Szlovákia kormánya megnövelné a minimálbért 352 euróról 380 euróra. A növekedés üteme ugyan nem éri el a Smer júniusi kongresszusán beharangozott mértéket, ahol megcélozták a 400 eurós határt, ám a kormány a gazdaság szemszögéből így is jeletős, majdnem 8 százalékos növekedést fontolgat. Amit a gazdaság szereplői eltúlzottnak értékelnek, ám a minimálbérből élők számára jelentős javulást eredményezhet, hiszen nettó bérük 32 euróval megnő.
Ezzel egyidőben figyelemre méltó javaslatot jelentettek be az érdekegyeztető tanács (tripartitás) ülésén: a munkáltatók részére megszüntetnék az egykulcsos egészségügyi járulékrendszert. A jövőben a minimélbérért dolgozó alkalmazottaik után a munkáltatók nem fizetnének egészségügyi járulékokat. Ettől többet keresőknél a járulékteher fokozatosan növekedne, a minimálbér 1,3-szorosát keresőknél (k.b. 500 euró bruttó kereset) érné el a mai, egységes járulékkulcs szintjét. Ez az intézkedés, az egészségügyi járulékkulcs lecsökkenése az alkalmazottak majdnem felét folglalkoztató munkáltatókat érintené, jelentős módosításról van tehát szó. Mindezzel nyilván a minimélbér jelentős megemelését követeőn a munkáltatók megnövelt járulékterheit szeretnék enyhíteni. A gazdaság egészére is pozitív hatást gyakorolhatnak a fenti intézkedések: élénkíthetik az áruk és a szolgáltatások iránti belső keresletet.
A javaslatot továbbgondolva felmerülhet néhény fontos kérdés. Vajon hogyan pótolják az egészségbiztosítók jövedelemkiesését? Netán tovább fokozzák az egészségügyi járulékrendszer lépcsőzetességét, az átlagbértől magasabb keresetek esetén megnövelik a járulékkulcsokat? Köztudott, hogy a minimálbér megnövelését a közszférában és a gazdaságban egyaránt a bértáblázat magasabb fokán is a tarifabérek megnövelése (legtöbbször a minimálbér megnövekedsésének értékében vagy arányában) követi. Ami tehát a dolgozók számára üdvözítő, az a gazdaságra és a közszférára akár nehezen elviselhetető nyomást gyakorolhat, kiváltképp ilyen nagy mértékű növekedés esetén. Emiatt állította a kormány az érdekezgyeztető tanácsban helyet foglaló partnereit, mindenekelőtt a munkáltatók képviselőit komoly dilemma elé. Válaszukat ezért fokozott érdelkődés előzi meg. Azért is, mert ma még nehezen látja bárki közülünk, hogyan alakul jövőre a gazdaság dinamikája, főleg a külső piacok felvétele szemszögéből, az ukrán-orosz konfliktus fényében.
Másik következmény a munkáltatókat borzolhatja, hiszen a járulékteher módosítása mégiscsak őket érinti. Míg a minimálbérért dolgozók esetében az egészségügyi járulékokat lenullázzák, a legalacsonyabb bérekért dolgozók esetében lecsökkentik, az átlagos és magasabb bérért dolgozók esetében jobb esetben megtartják, esetleg a jövőben megnövelhetik a járulékkulcsokat. Mindez negatív motiváció lehet a magasabb keresetűek alkalmzását illetően, a húzó ágazatokban megtorpanhat az új munkaerő felvételének hajlandósága.Ezen felül a minimélbér 1,3-szorosától enyhén magasabb keresetűek esetében a munkáltatók igyekeznek majd megtakarítani a járulékterheiket, látszólag lecsökkentik a bérüket, másképpen pótolhatják a nettó bér hiányzó részét. A kreativitás ilyenkor az egekig szárnyalhat.
Mindent összevetve a kormány, ezen belül a pénzügyi tárca javaslata figyelemre méltó, megfontolás tárgya lehet, ám a negatív következményeket előre látva, az itézkedések hatályba lépése előtt kell minimalizálni.
Farkas Iván, az MKP gazdaságpolitikai alelnöke
