A pénzügyi tárca az illetékes törvény alapján augusztus végéig a kormány elé kell, hogy terjessze a következő év költségvetésének javaslatát. A pénzügyi tárcavezető ezt megtette, ám az egyes tételek számszerűsítése nélkül. Formálisan eleget tett a törvény rendelkezésének, de abban nem volt köszönet. Néhány héten belül a törvényhozásban kezdődhet el a 2017. év állami költségvetése javaslatának megvitatása.

abc.png            Eközben a háttérben, a pénzügyi tárca berkeiben érdekes értekezés zajlott a kitöltetlenül hagyott tételekről. Augusztus végén azzal az ötlettel rukkolt elő a pénzügyi tárca vezetője, hogy Szlovákia kiegyenlített államháztartását, hiány nélküli gazdálkodását ne 2020-ra érje el – mint ahogyan a kormányprogram azt előírja – hanem korábban, 2019-ben, mivel az ország makrogazdasági mutatói a vártnál jobban alakultak. Sőt, mi több, 2019-re nem hiány nélküli, nullszaldós gazdálkodást, hanem a GDP-hez mérten 0,16 százalékos többletet tervez. Felettébb merész hiánycél, vagyis többletcél, amely valójában elérhetetlen. Ekkora számbeli javulás a mai viszonyok közepette egyszerűen megvalósíthatatlan.

            Ezzel párhuzamosan a kormány 2020-ra 500 euró feletti minimálbérrel számol, a munkanélküliség mértékét 2019-ben történelmi mélypontra, 6,5 százalékos szintre várja. A célkitűzés csupán trükközéssel érhető el a munkaügyi hivatalokban, kiegészítve két stratégiai nagyberuházó letelepedésével Kelet-Szlovákiában, akik csakis szlovákiai munkavállalók ezreit alkalmaznák. Az igaz, hogy a szlovákiai gazdaság szekere meglódult, na de ennyire? Az illetékesek eközben számolnak a Brexit következményeivel az Európai Unió gazdaságára, ezen belül Szlovákia gazdaságára nézve? A nagyívű makrogazdasági célkitűzések helyett inkább a ma sztrájkba lépő pedagógusok bérét növelhetnék meg - teljesítve követeléseiket - nem is beszélve a nem pedagógus dolgozókról, akik gyakran alamizsnáért dolgoznak oktatásügyünk felvirágoztatásáért.

            2017-re a pénzügyi tárca 3,7 százalékos gazdasági növekedéssel, 1,2 százalékos államháztartási hiánnyal, 8,7 százalékos munkanélküliségi aránnyal és 3 százalékos reálbér-növekedéssel számol. Ezek lesznek a 2017-es költségvetés sarokszámai.  Fentebb nyilván a pénzügyi tárca középtávú célkitűzéseinek optimista forgatókönyvét olvashattuk. Amikorra a törvényhozás elé kerül majd jóváhagyásra Szlovákia 3 évre szóló programozott költségvetésének javaslata s amikor majd a javaslat szavazásra kerül, addigra az optimista forgatókönyv realista forgatókönyvre változhat. Hiszen november végéig még sok víz lefolyik a Dunán. Nem ártana egy kissé a földön maradni, reálisan tekinteni a jövő elé. Hiszen körülöttünk annyira képlékeny s bizonytalan, annyira megfoghatatlan minden.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2016.09.13. 23:17 Szólj hozzá!

          A rendszerváltozás vagy akár az önálló Szlovákia megalakulásának idején az ország déli járásaiban élők életszínvonala volt a legmagasabb – persze a fővárost leszámítva – a déli járások városainak, falvainak arculata volt a legcsinosabb. Történelmi léptékkel tekintve, röpke 20 év elég volt ahhoz, hogy a helyzet merőben megváltozzon. E rövid idő alatt alaposan „elhúzott mellettünk” a Vág-mente, az ország középső és északi része. Elég Komáromban vagy Párkányban beülni a kocsiba, Zsolna vagy Poprád felé hajtani, 50 kilométerenként szemlátomást javul a helyzet, csinosabb a falvak, városok, a vidék arculata. Mindez nem a szakmai döntések következtében történhetett meg, hanem az országépítő, dölyfös politikai fölény, a fejlesztésekben megtapasztalható egyensúlyhiány eredménye. A markáns különbség elsősorban a közlekedési infrastruktúra állapotában mutatkozik meg, ennek következménye a gazdaságfejlesztésben és a munkahelyteremtésben tapasztalható, esetenként szakadéknyi különbség. Természetesen régiónk, szülőföldünk kárára. Az eredmény? A fiatal korú lakosság, ezen belül az értelmiség elvándorlása régióink legnagyobb rákfenéje, sőt országos viszonylatban leginkább a déli járásokat sújtja. Mindezeket valószínűleg a Most-Hídban is tudatosítják, bizonyítja ezt Gál Gábor parlamenti frakcióvezető interjúja, amelyet a nyár folyamán a Denník N napilapnak adott.

logo-mdvarr-sr.jpg            Szlovákia történetében első ízben történhetett meg, hogy a legfajsúlyosabb tárca, a közlekedési tárca élére régiónk szülöttje, magyar nemzetiségű ember kerülhetett. Korábban, az MKP számára ilyen lehetőség nem adatott meg. A fentiek tükrében a fő kérdés az, Érsek Árpád milyen mértékben tud élni a sors által felkínált lehetőséggel. Ugyanis régióink, szülőföldünk lakossága jogosan tekint komoly elvárásokkal a közlekedési tárca új vezetőjének tevékenysége elé.

            A vasút teljes kétnyelvűsítése kötelező feladat, a nulladik kiindulási pont, a múltban elkövetett tévedések és hibák kiküszöbölése kell, hogy legyen. Érsek Árpád kijelentette, hogy fel kívánja gyorsítani a déli gyorsforgalmi utak építésének előkészítését. Adunk néhány javaslatot, amelyek megvalósítása régióink, szülőföldünk felzárkózása érdekében, esélyegyenlőségünk megteremtése végett elkerülhetetlen.

           Az R2 déli gyorsforgalmi út meglévő szakaszainak összekötése, Fügétől keleti irányban, Losonc felé történő fejlesztése elkerülhetetlen. Csakugyan a Tornaljától keleti irányban húzúdó szakasz fejlesztése. Ne csupán a Zólyom környéki és a Csehország felé húzódó szakaszokat fejlesszék! Néhány éve elkészítették a szoroskői szerpentinek elkerülő szakaszának, a Rozsnyó – Méhész közötti hosszabb szakasz tervdokumentációját. Itt az ideje a megvalósítás elkezdésének. A legfontosabb szakmai szempont a települések elkerülése, másodlagos a szakaszok 2+2 sávúsítása. Ha Svájcban lehetnek 1+1 sávú, településeket elkerülő gyorsforgalmi utak, akkor Szlovákiában is megfelelhetnek ott. Különösen ott, ahol a közlekedés sűrűsége nem szökik magaslatokba.

           Nagyon helyesen állapította meg Érsek Árpád, hogy az R7-es déli gyorsforgalmi út további fejlesztése elkerülhetetlen, e választási ciklusban elő kell készíteni a Gelle – Érsekújvár szakasz teljes tervdokumentációját. Eközben figyelembe kell venni régióink alapvető érdekeit. Ez pedig Érsekőjvár délről történő elkerülése. Ez a város és kistérségének alapvető érdeke, emellett Komárom, Gúta, Ógyalla, Párkány, Zselíz kistérségek alapvető érdeke is egyben. Ezzel szemben csupán egy kistérség, Nagysurány kistérségének érdeke feszül. Amikor Nyitra megyében megpróbálkoztunk az alapvető nyomvonal-módosítással, minden esetben a magasabb rendű, állami területfejlesztési koncepció falába ütköztünk. Nosza, itt a lehetőség, a józan ész diktálta megoldás elérése emberközelbe került. Ugyanis Nagysurány és Nyitraköröskény (R1-es gyorsforgalmi út) között légvonalban mindössze 20 km a távolság. Ilyen sűrűn még Németországban sem építettek autópályákat. Szakmailag is indokolatlan az R7-es Érsekújvárt északról elkerülő változata, mint ahogyan azt újfent az országos területfejlesztési koncepcióba sorolták.

          Döntésre vár az ország közepén majdan húzódó gyorsforgalmi út, az R3-as nyomvonala, különösen az ország déli részében. A felmerülő 3 változat közül eddig a Zólyom-Korpona-Ipolyság nyomvonalat helyezték előtérbe, noha a szakma szintjén eldőlt, ez a változat sohasem fog megépülni, az erőteljes politikai nyomás ellenére sem. Ugyanis a szakaszon erőteljes Natura 2000-es érintettség van, a környezetvédők semmilyen nyomvonal-változathoz sem járultak hozzá. Annak ellenére, hogy a szakasz az európai uniós TEN-T hálózat része, mai napig nincs egyezség Szlovákia és Magyarország között a határmetszési pontról. Sőt, mi több, Magyarországon eldőlt, hogy csupán Vácig épül meg az út 2+2 sávban, attól északra csupán 1+1 sávban építik meg. Viszont jövőre elkezdik az Esztergom és az M1-es autópálya közötti gyorsforgalmi út építését 2+2 sávú változatban, egészen az országhatárig. Szlovákiában is a Garam alsó folyása mentén megépülő változat lenne a kézenfekvő, ha a politika nem gondolná másképpen. Ugyanis az Európai Unióban használatos szakmai mérce, a Jaspers koeficiensek is e változatot tartják a szakmailag, gazdaságilag legelfogadhatóbb, legelőnyösebb változatnak. Nem beszélve arról, hogy az R1 (Garamszentbenedek)-Léva-Zselíz-Párkány nyomvonalon vezetett gyorsforgalmi út mekkora gazdasági felhajtóerőt jelentene a jobb sorsa érdemes Alsó-Garammentének. Nyitra megye leghátrányosabb, leginkább leszakadó régiójának.

           Mindezen célok legfontosabb közös problémája: hiába készülne el e szakaszok projekt-dokumentációja, az Európai Unió Kohéziós Alapja – ebből finanszírozzák a közlekedési, környezetvédelmi és kommunális fejlesztéseket - csupán 2020-ig lesz hozzáférhető Szlovákia és a térség országai számára  (n+2 szabályzat értelmében 2022-ig). A tervek későbbi megvalósítása igencsak bizonytalan.

            Emellett nemcsak az autópályák és a gyorsforgalmi utak terén látványos régióink lemaradása, az első osztályú utak minősége is itt a legrosszabb. Emellett az első osztályú (állami kézben levő) utak, városainkat elkerülő utak, körgyűrűk hiánya a legégetőbb gond. Gondoljunk csak Komárom városának helyzetére, miután elkészül az új Duna-híd. A várost elkerülő körgyűrű, az új Vágduna-híd nélkül a város közlekedése összeroppan. E gondok megoldása elsőrendű feladat.

            A vasútfejlesztés is eddig meszze elkerülte régióinkat, szülőföldünket. A IV. európai vasúti folyosó – Pozsony-Galánta-Vágsellye-Érsekújvár-Párkány között -további leépítését, a személyszállítás elsorvasztását kellene az új tárcavezetőnek elérnie. Lásson inkább a Berlin és Isztanbul közötti európai folyosó szlovákiai szakaszának fejlesztéshez, pályasebességének megnöveléséhez. Ne csupán a Vág-mentén haladó V. európai vasúti folyosó fejlesztése legyen napirenden, miközben délen és keleten az összes vasúti fejlesztés megáll.

            A vízi közlekedés Európa stratégiai célkitűzéseinek egyike. Pozsony kikötőjének fejlesztése kézenfekvő. Azonban az új tárcavezető érje el, hogy a fővárosi kikötő mellett kezdjék el végre a komáromi és a párkányi folyami kikötők látványos fejlesztését. A kerékpáros közlekedés szerte a világban, így Európában is reneszánszát éli, a környezettudatos közlekedés legnépszerűbb formája. Így lehetne ez nálunk is, ha megfelelő kerékpárutak lennének, amelyeket a Duna-mentén és más idegenforgalmi látványosságok közelében bringázó külföldi turisták mellett a hazai kerekezők is igénybe vehetnének. Szlovákia más régióival szemben e területen is látványos régióink, a déli és keleti járások lemaradása, nem is beszélve a környező országokkal való összehasonlításban. 

            Fontos követelmény továbbá, hogy a közlekedési tárca vezetője élessze újjá a regionális fejlesztési ügynökségek hálózatát, amelyet egykoron Harna István regionális fejlesztési miniszter hozott létre. Komoly szakember-gárda gyűlt össze az egyes fejlesztési ügynökségekben, amelyek ma élet-halál harcot vívnak a koncepciótlanság, az anyagi források hiányában, vagy azóta már megszűntek. Miközben a régiókban óriási igény volna segítségükre, szakmai tudásukra. A pályázatok kidolgozásánál és menedzselésénél nincs, aki útba igazítsa a vidék polgármestereit, vállalkozóit. Hiánypótló lenne az országos hálózat újjáélesztése.

            A szakavatottak tudják, korábban számos vitákat folytattunk Érsek Árpáddal számos közlekedési fejlesztési témában, különösen az Ipoly-hidak ügyében. Itt és most azonban azt kívánom számára, hogy sikeres, eredményes munkát folytasson, mert itt a kínálkozó lehetőség és régióink, az itt élők alapvető érdeke is ezt kívánja. A fentebb felsorolt lehetőségek, célkitűzések egy részének megvalósítása érezhető segítség, eszköz lenne vidékünk regionális fejlesztésére, érezhető lökést adna az azt követő gazdaságfejlesztésnek, munkahely-teremtésnek.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2016.09.05. 20:35 Szólj hozzá!

            Augusztus 30-án lezajlott a Nyitra Megyei Önkormányzat 25. képviselő-testületi ülése. Az ülés kezdetén Becse Norbert, az MKP megyei képviselője, a határozatok teljesítése napirendi pont keretében kérdőre vonta a megyei hivatal vezetőjét. A lezajlott közbeszerzést követően vajon mi okból késlelteti az eredményes pályázóval a komáromi kórház belgyógyászati pavilonja felújításáról szóló, megkötésre váró szerződés aláírását. Megyei képviselőink, Stubendek László és Baranyay Zsolt egészítették ki a megyei képviselő kérdéseit további időszerű kérdésekkel. A hivatal igazgatója válaszában azt közölte, hogy a közbeszerzés folyamán hiányosságok merültek fel, emiatt az eredményes pályázóval a szerződést nem írhatja alá. Ezek után az MKP Nyitra megyei képviselőcsoportjának nevében azt javasoltam, hogy a hiányosságok végett a hivatal igazgatója 15 napon belül forduljon a Közbeszerzési Hivatalhoz, számoljon be a vélt hiányosságokról és kérje a hivatal vizsgálatát a lezajlott közbeszerzés ügyében. Amennyiben a Közbeszerzési Hivatal nem erősíti meg a megyei hivatalban felmerült, vélt hiányosságokat, a megyei hivatal az eredményes pályázóval haladéktalanul kösse meg a felújításról szóló szerződést. Határozati javaslatomat a jelen levő megyei képviselők döntő többsége elfogadta. A megyei hivatal által megrendelt közbeszerzés érdekessége, hogy a komáromi Darton kft. nyerte meg, vagyis a belgyógyászati pavilon felújítását végre helyi vállalat végezhetné el. Amennyiben a képviselő-testület határozatát a megyei hivatal záros határidőben nem teljesíti, akkor mi, megyei képviselők fordulunk a Közbeszerzési Hivatalhoz, a közbeszerzés folyamatának felülvizsgálata végett, mivel a rendelkezésre álló információk alapján a közbeszerzés a jogszabályok alapján zajlott le.

komaromi_korhaz.jpg            Az Interreg, a Magyar-Szlovák Határon Átnyúló Program irányító hatósága néhány hete kihirdette pályázati felhívását a program 2.célkitűzése, az országhatárok könnyebb átjárhatóságának elérésére. Emiatt interpelláltam a megye elnökét, számoljon be arról, hogy a 2015.decemberében elfogadott megyei határozat szellemében, a Helemba és Ipolydamásd között felépítendő Ipoly-híd ügyében eddig milyen konkrét lépéseket foganatosított a Nyitra Megyei Hivatal, a meghirdetett pályázati felhívás alapján elkezdődött-e a tervdokumentáció szlovákiai oldalának elkészítése, felkészült-e Nyitra megye a kivitelezés előfinanszírozására és elkezdődött-e a közös pályázat előkészítése, amelyet Nyitra megye partnerével, a NIF Zrt-vel közösen nyújthatna be jóváhagyásra az irányító hatóság elé. Hiú ábránd volt e felmerülő kérdéseket a helyszínen, a megyei közgyűlésen megvitatni, mert az illetékesek azt sem tudták, hogy a pályázat ki lett hirdetve. Persze, alacsonyabb szinten, a megyei hivatal közlekedési főosztályának dolgozói az elmúlt hónapok folyamán részt vettek a projekt-előkészítésben, számos egyeztetést, tanácskozást folytattak partnerünk, a NIF Zrt. munkatársaival, gyakran kint a terepen, Helembán vagy Ipolydamásdon. Van még idő bőven, ám ez ügyben rengeteg a tennivaló.

            Technikai jellegű határozatként a megyei közgyűlés elfogadta a korábban elkészített, ám meg nem valósított tervdokumentációk kiselejtezését, amelyek esetenként több tízezer euró összegben növelik meg – meddő jelleggel - a megye vagyonát. Az MKP megyei képviselőcsoportja nem támogatta meg a javaslatot, mert több, régiónk számára fontos tervdokumentáció lett hatályon kívül helyezve. Ilyen például a Köbölkút községet elkerülő út 2007-ben elkészült és 2005-ben elkészült további két tervdokumentációja, amelyek kivitelezése források hiányában hiúsult meg. Ezzel párhuzamosan a megyei képviselőtestület elfogadta határozati javaslatomat, hogy ilyen estekben a megyei hivatal tüntesse fel a hatálytalanítás okát, az alternatív megoldást, amely az eredeti megoldást helyettesíti és határozza meg az alternatív megoldás forrásait, fedezetét valamint forrásigényét.

            A megyei önkormányzat egy korábbi határozat szellemében jóváhagyta a Léva városában működő megyei oktatási, kulturális és szociális intézmények hőenergia-gazdálkodásának módosítását, amely alapján az eddigi szolgáltató, az Energo-SK részvénytársaság helyett olyan helyi hőenergia-termelőre kapcsolódnak, amely az eddigiekkel összehasonlítva sokkal gazdaságosabb feltételek mellett szolgáltatja majd számukra a hőenergiát.

 

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

           

Szerző: farkasivan  2016.08.31. 21:10 Szólj hozzá!

            Az előző kormány a 2018. gazdasági évre írta elő a kiegyenlített államháztartás, a hiány nélküli gazdálkodás elérését. Hihetetlenül ambiciózus terv volt, amit a mai kormány rögvest módosított: a kormányprogramba foglaltak alapján csupán 2020-ra érné el a kiegyenlített államháztartást. Egyetértettünk a késleltetéssel, hiszen a célkitűzés elérése kéz a kézben jár az adóterhek megnövelésével. Az pedig minden adóbefizető számára fájdalmas lépés. Sőt, mi több, mi előírnánk e lépés további késleltetését, a radikális, gyors megoldás helyett a lassúbb, folyamatos landolást.

adopres_1.jpg            Az euróövezet más, fejlett gazdaságaihoz mérten Szlovákiában a munka megadóztatásának mértéke viszonylag magas, míg a vagyon megadóztatásának mértéke viszonylag alacsony. Amennyiben az ambiciózus hiánycél elérése nem valósulhat meg az adóterhek megnövelése nélkül, akkor az MKP-ban mi is úgy gondoljuk, hogy ne a munkát terhelő adókat emeljék meg az illetékesek, helyette inkább a vagyon adóterheit. Két éve a nyereség utáni osztalékot (dividendumot) megterhelik egészségügyi járulékokkal. Ehelyett vezetné be a kormány az osztalékok megadóztatását 15 százalékos adókulccsal. A mai szlovákiai valóság figyelembe vételével sokkal ésszerűbb lépés, mint a munka adóterheinek megnövelése. Azonban csupán akkor lesz igazságos, amennyiben a zömében külföldi beruházások által létrejött nagyvállalatok profitjából keletkező osztalékot is megadóztatják ekkora adókulccsal. Máskülönben égbekiáltó hátrányos megkülönböztetés érné a hazai vállalkozókat. A nyereségosztalék megadóztatása legyen általános és egyenlő mértékű. Ne legyenek kivételek.

            A fordított logika, a munka súlyosabb megadóztatása – mert hiszen ez is felmerült - végképp elvetendő! A középosztály enélkül is fokozatosan szűkül, nem is beszélve az alacsonyabb keresetűek megélhetési gondjairól. Az államháztartás hiányzó forrásait tessék ott keresni, ahol megtalálhatók, ahol rendelkezésre állnak. Tessék azokat megsarcolni, akik jövedelme átlagon felüli, akik nem csupán bérből-fizetésből élnek, hanem a vállalataik, cégeik nyereségén osztoznak.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2016.08.23. 21:56 Szólj hozzá!

            Napvilágot láttak az idei második negyedév adatai, amelyek  Szlovákia gazdaságának alakulását jellemzik. Meglepően magas, 3,7 százalékos gazdasági növekedésről árulkodnak, összevetve a tavalyi gazdasági év hasonló időszakával. Az elemzők rögtön hozzátették: a növekvő belső fogyasztás, vagyis a lakosság növekvő vásárlókedve az, ami a növekedést elsősorban okozta. Másodsorban a hazai gépkocsigyárak fokozott termelése, ami a termékeik iránti növekvő érdeklődést mutatja, főleg a külföldi piacokon. 

diagram_1.jpg            Tartósabb növekedési pályára állhat Szlovákia gazdasága, hiszen már az első negyedévben is 3,4 százalékos volt a gazdasági növekedés, a jövőbeni kilátások pedig bíztatóak. Vegyük csak górcső alá, mi okozhatta a lakosság megnövekedett vásárlókedvét. Tudjuk, hogy az év elejétől folyamatosan csökken a munkanélküliség statisztikailag kimutatott aránya. Júliusban, országos viszonylatban már megközelítette a 9 százalékot. A gyors javulás főleg annak köszönhető, hogy a munkaügyi hivatalok a tettek mezejére léptek, a szociális segélyen tengődő, gyakran közmunkát vállaló személyeket a szabad munkahelyek valamelyikének elfoglalására kötelezték. Számoljunk csak utána!  Ha a családfenntartó szociális segélyen él, közmunkát vállal, gyakran csupán 60 + 60 euró szociális segélyt kap havonta. Persze, ezt kiegészítik a létminimum összegéig, a családtagok számának függvényében. Azonban ha teljes munkaidőben vállal legális munkát, akkor legalább 405 euró bruttó bért kap, ebből 350 eurót a pénztárcába. Az utóbbi egy év folyamán a munkanélküliség aránya 2 százalékponttal javult, ami több, mint 60 ezer új betöltött munkahelyet jelent. Ennyi ember jelentősen megnövekedett havi bére már a makrogazdaságban is érződik, más tényezők mellett ennek köszönhetően ugrott meg a lakosság vásárlóereje.

            Ami a gépkocsiipar felfutását, termelésének növekedését illeti, nem váratlan esemény. Sőt, két év múlva már a negyedik gépkocsigyár is beindítja termelését, Szlovákia igazi gépkocsigyártó nagyhatalommá válhat. Azonban e pozitív fejlemény a későbbiekre való tekintettel komoly kockázatokat is magában hordoz. Szlovákia gazdasága, ipari termelése nagyon nagy vonalakban egy talpon áll, ma még a gépkocsigyártás jelenti a biztos alapot. Hiszen nemcsak a három autógyár )később már négy), hanem a gépkocsigyárak beszállító háttéripara is az ágazat mutatóit erősíti. Ám félő, nehogy a későbbiekben beköszöntsön a Detroit-effektus, amikor a jövőben a gépkocsigyárak – mondjuk az egyre dráguló munkaerő végett – fokozatosan befejezik az itteni termelésüket, továbbállnak. Ennek megakadályozása végett kulcskérdés, hogy megteremtik-e itt, termelő üzemeik mellett a kutatási-fejlesztési bázisukat – amely megtartó erővel bír – avagy nem. Ehhez kellene számukra megfelelő ösztönzést nyújtani, mondjuk a folyó uniós fejlesztési időszakban a Kutatás, fejlesztés, innováció Operatív Programban.

            Az egyik nagy kérdőjel a Brexit hatása lesz a szlovákiai termékek kivitelére. A britek döntése eddig nem befolyásolta az itteni gazdaság alakulását, a jövőben ez másként is alakulhat.  A másik nagy kérdőjel, ami a gazdasági növekedés fenntarthatóságát illeti, régiónkra, szülőföldünkre fókuszálva. A megnövekedett gazdaság következtében az államkasszába befolyó adók és járulékok haszonélvezői immár végre ne csupán az ország északi és középső térségei legyenek, hanem az ország déli és keleti régiói is. Mert hiába nyargal majd az ország gazdasága gőzerővel előre, ha az ország végérvényesen kettészakad, a főváros, a Vág-mente, az északi régió, valamint Besztercebánya és Zólyom környéke tartós fejlődési pályára ér, míg Dél-Szlovákia és Kelet-Szlovákia tartósan leszakad. Ép eszű gazdaságpolitikusnak nem lehet érdeke a végérvényesen kettészakadt ország, érdeke kell, hogy legyen a kiegyensúlyozott gazdaságfejlesztés. Máskülönben a szociális segélyek rendszere fenntarthatatlan marad, a szegényebb régióban élők külföldre menekülése nem szakad meg, felerősödik, jobb esetben ellepik a fővárost és környékét. Vajon a főváros és környéke felkészült a nagyobb mértékű betelepedésre? Aligha.

            Minden gazdaságfejlesztési változat közül a legelőnyösebb, ha a regionális fejlesztés, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése kiegyensúlyozott, érinti az ország összes térségét, régióját. Minden más változat diszharmóniát, az értékek és javak felborulását eredményezi.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2016.08.15. 21:33 Szólj hozzá!

            Hétfőn, július 4-én tartotta meg a Nyitra Megyei Önkormányzat a 24. képviselő-testületi ülését. Az előző képviselő-testületi ülésen fogadta el az önkormányzat a tavalyi gazdasági év zárszámadását, amely több, mint 11 millió euró többlettel zárult. Elhatároztuk akkor, hogy három stratégiai területen lazítunk a feszes pénzügyi szigoron, ezek pedig az egészségügy, a szociális ügyek valamint a megyei utak burkolat-felújítása. E szándék megtestesítése a 24. önkormányzati ülésen valósult meg első ízben.

 foto_mkp_nsk.JPG           Az idei költségvetés 5. módosításánál érezhetően megnöveltük az egészségügyben és a szociális területen dolgozó nővérek, ápolók és kiszolgáló személyzet bérét, esetenként 10 – 15 százalékkal. Tavaly decemberben döntöttünk a megyei utak biztonságossá tétele, burkolat-felújítása 2. fázisáról megyei költségvetésből, amely 3,5 millió euró összegben idén nyáron valósul meg, mivel a közbeszerzés az elmúlt hónapokban lezajlott. Hétfőn pedig további 3,5 milliós csomagról döntöttünk a 3. fázis megvalósítására, amely idén ősszel valósulhat meg. Az újabb csomagból a Komáromi járásban megújul a megyei út burkolata Martos belterületén, Lakszakállas belterületén ill. a 63-as főútat Lakszakállassal összekötő út burkolata, a Bátorkeszi és Madar közötti megyei út burkolata, a Bagota és Perbete közötti út legkritikusabb szakasza, a Gúta és Nemesócsa közötti út legkritikusabb szakaszának burkolata, Nemesócsa belterületén a megyei út burkolata valamint  a Megyercs és Keszegfalva közötti út legrosszabb szakaszának burkolata. Az Érsekújvári járásban Szőgyén belterületén újul meg a megyei út burkolata, a Kisgyarmat és Zalaba közötti út burkolata valamint a megújult muzslai vasúti átjáróhoz vezető megyei út burkolata. A Vágsellyei járásban megújul a deáki strand és a híd közötti megyei út burkolata. A Lévai járásban megújul a Felsőpél, Barsbese és Barsbaracska közötti megyei út burkolata, a Vámosladány és Hontfüzesgyarmat közötti megyei út burkolata, valamint a zselízi, Mikola felé vezető vasúti felüljáró.

            Nyitra megye eddig öt szakmai területen kínál évente megpályázható megyei támogatást. Hétfői határozattal a hatodik terület támogatására is jogerőre emelkedett az általános érvényű rendelet, mégpedig az egészségügy területén az elfekvők, hoszpicok fenntartására. Mivel e szakmai területet végképp vagy nem kielégítő módon támogatják az egészségügyi biztosítók s mivel Nyitra megyében csupán két ilyen jellegű intézmény működik (miközben Besztercebánya megyében 6, Eperjes megyében 12 ilyen elfekvő működik) a megyei önkormányzat ösztönözni kívánja újak létrehozását és támogatni szeretné tevékenységüket. Az elfekvők Nyitrán és Tótmegyeren működnek, új elfekvők létrehozását sürgetik Komáromban, Párkányban és Nagytapolcsányban, ám az egykori vágsellyei kórház területén is megoldható lenne ilyen intézmény létrehozása.

            Az Integrált Regionális Operatív Program a megyék számára előírja, hogy határozzák meg a regionális integrált fejlesztési stratégiájukat (RIÚS). E stratégia első konkrét, nyitra megyei fejlesztési csomagjáról döntött a Nyitra Megyei Önkormányzat, amelyet Brüsszelbe nyújt be jóváhagyásra. A csomag a megyei közutak fejlesztését, burkolat-felújítását, biztonságossá tételét illetően többek között a következő utkat is tartalmazza: a Komárom és Vágsellye közötti, az Érsekújvár és Gúta közötti,  a Vágsellye és Nyitra közötti, az Ipolyság és Gyűgy közötti, a Léva és Deménd valamint a Szalka és Ipolypásztó közötti utakat.  Javaslatomra a lista kiegészült a Párkány és Bajcs közötti megyei úttal, miután a képviselőtestület e javaslatomat elfogadta. A megyei stratégia a következő szakközépiskolák és szaktanintézetek felszerelését tartalmazza műhellyel, gépekkel, szerszámokkal és szaktantermekkel ill. laboratóriummal: mások mellett a Lévai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Szakközépiskola,  az Érsekújvári Vendéglátóipari Szakközépiskola és a Vágsellyei Összevont Középiskola. Az oktatási bizottság tagja, Szigeti László javaslatára a lista kiegészült a Komáromi Ipariskolával valamint az Érsekújvári  Ipariskolával, miután a képviselőtestület az erről szóló kiegészítő javaslatot elfogadta.

            A két korábbi (érdeklődés hiányában) sikertelen kínálati eljárást követően a harmadik nyilvános kínálati eljárásban elkelt a megye öt ingatlan vagyona a Komáromi járásban. További tételek mellett elkelt az egykori mezőgazdasági szakközépiskola gazdasága, épületei és szántóföldje Gadócon, összesen 215 ezer euróért, a felbecsült érték nyolcvan százalékáért.  Harmadik nekifutásra elkelt a Karvai Kertészeti Szakközépiskola egykori kollégiumának épülete, 119 ezer euróért, a megbecsült érték egyharmadáért.

 

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

           

 

 

Szerző: farkasivan  2016.07.07. 05:55 Szólj hozzá!

            Íratlan szabály, mely szerint a kormányok száz nap türelmi időt kérnek a nyilvánosságtól és az ellenzéktől, hogy bebizonyítsák: elmozdultak a kormányprogramba foglaltak megvalósításának irányába, megették a kellő irányváltást, végrehajtották az indokolt őrségváltást. Ritkán adatik meg a türelmi időszak folyamán, hogy erőteljes zuhanórepülésbe kezd a kormányzó pártok támogatottsága, nem egy kormánytag ellen nyújtanak be bizalmatlansági indítványt, annyi botránnyal szembesül a kabinet, mint az éppen regnáló szlovák kormány esetében. Ráadásul az ajtón kopogtat az Európai Tanács elnökségének fél éve.

kormany_100_napja.jpg            A türelmi időszakot a gazdaság szemszögéből ítélve kevés esemény jellemzi. Először a munkanélküliség rátájának lecsökkenése jut eszünkbe, amely immár felülről nyaldossa a 9 százalékot. Ám ez sokkal inkább a járási munkaügyi hivatalok tettre kész aktivitásának, semmint a tömegesen létrejövő munkahelyek kínálatának eredménye. Másodszor az jut eszünkbe, hogy mégsem települ Besztercebányára az az informatikai óriáscég, amelynek letelepedését közvetlenül a kormányfő jelentette be és amely több, mint ezerháromszáz diplomást alkalmazna. Harmadszor pedig feltűnik az a bénaság, amely a agrártárcát jellemzi a hatáskörébe tartozó négy(!!!) európai uniós operatív program kezelését illetően. Leblokkolt az IROP, az Interreg és a Vidékfejlesztési Alap, a Leader átértékelését pedig a városok és falvak társulása követeli. Miközben az unió hét éves fejlesztési időszakból lassan eltelik három év. Leginkább a kisebb falvak településvezetői bosszankodnak, mivel a Vidékfejlesztési Alap számos pályázati felhívására reagáltak, kidolgozták és benyújtották a méregdrága pályázataikat. Szívesen látnának kultúrházak, községi hivatalok, óvodák korszerűsítésébe vagy szennyvízhálózatot, multifunkciós sportpályát építenének. Ám az erőfeszítéseik, tetemes anyagi ráfordításaik hiábavalók voltak, mert a program összes pályázati felhívását az irányító hatóság, az agrártárca megszüntette. Úgy hírlik, hogy az új felhívások csupán néhány témakörben lesznek meghirdetve. Vagyis számos kisebb település pályázata hosszabb időre kerül majd az íróasztal sufnijába, a ráfordítás pedig veszendőbe.

            A regionális fejlesztés régiónkat, szülőföldünket érintő egyetlen, ám fontos intézkedése a  Rimaszombati járás számára megítélt 175 milliós támogatás, az uniós időszak hét évére vonatkoztatva. Ám ez nem közvetlen állami támogatás, csupán nyílt pályázási lehetőség. A lehetőséggel pedig élni kell tudni. Minden egyéb a gömöri tisztségviselők rátermettségén múlik, noha bizonyára némi előnyt élveznek majd a pályázataik elbírálásánál. Hat év múlva nagyon szeretnénk azt látni, hogy a keret döntő részét a gömöriek javára sikerül felhasználni.

            A felsoroltakon kívül szinte semmi. Illetve, mégis. Ján Počiatek tavaly szinte havonta tologatta az R7-es nyomvonalát jobbról balra, majd balról jobbra. A választásokat követően pedig kiderült, valójában mi is volt a nyomvonal végső meghatározásának legfőbb mozgatórugója. Nem az optimális műszaki, közlekedési és tájrendezési feltételek, hanem a prominens telektulajdonosok érdeke. Netán a két szemlélet találkozott egymással? Amennyiben kihúzza végig, a kormánynak 1.360 napja lesz még arra, hogy végrehajtsa a kormányprogramban felvállalt temérdek intézkedést, beruházást. A felfutás jobb esetben, egyik szemünk behunyásával, négy mínuszra sikeredett. A folytatás jobb lesz?

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2016.06.30. 20:19 Szólj hozzá!

      Akármennyire lesújtó a britek népszavazási eredménye, valljuk be őszintén, nem volt váratlan. Elég, ha
szemügyre vesszük a törésvonalakat, amelyek a népszavazást megelőzően kirajzolódtak. Az egyik regionális törésvonal volt, ahol a gazdagabb közép-Anglia, a módosabb tömb inkább a leszakadást pártolta, míg a peremvidék – Skócia, Wales és Észak-Írország - valamint az elszegényedett egykori iparvidék lakosai inkább az unióban maradásra szavaztak. Másik a generációs törésvonal, amikor a fiatal korosztály és a leszakadó középgeneráció unió-párti volt, míg a módosabb középgeneráció és az idősebbek leszakadó-pártiak voltak. Nos, mi is gyakran megtapasztaltuk már, hogy az idősebb generáció sokkal fegyelmezettebb, jelentősebb számban vesz részt választásokon. Ez lehetett az egyik döntő tényező.

brexit-1.jpg     Meggyőződésem, hogy nem kell tragédiaként megélni a brit népszavazás eredményét, a változások nem lesznek azonnaliak, folyamatosan zajlanak majd le a következő két év folyamán. Nem fog bedőlni az angol font, sem az euró, nem lesz tőzsdepánik, mint ahogyan azt többen megjósolták. Amennyiben Nagy-Britannia az Európai unió gazdasági szövetségeseként kíván megmaradni, a közös piac előnyeit tovább élvezni - mint  Svájc vagy Norvégia - akkor nem várhatók mély, fatális változások. Ebben az esetben munkaerőpiacát sem zárhatja le az Európai unió polgárai előtt. Bizonyos adminisztratív akadályokat foganatosíthat, az unió polgárai előtt beszűkítheti szociális hálóját, ám munkaerőpiacát nem zárhatja le. Ellenkező esetben, ha elszigetelődik az Európai unió gazdaságától, bevezeti a védővámokat, akkor saját termékeinek és szolgáltatásainak európai piacon való elhelyezését lehetetleníti el, ami felettébb valószínűtlen. Mivel a népszavazás tervét a brit miniszterelnök másfél éve, a közelgő parlamenti választás kampányában hirdette meg (csillapítva a konzervatívok táborában egyre elhatalmasodó unió-ellenességet annak reményében, hogy a brit társadalom többsége unió-párti és nem szavazza meg a leválást) és mivel a brit Jaguar-Land Rover bő fél évvel azt követően döntött termelőüzeme megépítéséről a kontinens belsejében, Szlovákiában, a gépkocsigyár vezetői feltehetőleg számoltak a népszavazás ilyen eredményével. Az üzemet az öreg kontinens olyan országában kívánják megépíteni, amely az euró-övezet része, nem kell tehát vámokkal számolniuk és napi árfolyam-változásokkal, ahol az átlagbérek a legalacsonyabbak közé tartoznak.

      Kellemetlenebb következményekkel számolhatnak a brit egyetemek hallgatói és a középiskolák diákjai az unió országaiból. A tandíj és a létfenntartási költségeik a népszavazást követően nem lesznek megegyezőek a hazai diákok költségeivel. A költségtöbblet esetenként felkúszhat az eddigi költségeik többszörösére. A változás időzítése kérdéses, ám valószínű, hogy a következő tanulmányi év vagy a következő gazdasági év kezdetére az egyetemek és a középiskolák kiszámlázzák majd a jóval magasabb költségeket, legalább az újonnan felvett diákok számára.   

     A brit népszavazás várható legsúlyosabb következménye, annak ragadós példája lehet. Valószínűleg - a brit példán felbuzdulva -  az Európai unió más tagországaiban is terítékre kerül a népszavazás lehetősége és egyre több országban születhet hasonló eredmény. Ez pedig az Európai unió végét jelentené. Mi következne azután? Az egykori Benelux mintájára néhány szomszédos ország szoros gazdasági együttműködése, vámuniója. Térségünkben a Visegrádi négyek uniója vagy a V4-ek kiegészülve Ausztriával képezhetnének szoros köteléket. Mindazonáltal, amennyiben az Európai unió fő áramlata, a vezető gazdasági hatalmak nem fogják erőltetni a további központosítást, további jogkörök átadását Brüsszelnek, az Európai unió egyben maradása jelenthetné – minden negatívuma ellenére - térségünk országai és polgárai számára az optimális megoldást. Amennyiben erőteljesebb lehetőség nyílna a regionalizmus és az önigazgatás, az önrendelkezés elmélyítésére térségünkben is, a Lajtán túli országok mintájára.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2016.06.27. 19:43 3 komment

            A Kárpát Régió Üzleti Hálózat Kárpát-medence 13 városában nyitott üzleti irodát, ebből kettőt Szlovákiában. 2012-ben Kassán és Dunaszerdahelyen nyílt üzleti iroda a KRÜH égisze alatt, azonban 2014 végén az irodahálózat megszűnt.

            A Külgazdasági és Külügyminisztérium hatáskörébe tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. 2015-ben újjászervezte, teljesen átalakította a határon túli, Kárpát-medencei irodahálózatot, miközben a hálózat Szlovákiában bővült ki legerőteljesebben. Összesen hét felvidéki városban nyílt üzleti iroda, időrendi sorrendben: Kassán,  Dunaszerdahelyen, Rimaszombatban, Érsekújvárban, Királyhelmecen, Párkányban, végül pedig Ipolyságon. Ezzel teljessé vált nemcsak a szlovákiai, hanem a Kárpát-medencei irodahálózat.

vallalkozo_01.jpg            A vállalkozók, az üzletemberek joggal kérdezhetik, vajon mi a kereskedőházak küldetése. Elsősorban a határon átnyúló kereskedelmi kapcsolatok megalapítása, fejlesztése, bővítése, aminek következménye lehet a határ-menti, gyakran leszakadó térségekben az üzleti, kereskedelmi élet serkentése. Továbbá üzletember-találkozók megszervezése, hogy a vállalkozók, iparosok megismerhessék potenciális üzleti partnereiket szülőföldjükön, a régióban ahol élnek és tevékenykednek valamint a határ túloldalán. Az országhatár immár ne válasszon szét, hanem összekössön. Idővel ez az igyekezet vállalkozói körök megalapításába torkollhat, ahol a kereskedelmi kapcsolatokat ápoló üzletemberek gyakran találkozhatnak, tapasztalatot cserélhetnek. Mivel a kereskedelmi kamara beágyazottsága, jelenléte régióinkban, a határ-menti térségben szimbolikus vagy még annál is halványabb, hiánypótló szerepe is lehet a Magyar Nemzeti Kereskedőház üzleti irodái által kezdeményezett és ápolt vállalkozói köröknek.

            Az üzleti irodák nem kevésbé fontos szerepe lehet a tanácsadás, a vállalkozók, az iparosok útbaigazítása. Mind a vállalkozási jogszabályokat, mind a pályázási lehetőségeket illetően. A konkrét üzletember, vállalkozó számára megtalálják az alkalmas projektmenedzsert, közvetítik számára a megfelelő pályázatírót vagy potenciális üzleti partnert. Útbaigazítják a szakterülete szerinti szakmai fórumokra, szakmai kiállításokra és vásárokra. A vállalkozási környezet jobbítása szándékával igénybe vehető majd a vállalkozás megszervezésével kapcsolatos tanácsadás.  

            A vállalkozók, üzletemberek éljenek a felkínált lehetőséggel, vegyék igénybe a kereskedelmi irodák által nyújtott szolgáltatásokat. A felsorolt üzleti irodák közül vannak, amelyek hónapok óta eredményesen tevékenykednek, azonban a párkányi és az ipolysági iroda a napokban kezdte el tevékenységét.  Remélhető, hogy hamarosan az üzleti élet szerves részeivé válnak abban a kistérségben, amelynek központjában az irodák létrejöttek.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2016.06.24. 21:59 Szólj hozzá!

           Nyitra Megye Önkormányzata megtartotta 23., soron kívüli képviselő-testületi ülését. 2004-től a megye által kiszervezett nagytapolcsányi kórház további státuszának rendezése érdekében a megyei képviselő-testület elfogadta a 8 pontból és 7 mellékletből álló, komplex határozatát. A határozat 3 fél: Nyitra megye, mint a kórház ingó és ingatlan vagyonának tulajdonosa, a Medisimo részvénytársaság, a kórház eddigi üzemeltetője valamint az Egészség Világa részvénytársaság, mint a kórház jövőbeni üzemeltetője között megkötésre váró szerződések jóváhagyásáról szól. Mivel a kórház eddigi üzemeltetője nem tudta gazdaságosan fenntartani az egészségügyi intézmény üzemeltetését, veszteségei egyre súlyosabbak voltak, Nyitra megye, mint a vagyon tulajdonosa évek óta szanálta az egyre súlyosabb veszteségeket, megoldást kellett találni a hatékony és komplex egészségügyi ellátás biztosítására. Az eddigi üzemeltető bő egy éve tárgyalásokat kezdeményezett az üzemeltetői jog átruházásáról az Egészség Világa részvénytársasággal. A tárgyalásokat követő három oldalú megállapodás Nyitra megye részéről a kedden elfogadott határozatban csúcsosodott ki. Ezen felül Nyitra megyét bírósági döntések sarkallták a mihamarabbi megoldásra. Az új üzemeltető Nyitra megyének, az ingatlan vagyon tulajdonosának évente 100 ezer euró bérleti díjat fizet, megvásárolja a kórházban található ingó vagyont és a következő tíz éves időszak folyamán 6,9 millió euró összegben vállal fel beruházásokat.

nr_zupny_dom_2.jpg            A jogszabály kimondja: amennyiben a megyei önkormányzat hatáskörébe tartozó kereskedelmi társaság két egymást követő gazdasági évben veszteséges, fel kell azt számolni vagy más jogi formára kell a tevékenységét átalakítani. Erről szóló döntést hozott a megyei önkormányzat, a 2004-ben létrehozott megyei energetikai szolgáltató, az Energo-SK részvénytársaság vonatkozásában., mivel a társaság veszteségei az utóbbi évek folyamán egyre inkább elmélyültek. A veszteségeket pedig a fenntartó, a társaság tulajdonosa, Nyitra Megye Önkormányzata szanálta. A megyei határozat meghozatalát az a mélyre ható elemzés előzte meg, amely a megyei fenntartású intézmények jövőbeni energetikai ellátásának lehetőségeit vázolja fel s amelyet a Szlovák Innovációs és Energetikai Ügynökség dolgozott ki. A 360 megyei fenntartású oktatási, kulturális, szociális intézmény energetikai ellátását az a stratégiai szolgáltató fogja elvégezni, amely pályázat útján lesz kiválasztva. A beszámoló, amelyet a megyei önkormányzat határozatban fogadott el, tartalmazza a kiválasztásig tartó folyamat egyes fázisait, amelyek a megyét és a megyei intézményeket is érintik.

            Mindkét határozatával a Nyitra Megyei Önkormányzat a megyei intézmények tartozásai további felhalmozásának, a tartozások megye részéről történő szanálásának folyamatát kívánja végérvényesen lezárni.

 

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

Szerző: farkasivan  2016.05.18. 08:17 Szólj hozzá!

            Nyitra Megye Önkormányzata megtartotta 22. képviselő-testületi ülését. Hosszas előkészítés után, többszöri megvitatást és módosítást követően a megyei képviselő-testület végre elfogadta a kultúrára és a sportra szánt 2016. évi támogatásokat. E két területre a Komáromi járásban külön-külön 33.200 eurót osztottunk el, az Érsekújvári járásban kétszer 34.157 eurót, a Párkányi választási körzetben kétszer 11.556 eurót, a Vágsellyei járásban kétszer 16.953 eurót, míg a Lévai járásban 36.460 eurót osztottunk el. Elvi síkon megállapodtunk abban, hogy a pályázatok leadását követően, október 15-e és december 31-e között jóvá kellene hagynunk a jövő évi támogatásokat, mert tarthatatlan az olyannyira elkésett döntés, mint az idei. Ehhez azonban módosítani kell a támogatásokat szabályozó megyei általános érvényű rendeleteket. Azok módosítását a megyei hivatal fogja a képviselő-testület elé jóváhagyásra benyújtani.

dsc00814.JPG            A megyei képviselő-testület megvitatta Nyitra megye tavalyi gazdálkodásának zárszámadását. Tavaly a 2014. évihez hasonló gazdálkodási többlet képződött, konkrétan 11,74 millió euró összegben. A 8 szlovákiai megye közül ez újfent a legmagasabb összeg. A napirendi pont vitájában, tekintettel a megye 20 milliót meghaladó tartalékalapjára azt javasoltuk, hogy Nyitra megye a jövőben többet költsön prioritásaira, amelyek a megyei utak felújítása, a szociális és az egészségügyi intézmények épületeinek korszerűsítése, felújítása. Többet áldozhatna a megye az évente kiosztásra kerülő kulturális, sport és idegenforgalmi támogatásokra. Tekintettel a jelentős többlettel záró gazdálkodásra elvi síkon megállapodtunk abban is, hogy az évi 220 ezer eurós támogatási kereteket megnövelhetnénk akár 300 euró összegű keretekre, hiszen a megyei támogatások visszacsengése, visszhangja kedvező, a jövőben sokkal több eredményes pályázat lehetne, mint idáig. Ebben az esetben is módosítani kell a vonatkozó általános érvényű rendeleteket.

            A megyei önkormányzat által elfogadott új általános érvényű rendeletben szabályozzák az elkövetkező években a megyei struktúrába tartozó helyi akciócsoportok, Leader-társulások támogatását. A rendelet melléklete tartalmazza a támogatási keretet valamint a konkrét tevékenységeket, amelyek megyei támogatása a társulások által megpályázható.

            A megyei önkormányzat nem nevezte ki a nyitrai Andrej Bagar Színház igazgatójává azt a jelöltet, akit a megyei önkormányzat számára a pályázati bizottság javasolt. A fenntartó ehelyett újabb pályázatot hirdetett meg. A Nyitra Megyei Önkormányzat ismét meghirdette a feleslegessé vált ingatlan vagyona értékesítése céljából a kínálati eljárást. A felkínált vagyon listáján szerepelnek azok a tételek is, amelyek a korábbi eljárásnál nem keltek el. A listán 8 tétel szerepel a Komáromi járásból, 2 tétel a Lévai járásból, míg egy tétel a Vágsellyei járásból. Az érdeklődők a felkínált ingatlan vagyon listáján megtekinthetik a megye honlapján – www.unsk.sk – miután a megye elnöke a képviselőtestület erről szóló határozatát aláírja.

            A megyei képviselő-testület elfogadta Nyitra megye külkapcsolatainak stratégiáját. A stratégia összegzi és kiértékeli a megye meglévő határon átnyúló partnerkapcsolatait és felvázolja azok rendezését, valamint az újabb partnerkapcsolatok megkötésének stratégiáját. A megyei közgyűlés elfogadta Nyitra megye részvételét a „Fedezze fel a Kis-Duna valamint a Mosoni Duna értékeit kerékpáron és csónakkal” elnevezésű nemzetközi projektben, amelynek jelentősége a regionális idegenforgalom fejlesztésében, a kerékpárutak megépítésében és a folyók atraktívvá tételében rejlenek az érdeklődő turisták számára.  

            A Magyar Közösség Pártja képviselőcsoportja javaslatára a megyei önkormányzat elnapolta a Nagytapolcsányi kórház kiszervezéséről, jogi státuszának módosításáról valamint a megyei hőszolgáltató, az Energo-SK részvénytársaság átalakításáról, a megyei intézmények hőszolgáltatásának kiszervezéséról szóló beterjesztéseket. Mindkét esetben javaslatunkat az indokolta, hogy a fajsúlyos, széleskörű anyagokat a megyei önkormányzat szakbizottságai és a megyei tanács sem vitatták meg a képviselő-testületi döntés előtt. Azt javasoltuk, hogy a fajsúlyos napirendi pontoknál indokolt a házszabály valamint a tanácskozási szabályzatok betartása, a stratégiai anyagok megvitatása a szakbizottságokban, amelyekben a megyei képviselők mellett szakértők is helyet foglalnak. A két beterjesztést a megyei önkormányzat jövő héten vitatja meg soron kívüli képviselő-testületi ülésén, miután megvitatták a szakmai bizottságok, valamint a megyei tanács.

 

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

Szerző: farkasivan  2016.05.11. 08:08 Szólj hozzá!

           Nyitra Megye Önkormányzata hétfőn tartotta meg 21. képviselő-testületi ülését. Az ülésen megalapítottuk a megye szociális alapítványát, amelynek alaptőkéjét a megyei önkormányzat helyezi letétbe, 6.638 euró összegben. A SEGÉLY elnevezésű alapítvány olyan szociális területeken nyújthat a jövőben támogatást, amelyek nem tartoznak a megye hatáskörébe, e területeket saját költségvetéséből nem tarthatja fenn, nem finanszírozhatja. Ilyenek az elesett, megszorult helyzetbe került egyének, családok vagy csoportok támogatása, rászorultak egészségügyi vagy szociális ellátásának támogatása, különös tekintettel a gyermekekre és az idősekre. Humanitárius céllal olyan egyének megtámogatása, akik életveszélyes helyzetbe kerültek, valamint az ilyen területeken tevékenykedő szervezetek támogatása. Tevékenységének forrásait az alapítvány pályázatok útján szerzi meg állami költségvetésből, célirányos állami alapoktól, vállalatok pályázatain, magánszemélyek, vállalkozók és vállalatok által befizetett jövedelemadó 2 vagy 3 százalékának begyűjtésével, nyilvános gyűjtések megszervezésével valamint jogi- és magánszemélyek adományából. Az MKP képviselőcsoportját az alapítvány igazgató tanácsában Cseri Zita képviseli, míg a felügyelő bizottságban Szabó Olga.

nr_zupny_dom.jpg            Fenntartóként a megyei önkormányzat tudomásul vette az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium új megnevezését, hiszen az oktatási tárca a gimnázium igazgatóságának  kérvénye alapján bejegyezte az iskola új megnevezését: Szondy György Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, Ipolyság.

A Környezetünk Minősége Operatív Programban meghirdetett pályázatra, amely a középületek energetikai hatékonyságának megnövelését célozza meg, fenntartóként a megyei önkormányzat a Lévai Szakközépiskola pályázatát támogatta meg és biztosította a fenntartó részéről az önrész befizetését az iskola műhelyeinek hőszigetelésére. Várható, hogy legközelebb a Komáromi Szlovák Tanítási Nyelvű Gimnázium valamint az Érsekújvári Jesenský utcai Szakközépiskola esetében dönthet hasonló támogatásról, hiszen ők jelezték részvételüket a pályázatban. Meg kell ragadnunk az alkalmat, hogy felszólítsuk a megye területén tevékenykedő további középiskolák és gimnáziumok  igazgatóit, éljenek a lehetőséggel, benyújtott pályázataikkal növeljék meg iskolájuk energetikai hatékonyságát, megcélozva ezzel a energiafogyasztás jelentős lecsökkentését. Az ilyen irányú pályázat és projekt költségvetésének 95 százalékát az Európai Unió és az állami költségvetés állja, a fennmaradó 5 százalékot a fenntartó, Nyitra Megye Önkormányzata fedezi. Sajnos, e területen eddig nem tapasztaltunk fokozott érdeklődést a középiskolák részéről, noha a lehetőség minden középiskola számára adott.

            A megyei önkormányzat elfogadta a kerékpárutak és a kerékpárturizmus fejlesztésének stratégiáját Nyitra megye területén 2016 – 2020 között. A stratégia prioritásként kezeli a legmagasabb szintű, európai jelentőségű, a Duna mentén haladó Eurovelo 6 kerképárút fejlesztését, a hiányzó szakaszok megépítését Csicsó és Komárom, valamint Karva és Párkány között. Emellett kiemelt jelentőségű az észak-déli irányú kerékpárutak megépítése a Vág mentén,  Gúta és Vágsellye között, a Nyitra mentén Komárom-Érsekújvár-Nyitra között, valamint a Garam mentén Párkány és Zselíz között, amelynek leágazása lenne Párkánytól Helemba irányában. Itt az új Ipoly-hídnak köszönhetően összekapcsolódhatna a Dunakanyarban található kerékpárúttal.

            Mivel az utolsó pillanatban széleskörű, számos pályázatot érintő módosító javaslatok lettek benyújtva, a megyei önkormányzat elnapolta a kultúrára és a sport-tevékenységre szánt 2016-os pályázatok jóváhagyását. Az idő könyörtelenül telik, vélhetőleg emiatt soron kívüli képviselő-testületi ülésen döntünk a pályázatok sorsáról, nem pedig a soron következő tervezett, május 9-i képviselő-testületi ülésen. Viszont elfogadtuk az idegenforgalom fejlesztésére szánt 2016-os támogatásokat. E támogatási keret a Komáromi járásban 18 109, az Érsekújvári választási körzetben 18 631, a Párkányi választási körzetben 6 303, a Lévai járásban 19 887, valamint a Vágsellyei járásban 9 247 euró. A Komáromi járásban összesen 14 pályázat lett eredményes, a teljes keret felhasználásra kerül, az Érsekújvári választási körzetben 6 pályázat lett eredményes, a keret 43 százaléka lesz felhasználva, a Párkányi választási körzetben csupán két pályázat lett eredményes, a keret fele kerül felhasználásra, a Lévai járásban 6 pályázat lett eredményes úgy, hogy a keret 52 százaléka került elosztásra, míg a Vágsellyei járásban csak egy eredményes pályázat lett kiértékelve, a járási keret 19 százaléka lesz kimerítve. Több pályázat nem érkezett be és újra le kell szögezni, hogy számbelileg gyenge az érdeklődés. Fel kell hívni újra a potenciális pályázók, települések, civil társulások, szakmai szervezetek figyelmét arra, hogy okóber 15-ig bátran pályázzanak idegenforgalmi témában, tájékoztató rendszerek, jelzőtáblák, tájékoztató nyomtatványok elkészítésére, tájékoztató irodák megnyitására, idegenforgalmi rendezvények lebonyolítására a 2017. évben.

            A szakmai tanúsítvánnyal rendelkező idegenforgalmi létesítmények támogatására kiírt megyei pályázaton részt vevő 12 létesítmény közül mind sikeres lett és az összes létesítmény a megítélhető legmagasabb, 1000 eurós támogatásban részesül. Így sem sikerült a rendelkezésre álló keretet kimeríteni, mert kevés pályázat érkezett be. Ezek közül csupán kettő található a megye déli térségében, az egegi Park Szálloda, valamint az ürményi kastély. Három sikeres pályázó az Érsekújvári járás nagysurányi körzetében tevékenykedik. Újra meg kell ragadni az alkalmat és újra fel kell szólítani az idegenforgalmi létesítmények tulajdonosat, miután megszerzik létesítményük szakmai tanúsítványát, október 15-ig bátran pályázzanak tájékoztató rendszerek, jelzőtáblák, tájékoztató nyomtatványok, honlapok  elkészítésére. Mivel az utóbbi két pályázati kiírás első alkalommal lett meghirdetve, idén fokozott érdeklődés várható és a rendelkezésre álló források 2017-ben teljes mértékben fel lesznek használva hasonló módon, mint a kultúra és a sport területén.

 

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

Szerző: farkasivan  2016.03.23. 20:34 Szólj hozzá!

02_2.jpg          A vidékfejlesztés egyik legkézzelfoghatóbb eszköze a települések Leader típusú társulása, amikor helyi akciócsoportot létesítenek és közösen valósítják meg kistérségük fejlesztését. Az Európai Unió egyetlen országa Szlovákia, ahol a helyi akciócsoportok két különböző szinten tevékenykednek. Egyes helyi akciócsoportok országos hálózatba nyernek bebocsájtást, míg mások megyei hálózatban tevékenykednek. Az előbbiek tevékenységét kiemelten támogatják az Európai Unió közös költségvetéséből, az utóbbiakét sokkal szerényebben, megyei költségvetésből. Az arány lehet akár tíz az egyhez is. Az országos hálózatba tartozó helyi akciócsoport a következő öt évben akár 3 – 4 millió euró értékben hajthat végre helyi vagy kistérségi fejlesztéseket.

            Néhány nappal a parlamenti választásokat követően a Leader program irányító hatósága nyilvánosságra hozta döntését, mely helyi akciócsoportok nyertek bebocsájtást a kiemelten támogatott országos hálózatba. Előrebocsájtom, nem megyei szintű döntés született, hanem a program irányító hatósága döntött a központi államigazgatás szintjén. Nyitra megyében összesen 17 helyi akciócsoport pályázta meg az országos hálózatba tartozást a következő 5 éves időszakban (az 1. sz.térkép szemlélteti). Közülük kilencnek adta meg - kidolgozott stratégiája alapján - az állami hatóság a jogot, hogy országos hálózatba tartozzon, kiemelt fejlesztési és működési támogatásban részesülhessen a következő öt évben. Ezek közül nyolc Nyitra megye északi részében található, csupán egyetlen a megye déli részében. Ez az egyetlen az Udvard és környéke Társulás, helyi akciócsoport, amelynek elnöke Udvard polgármestere (a 2. sz.térképen a besatírozott területek szemléltetik az állami hatóság döntését).

03_2.jpg            A térképre nézve, vajon ki hiszi el, hogy nem politikai, hanem szakmai döntés született? Amikor az Alsó-Csallóköz és a Hídverők Társulásának közös stratégiáját, az Alsó-Garam-mente Helyi Akciócsoport stratégiáját valamint az Alsó-Vág-mente Helyi Akciócsoport stratégiáját olyan regionális fejlesztési társulások dolgozták ki, amelyek a legjobbak közé tartoznak az országban, átvészelték az ínséges, sanyarú időket, talpon tudtak maradni akkor is, amikor számos más regionális fejlesztési társulás megszűnt. Mindez szakmai rátermettségüket, munkájuk hatékonyságát bizonyítja. Mégsem lettek sikeresek. Vagy itt van az Ógyalla és környéke Társulás, amely újoncként szállt versenybe, mégis komoly erők sorakoztak fel hátterében, hogy elősegítsék a kistérség fejlesztését. Olyan helyi akciócsoport pályázatát is elutasították, amely Nyitra megye déli részében eddig egyetlenként tevékenykedett országos hálózatban, megvolt tehát a kellő tapasztalata és komoly eredményeket tudott felmutatni a hatékony vidékfejlesztés terén. Ez az Alsó-Garam-mente Helyi Akciócsoport.

            Mindezt a hátrányos megkülönböztetést a néhány napja lezajlott parlamenti választás eredményének tükrében kell értelmezni. S tegyük fel magunkban a költői kérdést: vajon mire számíthatunk még a jövőben, vajon mire számíthat térségünk, Dél-Szlovákia a jövőben?

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke, Nyitra megyei képviselő

Szerző: farkasivan  2016.03.16. 21:32 Szólj hozzá!

Miért érdemes a Magyar Közösség Pártját választani és vajon miben különbözik a választási programunk más, konkurens pártok programjától? Mindenekelőtt, programunkat, célkitűzéseinket a polgároknak, a népnek írtuk, nem pedig az esetenként a pártok mögött meghúzódó mecénások, oligarchák részére. Biztonságot valamint idegenektől és bevándorlóktól mentes jövőt akarunk mindannyiunk számára. Valljuk: saját dolgainkról saját magunk dönthessünk. Emiatt fogadtuk el közösségünk és szülőföldünk önigazgatási és önkormányzati tervét, koncepcióját.

valasztas_2.jpgA szociális segélyeken alapuló gazdaság helyett tudáson, munkán alapuló gazdaságot szeretnénk. Ezért fogadtuk el a Baross Gábor Tervet, Dél-Szlovákia gazdaságfejlesztési és területfejlesztési tervét. Az MKP az egyetlen párt, amely csakis régióink és szülőföldünk iránt elkötelezett, régióink felzárkóztatásában és fejlesztésében érdekelt. Mi nem Zsolnát, Csadcát és Poprádot szeretnénk tovább fejleszteni, bennünket Csallóköz, Mátyusföld, Duna-mente, Garam-mente, Ipoly-mente, Nógrád, Gömör, Karszt, Bódva-völgye, Bodrogköz és Ung-vidék felzárkóztatása, fejlesztése érdekel. Az itt élők gyarapodása, életkörülményeinek javulása iránt vagyunk elkötelezettek. Régióinkat, szülőföldünket a leszakadás, visszafejlődés útjáról állítsuk végre fejlődési pályára! Közös erővel, közös akarattal!

Az MKP-ra leadott voksok nem vesznek kárba! Gondolkodjunk el az összefüggéseken, viselkedjünk bölcsen. Megalakulásuk sorrendjében véve a második párt, a vegyes párt a törvényhozásba biztosan bekerül, a harmadik párt feltehetőleg kívül marad. Amennyiben komolyan gondoljuk, hogy képviseletünket a törvényhozásban mind mennyiségében, mind minőségében meg kell erősíteni, akkor az csakis az MKP parlamentbe juttatásával valósulhat meg. Ezért kérjük tisztelettel, jöjjenek el március 5-én választani és válasszák a Magyar Közösség Pártja 21-es listáját. A közelgő választás legfőbb tétje tehát közösségünk jövője, gyarapodása, régióink, szülőföldünk felzárkóztatása, fejlődése. Ne feledjék, szívünkben a döntés!

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke, parlamenti képviselőjelölt

 

Szerző: farkasivan  2016.03.02. 07:54 Szólj hozzá!

            A közelgő parlamenti választáson közösségünk jövője, gyarapodása, valamint régióink, szülőföldünk felzárkóztatása, fejlődése a tét. Ebben a Magyar Közösség Pártja szerepe kihagyhatatlan, hiszen nincs még egy olyan párt, amelyik célirányosan vállalja fel közösségünk és régióink, szülőföldünk igazi, méltó képviseletét.

            Az MKP hatodik éve parlamenten kívüli párt, tizedik éve nem kormányzó párt. Amennyiben hiányérzetük van közösségünk képviseletét, régióink, szülőföldünk felzárkóztatását, fejlesztését illetően, más pártok képviselőin kérjék számon a hiányosságokat.

valasztas_1.jpg           Közösségünk jelentős része igényli az összefogást, sokan csupán akkor járulnak majd az urnákhoz, ha egyetlen magyar választási listára szavazhatnak. Nos, a közös választási listának nem az MKP volt a kerékkötője. Tavaly nyáron a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, majd később a Csemadok felkérésére is úgy válaszoltunk: készen állunk megállapodni a közös választási listáról. A vegyes párt utasította el annak lehetőségét. Nem reagálhattunk másként mint az összefogás listájával, amelyen – a további két párt képviselőjelöltjeinek hiányában – jelen van számos ifjúsági és társadalmi szervezet képviselőjelöltje. Az MKP ifjúsági tagozatán kívül ki kell emelni közülük Közép-Európa legnagyobb társadalmi és közművelődési szövetségének jelenlétét, hiszen a Csemadok 62 tisztségviselője található az MKP választási listáján. A másik párt elutasítását követően, a listánkon való erőteljes jelenlétet figyelembe véve, vajon megkérdőjelezhető, hogy a Csemadok egyértelműen az MKP mellett tette le a voksot?

           Fordítsuk meg a kérdést, vajon milyen következménye lenne annak, ha az MKP-t nem választanák be a pozsonyi törvényhozásba? A vegyes párt másfél éve stratégiát, irányt váltott, immár nem az együttműködés pártjaként határozza meg magát. Besorolta magát a szlovákiai politikai paletta liberális oldalára, immár ő a szlovákiai polgári párt. Amennyiben az MKP ismét a parlamenten kívül reked, a magyar közösség igazi, méltó képviselet nélkül marad. Teljes társadalmi lecsúszás vár közösségünkre, oktatásügyünkre, kultúránkra, civil szervezeteinkre. A déli és keleti járások leszakadása, leépülése felgyorsul. Menjünk elébe, akadályozzuk meg a felvázolt forgatókönyvet!  Ne csüggedjünk, ne fanyalogjunk, március 5–én menjünk el választani. Nagyon komoly tétje van a választásnak.

 

Farkas Iván, az MKP alelnöke, parlamenti képviselőjelölt

Szerző: farkasivan  2016.02.29. 21:03 Szólj hozzá!

             Az elmúlt 12 évben, Szlovákiában megvalósult fejlesztések nyolcvan százalékát az Európai Unió fejlesztési alapjai valamelyikéből finanszírozták. Ez az arány Magyarországon elérte a 95 százalékot. A támogatás nem ingyen jött, hiszen mindkét ország gazdasági teljesítőképességének arányában, rendszeresen jelentős összeget fizetett be az unió közös kasszájába.

videk.jpg            Az uniós támogatás felhasználásánál azonban komoly gondok merültek fel. Elsősorban az elmúlt, 2007 és 2013 közötti időszakban Szlovákia keretéből tetemes összeg ragadt benn felhasználatlanul, közel két milliárd euró. Ezzel a források felhasználásának hatékonysága viszonylag gyenge volt. Másodsorban számos olyan beruházás valósult meg európai uniós támogatással, amelynek gazdaságélénkítő hatása, társadalmi haszna, szükségszerűsége igencsak megkérdőjelezhető. Harmadsorban a felhasznált források területi elosztása volt aránytalan, térségeinkre nézve hátrányosan megkülönböztető.

            Emiatt alapvető változásokat javaslunk. A források felhasználásának hatékonyságát kell alaposan megnövelni. Szakmai hozzáértéssel, a klientelizmus és a paraszolvencia kiküszöbölésével. A pályázás adminisztratív terheinek alapos lecsökkentésével. A fordított arányosság elvét kellene alkalmazni. Vagyis minél inkább leszakadó egy régió, minél gyengébb a gazdasági ereje, annál több uniós forrást kell biztosítani az infrastruktúra fejlesztésére, beruházások ösztönzésére, munkahelyteremtésre. Máskülönben az ország térségei között szétnyíló képzeletbeli olló a jövőben egyre inkább szétnyílik. A leszakadó, hátrányos helyzetű régiók még inkább leszakadnak, a fejlettek pedig tovább fejlődnek. Ez a folyamat nem lehet az egészséges társadalom jellemzője! Sokkal erőteljesebb szolidaritás kellene az egyes régiók, egyes térségek között. Ugyanis egy ország fejlődése attól függ leginkább, mennyire fejlődik avagy visszafejlődik a leggyengébb láncszem. Az ilyen jellegű felzárkóztatáshoz ideális eszközként szolgálhatnak az Európai Unió alapjai, forrásai.

            Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ország déli és keleti járásaiban élők is leróják polgári kötelességüket, rendszeresen befizetik adójukat és járulékaikat. Ha eltekintünk a régiók közötti szolidaritástól, legalább e befizetések arányában kellene forrásokat visszaszolgáltatni a közösből a jobb sorsra érdemes járásainkba, hogy megelőzzük a régióink, szülőföldünk végleges leszakadását, visszafejlődését. E céljaink eléréséhez kérjük bizalmukat, támogatásukat.

 

                 Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke, parlamenti képviselőjelölt

Szerző: farkasivan  2016.02.26. 21:57 Szólj hozzá!

Történelmi távlatokból ítélve, röpke 20 év elég volt ahhoz, hogy régióink, Dél-Szlovákia helyzete az ország további régióihoz hasonlítva alapvetően megváltozzon. Az ország lakosságát tekintve, még a rendszerváltozást követő években is a legmagasabb életszínvonallal büszkélkedhettek az itt élők. Köszönhetően a két műszakos tevékenységnek, hiszen foglalkozásuk mellet rengetegen kertészkedtek, szőlészkedtek és borászattal foglalkoztak. Ám mára a helyzet alapvetően megváltozott, Dél-Szlovákia járásai, a Csallóköztől keleti irányban haladva, végig az országhatár mentén, egészen Bodrogközig és Ung-vidékig egy összefüggő, hátrányos helyzetű, leszakadó térség. Persze, kellett ehhez a kormányok Dél-Szlovákia térségét illető hátrányos megkülönböztetése, már ami a fejlesztéseket, gazdasági fellendítést, közlekedési infrastruktúra-fejlesztést illeti.

autogyarak.jpgVajon mi lenne a megoldás? A közlekedési infrastruktúra fejlesztésével párhuzamosan térségünkbe telepíthető a már termelő vagy a jövőbeni gépkocsigyárak beszállító háttéripara. A gépipari hagyományok valamint a fogadási képesség és készség megvannak, hiszen számos zöld mezős és barna mezős ipari park fogadná szívesen a befektetőket, kiváltképp, ha a kormány az ide települőknek is bőségesen osztogatná az ösztönző támogatásokat valamint a parkok fejlesztésére kellő infrastrukturális támogatást. Megtalálható ilyen Érsekújvárban, Ógyallán, Naszvadon, Párkányban (ahol kiváló logisztikai, szállítmányozási feltételekkel párosul a kínálat), Zselízen, Léván, Nagykürtösön, Rimaszombatban, Rozsnyón és Királyhelmecen. Fejleszthető lenne a komáromi ipari park és fennáll egy sor lehetőség más városokban és településeken. Csupán elszántság és akarat kellene a következő kormánytól.

Konkrétan, ha a képzeletbeli térképen leszúrjuk a körző hegyét a Csángó régió szívében, Zsigárdon és meghúzunk egy 70 km sugarú kört, máris négy termelő gépkocsigyár található a kör belsejében. A pozsonyi, a nagyszombati, a győri és az esztergomi. Ha Magyarországon törvény kötelezi a nagy beruházókat, hogy beszállító háttériparuk legalább 50 százaléka vállalatuk közelében vagy az országban telepedjen le, vajon Szlovákiában ez miért nem ültethető a gyakorlatba? Ugyanis a körön belül, Csallóközt, Mátyusföldet és a Duna-mentét nem jellemzi, hogy ellepték volna a gépkocsigyárak beszállítói, noha néhány kilométerre található a törzsvállalat. Ezt kell alapvetően megváltoztatni.

Az MKP Nyitra megyei képviselőiként a megyei önkormányzat berkeiben szorgalmazzuk, hogy a 2018-tól termelő új nyitrai gépkocsigyár beszállító háttériparának jelentős része a megye déli járásaiba telepedjen. A fenti színhelyek bizonyítják, hogy meglenne a fogadó készség és képesség. Hiszen közvetlenül a gépkocsigyárban háromezer új munkahely létesül, míg a beszállítóknál közvetve hatezer. Azért fontos ez, mert Nyitra megye munkanélküliségének térképe, járási lebontásban „majd felbillen” az egyensúlytalanságtól. Lehetőséget, érvényesülést, megélhetést kell biztosítani a megye déli járásaiban élőknek is!  Ez a mi feladatunk.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke, parlamenti képviselőjelölt

Szerző: farkasivan  2016.02.23. 21:09 Szólj hozzá!

Az MKP választási programjában lefektettük, hogy alapvető célkitűzésünk a munkahely-teremtés régióinkban, szülőföldünkön. Korszerű infrastruktúra nélkül azonban csak eseti jellegű munkahely-teremtés képzelhető el. Emiatt rendszerszerű megoldást szorgalmazunk.

autopalya.jpgA korszerű utak és vasutak a gazdaság ütőerei. Az MKP a politikai porondon elsőként, már 2002-ben javasolta az R7-es és az R2-es déli gyorsforgalmi utak fokozatos megépítését. Az R7-es első két szakasza, Pozsony és Gelle között feltehetőleg a következő választási időszakban végre megépül. Az R2-es jelentős szakaszának, a Rozsnyó és Méhész közötti szakasz tervdokumentációja elkészült. E szakasz váltaná ki Szoroskő zegzugos, domboldali szakaszát. Kössük össze az R2-es gyorsforgalmi út MKP kezdeményezésére, Gömörben megépített elkerülő szakaszait, folytassuk az építkezést Losonc irányába. Szorgalmazzuk, hogy e fontos útszakaszok építése mihamarabb elkezdődjék, hiszen nélküle nehezen képzelhető el Szlovákia munkanélküliséggel leginkább sújtott járásaiban a gazdaság fellendülése, az érezhető munkahely-teremtés.

Európa egyik leghosszabb országhatár-szakaszán, a Szlovákia és Magyarország közötti, 685 km hosszú határszakaszon 38 határátkelő szolgálja a forgalmat. Átlagosan tehát több, mint 18 kilométerenként van országok közötti közlekedési kapcsolat. Szorgalmazzuk a határátlépési lehetőségek számának jelentős bővítését, hiszen Nyugat-Európában átlagosan 5-7 kilométerenként van erre lehetőség. Szorgalmazzuk ezért a Duna-híd megépítését Komáromban, az Ipoly-hidak megépítését Helemba és Ipolydamásd, valamit Ipolypásztó és Vámosmikola között, illetve az ipolyviski híd összekötését a magyarországi Tésa településsel. Szorgalmazzuk további országhatárt átszelő utak, kerékpárutak megépítését, a csallóközi kerékpár-híd megépítését a Duna felett. Ahol ez nem lehetséges, kompok üzembe helyezését tervezzük a Dunán, Dunaradványnál és a Csallóközben egyaránt.

A gazdaság fellendítése szempontjából kulcsfontosságúak a vasutak. Ne csupán a Vág-mentén haladó, VII. számú európai vasúti folyosót fejlesszék gőzerővel, európai uniós támogatással. A tetemes támogatásból jusson a IV. számú európai vasúti folyosó fejlesztésére is, amely a fővárosból Galánta, Vágsellye, Érsekújvár és Párkány érintésével halad déli irányban. E vasút mentén fejleszteni, korszerűsíteni kell a logisztikai, kiszolgálási bázist. Legalább ennyire fontos a három folyami kikötő alapvető korszerűsítése Pozsonyban, Komáromban és Párkányban.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke, parlamenti képviselőjelölt

Szerző: farkasivan  2016.02.18. 07:17 Szólj hozzá!

            A kisiparosok és a magánvállalkozók számára néhány éve, a gazdasági válság begyűrűzését követően megszüntették az átalány jövedelemadót. A Magyar Közösség Pártja választási programjában lefektettük, hogy újra bevezetjük a számukra előnyös adózási formát. Megszűnik ezzel egy kas bajuk, nem kell könyvvitelt végezniük, csupán nyilvántartaniuk a bevételeket és a kiadásokat. Alapvetően leegyszerűsödik számukra a vállalkozásuk adminisztratív terhe.

kisiparos_2.jpg            A pálinka sajátos magyar találmány. A legízletesebb párlatok a magyar nyelvterületen készülnek. A hagyományokat meg kell őriznünk a következő generációk számára. Szorgalmazzuk a  házi pálinkafőzdékben történő, nem kereskedelmi célú  pálinkafőzés engedélyeztetését, 50 liter tiszta alkoholtartalomig. A közegészség megvédése érdekében csupán engedélyezett, tanúsítvánnyal bíró házi pálinkafőzdékben.

            A nagykapacitású, zömében külföldi kézben levő sertéshízladák mentén, szűkebb, tágabb környezetükben esetenként elviselhetetlen bűz terjed.. A környékben élők életkörülményeinek javítása végett alaposan megszigorítjuk a nagyüzemi hízlaldákra vonatkozó környezetvédelmi előírásokat.

            Amikor a kerékpáros, munkája elvégzését követően betér a kocsmába egy sörre, majd távozás után nála a rendőr alkoholszint-mérést végez, esetenként olyan összegű büntetést kap, amely megegyezik a havi jövedelmének felével. Ez igazságtalan, két helyen kell majd korrekciót végezni. A büntetés összegét kell lecsökkenteni és a zéró toleranciát kell megszüntetni. Megvizsgáltuk, hogy kontinensünk Lajtán túli, nyugati térfelén e téren mi a helyzet. Zéró tolerancia sehol sincs érvényben, a gépkocsivezetők számára a megengedett alkoholszint 0,3 – 0,8 promille között mozog. A Nyugat-európai ember vajon miben különbözik a Kelet-európai embertől? Vagy a magas büntetések komoly tételt jelentenek az államháztartás bevételi oldalán?  A választási programunkban azt javasoljuk, át kell értékelni a zéró toleranciát mind a gépkocsivezetők, mind a kerékpárosok részére. A Nyugat-európai határértékek átlagos magasságát, 0,5 promille felső határt javasoltunk bevezetni mind a gépkocsivezetők, mind a kerékpárosok részére.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

           

Szerző: farkasivan  2016.02.11. 20:23 Szólj hozzá!

            Nyitra Megye Önkormányzata hétfőn tartotta meg 20. képviselő-testületi ülését. Az ülésen a képviselőtestület módosította az idei költségvetést. A módosításban megszavaztuk a Lévai járásban található II. osztályú, Ipolypásztó és Szete közötti megyei útszakasz teljes burkolat-felújítását, 1,6 millió euró összegben.  Tettük ezt azért, mert a fenti útszakasz burkolat-felújítása európai uniós támogatással valósult volna meg tavaly, ám a közbeszerzés kudarcba fulladt. Ezek után tavaly azt javasoltam, hogy a megyei önkormányzat a szükséges burkolat-felújítást 2016-ban saját költségvetéséből valósítsa meg, az erről szóló határozat végre megszületett.

kozut.jpg            A megyei önkormányzat tudomásul vette a tájékoztatást, hogy a magyar állami hatóság bejegyezte a Pontibus Európai Területi Társulást, amelyet Nyitra megye és Pest megye hozott létre. Későbbi csatlakozását jelezte Budapest főváros, Nyitra valamint Léva városa.

            Az utolsó, 19. megyei képviselőtestületi ülésen a megyei önkormányzat döntött a feleslegessé vált ingatlan vagyon értékesítéséről. A határozatot a kínálati eljárás meghirdetése követte. A 20. képviselőtestületi ülésen a megyei önkormányzat eldöntötte, hogy értékesíti a feleslegessé vált lakást Komáromban-Gadócon, valamint  750 ezer euróért értékesíti az egykori mezőgazdasági szakközépiskola gadóci komplexumát. Beleértve az épületeket, tantermeket, gyakorló helyiségeket, valamit a telkeket és a szántóföldet. Mivel harmadízben történt a komplexum felkínálása, az önkormányzat elfogadta az illetékes szakbizottság ajánlását, hogy a felértékelt ár 70 százalékáért értékesítse az egyetlen érdeklődőnek. Ennek másik oka az ingatlanok őrzésének és karbantartásának viszonylag magas ára. A megyei önkormányzat viszont nem adta el a komplexummal szemben elhelyezkedő parcellát, a sportpályát, mivel kevesellte az egyetlen érdeklődő ajánlatát a felértékelt ár 60 százalékának magasságában lévén, hogy első ízben került sor az ingatlan felkínálására.  A Karvai Mezőgazdasági Szakközépiskola egykori kollégiumának épülete iránt nem tanúsítottak érdeklődést.

            Két és fél éve húzódó ügy végére került pont a képviselőtestület ülésén. Lezárult a Nyitra megye területén zajló közérdekű helyközi autóbusz-közlekedésre kiírt, 10 éves időtartamra szóló nemzetközi, közlönyben meghirdetett közbeszerzés. Eközben két ízben volt borítéknyitás, végül pedig elektronikus aukció határozta meg a közbeszerzés nyertesét. Mivel a megye szigorú feltételeket szabott, mindvégig egyetlen társaság versengett, az Arriva. Végül 304 millió euró összegben vállalta 10 évre szólóan Nyitra megye területén a helyközi autóbuszjáratok közérdekben történő üzemeltetését. Vállalta, hogy az autóbuszok több, mint fele klimatizált lesz és WiFi-vel fog rendelkezni, az összes autóbusz GPS-berendezéssel közlekedik majd és koruk nem haladhatja meg a 10 évet. Átlagosan a flotta 6,5 évnél lesz fiatalabb. Mivel a közbeszerzés által generált ár 30 millióval alacsonyabb, mint a megye által meghatározott felső határ, elvi javaslatot tettem, hogy a megtakarított összeg 10 éves időtartamban legyen felhasználva a megyei utak burkolat-felújítására, évente tehát 3 millió euró összegben. Az elvi javaslattal senki sem szállt vitába. A közeljövőben a megyei hivatal dolgozza majd ki az erről szóló  pontos határozati javaslatot, majd jóváhagyásra beterjeszti a képviselőtestület elé.

 

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

Szerző: farkasivan  2016.02.09. 19:51 Szólj hozzá!

           Dél-Szlovákia járásait sújtja leginkább a magas munkanélküliség, az elszegényedés és az egyre romló szociális helyzet. Ennek orvoslására a Magyar Közösség Pártja parlamenti választási programjának egyik legfontosabb célkitűzése szülőföldünk területfejlesztése és gazdaságfejlesztése, a munkahelyteremtés Dél-Szlovákiában.

foto.jpg            A szociális segélyeken alapuló gazdaság helyett térségünkben végre ösztönöznünk kell a tudásra épülő, munkán alapuló gazdaságot. Ösztönözzük a helyi termékek, termékcsoportok, helyi értékek előállítását. Megalkotjuk a faluvállalatok jogi hátterét. A mai közmunkás alkalmazottként dolgozzon a faluvállalatban. A faluvállalat, melyet az önkormányzat hoz létre a településen tevékenykedő vállalkozókkal és gazdákkal olyan űrt foglal el, amely az utóbbi években a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban képződött. Ez pedig a kézműves mezőgazdaság, a kétkezi munkán alapuló mezőgazdaság, amelynek újjáélesztése létrejövő munkahelyek ezreit eredményezné. Legyen az a gyümölcstermesztés, a zöldségtermesztés, a szőlészet és a borászat valamint az állattenyésztés. Ezzel egy időben létre kell hozni a termelői és értékesítési érdekszövetségeket, láncokat, amelyek megfelelő konkurenciát képezhetnek az áruházláncoknak, miközben hazai gazdák és gazdaságok terményeit értékesítik. Ezzel hazai munkahelyeket biztosítanak az agráriumban. Az iskolai és közösségi étkeztetésben előtérbe kell helyezni a helyi termelőt, a jogszabályok nyújtotta, mainál sokkal szélesebb körű lehetőséget kell biztosítani számára az ilyen irányú érvényesülésre.

            Emellett az eddiginél sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a vidéki turizmusra, a borturizmusra, a kerékpár-turizmusra, hiszen ezek számára régióink kiváló feltételeket biztosítanak. Amennyiben az idegenforgalom ezen válfajai széles körben biztosítanak megélhetést Magyarországon és Ausztriában, akkor bizonyára  idehaza is el lehet mozdulnunk ebbe az irányba. Óriási kiaknázatlan lehetőségek kínálkoznak a kreatív iparban. A kreatív ipar fellendülése, konjunktúrája leleményes, tehetséges honfitársaink számára biztosíthat megélhetést. Nem kell feltétlenül külföldre utazniuk érvényesülés, munkahely végett.

            A pályakezdő, fiatal vállalkozók, az ún. stratup vállalkozások számára különös támogatást javaslunk. Az a befutott vállalkozó vagy vállalat, amely támogatást nyújt a kezdő, startup vállalkozás elindításához, támogatása összegét leírhatja majd az adóalapjából.

           A leszakadás, a lemorzsolódás után szülőföldünket végre fejlődési pályára kell állítanunk, hogy felzárkózhassunk a fejlettebb régiók mellé. Hogy megérje itthon maradni, itthon érvényesülni. Érvényesülhessen végre régióinkban is a munkavállaló, az iparos és a vállalkozó!

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke, parlamenti képviselőjelölt

 

 

 

Szerző: farkasivan  2016.02.02. 07:43 Szólj hozzá!

            A Magyar Közösség Pártja parlamenti választási programjának egyik sarkalatos jellemzője a családbarát gazdaságpolitika. Programunkban a személyi jövedelemadó esetében javasoljuk a kedvezőbb családi adózás bevezetését. Hihetetlenül egyszerű módon: miután az apa és az anya egyéni jövedelmi adóját összeadjuk, a 18 éves koráig közösen nevelt gyermekük után 5 százalékot vonnánk le adójukból, két gyermek esetén 12 százalékot, míg három vagy több gyermek esetén 21 százalékot.

csalad_3.jpg           A gyermekvállalás további ösztönzésére lecsökkentenénk a csecsemők számára megvásárolt bébiétel hozzáadott értékadójának adókulcsát 5 százalékra. Szlovákiában az energiahordozók és az ivóvíz ára térségünkben, Közép-Európában a legmagasabb. Mind a fiatal, gyermekeket nevelő családok, mind a nyugdíjasok számára lehet kulcsfontosságú az a szándékunk, mely szerint az energiahordozók és az ivóvíz esetében lecsökkentenénk a hozzáadott értékadó adókulcsát 10 százalékra. A 10 százalékos hozzáadott értékadóval sújtott alap élelmiszerek skáláját alaposan kiszélesítenénk, hiszen az intézkedés meghozatalának idején az alap élelmiszerek skálájáról hiányzott a zöldség, a gyümölcs, a tejtermékek, és a péksütemények. Ezek alap élelmiszereknek számítanak, emiatt a kialakult helyzetet orvosolni kell.

            A magánszemélyek és a családok számára is bevezetjük a csődvédelem intézményét. Megelőzzük ezzel azt az áldalan és egyre gyakoribb esetet, amikor a családtagok feje fölül viszik el lakóházukat, kobozzák el más értéktárgyaikat.

            A Magyar Közösség Pártja számára a család intézménye elsőrendű, hiszen társadalmunk alapvető sejtjének tekinthető. Mi pedig egészséges társadalom építésében vagyunk érdekeltek.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke, parlamenti képviselőjelölt

Szerző: farkasivan  2016.01.27. 06:28 Szólj hozzá!

Néhány napja bemutattuk a Magyar Közösség Pártja parlamenti választási programját. A vállalkozási környezet jobbítása érdekében programunkban felvállaltunk olyan megoldásokat, amelyek segítenék a vállalkozók, vállalkozások fejlődését, kibontakozását.

vallakozo_7.jpgKöztudott, hogy térségünkben, Közép-Európában éppen Szlovákiában legmagasabbak a vállalkozók járulékterhei. Amennyiben lehetőséget kapunk programunk megvalósítására, a vállalkozók alkalmazottai után befizetett járulékterheket lecsökkentjük a választási időszak végéig 30 százalékra. Amennyiben a vállalkozó vagy a vállalat kezdő, ún. startup vállalkozás számára nyújt anyagi segítséget, a jövedelmi adóalapjából azt a jövőben majd leírhatja.

Szlovákia gazdaságát erőteljes dualitás jellemzi. Az egyik oldalon a nagyvállalatok vállalkozási környezete egyre inkább javul - amelyek leggyakrabban külföldi befektetések és gyakran érdekükben változtatják meg a vállalkozásokat érintő hazai jogszabályokat - a másik oldalon pedig a zömében hazai kis- és közepes vállalkozók vállalkozási környezete egyre inkább romlik. Sokan közülük odébb álltak, a szomszéd országokba telepítették vállalkozásukat. Mivel a kisvállalkozók és az iparosok foglalkoztatják a munkavállalók döntő többségét, ez az igazságtalanság sokáig nem tartható fenn. A kis és közepes vállalkozók javára változtatnánk meg a jövedelmi adózás rendszerét. A kis vállalkozók számára vonatkozó adókulcsot lecsökkentenénk 15 százalékra, a közepes vállalkozók számára 18 százalékra és a nagyvállalkozók, vállalatok számára pedig megnövelnénk 25 százalékra. További ágazati különadókat vetnénk ki a magasan nyereséges, gyakran monopolhelyzetben levő gazdasági szereplőkre úgy, hogy jogszabályokkal akadályoznánk meg többletköltségeik átruházását a fogyasztókra. Mindezzel nagy lépést tennénk a vállalkozók közteherviselésének igazságosabbá tétele irányában.

A kereskedelmi kapcsolatokban haladéktalanul rendezni kell a fő vállalkozó és alvállalkozóinak kereskedelmi kapcsolatát. Meg kell szüntetni az alvállalkozók kiszolgáltatott, gyakran méltatlan jogi helyzetét. Ki kell egyenlíteni pozícióikat, hogy a fő vállalkozó elhibázott lépéseinek következtében az alvállalkozók sora immár ne menjen tönkre. A választási programunkban konkrét, kemény intézkedéseket javasoltunk az áldatlan helyzet orvoslására.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke, parlamenti képviselőjelölt

Szerző: farkasivan  2016.01.19. 19:47 Szólj hozzá!

           
A közhiedelemmel ellentétben a személyi jövedelemadó tekintetében Szlovákiában sohasem volt egykulcsos adórendszer. Korábban is az volt és ma is kétkulcsos a rendszer, hiszen az adómentes jövedelemsáv fennmaradt. A közelgő parlamenti választásokat követően, amennyiben lehetőséget kapunk rá, az adómentes sávot továbbra is csalad.jpgfenntartanánk, az adóalapot a létminimum 19,2-szereséig adókötelesség nélkül hagynánk. Ugyanakkor finomítanánk az adórendszer lépcsőzetességét, arányossá téve ezzel a közteherviselést. A mai adórendszerhez képest két változást hajtanánk végre: az adóalap tekintetében a létminimum 38,4-szereséig bevezetnénk a 10 százalékos adókulcsot. A létminimum 115,2-szereséig meghagynánk a 19 százalékos adókulcsot, efölött pedig a 25 százalékos adókulcs lenne érvényben. Második módosításunk jelentősebb, főleg a gyermekeket nevelő családok számára lenne rendkívül kedvező. A személyi jövedelemadó tekintetében bevezetnénk a családi adózást úgy, hogy a fiatal házaspárok számára a gyermekek számának növekedésével adóterheik lecsökkenjenek. Az általános adóteherrel szemben egy gyermeknél a szülők összesített adóterhe 5 százalékkal csökkenne le, 2 gyermeknél 12 százalékkal, míg három és több gyermek esetén 21 százalékkal. Az intézkedéssel a gyermekvállalást szeretnénk ösztönözni. Ezzel egyidejűleg alapvetően leegyszerűsítenénk a személyi jövedelemadózás bonyolult adminisztratív rendszerét is. Mindezt közösségünk jövője érdekében.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2015.12.18. 20:13 Szólj hozzá!

            Nyitra Megye Önkormányzata hétfőn tartotta meg 19. képviselő-testületi ülését. A megyei önkormányzatban eldöntöttük: a megye végre vállalja a Helemba és Ipolydamásd közötti Ipoly-híd megépítését. Az erről szóló határozat tartalmazza a tervezés és a projekt-előkészítés kötelezettségét valamint azt, hogy a megye vállalja a beruházás szlovákiai részét érintő költségek Nyitra megyére eső önrészét. Köztudott, hogy ez a kedvező és rendkívül fontos határozat hosszú vajúdást követően született meg.

1_12.jpg            A Képviselő-testületben azt is eldöntöttük, hogy a megye 2016-ban folytatja a saját hatáskörében levő, II. és III. osztályú közutak biztonságosabbá tételét, a legkritikusabb szakaszok burkolat-felújítását. Fontos körülmény, hogy az elfogadott lista kiegyensúlyozott, a közbeszerzések befejezését követően a megye északi részében és a déli részében ugyanakkora beruházás valósulhat meg. A felújításra kerülő déli útszakaszok a következők: a Komáromi járásban Ógyallát Szenpéterrel összekötő út egy része, Ógyalla Vék külterületét az I/64-es főúttal összekötő szakasz, az I/64-es főút leágazása Szilasra, egy-egy útszakasz Ímely illetve Megyercs belterületén valamint egy útszakasz Vágfüzes mellett. Az Érsekújvári járásban a Perbete és Jászfalu valamint a Bátorkeszi és Muzsla közötti útszakasz egy-egy része lesz felújítva. A Lévai járásban egyes Léva környéki útszakaszok, az Ipolyság és Tesmag közötti útszakasz valamint egy Palást melletti útszakasz kaphat új burkolatot. A Vágsellyei járásban megújul a Vágsellye és Vágfarkasd közötti útszakasz jelentős része valamint a Zsigárdot Királyrévvel összekötő út Nyitra megyére eső szakasza.

2_9.jpg            Néhány napja a Környezetvédelem Operatív Program irányító hatósága meghirdette pályázati felhívását középületek hőszigetelésére és energetikai hatékonyságának megnövelésére. Két középiskola pályázatát vitatta meg a megyei képviselőtestület: az Érsekújvári Jesenský utcai Szakközépiskola valamint a Komáromi Szlovák Tanítási Nyelvű Gimnázium pályázatát, amelyeket a fenntartó önrésszel is megtámogatja, amennyiben a pályázatok sikeresek, eredményesek lesznek. A megyei önkormányzat egyúttal felszólította a további szakközépiskolák és gimnáziumok igazgatóit, éljenek a lehetőséggel, dolgozzák ki és bátran nyújtsák be hasonló pályázataikat.

3_6.JPG            Nyitra megye kínálati eljárás útján (esetenként újra) felkínálja feleslegessé vált ingatlan vagyonát - erről is döntött a megyei képviselő-testület. A megye déli járásaiban értékesítésre kerül egy raktárépület Léván, Gadócon az egykori mezőgazdasági szakközépiskola teljes komplexuma, beleszámítva a telkeket, iskolaépületet és a tangazdaságot, két családi ház Gadócon, a komáromi Kereskedelmi és Szolgáltatási Szakközépiskola egy telke valamint a Karvai Szakközépiskola kollégiumának egykori épülete.

            Mivel a városközeli, helyközi autóbuszjáratok közérdekben történő üzemeltetésének közbeszerzése a tervekkel ellentétben az év végéig nem zárul le, a következő 15 évre szóló pályázat győztese még ismeretlen marad. Emiatt a megyei képviselőtestület meghatározott időre az eddigi szerződések meghosszabbítása mellett döntött. A szerződések meghosszabbítása az Arriva Érsekújvár és az Arriva Nyitra társaságokkal a közbeszerzés lezárásának és a győztes kihirdetésének idejéig szól.

 

Farkas Iván, Nyitra megyei képviselő, az MKP frakcióvezetője

 

Szerző: farkasivan  2015.12.15. 20:27 Szólj hozzá!