A pozsonyi kormány elfogadta a jövő évi állami költségvetést és a közigazgatás három évre szóló javaslatát. Félúton vagyunk csupán, hiszen a végső döntést a törvényhozás hozza majd meg, valamikor novemberben. Ami első ránézésre formalitásnak tűnik. Ettől bonyolultabb lehet majd a költségvetésről szóló parlamenti vita és végső soron a szavazás. Az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége vagy a kormánykoalíció sorainak nyári rendezése erősítő tényezők, ám a legerősebb koalíciós pártban felszínre tört feszültség, a Smerben uralkodó ideges légkör rányomhatják bélyegüket a 2016-os parlamenti hajrára.

euro_22.jpgMindenesetre a jövő évre szóló állami költségvetés sarokszámai figyelemre méltók. A gazdasági növekedést jövőre 3,5 százalékra várják, az államháztartás hiányát a kormány 2017-ben a hazai össztermék 1,29 százalékában határozta meg. Ami szándéka szerint 2018-ban lecsökken 0,44 százalékra, 2019-re pedig államháztartási többlettel számol 0,16 százalék magasságában. Meggyőződésem szerint ez felettébb optimista megközelítés, amely figyelmen kívül hagyja a várható kockázatokat – a Brexitet, Szlovákia gazdaságának egylábúságát, hiszen csupán a gépkocsigyártás húzza az ipart és a kivitelt. Ezzel Szlovákia államadóssága 2019-re a hazai össztermék 50 százaléka alá csökkenhetne, viszont a pénzügyminiszter éppen az adósságplafonról szóló alkotmánytörvényt szeretné módosítani, enyhíteni az egyik ellenzéki párt támogatásával, ami az előző törekvés ellenében hat, tehát gyanús. Az állami költségvetés bevételi oldalát 15,4 milliárd euróban határozták meg, a kiadási oldalt 17,4 milliárdban, vagyis a hiány mintegy kétmilliárdos lesz.

A foglalkoztatottság 1,5 százalékkal megnő, jövőre 24 ezer új munkahely jöhet létre. A munkanélküliség statisztikai mutatója 8,5 százalékra csökken, a bruttó átlagbér túlszárnyalja a 940 eurót. Úgy tűnik, a legerősebb kormánypárt részben levonta a parlamenti választások tanulságait, hiszen jövőre a nyugdíjak 2 százalékponttal nőnek meg, nem pedig majdnem 2 euróval, mint legutóbb. A közszférában dolgozók jövőre 4 százalékkal magasabb havi bérrel számolhatnak, miközben az oktatási intézményekre az eddigiekhez hasonlóan külön valorizációs szabályok vonatkoznak majd. Az állami költségvetés javaslata a bevételi oldalon számol a társasági adókulcs lecsökkentésével 21 százalékra, az iparosok, gazdák és kisvállalkozók sokkal kedvezőbb átalányadójával, amikor a maximálisan leírható átalányköltség az idei 5.040 euróról megnő évi 20 ezer euróra, a jövedelemhez viszonyított hányada pedig 40-ről 60 százalékra. A vállalkozó jogi személyek nyereségéből kifizetett osztalék utáni adó adókulcsa mégsem lesz 15 százalékos, mint ahogyan azt a pénzügyi tárca eltervezte, hanem csupán 7 százalékos.

Mindent egybevetve, a költségvetés javaslatáról érdekes vita várható a törvényhozásban. Tekintettel a kormánykoalícióban eluralkodó feszültségre, váratlan meglepetések sem zárhatók ki. Ami a három éves kitekintést , a makrogazdaság következő három évre szóló előrejelzését és a felvázolt sarokszámokat illetik, azok a pénzügyi tárca erőteljes optimizmusát tükrözik. Nem árt óvatosnak lenni, mert az olajozottnak tűnő gépezetbe kívülről homokszemek kerülhetnek a külpiacok váratlan hanyatlásának képében. Akkor pedig jöhet a realista vagy a még kedvezőtlenebb, pesszimista változat.

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2016.10.06. 20:16 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://farkasivan.blog.hu/api/trackback/id/tr4511776301

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása