Íratlan szabály, mely szerint a kormányok száz nap türelmi időt kérnek a nyilvánosságtól és az ellenzéktől, hogy bebizonyítsák: elmozdultak a kormányprogramba foglaltak megvalósításának irányába, megették a kellő irányváltást, végrehajtották az indokolt őrségváltást. Ritkán adatik meg a türelmi időszak folyamán, hogy erőteljes zuhanórepülésbe kezd a kormányzó pártok támogatottsága, nem egy kormánytag ellen nyújtanak be bizalmatlansági indítványt, annyi botránnyal szembesül a kabinet, mint az éppen regnáló szlovák kormány esetében. Ráadásul az ajtón kopogtat az Európai Tanács elnökségének fél éve.

kormany_100_napja.jpg            A türelmi időszakot a gazdaság szemszögéből ítélve kevés esemény jellemzi. Először a munkanélküliség rátájának lecsökkenése jut eszünkbe, amely immár felülről nyaldossa a 9 százalékot. Ám ez sokkal inkább a járási munkaügyi hivatalok tettre kész aktivitásának, semmint a tömegesen létrejövő munkahelyek kínálatának eredménye. Másodszor az jut eszünkbe, hogy mégsem települ Besztercebányára az az informatikai óriáscég, amelynek letelepedését közvetlenül a kormányfő jelentette be és amely több, mint ezerháromszáz diplomást alkalmazna. Harmadszor pedig feltűnik az a bénaság, amely a agrártárcát jellemzi a hatáskörébe tartozó négy(!!!) európai uniós operatív program kezelését illetően. Leblokkolt az IROP, az Interreg és a Vidékfejlesztési Alap, a Leader átértékelését pedig a városok és falvak társulása követeli. Miközben az unió hét éves fejlesztési időszakból lassan eltelik három év. Leginkább a kisebb falvak településvezetői bosszankodnak, mivel a Vidékfejlesztési Alap számos pályázati felhívására reagáltak, kidolgozták és benyújtották a méregdrága pályázataikat. Szívesen látnának kultúrházak, községi hivatalok, óvodák korszerűsítésébe vagy szennyvízhálózatot, multifunkciós sportpályát építenének. Ám az erőfeszítéseik, tetemes anyagi ráfordításaik hiábavalók voltak, mert a program összes pályázati felhívását az irányító hatóság, az agrártárca megszüntette. Úgy hírlik, hogy az új felhívások csupán néhány témakörben lesznek meghirdetve. Vagyis számos kisebb település pályázata hosszabb időre kerül majd az íróasztal sufnijába, a ráfordítás pedig veszendőbe.

            A regionális fejlesztés régiónkat, szülőföldünket érintő egyetlen, ám fontos intézkedése a  Rimaszombati járás számára megítélt 175 milliós támogatás, az uniós időszak hét évére vonatkoztatva. Ám ez nem közvetlen állami támogatás, csupán nyílt pályázási lehetőség. A lehetőséggel pedig élni kell tudni. Minden egyéb a gömöri tisztségviselők rátermettségén múlik, noha bizonyára némi előnyt élveznek majd a pályázataik elbírálásánál. Hat év múlva nagyon szeretnénk azt látni, hogy a keret döntő részét a gömöriek javára sikerül felhasználni.

            A felsoroltakon kívül szinte semmi. Illetve, mégis. Ján Počiatek tavaly szinte havonta tologatta az R7-es nyomvonalát jobbról balra, majd balról jobbra. A választásokat követően pedig kiderült, valójában mi is volt a nyomvonal végső meghatározásának legfőbb mozgatórugója. Nem az optimális műszaki, közlekedési és tájrendezési feltételek, hanem a prominens telektulajdonosok érdeke. Netán a két szemlélet találkozott egymással? Amennyiben kihúzza végig, a kormánynak 1.360 napja lesz még arra, hogy végrehajtsa a kormányprogramban felvállalt temérdek intézkedést, beruházást. A felfutás jobb esetben, egyik szemünk behunyásával, négy mínuszra sikeredett. A folytatás jobb lesz?

 

Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke

Szerző: farkasivan  2016.06.30. 20:19 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://farkasivan.blog.hu/api/trackback/id/tr288857366

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása