Az elmúlt hét év folyamán a Duna és a Garam mentén számos községben épült hulladékgyűjtő-udvar, általában az Európai Unió költségvetésének támogatásával, jellemzően 200 – 300 tonna éves forgalommal. Néhány településen hamarosan felépülhet hasonló gyűjtőudvar, amelyben újrahasznosítható zöld hulladékot, kis mennyiségű építkezési hulladékot, egyéb osztályozott hulladékot lehet begyűjteni a hulladékgazdálkodási törvény által megszabott keretekben. Sőt, az új törvény kötelezővé teszi a települések számára a fentebb felsorolt és további hulladékfajták begyűjtését, újrahasznosítását.

02_3.jpg            Ám egy olyan hulladék-felhasználási és újrahasznosítási központ, amely Párkányban épülne, amely évente 20 ezer tonna hulladékot dolgozna fel - zömében műanyagot és gumiabroncsot – 520 Celsius fokos hevítés közepette, merőben más kategória. E hőfoknál erőteljesen cáfolni a hulladékégető megnevezést, nem óvatosság, hanem badarság. Maga a beruházó vallotta be, hogy a hulladék-feldolgozás technológiája közepes mértékű környezetszennyezési terhet okozna nemcsak a városnak, hanem szűkebb és tágabb környékének egyaránt.

            Jöjjenek az ellentmondások és a kockázati tényezők. Általam az ország északi és déli régiói gazdaságának összehasonlítása, figyelmeztetés az egyre inkább szétnyíló képzeletbeli ollóra már szinte közhelynek számít. Ám itt és most teljes esszenciájában zúdul ránk a téma. Hiszen északon, Puhón (Púchov) gyártják a gumiabroncsokat, a dolgozók ezreinek munkát és megélhetést adva. Délen, Párkányban pedig elégetnék a használt gumiabroncsokat - közepes mértékű környezetszennyezési terhelést okozva a régiónak – miközben a hulladék-feldolgozóban 40 ember találna munkát. A szűkebb régióban Dorogon és Tatabányán található hulladékégető, a tágabb régióban Vácon. A régiónkat egy újabb környezetszennyező beruházással megterhelni igencsak meggondolatlan döntés lenne. Mivel az országhatár a légszennyezésnek nem szab gátat - határon átnyúló rendszerben gondolkodva - a környezetvédelmi előírások sem engedélyezik ennyire sűrűn telepíteni a légszennyezési forrásokat. Párkány városát leginkább a Vadas strand, az idegenforgalom jellemzi. Környékét pedig a szőlészet és a borászat. Az ország legkiválóbb szőlőtermő vidékén élünk. Vajon mennyire fér ez össze a hulladék-feldolgozóval? A párkányi hulladék-feldolgozó beruházása nem lokális, hanem erőteljesen regionális probléma. Szlovákiában a daganatos megbetegedések száma az Érsekújvári járásban a legmagasabb, azon belül a Párkányi kistérségben. A mellékelt térkép ezt hűen bizonyítja. Az eddigi gondokat tetézni egy újabb környezetszennyező beruházással, amely műanyagok és gumiabroncsok feldolgozását eredményezné, hihetetlenül felelőtlen döntés lenne. A tervezett beruházás környezetvédelmi  hatástanulmánya kitért a kibocsájtott karcinogén anyagok elemzésére, a közegészségügyi terhek kimutatására? Amennyiben kitért, az illetékesek miért nem közölték az elemzés eredményét a lakossággal?

03_3.jpg            Ám legaggasztóbb minden bizonnyal a téma kezelése, eltitkolása volt a közvélemény és a választott tisztségviselők előtt. Engem, a Párkányhoz közeli Muzsla polgármesterét, a Párkányi körzet megyei képviselőjét senki sem tájékoztatott arról, mi készül Párkányban.  2017.január 13-án zajlott a Déli régió polgármesteri tanácsa, amelyen részt vett a kistérség 20 polgármestere. Egyetlen mondattal sem tájékoztattak bennünket a készülő beruházásról. Február 15-én tanácskozott Párkány Önkormányzata. A polgármester által javasolt napirendi pontok között nem szerepelt a Hulladék-felhasználási és Újrahasznosítási Központ témája, noha a környezetvédelmi állami hatóság február 22-ig várja a város véleményét, álláspontját. Csupán képviselői módosító indítvánnyal került a téma a tanácskozás napirendjébe. Ám ettől sokkal súlyosabb, hogy az illetékesek nem kérték ki a lakosság véleményét. Nemcsak Párkányban, hanem a környékbeli, a jövőben kibocsájtott káros anyagok által sújtott településeken. Ebeden, Muzslán, Esztergomban és másutt. Hihetetlen kommunikációs mulasztásról tanúskodik mindez, mintha nem választott tisztségviselőként, a város és polgárai érdekképviselőjeként kellene a város véleményét a környezetvédelmi hatósághoz eljuttatni.

         Mivel az illetékesek nem kérték ki a lakosság véleményét, petíció kezdeményezésével mi azt megtesszük. A város véleménye (miért csupán Párkány város, a környék véleményére miért nem kiváncsiak?)  továbbításának határidejéig az aláírásokat eljuttatjuk a környezetvédelmi állami hatósághoz. Tudják meg a döntéshozók, az eltervezett beruházásról hogyan vélekednek a párkányiak és a környékbeliek. Ne rontsuk el gyermekeink és unokáink életterét, óvjuk meg környezetünket a következő generációk számára!

 

                                                                                  Farkas Iván, Muzsla polgármestere, az MKP alelnöke

Szerző: farkasivan  2017.02.17. 07:42 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://farkasivan.blog.hu/api/trackback/id/tr5812267776

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu