A 2017. év állami költségvetését viszonylag gyorsan, különösebb megrázkódtatás nélkül fogadta el a pozsonyi törvényhozás. Többen - főleg az ellenzék - merészebb előrelépést vártak a kiegyenlített államháztartás elérése irányában, ám a parlament nagyjából azt fogadta el, amit a kormány jóváhagyás céljából számára benyújtott.

         Nézzük a jóváhagyott költségvetés sarokszámait: a gazdasági növekedést jövőre 3,5 százalékra várják, az államháztartás hiányát a kormány 2017-ben a hazai össztermék 1,29 százalékában határozta meg. Ami szándéka szerint 2018-ban lecsökken 0,44 százalékra, 2019-re pedig államháztartási többlettel számol 0,16 százalék magasságában. Az állami költségvetés bevételi oldalát 15,4 milliárd euróban határozták meg, a kiadási oldalt 17,5 milliárdban, vagyis a hiány több, mint kétmilliárdos lesz. Több ízben leírtam már: a pénzügyi tárca vezetője felettébb optimista, jövőre a gazdaság hihetetlenül kedvező alakulását várja. Emiatt jövendöli 2018-ra és 2019-re a komoly fordulatot, ami az államháztartás dinamikáját illeti. 2019-re pedig az áttörést, ami a hiánygazdálkodás megszűnését illet. Szlovákiában még sohasem zárt többlettel az államháztartás, emiatt vagyok nála sokkal óvatosabb. Nem fogadnák nagy tételben arra, amit 2019-re jövendöl.

         Az egyik rizikófaktort abban látom, hogy továbbra is növekednek a munkavállalók adó- és járulékterhei. A jogi személyek jövedelmi adókulcsa ugyan 1 százalékponttal lecsökken és a kisiparosok adóalapjából leírható átalányköltségek érezhetőn megnövekednek, ám az egész lakosságot érintő intézkedésként bevezetik a biztosításokat terhelő 8 százalékos adókulcsot valamint a jogi személyek tulajdonosait érintő 7 százalékos osztalékadót. A másik kockázati tényezőt abban látom, hogy környezetemben – egy-két kivételtől eltekintve - a kis és közepes vállalkozók, a pénzügyminiszterrel ellentétben nem látják rózsásan a helyzetüket, igen borúlátók a kilátásaikat illetően. Na mármost, ha ők foglalkoztatják a munkavállalók több, mint 80 százalékát, akkor globálisan, országos szinten mitől volna sokkal jobb a helyzet?

         A pénzügyi tárca optimista forgatókönyvét szem előtt tartva, jövőre a foglalkoztatottság 1,5 százalékkal megnő, 24 ezer új munkahely jöhet létre. A munkanélküliség statisztikai mutatója 8,5 százalékra csökken, a bruttó átlagbér túlszárnyalja a 940 eurót. Úgy tűnik, a legerősebb kormánypárt részben levonta a parlamenti választások tanulságait, hiszen jövőre a nyugdíjak 2 százalékponttal nőnek meg, nem pedig 2 euróval, mint legutóbb.  A közszférában dolgozók jövőre 4 százalékkal magasabb havi bérrel számolhatnak, miközben a pedagógusok bére jövő szeptembertől 6 százalékponttal lesz magasabb.

         Jelzésértékű, hogy a kiadási oldalon a védelmi tárca kiadásai nőnek meg leginkább, azt követi az oktatási tárca, 300 milliós növekménnyel. E növekmény tartalmazza majd a pedagógusbérek újbóli látványos növekedését és az infrastruktúrára szánt megnövelt kiadásokat.

         A felvázolt adatok kedvezőek, ám csupán akkor tarthatók, ha a makrogazdaság alakulása a pénzügyi tárca felettébb optimista előrejelzése szerint valósul meg. Amennyiben fordulat áll be, mondjuk a Brexit erőteljesebb hatása végett a szlovákiai kivitelre, akkor borul minden, a rózsaszín számok beszürkülnek, 2019-ben pedig nem lesz államháztartási többlet. Ne így legyen, ne legyen igazam! Ám nem árt a fokozott óvatosság.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2016.11.30. 18:42 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://farkasivan.blog.hu/api/trackback/id/tr1212012902

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.