, hogy a szlovákiai járulékterhek eddig is a legmagasabbak közé tartoztak az euróövezeten belül.

            A kormány célkeresztjébe tehát a munkáltatók kerültek, 2017-től kettős nyomást gyakorol rájuk, hiszen a jelentősen megnövelt bérköltségek mellé a megnövelt, kiszélesített járulékterheket is az ő nyakukba varrja. Kérdés, meddig feszítheti a húrt, meddig bírják majd a munkáltatók, vagyis a vállalkozók és a vállalatok a megnövelt terheket téríteni?  Mindezzel a vállalkozási környezet alaposan leromlik, a munkáltatók egy része újabb hullámban helyezheti át székhelyét a szomszédos országok valamelyikébe. Volt már ilyen Szlovákiában, nem is olyan régen. Na de ki fogja havonta befizetni az adóelőlegeket és az egészségügyi, valamint szociális járulékokat?

 

 Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

           

 

Szerző: farkasivan  2016.10.18. 07:49 Szólj hozzá!

A pozsonyi kormány elfogadta a jövő évi állami költségvetést és a közigazgatás három évre szóló javaslatát. Félúton vagyunk csupán, hiszen a végső döntést a törvényhozás hozza majd meg, valamikor novemberben. Ami első ránézésre formalitásnak tűnik. Ettől bonyolultabb lehet majd a költségvetésről szóló parlamenti vita és végső soron a szavazás. Az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége vagy a kormánykoalíció sorainak nyári rendezése erősítő tényezők, ám a legerősebb koalíciós pártban felszínre tört feszültség, a Smerben uralkodó ideges légkör rányomhatják bélyegüket a 2016-os parlamenti hajrára.

euro_22.jpgMindenesetre a jövő évre szóló állami költségvetés sarokszámai figyelemre méltók. A gazdasági növekedést jövőre 3,5 százalékra várják, az államháztartás hiányát a kormány 2017-ben a hazai össztermék 1,29 százalékában határozta meg. Ami szándéka szerint 2018-ban lecsökken 0,44 százalékra, 2019-re pedig államháztartási többlettel számol 0,16 százalék magasságában. Meggyőződésem szerint ez felettébb optimista megközelítés, amely figyelmen kívül hagyja a várható kockázatokat – a Brexitet, Szlovákia gazdaságának egylábúságát, hiszen csupán a gépkocsigyártás húzza az ipart és a kivitelt. Ezzel Szlovákia államadóssága 2019-re a hazai össztermék 50 százaléka alá csökkenhetne, viszont a pénzügyminiszter éppen az adósságplafonról szóló alkotmánytörvényt szeretné módosítani, enyhíteni az egyik ellenzéki párt támogatásával, ami az előző törekvés ellenében hat, tehát gyanús. Az állami költségvetés bevételi oldalát 15,4 milliárd euróban határozták meg, a kiadási oldalt 17,4 milliárdban, vagyis a hiány mintegy kétmilliárdos lesz.

A foglalkoztatottság 1,5 százalékkal megnő, jövőre 24 ezer új munkahely jöhet létre. A munkanélküliség statisztikai mutatója 8,5 százalékra csökken, a bruttó átlagbér túlszárnyalja a 940 eurót. Úgy tűnik, a legerősebb kormánypárt részben levonta a parlamenti választások tanulságait, hiszen jövőre a nyugdíjak 2 százalékponttal nőnek meg, nem pedig majdnem 2 euróval, mint legutóbb. A közszférában dolgozók jövőre 4 százalékkal magasabb havi bérrel számolhatnak, miközben az oktatási intézményekre az eddigiekhez hasonlóan külön valorizációs szabályok vonatkoznak majd. Az állami költségvetés javaslata a bevételi oldalon számol a társasági adókulcs lecsökkentésével 21 százalékra, az iparosok, gazdák és kisvállalkozók sokkal kedvezőbb átalányadójával, amikor a maximálisan leírható átalányköltség az idei 5.040 euróról megnő évi 20 ezer euróra, a jövedelemhez viszonyított hányada pedig 40-ről 60 százalékra. A vállalkozó jogi személyek nyereségéből kifizetett osztalék utáni adó adókulcsa mégsem lesz 15 százalékos, mint ahogyan azt a pénzügyi tárca eltervezte, hanem csupán 7 százalékos.

Mindent egybevetve, a költségvetés javaslatáról érdekes vita várható a törvényhozásban. Tekintettel a kormánykoalícióban eluralkodó feszültségre, váratlan meglepetések sem zárhatók ki. Ami a három éves kitekintést , a makrogazdaság következő három évre szóló előrejelzését és a felvázolt sarokszámokat illetik, azok a pénzügyi tárca erőteljes optimizmusát tükrözik. Nem árt óvatosnak lenni, mert az olajozottnak tűnő gépezetbe kívülről homokszemek kerülhetnek a külpiacok váratlan hanyatlásának képében. Akkor pedig jöhet a realista vagy a még kedvezőtlenebb, pesszimista változat.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2016.10.06. 20:16 Szólj hozzá!

            Az Interreg programok a határon átnyúló közös fejlesztések, aktivitások támogatására szolgálnak, két partner közös pályázata, vagy egy Európai Területi Társulás (ETT, EGTC) pályázata alapján. A program egy nyitó szakmai konferenciával vette kezdetét néhány napja a Bélai kastélyban.

             A regionális fejlesztésben aktív szakemberek tájékozottak e témában csakúgy, mint a polgármesterek és a civil társulások vezetőinek egy része. Írásom elsősorban a többi polgármesternek és vezetőnek szól, valamint az érdeklődő olvasó tájékoztatását szolgálja.

interreg_logo.jpg            A program ERFA – Európai Regionális Fejlesztési Alap - által támogatott teljes kerete a 2014-2020 közötti fejlesztési uniós időszakban lecsökkent 155 millió euróra. 2007-2013 közötti időszakban 206 millió euró volt az Európai Unió támogatási kerete, miközben a program eszközei felhasználásának eredményessége, hatékonysága nagyon magas volt, megközelítette a 100 százalékot. Általában az ERFA az eredményes pályázatok, projektek költségvetése 85 százalékát fedezi, 10 százalékát állami támogatásból fedezik, míg 5 százalékát maguk a pályázók biztosítják. A program utófinanszírozású, vagyis a partnereknek fedezniük kell a megvalósítás költségeit. Az Európai Unió és az állami költségvetés utólag, a megvalósítást követően téríti meg a költségeket, azok 85 ill.10 százaléka arányában.

A program irányító hatósága  Magyarországon található, a támogatások megítélését monitoring bizottság felügyeli, tagjait fele-fele arányban  magyarországi és szlovákiai tagok alkotják. Szlovákia déli, öt határmenti megyéiben – Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Besztercebánya, Kassa - tevékenykedő önkormányzatok és civil társulások nyújthatják be közös pályázataikat Magyarország északi, határmenti megyéiben tevékenykedő önkormányzatokkal vagy civil társulásokkal. Kivételt képeznek az Európai Területi Társulások, amelyek a mindkét ország területén tevékenykedő egy jogi személyként egy pályázatot nyújtanak be, akár több ízben.

A határon átnyúló programok fő célja az országhatárok elválasztó jellegének csökkentése, a határon átnyúló infrasruktúra és együttműködés fejlesztése, valamint a határ mentén élő közösségek kapcsolatainak fejlesztése. A program első pályázati felhívásai már napvilágot láttak. Négy prioritási tengely keretében hirdetik meg a pályázatok benyújtásának lehetőségét, ítélik meg az eredményes pályázatok támogatását: 1. természet és kultúra, 2. a határon átnyúló mobilitás javítása, 3. a fenntartható és minőségi foglalkoztatás előmozdítása és a munkavállalói mobilitás támogatása, 4. a hatóságok és a határ mentén élő emberek határon átnyúló együttműködésének javítása.

            A pályázók közös pályázataikat angol nyelven nyújtják be, noha a pályázás adminisztratív terhei itt jóval egyszerűbbek, mint a nemzeti fejlesztési terv operatív programjai keretében meghirdetett pályázatok esetében. Elektronikus pályázati benyújtásra készülhetnek az érdeklődők, Excel táblázatokat kell majd kitölteniük, a program központi titkársága által kidolgozott irányelvek alapján.  A pályázók leggyakrabban szakemberekre, ügynökségekre bízzák majd a közös pályázatuk kidolgozását.  A Kis Projekt Alap pályázati felhívása késik. Az eredeti elképzelés alapján a partnerek legfeljebb 50 ezer euró összegben folyamodhatnak támogatásért, helyi kulturális, közösségi, infrastrukturális fejlesztési elképzeléseikkel. Nem zárható ki, hogy a Kis Projekt Alap tartalma, kerete eddigi ismereteinkhez mérten a jövőben megváltozik.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2016.09.28. 20:21 Szólj hozzá!

            A pénzügyi tárca az illetékes törvény alapján augusztus végéig a kormány elé kell, hogy terjessze a következő év költségvetésének javaslatát. A pénzügyi tárcavezető ezt megtette, ám az egyes tételek számszerűsítése nélkül. Formálisan eleget tett a törvény rendelkezésének, de abban nem volt köszönet. Néhány héten belül a törvényhozásban kezdődhet el a 2017. év állami költségvetése javaslatának megvitatása.

abc.png            Eközben a háttérben, a pénzügyi tárca berkeiben érdekes értekezés zajlott a kitöltetlenül hagyott tételekről. Augusztus végén azzal az ötlettel rukkolt elő a pénzügyi tárca vezetője, hogy Szlovákia kiegyenlített államháztartását, hiány nélküli gazdálkodását ne 2020-ra érje el – mint ahogyan a kormányprogram azt előírja – hanem korábban, 2019-ben, mivel az ország makrogazdasági mutatói a vártnál jobban alakultak. Sőt, mi több, 2019-re nem hiány nélküli, nullszaldós gazdálkodást, hanem a GDP-hez mérten 0,16 százalékos többletet tervez. Felettébb merész hiánycél, vagyis többletcél, amely valójában elérhetetlen. Ekkora számbeli javulás a mai viszonyok közepette egyszerűen megvalósíthatatlan.

            Ezzel párhuzamosan a kormány 2020-ra 500 euró feletti minimálbérrel számol, a munkanélküliség mértékét 2019-ben történelmi mélypontra, 6,5 százalékos szintre várja. A célkitűzés csupán trükközéssel érhető el a munkaügyi hivatalokban, kiegészítve két stratégiai nagyberuházó letelepedésével Kelet-Szlovákiában, akik csakis szlovákiai munkavállalók ezreit alkalmaznák. Az igaz, hogy a szlovákiai gazdaság szekere meglódult, na de ennyire? Az illetékesek eközben számolnak a Brexit következményeivel az Európai Unió gazdaságára, ezen belül Szlovákia gazdaságára nézve? A nagyívű makrogazdasági célkitűzések helyett inkább a ma sztrájkba lépő pedagógusok bérét növelhetnék meg - teljesítve követeléseiket - nem is beszélve a nem pedagógus dolgozókról, akik gyakran alamizsnáért dolgoznak oktatásügyünk felvirágoztatásáért.

            2017-re a pénzügyi tárca 3,7 százalékos gazdasági növekedéssel, 1,2 százalékos államháztartási hiánnyal, 8,7 százalékos munkanélküliségi aránnyal és 3 százalékos reálbér-növekedéssel számol. Ezek lesznek a 2017-es költségvetés sarokszámai.  Fentebb nyilván a pénzügyi tárca középtávú célkitűzéseinek optimista forgatókönyvét olvashattuk. Amikorra a törvényhozás elé kerül majd jóváhagyásra Szlovákia 3 évre szóló programozott költségvetésének javaslata s amikor majd a javaslat szavazásra kerül, addigra az optimista forgatókönyv realista forgatókönyvre változhat. Hiszen november végéig még sok víz lefolyik a Dunán. Nem ártana egy kissé a földön maradni, reálisan tekinteni a jövő elé. Hiszen körülöttünk annyira képlékeny s bizonytalan, annyira megfoghatatlan minden.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2016.09.13. 23:17 Szólj hozzá!

          A rendszerváltozás vagy akár az önálló Szlovákia megalakulásának idején az ország déli járásaiban élők életszínvonala volt a legmagasabb – persze a fővárost leszámítva – a déli járások városainak, falvainak arculata volt a legcsinosabb. Történelmi léptékkel tekintve, röpke 20 év elég volt ahhoz, hogy a helyzet merőben megváltozzon. E rövid idő alatt alaposan „elhúzott mellettünk” a Vág-mente, az ország középső és északi része. Elég Komáromban vagy Párkányban beülni a kocsiba, Zsolna vagy Poprád felé hajtani, 50 kilométerenként szemlátomást javul a helyzet, csinosabb a falvak, városok, a vidék arculata. Mindez nem a szakmai döntések következtében történhetett meg, hanem az országépítő, dölyfös politikai fölény, a fejlesztésekben megtapasztalható egyensúlyhiány eredménye. A markáns különbség elsősorban a közlekedési infrastruktúra állapotában mutatkozik meg, ennek következménye a gazdaságfejlesztésben és a munkahelyteremtésben tapasztalható, esetenként szakadéknyi különbség. Természetesen régiónk, szülőföldünk kárára. Az eredmény? A fiatal korú lakosság, ezen belül az értelmiség elvándorlása régióink legnagyobb rákfenéje, sőt országos viszonylatban leginkább a déli járásokat sújtja. Mindezeket valószínűleg a Most-Hídban is tudatosítják, bizonyítja ezt Gál Gábor parlamenti frakcióvezető interjúja, amelyet a nyár folyamán a Denník N napilapnak adott.

logo-mdvarr-sr.jpg            Szlovákia történetében első ízben történhetett meg, hogy a legfajsúlyosabb tárca, a közlekedési tárca élére régiónk szülöttje, magyar nemzetiségű ember kerülhetett. Korábban, az MKP számára ilyen lehetőség nem adatott meg. A fentiek tükrében a fő kérdés az, Érsek Árpád milyen mértékben tud élni a sors által felkínált lehetőséggel. Ugyanis régióink, szülőföldünk lakossága jogosan tekint komoly elvárásokkal a közlekedési tárca új vezetőjének tevékenysége elé.

            A vasút teljes kétnyelvűsítése kötelező feladat, a nulladik kiindulási pont, a múltban elkövetett tévedések és hibák kiküszöbölése kell, hogy legyen. Érsek Árpád kijelentette, hogy fel kívánja gyorsítani a déli gyorsforgalmi utak építésének előkészítését. Adunk néhány javaslatot, amelyek megvalósítása régióink, szülőföldünk felzárkózása érdekében, esélyegyenlőségünk megteremtése végett elkerülhetetlen.

           Az R2 déli gyorsforgalmi út meglévő szakaszainak összekötése, Fügétől keleti irányban, Losonc felé történő fejlesztése elkerülhetetlen. Csakugyan a Tornaljától keleti irányban húzúdó szakasz fejlesztése. Ne csupán a Zólyom környéki és a Csehország felé húzódó szakaszokat fejlesszék! Néhány éve elkészítették a szoroskői szerpentinek elkerülő szakaszának, a Rozsnyó – Méhész közötti hosszabb szakasz tervdokumentációját. Itt az ideje a megvalósítás elkezdésének. A legfontosabb szakmai szempont a települések elkerülése, másodlagos a szakaszok 2+2 sávúsítása. Ha Svájcban lehetnek 1+1 sávú, településeket elkerülő gyorsforgalmi utak, akkor Szlovákiában is megfelelhetnek ott. Különösen ott, ahol a közlekedés sűrűsége nem szökik magaslatokba.

           Nagyon helyesen állapította meg Érsek Árpád, hogy az R7-es déli gyorsforgalmi út további fejlesztése elkerülhetetlen, e választási ciklusban elő kell készíteni a Gelle – Érsekújvár szakasz teljes tervdokumentációját. Eközben figyelembe kell venni régióink alapvető érdekeit. Ez pedig Érsekőjvár délről történő elkerülése. Ez a város és kistérségének alapvető érdeke, emellett Komárom, Gúta, Ógyalla, Párkány, Zselíz kistérségek alapvető érdeke is egyben. Ezzel szemben csupán egy kistérség, Nagysurány kistérségének érdeke feszül. Amikor Nyitra megyében megpróbálkoztunk az alapvető nyomvonal-módosítással, minden esetben a magasabb rendű, állami területfejlesztési koncepció falába ütköztünk. Nosza, itt a lehetőség, a józan ész diktálta megoldás elérése emberközelbe került. Ugyanis Nagysurány és Nyitraköröskény (R1-es gyorsforgalmi út) között légvonalban mindössze 20 km a távolság. Ilyen sűrűn még Németországban sem építettek autópályákat. Szakmailag is indokolatlan az R7-es Érsekújvárt északról elkerülő változata, mint ahogyan azt újfent az országos területfejlesztési koncepcióba sorolták.

          Döntésre vár az ország közepén majdan húzódó gyorsforgalmi út, az R3-as nyomvonala, különösen az ország déli részében. A felmerülő 3 változat közül eddig a Zólyom-Korpona-Ipolyság nyomvonalat helyezték előtérbe, noha a szakma szintjén eldőlt, ez a változat sohasem fog megépülni, az erőteljes politikai nyomás ellenére sem. Ugyanis a szakaszon erőteljes Natura 2000-es érintettség van, a környezetvédők semmilyen nyomvonal-változathoz sem járultak hozzá. Annak ellenére, hogy a szakasz az európai uniós TEN-T hálózat része, mai napig nincs egyezség Szlovákia és Magyarország között a határmetszési pontról. Sőt, mi több, Magyarországon eldőlt, hogy csupán Vácig épül meg az út 2+2 sávban, attól északra csupán 1+1 sávban építik meg. Viszont jövőre elkezdik az Esztergom és az M1-es autópálya közötti gyorsforgalmi út építését 2+2 sávú változatban, egészen az országhatárig. Szlovákiában is a Garam alsó folyása mentén megépülő változat lenne a kézenfekvő, ha a politika nem gondolná másképpen. Ugyanis az Európai Unióban használatos szakmai mérce, a Jaspers koeficiensek is e változatot tartják a szakmailag, gazdaságilag legelfogadhatóbb, legelőnyösebb változatnak. Nem beszélve arról, hogy az R1 (Garamszentbenedek)-Léva-Zselíz-Párkány nyomvonalon vezetett gyorsforgalmi út mekkora gazdasági felhajtóerőt jelentene a jobb sorsa érdemes Alsó-Garammentének. Nyitra megye leghátrányosabb, leginkább leszakadó régiójának.

           Mindezen célok legfontosabb közös problémája: hiába készülne el e szakaszok projekt-dokumentációja, az Európai Unió Kohéziós Alapja – ebből finanszírozzák a közlekedési, környezetvédelmi és kommunális fejlesztéseket - csupán 2020-ig lesz hozzáférhető Szlovákia és a térség országai számára  (n+2 szabályzat értelmében 2022-ig). A tervek későbbi megvalósítása igencsak bizonytalan.

            Emellett nemcsak az autópályák és a gyorsforgalmi utak terén látványos régióink lemaradása, az első osztályú utak minősége is itt a legrosszabb. Emellett az első osztályú (állami kézben levő) utak, városainkat elkerülő utak, körgyűrűk hiánya a legégetőbb gond. Gondoljunk csak Komárom városának helyzetére, miután elkészül az új Duna-híd. A várost elkerülő körgyűrű, az új Vágduna-híd nélkül a város közlekedése összeroppan. E gondok megoldása elsőrendű feladat.

            A vasútfejlesztés is eddig meszze elkerülte régióinkat, szülőföldünket. A IV. európai vasúti folyosó – Pozsony-Galánta-Vágsellye-Érsekújvár-Párkány között -további leépítését, a személyszállítás elsorvasztását kellene az új tárcavezetőnek elérnie. Lásson inkább a Berlin és Isztanbul közötti európai folyosó szlovákiai szakaszának fejlesztéshez, pályasebességének megnöveléséhez. Ne csupán a Vág-mentén haladó V. európai vasúti folyosó fejlesztése legyen napirenden, miközben délen és keleten az összes vasúti fejlesztés megáll.

            A vízi közlekedés Európa stratégiai célkitűzéseinek egyike. Pozsony kikötőjének fejlesztése kézenfekvő. Azonban az új tárcavezető érje el, hogy a fővárosi kikötő mellett kezdjék el végre a komáromi és a párkányi folyami kikötők látványos fejlesztését. A kerékpáros közlekedés szerte a világban, így Európában is reneszánszát éli, a környezettudatos közlekedés legnépszerűbb formája. Így lehetne ez nálunk is, ha megfelelő kerékpárutak lennének, amelyeket a Duna-mentén és más idegenforgalmi látványosságok közelében bringázó külföldi turisták mellett a hazai kerekezők is igénybe vehetnének. Szlovákia más régióival szemben e területen is látványos régióink, a déli és keleti járások lemaradása, nem is beszélve a környező országokkal való összehasonlításban. 

            Fontos követelmény továbbá, hogy a közlekedési tárca vezetője élessze újjá a regionális fejlesztési ügynökségek hálózatát, amelyet egykoron Harna István regionális fejlesztési miniszter hozott létre. Komoly szakember-gárda gyűlt össze az egyes fejlesztési ügynökségekben, amelyek ma élet-halál harcot vívnak a koncepciótlanság, az anyagi források hiányában, vagy azóta már megszűntek. Miközben a régiókban óriási igény volna segítségükre, szakmai tudásukra. A pályázatok kidolgozásánál és menedzselésénél nincs, aki útba igazítsa a vidék polgármestereit, vállalkozóit. Hiánypótló lenne az országos hálózat újjáélesztése.

            A szakavatottak tudják, korábban számos vitákat folytattunk Érsek Árpáddal számos közlekedési fejlesztési témában, különösen az Ipoly-hidak ügyében. Itt és most azonban azt kívánom számára, hogy sikeres, eredményes munkát folytasson, mert itt a kínálkozó lehetőség és régióink, az itt élők alapvető érdeke is ezt kívánja. A fentebb felsorolt lehetőségek, célkitűzések egy részének megvalósítása érezhető segítség, eszköz lenne vidékünk regionális fejlesztésére, érezhető lökést adna az azt követő gazdaságfejlesztésnek, munkahely-teremtésnek.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2016.09.05. 20:35 Szólj hozzá!

            Augusztus 30-án lezajlott a Nyitra Megyei Önkormányzat 25. képviselő-testületi ülése. Az ülés kezdetén Becse Norbert, az MKP megyei képviselője, a határozatok teljesítése napirendi pont keretében kérdőre vonta a megyei hivatal vezetőjét. A lezajlott közbeszerzést követően vajon mi okból késlelteti az eredményes pályázóval a komáromi kórház belgyógyászati pavilonja felújításáról szóló, megkötésre váró szerződés aláírását. Megyei képviselőink, Stubendek László és Baranyay Zsolt egészítették ki a megyei képviselő kérdéseit további időszerű kérdésekkel. A hivatal igazgatója válaszában azt közölte, hogy a közbeszerzés folyamán hiányosságok merültek fel, emiatt az eredményes pályázóval a szerződést nem írhatja alá. Ezek után az MKP Nyitra megyei képviselőcsoportjának nevében azt javasoltam, hogy a hiányosságok végett a hivatal igazgatója 15 napon belül forduljon a Közbeszerzési Hivatalhoz, számoljon be a vélt hiányosságokról és kérje a hivatal vizsgálatát a lezajlott közbeszerzés ügyében. Amennyiben a Közbeszerzési Hivatal nem erősíti meg a megyei hivatalban felmerült, vélt hiányosságokat, a megyei hivatal az eredményes pályázóval haladéktalanul kösse meg a felújításról szóló szerződést. Határozati javaslatomat a jelen levő megyei képviselők döntő többsége elfogadta. A megyei hivatal által megrendelt közbeszerzés érdekessége, hogy a komáromi Darton kft. nyerte meg, vagyis a belgyógyászati pavilon felújítását végre helyi vállalat végezhetné el. Amennyiben a képviselő-testület határozatát a megyei hivatal záros határidőben nem teljesíti, akkor mi, megyei képviselők fordulunk a Közbeszerzési Hivatalhoz, a közbeszerzés folyamatának felülvizsgálata végett, mivel a rendelkezésre álló információk alapján a közbeszerzés a jogszabályok alapján zajlott le.

komaromi_korhaz.jpg            Az Interreg, a Magyar-Szlovák Határon Átnyúló Program irányító hatósága néhány hete kihirdette pályázati felhívását a program 2.célkitűzése, az országhatárok könnyebb átjárhatóságának elérésére. Emiatt interpelláltam a megye elnökét, számoljon be arról, hogy a 2015.decemberében elfogadott megyei határozat szellemében, a Helemba és Ipolydamásd között felépítendő Ipoly-híd ügyében eddig milyen konkrét lépéseket foganatosított a Nyitra Megyei Hivatal, a meghirdetett pályázati felhívás alapján elkezdődött-e a tervdokumentáció szlovákiai oldalának elkészítése, felkészült-e Nyitra megye a kivitelezés előfinanszírozására és elkezdődött-e a közös pályázat előkészítése, amelyet Nyitra megye partnerével, a NIF Zrt-vel közösen nyújthatna be jóváhagyásra az irányító hatóság elé. Hiú ábránd volt e felmerülő kérdéseket a helyszínen, a megyei közgyűlésen megvitatni, mert az illetékesek azt sem tudták, hogy a pályázat ki lett hirdetve. Persze, alacsonyabb szinten, a megyei hivatal közlekedési főosztályának dolgozói az elmúlt hónapok folyamán részt vettek a projekt-előkészítésben, számos egyeztetést, tanácskozást folytattak partnerünk, a NIF Zrt. munkatársaival, gyakran kint a terepen, Helembán vagy Ipolydamásdon. Van még idő bőven, ám ez ügyben rengeteg a tennivaló.

            Technikai jellegű határozatként a megyei közgyűlés elfogadta a korábban elkészített, ám meg nem valósított tervdokumentációk kiselejtezését, amelyek esetenként több tízezer euró összegben növelik meg – meddő jelleggel - a megye vagyonát. Az MKP megyei képviselőcsoportja nem támogatta meg a javaslatot, mert több, régiónk számára fontos tervdokumentáció lett hatályon kívül helyezve. Ilyen például a Köbölkút községet elkerülő út 2007-ben elkészült és 2005-ben elkészült további két tervdokumentációja, amelyek kivitelezése források hiányában hiúsult meg. Ezzel párhuzamosan a megyei képviselőtestület elfogadta határozati javaslatomat, hogy ilyen estekben a megyei hivatal tüntesse fel a hatálytalanítás okát, az alternatív megoldást, amely az eredeti megoldást helyettesíti és határozza meg az alternatív megoldás forrásait, fedezetét valamint forrásigényét.

            A megyei önkormányzat egy korábbi határozat szellemében jóváhagyta a Léva városában működő megyei oktatási, kulturális és szociális intézmények hőenergia-gazdálkodásának módosítását, amely alapján az eddigi szolgáltató, az Energo-SK részvénytársaság helyett olyan helyi hőenergia-termelőre kapcsolódnak, amely az eddigiekkel összehasonlítva sokkal gazdaságosabb feltételek mellett szolgáltatja majd számukra a hőenergiát.

 

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

           

Szerző: farkasivan  2016.08.31. 21:10 Szólj hozzá!

            Az előző kormány a 2018. gazdasági évre írta elő a kiegyenlített államháztartás, a hiány nélküli gazdálkodás elérését. Hihetetlenül ambiciózus terv volt, amit a mai kormány rögvest módosított: a kormányprogramba foglaltak alapján csupán 2020-ra érné el a kiegyenlített államháztartást. Egyetértettünk a késleltetéssel, hiszen a célkitűzés elérése kéz a kézben jár az adóterhek megnövelésével. Az pedig minden adóbefizető számára fájdalmas lépés. Sőt, mi több, mi előírnánk e lépés további késleltetését, a radikális, gyors megoldás helyett a lassúbb, folyamatos landolást.

adopres_1.jpg            Az euróövezet más, fejlett gazdaságaihoz mérten Szlovákiában a munka megadóztatásának mértéke viszonylag magas, míg a vagyon megadóztatásának mértéke viszonylag alacsony. Amennyiben az ambiciózus hiánycél elérése nem valósulhat meg az adóterhek megnövelése nélkül, akkor az MKP-ban mi is úgy gondoljuk, hogy ne a munkát terhelő adókat emeljék meg az illetékesek, helyette inkább a vagyon adóterheit. Két éve a nyereség utáni osztalékot (dividendumot) megterhelik egészségügyi járulékokkal. Ehelyett vezetné be a kormány az osztalékok megadóztatását 15 százalékos adókulccsal. A mai szlovákiai valóság figyelembe vételével sokkal ésszerűbb lépés, mint a munka adóterheinek megnövelése. Azonban csupán akkor lesz igazságos, amennyiben a zömében külföldi beruházások által létrejött nagyvállalatok profitjából keletkező osztalékot is megadóztatják ekkora adókulccsal. Máskülönben égbekiáltó hátrányos megkülönböztetés érné a hazai vállalkozókat. A nyereségosztalék megadóztatása legyen általános és egyenlő mértékű. Ne legyenek kivételek.

            A fordított logika, a munka súlyosabb megadóztatása – mert hiszen ez is felmerült - végképp elvetendő! A középosztály enélkül is fokozatosan szűkül, nem is beszélve az alacsonyabb keresetűek megélhetési gondjairól. Az államháztartás hiányzó forrásait tessék ott keresni, ahol megtalálhatók, ahol rendelkezésre állnak. Tessék azokat megsarcolni, akik jövedelme átlagon felüli, akik nem csupán bérből-fizetésből élnek, hanem a vállalataik, cégeik nyereségén osztoznak.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2016.08.23. 21:56 Szólj hozzá!

            Napvilágot láttak az idei második negyedév adatai, amelyek  Szlovákia gazdaságának alakulását jellemzik. Meglepően magas, 3,7 százalékos gazdasági növekedésről árulkodnak, összevetve a tavalyi gazdasági év hasonló időszakával. Az elemzők rögtön hozzátették: a növekvő belső fogyasztás, vagyis a lakosság növekvő vásárlókedve az, ami a növekedést elsősorban okozta. Másodsorban a hazai gépkocsigyárak fokozott termelése, ami a termékeik iránti növekvő érdeklődést mutatja, főleg a külföldi piacokon. 

diagram_1.jpg            Tartósabb növekedési pályára állhat Szlovákia gazdasága, hiszen már az első negyedévben is 3,4 százalékos volt a gazdasági növekedés, a jövőbeni kilátások pedig bíztatóak. Vegyük csak górcső alá, mi okozhatta a lakosság megnövekedett vásárlókedvét. Tudjuk, hogy az év elejétől folyamatosan csökken a munkanélküliség statisztikailag kimutatott aránya. Júliusban, országos viszonylatban már megközelítette a 9 százalékot. A gyors javulás főleg annak köszönhető, hogy a munkaügyi hivatalok a tettek mezejére léptek, a szociális segélyen tengődő, gyakran közmunkát vállaló személyeket a szabad munkahelyek valamelyikének elfoglalására kötelezték. Számoljunk csak utána!  Ha a családfenntartó szociális segélyen él, közmunkát vállal, gyakran csupán 60 + 60 euró szociális segélyt kap havonta. Persze, ezt kiegészítik a létminimum összegéig, a családtagok számának függvényében. Azonban ha teljes munkaidőben vállal legális munkát, akkor legalább 405 euró bruttó bért kap, ebből 350 eurót a pénztárcába. Az utóbbi egy év folyamán a munkanélküliség aránya 2 százalékponttal javult, ami több, mint 60 ezer új betöltött munkahelyet jelent. Ennyi ember jelentősen megnövekedett havi bére már a makrogazdaságban is érződik, más tényezők mellett ennek köszönhetően ugrott meg a lakosság vásárlóereje.

            Ami a gépkocsiipar felfutását, termelésének növekedését illeti, nem váratlan esemény. Sőt, két év múlva már a negyedik gépkocsigyár is beindítja termelését, Szlovákia igazi gépkocsigyártó nagyhatalommá válhat. Azonban e pozitív fejlemény a későbbiekre való tekintettel komoly kockázatokat is magában hordoz. Szlovákia gazdasága, ipari termelése nagyon nagy vonalakban egy talpon áll, ma még a gépkocsigyártás jelenti a biztos alapot. Hiszen nemcsak a három autógyár )később már négy), hanem a gépkocsigyárak beszállító háttéripara is az ágazat mutatóit erősíti. Ám félő, nehogy a későbbiekben beköszöntsön a Detroit-effektus, amikor a jövőben a gépkocsigyárak – mondjuk az egyre dráguló munkaerő végett – fokozatosan befejezik az itteni termelésüket, továbbállnak. Ennek megakadályozása végett kulcskérdés, hogy megteremtik-e itt, termelő üzemeik mellett a kutatási-fejlesztési bázisukat – amely megtartó erővel bír – avagy nem. Ehhez kellene számukra megfelelő ösztönzést nyújtani, mondjuk a folyó uniós fejlesztési időszakban a Kutatás, fejlesztés, innováció Operatív Programban.

            Az egyik nagy kérdőjel a Brexit hatása lesz a szlovákiai termékek kivitelére. A britek döntése eddig nem befolyásolta az itteni gazdaság alakulását, a jövőben ez másként is alakulhat.  A másik nagy kérdőjel, ami a gazdasági növekedés fenntarthatóságát illeti, régiónkra, szülőföldünkre fókuszálva. A megnövekedett gazdaság következtében az államkasszába befolyó adók és járulékok haszonélvezői immár végre ne csupán az ország északi és középső térségei legyenek, hanem az ország déli és keleti régiói is. Mert hiába nyargal majd az ország gazdasága gőzerővel előre, ha az ország végérvényesen kettészakad, a főváros, a Vág-mente, az északi régió, valamint Besztercebánya és Zólyom környéke tartós fejlődési pályára ér, míg Dél-Szlovákia és Kelet-Szlovákia tartósan leszakad. Ép eszű gazdaságpolitikusnak nem lehet érdeke a végérvényesen kettészakadt ország, érdeke kell, hogy legyen a kiegyensúlyozott gazdaságfejlesztés. Máskülönben a szociális segélyek rendszere fenntarthatatlan marad, a szegényebb régióban élők külföldre menekülése nem szakad meg, felerősödik, jobb esetben ellepik a fővárost és környékét. Vajon a főváros és környéke felkészült a nagyobb mértékű betelepedésre? Aligha.

            Minden gazdaságfejlesztési változat közül a legelőnyösebb, ha a regionális fejlesztés, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése kiegyensúlyozott, érinti az ország összes térségét, régióját. Minden más változat diszharmóniát, az értékek és javak felborulását eredményezi.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2016.08.15. 21:33 Szólj hozzá!

            Hétfőn, július 4-én tartotta meg a Nyitra Megyei Önkormányzat a 24. képviselő-testületi ülését. Az előző képviselő-testületi ülésen fogadta el az önkormányzat a tavalyi gazdasági év zárszámadását, amely több, mint 11 millió euró többlettel zárult. Elhatároztuk akkor, hogy három stratégiai területen lazítunk a feszes pénzügyi szigoron, ezek pedig az egészségügy, a szociális ügyek valamint a megyei utak burkolat-felújítása. E szándék megtestesítése a 24. önkormányzati ülésen valósult meg első ízben.

 foto_mkp_nsk.JPG           Az idei költségvetés 5. módosításánál érezhetően megnöveltük az egészségügyben és a szociális területen dolgozó nővérek, ápolók és kiszolgáló személyzet bérét, esetenként 10 – 15 százalékkal. Tavaly decemberben döntöttünk a megyei utak biztonságossá tétele, burkolat-felújítása 2. fázisáról megyei költségvetésből, amely 3,5 millió euró összegben idén nyáron valósul meg, mivel a közbeszerzés az elmúlt hónapokban lezajlott. Hétfőn pedig további 3,5 milliós csomagról döntöttünk a 3. fázis megvalósítására, amely idén ősszel valósulhat meg. Az újabb csomagból a Komáromi járásban megújul a megyei út burkolata Martos belterületén, Lakszakállas belterületén ill. a 63-as főútat Lakszakállassal összekötő út burkolata, a Bátorkeszi és Madar közötti megyei út burkolata, a Bagota és Perbete közötti út legkritikusabb szakasza, a Gúta és Nemesócsa közötti út legkritikusabb szakaszának burkolata, Nemesócsa belterületén a megyei út burkolata valamint  a Megyercs és Keszegfalva közötti út legrosszabb szakaszának burkolata. Az Érsekújvári járásban Szőgyén belterületén újul meg a megyei út burkolata, a Kisgyarmat és Zalaba közötti út burkolata valamint a megújult muzslai vasúti átjáróhoz vezető megyei út burkolata. A Vágsellyei járásban megújul a deáki strand és a híd közötti megyei út burkolata. A Lévai járásban megújul a Felsőpél, Barsbese és Barsbaracska közötti megyei út burkolata, a Vámosladány és Hontfüzesgyarmat közötti megyei út burkolata, valamint a zselízi, Mikola felé vezető vasúti felüljáró.

            Nyitra megye eddig öt szakmai területen kínál évente megpályázható megyei támogatást. Hétfői határozattal a hatodik terület támogatására is jogerőre emelkedett az általános érvényű rendelet, mégpedig az egészségügy területén az elfekvők, hoszpicok fenntartására. Mivel e szakmai területet végképp vagy nem kielégítő módon támogatják az egészségügyi biztosítók s mivel Nyitra megyében csupán két ilyen jellegű intézmény működik (miközben Besztercebánya megyében 6, Eperjes megyében 12 ilyen elfekvő működik) a megyei önkormányzat ösztönözni kívánja újak létrehozását és támogatni szeretné tevékenységüket. Az elfekvők Nyitrán és Tótmegyeren működnek, új elfekvők létrehozását sürgetik Komáromban, Párkányban és Nagytapolcsányban, ám az egykori vágsellyei kórház területén is megoldható lenne ilyen intézmény létrehozása.

            Az Integrált Regionális Operatív Program a megyék számára előírja, hogy határozzák meg a regionális integrált fejlesztési stratégiájukat (RIÚS). E stratégia első konkrét, nyitra megyei fejlesztési csomagjáról döntött a Nyitra Megyei Önkormányzat, amelyet Brüsszelbe nyújt be jóváhagyásra. A csomag a megyei közutak fejlesztését, burkolat-felújítását, biztonságossá tételét illetően többek között a következő utkat is tartalmazza: a Komárom és Vágsellye közötti, az Érsekújvár és Gúta közötti,  a Vágsellye és Nyitra közötti, az Ipolyság és Gyűgy közötti, a Léva és Deménd valamint a Szalka és Ipolypásztó közötti utakat.  Javaslatomra a lista kiegészült a Párkány és Bajcs közötti megyei úttal, miután a képviselőtestület e javaslatomat elfogadta. A megyei stratégia a következő szakközépiskolák és szaktanintézetek felszerelését tartalmazza műhellyel, gépekkel, szerszámokkal és szaktantermekkel ill. laboratóriummal: mások mellett a Lévai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Szakközépiskola,  az Érsekújvári Vendéglátóipari Szakközépiskola és a Vágsellyei Összevont Középiskola. Az oktatási bizottság tagja, Szigeti László javaslatára a lista kiegészült a Komáromi Ipariskolával valamint az Érsekújvári  Ipariskolával, miután a képviselőtestület az erről szóló kiegészítő javaslatot elfogadta.

            A két korábbi (érdeklődés hiányában) sikertelen kínálati eljárást követően a harmadik nyilvános kínálati eljárásban elkelt a megye öt ingatlan vagyona a Komáromi járásban. További tételek mellett elkelt az egykori mezőgazdasági szakközépiskola gazdasága, épületei és szántóföldje Gadócon, összesen 215 ezer euróért, a felbecsült érték nyolcvan százalékáért.  Harmadik nekifutásra elkelt a Karvai Kertészeti Szakközépiskola egykori kollégiumának épülete, 119 ezer euróért, a megbecsült érték egyharmadáért.

 

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

           

 

 

Szerző: farkasivan  2016.07.07. 05:55 Szólj hozzá!

            Íratlan szabály, mely szerint a kormányok száz nap türelmi időt kérnek a nyilvánosságtól és az ellenzéktől, hogy bebizonyítsák: elmozdultak a kormányprogramba foglaltak megvalósításának irányába, megették a kellő irányváltást, végrehajtották az indokolt őrségváltást. Ritkán adatik meg a türelmi időszak folyamán, hogy erőteljes zuhanórepülésbe kezd a kormányzó pártok támogatottsága, nem egy kormánytag ellen nyújtanak be bizalmatlansági indítványt, annyi botránnyal szembesül a kabinet, mint az éppen regnáló szlovák kormány esetében. Ráadásul az ajtón kopogtat az Európai Tanács elnökségének fél éve.

kormany_100_napja.jpg            A türelmi időszakot a gazdaság szemszögéből ítélve kevés esemény jellemzi. Először a munkanélküliség rátájának lecsökkenése jut eszünkbe, amely immár felülről nyaldossa a 9 százalékot. Ám ez sokkal inkább a járási munkaügyi hivatalok tettre kész aktivitásának, semmint a tömegesen létrejövő munkahelyek kínálatának eredménye. Másodszor az jut eszünkbe, hogy mégsem települ Besztercebányára az az informatikai óriáscég, amelynek letelepedését közvetlenül a kormányfő jelentette be és amely több, mint ezerháromszáz diplomást alkalmazna. Harmadszor pedig feltűnik az a bénaság, amely a agrártárcát jellemzi a hatáskörébe tartozó négy(!!!) európai uniós operatív program kezelését illetően. Leblokkolt az IROP, az Interreg és a Vidékfejlesztési Alap, a Leader átértékelését pedig a városok és falvak társulása követeli. Miközben az unió hét éves fejlesztési időszakból lassan eltelik három év. Leginkább a kisebb falvak településvezetői bosszankodnak, mivel a Vidékfejlesztési Alap számos pályázati felhívására reagáltak, kidolgozták és benyújtották a méregdrága pályázataikat. Szívesen látnának kultúrházak, községi hivatalok, óvodák korszerűsítésébe vagy szennyvízhálózatot, multifunkciós sportpályát építenének. Ám az erőfeszítéseik, tetemes anyagi ráfordításaik hiábavalók voltak, mert a program összes pályázati felhívását az irányító hatóság, az agrártárca megszüntette. Úgy hírlik, hogy az új felhívások csupán néhány témakörben lesznek meghirdetve. Vagyis számos kisebb település pályázata hosszabb időre kerül majd az íróasztal sufnijába, a ráfordítás pedig veszendőbe.

            A regionális fejlesztés régiónkat, szülőföldünket érintő egyetlen, ám fontos intézkedése a  Rimaszombati járás számára megítélt 175 milliós támogatás, az uniós időszak hét évére vonatkoztatva. Ám ez nem közvetlen állami támogatás, csupán nyílt pályázási lehetőség. A lehetőséggel pedig élni kell tudni. Minden egyéb a gömöri tisztségviselők rátermettségén múlik, noha bizonyára némi előnyt élveznek majd a pályázataik elbírálásánál. Hat év múlva nagyon szeretnénk azt látni, hogy a keret döntő részét a gömöriek javára sikerül felhasználni.

            A felsoroltakon kívül szinte semmi. Illetve, mégis. Ján Počiatek tavaly szinte havonta tologatta az R7-es nyomvonalát jobbról balra, majd balról jobbra. A választásokat követően pedig kiderült, valójában mi is volt a nyomvonal végső meghatározásának legfőbb mozgatórugója. Nem az optimális műszaki, közlekedési és tájrendezési feltételek, hanem a prominens telektulajdonosok érdeke. Netán a két szemlélet találkozott egymással? Amennyiben kihúzza végig, a kormánynak 1.360 napja lesz még arra, hogy végrehajtsa a kormányprogramban felvállalt temérdek intézkedést, beruházást. A felfutás jobb esetben, egyik szemünk behunyásával, négy mínuszra sikeredett. A folytatás jobb lesz?

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2016.06.30. 20:19 Szólj hozzá!

      Akármennyire lesújtó a britek népszavazási eredménye, valljuk be őszintén, nem volt váratlan. Elég, ha
szemügyre vesszük a törésvonalakat, amelyek a népszavazást megelőzően kirajzolódtak. Az egyik regionális törésvonal volt, ahol a gazdagabb közép-Anglia, a módosabb tömb inkább a leszakadást pártolta, míg a peremvidék – Skócia, Wales és Észak-Írország - valamint az elszegényedett egykori iparvidék lakosai inkább az unióban maradásra szavaztak. Másik a generációs törésvonal, amikor a fiatal korosztály és a leszakadó középgeneráció unió-párti volt, míg a módosabb középgeneráció és az idősebbek leszakadó-pártiak voltak. Nos, mi is gyakran megtapasztaltuk már, hogy az idősebb generáció sokkal fegyelmezettebb, jelentősebb számban vesz részt választásokon. Ez lehetett az egyik döntő tényező.

brexit-1.jpg     Meggyőződésem, hogy nem kell tragédiaként megélni a brit népszavazás eredményét, a változások nem lesznek azonnaliak, folyamatosan zajlanak majd le a következő két év folyamán. Nem fog bedőlni az angol font, sem az euró, nem lesz tőzsdepánik, mint ahogyan azt többen megjósolták. Amennyiben Nagy-Britannia az Európai unió gazdasági szövetségeseként kíván megmaradni, a közös piac előnyeit tovább élvezni - mint  Svájc vagy Norvégia - akkor nem várhatók mély, fatális változások. Ebben az esetben munkaerőpiacát sem zárhatja le az Európai unió polgárai előtt. Bizonyos adminisztratív akadályokat foganatosíthat, az unió polgárai előtt beszűkítheti szociális hálóját, ám munkaerőpiacát nem zárhatja le. Ellenkező esetben, ha elszigetelődik az Európai unió gazdaságától, bevezeti a védővámokat, akkor saját termékeinek és szolgáltatásainak európai piacon való elhelyezését lehetetleníti el, ami felettébb valószínűtlen. Mivel a népszavazás tervét a brit miniszterelnök másfél éve, a közelgő parlamenti választás kampányában hirdette meg (csillapítva a konzervatívok táborában egyre elhatalmasodó unió-ellenességet annak reményében, hogy a brit társadalom többsége unió-párti és nem szavazza meg a leválást) és mivel a brit Jaguar-Land Rover bő fél évvel azt követően döntött termelőüzeme megépítéséről a kontinens belsejében, Szlovákiában, a gépkocsigyár vezetői feltehetőleg számoltak a népszavazás ilyen eredményével. Az üzemet az öreg kontinens olyan országában kívánják megépíteni, amely az euró-övezet része, nem kell tehát vámokkal számolniuk és napi árfolyam-változásokkal, ahol az átlagbérek a legalacsonyabbak közé tartoznak.

      Kellemetlenebb következményekkel számolhatnak a brit egyetemek hallgatói és a középiskolák diákjai az unió országaiból. A tandíj és a létfenntartási költségeik a népszavazást követően nem lesznek megegyezőek a hazai diákok költségeivel. A költségtöbblet esetenként felkúszhat az eddigi költségeik többszörösére. A változás időzítése kérdéses, ám valószínű, hogy a következő tanulmányi év vagy a következő gazdasági év kezdetére az egyetemek és a középiskolák kiszámlázzák majd a jóval magasabb költségeket, legalább az újonnan felvett diákok számára.   

     A brit népszavazás várható legsúlyosabb következménye, annak ragadós példája lehet. Valószínűleg - a brit példán felbuzdulva -  az Európai unió más tagországaiban is terítékre kerül a népszavazás lehetősége és egyre több országban születhet hasonló eredmény. Ez pedig az Európai unió végét jelentené. Mi következne azután? Az egykori Benelux mintájára néhány szomszédos ország szoros gazdasági együttműködése, vámuniója. Térségünkben a Visegrádi négyek uniója vagy a V4-ek kiegészülve Ausztriával képezhetnének szoros köteléket. Mindazonáltal, amennyiben az Európai unió fő áramlata, a vezető gazdasági hatalmak nem fogják erőltetni a további központosítást, további jogkörök átadását Brüsszelnek, az Európai unió egyben maradása jelenthetné – minden negatívuma ellenére - térségünk országai és polgárai számára az optimális megoldást. Amennyiben erőteljesebb lehetőség nyílna a regionalizmus és az önigazgatás, az önrendelkezés elmélyítésére térségünkben is, a Lajtán túli országok mintájára.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2016.06.27. 19:43 3 komment

            A Kárpát Régió Üzleti Hálózat Kárpát-medence 13 városában nyitott üzleti irodát, ebből kettőt Szlovákiában. 2012-ben Kassán és Dunaszerdahelyen nyílt üzleti iroda a KRÜH égisze alatt, azonban 2014 végén az irodahálózat megszűnt.

            A Külgazdasági és Külügyminisztérium hatáskörébe tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. 2015-ben újjászervezte, teljesen átalakította a határon túli, Kárpát-medencei irodahálózatot, miközben a hálózat Szlovákiában bővült ki legerőteljesebben. Összesen hét felvidéki városban nyílt üzleti iroda, időrendi sorrendben: Kassán,  Dunaszerdahelyen, Rimaszombatban, Érsekújvárban, Királyhelmecen, Párkányban, végül pedig Ipolyságon. Ezzel teljessé vált nemcsak a szlovákiai, hanem a Kárpát-medencei irodahálózat.

vallalkozo_01.jpg            A vállalkozók, az üzletemberek joggal kérdezhetik, vajon mi a kereskedőházak küldetése. Elsősorban a határon átnyúló kereskedelmi kapcsolatok megalapítása, fejlesztése, bővítése, aminek következménye lehet a határ-menti, gyakran leszakadó térségekben az üzleti, kereskedelmi élet serkentése. Továbbá üzletember-találkozók megszervezése, hogy a vállalkozók, iparosok megismerhessék potenciális üzleti partnereiket szülőföldjükön, a régióban ahol élnek és tevékenykednek valamint a határ túloldalán. Az országhatár immár ne válasszon szét, hanem összekössön. Idővel ez az igyekezet vállalkozói körök megalapításába torkollhat, ahol a kereskedelmi kapcsolatokat ápoló üzletemberek gyakran találkozhatnak, tapasztalatot cserélhetnek. Mivel a kereskedelmi kamara beágyazottsága, jelenléte régióinkban, a határ-menti térségben szimbolikus vagy még annál is halványabb, hiánypótló szerepe is lehet a Magyar Nemzeti Kereskedőház üzleti irodái által kezdeményezett és ápolt vállalkozói köröknek.

            Az üzleti irodák nem kevésbé fontos szerepe lehet a tanácsadás, a vállalkozók, az iparosok útbaigazítása. Mind a vállalkozási jogszabályokat, mind a pályázási lehetőségeket illetően. A konkrét üzletember, vállalkozó számára megtalálják az alkalmas projektmenedzsert, közvetítik számára a megfelelő pályázatírót vagy potenciális üzleti partnert. Útbaigazítják a szakterülete szerinti szakmai fórumokra, szakmai kiállításokra és vásárokra. A vállalkozási környezet jobbítása szándékával igénybe vehető majd a vállalkozás megszervezésével kapcsolatos tanácsadás.  

            A vállalkozók, üzletemberek éljenek a felkínált lehetőséggel, vegyék igénybe a kereskedelmi irodák által nyújtott szolgáltatásokat. A felsorolt üzleti irodák közül vannak, amelyek hónapok óta eredményesen tevékenykednek, azonban a párkányi és az ipolysági iroda a napokban kezdte el tevékenységét.  Remélhető, hogy hamarosan az üzleti élet szerves részeivé válnak abban a kistérségben, amelynek központjában az irodák létrejöttek.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2016.06.24. 21:59 Szólj hozzá!

           Nyitra Megye Önkormányzata megtartotta 23., soron kívüli képviselő-testületi ülését. 2004-től a megye által kiszervezett nagytapolcsányi kórház további státuszának rendezése érdekében a megyei képviselő-testület elfogadta a 8 pontból és 7 mellékletből álló, komplex határozatát. A határozat 3 fél: Nyitra megye, mint a kórház ingó és ingatlan vagyonának tulajdonosa, a Medisimo részvénytársaság, a kórház eddigi üzemeltetője valamint az Egészség Világa részvénytársaság, mint a kórház jövőbeni üzemeltetője között megkötésre váró szerződések jóváhagyásáról szól. Mivel a kórház eddigi üzemeltetője nem tudta gazdaságosan fenntartani az egészségügyi intézmény üzemeltetését, veszteségei egyre súlyosabbak voltak, Nyitra megye, mint a vagyon tulajdonosa évek óta szanálta az egyre súlyosabb veszteségeket, megoldást kellett találni a hatékony és komplex egészségügyi ellátás biztosítására. Az eddigi üzemeltető bő egy éve tárgyalásokat kezdeményezett az üzemeltetői jog átruházásáról az Egészség Világa részvénytársasággal. A tárgyalásokat követő három oldalú megállapodás Nyitra megye részéről a kedden elfogadott határozatban csúcsosodott ki. Ezen felül Nyitra megyét bírósági döntések sarkallták a mihamarabbi megoldásra. Az új üzemeltető Nyitra megyének, az ingatlan vagyon tulajdonosának évente 100 ezer euró bérleti díjat fizet, megvásárolja a kórházban található ingó vagyont és a következő tíz éves időszak folyamán 6,9 millió euró összegben vállal fel beruházásokat.

nr_zupny_dom_2.jpg            A jogszabály kimondja: amennyiben a megyei önkormányzat hatáskörébe tartozó kereskedelmi társaság két egymást követő gazdasági évben veszteséges, fel kell azt számolni vagy más jogi formára kell a tevékenységét átalakítani. Erről szóló döntést hozott a megyei önkormányzat, a 2004-ben létrehozott megyei energetikai szolgáltató, az Energo-SK részvénytársaság vonatkozásában., mivel a társaság veszteségei az utóbbi évek folyamán egyre inkább elmélyültek. A veszteségeket pedig a fenntartó, a társaság tulajdonosa, Nyitra Megye Önkormányzata szanálta. A megyei határozat meghozatalát az a mélyre ható elemzés előzte meg, amely a megyei fenntartású intézmények jövőbeni energetikai ellátásának lehetőségeit vázolja fel s amelyet a Szlovák Innovációs és Energetikai Ügynökség dolgozott ki. A 360 megyei fenntartású oktatási, kulturális, szociális intézmény energetikai ellátását az a stratégiai szolgáltató fogja elvégezni, amely pályázat útján lesz kiválasztva. A beszámoló, amelyet a megyei önkormányzat határozatban fogadott el, tartalmazza a kiválasztásig tartó folyamat egyes fázisait, amelyek a megyét és a megyei intézményeket is érintik.

            Mindkét határozatával a Nyitra Megyei Önkormányzat a megyei intézmények tartozásai további felhalmozásának, a tartozások megye részéről történő szanálásának folyamatát kívánja végérvényesen lezárni.

 

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

Szerző: farkasivan  2016.05.18. 08:17 Szólj hozzá!

            Nyitra Megye Önkormányzata megtartotta 22. képviselő-testületi ülését. Hosszas előkészítés után, többszöri megvitatást és módosítást követően a megyei képviselő-testület végre elfogadta a kultúrára és a sportra szánt 2016. évi támogatásokat. E két területre a Komáromi járásban külön-külön 33.200 eurót osztottunk el, az Érsekújvári járásban kétszer 34.157 eurót, a Párkányi választási körzetben kétszer 11.556 eurót, a Vágsellyei járásban kétszer 16.953 eurót, míg a Lévai járásban 36.460 eurót osztottunk el. Elvi síkon megállapodtunk abban, hogy a pályázatok leadását követően, október 15-e és december 31-e között jóvá kellene hagynunk a jövő évi támogatásokat, mert tarthatatlan az olyannyira elkésett döntés, mint az idei. Ehhez azonban módosítani kell a támogatásokat szabályozó megyei általános érvényű rendeleteket. Azok módosítását a megyei hivatal fogja a képviselő-testület elé jóváhagyásra benyújtani.

dsc00814.JPG            A megyei képviselő-testület megvitatta Nyitra megye tavalyi gazdálkodásának zárszámadását. Tavaly a 2014. évihez hasonló gazdálkodási többlet képződött, konkrétan 11,74 millió euró összegben. A 8 szlovákiai megye közül ez újfent a legmagasabb összeg. A napirendi pont vitájában, tekintettel a megye 20 milliót meghaladó tartalékalapjára azt javasoltuk, hogy Nyitra megye a jövőben többet költsön prioritásaira, amelyek a megyei utak felújítása, a szociális és az egészségügyi intézmények épületeinek korszerűsítése, felújítása. Többet áldozhatna a megye az évente kiosztásra kerülő kulturális, sport és idegenforgalmi támogatásokra. Tekintettel a jelentős többlettel záró gazdálkodásra elvi síkon megállapodtunk abban is, hogy az évi 220 ezer eurós támogatási kereteket megnövelhetnénk akár 300 euró összegű keretekre, hiszen a megyei támogatások visszacsengése, visszhangja kedvező, a jövőben sokkal több eredményes pályázat lehetne, mint idáig. Ebben az esetben is módosítani kell a vonatkozó általános érvényű rendeleteket.

            A megyei önkormányzat által elfogadott új általános érvényű rendeletben szabályozzák az elkövetkező években a megyei struktúrába tartozó helyi akciócsoportok, Leader-társulások támogatását. A rendelet melléklete tartalmazza a támogatási keretet valamint a konkrét tevékenységeket, amelyek megyei támogatása a társulások által megpályázható.

            A megyei önkormányzat nem nevezte ki a nyitrai Andrej Bagar Színház igazgatójává azt a jelöltet, akit a megyei önkormányzat számára a pályázati bizottság javasolt. A fenntartó ehelyett újabb pályázatot hirdetett meg. A Nyitra Megyei Önkormányzat ismét meghirdette a feleslegessé vált ingatlan vagyona értékesítése céljából a kínálati eljárást. A felkínált vagyon listáján szerepelnek azok a tételek is, amelyek a korábbi eljárásnál nem keltek el. A listán 8 tétel szerepel a Komáromi járásból, 2 tétel a Lévai járásból, míg egy tétel a Vágsellyei járásból. Az érdeklődők a felkínált ingatlan vagyon listáján megtekinthetik a megye honlapján – www.unsk.sk – miután a megye elnöke a képviselőtestület erről szóló határozatát aláírja.

            A megyei képviselő-testület elfogadta Nyitra megye külkapcsolatainak stratégiáját. A stratégia összegzi és kiértékeli a megye meglévő határon átnyúló partnerkapcsolatait és felvázolja azok rendezését, valamint az újabb partnerkapcsolatok megkötésének stratégiáját. A megyei közgyűlés elfogadta Nyitra megye részvételét a „Fedezze fel a Kis-Duna valamint a Mosoni Duna értékeit kerékpáron és csónakkal” elnevezésű nemzetközi projektben, amelynek jelentősége a regionális idegenforgalom fejlesztésében, a kerékpárutak megépítésében és a folyók atraktívvá tételében rejlenek az érdeklődő turisták számára.  

            A Magyar Közösség Pártja képviselőcsoportja javaslatára a megyei önkormányzat elnapolta a Nagytapolcsányi kórház kiszervezéséről, jogi státuszának módosításáról valamint a megyei hőszolgáltató, az Energo-SK részvénytársaság átalakításáról, a megyei intézmények hőszolgáltatásának kiszervezéséról szóló beterjesztéseket. Mindkét esetben javaslatunkat az indokolta, hogy a fajsúlyos, széleskörű anyagokat a megyei önkormányzat szakbizottságai és a megyei tanács sem vitatták meg a képviselő-testületi döntés előtt. Azt javasoltuk, hogy a fajsúlyos napirendi pontoknál indokolt a házszabály valamint a tanácskozási szabályzatok betartása, a stratégiai anyagok megvitatása a szakbizottságokban, amelyekben a megyei képviselők mellett szakértők is helyet foglalnak. A két beterjesztést a megyei önkormányzat jövő héten vitatja meg soron kívüli képviselő-testületi ülésén, miután megvitatták a szakmai bizottságok, valamint a megyei tanács.

 

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

Szerző: farkasivan  2016.05.11. 08:08 Szólj hozzá!

           Nyitra Megye Önkormányzata hétfőn tartotta meg 21. képviselő-testületi ülését. Az ülésen megalapítottuk a megye szociális alapítványát, amelynek alaptőkéjét a megyei önkormányzat helyezi letétbe, 6.638 euró összegben. A SEGÉLY elnevezésű alapítvány olyan szociális területeken nyújthat a jövőben támogatást, amelyek nem tartoznak a megye hatáskörébe, e területeket saját költségvetéséből nem tarthatja fenn, nem finanszírozhatja. Ilyenek az elesett, megszorult helyzetbe került egyének, családok vagy csoportok támogatása, rászorultak egészségügyi vagy szociális ellátásának támogatása, különös tekintettel a gyermekekre és az idősekre. Humanitárius céllal olyan egyének megtámogatása, akik életveszélyes helyzetbe kerültek, valamint az ilyen területeken tevékenykedő szervezetek támogatása. Tevékenységének forrásait az alapítvány pályázatok útján szerzi meg állami költségvetésből, célirányos állami alapoktól, vállalatok pályázatain, magánszemélyek, vállalkozók és vállalatok által befizetett jövedelemadó 2 vagy 3 százalékának begyűjtésével, nyilvános gyűjtések megszervezésével valamint jogi- és magánszemélyek adományából. Az MKP képviselőcsoportját az alapítvány igazgató tanácsában Cseri Zita képviseli, míg a felügyelő bizottságban Szabó Olga.

nr_zupny_dom.jpg            Fenntartóként a megyei önkormányzat tudomásul vette az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium új megnevezését, hiszen az oktatási tárca a gimnázium igazgatóságának  kérvénye alapján bejegyezte az iskola új megnevezését: Szondy György Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, Ipolyság.

A Környezetünk Minősége Operatív Programban meghirdetett pályázatra, amely a középületek energetikai hatékonyságának megnövelését célozza meg, fenntartóként a megyei önkormányzat a Lévai Szakközépiskola pályázatát támogatta meg és biztosította a fenntartó részéről az önrész befizetését az iskola műhelyeinek hőszigetelésére. Várható, hogy legközelebb a Komáromi Szlovák Tanítási Nyelvű Gimnázium valamint az Érsekújvári Jesenský utcai Szakközépiskola esetében dönthet hasonló támogatásról, hiszen ők jelezték részvételüket a pályázatban. Meg kell ragadnunk az alkalmat, hogy felszólítsuk a megye területén tevékenykedő további középiskolák és gimnáziumok  igazgatóit, éljenek a lehetőséggel, benyújtott pályázataikkal növeljék meg iskolájuk energetikai hatékonyságát, megcélozva ezzel a energiafogyasztás jelentős lecsökkentését. Az ilyen irányú pályázat és projekt költségvetésének 95 százalékát az Európai Unió és az állami költségvetés állja, a fennmaradó 5 százalékot a fenntartó, Nyitra Megye Önkormányzata fedezi. Sajnos, e területen eddig nem tapasztaltunk fokozott érdeklődést a középiskolák részéről, noha a lehetőség minden középiskola számára adott.

            A megyei önkormányzat elfogadta a kerékpárutak és a kerékpárturizmus fejlesztésének stratégiáját Nyitra megye területén 2016 – 2020 között. A stratégia prioritásként kezeli a legmagasabb szintű, európai jelentőségű, a Duna mentén haladó Eurovelo 6 kerképárút fejlesztését, a hiányzó szakaszok megépítését Csicsó és Komárom, valamint Karva és Párkány között. Emellett kiemelt jelentőségű az észak-déli irányú kerékpárutak megépítése a Vág mentén,  Gúta és Vágsellye között, a Nyitra mentén Komárom-Érsekújvár-Nyitra között, valamint a Garam mentén Párkány és Zselíz között, amelynek leágazása lenne Párkánytól Helemba irányában. Itt az új Ipoly-hídnak köszönhetően összekapcsolódhatna a Dunakanyarban található kerékpárúttal.

            Mivel az utolsó pillanatban széleskörű, számos pályázatot érintő módosító javaslatok lettek benyújtva, a megyei önkormányzat elnapolta a kultúrára és a sport-tevékenységre szánt 2016-os pályázatok jóváhagyását. Az idő könyörtelenül telik, vélhetőleg emiatt soron kívüli képviselő-testületi ülésen döntünk a pályázatok sorsáról, nem pedig a soron következő tervezett, május 9-i képviselő-testületi ülésen. Viszont elfogadtuk az idegenforgalom fejlesztésére szánt 2016-os támogatásokat. E támogatási keret a Komáromi járásban 18 109, az Érsekújvári választási körzetben 18 631, a Párkányi választási körzetben 6 303, a Lévai járásban 19 887, valamint a Vágsellyei járásban 9 247 euró. A Komáromi járásban összesen 14 pályázat lett eredményes, a teljes keret felhasználásra kerül, az Érsekújvári választási körzetben 6 pályázat lett eredményes, a keret 43 százaléka lesz felhasználva, a Párkányi választási körzetben csupán két pályázat lett eredményes, a keret fele kerül felhasználásra, a Lévai járásban 6 pályázat lett eredményes úgy, hogy a keret 52 százaléka került elosztásra, míg a Vágsellyei járásban csak egy eredményes pályázat lett kiértékelve, a járási keret 19 százaléka lesz kimerítve. Több pályázat nem érkezett be és újra le kell szögezni, hogy számbelileg gyenge az érdeklődés. Fel kell hívni újra a potenciális pályázók, települések, civil társulások, szakmai szervezetek figyelmét arra, hogy okóber 15-ig bátran pályázzanak idegenforgalmi témában, tájékoztató rendszerek, jelzőtáblák, tájékoztató nyomtatványok elkészítésére, tájékoztató irodák megnyitására, idegenforgalmi rendezvények lebonyolítására a 2017. évben.

            A szakmai tanúsítvánnyal rendelkező idegenforgalmi létesítmények támogatására kiírt megyei pályázaton részt vevő 12 létesítmény közül mind sikeres lett és az összes létesítmény a megítélhető legmagasabb, 1000 eurós támogatásban részesül. Így sem sikerült a rendelkezésre álló keretet kimeríteni, mert kevés pályázat érkezett be. Ezek közül csupán kettő található a megye déli térségében, az egegi Park Szálloda, valamint az ürményi kastély. Három sikeres pályázó az Érsekújvári járás nagysurányi körzetében tevékenykedik. Újra meg kell ragadni az alkalmat és újra fel kell szólítani az idegenforgalmi létesítmények tulajdonosat, miután megszerzik létesítményük szakmai tanúsítványát, október 15-ig bátran pályázzanak tájékoztató rendszerek, jelzőtáblák, tájékoztató nyomtatványok, honlapok  elkészítésére. Mivel az utóbbi két pályázati kiírás első alkalommal lett meghirdetve, idén fokozott érdeklődés várható és a rendelkezésre álló források 2017-ben teljes mértékben fel lesznek használva hasonló módon, mint a kultúra és a sport területén.

 

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

Szerző: farkasivan  2016.03.23. 20:34 Szólj hozzá!

02_2.jpg          A vidékfejlesztés egyik legkézzelfoghatóbb eszköze a települések Leader típusú társulása, amikor helyi akciócsoportot létesítenek és közösen valósítják meg kistérségük fejlesztését. Az Európai Unió egyetlen országa Szlovákia, ahol a helyi akciócsoportok két különböző szinten tevékenykednek. Egyes helyi akciócsoportok országos hálózatba nyernek bebocsájtást, míg mások megyei hálózatban tevékenykednek. Az előbbiek tevékenységét kiemelten támogatják az Európai Unió közös költségvetéséből, az utóbbiakét sokkal szerényebben, megyei költségvetésből. Az arány lehet akár tíz az egyhez is. Az országos hálózatba tartozó helyi akciócsoport a következő öt évben akár 3 – 4 millió euró értékben hajthat végre helyi vagy kistérségi fejlesztéseket.

            Néhány nappal a parlamenti választásokat követően a Leader program irányító hatósága nyilvánosságra hozta döntését, mely helyi akciócsoportok nyertek bebocsájtást a kiemelten támogatott országos hálózatba. Előrebocsájtom, nem megyei szintű döntés született, hanem a program irányító hatósága döntött a központi államigazgatás szintjén. Nyitra megyében összesen 17 helyi akciócsoport pályázta meg az országos hálózatba tartozást a következő 5 éves időszakban (az 1. sz.térkép szemlélteti). Közülük kilencnek adta meg - kidolgozott stratégiája alapján - az állami hatóság a jogot, hogy országos hálózatba tartozzon, kiemelt fejlesztési és működési támogatásban részesülhessen a következő öt évben. Ezek közül nyolc Nyitra megye északi részében található, csupán egyetlen a megye déli részében. Ez az egyetlen az Udvard és környéke Társulás, helyi akciócsoport, amelynek elnöke Udvard polgármestere (a 2. sz.térképen a besatírozott területek szemléltetik az állami hatóság döntését).

03_2.jpg            A térképre nézve, vajon ki hiszi el, hogy nem politikai, hanem szakmai döntés született? Amikor az Alsó-Csallóköz és a Hídverők Társulásának közös stratégiáját, az Alsó-Garam-mente Helyi Akciócsoport stratégiáját valamint az Alsó-Vág-mente Helyi Akciócsoport stratégiáját olyan regionális fejlesztési társulások dolgozták ki, amelyek a legjobbak közé tartoznak az országban, átvészelték az ínséges, sanyarú időket, talpon tudtak maradni akkor is, amikor számos más regionális fejlesztési társulás megszűnt. Mindez szakmai rátermettségüket, munkájuk hatékonyságát bizonyítja. Mégsem lettek sikeresek. Vagy itt van az Ógyalla és környéke Társulás, amely újoncként szállt versenybe, mégis komoly erők sorakoztak fel hátterében, hogy elősegítsék a kistérség fejlesztését. Olyan helyi akciócsoport pályázatát is elutasították, amely Nyitra megye déli részében eddig egyetlenként tevékenykedett országos hálózatban, megvolt tehát a kellő tapasztalata és komoly eredményeket tudott felmutatni a hatékony vidékfejlesztés terén. Ez az Alsó-Garam-mente Helyi Akciócsoport.

            Mindezt a hátrányos megkülönböztetést a néhány napja lezajlott parlamenti választás eredményének tükrében kell értelmezni. S tegyük fel magunkban a költői kérdést: vajon mire számíthatunk még a jövőben, vajon mire számíthat térségünk, Dél-Szlovákia a jövőben?

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke, Nyitra megyei képviselő

Szerző: farkasivan  2016.03.16. 21:32 Szólj hozzá!

Miért érdemes a Magyar Közösség Pártját választani és vajon miben különbözik a választási programunk más, konkurens pártok programjától? Mindenekelőtt, programunkat, célkitűzéseinket a polgároknak, a népnek írtuk, nem pedig az esetenként a pártok mögött meghúzódó mecénások, oligarchák részére. Biztonságot valamint idegenektől és bevándorlóktól mentes jövőt akarunk mindannyiunk számára. Valljuk: saját dolgainkról saját magunk dönthessünk. Emiatt fogadtuk el közösségünk és szülőföldünk önigazgatási és önkormányzati tervét, koncepcióját.

valasztas_2.jpgA szociális segélyeken alapuló gazdaság helyett tudáson, munkán alapuló gazdaságot szeretnénk. Ezért fogadtuk el a Baross Gábor Tervet, Dél-Szlovákia gazdaságfejlesztési és területfejlesztési tervét. Az MKP az egyetlen párt, amely csakis régióink és szülőföldünk iránt elkötelezett, régióink felzárkóztatásában és fejlesztésében érdekelt. Mi nem Zsolnát, Csadcát és Poprádot szeretnénk tovább fejleszteni, bennünket Csallóköz, Mátyusföld, Duna-mente, Garam-mente, Ipoly-mente, Nógrád, Gömör, Karszt, Bódva-völgye, Bodrogköz és Ung-vidék felzárkóztatása, fejlesztése érdekel. Az itt élők gyarapodása, életkörülményeinek javulása iránt vagyunk elkötelezettek. Régióinkat, szülőföldünket a leszakadás, visszafejlődés útjáról állítsuk végre fejlődési pályára! Közös erővel, közös akarattal!

Az MKP-ra leadott voksok nem vesznek kárba! Gondolkodjunk el az összefüggéseken, viselkedjünk bölcsen. Megalakulásuk sorrendjében véve a második párt, a vegyes párt a törvényhozásba biztosan bekerül, a harmadik párt feltehetőleg kívül marad. Amennyiben komolyan gondoljuk, hogy képviseletünket a törvényhozásban mind mennyiségében, mind minőségében meg kell erősíteni, akkor az csakis az MKP parlamentbe juttatásával valósulhat meg. Ezért kérjük tisztelettel, jöjjenek el március 5-én választani és válasszák a Magyar Közösség Pártja 21-es listáját. A közelgő választás legfőbb tétje tehát közösségünk jövője, gyarapodása, régióink, szülőföldünk felzárkóztatása, fejlődése. Ne feledjék, szívünkben a döntés!

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke, parlamenti képviselőjelölt

 

Szerző: farkasivan  2016.03.02. 07:54 Szólj hozzá!

            A közelgő parlamenti választáson közösségünk jövője, gyarapodása, valamint régióink, szülőföldünk felzárkóztatása, fejlődése a tét. Ebben a Magyar Közösség Pártja szerepe kihagyhatatlan, hiszen nincs még egy olyan párt, amelyik célirányosan vállalja fel közösségünk és régióink, szülőföldünk igazi, méltó képviseletét.

            Az MKP hatodik éve parlamenten kívüli párt, tizedik éve nem kormányzó párt. Amennyiben hiányérzetük van közösségünk képviseletét, régióink, szülőföldünk felzárkóztatását, fejlesztését illetően, más pártok képviselőin kérjék számon a hiányosságokat.

valasztas_1.jpg           Közösségünk jelentős része igényli az összefogást, sokan csupán akkor járulnak majd az urnákhoz, ha egyetlen magyar választási listára szavazhatnak. Nos, a közös választási listának nem az MKP volt a kerékkötője. Tavaly nyáron a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, majd később a Csemadok felkérésére is úgy válaszoltunk: készen állunk megállapodni a közös választási listáról. A vegyes párt utasította el annak lehetőségét. Nem reagálhattunk másként mint az összefogás listájával, amelyen – a további két párt képviselőjelöltjeinek hiányában – jelen van számos ifjúsági és társadalmi szervezet képviselőjelöltje. Az MKP ifjúsági tagozatán kívül ki kell emelni közülük Közép-Európa legnagyobb társadalmi és közművelődési szövetségének jelenlétét, hiszen a Csemadok 62 tisztségviselője található az MKP választási listáján. A másik párt elutasítását követően, a listánkon való erőteljes jelenlétet figyelembe véve, vajon megkérdőjelezhető, hogy a Csemadok egyértelműen az MKP mellett tette le a voksot?

           Fordítsuk meg a kérdést, vajon milyen következménye lenne annak, ha az MKP-t nem választanák be a pozsonyi törvényhozásba? A vegyes párt másfél éve stratégiát, irányt váltott, immár nem az együttműködés pártjaként határozza meg magát. Besorolta magát a szlovákiai politikai paletta liberális oldalára, immár ő a szlovákiai polgári párt. Amennyiben az MKP ismét a parlamenten kívül reked, a magyar közösség igazi, méltó képviselet nélkül marad. Teljes társadalmi lecsúszás vár közösségünkre, oktatásügyünkre, kultúránkra, civil szervezeteinkre. A déli és keleti járások leszakadása, leépülése felgyorsul. Menjünk elébe, akadályozzuk meg a felvázolt forgatókönyvet!  Ne csüggedjünk, ne fanyalogjunk, március 5–én menjünk el választani. Nagyon komoly tétje van a választásnak.

 

Farkas Iván, az MKP alelnöke, parlamenti képviselőjelölt

Szerző: farkasivan  2016.02.29. 21:03 Szólj hozzá!

             Az elmúlt 12 évben, Szlovákiában megvalósult fejlesztések nyolcvan százalékát az Európai Unió fejlesztési alapjai valamelyikéből finanszírozták. Ez az arány Magyarországon elérte a 95 százalékot. A támogatás nem ingyen jött, hiszen mindkét ország gazdasági teljesítőképességének arányában, rendszeresen jelentős összeget fizetett be az unió közös kasszájába.

videk.jpg            Az uniós támogatás felhasználásánál azonban komoly gondok merültek fel. Elsősorban az elmúlt, 2007 és 2013 közötti időszakban Szlovákia keretéből tetemes összeg ragadt benn felhasználatlanul, közel két milliárd euró. Ezzel a források felhasználásának hatékonysága viszonylag gyenge volt. Másodsorban számos olyan beruházás valósult meg európai uniós támogatással, amelynek gazdaságélénkítő hatása, társadalmi haszna, szükségszerűsége igencsak megkérdőjelezhető. Harmadsorban a felhasznált források területi elosztása volt aránytalan, térségeinkre nézve hátrányosan megkülönböztető.

            Emiatt alapvető változásokat javaslunk. A források felhasználásának hatékonyságát kell alaposan megnövelni. Szakmai hozzáértéssel, a klientelizmus és a paraszolvencia kiküszöbölésével. A pályázás adminisztratív terheinek alapos lecsökkentésével. A fordított arányosság elvét kellene alkalmazni. Vagyis minél inkább leszakadó egy régió, minél gyengébb a gazdasági ereje, annál több uniós forrást kell biztosítani az infrastruktúra fejlesztésére, beruházások ösztönzésére, munkahelyteremtésre. Máskülönben az ország térségei között szétnyíló képzeletbeli olló a jövőben egyre inkább szétnyílik. A leszakadó, hátrányos helyzetű régiók még inkább leszakadnak, a fejlettek pedig tovább fejlődnek. Ez a folyamat nem lehet az egészséges társadalom jellemzője! Sokkal erőteljesebb szolidaritás kellene az egyes régiók, egyes térségek között. Ugyanis egy ország fejlődése attól függ leginkább, mennyire fejlődik avagy visszafejlődik a leggyengébb láncszem. Az ilyen jellegű felzárkóztatáshoz ideális eszközként szolgálhatnak az Európai Unió alapjai, forrásai.

            Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ország déli és keleti járásaiban élők is leróják polgári kötelességüket, rendszeresen befizetik adójukat és járulékaikat. Ha eltekintünk a régiók közötti szolidaritástól, legalább e befizetések arányában kellene forrásokat visszaszolgáltatni a közösből a jobb sorsra érdemes járásainkba, hogy megelőzzük a régióink, szülőföldünk végleges leszakadását, visszafejlődését. E céljaink eléréséhez kérjük bizalmukat, támogatásukat.

 

                 Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke, parlamenti képviselőjelölt

Szerző: farkasivan  2016.02.26. 21:57 Szólj hozzá!

Történelmi távlatokból ítélve, röpke 20 év elég volt ahhoz, hogy régióink, Dél-Szlovákia helyzete az ország további régióihoz hasonlítva alapvetően megváltozzon. Az ország lakosságát tekintve, még a rendszerváltozást követő években is a legmagasabb életszínvonallal büszkélkedhettek az itt élők. Köszönhetően a két műszakos tevékenységnek, hiszen foglalkozásuk mellet rengetegen kertészkedtek, szőlészkedtek és borászattal foglalkoztak. Ám mára a helyzet alapvetően megváltozott, Dél-Szlovákia járásai, a Csallóköztől keleti irányban haladva, végig az országhatár mentén, egészen Bodrogközig és Ung-vidékig egy összefüggő, hátrányos helyzetű, leszakadó térség. Persze, kellett ehhez a kormányok Dél-Szlovákia térségét illető hátrányos megkülönböztetése, már ami a fejlesztéseket, gazdasági fellendítést, közlekedési infrastruktúra-fejlesztést illeti.

autogyarak.jpgVajon mi lenne a megoldás? A közlekedési infrastruktúra fejlesztésével párhuzamosan térségünkbe telepíthető a már termelő vagy a jövőbeni gépkocsigyárak beszállító háttéripara. A gépipari hagyományok valamint a fogadási képesség és készség megvannak, hiszen számos zöld mezős és barna mezős ipari park fogadná szívesen a befektetőket, kiváltképp, ha a kormány az ide települőknek is bőségesen osztogatná az ösztönző támogatásokat valamint a parkok fejlesztésére kellő infrastrukturális támogatást. Megtalálható ilyen Érsekújvárban, Ógyallán, Naszvadon, Párkányban (ahol kiváló logisztikai, szállítmányozási feltételekkel párosul a kínálat), Zselízen, Léván, Nagykürtösön, Rimaszombatban, Rozsnyón és Királyhelmecen. Fejleszthető lenne a komáromi ipari park és fennáll egy sor lehetőség más városokban és településeken. Csupán elszántság és akarat kellene a következő kormánytól.

Konkrétan, ha a képzeletbeli térképen leszúrjuk a körző hegyét a Csángó régió szívében, Zsigárdon és meghúzunk egy 70 km sugarú kört, máris négy termelő gépkocsigyár található a kör belsejében. A pozsonyi, a nagyszombati, a győri és az esztergomi. Ha Magyarországon törvény kötelezi a nagy beruházókat, hogy beszállító háttériparuk legalább 50 százaléka vállalatuk közelében vagy az országban telepedjen le, vajon Szlovákiában ez miért nem ültethető a gyakorlatba? Ugyanis a körön belül, Csallóközt, Mátyusföldet és a Duna-mentét nem jellemzi, hogy ellepték volna a gépkocsigyárak beszállítói, noha néhány kilométerre található a törzsvállalat. Ezt kell alapvetően megváltoztatni.

Az MKP Nyitra megyei képviselőiként a megyei önkormányzat berkeiben szorgalmazzuk, hogy a 2018-tól termelő új nyitrai gépkocsigyár beszállító háttériparának jelentős része a megye déli járásaiba telepedjen. A fenti színhelyek bizonyítják, hogy meglenne a fogadó készség és képesség. Hiszen közvetlenül a gépkocsigyárban háromezer új munkahely létesül, míg a beszállítóknál közvetve hatezer. Azért fontos ez, mert Nyitra megye munkanélküliségének térképe, járási lebontásban „majd felbillen” az egyensúlytalanságtól. Lehetőséget, érvényesülést, megélhetést kell biztosítani a megye déli járásaiban élőknek is!  Ez a mi feladatunk.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke, parlamenti képviselőjelölt

Szerző: farkasivan  2016.02.23. 21:09 Szólj hozzá!

Az MKP választási programjában lefektettük, hogy alapvető célkitűzésünk a munkahely-teremtés régióinkban, szülőföldünkön. Korszerű infrastruktúra nélkül azonban csak eseti jellegű munkahely-teremtés képzelhető el. Emiatt rendszerszerű megoldást szorgalmazunk.

autopalya.jpgA korszerű utak és vasutak a gazdaság ütőerei. Az MKP a politikai porondon elsőként, már 2002-ben javasolta az R7-es és az R2-es déli gyorsforgalmi utak fokozatos megépítését. Az R7-es első két szakasza, Pozsony és Gelle között feltehetőleg a következő választási időszakban végre megépül. Az R2-es jelentős szakaszának, a Rozsnyó és Méhész közötti szakasz tervdokumentációja elkészült. E szakasz váltaná ki Szoroskő zegzugos, domboldali szakaszát. Kössük össze az R2-es gyorsforgalmi út MKP kezdeményezésére, Gömörben megépített elkerülő szakaszait, folytassuk az építkezést Losonc irányába. Szorgalmazzuk, hogy e fontos útszakaszok építése mihamarabb elkezdődjék, hiszen nélküle nehezen képzelhető el Szlovákia munkanélküliséggel leginkább sújtott járásaiban a gazdaság fellendülése, az érezhető munkahely-teremtés.

Európa egyik leghosszabb országhatár-szakaszán, a Szlovákia és Magyarország közötti, 685 km hosszú határszakaszon 38 határátkelő szolgálja a forgalmat. Átlagosan tehát több, mint 18 kilométerenként van országok közötti közlekedési kapcsolat. Szorgalmazzuk a határátlépési lehetőségek számának jelentős bővítését, hiszen Nyugat-Európában átlagosan 5-7 kilométerenként van erre lehetőség. Szorgalmazzuk ezért a Duna-híd megépítését Komáromban, az Ipoly-hidak megépítését Helemba és Ipolydamásd, valamit Ipolypásztó és Vámosmikola között, illetve az ipolyviski híd összekötését a magyarországi Tésa településsel. Szorgalmazzuk további országhatárt átszelő utak, kerékpárutak megépítését, a csallóközi kerékpár-híd megépítését a Duna felett. Ahol ez nem lehetséges, kompok üzembe helyezését tervezzük a Dunán, Dunaradványnál és a Csallóközben egyaránt.

A gazdaság fellendítése szempontjából kulcsfontosságúak a vasutak. Ne csupán a Vág-mentén haladó, VII. számú európai vasúti folyosót fejlesszék gőzerővel, európai uniós támogatással. A tetemes támogatásból jusson a IV. számú európai vasúti folyosó fejlesztésére is, amely a fővárosból Galánta, Vágsellye, Érsekújvár és Párkány érintésével halad déli irányban. E vasút mentén fejleszteni, korszerűsíteni kell a logisztikai, kiszolgálási bázist. Legalább ennyire fontos a három folyami kikötő alapvető korszerűsítése Pozsonyban, Komáromban és Párkányban.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke, parlamenti képviselőjelölt

Szerző: farkasivan  2016.02.18. 07:17 Szólj hozzá!